Fontos

Miért robbantották fel az oroszok a cseh kapcsolatokat?

Ötven tonna lőszert robbantottak fel az orosz katonai hírszerzés elit ügynökei Csehországban 2014-ben. Azért került erre sor, mert egy bolgár fegyverkereskedő szállítmánya pihent a cseh raktárban – ukrajnai szállításra várva!

2014-ben már fegyveres szembenállás volt Ukrajna hadserege és a keleti tartományok orosz milíciái között, melyeket Moszkva nyíltan támogatott.

Mindez úgy derült ki, hogy a New York Times megtalálta a bolgár fegyverkereskedőt, aki megerősítette: az ukrán hadseregnek szállított fegyvereket és lőszert.

Emilian Gebrev bolgár fegyverkereskedő már régen az orosz titkosszolgálat célkeresztjében volt, mert fegyvereket szállított azoknak a milíciáknak, melyek Basar Asszad elnök ellen harcoltak Szíriában. Minthogy ezek a szír milíciák a CIA aktív támogatását élvezték, nem kizárt, hogy a bolgár fegyverkereskedő épp az USA biztatására szánta el magát arra, hogy Ukrajnába is szállítson fegyvereket röviddel azután, hogy Moszkva emberét, Janukovics elnököt elmenekült Kijevből.

Novicsok

A bolgár fegyverkereskedőt és fiát nem sokkal a csehországi robbantás után Novicsok támadás érte. Mindketten megúszták, de évekig lábadoztak. Perük csak 2019-ben zárult le. Kiderült, hogy ugyanazok a GRU tisztek próbálták meg eltenni láb alól a bolgár fegyverkereskedőt és fiát, akik részt vettek a robbantásban Csehországban. Később pedig megpróbálták eltenni láb alól Szkripal ezredest, a GRU híres árulóját Nagy Britanniában.

Egy harmadik orosz GRU-tiszt, aki a Skripals 2018 márciusi Novichok-mérgezésének idején az Egyesült Királyságban tartózkodott, alig néhány nappal azelőtt érkezett Bulgáriába, hogy egy helyi vállalkozó és fia súlyosan megbetegedett volna, miután ismeretlen emberrel megmérgezték. anyag.

A Szergej Vjacseszlavovics Fedotov álnéven utazó férfit, egy 45 éves oroszt a  GRU vezető tisztjeként azonosították. A másik két Skripal-gyanúsítotthoz, Anatolij Csepigához és Alekszandr Miskinhez hasonlóan a GRU tisztjeihez hasonlóan 2010-ben hozták létre fedőlap-identitását, és soha nem létezett ilyen nevű személy előzetes nyilvántartása.

Fedotov 2015 áprilisában Bulgáriába tett útja azonban azért emelkedik ki sok európai, vagy ázsiai útja közül, mert kísértetiesen hasonlít a Skripals 2018 márciusi mérgezésének körülményeire.

2015. április 24-én „Szergej Fedotov” Moszkvából a bolgár tengerparti üdülőhelyre, Burgaszba utazott. Egy hét múlva, április 30-ra volt retúrjegye Szófia fővárosából Moszkvába. A visszaútra azonban nem jelent meg. Ehelyett április 28-án késő este megjelent az isztambuli Atatürk repülőtéren, és az utolsó pillanatban vásárolt jeggyel utazott Moszkvába.

Aznap Emilian Gebrev kórházba került, miután összeesett egy szófiai vendéglátóhelyen. Körülbelül ugyanabban az időben felnőtt fia és cégének egyik vezetője hirtelen megbetegedett. Mindhárman súlyos mérgezés tüneteivel kerültek kórházba.

Emilian Gebrev állapota gyorsan romlott, és kómába esett. Az orvosok feltételezték, hogy a mérget az április 28-át megelőző napon vagy napokban alkalmazták vagy fogyasztották. Mivel azonban nem tudták azonosítani a mérget, nem voltak biztosak annak hatásában vagy a progresszió módjában.

Emilian Gebrev ezután két vezető vegyi fegyverek ellenőrzésére szakosodott laboratóriumtól kért segítséget a méreg azonosításához. Egyikük, a Helsinki Egyetem Verifinje alapos elemzést végzett. A labor nem tudta végérvényesen azonosítani a mérget, de két különböző szerves foszfát nyomát fedezte fel Gebrev vizeletmintájában. Ezek közül az egyiket erős peszticidként sikerült azonosítani, míg a másikat a vegyi fegyverek szabványos tesztelő eszközeivel azonosíthatatlannak találták.

Egy hónappal azután, hogy először kórházba került, Emilian Gebrev állapota jelentősen javult, és kiengedték a kórházból. Ám néhány nappal később, május végén, ismét rosszul érezte magát, és újra kórházba került.

Az oroszok bolgár fegyver raktárakban is követtek el robbantásokat 2014-ben, és az azt követő években csakhogy ezeket korábban nem kötötték Moszkva titkosszolgálatához.

Jan Hamacek cseh miniszterelnök-helyettes az ügy kapcsán úgy nyilatkozott, hogy az orosz titkosszolgálat eredetileg még Bulgáriában akarta megsemmisíteni az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányt. Amikor rájöttek, hogy az már megérkezett Csehországba, akkor engedélyt kértek Putyintól a robbantásra. Az elnök, aki korábban KGB tiszt volt, az engedélyt megadta. Ezzel felrobbantották az addig igen jó orosz-cseh kapcsolatokat is…

(Készült a Fontanka, Bellingcat, New Yort Times, Insider, Capital információinak felhasználásával)

Törökország partvonalra kerülhet

Az ankarai kormány politikája lehetetlenné teszi, hogy Törökország csatlakozzon az Európai Unióhoz – közölte Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) vezető szóvivője. A csatlakozási tárgyalások megszakításáról az uniós tagállamok dönthetnek.

Szkínász az EB szokásos napi sajtóértekezletén a brüsszeli testületet vezető Jean-Claude Juncker előző heti szavait idézte, amelyek szerint Törökország hatalmas lépésekkel távolodik Európától. Juncker akkor kijelentette: szeretné, ha a törökök felismernék, hogy a csatlakozási tárgyalások kudarcáért teljes mértékben a Recep Tayyip Erdogan államfő vezette rezsimet terheli a felelősség – emlékeztet az MTI brüsszeli tudósítójának a jelentése.

A szóvivő ennek kapcsán rámutatott, hogy a csatlakozási tárgyalások megszakításáról az uniós tagállamok dönthetnek, nem az Európai Bizottság. Hozzátette: Juncker a kérdést érinteni fogja a jövő heti évértékelő beszédében is Strasbourgban.

A németek támogatnák

A német kancellárjelöltek vasárnapi televíziós vitáján Angela Merkel és kihívója, Martin Schulz is a török uniós csatlakozási tárgyalások megszakítása mellett foglalt állást. Kettejük közül azonban Merkel óvatosabb álláspontot képviselt, mondván, hogy bár sem ő, sem pártja soha nem akarta, hogy Törökország uniós tag legyen,

nem szabad „rácsapni az ajtót” Ankarára.

A tagállamok kormányait tömörítő tanács tavaly decemberben úgy döntött, hogy az EU a törökországi puccskísérletet követően bevezetett intézkedések miatt nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával.

Nyúlik, mint a rétestészta

Az 1999 óta tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de a 35 megvitatandó fejezet közül azóta is csak 16-ot sikerült megnyitni. Ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni.

 

 

 

Fukuyama: erősödnek az autokrata tendenciák

Az amerikai politológus az idei évet értékelve arra a következtetésre jut, hogy a demokráciák gyengélkednek és az autokrata tendenciák erősödnek a világban.

A jogállamok gyengülése olyan válságot válthat ki a világon mint amilyen 1929 után kialakult – állitja Francis Fukuyama. Egyszer már eltemette a történelmet azt állítva, hogy a liberális demokrácia világméretű győzelmet aratott a Szovjetunió bukása után. Ehhez képest most arra mutat rá a Wall Street Journalben, hogy Kína és Oroszország befolyása erősödőben van, és ez a két állam mindenütt az autokratikus tendenciákat támogatja.

Az USA sem kivétel: Trump amikor nem ismeri el a választások eredményét, akkor kérdésessé teszi a demokrácia egyik legalapvetőbb elvét.

A Covid-19 járvány az autokráciák kezére játszott

Rendkívüli intézkedéseket kellett hozni a vírus miatt, és ezt egyes helyeken ki is használták. Orbán Viktor magyar miniszterelnök például rendkívüli felhatalmazást kért és kapott – emlékeztet rá Francis Fukuyama. Aki elfelejti feltenni azt a kérdést, hogy vajon miért is történik mindez?

A globalizáció és az informatikai forradalom olyan drámai változásokat indított el az egész globális gazdaságban, melyet az elitek csak igen kevéssé képesek kezelni.

A populista politikusok arra hivatkoznak, hogy a változások millió számra termelik a lúzereket, akiket csakis egy erős központi hatalom menthet meg. A globalizáció lúzerei szavaztak millió számra Donald Trumpra illetve Orbán Viktorra vagy Kaczynskire. Nekik a változások továbbra sem ígérnek sok jót, ezért a populisták sokáig számíthatnak rájuk.

A demokrácia helyzete jövőre sem lesz egyszerű

A gazdasági visszaesés és a járvány miatti korlátozások folytatódni fognak. Ezért a liberális demokráciáknak nem lesz könnyű kezelni a helyzetet – hangsúlyozza Francis Fukuyama. Ez nem épp a politikai stabilitás receptje, de a válság pozitív változást is hozhat, ha az emberek leváltják a korrupt és inkompetens politikusokat – fejtegeti évzárójában a Wall Street Journalben az amerikai politológus.

Nem elég a kézmosás

Minden kézmosáskor az okostelefont is meg kell tisztítani! Erre hívta fel a figyelmet az az amerikai orvos csapat, amely a Good Morning America televíziós műsorban jelezte mindenkinek: az okostelefonok is vírus hordozók lehetnek! Akár többezer vírus is megtelepedhet egy mobil telefonon, így aztán hiába mosunk kezet, hogyha a következő pillanatban már a telefon után kapunk.

Hogy tartsuk tisztán az okostelefont?

Alkoholos oldattal mossuk le gondosan mind a két oldalát! Ilyen módon a vírusok és baktériumok 99%- a elpusztul. Ezzel radikálisan csökkenteni lehet a fertőzés veszélyét. De mi legyen a számítógéppel? Az ABC News orvos szakértője szerint a számítógépek klaviatúráját is rendszeresen tisztítani kell, mert az is vírus hordozó lehet. Akkor is rendszeresen tisztogatni kell alkoholos oldattal, hogyha valaki kizárólag saját maga használja a készüléket! – hangsúlyozza az orvosnő. Miért? Mert a korona vírus akár két hétig is elélhet, megőrizve fertőző képességé t- mondta Jennifer Ashton doktornő az ABC News-ban. Arra is figyelmeztetett, hogy a korona vírus túlságosan gyorsan terjed, ezért a statisztikák nem megbízhatóak.

3,4% a halálozási arány

Ezt jelentette be a WHO, amely korábban 2%-os világátlagot jelzett. A szokásos influenza járványok esetében ez általában nem éri el az 1%-ot sem! Ezek a számok azért becsapósak, mert nem tudjuk pontosan, hogy hányan fertőződtek meg, márpedig ehhez képest vizsgálják meg a halálozási mutatót – hangsúlyozta Jennifer Ashton.

Az USA-ban 170 regisztrált esetből 11 halál alkalmából állapították meg, hogy a korona vírus okozta azt. Az amerikai kongresszus 8,5 milliárd dollárt szavazott meg a korona vírus elleni harcra, amelynek a világon eddig több mint 3300 halottja van.

Homokszem a gépezetben, a tesztelés szünetel

A Johnson&Johnson COVID-19 oltóanyag jelöltjének végső szakaszában végzett vizsgálat szünetel, mert a vállalat ellenőrzi, hogy a vizsgálatban résztvevő egyik személy „megmagyarázhatatlan betegsége” összefügg-e a vakcinával. A leállításról először a STAT egészségügyi híroldal számolt be.

A társaság hétfő esti nyilatkozatában bejelentette, hogy az úgynevezett nemkívánatos események miatt kötelességük megvizsgálni minden rendellenességet.  A vizsgálat szüneteltetését azzal indokolták,hogy annak oka „a vizsgálat egyik résztvevőjének megmagyarázhatatlan betegsége”. A társaság nem volt hajlandó további részleteket közölni. Orvosaik és egy külön erre a célra felállított biztonsági ellenőrző testület megpróbálja kideríteni okozta a nem várt betegséget.

Tekintettel arra, hogy ilyen vizsgálatokat emberek tízezrein végeznek, egyes orvosi  problémák  többnyire véletlenek. Valójában az egyik első lépés, amelyet a vállalat szerint meg kell tenni, az annak meghatározása, hogy az illető hatóanyaggal kapta e az oltást vagy placebót kapott.

A társaság a résztvevő személyiségi jogaira hivatkozva nem volt hajlandó további részleteket elárulni a betegségről.

A Johnson&Johnson 60 000 önkéntes beoltása azt a célt szolgálja, hogy az egyadagos megközelítés biztonságos és hatékony védelmet biztosít a koronavírus ellen.

Az USA-ban más oltóanyag-jelölteknek két lövésre van szükségük.

Nem ez az egyetlen leállás a számos COVID-19 vakcina harmadik fázisú vizsgálata során

Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem vakcinájának utolsó szakaszában történő tesztelése az Egyesült Államokban továbbra is szünetel, mivel az illetékes hatóság tisztviselői még vizsgálják, hogy a vakcina jelent-e biztonsági kockázatot. A tesztsorozatot felfüggesztették, amikor egy nőbetegen súlyos neurológiai tüneteket észleltek, amelyek megfelelnek a gerincvelő gyulladásának, a keresztirányú myelitisnek – közölte a társaság. Azóta a vállalat tesztelése más országokban újraindult, de az Egyesült Államokban a hatóságok ezt még nem engedélyezték.

A nagyszámú alanyokon végzett orvosi tesztelések átmeneti leállítása viszonylag gyakori. A tipikus gyógyszerkísérletek során kevés ilyen eset kerül nyilvánosságra, de a koronavírus elleni oltóanyag előállításának gyorsított tempója növelte az ilyen típusú szövődmények tétjét.

A vállalatoknak meg kell vizsgálniuk a kábítószer-tesztelés során bekövetkező súlyos vagy váratlan reakciókat.

Mr. Felelőtlen kampánykörúton

Trump elnök, aki a Covid-19 fertőzés miatt csupán néhány napos kórházi kezelést vett igénybe hétfő este visszatért kampánykörútjához és megjelent a Floridában tartott kampánygyűlésen. Rajongóinak kijelentette teljesen felépült, és már immúnis a koronavírusra. Mondta mindezt annak ellenére, hogy állítását semmilyen orvosi vizsgálat nem támasztja alá.

Az orlandói Sanford Nemzetközi Repülőtér egyik hangárjában tartott kampánygyűlésen  Trump kijelentette, hogy „erősnek és egészségesnek érzi magát”, méghozzá olyannyira, hogy nyugodtan elvegyülhetne az őt éltető tömegben.

– Minden rajongómat megcsókolnék közületek – mondta. – Megcsókolnám a srácokat és a gyönyörű nőket.

Az elnök körülbelül egy órán át beszélt. A tömegben sok támogató nem viselt maszkot, köztük azok közül is, akiket az elnök előadótere mögé állítottak, és a kamerafelvételen láthatóak.

Trump azt állította, hogy a vírus elleni oltásokat „nagyon hamarosan szét fogják osztani”, bár az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal még nem hagyott jóvá egyet sem.

Az elnök bizonyítékok nélkül utalt arra is, hogy

az ügynökség szándékosan visszafogta az oltások jóváhagyását, hogy ezzel hátrányos helyzetbe kerüljön az újraválasztása.

„Őszintén szólva nagy politikai játszma folyik ott, ahol nem akarják, hogy a választások előtt legyen vakcina” – mondta az elnök.

Trump, akinek a több mint 214 ezer amerikait megölő járványra adott válasza továbbra is a legnagyobb veszélyt jelenti újraválasztására, bizonyítékok nélkül még azt is állította, hogy demokrata vetélytársa, ifjabb Joseph R. Biden volt alelnök késlelteti az oltást és „meghosszabbítja a járványt”.

Trump Floridába csak néhány órával azután érkezett, hogy a Fehér Ház orvosa, Dr. Sean P. Conley azt mondta, hogy az elnök „egymást követő napokon” negatív eredményt adott egy nem erre a célra szánt gyors koronavírus-teszt segítségével.

A szakértők arra figyelmeztettek, hogy a teszt pontosságát még nem vizsgálták eléggé ahhoz, hogy megbizonyosodhasson arról, hogy az elnök vírusmentes, vagy, mint orvosa állította, „ nem fertőző mások számára ”.

Három hét van hátra a versenyből, a közvélemény-kutatók szerint Biden tobábbra is vezet Trump előtt. Elsősorban azok körében maradt le Biden mögött, akiket különösen érint a vírus terjedése, tehát az időskorúak körében, mert őket a koronavírus aránytalanul nagy mértékben veszélyezteti.

Kell-e vakcina útlevél?

Bár csak nemrég kezdődött meg az oltási kampány az Egyesült Államokban és Európában, de már szinte mindenki biztosra veszi: valamiféle vakcina igazolásra – útlevélre mindenkinek szüksége lesz, aki át akarja lépni a határt vagy egyszerűen csak repülőgépre akar szállni.

Mobil telefonos alkalmazást fejleszt ki több informatikai cég, hogy ily módon mindenki tanúsíthassa: megkapta a Covid-19 védőoltást – írja a CNN portál. Az alkalmazások az egész vírus történetet tartalmazzák: megkapta-e az illető a Covid-19-et, milyen teszt eredményeket produkált illetve ami a legfontosabb: kétszeresen oltott-e a Pfizer-BioNtech vakcinával?

Mindenkinek ily módon kell majd igazolnia magát nemcsak az ország határokon hanem az olyan helyeken is, ahol sokan gyűlnek össze: koncertek, színházi vagy mozi előadások, stadionok stb.

CommonPass alkalmazás

A genfi központú Common Trust Network sok légitársasággal összefogva (Lufthansa, Swiss Airlines, Cathay Pacific, United Airlines, Virgin Atlantic) fejlesztette ki ezt az alkalmazást, mely tanúsítja: az illető nem fertőző.

„Tesztelni mindenkit lehet, ha átlép a határon, de oltani nem” – nyilatkozta a CNN-nek az alkalmazást kifejlesztő cég marketing igazgatója, aki digitális sárga kártyáról beszélt. Az oltásról ugyanis sárga színű papírt szoktak kiállítani az egészségügyi hatóságok.

Az IBM is kifejlesztett egy alkalmazást, melynek ezt a nevet adta: digitális egészségügyi útlevél.

Sok más alkalmazás is működik már illetve hamarosan alkalmazható lesz, de felvetődik a kínos kérdés:

mi lesz azokkal, akiknek nincsen okos telefonjuk?

Az ő számukra fejlesztenek ki egy okos kártyát, amely igazolja a védőoltást.

A másik komoly probléma az, hogy sokféle védőoltás van: Pfizer-BioNtech és a Moderna, amely már megkapta az engedélyt és hamarosan jöhet az Astra Zeneca is, de ezenkívül oltanak a világon orosz és kínai vakcinával is. Az utóbbiakkal nemcsak az a probléma, hogy nem érik el a Pfizer-BioNtech 95%-os védettségi szintjét hanem az is, hogy nem lehet tudni: az illető mennyire maradt fertőző a védőoltás után?

A kaliforniai Stanford egyetem virologus szakértője úgy nyilatkozott a CNN-nek, hogy nincs megbízható adat arról, hogy a beoltott emberek mennyiben fertőzhetnek meg másokat?! Addig pedig a vakcina útlevél édes keveset ér!

Ennek ellenére a CNN-nek nyilatkozó szakértők úgy vélik, hogy 2021 első félévében széles körben elérhető lesz a vakcina útlevél, amely megkönnyíti a helyzet normalizálódását.

Európában még nagy a bizonytalanság

A Lufthansa főnöke, aki a Welt am Sonntagnak nyilatkozott még nem tudja, hogy milyen feltételekkel lehet majd repülni a járvány után? „Személy szerint azt gondolom, hogy hosszú nemzetközi járatokon minden utasnak negatív teszttel illetve oltási bizonyítvánnyal kell rendelkeznie” – nyilatkozta Carsten Spohr. A Lufthansa főnök elmondta, hogy az első fázisban azt tervezik, hogy növelik a rövid utak számát, ahol elég egy gyors teszt, melyet a repülőtéren is el lehet végezni. A második fázisban azután vagy negatív teszt eredményt igazoló okmányt illetve oltási igazolást kérnek az utasoktól – a hosszabb utakon mindenképp.

A Lufthansa nem ragaszkodik az oltási igazolványhoz mint az ausztrál Quantas. „Ezt mi mint légitársaság nem követelhetjük meg az utasainktól!” – hangsúlyozta a Lufthansa főnök, aki utalt arra, hogy a tömeges oltás hamarosan nyáj immunitást eredményezhet, amely fölöslegessé teheti a vakcina útlevelet.

Merkel: nekem fáj az oroszok akciója

Angela Merkel  kancellár asszony a Bundestagban arról beszélt, hogy a német kémelhárítás kiderítette: orosz hackerek betörtek Angela Merkel levelezési rendszerébe.

Merkel kancellár erősen kritizálta Moszkvát a Bundestag elleni hackeléses támadás miatt, amelyet feltehetően az orosz katonai hírszerzés (GRU) hajtott végre. „Ez fáj nekem” – mondta a német vizsgálati eredményekről.

Tekintettel a főügyész nyomozásának eredményére, szerdán a Bundestagban beszélt az orosz részvétel „kemény bizonyítékáról” és egy „felháborító” folyamatról. „Nagyon komolyan veszem ezeket a dolgokat” – mondta Merkel. „Őszintén mondom: fáj nekem.” Amikor feltették a kérdést az Oroszországgal szembeni lehetséges következményekről, Merkel azt mondta: „Természetesen mindig fenntartjuk a jogot az ellenintézkedések megtételére, beleértve Oroszországot is.”

A Bundestag tagjai felkérésére Merkel beszélt az oroszországi „hibrid hadviselés” stratégiájáról, amely magában foglalta a „dezorientációt” és a „tények torzítását”. – mondta a kancellár. „Ez nem csak véletlen egybeesés, hanem egy alkalmazott stratégia.”

A szövetségi ügyész a múlt héten a Dimitri Badin nevű fiatal orosz hacker ellen nemzetközi elfogatóparancsot adott ki, miután a Szövetségi Bűnügyi Rendőrség többéves nyomozást folytatott. 

Badin  hecker támadása 2015 májusában teljesen megbénította a Bundestag informatikai infrastruktúráját. Megállítása érdekében az egész parlamentet napokig offline állapotba kellett állítani. A támadók e-mailben léptek be a Bundestag rendszerébe, amelyet többek között állítólag az Egyesült Nemzetek Szervezete küldött. Az így rögzített felhasználói adatok lehetővé tették számukra, hogy észrevétlenül terjedjenek a Bundestag-hálózatban, és napokig exportálhassanak fájlokat.

Még a választó kerületével kapcsolatos információk is érdekelték, az orosz hírszerzőket. A GRU, a katonai hírszerzés megszerezte Angela Merkel kancellár levelezését 2012 és 2015 között. A hamburgi Der Spiegel általában „jólértesült” lap, szerintük az orosz hackereknek még akkor is kiemelt célpontja volt a német kancellár amikor Berlin és Moszkva kapcsolatai kedvezően alakultak. Németország és Oroszország között a gazdasági együttműködés rendkívül intenzív volt ebben az időszakban. Ezt elősegítette Merkel és Putyin jó személyes kapcsolata. Ők ketten felváltva beszélgetnek németül és oroszul. Angela Merkel fiatal fizikusként részben Szentpéterváron az egykori Leningrádban tanult. Vlagyimir Putyin pedig a KGB rezidense volt Drezdában alezredesi rangban azelőtt.

A jó kapcsolatok nem akadályozzák a kölcsönös kémkedést

Edward Snowden, az amerikai NSA egykori informatikai szakértője leplezte le, hogy az amerikaik vígan lehallgatják Merkel kancellár telefonját. Németország évtizedek óta az USA talán legfontosabb európai szövetségese, de ennek ellenére Washingtonban fontosnak tartották, hogy tudjanak a német kancellár minden döntéséről. A leleplezés után Obama, akkori USA elnök bocsánatot kért, és hangsúlyozta: ez többet nem fordulhat elő. Kevesen hisznek ebben az ígéretben…

2014 a kínos dátum

Ukrajnában megbuktatták Putyin szövetségesét, és helyét nyugatbarát rendszer foglalta el. Válaszul az orosz elnök kirobbantotta Ukrajna keleti területeinek lázadását Kijevvel szemben, és elcsatolta a Krím félszigetet, ahol a lakosság többsége orosz. A Krím annektálását sem az USA sem az Európai Unió nem fogadja el. Ezért Oroszországot kiközösítették. A gazdasági kapcsolatok ennek ellenére jól alakulnak Németország és Oroszország között. Befejezés előtt áll az Északi áramlat 2 tengeralatti földgázvezeték, mely egyenesen Oroszországból visz majd földgázt Németországba.

„Mindezek után nehéz lesz javítani a német-orosz kapcsolatokat” – mondta Merkel a Bundestagban. De ezt maga sem gondolta komolyan hiszen a kancellár asszony pontosan tudja: a kémkedés a világ második legősibb mestersége…

„Bajom van a demokrácia hiányával”

0

Példátlan nagy média-visszhangja van annak, hogy Eckstein Kovács Péter, az RMDSZ egykori képviselője, szenátora, minisztere egy kormányellenes tüntetésen (június 23-án) bejelentette, hogy kilép az RMDSZ-ből. Mint várható volt “egykori” társai részben sajnálkoznak, részben igen keményen támadják, próbálják hitelteleníteni és lépésének jelentőségét, fontosságát csökkenteni. A nemcsak romániai magyar, vagy magyarországi körökben, hanem a román politikában és médiákban is közismert és népszerű politikus a Független Hírügynökségnek nyilatkozott.

Bizonyára bonyolult és hosszú érlelődési folyamat vezette oda, hogy mundér becsülete ide vagy oda, eldöntse, hogy kilép az RMDSZ-ből, 28 év után, alapító tagként, sokszoros tisztségviselőként. A perrendtartás elfogadását jelölte meg azon cseppnek, melytől betelt a pohár. A mostani módosítások (összesen 327) , melyeket az RMDSZ is megszavazott, egyrésze elfogadható, másrészük pedig botrányos, nemcsak a szakma, vagy az ellenzék, hanem lassan-lassan a jogtudatos állampolgárok többsége számára is. Összefoglalná pontosan, mit kifogásol a módosítók közül?

Léteznek nagyon testreszabott módosítások, amelyek a kétházas romániai parlament vezetőit illetik. Ezekről lehet vitatkozni, de nem érdemes. Ha egy akadályoztatott bíró nem írhat alá egy ítéletet, akkor azt az adott esetben, nyilván mérlegelés után, az intézmény vezetője írja alá, nyilván nem egyedül, hanem másod, vagy negyedmagával. Ezt a megoldást hatályon kívül akarják helyezni. A kormánypárt elnökét jogerősen elítélték, igaz felfüggesztve, választási csalásért. Most alapfokon megint elítélték egy elég piszlicsáré ügyben, de bizonyítékok alapján, végrehajtandóra. Ezt az ítéletet akarja a parlamenti többség, ahol az RMDSZ a mérleg nyelve, kitriblizni. Ne férjen kétség hozzá, van mit jobbítani a romániai bűnüldözés kapcsán. Most is mondom, miként eddig is, hogy vannak elfogult, esetenként korrupt bírák, ügyészek, etnikai ügyekben is. De intézményes magyarüldözés szerintem nincs Romániában. Intézményes és hétköznapi korrupció viszont volt és van Romániában. A módosítások egy része erősen korlátozza a bűnüldöző szervek eszközeit: csak az elkövetéstől számított 6 hónapon belül lehet vádalkut kérni, nem lehet megváltoztatni az alacsonyabb szintű bíróság felmentő ítéletét. Ha nincs új bizonyíték, ha egy éven belül nincs vádemelés, akkor kötelező a felmentés stb. Ezekre a változtatásokra a szakma fatvát mondott. Nyilván nem mindegyikre, vannak helyre dolgok is. Egy BTK módosítás akár éveken keresztül történő egyeztetés, munka eredménye. Most sajnos nem erről van szó. Szerecsenmosdatás esete forog fenn és sajnos, az RMDSZ sikál.

Minden bizonnyal a pontszerű kifogásokon túl, az RMDSZ jelenlegi politikai vonalvezetésétől is elhatárolódott, nemcsak mostani gesztusával, de eddigi állásfoglalásaival is. Mi a kifogás, miért nem hajlandó tovább egykori elvtársaival haladni a mostani politikai establishment vonalával?

Jogász vagyok, az igazságszolgáltatást illetően már voltak komolyabb nézeteltéréseim a fővonallal, és most is ez a fő kritérium. Bajom van a demokrácia hiányával a szervezeten belül, valamint az RMDSZ függetlenségét illetően is. Nagyon beállt a szervezet a két kormánypárt alá, mert ha azt mondanám, hogy mellé, az nem fedné a valóságot. Az etnikai alapú politizálásnak van jogosultsága, de nem válhat kizárólagossá.

Aki A-t mond az mondjon B-t is, ez a politikára is érvényes mondás. Hogyan tovább? Mit tervez, ha egyáltalán még vannak politikai ambíciói, a jövőben? Merre tovább Eckstein Kovács Péter, a politikus?

Ambícióim mindig voltak és lesznek is. Hozzá szeretnék járulni ahhoz, hogy a romániai ellenzék – amelyik olyan, amilyen – le tudja győzni a jelenlegi, szerintem vállalhatatlan politikai kurzust.

Magyari Nándor László

Vagy jogi reform, vagy Európai Unió

Lengyelország elbúcsúzhat az Európai Uniótól, ha a kormány keresztülviszi jogi reformját. Erre figyelmeztette Varsóban a Legfelső Bíróság a PiS kormányzatot, mely csütörtökön terjesztette elő új törvénytervezetét, mely csökkentette volna a bírák önállóságát.

Az utolsó pillanatban Kaczynski kérésére a kormányzat meghátrált. Miért ? Mert az uniós pénzekre a kormánynak óriási szüksége van: Wojciehowski biztos épp most indított offenzívát az agrár pénzek megszerzésére.

A kormány törvényjavaslata ellentétes az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvével – hangsúlyozza a Legfelső Bíróság, mely rámutatott arra, hogy amennyiben Varsóban a szejm megszavazza a törvényt, akkor Brüsszel minden bizonnyal kötelezettségszegési eljárást indít ellene. Ez pedig hosszabb távon odavezethet, hogy Lengyelországnak el kell hagynia az Európai Uniót. Malgorzata Gersdorf bírónő, aki hamarosan távozik a Legfelső Bíróság éléről, keményen bírálta a kormányt, melynek törvénytervezetét az 1981-es szükségállapothoz hasonlította – számolt be a BBC. Akkor Jaruzelski tábornok katonai erővel akart véget vetni a demokratizálás folyamatának, melyet a Szolidaritás szakszervezet vezetett. A bírónő külön nyilatkozatban fejezte ki reményét arra, hogy a lengyel jogalkotás szinkronban lesz az uniós joggal. Rámutatott arra, hogy amennyiben nem így lenne, akkor az uniós jog felülírja a hazai jogszabályokat – ahogy azt Lengyelország a belépéskor vállalta.

Mazowiecki miniszterelnök szerint viszont „kaotikus helyzet alakult ki, és ezt van hivatva rendezni a kormány törvényjavaslata”.

Lengyelország nem akarja elhagyni az EU -t, hasznot akar húzni belőle

Erre hívta fel a figyelmet a Deutsche Welle, amely ismerteti az uniós agrár biztos elképzelését. A lengyel Janusz Wojciehowski úgy akarja módosítani az uniós agrár politikát, hogy a szegényebb tagállamok gazdái kapják meg a hektáronként 270 eurós támogatást a következő költségvetési időszakban. Ez az uniós átlag, mely igen előnyös lenne a lengyel gazdák számára, akik a PiS szavazótáborának törzs gárdáját alkotják. Más oldalról persze jelentős kiadást jelentenének az Európai Uniónak: 20 milliárd euróba kerülne a lengyel biztos javaslata, ha megvalósulna. Jelenleg óriási viták folynak az agrár pénzek elosztásáról a következő költségvetési periódusban. Az Európai Unió 6,4 millió gazdának fizet ki 41 milliárd eurót! A legjobban a nagy gazdák járnak, emiatt állandó bírálat éri ezt a rendszert. Lengyelország viszont a nem nagyon hatékony kis gazdaságok országa.

Wojciehowski a lengyel gazdákért harcol

Bár az uniós biztosnak az összérdeket kellene képviselnie, de a lengyel biztos nyíltan küzd országa agrár szektoráért. 241 euró jelenleg az egy hektárra jutó támogatás Lengyelországban – mondja Wojciehowski, de ez is csak azért annyi, mert a lengyel kormány kipótolja az uniós pénzeket. Lengyelországban 1,5 millió kis gazdaság van, melyek közül csak nagyon kevés versenyképes. Ezért küzd a támogatás megemeléséért a lengyel biztos, aki ezzel elérhetné azt is, hogy a vidék a jövőben is biztosítsa a PiS többségét a szejmben Lengyelországban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK