Fontos

Drámaian nő a fertőzés

Fél nap alatt bő kétezerrel nőtt a koronavírus-fertőzöttek száma, és csaknem hatvannal a halottaké, 362-re. A kór változatlanul Kínában, Hupej tartományban pusztít.

Még nem látható át a koronavírus terjedésének természete és mérete, az azonban aggasztó, hogy vasárnap fél nap alatt nagyot nőtt a fertőzés. A kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság vasárnap reggeli összesítése szerint 304 ember halt meg, és 14 380-an fertőződtek meg az új koronavírussal. Nap közben egy Fülöp-szigeteki (kínai) elhalálozottról érkezett hír, a megbetegedettek száma viszont 14 628-ra emelkedett.

Késő estére aztán a vírus terjedését mutató térkép már 16 823 fertőzöttet regisztrált, az elhunytak száma pedig 362-re emelkedett. A betegség változatlanul Kínában, elsősorban Hupej tartományban terjed.

Orbán a probléma maga

Ismét nem jött be Orbán reménye. Előbb Orbán lélektársa, Trump maradt alul és néhány napon belül dicstelenül hagyhatja el a Fehér Házat, míg szombaton Friedrich Merz szorult kisebbségbe a CDU elnöki pozíciójáért vívott versengésben, pedig Orbán az ő győzelmében bízva húzta-halasztotta a kenyértörést az EPP-vel.

Egy hét és két megrendítő ütés

Biden győzelme után Armin Laschet is nyert, aki egyértelműen Merkel középutas politikájának folytatója. Laschetnek arra is megnőtt az esélye, hogy az ország következő kancellárjává váljon a Bundestag szeptember 26-ára kitűzött választáson. Nem túl bíztató jövőkép ez az autokratizmusra hajló magyar kormányfő számára. 

Mostantól Laschetnek meg kell küzdenie  a pártcsalád renitens tagjával, a Fidesszel. A magyar kormányzópárt jóideje csak fejfájást okoz az Európai Néppártnak (EPP). Donald Tusk, az EPP vezetője röviden üdvözölte a küldötteket a CDU szombati virtuális kongresszusán, és felszólította a CDU-t, hogy foglaljon egyértelmű álláspontot a Fidesszel folytatott vitában.

„Az EPP-ben mindenki nagyra értékeli a CDU türelmét és kitartását, de amikor a „közös értékeink” megvédéséről van szó, nehéz döntések várnak az EPP-re” – mondta Tusk, anélkül, hogy kifejezetten megnevezte volna Orbán Viktor pártját.

„Az Ön pártjának egyértelmű álláspontja meghatározó lesz, és ezért aranyat ér majd” – mondta az EPP elnöke, hozzátéve, hogy biztos abban, hogy „ebben az esetben sem fog minket cserbenhagyni”. Az EPP tagsága Orbán pártját – egyelőre – csak felfüggesztette, míg a párt kizárására tett kísérletek kudarcot vallottak a német keresztény pártok – a CDU és a CSU – hozzáállása miatt.

Tusk – aki régóta szorgalmazza a Fidesz kizárását az EPP-ből – elismerte, hogy mindig számíthat a CDU-ra.

„Nagyrészt nektek is köszönhető, hogy a szabadság, az őszinteség, az átláthatóság, az igazság és az ész nem veszett el az autoriter irányzatok, a korrupció, a hazugság és a populizmus elleni küzdelemben” – mondta Tusk a kereszténydemokratáknak.

A CDU kormányzási módja „nem csak Németországnak, hanem egész Európának előnyére volt” – mondta Tusk, aki példaként hozta fel Németország keleti szomszédait, a balkáni országokat és Ukrajnát.

„Ha nem veszítettük el a hitet, hogy az egyesített Európának van jövője, és értékeinknek van értelme, ez az önök következetességének, türelmének és egyszerűen tisztességének is köszönhető”

– mondta Tusk, megköszönve a CDU-nak a nehéz helyzetekben megtett következetes politikai kiállását.

Armin Laschet, aki az első csatát megnyerte, de a háborút még nem

Frank császári leszármazottként újságíró, parlamenti képviselő, tartományi miniszterelnök múlttal lett Angela Merkel utóda a CDU élén. Ezzel csatát nyert a kancellári tisztet jelentő háborút még nem.

Berlinben január 16-án megválasztották Angela Merkel (66) örökösét, a német Kereszténydemokrata Unió, a CDU új elnökét Armin Laschet-et (59). Laschet katolikus családból származik, a feleségét a templomi kórusban ismerte meg, és a gyermektelen Merkellel ellentétben három gyerekük született, két fiú és egy lány. A BLIKK szerint az egyetlen nagyobb botrányát az egyik fia hozta össze, aki egy divatcég lobbistájaként közreműködhetett abban, hogy a cég állami megrendeléseket kaphasson maszkgyártásra. A fiú egyébként modell és blogger, amiből apja is profitál, mivel az ő divattanácsainak köszönheti, hogy elegáns és fiatalos az öltözködése. Lachet a karrierjét újságíróként kezdte, ezt követően először német parlamenti képviselő, majd európai parlamenti képviselő lett. A tartományi kormányokban is jelentős szerepet vállalt, 2017-ben Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke lett. Alacsony termete miatt a kollégái a hátamögött hobbitnak csúfolják, de a „török Ármin” becenevet is kiérdemelte, amiért jó viszonyt ápolt a bevándorló közösségekkel.

Armin Laschet büszkén vallja, hogy, a családfáját bizonyítottan vissza tudja vezetni Nagy Károly frank császárig.

Bár Laschet az első csatát megnyerte, de az igazi megmérettetések még várnak rá. Két hónap múlva két helyen is tartományi választások lesznek, majd el kell nyernie a párt kancellárjelölti tisztségét is, hogy ősszel a németországi választásokat megnyerve valóban Merkel örökébe léphessen.

Facebook

A szakértők szerint, Merkelhez képest nem várható nagy változás a német–magyar kapcsolatokban Merkelhez képest. Úgy vélik, fontosak számára a német cégek, a német munkahelyek, és ezt Laschet Magyarországon is képviselni fogja.

A FüHü korábbi cikke: https://fuhu.hu/orban-es-a-cdu/

130 ezren folyamodtak spanyol állampolgárságért

Kedden járt le a határidő: addig adhatták be okmányaikat azok, akik spanyol állampolgárságért folyamodtak azon az alapon, hogy az őseiket a szent inkvizíció üldözte el Spanyolországból.

1492-ben született meg a szent inkvizíció rendelete – a királyi pár utasítására – hogy a zsidó vallású alattvalóknak el kell hagyniuk a királyság területét hacsak át nem térnek a keresztény vallásra. Megindult a tömeges kivándorlás. A spanyol (szefárd) zsidók döntő többsége nem mondott le a hitéről, inkább a kivándorlást választotta. A legtöbben a török birodalomban találtak új hazára. A török szultán által frissen elfoglalt Konstantinápolyban a mai Isztambulban fontos szerepet töltöttek be a szultán birodalmában – elsősorban a gazdasági életben.

Magában Spanyolországban egyre fokozódott a nem keresztény alattvalók üldözése (muzulmánok is sokan voltak hiszen Hispániában évszázadokon át léteztek iszlám fejedelemségek). A szent inkvizíció azzal gyanúsította az áttért alattvalókat, hogy csak színlelték a keresztény hit felvételét. A kínzó kamrák gyorsan megteltek. Az „eretnekeket” azután a piactéren elégették. A szent inkvizíció uralma Spanyolországban csak a XIX-ik század elején ért véget amikor Napóleon császár csapatai elfoglalták az országot.

Nemrég a baloldali kormány kezdeményezte az elüldözött kisebbség leszármazottainak a visszatérését. Így jogi lehetőség nyílt arra, hogy azok, akik bizonyítani tudják őseik elüldözését Spanyolországból, újra megszerezzék a spanyol állampolgárságot. A Haaretz című izraeli lap szerint a keddi határidőig több mint 130 ezer kérvény érkezett a hatóságokhoz Spanyolországban, ahol a törvényes kritériumok alapján eldöntik: ki kaphatja meg a spanyol állampolgárságot!

Orbán pórul járhat a kínai vakcinával

A párizsi Le Monde szerint a magyar miniszterelnöknek valamilyen módon meg kell hátrálnia a SinoPharm kínai vakcina ügyében miután maguk a kínaiak is elismerték, hogy annak hatékonysága nem ér fel a nyugati oltóanyagokkal. Csakhogy Orbán Viktor saját magát is SinoPharm vakcinával olttatta be, és ezzel a kínaiak reklám arcává vált.

A magyar miniszterelnök azzal indokolta meg a kínai és az orosz vakcinák importját, hogy az EU nem szállít eleget. Csakhogy

a második negyedévben 20 millió uniós vakcina szállítmány érkezhet Magyarországra, és ez bőven elég a magyar a lakosságnak.

Közben pedig kiderült: az oltások nem védenek meg a fertőzéstől, sokan kerültek kórházba azok közül is, akik vakcinát kaptak.

A piszkos anyagiak

Sokan úgy vélik, hogy a magyar miniszterelnök és környezete azért forszírozta a kínai vakcina importot, mert nagy üzletet látott benne. Éppúgy mint korábban a lélegeztető gépekben, melyeket sokszor túlárazottnak tartottak. A magyar kormány 5 millió vakcinát rendelt Pekingtől darabonként 30 dollárért. Ez egyáltalán nem olcsó, másutt a kínaiak olykor lementek 20 dollár alá is.

Ami még kevésbé érthető: a nagyszabású kereskedelmi ügyletet egy olyan nemrég alakult offshore cég bonyolította le, amelynek soha semmilyen gyakorlata nem volt ebben. Viszont nyilvánvalóan be van kötve a miniszterelnökhöz illetve annak környezetéhez.

Így néhányan nagy pénzekhez juthatnak miközben a magyar kormány vígan folytathat negatív kampányt Brüsszellel szemben: mondván miattatok kellett kínai és orosz vakcinát vásárolni.

Az amerikai oltóanyagok minőségi előnyét minden szakértő elismeri.

A magyar kormány szempontjából viszont probléma lehet a szigorú ellenőrzés: ott nemigen lehet üzletet csinálni ebből!

Propaganda és valóság

Miközben tombol a koronavírus járvány harmadik hulláma, a hivatalos propaganda szinte kizárólag az oltási kampány sikereivel foglakozik. Annak ellenére, hogy a vírusjárvány halottjainak a száma immár meghaladja a 24 ezret! Naponta több mint kétszázan halnak meg, és ezzel Magyarország az elsők között áll a világon – a lakosság arányához viszonyítva.

Orbánnak jövőre a választópolgárok elé kell állnia, és nem sokat eredményt tud felmutatni. Az életszínvonal jó esetben eléri majd a 2019-est.

Marad tehát a propaganda, amely sikerekről beszél akkoris, ha Magyarország kudarca a járványkezelésben mindenki előtt világos, aki a tények alapján ítéli meg a helyzetet.

Navalnijt, az ellenzék vezérét újra letartóztatták

A rendőrség lerohanta Alekszej Navanij korrupcióellenes szervezetének központját és magával vitte az ellenzéki politikust – írta Twitteren a szervezet szóvivője.

Kira Jarmus közölte: a rendőrök felforgatták az egész központot mintha keresnének valamit, de az is lehet, hogy a céljuk nem más mint a megfélemlítés. Navalnij egyik politikai szövetségesét nemrég behívták a hadseregbe, és egy istenhátamögötti kaszárnyába küldték túl az északi sarkkörön.

Putyin lejtmenetben

Az orosz elnök nemrég tudatta népével, hogy még nem döntött az utódlás kérdésében. A 67 éves államfő jó fizikai formában van, de politikai támogatottsága egyre gyengül , mert az életszínvonal stagnál és sok helyen csökken is. Putyin mindinkább elszigetelődik és egyre jobban támaszkodik a titkosszolgálatra, ahol fiatalabb éveit töltötte. Nemrég furcsa támadás történt az FSZB székháza ellen. A Ljubjanka elleni akció kifejezte a belső bizonytalanságot, amely a karácsonyi vásár idején is jellemzi Oroszországot. A titkosszolgálat érzi, hogy Putyin mind jobban támaszkodik rá, és ezért a tábornokok egyre nagyobb önállóságra tesz szert. Az elnök igyekszik stabilizálni hatalmát: átszervezte a GRU vezérkarát. A katonai hírszerzés súlyos hibákat vétett külföldön – például a Szkripal ügyben – emiatt parancsnokát Putyin kirúgta. A tábornok annyira szívére vette a dolgot, hogy hamarosan meghalt …

Putyin az ellenzéket a külföld ügynökének tekinti

A szovjet időkhöz hasonlóan az ellenzéki politikusokat és újságírókat a hatalom külföldi ügynököknek nyilváníthatja. Ez azt jelenti, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat legfőbb feladata az ellenük folytatott küzdelem. A demokráciának ez a nem ortodox értelmezése Putyin gyengeségét mutatja hiszen egyre kevésbé képes a látszat felmutatására. A választásokat viszont meg kell nyernie, mert ez adja a rendszer legitimitását. A korrupció pedig a rendszer Achilles sarka. Putyinról az a hír járja, hogy a világ egyik leggazdagabb embere, aki vagyonát adóparadicsomokban rejtette el. Alvezérei sem szűkölködnek. Mindezt mogorván veszi tudomásul a közvélemény, amely Putyin uralkodásának első éveiben az életszínvonal emelkedéséhez szokott hozzá. Ezért is nevezte el mozgalmát korrupcióellenes szervezetnek Alekszej Navalnij, akit most Putyin parancsára újra letartóztattak.

Orbán – Frankenstein

„Dr. Frankenstein egy olyan szörnyet hozott létre, amelynek a testrészei külön-külön rendben vannak. Csak az egész az, ami problematikus!” – így jellemezte a nemzeti együttműködés rendszerét Rui Tavares, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

A portugál politikus volt az az Európa Parlamenti képviselő, akit megbíztak azzal, hogy elkészítse a jelentést a magyar demokrácia állapotáról 2012-ben. 2010 óta a magyar demokrácia állaga folyamatosan romlik – ebben megegyeznek azok, akik elmondták a véleményüket a Politiconak. Az Európai Unió a hónap végéig terjeszti elő álláspontját a 27 tagállam belső helyzetéről, a jogállami normák betartásáról. Bár vizsgálat csak két tagállam: Magyarország és Lengyelország ellen folyik, de sokan vérszemet kaptak amikor látták, hogy Orbán Viktor meg tudja valósítani autokrata elképzeléseit annak ellenére, hogy Brüsszel ezeket határozottan ellenzi.

Miért nem tudja Brüsszel megállítani Orbánt?

A Politico összeállításában a nyilatkozók többsége ennek okát elsősorban abban látja, hogy a Fidesz még mindig tagja az Európai Néppártnak, amelynek a frakciója a legerősebb az Európai parlamentben. Barroso egykori bizottsági elnök szerint ennek nem volt jelentős szerepe, de az összes többi nyilatkozó másképp látja az ügyet. Azt is hangsúlyozzák, hogy a migráns politika megítélésében Orbán sok politikai szövetségest szerzett az Európai Unióban, és ez elősegítette az autokrata rendszer megteremtését Magyarországon.

Német támogatás

A Politico nem foglalkozik a gazdasági érdekekkel pedig ezek meghatározóak Orbán Viktor politikai pályafutásában. A magyar miniszterelnök kivételesen szoros kapcsolatot épített ki a német autógyárakkal, melyek munkahelyek ezreit teremtették meg Magyarországon. Az Audi és a Mercedes jelentős kormányzati támogatásban részesül, cserébe viszont Merkel kancellárt arra ösztönzik, hogy fogadja el Orbán politikáját. Ennek a támogatásnak meghatározó szerepe van a magyar miniszterelnök Európa politikájában, amely szemben áll Brüsszellel. A magyar miniszterelnök abban bízik, hogy a németek befolyása az Európai Unióban meghatározó. Amíg ők megtalálják a számításukat Magyarországon addig az uniós bírálatoknak nemigen lesz foganatja. A mostani gazdasági válság felboríthatja ezeket a számításokat, de amikor egész Európa 1945 óta a legnagyobb krízissel kénytelen szembenézni akkor a magyar jogállamiság kérdése aligha képez majd abszolút prioritást Brüsszelben.

Pelczné Gáll Ildikó 1300 eurós videója

A Számvevőszék az Európai Unió egyik legfontosabb, de talán legkevésbé ismert intézménye noha a pénzügyi ellenőrzéssel foglalkozik. Most őket ellenőrizte a párizsi Liberation című lap, és feltárt néhány „furcsaságot”.

A jólfizetett uniós tisztviselők igyekeznek kiegészíteni jövedelmüket különböző csalafintaságokkal: felveszik a lakhatási segélyt noha nem is laknak Luxemburgban, a Számvevőszék székhelyén. Kétes célokra költik a reprezentációs keretet illetve a természetbeni juttatásokat. A többi között Pelczné Gáll Ildikó, akit a Fidesz illetve az Európai Néppárt delegált az uniós testületbe. Pelczné Gáll Ildikó például azon a címen számolt el 1300 eurót egy videóért, amely a magyar forradalomról szólt. Mi köze ennek az Unió Számvevőszékéhez? – tudakolja a francia lap.

A Számvevőszék németek elnöke nem is lakik Luxemburgban, hanem a nem is túlságosan távoli Düsseldorfban él, ahol ráadásul politikai aktivitást is folytat. A Számvevőszék munkatársainak ez elvben tilos hiszen nekik az Európai Unió közös érdekeit kellene képviselniük.

Etika és ellenőrzés

A legkínosabb az egészben az, hogy a Számvevőszéknek kellene ellenőriznie azt, hogy az uniós polgárok adóját a megfelelő célokra használják-e fel? A Liberation által feltárt apró szabálytalanságok azt mutatják, hogy ezentúl jóval komolyabban veszik a pénzek ellenőrzését mint korábban. Az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága épp ezért meg kívánja hallgatni a német elnököt a Liberation által feltárt visszásságokról. Az Európai Parlament az, amely a brüsszeli bizottságot arra szorította, hogy szigorúbban ellenőrizze az uniós pénzek elköltését a tagállamokban.

Pont ezért nem kap pénzt a magyar kormány a helyreállítási alapból, mert Brüsszelben egyáltalán nincsenek meggyőződve arról, hogy az uniós pénzeket nem nyúlják-e le a hatalom emberei?!…

Áldozati bárány kerestetik

0
A legrosszabb időben tartják a bajor tartományi választást. Nem annyira Bajorország, mint Németország és a nagyvilág számára. Történelmi tény, örök igazság: mindig a gazdaság van a (szabad) választások középpontjában. Az határozza meg az emberek, a választók hangulatát. Ha „jól megy a hasuk, pardon a dolguk”, akkor szinte tét nélküli egy helyi választás. Magyarán nem a politika, az ideológia a mérvadó. Most viszont világjelenség: a gyenge konjunktúra, a félelem egy kereskedelmi háborútól, az emelkedő kamatlábak, azaz nagyon rossz a nemzetközi tőzsdei hangulat. A befektetők részvényeik eladásába kezdtek.
Persze az egész gazdasági „földrengésnek” az epicentruma az Egyesült Államok, ahol a novemberi időközi (kongresszusi) választásra figyel a világ: vajon Trump elnök történelmi adóreformja meghozza-e a várt eredményt, a győzelmet.
Ennek németországi változata pl. a „szolidaritási adó” (köznyelvben „Soli”) megtartása vagy megszüntetése. Ezt a plusz adót az NDK felzárkóztatására találták ki, ill. vezették be, úgymond a „német egység finanszírozására”. 1998 óta, tehát 20 éve szedik be, vonják le, nem csak a lakosságtól, hanem a cégektől is, ami évente 20 milliárd eurót jelent. Ennek megszüntetése jelentős könnyedséget hozna a német cégeknek, amit vállalkozói adóreformnak neveznek.
A másik probléma a környezetvédelem, a klímaváltozás. A VW főnöke nemrég egy megbeszélésen kijelentette: „Az áram előállítása barnaszénből nem egyeztethető össze az E(elektromos)-autógyártással”.
A vasárnapi bajor tartományi választás az előrejelzések szerint katasztrofális lesz a több évtizede abszolút többséget (50 %) élvező CSU (keresztényszociális unió) számára. Már arról találgatnak, hogy mi lesz a parlamenti többség elvesztésére a magyarázat: a kormányfő (Söder) vagy a pártelnök (Seehofer) számlájára írják majd. A legutóbbi felmérések szerint 35 százalékra számíthat a CSU. A nagy kérdés: milyen lesz a koalíció? Kikkel fognak összeállni? Az ősellenség a „vörösök” (SPD = szociáldemokraták), akik a múltban is csak a két egyetemi városban (München és Nürnberg) tudták a helyi kormányzást megszerezni. No, meg a munkáskerületekben pl. BMW gyár. A szóba jöhető koalíciós partnerek: FDP, Zöldek. Az FDP már jelezte a hajlandóságot. A két szélsőség (Baloldal = die Linke és az Alternatíva Németországért = AfD) eleve kizárva. A kérdés: vajon a szóba jöhető parlamentáris pártok együttesen kapnak-e a kormányzáshoz elegendő százalékot? Valószínűleg, igen. A bajorok nem rasszisták, és büszkék országuk (tartományuk) teljesítményére: a leggazdagabb, a legnagyobb befizető a közös (Bund) kasszába, közbiztonságilag a legjobban szervezett szövetségi állam.
Érdekesség: a CSU választási kampányának záró rendezvényéről hiányzott a testvérpárt (CDU) vezetője, és egyben Németország kancellárja, Angela Merkel, akit a legutóbbi (2013) tartományi választáson meghívott vendégként ünnepeltek a bajor fővárosban. A tegnapi összejövetel sztárja a szomszédos Ausztria kancellárja volt. Sebastian Kurz megjelenésekor szinte tombolt a lelkes hallgatóság, aki úgyis beszélt, mintha Európa (EU) választás lenne vasárnap. Többször emlegette a bajor Manfred Weber-t (CSU), aki jelenleg az EU Néppárti frakció elnöke, és az EU kormányfője (a Bizottság elnöke) akar lenni. Megfigyelők szerint Kurz azért (is) „lopta el a show”-t, mert sem Söder miniszterelnököt, sem a pártvezér és egyben német (szövetségi) belügyminiszter Seehofer-t nem tartják olyan meghatározó személyiségnek, mint Kurz-ot.
És itt visszakanyarodtunk az előrejelzésekhez. Miszerint a CSU 33-35 százalék közti eredményre számíthat. Ez pedig legrosszabb esetben 15 %-kal kevesebb, mint az öt évvel ezelőtti választási eredménye volt, ami a bajor keresztényszocilás uniónak történelmi katasztrófát jelent.
Stephen Elekes

Miért robbantották fel az oroszok a cseh kapcsolatokat?

Ötven tonna lőszert robbantottak fel az orosz katonai hírszerzés elit ügynökei Csehországban 2014-ben. Azért került erre sor, mert egy bolgár fegyverkereskedő szállítmánya pihent a cseh raktárban – ukrajnai szállításra várva!

2014-ben már fegyveres szembenállás volt Ukrajna hadserege és a keleti tartományok orosz milíciái között, melyeket Moszkva nyíltan támogatott.

Mindez úgy derült ki, hogy a New York Times megtalálta a bolgár fegyverkereskedőt, aki megerősítette: az ukrán hadseregnek szállított fegyvereket és lőszert.

Emilian Gebrev bolgár fegyverkereskedő már régen az orosz titkosszolgálat célkeresztjében volt, mert fegyvereket szállított azoknak a milíciáknak, melyek Basar Asszad elnök ellen harcoltak Szíriában. Minthogy ezek a szír milíciák a CIA aktív támogatását élvezték, nem kizárt, hogy a bolgár fegyverkereskedő épp az USA biztatására szánta el magát arra, hogy Ukrajnába is szállítson fegyvereket röviddel azután, hogy Moszkva emberét, Janukovics elnököt elmenekült Kijevből.

Novicsok

A bolgár fegyverkereskedőt és fiát nem sokkal a csehországi robbantás után Novicsok támadás érte. Mindketten megúszták, de évekig lábadoztak. Perük csak 2019-ben zárult le. Kiderült, hogy ugyanazok a GRU tisztek próbálták meg eltenni láb alól a bolgár fegyverkereskedőt és fiát, akik részt vettek a robbantásban Csehországban. Később pedig megpróbálták eltenni láb alól Szkripal ezredest, a GRU híres árulóját Nagy Britanniában.

Egy harmadik orosz GRU-tiszt, aki a Skripals 2018 márciusi Novichok-mérgezésének idején az Egyesült Királyságban tartózkodott, alig néhány nappal azelőtt érkezett Bulgáriába, hogy egy helyi vállalkozó és fia súlyosan megbetegedett volna, miután ismeretlen emberrel megmérgezték. anyag.

A Szergej Vjacseszlavovics Fedotov álnéven utazó férfit, egy 45 éves oroszt a  GRU vezető tisztjeként azonosították. A másik két Skripal-gyanúsítotthoz, Anatolij Csepigához és Alekszandr Miskinhez hasonlóan a GRU tisztjeihez hasonlóan 2010-ben hozták létre fedőlap-identitását, és soha nem létezett ilyen nevű személy előzetes nyilvántartása.

Fedotov 2015 áprilisában Bulgáriába tett útja azonban azért emelkedik ki sok európai, vagy ázsiai útja közül, mert kísértetiesen hasonlít a Skripals 2018 márciusi mérgezésének körülményeire.

2015. április 24-én „Szergej Fedotov” Moszkvából a bolgár tengerparti üdülőhelyre, Burgaszba utazott. Egy hét múlva, április 30-ra volt retúrjegye Szófia fővárosából Moszkvába. A visszaútra azonban nem jelent meg. Ehelyett április 28-án késő este megjelent az isztambuli Atatürk repülőtéren, és az utolsó pillanatban vásárolt jeggyel utazott Moszkvába.

Aznap Emilian Gebrev kórházba került, miután összeesett egy szófiai vendéglátóhelyen. Körülbelül ugyanabban az időben felnőtt fia és cégének egyik vezetője hirtelen megbetegedett. Mindhárman súlyos mérgezés tüneteivel kerültek kórházba.

Emilian Gebrev állapota gyorsan romlott, és kómába esett. Az orvosok feltételezték, hogy a mérget az április 28-át megelőző napon vagy napokban alkalmazták vagy fogyasztották. Mivel azonban nem tudták azonosítani a mérget, nem voltak biztosak annak hatásában vagy a progresszió módjában.

Emilian Gebrev ezután két vezető vegyi fegyverek ellenőrzésére szakosodott laboratóriumtól kért segítséget a méreg azonosításához. Egyikük, a Helsinki Egyetem Verifinje alapos elemzést végzett. A labor nem tudta végérvényesen azonosítani a mérget, de két különböző szerves foszfát nyomát fedezte fel Gebrev vizeletmintájában. Ezek közül az egyiket erős peszticidként sikerült azonosítani, míg a másikat a vegyi fegyverek szabványos tesztelő eszközeivel azonosíthatatlannak találták.

Egy hónappal azután, hogy először kórházba került, Emilian Gebrev állapota jelentősen javult, és kiengedték a kórházból. Ám néhány nappal később, május végén, ismét rosszul érezte magát, és újra kórházba került.

Az oroszok bolgár fegyver raktárakban is követtek el robbantásokat 2014-ben, és az azt követő években csakhogy ezeket korábban nem kötötték Moszkva titkosszolgálatához.

Jan Hamacek cseh miniszterelnök-helyettes az ügy kapcsán úgy nyilatkozott, hogy az orosz titkosszolgálat eredetileg még Bulgáriában akarta megsemmisíteni az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányt. Amikor rájöttek, hogy az már megérkezett Csehországba, akkor engedélyt kértek Putyintól a robbantásra. Az elnök, aki korábban KGB tiszt volt, az engedélyt megadta. Ezzel felrobbantották az addig igen jó orosz-cseh kapcsolatokat is…

(Készült a Fontanka, Bellingcat, New Yort Times, Insider, Capital információinak felhasználásával)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK