Fontos

A meggyilkolt újságíró kollégáját zaklatja a rendőrség

0

Pavla Holcová a barátnőjével együtt kivégzett szlovák Ján Kuciakkal dolgozott együtt. Most őt hallgatták ki a rendőrök, és még a telefonját is elkobozták.

A fiatal Ján Kuciakot februárban végezték ki, miután a maffia és a legfelsőbb szlovák politikai körök összefonódásait vizsgálta. Kuciak többek között annak az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű, nemzetközi újságíró szervezetnek dolgozott, amelynek a magyar Átlátszó és a Direkt36 is a tagja.

Kuciak együtt dolgozott a Prágában élő Pavla Holcovával, akit a szlovák rendőrség „baráti beszélgetésre” hívott Pozsonyba. Csakhogy

a baráti beszélgetésből nyolcórás kihallgatás lett.

A rendőrök leginkább arra voltak kíváncsiak, hogy meddig jutottak el a tények feltárásában az újságírók – sokkal kevésbé érdekelte őket, hogy kik lehettek a gyilkosok és a megbízóik.

Leginkább Holcová mobiltelefonjának információira voltak kíváncsiak. Ő ezt megtagadta, hiába fenyegették 1650 eurós büntetéssel a nyomozás akadályozása miatt. Csakhogy az ügyészség kiadott egy felhatalmazást, ami alapján

a rendőrök elkobozták az újságírónő telefonját.

A nyolcórás kihallgatás végén Holcovát elengedték, de a telefonját nem kapta vissza. Ahogy az OCCRP közleménye fogalmaz: az ilyen viselkedésnek nincs helye Európában, ilyet csak autokratikus rezsimekben lehetett korábban látni.

Arról viszont továbbra sincs semmi hír, hogy ki rendelte meg a fiatal oknyomozó újságíró meggyilkolását. Az ügy miatt tömegtüntetések voltak Szlovákiában, és bár a teljes magyar kormánypropaganda kiállt mellette, lemondásra kényszerült Robert Fico miniszterelnök is.

Soros elégedetlen

Rossznak tartja azt a kompromisszumot a magyar származású amerikai milliárdos, amelyet Merkel kancellár hozott össze, hogy megakadályozza a magyar és a lengyel kormány vétóját.

Soros György a Project Syndicate-ben publikált cikke szerint a jogállamiság kritérium lehetővé tenné a magyarországi korrupció vizsgálatát, de ezt csak késve alkalmazhatják hiszen minden tagállamnak joga lesz arra, hogy az Európai Bírósághoz forduljon. Így Orbán Viktor időt nyert, mert a 2022-es választások előtt aligha kerülhet sor átfogó korrupciós vizsgálatra Magyarországon. Soros György szerint Orbán és Kaczynski csak blöffölt, nekik is nagyon kell a pénz.

A magyar származású amerikai milliárdos szerint Orbán ki akarja vezetni Magyarországot az EU-ból.

A pénz felülírja a megfontolásokat

Sem Magyarország sem pedig Lengyelország nem gondolhatja komolyan az Európai Unió elhagyását hiszen a globális gazdaságban kizárólag azért játszanak szerepet, mert tagjai az uniónak. Erre Lengyelországban a nagytőke képviselői figyelmeztették is a kormányt, amely szíves – örömest lemondott a vétóról.

Merkel kancellár reálisan felmérte, hogy a jogállamiság kritériuma nemcsak Magyarország vagy Lengyelország szempontjából problematikus hanem egy sor tagállam küszködik problémákkal e téren. Románia és Bulgária még rosszabbul szerepel a Transparency International korrupciós listáján mint Magyarország. A sajtószabadság korlátozása Máltán és Szlovákiában újságírók meggyilkolásáig jutott el! Babis cseh miniszterelnök is Brüsszel célkeresztjében van, mert ő az ország egyik leggazdagabb embere és egy sajtó birodalom tulajdonosa. Vagyis, ha komolyan veszik a jogállami kritériumokat, akkor a tagállamok felében találhatnának problémákat. Görögországban például Janisz Varoufakisz ex pénzügyminiszter azt állítja, hogy a konzervatív kormányzat Orbán és Erdogan receptjét követi egy autokrata rendszer létrehozására. A jogállamiság tehát véget nem érő viták forrása lehet miközben az EU fennállásának legnagyobb válságával küzd a Covid-19 járvány miatt.

The Washington Post – Orbán kérdőjel

0

Amióta Orbán Viktor áprilisban szabadnak, de nem tisztességesnek minősített választásokon újra többséget szerzett, a korábbiakkal ellentétben már nem csak a belpolitikáját bírálják, hanem megkérdőjelezik azt is, megbízható-e az Egyesült Államok szövetségeseként és a demokratikus nyugati világ tagjaként. Magyarország egyre inkább gazember államként viselkedik – írta a lapban James Jamie Kirchick, a Brookings Institution Egyesült Államok és Európa központjának előadja.

Megállapítását alátámasztandó a szerző felhozza, hogy a NATO külügyminisztereinek decemberi találkozóján Magyarország mindent elkövetett, hogy szabotálja a szervezet és Ukrajna közötti kapcsolatok javítását, és indokként az ukrán oktatási törvényt hozta fel. „Magyarország Moszkva parancsát teljesíti azzal, hogy ilyen jelentéktelen témával obstruálja a NATO támogatását Ukrajnának, amelynek területéből Moszkva annektált egy részt a II. világháború óta első európai fegyveres hódításában. Ez nem is az első eset, hogy Magyarország így viselkedik” – írta a szerző.

Felhozta, hogy Budapest megtagadta orosz fegyverkereskedők kiadását az Egyesült Államoknak, azt, hogy hivatalosan Budapest ugyan támogatja az EU Moszkva elleni szankcióit, de élesen bírálja azokat, és visszavonásukat követeli, valamint azt, hogy amikor Európa kerülte Putyint az Ukrajna elleni támadás és sok más ok miatt, az orosz elnök többször is tett baráti látogatást Orbán Viktornál. „Magyarországot jelenleg az orosz befolyás-szerzési törekvések fő csatornájának tekintik sokan a titkosszolgálatok világában” – írta a szerző.

Hozzátette: a budapesti amerikai nagykövetség egy volt munkatársa 2017-ben azt mondta a Politicónak: „Hatalmas az aggodalom, hogy Oroszország alapvetően előretolt hírszerzési műveleti területként használja Magyarországot a NATO-ban és az EU-ban”. Emellett Orbán osztja Putyin előszeretetét a revansizmus iránt, amelyet a nyugati intézményekben való tagság szigorúan tilt.

„Orbán a 21. század legfontosabb következményeket hozó politikusainak egyikévé vált azt követően, hogy sokáig kevéssé vették figyelembe, mert Európa szélén lévő, marginális figurának tekintették, egy furcsa nyelvű, kicsi ország vezetőjének. Orbán már hatalmon volt évekkel a brexit, Trump és a nemzeti populizmus számos más megnyilvánulása előtt, és szorgosan dolgozott azon, hogy Magyarországot egypártrendszerré építse át, és elválassza a hagyományos demokratikus szövetségeseitől” – írta Kirchick.

„Ha Orbán az Egyesült Államok megbízható szövetségese lenne, talán még a demokrácia visszacsúszása is megbocsátható lenne – az Egyesült Államok kész volt elsiklani a tekintélyelvű tendenciák, de még katonai diktatúrák felett is a hidegháború idején a NATO-szövetségesek körében. Ma azonban Közép-Európában a harca nem a kapitalizmus és a kommunizmus között zajlik, hanem a demokrácia és a tekintélyelvűség között. És egyre nehezebb megmondani, hogy Orbán melyik oldalon áll” – írta a szerző.

Ara-Kovács Attila

COVID-19 teszt: megbízható eredmény 5 perc alatt

Egy kaliforniai kutatócsoport olyan tesztet fejlesztett ki, amely öt perc alatt képes felismerni a koronavírust. Mindezt génszerkesztő technológiával és egy módosított mobiltelefon kamerával érik el. Ez a felfedezés megoldhatja a járvány sújtotta országokban az alultesztelés kérdését.

A Kaliforniai Berkeley Egyetemen Dr. Jennifer Doudna vezetésével, aki a közös nyertese
az idei kémiai Nobel-díjnak, a teszt sikeres kifejlesztését egy szeptember 30-án megjelent tanulmányban jelentette be. A tanulmány még mindig előnyomtatásban van, vagyis nem került sor szakértői értékelésre.

Mivel a Covid-19 esetek továbbra is felfelé ívelő pályán mozognak méghozzá a világ legnagyobb országaiban, például az Egyesült Államokban, Indiában és Brazíliában, a tesztek hatalmas lemaradása megterhelte a közegészségügyi rendszereket. A legtöbb Covid-19 teszt jelenleg legalább 24 órát vesz igénybe, de néha a lemaradás több napos késéseket eredményezhet.

Egy nemrégiben az Egyesült Államokban végzett felmérés azt mutatta, hogy a vizsgálati eredmények átlagos várakozási ideje – több mint
19000-es minta alapján – 4,1 nap volt, tíz százalékuk 10 vagy több napot vett igénybe.

A megbízhatósággal is felmerült probléma. Szakmai tanulmányok szerint a PCR-tesztek  30 százaléka pontatlan.

A teszt mobiltelefonos kamera és olcsó lézer megvilágítással és gyűjtőoptikával ellátott hordozható eszköz segítségével képes felismerni a vírust, elkerülve a világszerte jelenleg használt terjedelmes laboratóriumi felszerelést.

A Nobel-díjas Doudna által feltárt CRISPR génszerkesztő eszközt alkalmazták a Covid-19 okozó vírus mintáira. Az eszköz megkönnyíti a vírusanyagok detektálását anélkül, hogy a DNS-t amplifikálni kellene, ami nagyobb pontosságot tesz lehetővé.

Számos tudós CRISPR-alapú teszteket fejlesztett ki az elmúlt hónapokban, köztük Kínában született tudós Feng Zhang, akiről sokan azt gondolták, hogy megosztják Doudnával a Nobel-díjat, miután megmutatta, hogy a CRISPR az emlős sejtjeiben dolgozik, hat hónappal azután, hogy Doudna 2012-ben felfedezte a genomszerkesztőt. De a Feng CRISPR alapú tesztje, amelyet május óta használnak az Egyesült Államokban, egy óra alatt eredményezi a vizsgálati eredményeket, és még mindig megköveteli, hogy a DNS-minták komplex laboratóriumi berendezésekkel amplifikálódjanak.

Doudna csapata sikeresen kombinálta több CRISPR szálat tandemben, növelve a teszt érzékenységét és feleslegessé téve az amplifikációt. Ez volt a kulcsa a tesztidő drasztikus csökkentésének, egy óráról öt percre.

Ezenkívül a teszt érzékenysége nemcsak azt képes felismerni, hogy a minta pozitív vagy negatív-e a koronavírusra, hanem azt is, hogy mennyi vírusanyag van a mintában!

„A jelenlegi gyorstesztelési lehetőségek egyike sem szolgáltat mennyiségi eredményeket, amelyek segíthetnek az egyén fertőzésének és a betegség előrehaladásának értékelésében” – áll a cikkben.

Japán forgatókönyv Ukrajnában?

“A Kuril szigetek problémája több mint hetven évre nyúlik vissza. Ez a forgatókönyv nálunk is nagyon valószínű” – ezt a kissé meglepő kijelentést tette Kirill Budanov tábornok, az ukrán katonai hírszerzés parancsnoka egy holland lapban.

Az Egyesült Államokban kiképzett ukrán tábornok, aki rendszeresen elkíséri amerikai útjaira Volodimir Zelenszkij elnököt, arra célzott, hogy Oroszország és Japán között a háború 1945-ben ugyan véget ért, de azóta sincsen békeszerződés, mert nincsen egyetértés a Kurill szigetek tulajdonjogáról. A szigetek egy részét Oroszország stratégiai okból tartja megszállva, Japán viszont visszaköveteli azokat. A párhuzamot Kirill Budanov tábornok mindenekelőtt a Krím félszigetre értette hiszen ez ugyanígy stratégiai jelentőségű Oroszország számára, mert ott van a Fekete tengeren állomásozó orosz flotta főhadiszállása Szevasztopolban.

Ukrajna és Oroszország egyszer már nagyon közel állt ilyen megállapodáshoz – hívta fel a figyelmet Gerhard Schröder, aki közvetített a két fél között Törökországban 2022 tavaszán. Az egykori német kancellár most arra emlékezett vissza, hogy alig egy hónappal Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete után – 2022 február  24 – az orosz és ukrán diplomatáknak sikerült megegyezniük egy tűzszünetről Törökországban. A megállapodás szerint Ukrajna vállalja, hogy nem lesz a NATO tagja, elfogadja, hogy a két orosz többségű tartomány: Donyeck és Luhanszk jelentős autonómiát kap, de az ország határain belül. A Krím problémáját pedig később tisztázzák. Az orosz-ukrán megállapodást az Egyesült Államok fúrta meg 2022 tavaszán – állítja Gerhard Schröder, Németország egykori szociáldemokrata kancellárja. Az USA ugyanis “kicsi és gyenge Oroszországot akar” – hangsúlyozza Schröder, aki Putyin elnök nagy barátja, és jelentős fizetést húz az oroszoktól.

Az USA immár hajlik a tűzszünetre Ukrajnában?

Az amerikai katonai hírszerzés értékelése szerint Ukrajna erői kimerültek, nem alkalmasak új offenzívára. Pedig ezt ígérte Budanov tábornok Washingtonban amikor találkozott amerikai partnereivel. Az ukrán hírszerzés vezetője azt állította, hogy télen is lehetséges offenzíva az oroszok ellen, ha Ukrajna megkapja az ígért fegyvereket az Egyesült Államoktól és a többi NATO tagállamtól. Washingtoni megítélés szerint ennek nincs realitása, már csak azért sem, mert mind nagyobb gondot okoz a létszám feltöltése a hadseregben. Épp ezért azt tanácsolják a washingtoni külügyminisztériumnak, hogy a tűzszünetre buzdítsa Ukrajnát Oroszországgal. Az amerikai diplomaták állítólag meg is kezdték ukrán partnereik puhítgatását. Ez összefügg azzal is, hogy mind az Egyesült Államoknak mind pedig az Európai Uniónak mind nagyobb gondot jelent Ukrajna finanszírozása. Egyelőre Biden elnöknek komoly gondot okoz, hogy keresztül vigyen egy Ukrajnát támogató 50 milliárd dolláros csomagot, mert a képviselőház republikánus elnöke ellenzi azt.

Ursula von der Leyen asszony is 50 milliárd eurót ígért Ukrajnának, de a tagállamok vezetői nem tudtak megállapodni a finanszírozásról. Közben azonban Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter úgy nyilatkozott: ha nem kapja meg Ukrajna nagyon sürgősen a támogatás legalább egy részét, akkor összeomolhat a gazdaság. 29 milliárd dolláros lyuk tátong ugyanis Ukrajna jövő évi költségvetésén.

Angela Merkel üzenete: Bízzunk egymásban

Fáklyás katonák felvonulásával és egy 1970-es évekbeli slágerrel a kommunista keletről búcsúzott a német Angela Merkel kancellári posztján. Jövő héten távozik hivatalából.

Angela Merkel 16 éves kancellárságának lejárta alkalmából rendezett ünnepélyes katonai tisztelgés alkalmával utolsó üzeneteként két szóval búcsúzott: Bízzunk egymásban.

Kevesebb mint egy héttel azelőtt, hogy Merkel asszony hivatalosan átadja a hatalmat utódjának, Olaf Scholznak, megkapta hazája legmagasabb katonai kitüntetéseit, a fáklyát vivő katonák hagyományos felvonulásával és egy felvonuló zenekarral.

Merkel egy rövid beszédében, alig néhány órával azután, hogy elnökölt a legutóbbi rendkívüli járványügyi ülésen, és részleges zárlatot jelentett be azok számára, akik megtagadják az oltást, Merkel arra figyelmeztetett, hogy a bizalom a demokrácia egyik legfontosabb összetevője.

„A járvány elmúlt két éve megmutatta, milyen fontos a bizalom a politikában, a tudományban és a társadalmi diskurzusban – de azt is, hogy mennyire törékeny is lehet”

– mondta egy álarcos és társadalmilag távolságtartó vendégekből álló kis hallgatóságnak.

A demokrácia a szolidaritáson és a bizalomon múlik, beleértve a tényekbe vetett bizalmat is.

Merkel éberséget tanácsolt

„Ahol megtagadják a tudományos belátást, és összeesküvés-elméleteket és gyűlöletet terjesztenek, ellenállnunk kell” – mondta. „Demokráciánk attól is függ, hogy ahol a gyűlöletet és az erőszakot bizonyos érdekek átkényszerítésének legitim eszközének tekintik, ott demokratikus toleranciánknak meg kell találnia a határait.”

A televízióban élőben közvetített, a védelmi miniszter által vezetett ceremónia körülbelül egy óráig tartott.  A Grosser Zapfenstreich vagy Grand Tattoo néven ismert, a 16. századból származó ceremónia a legmagasabb kitüntetés, amellyel a katonaság civileknek adományozhat. A német újraegyesítés óta a távozó kancellárok hivatalos búcsújaként adják elő.

A csúcspont a katonai menetzenekar volt, amely három, a kancellár által kiválasztott dalt játszott. Merkel egyik választása azonban sokakat meglepett. Egy keresztény himnusz – meglepetés, egy protestáns lelkész lányától – és egy elég konvencionális kabarédal Hildegard Kneftől, a német színész és énekesnőtől még nem volt feltűnő, de Merkel harmadik választása, amely lángra lobbantotta a német Twitter-olvasókat, ugyanis a kancellár a „ Du hast den Farbfilm vergessen ” vagy „Elfelejtetted a színes filmet” című filmbetétdalt választotta: Nina Hagen 1970-es évekbeli slágerét a kommunista keletről. Nina Hagen, aki később nyugatra emigrált, és az 1980-as évek Németország punk rock bálványa lett.

Merkel egészen a közelmúltig ritkán beszélt keletnémet származásáról. Csütörtökön azonban, amikor a dalról kérdezték megtörte a csöndet:

„A dal fiatalkorom fénypontja volt, amely, mint mindenki tudja, az NDK-ban zajlott” – mondta Merkel a Német Demokratikus Köztársaságra, a kommunista Kelet-Németország hivatalos nevére utalva. „A dal az NDK-ból érkezett, és ahogy megtörténik, egy olyan régióban is játszódik, amely az egykori választókerületemben volt. És így minden passzol egymáshoz.”

Merkel elődeihez képest a járvány miatt viszonylag kevés vendéget hívott meg. Scholz úr ott volt a tömegben, akárcsak sokan azon 52 miniszter közül, akik négy cikluson keresztül szolgáltak kormányaiban.

Az általában sztoikus kancellár arcán időnként egy csipetnyi érzelem is kirajzolódott.

„Ha ma önök előtt állok, mindenekelőtt hálát és alázatot érzek”

– mondta Merkel kancellár.

„A kancellárként eltöltött 16 év eseménydús és gyakran kihívásokkal teli év volt. Kihívtak engem politikailag és személyesen is.”

Beszéde végén utódjához, a szociáldemokrata Scholzhoz fordult, aki az elmúlt négy évben pénzügyminisztere volt.

„Most a következő kormányon múlik, hogy választ találjon az előttünk álló kihívásokra, és alakítsa a jövőnket” – mondta Merkel asszony.

„Ehhez kívánok önnek, kedves Olaf Scholz és az Ön által vezetett kormánynak, minden jót, szerencsés kezet és sok sikert.”

Trump nukleáris egyezményt javasol Oroszországnak és Kínának

Az USA elnöke ezt Londonban közölte a világgal nukleáris egyezményt javasol Oroszországnak és Kínának, ahol részt vesz a NATO csúcsértekezletén. Közös sajtóértekezletet tartott Jens Stoltenberg NATO főtitkárral, hogy éreztesse: nemcsak az Egyesült Államok hanem az egész NATO nevében beszél.

Trump bejelentése nyilvánvalóan a választási kampány része, de egyben komoly fordulatot is jelenthet az amerikai diplomáciában. Trump ugyanis szankciókkal sújtotta Moszkvát és felmondta azt a rakéta egyezményt, melyet még Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kötött meg a hidegháború lezárásakor. Kína ellen pedig kereskedelmi háborút indított. Most viszont arra utalt az Egyesült Államok elnöke, hogy a kínaiak is jelezték: a kereskedelmi egyezményen túl szívesen megállapodnának a nukleáris kérdésekben is.

Trump a békegalamb?

Az amerikai elnök olykor felveti a háromoldalú nukleáris megállapodást, de nem lehet tudni, hogy pontosan mit ért alatta. Mennyire valós szándékról és mennyire PR-ról van szó ? Trump ugyanis a világ legnagyobb fegyverkereskedője, aki az orosz és a kínai fenyegetésre hivatkozva dollár milliárdokért ad el fegyvert a NATO tagállamoknak és sok más szövetségesnek.

A Pentagon költségvetése még sohasem volt ilyen magas, messze meghaladja minden más nagyhatalom katonai kiadásait. Igaz persze, hogy sem Kína sem pedig Oroszország nem közöl valós számokat katonai kiadásairól.

Jelenleg fegyverkezési verseny folyik a világban, amely hatalmas erőforrásokat von el a társadalomtól. Választási időszakban a politikusok ennek csökkentését szokták megígérni, hogy elnyerjék a választópolgárok kegyeit. Azután pedig a megszerzett győzelmet követően vígan folytatják a fegyverkezési politikát a Fehér Házban hiszen a választási kampányok egyik legfőbb szponzora hagyományosan a hadiipar az Egyesült Államokban.

Soros, aki Magyarországtól Kaliforniáig célpont lett

0

Az amerikai üzletember úgy nyilatkozott a Washington Postnak, hogy nem gondol a visszavonulásra, a liberális értékek védelmében még inkább szembe kíván szállni a nacionalizmussal.

Soros György interjút adott a Washington Postnak, amelyben megjegyezte: ha ennyi ellensége van a világban, akkor valamit jól kell csinálnia. Közben azt is elismerte, hogy az utóbbi időben szinte, ami csak lehetett, az tönkre ment a politikában. Amerikában Trump győzött, noha az üzletember szerint képes arra, hogy romlásba döntse a Földet. Az EU a Brexittel és a bevándorlás-ellenes érzelmekkel küszködik. A milliárdos maga pedig Magyarországtól Kaliforniáig célpont lett a választásokon.

Soros úgy nyilatkozott a lapnak, hogy nem gondol a visszavonulásra, a liberális értékek védelmében még inkább szembe kíván szállni a nacionalizmussal. Sőt minél nagyobb a veszély, annál inkább van kedve fellépni azzal szemben. Ilyen értelemben megkétszerezi az erőfeszítéseit, miközben azzal vádolják, hogy ő mozgatja a szálakat, náci szimpatizáns, illetve, hogy ellenőrzi a Demokrata Pártot.

Soros azt is belátja, hogy vagyona ellenére befolyása korlátozott az Egyesült Államokban. De ezzel együtt narcisztikusnak tartja Trumpot, aki ráadásul azt hiszi, hogy mindenható.

A Nyílt Társadalom Alapítvány 100 országban évente 940 millió dollárt költ a szólásszabadságra és a szabad választásokra. Putyin pár napja széleskörű beavatkozással vádolta meg, Orbán pedig a „Stop, Sorossal” le akar csapni a civilekre.

Szelestey Lajos (B1)

Pénzbüntetés a migránsokat nem fogadó uniós tagállamoknak

Macron francia elnök beszélt erről Rómában  miután tárgyalt Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel. A két állam egyetértett abban, hogy egységes uniós migráns politika kell.

„Nem szabad felhasználni a migráns politikát az Európai Unió bírálatára!”

– hangsúlyozta Giuseppe Conte olasz miniszterelnök – nyilvánvalóan hazai vetélytársára, Matteo Salvini egykori belügyminiszterre célozva. Orbán Viktor politikai barátja kemény migráns ellenes politikát folytatott, és ezt összekötötte az unió ellenes támadásokkal. Emmanuel Macron köztársasági elnök elismerte: eddig az unió nem fordított megfelelő figyelmet Olaszország problémáira, ahova sok százezer migráns érkezett Afrikából, és ezeket kevés uniós állam volt hajlandó befogadni.

Macron szerint olyan automatikus elosztási rendszer kell, mely nem rendkívüli problémának kezeli a migráns kérdést hanem olyannak, mely évtizedekig eltarthat.

A közszolgálati Deutsche Welle értesülései szerint Macron már megállapodott Merkel kancellárral erről az új rendszerről. Néhány uniós tagállam már jelezte az egyetértését: Spanyolország, Portugália, Románia, Málta, Luxemburg. A tárgyalások eredményeképp az olasz álláspont is közel került a francia-német megállapodáshoz.

Aki nem vesz át migránst, az pénzbüntetésre számíthat

Ezt mondta Macron elnök – régi elképzeléseit felelevenítve. A sajtóértekezleten Rómában nem kérdeztek rá arra, hogy ez pontosan mit is jelent. A francia államfő így nem fejtette ki az elképzeléseit, melyek elsősorban a visegrádi államokat sújthatják. Ez a négy állam ugyanis elvből nem vesz át migránsokat.

Jövő hétfőn Málta szigetén találkoznak az uniós tagállamok belügyminiszterei. Később az októberi csúcstalálkozón kerül napirendre a téma Brüsszelben, ahol megkönnyebbülhetnek az olasz változások miatt. Az új római kormány sokkal rugalmasabb a migránsok fogadásának ügyében mint az előző volt amikor még Matteo Salvini állt a belügyminisztérium élén Olaszországban. Giuseppe Conte kormányfő éreztette a Macron elnökkel folytatott tárgyalások után, hogy Olaszország kész befogadni azokat a migránsokat, akik életük kockáztatásával kelnek át a Földközi tengeren, de ennek az a feltétele, hogy a többi uniós tagállam vállalja ezeket a migránsokat bizonyos automatikus elosztási rendszer alapján.

Bár már szankciók sújtják az orosz olajat Indiában is, de a finomítók nem állnak le a vásárlással

Az Egyesült Államok ösztönzésére India olajfinomítói nem fogadják az olyan orosz olajat, mely a Sovcomflot tankhajókon érkezik az indiai kikötőkbe. Az indiai vevők leleményesek: olyan tankhajókon importálják az orosz olajat, melyek megfelelnek a G7 államok szankcióinak.

Az oroszok egyre drágábban szállítják az olajat Indiába, ahova tavaly rekord mennyiségű nyersanyag érkezett a háborúban álló Oroszországból. A több mint két éve tartó ukrajnai háború alatt még soha nem volt ilyen kicsi a diszkont, amellyel az oroszok az olajat kínálják, de mégiscsak vásárolják azt Indiában.

Miért ilyen kicsi a diszkont?

Mert az ukránok drónokkal támadják az orosz olajlétesítményeket. Oroszország olajlétesítményeinek 12%-át rongálták meg az ukrán drón támadások márciusban – írja a business-standard.com portál.

Ilyen körülmények között miért folytatják az orosz olaj vásárlását Indiában? Mert még így is nagy üzlet van benne: “rácuppantak a nagy olajfinomítók az orosz olajra, és az étvágyuk nem csökken a szankciók ellenére sem. Legalábbis júliusig ez a helyzet. Akkor jöhet az új szabályozás” – nyilatkozta egy nagy indiai olajfinomító egyik vezetője.

Mit jelent a szállítási szankció az orosz olaj indiai importjára nézve?

“Az orosz olajexportnak csak az egyharmada, napi 1,1 millió hordó érkezik olyan olajszállító hajókon, melyek a G7 által elfogadott zászlók alatt közlekednek” – közölte az S&P Global Commodities at Sea and Maritime Intelligence Risk.

Ez a 33% emelkedést jelez a januári 31%-ról. A szakértő cég szerint ez azt jelenti, hogy a G7 által elfogadott olajszállító-hajók visszatérnek az orosz kikötőkbe, ahol vállalják a szankciók miatt megnövekedett várakozást és papírmunkát, mert még így is nyereséggel szállíthatnak orosz olajat Indiába és máshova, ahol azután finomítják, és reexportálják azt olyan államokba, melyek szankciókat alkalmaznak az orosz olaj ellen, de Indiából szívesen vásárolnak.

Csak egyetlen példa a CNN gazdasági rovatából: Oroszország 37 milliárd dollár értékben adott el olajat Indiának a tavalyi évben. Indiából több mint egymilliárd dollár értékben érkezett finomított kőolaj az Egyesült Államokba 2023-ban.

Ezekután nem csoda, ha Oroszország megmaradt a világ legnagyobb olaj exportőrének a szankciók ellenére is. 17 hónapja ez a helyzet, és a szakértők nem várnak változást hiszen Oroszországnak az olajbevétel a legfőbb bevételi forrása.

India olajimportjában Oroszország részesedése 32%, tavaly májusban még 44% volt vagyis a szankcióknak van bizonyos hatása.

Nemcsak a szállítás okoz gondot, de a fizetés is

Az orosz olaj szállítást a nyugati szankciók fogják vissza, a fizetést viszont az indiai kormánynak az a jó szokása, hogy nem szívesen engedélyez dollár kifizetést, ha rúpiában is megoldható az ügylet. Márpedig a kényszerhelyzetben levő orosz fél el kell, hogy fogadja a helyzetet: nem kap dollárt az olajért!

Egyelőre egyre több olaj érkezik Oroszországból Indiába: januárban 1,2 millió hordó naponta, februárban 1,41 millió hordó. Februárban hirdették ki az új szankciót, mely szerint a Sovcomflot flotta nem szállíthat orosz olajat az indiai kikötőkbe, mert nem tartja be a G7 60 dolláros olaj ársapkáját. Ez előidézheti az orosz olajvásárlás csökkenését Indiában, de legalább ennyire jelentős tényező az orosz diszkont csökkenése hordónként 4 dollárról 3 dollárra. Emiatt India növekvő mértékben vásárol nyersolajat Szaúd Arábiából és Irakból Oroszország helyett – írja a business-standard.com.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK