„Még júliusban meg kell állapodnunk az uniós költségvetésről és a válságkezelő alapról”- hangsúlyozta Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök miután találkozott Angela Merkel kancellárral. Mark Rutte holland kormányfő viszont a kétségeit fejezte ki a július megegyezéssel kapcsolatban. Angela Merkel szerint valószínűbb, hogy csak szeptemberben születik egyezség.
A fukar négyes kitart, de a délieknek nagyon sürgős a pénz
Pénteken kezdődik az uniós csúcs, amelynek körülbelül 1850 milliárd euróról kellene döntenie. Az idő sürget, mert a vírusjárvány által leginkább sújtott országoknak mint Olaszország vagy Spanyolország. Enélkül nem tudnak kikecmeregni igen nehéz helyzetükből, melyet az is súlyosbít, hogy bevételeikben a turizmus igen nagy szerepet játszik. Márpedig az idei szezon aligha produkál igazán komoly bevételeket. Ezért is hangsúlyozta Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök, hogy most kell megállapodni a pénzről, hogy annak kiutalása minél gyorsabban megkezdődjön. Csakhogy a fukar négyek kitartanak: Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország nem akar feltételek nélkül óriási pénzeket adni a gyengélkedő uniós tagállamoknak. Ahogy Kurz osztrák kancellár ezt megfogalmazta: ha nem lesznek feltételek, akkor a tagállamok a költségvetési lyukak betömésére használják majd fel a pénzeket! Felmerült az is, hogy csökkentsék a 750 milliárd eurós válságkezelő alapot, melyet a brüsszeli bizottság javasolt. Hétfőn Merkel kancellár – Conte olasz miniszterelnökkel együtt – határozottan állást foglalt ezzel szemben.
A görögök és a portugálok is elvetik a feltételeket
Micotakisz görög miniszterelnök azon az alapon utasítja el a feltételeket, hogy Görögországnak rossz emlékei vannak a korábbi válságkezelő programmal kapcsolatban. Antonio Costa portugál kormányfő pedig Budapestről nyilatkozott úgy az RTP televíziónak, hogy „a szabadság és a jogállamiság ügye nem köthető össze a költségvetési tárgyalásokkal”.
Antonio Costa szerint „az értékrendet nem lehet megvásárolni”. A Politico tudósítója kissé gúnyosan fűzi hozzá ehhez, hogy üzletelni azért lehet vele…
Transzparencia
Hogy születnek a döntések az Európai Unióban? Mit tudunk meg a Tanács valódi vitáiról? Kétéves vita sorozat után sikerült egy kissé javítani a helyzeten – számol be a Politico Brüsszelből. A nagykövetek tanácskozásán a német elnökség keresztül vitte az új konszenzust, amely a korábbinál nagyobb nyíltságot jelent. Pontosan miről van szó? Azt a Politico tudósítója nem közölte hiszen a nagyobb transzparenciáról szóló megállapodást még el kell fogadniuk maguknak az érdekelteknek, akiknek a pénteken kezdődő csúcstalálkozón nem ez lesz a legfőbb gondjuk …
Donald Trumpot 2016. november 8-án választották meg amerikai elnöknek. Az azóta eltelt egy évben nem tudta betartani legfontosabb kampányígéreteit, de folyamatosan sértődött támadásokat intéz vélt vagy valós ellenfelei ellen. Az elnök népszerűsége több évtizedes mélyponton van, az amerikaiak kétharmada úgy gondolja, semmit nem ért el megválasztása óta.
Fotó: MTI/EPApool/Ota Kijosi
Az egész világot, sőt, ahogy a Brookings Intézet írja elemzésében, saját támogatóit is meglepte Donald Trump, amikor egy évvel ezelőtt megnyerte az amerikai elnökválasztást. Győzelmi beszédében azt mondta: be kell gyógyítani a sebeket, és egységessé kell tenni az országot – egy évvel később az ország még megosztottabb, mint volt, az elnökségének eddig eltelt időszakát teljes káosz jellemzi.
Újfajta elnöki stílust vezetett be: teljesen kiszámíthatatlan, sértődékeny és nárcisztikus, az elnöki intézményt pedig gyakorlatilag a Twitteren működteti, ahol
rendszeresen kirohanásokat intéz vélt vagy valós ellenfelei ellen, akiket sokszor útszéli stílusban sérteget,
ami után a stábjának kell magyarázkodnia. Olyan is volt, hogy teljesen értelmetlen szöveget sikerült posztolnia:
Közben pedig a fő kampányígéretei közül gyakorlatilag egyet sem sikerült betartania.
A populista, elitellenes szólamokkal teli kampány után az egyik első próbálkozása az volt, hogy megtiltsa több, muszlim többségű ország állampolgárainak a beutazást Amerikába. Alá is írt egy rendeletet, amelyet azonban a bíróságok visszadobtak. Ezután újra próbálkozott – ezt is visszadobta egy bíróság. Egyelőre egy sokkal engedékenyebb verzió léphetett életbe.
Egyik fő ígérete az volt, hogy visszavonja az Obamacare-t, amelynek köszönhetően több millióval nőtt azon amerikaiak száma, akiknek van egészségbiztosítása (igaz, ezért másoknak többet kell fizetni, mint eddig). A helyettesítésére vonatkozó terv azonban már a Képviselőházon is nagyon nehezen ment át,
a Szenátusban pedig végképp elbukott.
Szintén hangsúlyos ígérete volt, hogy falat építtet az amerikai-mexikói határra, amelyet „majd a mexikóiakkal fizettet ki”. Utóbbira esélye sincs, a fal építéséhez ugyan továbbra is ragaszkodik, de ahhoz előbb a szövetségi költségvetésben kell forrást találni rá.
Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok kilép több szabadkereskedelmi megállapodásból, többek között az észak-amerikaiból és a csendes-óceániból. Utóbbiból ki is lépett, az elsővel kapcsolatban most inkább arról van szó, hogy újratárgyalják.
Fotó: MTI/EPA/ISP pool/Olivier Douliery
Megígérte azt is, hogy javítja az orosz-amerikai kapcsolatokat, hogy újratárgyalja az iráni atomalkut, hogy „illegális bevándorlók millióit” telepíti ki, hogy Jeruzsálembe költözteti Tel Avivból az amerikai nagykövetséget Izraelben. Ezekből sem lett semmi.
Mint ahogy
hosszasan lehet sorolni a többi kampányígéretét is, amelyet nem tudott betartani:
nem csökkent a személyi jövedelemadó, nem engedélyezte újra a kínzást a vallatásoknál, nem tudott munkahelyeket visszahozni külföldről, nem építette újjá „Amerika infrastruktúráját”, és, hiába állítja az ellenkezőjét, nem mért vereséget az Iszlám Államra.
Tulajdonképp egy olyan fontos ígérete volt, amelyet maradéktalanul betartott – és amivel nagy nemzetközi felháborodást okozott. Kiléptette ugyanis az országot a párizsi klímaegyezményből.
Trump a külpolitikában is következetlen, egyedül a gazdaság teljesít jól – ennek viszont még Barack Obama kormánya rakta le az alapjait.
Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
Közben ráadásul folyamatosan támadja a médiát, amely szerinte ellenséges vele. A charlottesville-i neonáci erőszak után pedig két napig tartott neki, hogy elítélje, hogy egy fehér fajvédő kocsijával az ellentüntetők közé hajtott, de utána újra inkább „mindkét fél által elkövetett” erőszakról beszélt – ez régi szélsőjobboldali kapcsolatai miatt nem is annyira meglepő.
Kampányígéreteit annak ellenére sem sikerült teljesítenie, hogy pártjának többsége van a Képviselőházban és a Szenátusban is. Viszont
több republikánus szenátorral is összeveszett,
sokszor pedig még saját emberei is ellentmondtak neki, például a Puerto Rico-i adósság, vagy az iráni atomalku kapcsán.
Stábjából állandó vitákról szivárogtak ki hírek, és már 16 fontos ember távozott onnan: többek között Steve Bannon főstratéga, Reince Priebus kabinetfőnök és Sean Spicer szóvivő.
El kellett köszönnie nemzetbiztonsági tanácsadójától, Michael Flynntől is, majd hiába rúgta ki az FBI igazgatóját, létrejött egy bizottság, amely a választásokba való orosz beavatkozást vizsgálja. A legnagyobb veszélyt Trumpra ez a vizsgálat jelenti – az ABC News és a Washington Post felmérése szerint az amerikaiak majdnem fele gondolja azt, hogy Trump is követett el bűncselekményt az ügyben. Kampánystábjának több tagját már vád alá helyezték, a hírek szerint Michael Flynnre is ez vár.
Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew
Ezek után tulajdonképp nem is meglepetés, hogy Donald Trump népszerűsége mélyponton van. A Washington Post és az ABC News közös felmérése szerint az amerikaiaknak mindössze 37 százaléka gondolja azt, hogy jó elnök, 59 százalék szerint viszont rosszul végzi a dolgát. Hasonló eredményt hozott a CNN felmérése is (ők 36, illetve 58 százalékot mértek). Vagyis
70 éve nem volt Trumpnál népszerűtlenebb elnök
hivatali idejének ezen szakaszában.
Az amerikaiak kétharmada szerint Trump semmilyen jelentős eredményt nem ért el a megválasztása óta.
Állandósult kirohanásai ellenére azonban, ahogy a Brookings Intézet is írja, az amerikai demokráciát nem fenyegeti veszély, a fékek és ellensúlyok jól működő rendszere ugyanis Trumpot is kordában tudja tartani, hiába fenyegeti a demokrácia alappilléreit, a szabad sajtót és a bíróságokat. Ahogy írják:
„Trump lehet, hogy úgy beszél, mint egy diktátor, de az alkotmány jól működik és megakadályozza, hogy valóban az legyen.”
Marcello Dell’Utri Silvio Berlusconi egyik legjobb barátja, együtt alapították a Forza Italia mozgalmat. Öt éve tartott a per, amelyben rajta kívül több maffiavezért is elítéltek. A bíróság azt is kimondta: az olasz állam magas rangú képviselői a kilencvenes évek elején megállapodást kötöttek a szicíliai Cosa Nostrával.
Marcello Dell’Utri
Fotó: MTI/EPA/Tonino di Marco
A palermói bíróság fokozottan védett termében hozták meg az öt éve tartó perben az elsőfokú ítéletet, amely több mint 25 évvel ezelőtti eseményekre adott választ: kimondta, hogy
az olasz állam képviselői a kilencvenes évek elején paktumot kötöttek a Cosa Nostra maffiavezéreivel
az akkori politikai-társadalmi béke érdekében, vagyis azért, hogy legyen vége a leszámolásoknak.
A tárgyalásról beszámoló La Stampa szerint a kilenc vádlott közül 28 évre ítélték Leoluca Bagarellát, a Cosa Nostrához tartozó corleonei klán egyik vezetőjét (a kisváros neve a Keresztapa-filmekből lehet ismerős), aki más ügy miatt már életfogytiglani büntetését tölti. Egy másik maffiavezér, Antonino Cinà 12 évet kapott, ahogy két volt főrendőr, Mario Mori és Antonio Subranni is, a per koronatanúja, Massimiliano Ciancimino, a volt palermói polgármester fia pedig 8 évet. Nicola Mancino volt belügyminisztert felmentették.
Silvio Berlusconi egyik legjobb barátja, Marcello Dell’Utri volt szenátor viszont 12 évet kapott. Ő egyébként, más maffiavádak miatt, 2014 óta már börtönben van.
Ő volt az, aki közvetített a maffiavezérek és Silvio Berlusconi között.
A kilencvenes évek elején rendszeresek voltak a maffiához köthető merényletek Olaszországban. 1992-93-ban a Cosa Nostra bombákat robbantott Rómában, Firenzében, Milánóban, meggyilkolták többek között a maffia ellen nyomozó szicíliai ügyészt, Giovanni Falconét és Paolo Borsellino bírót is.
A rendkívül népszerű Falconét az autópályán gyilkolták meg, hatalmas robbantással.
Fotó: Wikimedia Commons
A Cosa Nostrát ekkor a corleonei Toto Riina vezette. Ő már korábban jó kapcsolatot ápolt politikusokkal, például az olasz belpolitikát évtizedeken át meghatározó, ötször miniszterelnökké választott kereszténydemokrata Giulio Andreottival. A kétezres évek elején őt perbe is fogták, de elévülés miatt felmentették.
Riinát 1993-ban letartóztatták, a következő évben a Forza Italia került hatalomra Olaszországban – az a párt, amelyet Silvio Berlusconi többek között Marcello Dell’Utrival együtt alapított.
Az olasz állam és a maffia közötti tárgyalásokról régóta beszéltek már. A megegyezés része volt, hogy
a maffia leállítja a merényleteket, cserébe a letartóztatott tagjainak enyhítik a börtönkörülményeket.
A megegyezés része volt az is, hogy Riina utódja, Bernardo Provenzano egészen 2006-ig szabadlábon maradhatott. Ő 2016-ban, Toto Riina 2017-ben halt meg börtönben.
Silvio Berlusconi
Fotó: MTI/EPA/Alessandro Di Meo
Silvio Berlusconi (akit más ügyek, például adócsalás miatt már kétszer is elítéltek) az ítélet után azonnal sietett közölni, hogy soha, semmilyen kapcsolata nem volt a szervezett bűnözéssel.
Olaszországban egyébként továbbra sem tudni, hogy néz majd ki az új kormány, a tárgyalás ugyanis megrekedtek a két populista párt, a szélsőbaloldali Öt Csillag és a szélsőjobboldali Liga között.
USA figyelmeztetés Nagy Britanniának: a Huawei az ország szuverenitását veszélyezteti. Erről értesítette a világot Twitteren Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki Londonban is kísérletet tesz arra, hogy az utolsó pillanatban lebeszélje Boris Johnsont a kínaiak beengedéséről az ötödik generációs piacra.
Közben viszont a Forbes már úgy értesült: Boris Johnsont már meggyőzték a tanácsadói, hogy mondjon nemet Trumpnak, aki pedig mindent bevetett annak érdekében, hogy elgáncsolja a Huaweit Angliában is.
Mnuchin mézes madzagja
Az amerikai pénzügyminiszter szerint már az idén meglehet az USA-Egyesült Királyság szabadkereskedelmi egyezmény. Ha ez igaz lenne, akkor az uniós kilépés után egyből be lehetne lépni az amerikai piacra. Csakhogy kérdés: milyen feltételekkel? Steve Mnuchin pénzügyminiszter játssza ezeken a tárgyalásokon a jó rendőr szerepet míg Robert Lightizer kereskedelmi főtanácsadó a mumus. Ez jól látszott a kínaiakkal folyó véget nem érő alkudozások során, és Trump minden bizonnyal ugyanezt a stratégiát alkalmazza Nagy Britannia esetében is.
Ötszemközt
Trump telefonon állítólag azzal is megfenyegette Boris Johnsont, hogy amennyiben nem zárják ki a Huaweit, akkor őket zárhatják ki a titkosszolgálati együttműködésből. A második világháború vége óta működik a Five Eyes only rendszer, mely azt jelenti úgy az USA, Nagy Britannia, Ausztrália, Kanada és Új Zéland titkosszolgálatai információikat megosztják egymással. Trump szerint a Huawei a pekingi titkosszolgálat eszköze, és hogyha a britek a kínaiakat megbízzák az ötödik generációs hálózat kiépítésével, akkor titkos információkhoz juttathatják akaratlanul Kínát. Andrew Parker, a brit titkosszolgálat főnöke ezt nem így látja. Szerinte nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot a Huawei, de bizonyos szigorításokat elkerülhetetlennek tart. A londoni sajtó beszámol arról, hogy elkeseredett csaták dúlnak a kormányban a Huawei miatt. A Forbes szerint kedden a kínaiak mellett döntenek majd. Az Európai Unió minden tagállamra rábízta a döntést. Ezért Magyarország a Huawei mellett döntött Trump aggályai ellenére.
Boris Johnson dilemmája: Európa vagy Amerika?
A brit üzletemberek 60%-a úgy véli, hogy az európai piac fontosabb mint az amerikai. Sokan tartanak az amerikaiak agresszív nyomulásától és nemcsak a baloldalon. Trump támogatói között vannak olyan lobbik is, amelyek ki akarják mazsolázni a brit egészségügyet miközben a problémás részeket meghagynák a brit kormánynak. A fizetős egészségügy nagy csapás lenne a bérből és fizetésből élők számára. Csakhogy Boris Johnson a rozsda övezetek frusztrált munkásosztályának köszönhette elsöprő választási győzelmét. Ezért most a belügyminiszter ki is jelentette: „a brit tőkének el kell felejtenie az olcsó európai munkaerőt! Meg kell fizetnie a hazai munkásokat!” Konzervatív kormánytól ilyesmit ritkán lehetett korábban hallani. A kereskedelmi miniszter viszont azt közölte: csak február közepén lesz kész a brexit tárgyalási ajánlat. Hogy lesz ebből szabadkereskedelmi egyezmény az év végén? Ezt szeretné tudni Michel Barnier is, aki uniós főtárgyalóként már szinte mindent látott brexit ügyben. Varadkar ír miniszterelnök viszont a BBC-nek nyilatkozva gúnyosan arra figyelmeztette a briteket: ne higgyék, hogy az erő pozíciójából tárgyalhatnak majd a szabadkereskedelmi egyezményről az Európai Unióval!
A koronavírus válság kiélezi az ellentéteket az EU-ban a gazdag északi és a szegényebb déli tagállamok között. Az IMF arra hívta fel a figyelme, hogy ez az ellentét belülről bomlaszthatja az Európai Uniót.
Miért oly magas a munkanélküliség Dél Európában – és alacsony Északon?
Míg Ausztriában és Németországban csak 6%-os munkanélküliség várható a koronavírus válság csúcspontján addig Görögországban és Spanyolországban 20%. Erre a kellemetlen kontrasztra mutat rá a Nemzetközi Valutaalap jelentése, mely azt vizsgálta, hogy mennyire mély válság várható a munkaerő piacokon Európában?
„Az eurozóna tagállamai megtanulták a leckét a 2008-as nagy pénzügyi válság idején, és csak kevés embert bocsátottak el” – nyilatkozta a Le Monde-nak Nadia Gharbi, aki a Pictet WM elemzője. „Európa és az USA között óriási a különbség ebben a tekintetben. Az Egyesült Államokban rekord magasságba emelkedett a munkanélküliség míg Európában inkább a részleges vagy technikai munkanélküliséget választották illetve a Kurzarbeitet”. Ezzel azonban csak elnapolni sikerült a problémát, de megoldani nem. „Ha ugyanis megszűnik a kormányzati támogatás, mely lehetővé teszi a munkahelyek döntő többségének megmaradását, akkor a döntéshozók Európában is szembekerülnek azzal, hogy a cégek túlélésnek záloga a leépítés. Robbanásszerű változás várható” – hangsúlyozza Nadia Gharbi.
Időzített bomba Európa déli részén
Már a korona vírus válságot megelőzően is jóval magasabb volt itt a munkanélküliség mint Európa északi részén. Ráadásul a munkavállalók jelentős része szerződéses alkalmazott volt vagyis eleve reménytelen helyzetbe került volna, ha az állam nem siet a segítségükre.
„A turizmus meghalt, nem találok munkát magamnak” – mondja a 28 éves portugál Joana Ribeiro. Külföldre kellene menni, de hova? Hol nem fenyeget a vírusfertőzés és a nyomában kialakult válság?”
Dél Európában a turizmus aránytalanul nagy szerepet játszik a gazdaságban. Ezért annak leállása emberek millióinak munkahelyét fenyegeti. Így érthető, ha Görögország és Itália már június elején megnyitja turista piacát az uniós polgárok előtt.
10%-os munkanélküliség fenyeget az eurozónában
Erre hívja fel a figyelmet az IMF. Ez önmagában is olyan nagyságrend, amely komoly társadalmi problémát jelenthet, de ez átlagos mutató. Míg a globális versenyben sikeres északi tagállamok megőrizhetik a munkahelyek döntő többségét, addig a déliek (Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) drámai mértékű változás elé nézhetnek. Mindez megrendítheti a társadalmi stabilitást ezekben az országokban – hangsúlyozza Macron francia elnök. Arra utalva, hogy a populista erők kihasználhatják a gazdasági válság okozta elégedetlenséget a hatalomra jutásra. Ott pedig olyan politikát folytatnának, melyből ízelítőt kapott az Európai Unió amikor az Öt csillag és a Liga együtt kormányozta Olaszországot. A populista Matteo Salvini most ellenzékbe szorult, de távolról sem mondott le a hatalomról. Minthogy az eurozóna harmadik legnagyobb gazdaságáról van szó, ezért ez egész Európa számára igen fontos kérdés. Ezért is javasol Merkel kancellár és Macron elnök 500 milliárd eurós válság kezelő mentőcsomagot, mely a víz felszínén tartaná a dél-európai tagállamokat. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank vezetője, sietett üdvözölni Merkel kancellár és Macron 500 milliárd eurós elképzelését. A tömeges munkanélküliséggel szembenéző dél-európaiak ebben reménykedhetnek, mert különben jönnek „a hónap végék amikor már elfogyott a pénz ” – mondta a Le Monde-nak a fiatal portugál nő, aki se otthon nem talál munkát miközben nem látja azt sem, hogy hol lehetne vendégmunkás…
A Bharat Biotech indiai cég több mint 10 olyan országgal folytat tárgyalásokat, amelyek érdeklődést mutatnak potenciális COVID-19 oltása iránt.
A vállalat ezen a héten megkapta az indiai hatóságok első jóváhagyását, hogy késői szakaszban végezzen kísérleteket oltójelöltje, a COVAXIN számára.
A potenciális vakcinát súlyos mellékhatások nélkül biztonságosnak találták a körülbelül 1000 embert érintő kísérletek első két szakaszában – mondta Sai Prasad, ügyvezető igazgató egy telefonos interjúban, hozzátéve, hogy több mint 90 százalékuk ellenanyagot fejlesztett ki az új típusú koronavírus.
A hangsúly most az oltás utolsó stádiumú kísérleteire fókuszált, amelyeket az Indiai Orvosi Kutatási Tanács együttműködésével fejlesztettek ki, valamint külföldi partnereket kerestek – mondta.
„Aktív tárgyalásokat folytatunk több mint 10 országgal, amelyek érdeklődést mutatnak a COVAXIN iránt”
– mondta.
„Néhány országgal a klinikai vizsgálatok lefolytatására és az oltás bevezetésére irányuló partnerségekről tárgyalunk, egyes országokban pedig tárgyalásokat folytatunk a vakcina helyi gyártásáról.”
Nem volt hajlandó megnevezni az országokat, de elmondta, hogy Dél-Amerikában, Ázsiában és Közép-Ázsiában, valamint Kelet-Európában találhatók.
A kínai kikötővárosban öt nap alatt teszteltek csaknem 9 millió embert. Csingtao lakossága 11 millió, de ebbe a környező falvak is beleszámítanak, ahol nem teszteltek.
12 új fertőzést jelentettek egy hete a kikötővárosból, ezért a hatóságok elrendelték, hogy mindenki kötelezően vegyen részt ingyenes Covid-19 teszten. Most értékelik a vizsgálatok eredményeit – számol be a Global Times című angol nyelvű pekingi portál.
A 8,8 millió tesztből eddig 5,4 milliót értékeltek ki. Nem találtak újabb Covid-19 fertőzést – jelentették Csingtaoból. Korábban Kínán belül keringtek olyan hírek, hogy sokan megfertőződtek Csingtaoban, ahol a híres sör ünnep sok százezer embert vonz az egész országból. A hivatalos Global Times viszont azt hangsúlyozza, hogy nem találtak eddig egyetlen új esetet sem!
Ennek ellenére tömeges oltási kampány indult el a városban, hogy megakadályozzák az esetleges járvány kialakulását. Kína az elsők között fejlesztett ki új oltóanyagot a Covid-19 vírus ellen, de ezt külföldön nem ismerik – számol be az emergency-life.com portál. A tömeges oltás mindenesetre nagy figyelmet kelt tudományos körökben hiszen ilyen nagyságrendben még nem hajtottak végre hasonlót sehol a világon.
Pekingi sajtóértekezlet
Bár a Csingtaoból érkező hírek megnyugtatóak, de a kínai fővárosban sajtóértekezleten jelezték a hatóságok, hogy tartanak újabb fertőzésektől: elsősorban külföldről – írja a Global Times. Csingtao kikötőváros, de azt nem közölték, hogy a 12 vírus fertőzött mikor és milyen körülmények között kapta el a fertőzést. Annyit lehet tudni, hogy az első fertőzött egy 58 éves tüdőbeteg helyi férfi volt.
Magyarországon hibrid háború zajlik, melynek célja az, hogy „bedarálja” a Fideszt. A támadások egyes számú célpontját a miniszterelnök jelenti – írta Horváth József egykori titkosszolgálati tábornok a Magyar Nemzetben. Aki szerint „Magyarország a hibrid hadviselés célkeresztjébe került.”
A hibrid hadviselést Geraszimov tábornok, orosz vezérkari főnök találta ki, és Ukrajnában kezdték meg alkalmazni azt követően, hogy Putyin szövetségesét elzavarták Kijevből. Horváth József tábornok egyáltalán nem Oroszországra gondol hanem épp ellenkezőleg az Egyesült Államokra. Csakhát ezt nehéz kimondani hiszen az USA Magyarország legfontosabb katonai szövetségese. Blinken amerikai külügyminiszter épp a napokban tájékoztatta a NATO kelet és közép-európai tagjait Biden és Putyin tárgyalásairól.
A választások befolyásolása
Horváth József tábornokot, aki a Magyar Nemzetben fejtette ki álláspontját elsősorban nyilvánvalóan az zavarja, hogy az USA nagykövetsége aktívan támogatja Márki-Zay Pétert, aki Orbán Viktor ellenjelöltje a tavaszi választásokon. Erről nem ír, viszont utal rá, hogy térségünkben fontos politikai változások következtek be külső hatásra. Bulgáriát, Csehországot és Ausztriát említi. Bulgáriában az új miniszterelnök a Harvard egyetemen végzett, és nyilvánvalóan élvezi az USA támogatását. Csehországban a Moszkvában végzett Babis miniszterelnököt egy kormánykoalíció váltotta, amely egyertelműen nyugatbarát. Fenntartásokkal szemléli Orbán Viktor Brüsszel és Washington ellenes irányvonalát. Ausztriában megbukott Kurz kancellár, aki korábban jó kapcsolatokra törekedett Orbán Viktorral. Strache alkancellár még korábban egy titkosszolgálati leleplezés áldozata lett. Mitől tart Horváth tábornok és valószínűleg Orbán Viktor is?
Össztűz az ellenzékre
„A baloldali véleményvezéreket, a köztudottan külföldi kézben levő közösségi hírportálokat, az ott megszólalók jelentős részét külföldről finanszírozzák, az őket megtámogató, mintegy hitelesíteni szándékozó politikai erők pedig mind egy rendszernek a tagjai, amelynek a célja az, hogy bedarálja a Fideszt.”
Nehéz nem visszaemlékezni Kövér Lászlóra, aki 2019 februárjában az ellenzéket nevezte a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatnak a titkosszolgálatok összejövetelén. A beszéd csak nemrég szivárgott ki, jelezve, hogy nem mindenki ért egyet Kövér Lászlóval a titkosszolgálatok vezetői közül sem.
Hogy lehet „bedarálni” a Fideszt? A korrupcióról Horváth tábornok nem tesz említést pedig az ellenzék nem véletlenül választotta ezt a témát. Mind az Európai Unió mind Washington számára ez a legalkalmasabb fegyver különösen akkor, ha az infláció egyre jobban destabilizálja a társadalmat. Jake Sullivan Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is utalt rá: a korrupció az autokrata rendszerek gyenge pontja, ott lehet megfogni őket.
Kanári Kazahsztánban
A Reuters hírügynökség arra célzott a kazahsztáni lázongások kapcsán, hogy energia árak elszabadulása valamennyi egykori szocialista ország számára igen komoly figyelmeztetést jelentenek hiszen a lakosság életszínvonala mindenütt alacsony. Az infláció a húsukba vág. A bányákban kanárit tartottak vészjelzőként. Most Kazahsztán mutatja meg, hogy egy viszonylag szilárd és nem is sikertelen autokrata rendszer is meginoghat, ha kiderül : a rendszerváltás óta eltelt időszakban igazában csak egy nagyon szűk elit gazdagodott igazán, csak kevesen érték el az európai életszínvonalat miközben a döntő többség a megélhetésért küzd. A választásokat eldöntő többség ráadásul azzal a perspektívával néz szembe, hogy gyermekei sem élnek majd sokkal jobban: számukra is álom marad az európai életszínvonal.
Közösségünket egyszerre támadta meg a koronavírus és fertőzte meg az illiberális populizmus. Azt már bizonyítottuk, hogy az olyan globális kihívásokra, mint a járvány vagy az éghajlat-változás, nem lehet egyéni válaszokat adni, ezeket csak közösen, együttműködve tudjuk megoldani – ezekkel a gondolatokkal kezdte meg beszédét Ujhelyi István az EP ma reggel kezdődött plenáris ülésén.
Az illiberáis maffiakormányzásra tünetmentes gyógyírt nem, egyelőre csak átmeneti kezelést találtunk, de idővel ennek is meglesz az ellenszere. A költségvetés elfogadásával és a jogállami mechanizmus életbelépésével új időszámítás kezdődik. Büszke vagyok arra, hogy európai közösségünk olyan történelmi jelentőségű költségvetést és újjáépítési csomagot állított össze, amely érdemi segítséget nyújt a tagállamoknak és biztosítja a fejlődést.
Ez a válság egyben lehetőség is. Az Európai Egészségügyi Unió egyik kezdeményezőjeként kiemelt eredménynek tartom, hogy az egészségügyi programokra szánt keret összegét sikerült a korábbi sokszorosára emelni. Fontos eredmény az Erasmus+ költségvetésének megvédése, benne például az általam mentorként segített ingyenes Interrail-bérletprogram, a DiscoverEU támogatása is.
Miközben a Fidesz csúcsra járatja az EU-ellenes propaganda-hadjáratot, addig a következő hét évben összesen több mint tizenötezer-milliárd forint érkezik Magyarországra, csak a kohéziós alapokból hétezer-milliárd. Az agrárpolitikára több mint négyezerkétszáz-milliárd uniós támogatás jut majd, a klímasemlegesség elérésére több mint nyolcvan-milliárd, de jelentős összeg válik elérhetővé az újjáépítési csomagból is: több mint kétezerhatszáz-milliárd forint vissza nem térítendő támogatás.
Orbán és maffiakormánya ezt kockáztatta a vétóval.
Fél nap alatt bő kétezerrel nőtt a koronavírus-fertőzöttek száma, és csaknem hatvannal a halottaké, 362-re. A kór változatlanul Kínában, Hupej tartományban pusztít.
Még nem látható át a koronavírus terjedésének természete és mérete, az azonban aggasztó, hogy vasárnap fél nap alatt nagyot nőtt a fertőzés. A kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság vasárnap reggeli összesítése szerint 304 ember halt meg, és 14 380-an fertőződtek meg az új koronavírussal. Nap közben egy Fülöp-szigeteki (kínai) elhalálozottról érkezett hír, a megbetegedettek száma viszont 14 628-ra emelkedett.
Késő estére aztán a vírus terjedését mutató térkép már 16 823 fertőzöttet regisztrált, az elhunytak száma pedig 362-re emelkedett. A betegség változatlanul Kínában, elsősorban Hupej tartományban terjed.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
