Kezdőlap Világ Oldal 54

Világ

Remek év a milliárdosoknak, de vannak nagy vesztesek is

A 2660 dollármilliárdos mintegy 1600 milliárd dollárral lett gazdagabb januártól decemberig. Páran nagyon ráfáztak mint például az Alibaba alapító atyja, Kína egykor leggazdagabb embere, Jack Ma.

152 milliárd dolláros veszteséget kénytelen elkönyvelni a világ 10 dollár milliárdosa, akik sokáig emlegethetik még az idei évet amikor lehanyatlott a szerencsecsillaguk. Pekingben ugyanis úgy döntött a majd mindenható politikai bizottság, hogy megrendszabályozza a túlságosan is önállóvá vált cégeket és azok dollármilliárdos tulajdonosait.

Az Alibaba részvényeinek az árfolyama idén 50%-al csökkent!

Pedig még nem is oly régen Pekingben büszkélkedtek azzal, hogy a New York-i tőzsdén az Alibaba volt az év részvény kibocsátása. Jack Mával, az internetes kereskedő cég alapító elnökével előbb találkozott Donald Trump mint Hszi Csinping kínai államfővel. „Jack és én nagy dolgokat viszünk végbe együtt” – jelentette ki találkozásuk után az USA elnöke. Azóta Trump eltűnt a süllyesztőben, Jack Ma csak a nyilvánosság elől tűnt el egy időre. Közben jól megkopasztották: idei veszteségét 21,4 milliárd dollárra becsüli a Forbes.

Ezzel csak ezüst érmes a nagy vesztesek között. Az első helyen a kínai internetes óriás, a Pinduoduo ura végzett 40,2 milliárd dolláros veszteséggel. A cég részvényeinek értéke kétharmaddal csökkent az idén.

A bronzérmes a lúzer listán az Evergrande alapító atyja. A kínai ingatlanpiac egykori koronázatlan királya csekély 18 milliárd dollárt veszített az idén. Nem csoda: az Evergrande 300 milliárd dolláros adósság állományt halmozott fel. A pekingi vezetés arra kötelezte az elnököt, hogy saját vagyonával is szálljon be a dühös hitelezők kifizetésébe. A vírusjárvány előtt az Evergrande vezére 36 milliárd dolláros vagyonnal büszkélkedhetett. Ma már ez „mindössze” 9,1 milliárd dollár. Nemcsak kínaiak buktak nagyot az idén: egy szingapúri dollármilliárdos, Zhang Yong vagyonának 68%-át elveszítette, mert a járványt nem kalkulálta bele az üzletbe – írja a Forbes.

Az USA-ban egy jelzálogból meggazdagodott dollármilliárdos, Anthony Hsieh veszített 13,2 milliárdot. Japánban egy ruházati lánc ura futott bele egy botrányba az Uniqlo céggel.

Minden nagyobb az idén: a nyereség és a veszteség is

Elon Musk, a világ leggazdagabb embere 89 milliárd dollárral lett gazdagabb, és elérte a 245 milliárdot. Nemrég még a 100 milliárd dollár álomhatárnak tűnt. Ugyanígy történt a veszteségekkel is: tavaly „mindössze” 46,1 milliárd dollárt hozott össze a tíz legnagyobb lúzer. A legnagyobb vesztes a mexikói milliárdos Carlos Slim Hélu volt, akinek a cége, az America Móvil Latin Amerika legnagyobb mobiltelefonos hálózatát irányítja. Vesztesége alig 5 milliárd dollár volt. Idén ezzel a tíz első lúzer közé sem tudna bekerülni. A tavalyi veszteségek ugyanis jórészt piaci jellegűek voltak, de idén közbeszólt az állami szabályozás. Jack Ma cégét, az Alibaba-t 2,8 milliárdos rekord büntetéssel sújtották Kínában azon a címen, hogy monopol helyzetet teremtett magának a piacon. Jack Ma Ant pénzügyi vállalkozását, melyet egyidőben akart a hongkongi és a sanghaji tőzsdére vinni, megakadályozták ebben. Ezzel Jack Ma elesett egy 35 milliárd dolláros részvénykibocsátástól – emlékeztet a Forbes, mely szerint Kína egykor leggazdagabb embere az idén elveszítette vagyonának 37%-át.

Egy volt amerikai külügyminiszter szerint Orbán fasiszta rendszert épít

0

Madeleine Albright könyvet írt Fasizmus: egy figyelmeztetés (Fascism: A Warning) címmel és az egyik általa említett példa a világot fenyegető veszélyekre Orbán Viktor rendszere.

Az amerikai Vox magazinnak adott interjúban Albright hangsúlyozta, hogy a fasizmus igazából nem egy ideológia, sokkal inkább egy módszer a hatalom megszerezésére és megtartására. A fasiszták megosztják a társadalmakat (általában sértett) többségre és kisebbségre, az előbbiek élére állnak, és minden jogot a többségnek követelnek, miközben a kisebbségek jogait megsértik. „A fasizmus nem a problémák megoldására, hanem mélyítésére törekszik.” Leépíti a szabad sajtót és az igazságszolgáltatást, de fontos eleme az erőszak is.

„Az identitás rendben van, de ha az identitásom miatt utálom az ön identitását, akkor nagyon veszélyessé válik, és hipernacionalizmusba süllyed. Hirtelen a csoportok egymás ellen fordulnak, vagy bűnbakká válnak, és az egész politikai élet törzsi konfliktusokká válik. És láthatjuk, hogy ez több helyen megtörténik. Erre jó példa, hogy Orbán Viktor etnikai tisztaságot szeretne Magyarországon.”

„A fasiszta ideológiát más ideológiáktól az különbözteti meg, hogy az erőszakot és a népharagot használja a célok eléréséhez, az embereket a propaganda eszközeivel állítják szembe egymással” – mondta a volt amerikai külügyminiszter, aki szerint a fasizmus terjedőben van.

Albright persze a legtöbbet Trumpról beszélt, de őt (egyelőre?) nem sorolja a fasiszták közé, mivel szerinte nem alkalmaz erőszakot a hatalom megtartásához. „Ha végül kihirdeti a vészhelyzetet a határon a bevándorlás miatt, megváltozhat a véleményem.” Azonban már most is őt tartja Amerika történetének legkevésbé demokratikus elnökének, mivel ijesztő módon megveti a törvényeket.

Számára az erőszak alkalmazása a vörös vonal

„Például Kim Dzsong Un egyértelműen fasiszta, embereket küld munkatáborba, éhezteti őket, a hadseregét pedig arra használja, hogy kivégezze politikai ellenfeleit. Más vezetők, mint például Magyarországon Orbán mutatnak fasiszta vonásokat, de nem vagyok benne biztos, hogy már átlépték ezt a vonalat.”

Madeleine Albright szerint világszerte annak lehetünk a tanúi, hogy a demokrácia veszélyben van, elnyeli az antidemokratikus örvény.

Madeleine Albright 1997 és 2001 között, Bill Clinton elnök második kormányában volt külügyminiszter, előtte már évekig az USA ENSZ nagykövete volt. Ő volt az Egyesült Államok első női külügyminisztere. Bár rövidesen 82 éves lesz, még ma is aktív a közéletben.

(Forrás: Vox, Wikipédia. Az interjú két hete jelent meg a Voxban, de tegnapig elkerülte a magyar sajtó figyelmét, akkor a hvg.hu hívta fel rá a figyelmet.)

A maffia pénzmosásra használja a csőd szélén álló cégeket

Olaszországból jött a vészjelzés a Covid járvány kialakulásakor, hogy a meggyengült cégek a maffiától vesznek fel kölcsönöket. Az illegális pénzek így válhatnak legálissá…

A válságba került kis és közepes vállalkozások jelentik a fő célpontot a különböző maffiáknak, melyek egyből felismerték: a bankok egyáltalán nem folyósítanak hiteleket a megrendült cégeknek. Melyek csakis az állami támogatásra számíthatnak – ha van ilyen.

Ahogy a válság egyre csak elhúzódik, úgy válnak egyre kiszolgáltatottabbá ezek a cégek különösen, amelyek a vendéglátásból, a turizmusból éltek.

Vendég nincs, a kölcsönöket viszont törleszteni kell. Ilyenkor bukkan fel a keresztapa megbízottja, akinek az ajánlatát nem lehet visszautasítani …

Csőd lavina fenyegeti a bárokat és éttermeket Párizsban azt követően, hogy a Covid-19 miatt újra be kell zárniuk – állapítja meg a Le Figaro.

A guillotine vasárnap sújtott le rájuk amikor kiderült, hogy keddtől az alkoholból élő éjszakai helyeket két hétig zárva kell tartani.

Lehet, hogy ez a pohár lesz a végső – mondták búsan a Saint Martin bulvár egyik népszerű bárjának pultosai. A tulaj körül köröznek a cápák: a bankok, melyek várják vissza a pénzüket noha tudják, hogy nincs bevétel és a maffiák, melyek kölcsönt kínálnak magas kamattal. Persze ott az állam, amelyik segíthet, de a kezdeti támogatás már régen elfogyott hiszen valamiből fizetni kellett az embereket a nagy leállás idején is.

A pénzügyminisztérium külön munkacsoportot hozott létre, hogy megakadályozza a tömeges csődöt és azt, hogy a maffiák ezt kihasználva tisztára mossák a pénzüket.

Ki is találták a megoldást, melyet a gazdasági portál, a Les Echos ismertetett. Eszerint azok a kis és közepes vállalkozások is pénzhez juthatnak a központi költségvetésből, melyeket nemcsak a bankok utasítottak el, de az állami segély programok is. Kétféle megoldás van, melyet az év végéig lehet igényelni: az egyik, hogy visszatérítendő előleget lehet kérni a későbbi támogatások alapjából illetve, hogy kedvezményes kölcsönért lehet folyamodni.

Ennek persze fontos kritériuma, hogy a cégnek tiszta legyen a kartonja az adóhivatalnál illetve a pénzügyi felügyeletnél meg persze a rendőrségnél. A támogatás maximális összege nem haladhatja meg az üzleti forgalom egynegyedét. A döntés a pénzügyminisztérium  kezében van – hangsúlyozza a Les Echos.

Csakhogy

a pénzügyminiszter minden idők legnagyobb költségvetési deficitjét terjesztette elő a jövő évre vagyis égető a pénzhiány.

Párizsban ezért is nagyon számítanak arra, hogy az uniós 750 milliárd eurós válságkezelő alap kifizetései január elsején megindulhatnak. Ehhez azonban minden tagállam parlamentjének meg kell azt szavaznia – nem is beszélve az Európai parlamentről.

Kémjátszma

Kína át akarja venni az irányítást Ausztráliában? Ezt nyilatkozta a sajtónak a kémelhárítás feje miután kihallgatott egy kínai kémet, aki menedékjogot kért Ausztráliában.

Vang William Liqiang nemcsak Ausztráliában kémkedett Pekingnek, de Hongkongban és Tajvanon is. Családjával együtt menekült Ausztráliába, ahol a kémelhárítás kihallgatta őt. A sajtóban most először szólalt meg. Elsősorban arról kérdezték, hogy mit csinált Hongkongban hiszen ott hetek óta folynak a megmozdulások Pekinggel szemben. Az árulóvá vált kém elmondta: az egyetemisták közé épült be, és rendszeresen hacker akciókat folytatott az ellenzéki mozgalom megzavarására. Tajvanon a választásokat próbálta meg befolyásolni Peking javára. Elmondta, hogy a jövő évi elnökválasztásra kidolgozott programja van a kínai titkosszolgálatnak. Elárulta a hongkongi és a tajvani hírszerzők nevét, így komoly kárt okozott Pekingnek. Ha visszavisznek Kínába, akkor halott ember vagyok! – nyilatkozta a sajtónak.

Ausztráliában elsősorban a politikai életet akarja befolyásolni a pekingi titkosszolgálat – hangsúlyozta az átállt kém. Hosszútávra kidolgozott programja van erre. A kémelhárítás főnöke szerint nagyon komolyan kell venni ezt a fenyegetést. Scott Morrison ausztrál miniszterelnök úgy nyilatkozott az eset kapcsán, hogy bízik a hazai kémelhárításban, mely képes megakadályozni azt, hogy a kínaiak átvegyék az irányítást Ausztráliában.

Trumptól és az uniós bíróságtól függhet a PiS választási eredménye Lengyelországban

„Trump fajgyűlölő és beteges hazudozó!”- írta egy neves újságíró az amerikai elnök látogatása kapcsán. Ezért akár börtönbe is kerülhet, mert Lengyelországban hároméves szabadságvesztésre is ítélhetnek valakit nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásért.

Donald Trump Varsóba látogat abból az alkalomból, hogy szeptember elsején lesz 80 éve annak, hogy a nácik lerohanták Lengyelországot, és ezzel megkezdődött a második világháború. Trump imádja Lengyelországot: elnökként első európai útja itt kezdődött. Washingtonban ugyanis kiadta a jelszót: találjatok egy olyan európai államot, ahol nem fütyülnek ki! Lengyelországban remekül fogadták, és azóta is bálványozza Trumpot a szélsőjobboldali kormánypárt. Amely nemcsak fegyvereket vásárol dollár milliárdokért, de az amerikai katonák állomásoztatásáért cserébe azt is megígérte: Trump erődnek nevezik el a támaszpontot!

És ekkor jön a neves ellenzéki újságíró, aki a Twitteren – Trump kedvenc játékszerén- beteges hazudozónak titulálja Lengyelország nagy barátját. Egy ügybuzgó kormánypárti képviselő sietve az ügyészséghez fordult: indítsanak eljárást Tomasz Lis újságíró ellen! Dominik Tarczynski képviselő fenyegető lépése nagyon is konkrét következményekkel járhat, mert Lengyelországban börtönbe is lehet kerülni ilyesmiért.

Különösen pedig, mert a PiS ünnepelni akar: bemutatni Lengyelország nagy barátját nem sokkal az októberi választások előtt. Trump pedig a PR mestereként bizonyára bombasztikus ígéretekkel szolgál majd, melyek nemcsak a kormánypárti szavazópolgárok szívét hevítik fel, de az egész lengyel közvéleményét, mely hagyományos orosz ellenes alapállása miatt az Egyesült Államokban látja függetlenségének zálogát.

Európai döntés a deviza hitelesekről

Félmillió lengyel választópolgárt érint közvetlenül az EU bíróságnak szeptemberre várható határozata azokról a szerencsétlen adósokról, akik svájci frankban vettek fel ingatlan hitelt még a 2008-as nagy pénzügyi válság előtt. Ha a luxemburgi bíróság az adósok javára dönt, akkor abba beleremeghet az egész bank szektor Lengyelországban! – állapítja meg a brüsszeli Politico. Hatalmas összegről van szó: 60 milliárd zlotyról vagyis körülbelül 14 milliárd euróról! Ez a négyszerese a lengyel bankok éves profitjának! Mindez alapjaiban megrázhatja a lengyel gazdasági csodát, mely a PiS tartós uralmának alapja.

A deviza adósok éppúgy csapdába kerültek mint nálunk. A bankok elmagyarázták nekik, hogy miután Lengyelország immár az Európai Unió tagja és a svájci frank a világ legstabilabb valutája, ezért érdemes abban eladósodni. Csakhogy azt elfelejtették tudatni, hogy a svájci frankhoz képest minden más valuta leértékelődhet. Így történt a zloty esetében is: 2007-ben a pénzügyi válság miatt 2,2 volt az árfolyam, de 2012-ben amikor a deviza hitelezést a legtöbb bank beszüntette Lengyelországban, már 3,3 zlotyba került egy svájci frank! Ma pedig 4,2 az árfolyam. A deviza adósok nem akartak hinni a szemüknek: sokkal többel tartoztak zlotyban mint amekkora hitelt felvettek. A PiS amikor hatalomra került, akkor azt javasolta a deviza hiteleseknek, hogy forduljanak a bírósághoz. Csakhogy Lengyelországban a bíróságok hol így döntöttek hol pedig úgy. Ezért aztán nagyon sokan elmentek az uniós bíróságig. Amely szeptemberben hoz döntést. Akármit is határoznak a bírák Luxemburgban annak súlyos következményei lehetnek Lengyelországban – nem sokkal a választások előtt.

Ezért is nagyon fontos a kormánynak a Trump látogatás meg persze Európa

A kínos gazdasági problémákról remekül elterelheti a figyelmet az amerikai elnök látogatása. Emlékezés a második világ háborúra: amikor a náci Németország és a Szovjetunió felosztotta Lengyelországot. A nemzeti érzelmek sokat segítettek eddig is a PiS hatalmon maradásában. Jaroslaw Kaczynski most kiadta a jelszót: legyen Varsóból is Budapest! A politikai sikerhez azonban nagyon kell a gazdasági eredmény. A pénz amiből osztani lehet. Ez pedig jórészt Európából jön: ezért a varsói kormányzat érezhetően visszafogja Brüsszel bírálatát. Sőt azt hangsúlyozza: a PiS nélkül nem lenne Ursula von der Leyen a brüsszeli bizottság új elnöke.

Ki szivárogtat mit kiről – és miért

Amikor a húsz évvel ezelőtti mozivásznon a farok csóválta a kutyát (Dustin Hoffmannal és Robert De Niróval a főszerepben), korántsem ért véget az a jelenség, hogy az élet imitálja Hollywoodot.

A Kártyavár c. amerikai filmsorozat idei, ötödik idényével azonban – amelynek indítását pár hónappal elhalasztották Donald Trump győzelme miatt, mert az eredeti forgatókönyv Hillary Clintont várta elnöknek és tervezte főgonoszként leleplezni – elérkeztünk arra a pontra, amelyen a valóság meg a fikció már-már kibogozhatatlanná válik. Szivárogtatás tekintetében azonban ismét az élet kullog a forgatókönyvek után.

Ami nem csoda, hiszen

az Egyesült Államok politikai csúcsán ma egy olyan ember ül, aki a televíziós önpromóció és a valóságshow nagymestere.

De miről is van szó?

A tavalyi előválasztási kampány legelején, még 2016 februárjában Jeff Sessions alabamai szenátor volt az első, aki az amerikai „felsőházból” megtámogatta Donald Trumpot, pedig az utóbbi akkor még egyáltalán nem számított esélyesnek. Az USA egyik legelmaradottabb és legszegregáltabb államát húsz éve képviselő Sessions a szélsőjobboldali fundamentalista Teadélután mozgalom egyik üdvöskéje volt, akiről még fiatal államügyész korában elterjedt, hogy szívesen üldözi a fekete választójogi aktivistákat, ám nem emel vádat olyan gyilkosság ügyében, amelyet a Ku Klux Klán követett el. Trumppal viszont már szenátorként ismerkedett meg, amikor meghívta az ingatlanmágnást, hogy tanúskodjon az ENSZ ellen a New York-i székház tatarozásának költségei miatt. A választási hadjáratban aztán Sessions a republikánus jelölt egyik legelkötelezettebb szószólója lett.

Senki nem csodálkozott hát – viszont 1400 jogászprofesszor nyilvános levélben tiltakozott –, amikor Trump éppen Sessionst jelölte igazságügyminiszternek. A szenátusi meghallgatás során felmerültek ugyan ellene a régi vádak (többek között a néhai Edward Kennedy szenátor figyelmeztetése, ill. Martin Luther King özvegyének a levele), ám a többségi republikánus vezetők keresztülmanőverezték jelölését a bírálatok labirintusán át a jóváhagyásig.

Sessions azonban elkövetett egy nagy hibát:

hazudott, amikor azt állította kollégáinak, hogy a kampány során soha nem találkozott az orosz kormány képviselőivel.

Márpedig a kongresszusnak hazudni szövetségi bűnténynek számít. Hat héttel később kiderült, hogy a szenátor többször is találkozott Szergej Kiszlyák washingtoni orosz nagykövettel. Ekkor – már igazságügyminiszterként – Sessions kivonta magát az oroszokkal való összejátszás vizsgálatának hivatali befolyásolása alól. Így történhetett meg, hogy a helyettese, Rod Rosenstein nevezte ki Robert Mueller volt FBI-igazgatót a vizsgálat élére különleges ügyészi minőségben.

Ez viszont nem akadályozta meg a minisztert abban, hogy májusban javaslatot tegyen Trumpnak a vizsgálatvezető FBI-igazgató, James Comey leváltására. Egy júniusi meghallgatáson ugyan újra tagadta a Kiszlyákkal való kapcsolatát, ám egy videófelvétel kiszivárgása nyomán úgy módosította nyilatkozatát, hogy „nem emlékszik” a találkozóra, hiszen szenátorként több, mint száz nagykövettel volt dolga.

Egy múlt vasárnapi interjú során azonban Donald Trump teljesen váratlanul kibökte, hogy „haragszik Sessionsre”, amiért az kivonta magát az összejátszás-nyomozás irányítása alól. Az elnök egészen odáig ment egyik leghűségesebb támogatója lejáratásában, hogy „ha tudta volna, hogy Sessions kivonja magát, akkor nem is jelölte volna igazságügyminiszternek”.

A Sessionst érő meglepetések eddigi legnagyobb csattanója csütörtök este következett be, amikoris a Washington Post közölte, hogy az amerikai kémelhárítás az orosz nagykövet Moszkvával folytatott beszélgetéseit lehallgatva megtudta, hogy Sessions igenis tárgyalt Kiszlyákkal a Trump-kampány stratégiai kérdéseiről.

Azonnal felmerült a kérdés, hogyan (nem) illik ez az addig kiszivárgott részletek sorába, hiszen Sessions mint bénakacsa-miniszter nagyon is megfelel a Trump-ellenes vizsgálatban érdekelt erőknek. Nem kellett sokáig várni, hogy a legendás Cui bono? (Kinek az érdekében?) kérdésre megszülessen a logikus válasz.

Ez a kiszivárogtatás csakis Trumptól eredhet, hiszen kizárólag neki áll érdekében, hogy Sessions eltakarodjon az igazságügyminisztérium éléről. Hogy miért? Hát mert Sessions a jelenlegi konstellációban nem válthatja le Muellert, az elnök maga viszont nem meri ezt megtenni, mert már alaposan megsütötte magát Comey menesztésével.

Márpedig, ha új minisztert lehetne megtenni az FBI feletti ellenőrzést gyakorló minisztérium élére, akkor azt lehetne utasítani Mueller kirúgására – amivel megszűnne, de legalábbis megnehezülne a további nyomozás az oroszokkal való összejátszás ügyében.

Trump ugyanis attól lett ennyire ideges, hogy a rendkívüli ügyész már az ő adóbevallásai után is érdeklődik.

Mint emlékezetes, hosszú évtizedek után Trump volt az első elnökjelölt, aki nem volt hajlandó közzétenni adópapírjait, amiből sokan már tavaly is arra következtettek, hogy azok súlyos terheket rejtenek – és esetleg az orosz milliárdosoktól való függőségét is bizonyíthatják.

Trump minden korábbinál nagyobb bajban van – ezért vált hirtelen az érdekévé, hogy ráfordítsa a gyanú vibráló sugarát saját híve, támogatója és kampányszószólója majd igazságügyminisztere hazugságaira.

Purger Tibor (Washington)

Szabad Magyar Szó

 

 

Egyre több brit tartja rossz döntésnek a brexitet

0

Felmérések szerint a britek közel kétharmada elégedetlen a kormány teljesítményével az EU-ból való kilépésről szóló tárgyalásokon. Egyre jobban nő azok száma is, akik szerint rossz döntés ott hagyni az Uniót.

A legnagyobb közvéleménykutató, a YouGov felmérése szerint 47 százalék gondolja azt, hogy rossz döntés született a tavalyi, a kilépésről szóló népszavazáson, 42 százalék helyesnek tartja a döntést. Ez a különbség a legnagyobb azóta, hogy elkezdték mérni a véleményeket.

Egyre többen ítélik meg borúlátóan az EU-tagság megszűnésének várható következményeit is.

A válaszolók 44 százaléka szerint Nagy-Britannia rosszul jár a kilépéssel, és csak 23 százalék bízik abban, hogy jobb lesz nekik. A múlt hónapban még 41 és 26 százalék volt a két szám.

A felmérés szerint a britek 61 százaléka rossznak tartja a kormány eddigi teljesítményét az Európai Unióval folytatott kilépési tárgyalásokon, és mindössze 21 százalék tartja jónak.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, miután Theresa May brit miniszterelnökkel tárgyalt, azt mondta: a kilépés feltételrendszeréről folyó eddigi tárgyalási szakaszban

nem sikerült elégséges előrelépést elérni

ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a következő tárgyalási szakaszba, amely az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kapcsolatrendszeréről szól majd.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nemrég azt mondta: „csodáknak kellene történniük” ahhoz, hogy ebben a hónapban el lehessen kezdeni a tárgyalások következő szakaszát.

Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója pedig azt mondta: patthelyzet alakult ki az EU-val szembeni brit pénzügyi kötelezettségek kérdésében.

Tusk szerint nem hatékony a kvóta, ezért új megoldás kell

0

Az Európai Unió tagállamainak vezetői a jövő héten vitatják meg a migránskérdést, mely mélységesen megosztja a tagállamokat. Éppen ezért Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke levelet írt a tagállamok vezetőinek, melyben kompromisszumos megoldást javasol.

A levél vázlatát megszerezte a Politico, és eszerint a javaslat lényege az, hogy az Európai Unió vegyen búcsút a kötelező betelepítési kvótáktól, ez ugyanis nem működik a gyakorlatban, és csakis a tagállamok dönthessenek a bevándorlók befogadásáról.

„A kvótarendszer megosztja a tagállamokat, és nem is hatékony”

– állapítja meg Donald Tusk.

A kvóta alapján 160 ezer bevándorlót kellett volna arányosan áthelyezni az EU tagállamaiba a migrációban leginkább érintett déli országokból, de kevesebb mint 30 ezer embert fogadtak be más országok. Magyarország és Lengyelország pedig visszautasította a kvótát.

Tusk éppen ezért azt javasolja, hogy a tagállamok szavazzanak meg az eddiginél egy lényegesen nagyobb összeget a bevándorlási válság kezelésére, hogy ebből finanszírozzák a migrációval kapcsolatos kiadásokat az Európai Unióban.

A tagállamok vezetői a jövő héten tartják meg év végi csúcstalálkozójukat Brüsszelben, és ezen megvitathatják Donald Tusk kompromisszumos javaslatát. Ha elfogadják, akkor a magyar kormánypárt elveszíti egyik legfőbb választási érvét, mely szerint az Európai Unió tömegesen akar migránsokat betelepíteni Magyarországra.

Orbán ingyen újsággal kampányol

Alig néhány napja hallhattuk az EU részéről, hogy tehetetlenek a magyarországi médiahelyzettel kapcsolatban. A KESMA hatáskörükön kívül esik. Szomorú megállapítás ez egy olyan ország számára, ahol „a kormányfő sosem ment a szomszédba”, amikor azt kellett kitalálni miként honosítsa meg az autokráciát a demokratikus látszat fenntartása mellett.

Orbán Viktor hűbéresei ingyenes újságot jelentetnek meg azokban a városokban, ahol a 2019-es önkormányzati választásokon az ellenzék került hatalomra. Nézzünk körül ezen kiadványokEgy pillantás a lapra.

A Pécsett megjelent kiadvány nem kevesebbet állít címoldalán, mint hogy

„A baloldal le akarja kapcsolni az utcai lámpákat és megállítani a buszokat”. 

Kezdhetjük ott, hogy Pécs polgármestere nem tartozik egyetlen párthoz sem, így aztán a baloldalon sem lehet.

Ami még ennél is fontosabb:

semmiképp sem akarja kikapcsolni az utcai lámpákat és törölni a buszjáratokat.

Az viszont tény, hogy az idén a szokásosnál is kevesebb pénzt kaphat Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől. Olyan keveset, hogy spórolnia kell – ha nincs más út, akkor talán a szolgáltatásokkal is.

Orbán fél az ellenfelektől

Ez azonban nem szerepel a „City 7” újság cikkében. Ezek a közelmúltban elérhetőek minden buszmegállóban és más közterületeken a magyar városokban – több százezer példány mindenhol, ahol nem Orbán pártja uralkodik. Az első oldalon hatalmas, vastag betűk ordítják:

„Orbán ellenfelei rosszul kormányoznak!”

Van azonban a belső oldalakon is szemezgetni való:

  „A baloldal a vírus oldalán van.”

A szakértők és hozzájuk csatlakozva az ellenzéki politikusok kételyeiknek adtak hangot, amikor a kormányfő – az elsőként Európában – orosz és kínai oltásokat vásároltak a koronavírus ellen.

Orbán a fenti szlogennel próbálta ellensúlyozni  félelmét – mivel az ország méretéhez képest – Magyarországon a legtöbbet halnak meg a koronavírus miatt.

Orbán joggal félhet ellenfeleitől, mert azok összefogtak és véget akarnak vetni a kormánypárt, a Fidesz hatalmának az egy év múlva esedékes választásokon.

Orbán Viktor: „Az országot újraindítjuk”.

A kormány új ingyenes újsága a választási harc része lett. A lap azt a szemenszedett hazúgságot is harsogja, hogy milyen remekül kézben tartja Orbán a járványt. Akit pedig untatnak, vagy ingerelnek az ilyen ódák, annak Magyarországon ma már erőfeszítéseket kell tenni, hogy mást lásson, mert mostanra gyakorlatilag az összes rádiót, és a legtöbb lapot, portált átvett az Orbánhoz hű oligarcha tábor.
 A kritikus újságírásnak csak a világháló marad, de a kisebb magyar városok helyi híreinek az ilyen oldalakon általában nemigen jut hely.
Az ingyenes lapban a gyakorlatilag egyetlen hirdetés a svájci Stadleré, a lapnak a jelek szerint nincs szüksége hirdetésre, nem kell nyereséget termelnie.

Magyarországon a hirdetés is fegyver: újságírók kiszámolták, hogy az erre fordított állami pénzek szinte teljes egészét kormánypárti lapokhoz megy, míg a független konkurenciát kiéheztetik.

Az ingyen újság azokhoz is szól, akik nem politizálnak. Orbán azokban a városokban, ahol legutóbb nem rá szavaztak, legalább a bizonytalanokat magához akarja vonzani.
Sokszor hallani, hogy Magyarország már nem demokratikus állam. Orbán szerint az ő konzervatív demokráciája nem liberális, de szerinte a liberalizmus nélkül is léteznek demokráciákem jelent feltétlenül demokráciát.
„Orbán demokrácia-értelmezése azt is jelenti: garantáltak a szabad, de nem feltétlenül tisztességes választások”
(Az SFR-ben megjelent cikk és Ara-Kovács Attila fordításának felhasználásával)

Elhatárolódott Orbántól Várhelyi Olivér?

A DK szerint a magyar biztosjelölt „megtagadta” Orbán Viktort a neki írásban előzetesen feltett kérdésre. Azt írta, hogy neki az EU álláspontját kell képviselnie, nem bármely kormányét. Várhelyit holnap hallgatják meg az EP-ben, kemény vita várható.

Megtagadta Orbánt biztosjelöltje, Várhelyi Olivér – állítja Dobrev Klára és Molnár Csaba európai parlamenti képviselő. Az Európai Bizottságba a kormány által delegált diplomata – most a brüsszeli magyar képviselet vezetője – a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos lehet, ha átmegy a csütörtöki külügyi bizottsági meghallgatáson az EP-ben.

A meghallgatás előtt – mint más esetekben is – a képviselők írásban tettek fel kérdéseket a jelöltnek. Ezek egyike azt firtatta, mi az álláspontja Orbánnak Bakuban (is) elhangzott beszédéről. Orbán fontosnak nevezte ezt a biztosi pozíciót, mert ezzel a magyar kormány segítséget tud nyújtani Azerbajdzsánnak és más országoknak. Vagyis lényegében azt kívánja Várhelyitől, hogy a magyar kormányt képviselje a bizottságban. A szabályok szerint ennek éppen a fordítottja a feladata.

Az erre vonatkozó kérdésre Várhelyi írásban azt felelte, hogy Orbán a magyar kormány álláspontját képviselte Bakuban, neki viszont bővítési biztosként „igazi európai szellemben” az Európai Unió politikai szempontjait kell képviselnie.

Azt is kijelentette, hogy

nem hajlandó egyetlen kormány, így az Orbán-kormány utasításait sem képviselni

munkája során.

A DK szerint tehát Várhelyi elhatárolódott Orbántól. Ezzel nulladik napján eljutott oda, ahova elődje, a szintén fideszes Navracsics Tibor egy év alatt ért el: nyilvánosan megtagadta főnökét – tették hozzá közleményükben.

A bizottsági meghallgatás előtt már Ursula von der Leyen is kinyilvánította, hogy a biztosoknak az EU egészét kell képviselniük, nem a küldő kormányokat. Ezen túlmenően is számíthat kellemetlen kérdésekre Várhelyi a magyar kormány túlságosan Putyin- és Edogan-barát politikája, a balkáni magyar kormányzati beavatkozások, valamint az Ukrajna-kapcsolatok akadályozása miatt is.

A Politiconak nyilatkozó szocialista és néppárti képviselők is arra számítanak, hogy kemény meghallgatás vár Várhelyire. Piri Kati holland szocialista politikus azt mondta, hogy a magyar jelölt

a képviselőcsoport „erőteljes ellenzésével” szembesül,

ha nem határolódik el Orbántól és kormányának intézkedéseitől. A nyilatkozatokban előkerül az otthon elítélt Nikola Gruevszki volt (észak-)macedón miniszterelnök befogadása is, és többen aggályosnak tartják a bővítési és szomszédsági terület kiválasztását Várhelyinek.

A szocialista és főleg a liberális Renew Europe (amelynek tagja a Momentum is) ellenállása esetén leszavazhatják Várhelyit. Ebben az esetben azonban kútba eshet a bizottság egészéről 27-ére tervezett szavazás, és a testület hivatalba lépése december elsején, ami már amúgy is egy hónapos csúszás lenne.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK