Kezdőlap Szerzők Írta N. Vadász Zsuzsa

N. Vadász Zsuzsa

210 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Jobban megéri Romániába átjárni dolgozni?

A magyar átlagbér ma 20 százalékkal alacsonyabb, mint a V4-ek többi országában. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jobban megéri átjárni napszámba Romániába, mint itthon közmunkásnak lenni – mond egy sokkoló tényt Kiss Ambrus, a Policy Agenda ügyvezetője. Szerinte a bértömeg növekedése alapján mintegy 10 százalékos létszámnövekedés lehetett Magyarországon abban az időszakban, amire Orbán Viktor idei évértékelőjében azt mondta, hogy nyolc év alatt 736 ezer munkahely  jött létre. Kiss a Független Hírügynökségnek adott interjújában azt is levezeti, hogy 2016-ban mintha többen végezték volna ugyanazt a munkát, de kitér a külföldön dolgozókra, és arra is, hogy állunk a foglalkoztatás terén nemzetközi összehasonlításban.

 

Amikor 2010-ben a 2. Orbán-kormány hivatalba lépett, az egyik jól hangzó vállalása az volt, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet teremt. A miniszterelnök – immár a 3. Orbán-kormány vezetőjeként – tartott idei évértékelőjében azt állította, hogy időarányosan jobban is állnak, 736 ezer munkahelyet teremtettek. Ez igaz? A számok alátámasztják ezt?

A kérdést úgy kell feltenni, hogy mi bizonyítja, hogy ennyi munkahely jött létre. Erre az egyik választ a Központi Statisztikai Hivatal nemzetközi standardokat követő reprezentatív munkaerő-felmérésen alapuló foglalkoztatottsági statisztikája adhatja meg. Ez azt a kérdést teszi fel, hogy a felmérést megelőző héten végzett-e a megkérdezett minimum egy órányi, jövedelmet biztosító munkát, illetve rendelkezett-e olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg volt távol. Ez nem hungarikum, egy olyan nemzetközi módszertan, amely lehetővé teszi a nemzetközi összehasonlításokat. Ebben a statisztikában valóban megvan a hétszázezer feletti plusz munkahely.

De ha a statisztika szerint valós a szám, miért van az hogy az elemzők, a szakemberek, nem szólva a politikusokról, óvatosságra intenek a számmal kapcsolatban?

Merthogy a más módszertan szerinti statisztika, az „alkalmazotti” nem igazolja vissza ezt a számot. A munkáltatói kikérdezésen alapuló adatgyűjtés az öt fő feletti vállalkozások foglalkoztatási adatait tartalmazza, s kimaradnak belőle a mikrovállalkozásokban, egyéni vállalkozóként, a külföldön vagy feketén dolgozók. Ebben a statisztikában már messze nincs akkora növekedés, mint az előbbiben, olyan 330 ezres a plusz létszám a bázisnak tekintett időponthoz képest.

Milyen módon lehet eldönteni, hogy melyik áll közelebb a valósághoz, ne adj’ isten, mi a tényleges helyzet?

Érdemes megnézni a bértömeg alakulását. 2010 és 2016 között 43 százalékkal nőtt a bértömeg, ez idő alatt 30 százalékkal emelkedtek az átlagbérek. Ezzel korrigálva 10 százalékos foglalkoztatotti növekedésre látszik fedezet.

Mintha ez tovább bonyolítaná a kérdés eldöntését…

Van még valami, amit érdemes megvizsgálni. Ha többen dolgozunk, akkor nő a gazdaság is. Az említett 2010-16-os időszakban a magyar GDP  összesen 11,7 százalékkal bővült – megjegyzem, ez idő alatt Lengyelországban 19, Szlovákiában 17 százalékos volt a növekedés. Nálunk ehhez a gazdasági növekedéshez 16,4 százalékos foglalkoztatotti létszámnövekedés járult, a lengyeleknél 4, a szlovákoknál pedig 7 százalékos. Azaz a számok azt mutatják, hogy nálunk 2016-ban mintha többen végezték volna ugyanazt a munkát, hiszen nem nőtt a GDP olyan ütemben, mint máshol.

Ebből mi következik?

Az, hogy túlzottan magas a foglalkoztatotti létszámnövekedés a statisztikában, ugyanis sokan mikrovállalkozásként, egyéni, családi vállalkozás tagjaként (többek közülük inkább kényszervállalkozók) dolgoznak. Ezek bizonytalan munkahelyek, hiszen nem feltétlenül van mögöttük stabil vállalkozáshoz szükséges háttér. Ez az egyik dolog, a másik pedig, hogy

belekavarnak a képbe a külföldön dolgozó magyarok.

Ugyanis a kérdezőbiztosok azt kérdezik, hogy az adott háztartásban hányan dolgoznak, s gyakran csak annyit válaszolnak nekik, hogy ennyien-annyian, de arról már nem ejtenek szót, hogy vannak köztük olyanok is, akik külföldön dolgoznak, de nem kivándoroltként.

És azok, akik családostól kitelepedtek? Ők mennyire szerepelnek ezekben a statisztikában?

Nem nagyon, viszont miután mintavételes a felmérés, a kérdezőbiztos másik címre megy, ha valahol senkit nem talál otthon. Tehát addig megy, míg talál, s azok kerülnek csak be a mintába, azokból származtatják le az összesített becsült adatot.

És mi a helyzet a közmunkásokkal? Az ő számuk milyen részét teheti ki a növekménynek?

Tulajdonképpen ki lehet számolni. Ugyanis azt tudni lehet, hogy 2010 előtt is voltak közmunkások, de a számuk jóval alacsonyabb volt, és nem volt erre külön nyilvántartás. Ugyanakkor nagyjából össze lehet szedni az adatot, a szám 50-70 ezer lehetett a kormányváltáskor. 2017-ben 165 ezren dolgoztak havi átlagban, előtte egy évvel 200 ezer felett – a foglalkoztatotti létszámnövekedésében ez is benne van.

Mi következik ebből?

A magyar átlagbér ma 20 százalékkal alacsonyabb, mint a V4-ek másik három tagországában. Felmerül a kérdés, hogy ki tud-e törni az alacsony bérpályából az ország. Mi voltunk az éltanulók, ma meg a lemaradók.

Eljutottunk odáig, hogy a tömegeket érintő közmunkásbér alacsonyabb, mint a minimálbér Romániában.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből jobban megéri átjárni napszámba Romániába (csak pénzügyileg nézve), mint itthon közmunkára menni. És akkor még nem is beszéltem arról, hogy mennyire kinyílt idehaza a bérolló – most nem a Budapest-vidék közötti különbségre gondolok, ami triviális. Míg a 2008-as válság előtt a legalacsonyabb és a legmagasabb átlagkeresetet felmutató megye között 17 százalékos volt a különbség, tavaly év végén már 49 százalék! A minimálbér emelése némileg tompította a helyzetet, de a különbség továbbra is óriási. És bármit is mond Orbán a munkaalapú társadalomról,

a dolgozói szegénység kifejezetten jelen van az alacsony keresetűek között.

Nagyon sok kiskeresetű család a létminimum alatt él.

Nehezen érthető, hogy a politika, az ellenzék – de jószerivel még a szakma sem – jut tovább annál, hogy lózungokat pufogtasson arról, hogy milyen délibábos ez a foglalkoztatási javulás Magyarországon. Miért?

Mert nagyon nehéz. Az egyik oldalon ott van a KSH adata, míg a másikon több adat, amely nem támasztja ezt alá. De én sem tudom megmondani, hogy pontosan hol „hibázik” a foglalkoztatási statisztika. A másik ok, hogy szerintem az ellenzék nem is a megfelelő oldalról bírálja a kormányt, nem a rossz a kormányzást rója fel neki, hanem a korrupciót, a demokrácia hiányát.

Pedig lenne mit kritizálni a gazdaságpolitikában is

– a multik magas támogatását, az alacsony bérszínvonalat – ezeket azonban nem olvassák rá a Fideszre az ellenzéki pártok.

Talán, mert könnyebb eladni, populárisabb például a korrupció támadása, nem?

Nem hinném, ráadásul a korrupcióról van egy olyan vélekedés a társadalomban, hogy „ezek is lopnak, azok is loptak”.  Az is probléma, hogy az ellenzéki oldal a társadalom- és gazdaságpolitikai programjaik szempontjából nem túlságosan megosztott, nagyjából hasonló nézeteket vallanak, nincsenek egymástól élesen megkülönböztethető – ideológiai alapon – elkülönülő programok. Ugyanabban a mezőben gondolkodnak és mozognak – s ez hasonlít ráadásul a Fidesz logikájára is. Pedig ha alaposan megnézzük, amikor a Fidesz azt mondja, hogy unortodox gazdaságpolitikát visz, akkor lecsupaszítva a lózungoktól, ez

beleillik a neoliberális kelet-európai trendekbe,

nagyon támogatja a multikat, kevésbé a haza kkv-kört, lerontja a munkavállalói jogokat – de az ellenzék ennek nem megy neki, mert szerintük talán ezt nehéz választótömegekkel megértetni.

Kampány Fidesz módra

Óvodai ablakcsere alapkőletétele, kopjafa avatása, disznótor megnyitása, egy kis patakon átívelő híd átadása, iskolai renoválás alapkőletétele, helyi békemeneten való részvétel, egy 19. századi tűvész emléktáblájának az avatása, a Soros és a migránsok miatt kialakult települési vészhelyzetről szóló fórumok, vasútállomás tervezett megnyitásának az ünnepélyes bejelentése, egy óvodai csoport festményeinek a kiállítási megnyitója, tánc óvodásokkal – van, aki irigyli azt az embert, akinek ez szerepel a programjában ezekben a hetekben?

 

Azt már megszoktuk, hogy a választások közeledtével – furcsa módon – egyre sztahanovistábbak az állami megbízásokon dolgozók, s hősies munkájuknak köszönhetően nap mint nap újabb és újabb vagyonelemmel gazdagszik kicsiny kis országunk. S ha már elkészül egy-egy ilyen vagyontárgy, hát illik azt átadni – legyen az egy kis hidacska, egy autóbuszmegálló, játszótér vagy tűzoltóállomás. Az átadás pedig ilyentájt valahogyan mindig olyanra sikeredik, hogy érdemes csinnadrattával megtartani – s persze valamely kormányhű potentátot is illő –  sőt, mi több, egyenesen kívánatos – erre felkérni.

Persze van, amikor valahogyan mégsem jut elegendő átadás erre a pár hétre. Nem gond! Szerveznek alapkőletételt! Vagy bejelentik, hogy majd megnyitnak valamit… S ha ez sem elég, lehet helyi békemenetet szervezni, migránsozni és sorosozni egy jó nagyot.

S persze mindezt meg lehet, pontosabban jó előre meg kell hirdetni, szórólapokon is – hadd lássa a helyi pórnép, milyen jóságos a regnáló kormány, s mit hoz(hat) a kormánypárt képviselőjelöltje a térségnek.

Bevallom, én jókat mulattam (volna, ha nem lenne ekkora tétje) a kampány eme megnyilvánulásán. Tényleg (tragi)komédiába illő programpontok vannak a szórólapon, bár az én személyes kedvencem még ezek közül is kirí. Ennek kiötléséhez kellett azért gógyi:

Ukk vasútállomás tervezett megnyitásának az ünnepélyes bejelentése.

A tervezettnek a bejelentése…

Persze, mindezt már megszoktuk – végtére is nem az első parlamenti választási kampányt kell nekünk, választóknak ezekben a hetekben végig asszisztálni. De még ennek fényében sem semmi az, amit ez a fideszes jóember csinál ezekben a napokban.

Ha rossz a kedve, olvassa el Fenyvesi Zoltán Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelölt szórólapját, amelyet Gőgös Zoltán szocialista politikus tett fel a közösségi portálra!

Érdemes!

Azért osztom, sőt meg is hirdetem, hogy mindenki lássa hogyan működik a Fidesz, és Fenyvesi Úr személyében kit akarnak a…

Közzétette: Gőgös Zoltán – 2018. február 28.

 

Orbán ellenes feljelentés – Íme a bejelentés és a közlemény

Közleményben jelentette be a Frontiers of Freedom annak a tényét, hogy szerdán hivatalos bejelentést tett Orbán Viktor magyar miniszterelnök, több családtagja, barátja, valamint kormányának tagja ellen az emberi jogok durva megsértése és extrém korrupció miatt. Ezzel egyeidőben a szervezet feltette honlapjára a beadványt. A bejelentés a Global Magnitsky Törvény keretében született, hivatalos vizsgálat követheti. Ha bebizonyosodnak a vádak, akkor a  többi között kitiltás és vagyon-befagyasztás lesz a szankció Orbánék ellen. 

 

„A Frontiers of Freedom az idén február 27-én levelet küldött Tillerson és Mnuchin minisztereknek, amelyben vizsgálatot kezdeményez kilenc magyarországi személy ellen az emberi jogok durva megsértése és extrém korrupció miatt” – szögezi le az a közlemény, amelyet március elsején adott ki a jobbközép értékeket követő washingtoni székhelyű intézet, a Frontiers of Freedom (amelynek alapértékeit mi sem mutatja jobban, mint az, hogy Ronald Reagan volt amerikai elnök elhíresült kijelentéséről – „Mi vagyunk a szabadság frontvonala” – kapta a nevét).

A portálunkhoz is eljuttatott közlemény felhívja a két miniszter figyelmét arra is, hogy a magyar kormány politikája fenyegeti a NATO és az Európai Unió biztonságát és veszélyezteti ez utóbbi politikai és gazdasági egységét.

„A levél állításait bizonyítékok sora támasztja alá, amelyek aprólékos munkával lettek összegyűjtve nemzetközi és helyi civil szervezetek jelentéseiből, oknyomozó újságírók írásaiból, az érintett magánszemélyek beszámolóiból és az intézet saját jelentéseiből” – olvasható a közleményben, amely a végén leszögezi:

„Az intézet továbbra is figyelemmel fogja kísérni a fejleményeket és minden újabb információt közölni fog, ahogy a helyzet alakul Magyarországon”.

Mint a Független Hírügynökség elsőként megírta, kilenc személy ellen született a bejelentés, azok ellen „akik az elmúlt nyolc évben megsértették az emberi jogokat azáltal, hogy kulcsszerepet játszottak a magyarok és nem-magyarok szabadságának a korlátozását maga után vonó törvények és szabályok megalkotásában, továbbá korrupciós ügyekben vettek részt/részesültek azok hasznából”.

  • Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke
  • Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter
  • Rogán Antal, a miniszterelnök miniszteri rangú kabinetfőnöke
  • Polt Péter, Magyarország legfőbb ügyésze
  • Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
  • Orbán Győző, Orbán Viktor édesapja
  • Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége
  • Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere
  • Tiborcz István, Orbán Viktor veje

A konkrét ügyek – mind az emberi jogok megsértése, mind a korrupció terén – nem számítanak újdonságnak.

A menekültügy több vonzata, a civilek elleni hadjárat, a CEU (Közép-Európai Egyetem) ügye, illetve közbeszerzések, az Elios-ügy, az MNB alapítványok, s persze Paks 2 – hogy a legismertebbeket említsük.

Az intézet nevében annak magyar származású alelnöke, Radványi Miklós jegyezte a beadványt, amelyet ajánlott levél formájában juttattak el a két miniszterhez. Radványi a Független Hírügynökségnek nyilatkozva a többi között elmondta: biztos abban, nem teszik félre, s elindul majd a vizsgálat. Ezt az amerikai pénzügyminisztérium speciális nyomozó osztálya folytathatja majd le, amely kifejezetten a pénzügyekre, a banki műveletekre szakosodott szakértőkből áll. Az ő kezük – legálisan – mindenhova elér, ahol bármilyen amerikai pénzintézeti és egyéb érdekeltség van, illetve le tudnak követni bármilyen pénzmozgást a világban.

„Egy dologban legyen biztos” – mondta – „amikor egy amerikai nagykövet vagy egy ideiglenes ügyvivő korrupcióról beszél, akkor emögött a kijelentések mögött ott állnak a Pénzügyminisztérium speciális nyomozói által összegyűjtött bizonyítékok”.

Ha bebizonyosodik a bejelentés igazságtartalma, akkor megszületik a döntés arról, hogy ezeket az embereket felteszik a Magnitsky-listára. Radványi biztos abban, hogy a vizsgálatot el fogják indítani.

„Már az idén megszülethet a döntés, szerintem még a novemberi képviselő- és kormányzóválasztások előtt, akár már szeptemberben”

– mondta, hozzátéve: addig eldől, hogy felkerülnek-e a listára Orbánék. Ha igen, az nyilvános lesz, ki fogják hirdetni, és Magyarországon sem lehet majd elsumákolni – szögezte le.

Az Orbán-kormány hatalomban eltöltött elmúlt nyolc évében már keveredtek vezető tisztviselői botrányba az amerikai hatóságokkal, hírek szerint szintén korrupciós indokokkal, de

ilyen magas szintre nem értek el akkor a szálak.

2014 októberében az Egyesült Államok megtagadta a beutazást hat meg nem nevezett – de utóbb a sajtóban nyilvánosságra került – magyar köztisztviselőtől. Az indok korrupció volt, és annak a jogi eszköznek a lehetőségét kihasználva született meg a kitiltás, amely a korrupcióban részt vevő vagy abból hasznot húzó személyeket sújtja. A kitiltás indokait az amerikai hatóságok nem ismertették, utóbb pedig azt tudatták, hogy az információkat a sajtóból és az internetről szerezték. A Civil hetes hozta le utóbb – a német nyelvű budapesti – Pester Lloydra hivatkozva a hatos listát, amelyen Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori elnöke, Habony Árpád („Orbán Viktor személyes stratégiai főtanácsadója”), Heim Péter (a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke), Giró-Szász András (az év nyaráig kormányszóvivő) és Lázár János államtitkár szerepelt, továbbá akkori sajtóhírek szerint más adóhatósági (közép)vezetők is. Volt, aki elismerte a kitiltás tényét (Vida Ildikó), mások tagadták (így Habony Árpád), illetve nem nyilatkoztak az ügyben.

A  törvény

A Global Magnitsky Törvény hatálya az emberi jogok megsértése mellett kiterjed a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőre és társaira, valamint a pénzmosásra is, ha jogellenes a forrás, vagy eltitkolják a jövedelmeket az illetékes adóhatóságok elől. Az úgynevezett Magnitsky-listára felkerülőktől megtagadják a belépést az USA területére, bármely, az Egyesült Államokban lévő tulajdonukat elkobozzák, s tilos bármely, amerikai érdekeltségű pénzintézeteknek kapcsolatot tartaniuk velük. A listára magánszemélyek éppen úgy felkerülhetnek, mint szervezetek. Ajánlásokat civil szervezetektől is befogadnak, ezekről a pénzügy- és a külügyminisztérium dönt, nem ritkán kompletten benyújtott „vádanyagok” alapján.

Radványi: minden bizonnyal elindul a vizsgálat Orbánék ellen

„Ha minden igaz, szeptemberig megszülethet a döntés arról, hogy felkerül-e a Magnitsky listára Orbán Viktor és nyolc társa, akik ellen minden bizonnyal vizsgálat indul a Frontiers of Freedom bejelentése alapján” – nyilatkozta a Független Hírügynökségnek Radványi Miklós, az amerikai jobbközép szervezet elnökhelyettese, a beadvány aláírója. Korrupció és emberi jogok megsértése miatt indul(hat) eljárás konkrétan megnevezett kilenc személy – Orbán, több családtagja, miniszterek és más vezetők –  ellen a bejelentés nyomán.

 

Mint portálunk elsőként beszámolt róla, a Frontiers of Freedom Rex Tillerson, külügy- és Steven Mnuchin pénzügyminiszternek címzett bejelentésben Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal, Polt Péter, Matolcsy György, Orbán Győző, Lévai Anikó, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István ellen kér eljárás indítását a Global Magnitsky Törvény keretében. A törvény felhatalmazza az amerikai elnököt arra, hogy megtagadja a vízumot attól, s befagyassza a vagyonát annak, aki súlyosan megsérti az emberi jogokat, s korrupciós és/vagy pénzmosási ügyekbe keveredik. Az eljárás megindítását kezdeményező felvezető levél és a több oldalnyi, a konkrét ügyeket is ecsetelő linkeket tartalmazó melléklet összeállításában kulcsszerepet játszott a magyar származású Radványi, aki az elmúlt hónapokban számos írásban (itt és itt) foglalkozott a magyarországi helyzettel, nyílt levelet is intézett már Orbánhoz, s legutóbb már apokaliptikus dolgokat jósolt arra az esetre, ha minden marad a régiben.

A mostani bejelentés lehetséges sorsát firtató kérdésünkre Radványi azt mondta, hogy biztos abban, nem teszik félre, s elindul majd a vizsgálat.

Emlékeztetett arra, hogy az amerikai pénzügyminisztériumnak van egy speciális, profi és hatékony nyomozó osztálya, amely kifejezetten a pénzügyekre, a banki műveletekre szakosodott szakértőkből áll. Az ő kezük – legálisan – mindenhova elér, ahol bármilyen amerikai pénzintézeti és egyéb érdekeltség van, s nyomozás esetén le tud követni bármilyen pénzmozgást a világban.

„Egy dologban legyen biztos” – mondta – „amikor egy amerikai nagykövet vagy egy ideiglenes ügyvivő korrupcióról beszél, akkor emögött a kijelentések mögött ott állnak a Pénzügyminisztérium speciális nyomozói által összegyűjtött bizonyítékok”.

Most egyébként az következik – vetítette előre –, hogy idővel elkezdik a nyomozást („persze itt sem őrölnek nagyon gyorsan a bürokrácia malmai”), s ha bebizonyosodik a bejelentés igazságtartalma, akkor megszületik a döntés arról, hogy ezeket az embereket felteszik a Magnitsky listára. Radványi biztos abban, hogy a vizsgálatot el fogják indítani, nem csak amiatt, mert alapos munkát végeztek és több oldalnyi linkgyűjteményben tálalták a bizonyítható ügyeket, hanem amiatt is, mert az emberi jogi szervezetek által eddig a törvény keretében benyújtott egyik bejelentés sem volt ennyire célzott. Soha még nem fordult elő a törvény másfél éves történetében, hogy egyszerre egy ország vezetését vádolják meg – mutatott rá.

„Már az idén megszülethet a döntés, szerintem még a novemberi képviselő- és kormányzóválasztások előtt, akár már szeptemberben”

– mondta, hozzátéve: addig eldől, hogy felkerülnek-e a listára Orbánék. Ha igen, az nyilvános lesz – azt ki fogják hirdetni, s Magyarországon sem lehet majd elsumákolni – szögezte le.

Kérdésünkre, hogy miért érezte elérkezettnek az időt arra, hogy pont most tegyenek ilyen lépéseket, azt mondta: kezdett elege lenni abból, hogy ő is, mint sokan mások csak írogatják a cikkeket, de valójában nincs komolyabb hatás, semmi nem változik.

Viszont most, hogy az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF is elindította a lavinát, úgy gondolta, hogy jó lenne ezt nemzetközivé szélesíteni: s pontosan ez fog történni, amikor az Egyesült Államokban is elkezdenek nyomozni, annak már lehet hatása.

S azért a Global Magnitsky Törvény kínálta lehetőséget használták ki, mert ő maga jól ismeri a törvényt, voltak már hasonló ügyei, s biztos benne, hogy annak hatálya alá tartozik az Orbán-klán tevékenysége. Miután pedig az intézetükben ő viszi a külpolitikai témákat, ráadásul beszél és olvas (köztük a sajtót is) magyarul, kézenfekvő volt, hogy oroszlánrészt vállal a munkából.

Felmerül persze a kérdés: olyan vád érheti, hogy miután nem egészen másfél hónap van már csak hátra az április 8-i országos választásokig, ebbe akarnak beavatkozni a feljelentéssel – ahogy egyébként a Fidesz már megvádolta az OLAF-ot is ezzel. Radványi erre a felvetésünkre úgy reagált: „Ezek az emberek nem csak nyolc éven keresztül loptak, csaltak, sikkasztottak, hazudtak – ezt teszik 1993, az elhíresült Székház-eset óta.

„A témát nem én találtam ki, s nem avatkozom bele semmilyen magyar belpolitikai ügybe, pláne nem választásba, én az egész ügyet az amerikai érdekek szempontjából kezelem.

Mint korábbi írásaimban is rámutattam: Orbán már az Egyesült Államok és egyébként az Európai Unió egységét veszélyezteti. Engem, mint amerikai állampolgárt, korábbi jelentős állami tisztségeket viselő embert az érdekel, hogy Orbán miként befolyásolja a amerikai nemzetbiztonság és külpolitika érdekeit. Ilyen megközelítésben persze fontos lenne, hogy ne válasszák újra – de a kiinduló pont nem ez, hanem az USA érdeke” – mondta. S mint hozzátette: a belügyekbe való beavatkozást nem lehet ilyen tágan értelmezni a jog betűje szerint sem. A szólásszabadság és véleménynyilvánítás pedig alapvető jog. Egyébként – mutatott rá – messze nem csak a magyar helyzettel foglalkozik, a közelmúltban jelent még például az erdogani Törökországgal foglalkozó írása. De írt már Pakisztánról, Kínáról, stb. – mindig Amerika szempontjából.

Felmerül persze az is, hogy nem fél-e attól, hogy per indítanak ellene – Radványi erre úgy reagált: állna egy per elébe, már csak azért is, mert annak keretében Orbánék kénytelenek lennének kiadni minden információt – mindezt eskü alatt. A hamis tanúskodást pedig Amerikában öt év börtönnel büntetik – tette hozzá.

Kitilthatják Orbán(éka)t Amerikából

Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal, Polt Péter, Matolcsy György, Orbán Győző, Lévai Anikó, Mészáros Lőrinc, Tiborcz István – nem kis veszély lebeg a fejük felett. Kitilthatják őket az USA-ból, ha van ott lévő vagyonuk, azt befagyaszthatják, és sehol a világban nem használhatnak semmilyen olyan pénzintézetet, amelyben a legcsekélyebb amerikai érdekeltség is van. Mint a Független Hírügynökség megtudta, egy jobbközép értékeket követő amerikai intézet kezdeményezett eljárást ellenük, amely a fent felsorolt szankciókkal zárulhatnak. A Global Magnitsky Törvény keretei között született a feljelentés.

Az önmagát „az emberi jogokért küzdő, a korrupció elleni harcot folytatóként” aposztrofáló Frontiers of Freedom nevű, washingtoni székhelyű szervezet kedden nyújtotta be a csomagot. Ebben több magyar politikus, köztük Orbán Viktor feltételezett korrupciós tevékenysége és emberi jogok megsértésére irányuló cselekmények miatt kér a megnevezettek elleni szankciókat, mégpedig a 2016 decemberében megszületett Global Magnitsky Törvény keretében.

Ez felhatalmazza az amerikai elnököt arra, hogy megtagadja a vízumot attól, és befagyassza a vagyonát annak, aki súlyosan megsérti az emberi jogokat, korrupciós, illetve pénzmosási ügyekbe keveredik. Az eljárás megindítását kezdeményező felvezető levél és a több oldalnyi, a konkrét ügyeket is ecsetelő linkeket tartalmazó melléklet címzettje Rex Tillerson, külügy- és Steven Mnuchin pénzügyminiszter.

Ez pedig a névsor a levélből, azoké

akik az elmúlt nyolc évben megsértették az emberi jogokat azáltal, hogy kulcsszerepet játszottak a magyarok és nem-magyarok szabadságnak a korlátozását maga után vonó törvények és szabályok megalkotásában, továbbá korrupciós ügyekben vettek részt/részesültek azok hasznából”:

  • Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke
  • Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter
  • Rogán Antal, a miniszterelnök miniszteri rangú kabinetfőnöke
  • Polt Péter, Magyarország legfőbb ügyésze
  • Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
  • Orbán Győző, Orbán Viktor édesapja
  • Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége
  • Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere
  • Tiborcz István, Orbán Viktor veje

A konkrét ügyek – mind az emberi jogok megsértése, mind a korrupció terén – nem számítanak újdonságnak. A menekültügy több vonzata, a civilek elleni hadjárat, a CEU (Közép-Európai Egyetem) ügye, illetve közbeszerzések, az Elios-ügy, az MNB alapítványok, s persze Paks 2 – hogy a legismertebbeket említsük.

„Mi, a Frontiers of Freedom vezetői olyan dokumentációt állítottunk össze Magyarország vonatkozásában, amelyről hisszük, hogy kielégíti a Global Magnitsky Törvény legszigorúbb követelményeit, s amelyeket a legaprólékosabb ki kell vizsgálnia az amerikai kormánynak” – áll a levélben,

amely leszögezi, hogy a szervezet bizonyítékokat állított össze a megnevezett személyek ellen és ügyekben. A bizonyítékokat több forrásból gyűjtötték össze: hiteles nemzetközi és helyi civil szervezetek jelentéseit, saját kiadványaikat, oknyomozó újságírók munkáit, valamint az érintettek személyes beszámolóit használták.

Magyarország fokozatosan gazember állammá vált, a demokráciát az illiberális demokrácia, Orbán Viktor kormányfő személyi kultusza váltott fel

– áll a többi között a levélben, amely szerint megszűntek a fékek és ellensúlyok, s a legfőbb ügyész egyetlen feladata megakadályozni az Orbán és családja, családtagjai és belső köre elleni bárminemű vizsgálatot (Orbánon kívül egyébként Polt Pétert nevezi meg egyedül a levél, mármint leszámítva a cikk elején olvasható listát).

Magyarországon ma nincs demokrácia, nem a jog uralkodik és nincs piacgazdaság – olvasható a megállapítás, s az is, hogy napi rutinná vált a magyar és külföldi állampolgárok  emberi jogainak megsértése, és a legszélesebb körben elterjedt a korrupció. Külön kiemeli Paks-2-őt, amit a levél szerint világszerte politikai korrupciós ügynek gyanítanak. Orbán Viktor és kormánya szétrombolná az Európai Unió és a NATO egységét, csak hogy Putyin elnök kedvére tegyen – szögezi le a levél, amely ezek figyelembe vételével kéri a Global Magnitsky Törvény alkalmazását Orbánra és megnevezett társaira.

A törvény

A törvény hatálya az emberi jogok megsértése mellett kiterjed a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőkre és társaikra, valamint a pénzmosásra is, ha jogellenes a forrás, vagy eltitkolják a jövedelmeket az illetékes adóhatóságok elől. Az úgynevezett Magnitsky listára felkerülőktől megtagadják a belépést az USA területére, bármely, az Egyesült Államokban lévő tulajdonukat elkobozzák, s tilos bármely amerikai érdekeltségű pénzintézetnek kapcsolatot tartania velük.

A listára magánszemélyek éppen úgy felkerülhetnek, mint szervezetek. Ajánlásokat civil szervezetektől is befogadnak, ezekről a pénzügy- és a külügyminisztérium dönt, nem ritkán kompletten benyújtott „vádanyagok” alapján.

A végrehajtási törvény egyébként a korrupciót tág értelemben kezeli: az állami vagyon illetéktelen használata, a magánvagyon kisajátítása személyes érdekből, az állami szerződéseket érintő korrupt cselekedet, a természeti forrásokkal való visszaélés és vesztegetés. Azokra is vonatkoztatják a törvény, akik részt vesznek a korrupcióból származó pénzek kezelésében, eltüntetésében.

Első ízben tavaly decemberben kerültek fel nevek erre a szégyenlistára: az első hullámban 15 külföldi magánszemély és 37 szervezet nevét hozták nyilvánosságra. Számos ország vált ezáltal érintetté: burmai, kanadai, kínai, kongói, gambiai, izraeli, holland, orosz, dél-szudáni, üzbég és a Brit Virgin Szigetekről származó megbélyegzett is található a névsorban.

Díszes egy kompánia, szó se róla: köztük van Iszlam Karimov volt üzbég elnök legidősebb lánya, az orosz legfőbb ügyész fia, Jurij Csajka,  egy ukrán rohamrendőr parancsnok, egy burmai tábornok vagy éppen Szergej Kusjuk, a Berkut speciális ukrán belügyi rohamegység parancsnoka.

A törvény elődje a korrupció ellen küzdő és olyan ügyeket nyomozó, majd börtönbe vetett, ott megkínzott, s 2009-ben házi őrizetben elhunyt orosz Szergej Magnickijről (angol átiratban: Magnitsky) elnevezett jogszabály 2012-ben, szintén kétpárti támogatással született meg. Az még csak az oroszokra vonatkozott, s olyan emberek kerültek fel erre a listára, mint például a csecsen elnök Ramzan Kadirov.

Habár nem túlságosan sok idő telt el az amerikai törvény alkalmazása óta, máris több ország követte az Egyesült Államok példáját. Kanada tavaly októberben fogadott el egy hasonló törvényt, és már novemberben 52 – jelentések szerint orosz, venezuelai, dél-szudáni – emberi jogokat megsértő személyt tett fel a listájára. Észtország és Litvánia, valamint az Egyesült Királyság is hasonló jogszabályt léptetett életbe, és sajtójelentések szerint számos más ország is fontolóra vette a példa követését, a többi között Svédország.

A korábbi magyar kitiltási botrány

A 2. Orbán-kormány 2010-es regnálása óta már volt – ha nem is ilyen, de azért ehhez hasonló – magyar kitiltási ügy: 2014 októberében az Egyesült Államok megtagadta a beutazást hat meg nem nevezett – de utóbb a sajtóban nyilvánosságra került – magyar köztisztviselőtől. Az indok korrupció volt, s annak a jogi eszköznek a lehetőségét kihasználva született meg a kitiltás, amely a korrupcióban részt vevő vagy abból hasznot húzó személyeket sújtja. A kitiltás indokait az amerikai hatóságok nem ismertették, utóbb pedig azt tudatták, hogy az információkat a sajtóból és az internetről szerezték. A Civil hetes hozta le utóbb a német nyelvű budapesti Pester Lloydra hivatkozva a hatos listát,

amelyen Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori elnöke, Habony Árpád („Orbán Viktor személyes stratégiai főtanácsadója”),  Heim Péter (a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke), Giró-Szász András (az év nyaráig kormányszóvivő) és Lázár János államtitkár szerepelt, továbbá akkori sajtóhírek szerint más adóhatósági (közép)vezetők is.

Volt, aki elismerte a kitiltás tényét (Vida Ildikó), mások tagadták (így Habony Árpád), illetve nem nyilatkoztak meg az ügyben.

Akik a V18-ak mögött állnak

Nem igazán esett eddig szó arról, hogy kik támogatják a Válasszunk! 18! Csoportosulást: azt tudjuk, hogy kik az alapítók, még azt is, hogy kik azok, akik menet közben, szakértőként csatlakoztak, ám arról keveset hallunk, hogy vannak civil szervezetek, amelyek együttműködésre léptek a csoporttal annak munkáját segítendő. Legutóbb nem egészen egy hete bővült ezeknek a támogatók köre, amely így 8 szervezetből áll. Vajon mit képviselnek és milyen erő áll e civilek mögött?

 

Megbecsülni nehéz, hogy hány emberhez jutnak el szerte az országban a V18 ideái a csoporttal együttműködő civil szervezetek révén. Van ezek között országosan ismert éppen úgy, mint lokálisan tevékenykedő mozgalom, ám

nem hinnénk, hogy messze járnánk a valóságtól, ha azt állítanánk, hogy százeres tömeghez képesek célba érkeztetni az üzeneteket.

Már csak azért is, mert vannak köztük több százezer ember ügyeit felkarolók is. Ha végignézzük ezeknek a támogató civil szervezeteknek a névsorát, azt látjuk, hogy szakmai alapon működők éppen úgy találhatók a támogatók között, mint bizonyos korosztályt vagy éppen nemet képviselők, s politikai alapon működők is.

Kik is ők? Mit és kiket képviselnek? Mik a céljaik? Vegyük sorra őket, szigorúan ábécé sorrendben.

Elektori Parlament

A tavaly decemberben alakult Elektori Parlament az állampolgárok politikai megrendeléseit gyűjti egybe és kristályosítja ki. Ilyen módon a politikát hagyományos értelmében, a közösség ügyeivel való foglalkozásként gyakorolja, mint bármelyik helyi közösség vagy civil szerveződés. A pártpolitika felé megrendelőként lép fel, így a civilek és a megrendelést teljesítő politikusok között egyértelmű fölé- és alárendeltségi viszony van – állítják. Az Elektorok az Elektori Parlament megbízottai. Elnöke az önmagát civil vidékfejlesztőként leíró Juhász Zoli (Shepherd), alelnökei Szalai Kriszta  színművész, producer, író, drámapedagógus, civilként társadalmi munkás; Stevula Mária Magdolna ápolónő, az egészségügyi megmozdulások egyik szervezője; számos – például roma –  szervezetben –aktív ENSZ nőjogi aktivista Molnár Richárdné; az Év embere díjra többször jelölt  Horgas Péter és a mérnök Informatikus, cégvezető civil aktivista Rácz Norbert

Életet az éveknek

1989 tavaszán alakult a civil szervezet, amely – mint a nevéből is kiolvasható – a nyugdíjasokat igyekszik képviselni. Nagyon sokakhoz képes eljutni, már csak azért is, mert napjainkban 19 megyében összesen mintegy 1200 nyugdíjasklub a tagja, amelyek összesen 120 ezer embert képviselnek. Szociális tevékenységet végeznek, érdekképviseletet és érdekvédelmet látnak el, kulturális és egészségügyi programokat, üdüléseket szerveznek. Országos és nemzetközi fórumokon is jelen vannak. Az Életet az éveknek szövetség elnöke dr. Hegyesiné Orsós Éva, aki korábban a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke és az helyettes államtitkár is volt.

Közös Ország Mozgalom (KOM)

Talán ez a leginkább ismert – széles politikai körben mindenképpen – szervezet, amellyel a V18 együtt dolgozik. A Gulyás Márton által tavaly tavasszal alapított és fémjelzett civilek már a V18 megalakulása előtt is komoly ismertségre tettek szert az április választások kapcsán – a Kossuth tér mellett hetekig az általuk állított sátorban egyeztetettek az ellenzéki pártok, melyeknek sikerült egy konszenzussal elfogadott választási rendszer-javaslatot is elkészíteniük, majd az oktatás területén is közös nevezőre jutniuk. Ők kezdeményezték az egyéni körzetekben a közvélemény-kutatást, megtalálandó a legesélyesebb ellenzéki jelölteket), s ők szervezik egyes körzetekben az ellenzéki képviselőjelöltek vitáit (Legutóbb 22-én volt ilyen). A mozgalmat a következőképpen definiálják: „közös értékek mentén közös célok erőszakmentes elérésére szövetkezett magyar polgárokból áll.”

MENŐK Magyar Európai Nők Fóruma Egyesület

Az egy éve bejegyzett szervezet pártoktól független egyesületként határozza meg magát, egy olyan értékközösségként, amelynek elsődleges célja a nők társadalmi szerepvállalásának és társadalmi megbecsülésének erősítése – a nők öntevékenységével, együttműködve az ezt támogató férfiakkal. A MENŐK tagjai számára az emberi méltóság a legnagyobb érték. Ezért felkarol minden olyan ügyet, amely egy igazságosabb jövőt eredményezhet – különös tekintettel az oktatás, az egészség-, a szociális és kulturális ügyekre. Mint deklarálták: tevékenységükkel olyan kezdeményezéseket támogatnak, amelyek olyan változásokat indítanak be Magyarországon, amelyek emberi méltóságra, bizalomra épülő társadalom építését szolgálják.

Magyar Szakszervezeti Szövetség

A Magyar Szakszervezeti Szövetség az Autonóm Szakszervetek Szövetsége (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) integrációjával alakult meg, akkor mint Magyarország legnagyobb – mintegy 250 ezer taggal rendelkező – érdekvédelmi szervezete. „A szövetség célja a szövetséget alkotó tagszervezetek tagjainak (ideértve a tagszervezetekben tagsággal rendelkező egyesületek tagjait is) foglalkoztatásra irányuló jogviszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, valamint a jelenlegi, a leendő és a volt munkavállalók társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális érdekeinek átfogó képviselete és érvényesítése” – írják. Elnöke Kordás László.

Tanítanék mozgalom

A mozgalom 2016-ban országos hírűvé vált, amikor elkezdődtek a kockás inges megmozdulások. Számos ismertté vált pedagógus – köztük Pilz Olivér és Törley Katalin vagy az azóta már kivonult Pukli István – „nőtt ki” a mozgalomból, amely céljait a következőkben foglalja össze: „minden gyerek a képességeinek legmegfelelőbb, színvonalas, a társadalmi hátrányokat ellensúlyozó oktatásban részesüljön. Ehhez szükséges az oktatást minden szinten megújítani, új alapokra helyezni, és az elmúlt évek rombolását megállítani”. Önmagukat a következőképpen definiálják: „…az oktatás és nevelés összes szereplője (diákok, szülők, pedagógus és nem pedagógus oktatási intézményben dolgozók, ill. maguk az intézmények) valamint az oktatás ügye mellett szolidaritást vállaló, szélsőséges nézetektől mentes magánszemélyek és civil szervezetek számára nyitott, pártpolitikától független, szakmai elvek alapján építkező szerveződés”.

Választók a változásért

A csoport tavaly decemberben alakult azzal a céllal, hogy az ellenzéki pártok által nyerhetetlennek tartott Pest megye 3. számú választókerületében megkíséreljenek olyan összefogást elérni, amelynek eredményeképpen csak egy jelölt induljon teljes közös támogatással a jelenlegi kormányzó párt jelöltje ellenében a tavaszi országgyűlési választáson. Tervük az, hogy a választó körzet mind a 17 településén szerveznek aktivista csoportokat, amelyek segítségével egységes és szervezett erőként tudnak részt venni a választási kampányban. Ezen a módon szeretnék elérni, hogy mind a pártok, mind a lakosság nagy része csak egy jelöltet, mégpedig a legesélyesebbnek számító jelöltet támogassa – olvasható Facebook oldalukon.

Viszlát kétharmad 

A tavaly szeptemberben alakult szervezet egy alulról építkező kezdeményezés, amelynek elindítója Pápay György publicista (az egykori Politikafüggő blog szerzője, 2015 áprilisa és 2017 júniusa között a Magyar Nemzet szerkesztője és véleményszerzője). Kampányukat a Te Döntöd El Civil Társaság támogatja – olvasható a Facebook oldalukon és a blogjukon.

A jog fegyverével a lőfegyverek ellen

„Tudni akarjuk, miért nekünk kell ezt csinálnunk? … Miért kell menetet szerveznünk a fővárosban, hogy ártatlan életeket mentsünk?” – tették fel a kérdést a floridai lövöldözést túlélő diákok egy a CNN által szervezett vitafórumon, Sunrise városában. Közben Washington D.C.-ben Donald Trump elnök diákoknak azt fejtegette, hogy azzal tudnák megakadályozni az iskolai tömeglövöldözéseket, ha felfegyvereznék a tanárokat. Pedig ahol sikeresen léptek fel az ilyen tragédiák ellen, ott éppen ellenkezőleg, szigorítottak.

 

Csak az elmúlt pár hónapban négy, összesen 106 halálos és több mint félezer sebesült áldozatot követelő lövöldözés volt az Egyesült Államokban. A legutolsó, az eddigi talán legnagyobb vihart kiváltó egy floridai iskolában, ahol az intézmény egykori diákja 17 iskolást ölt meg, sokakat megsebesített. A felháborodás, pontosabban annak jelei talán minden eddigieknél érezhetőbbek – köszönhetően az érintettek fellépésének, köztük annak a diáklánynak, aki – túlzás nélkül – mélyen megrázó, érzelemdús beszédben támadt az az elnökre és az általa támogatott (tőle komoly adományokat kapó) fegyverlobbira.

This Florida shooting survivor just delivered an impassioned speech about gun laws

"They say that tougher gun laws do not decrease gun violence. We call BS!They say a good guy with a gun stops a bad guy with a gun. We call BS!They say guns are just tools like knives and are as dangerous as cars. We call BS!"Florida high school shooting survivor Emma Gonzalez calls on President Donald J. Trump and lawmakers to tighten gun restrictions in an impassioned speech at an anti-gun rally in Fort Lauderdale http://cnn.it/2C56KIu

Közzétette: CNN – 2018. február 17.

 

Nehéz dolguk lesz azoknak, akik sikert akarnak elérni a fegvertartás szigorításában. S hogy miért? Az alábbi grafikon azokat a képviselőket és szenátorokat sorolja, az összeggel együtt, akik a legnagyobb támogatásokat kapták a fegyverlobbitól. Ezt nézve, érthető, hogy a republikánusok ellenzik a fegyvertartás szigorítását.

https://infographic.statista.com/normal/chartoftheday_12993_gun_rights_money_for_members_of_congress_n.jpg

Az álláspontot csak erősíti, hogy Donald Trump elnökválasztási kampányát – sajtójelentések szerint – rekordösszeggel támogatta a fegyverlobbi, csak a Nemzeti Lőfegyverszövetségtől (National Rifle Association, NRA) kapott 30 millió dollárt. Így semmi csoda nincs abban, hogy a republikánus elnök, a nagy nyomás ellenére egyelőre pusztán addig jutott el, hogy jelezte: fontolóra veszi a tanárok felfegyverzését, mivel szerinte ez képes lenne megakadályozni az ilyen tragikus történeteket.

Az ausztrál, a brit, a japán és a norvég példák azonban mást mutatnak – derül ki a davosi Világgazdasági Fórum egy, a fegyvertartási rendszerek átalakulását és eredményeit számba vevő összeállításából.

Ausztráliában a nyolcvanas-kilencvenes években egyre több halálos kimenetelű lövöldözés volt, mígnem 1996-ban az akkor miniszterelnök, John Howard vezetésével új stratégiát dolgoztak ki – ennek részeként a kormány fizetett azoknak, akik leadták a lőfegyverüket. Több mint 600 ezer automata és félautomata fegyvert, valamint úgynevezett előágyszán-ismétlő sörétes puskát vásároltak vissza és semmisítettek meg. Az alábbi grafikon önmagáért beszél:

Forrás: https://www.weforum.org/agenda/2018/02/these-4-countries-have-nearly-eliminated-gun-deaths-heres-what-the-us-can-learn?utm_content=buffer4f17d&utm_medium=social&utm_source=facebook.com&utm_campaign=buffer

 

Ha ezt az utat követnék, akkor az USA-ban 40 millió lőfegyvert kellene megsemmisíteni, állami szinten – hívja fel a figyelmet a cikk.

A 127 millió lakosú Japánban évente alig tíz lőfegyverrel elkövetett gyilkosság van, köszönhetően annak, hogy nagyon nehéz fegyverhez jutni. Azoknak, akik lőfegyverre vágynak, egész napos tréningen kell átesniük, sikeres írásbeli vizsgát kell tenniük és minimum 95 százalékos találati aránnyal kell lőniük. Ezután következik a kórházban elvégzett egészségügyi-mentális vizsgálat, majd egy háttérellenőrzés, amelynek során a kormányzati illetékesek mindent előásnak a fegyvertartási engedélyre áhítozókról, s kikérdezik a barátokat, családtagokat is.

Csak ezek után adják ki az engedélyt – de akkor is csak sörétes és légipuskára, kézi lőfegyverre nem.

És még így is három évente ismételni kell az eljárást.

Norvégia –a WEF cikke szerint – a társadalmi kohézió és bizalom kiváló példája, ahol száz civil lakosra körülbelül harmadannyi lőfegyver jut, mint az USA-ban, a százezer főre vetített halálos áldozatok száma pedig tizedannyi. A cikk idéz egy a Business Insider-nek nyilatkozó szakembert, aki rámutatott: a norvég példából kiindulva hatásos lenne, ha az amerikai rendőrség igyekezne erősíteni a lakosság bizalmát. Ennek eszköze lehet például lakóközösségi közös őrjáratok szervezése, amelyek eredményeként

az emberek megtanulnának jobban bízni a rendőrökben. A rendőrök pedig megismernék milyen valójában az a közeg, ahol dolgoznak.

Az Egyesült Királyságban több elemből álló stratégiát dolgoztak ki, a fenti három országban alkalmazottak egyvelegét. Betiltották a félautomata fegyverek és úgynevezett előágyszán-ismétlő sörétes puskák tartását (nagyjából abban az időben, amikor az ausztrálok is bevezették a magánkézben tartott kézi lőfegyverek tilalmát); kötelező regisztrációt vezettek be és egy 200 millió fontos visszavásárlási programot indítottak – 162 ezer puskát és 700 tonna lőszert vettek vissza az állampolgároktól.

Megvan a miniszterelnök-jelölti vita időpontja

Ha minden a terveknek megfelelően alakul, akkor április 4-én vagy 5-én lesz a pártok miniszterelnök-jelöltjeinek a vitája, s az azt megelőző három hétben a három szakpolitikai vita – tudta meg a Független Hírügynökség. Úgy tűnik, a V18 által hivatalosan megkeresett pártok készek erre. Ez alól kivétel a Fidesz, amely egyáltalán nem reagált.

Balázs Péter a Válasszunk! 18 alapító tagja és Gábor Péter koordinátor sorra egyeztet a listát állító pártok vezetőivel az április 8-át megelőzően tervezett három szakpolitikai, majd azt „megkoronázó” miniszterelnök-jelölti vitáról. Mint megtudtuk: az Fidesz kivételével minden általuk megkeresett párt pozitívan reagált, többel már tárgyaltak, másokkal megvan a találkozó időpontja.

Ez utóbbi kategóriába tartozik a Jobbik is, amellyel a jövő heti találkozó időpontjának egyeztetése folyik  – mondta el a  FüHü-nek Gábor Péter.  

Most úgy néz ki, hogy durván egy hét múlva már túl lesznek az egyeztetéseken a pártokkal, s akkor már majd azt is lehet tudni, hogy milyen sorrendben tartják a három vitát.

Ami már most biztos, hogy hetente egy-egy szakpolitikai vita lesz, majd a legvégén, a választásokat megelőző hét közepén tartják meg a miniszterelnök-jelölti vitát.

Mint a FüHü is beszámolt róla, a három szakpolitikai vita mindegyikének tág a tervezett tematikája. Az egyik témáit a gazdaság, a versenyképesség, a korrupció és a fenntartható fejlődés adná; a másik a jogbiztonság, az európai értékek és a migráció komplex kérdésköreit venné napirendre; a harmadikon pedig az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás területe kerülne terítékre. Gábor Péter elmondta, hogy ők ezt a fenti sorrendet javasolják, de ez nem döntő, abban a sorrendben tartják majd meg a vitákat, ahogy a pártok szakpolitikusai ráérnek.

A Fidesz tehát nem reagált a V18-ak megkeresésére, de nem csak erre nem. A fideszesek előszeretettel nem jelennek meg a Közös Ország Mozgalom (KOM) által sorra szervezett egyéni választókerületi választási vitákon sem. Eddig már hét ilyen vitát tartottak, s három továbbit hirdettek meg – az egyiket éppen ma tartják a budai Hegyvidéken.

A miniszterelnök-jelölti vitát a V18 – ahogy az egyébként a honlapjukon is áll – a listát állító pártok jelöltjei között tartaná meg. A vitát bejelentő sajtóbeszélgetésen a FüHü kérdésére, hogy mi van akkor, ha egy pártnak – például a Demokratikus Koalíciónak – nincs miniszterelnök-jelöltje, többen metakommunikációval azt sugallták, hogy „akkor nem lesz ott”, ám Balázs Péter leszögezte, hogy

“ÁPRILIS 8-A ELŐTT MINDEN PÁRTNAK KELL, HOGY LEGYEN EGY MINISZTERELNÖK-JELÖLTJE”.

 

A V18-aknak pedig van forgatókönyve arra is, ha a Orbán Viktor sem akar részt venni a választások előtti miniszterelnök-jelölti vitán. Erre vannak nemzetközi megoldások, például az, hogy

a vita során videón megjelennek a részt nem vevő politikus programjának  egyes pontjai, amelyre a jelen lévő résztvevők reagálnak.

Megjegyzendő, hogy van olyan kezdeményezés is –  az MSZP-Párbeszéd-szövetségé –, hogy törvénnyel kényszerítsék ki a két legesélyesebb miniszterelnök-jelölt választási vitáját, amelyet egyébként  a parlamenti választás előtti pénteken tartanának.

Közös jelöltállítás – felmérések lassú futószalagon

Eddig 18 körzetben tud a Közös Ország Mozgalom közvélemény-kutatást készíttetni, felmérendő, ki lenne az ellenzék legesélyesebb helyi jelöltje a pártok által bejelentett indulók közül. Közben szerveződnek az újabb jelölti viták is. 

Nagyon fontosnak nevezte Gulyás Márton, hogy a Közös Ország Mozgalomnak sikerül egy újabb körzetben is megrendelnie a közvélemény-kutatást, amelynek a célja megtalálni a legesélyesebb ellenzéki jelölt személyét az adott egyéni választási körzetben. A Független Hírügynökségnek megerősítette, hogy Budapest 17. számú országgyűlési egyéni választókörzetében lesz a felmérés, sorrendben a 18.

Köszönhetően a beérkezett adományoknak a korábban bejelentett 17 egyéni választókerület mellett újabb helyen tudunk közv…

Közzétette: Közös Ország Mozgalom – 2018. február 20.

Ez pedig Csepel és Soroksár, az a körzet, ahol jelen állás szerint nem sikerül közös ellenzéki jelöltet állítaniuk az egymással dűlőre jutni képtelen pártoknak: ugyanis az MSZP saját jelöltet indítana (Bangóné Borbély Ildikót), miközben ismét harcba száll az Együtt jelöltjeként  a négy éve a teljes demokratikus oldal támogatásával Németh Szilárdot legyőző Szabó Szabolccsal. Az Együtt utóbb tudatta, hogy kész visszaléptetni a saját jelöltjét hat körzetben, ha két helyen – s az egyik ebből a csepeli-soroksári – az MSZP visszalép. A válasz egyelőre nem ismert.

Kérdésünkre, hogy nem túlságosan későn fognak-e a lakosság véleményének ilyen felmérésébe, Gulyás Márton annyit mondott , hogy van még 47 nap, s amint megvannak az eredmények, azonnal elkezdik publikálni azokat.

Egy-egy felmérés durván három hét alatt készül el, ugyanis – magyarázta az aktivista – ezer fős mintán, személyes megkeresésekkel készül a kutatás, mély és komplex a folyamat. Felvetésünkre, hogy a 18 eléggé alacsony szám a körzetek számához képest, Gulyás annyit válaszolt, hogy

lehetne több helyen is mérni, ha lenne rá pénz. De egy ilyen felmérés nettó kétmillió forintba kerül, s hogy mennyi pénz áll rendelkezésre, az kizárólag a lakosság adakozókedvén múlik.

A közvélemény-kutatások színhelyei
(Forrás: KOM)
Budapest 1. számú OEVK – I. kerület, V. kerület, a VIII. és IX. kerület egyes részei
Budapest 4. számú OEVK – II.kerület és a III. kerület hegyvidéki része
Budapest 6. számú OEVK – VIII. és IX. kerület
Budapest 15. számú OEVK – XVIII. kerület
Budapest 17. számú OEVK – XXI. és XXIII. kerület
Budapest 18. számú OEVK – XXII. kerület
Baranya megye 1. számú OEVK Pécs
Baranya megye 2. számú OEVK – Pécs,Komló
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1. számú OEVK – Miskolc
Csongrád megye 1. számú OEVK – Szeged
Fejér megye 4. számú OEVK – Dunaújváros
Jász-Nagykun-Szolnok megye 1. számú OEVK – Szolnok
Nógrád megye 1. számú OEVK – Salgótarján, Bátonyterenye és Pásztó
Pest megye 2. számú OEVK – Budakeszi és Budaörs
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1. számú OEVK – Nyíregyháza
Tolna megye 1. számú OEVK – Szekszárd
Vas megye 1. számú OEVK – Szombathely
Veszprém megye 3. számú OEVK – Tapolca, Ajka, Sümeg

Közben zajlanak a választókerületi jelöltviták is, a legutolsó most hétfőn volt, mégpedig a XVIII. Kerületben. A rendezvényen a szocialista Kunhalmi Ágnes, a jobbikos Makai Tibor, az LMP-és Kassai Dániel és a momentumos Nagy Károly vett részt. Nem volt viszont jelen a fideszes Kucsák László, aki 2014-ben nagyon szoros küzdelemben nyert. Gulyás Márton a FüHünek ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a Fidesz-KDNP jelöltje hazudott, amikor azt állította, hogy nem hívták meg a vitára, amit a levezelésről készített fotóval tud igazolni.

A vitán egyébként elhangzott, hogy Kunhalmi megfontolná a visszalépést, ha kiderülne, hogy egy másik demokratikus jelölt esélyesebb nála.

Amint az a Közös Ország Mozgalom közösségi oldaláról is látható, a következő ilyen vitát csütörtökön szervezik a Budai Hegyvidéken, majd 25-én Budafok-Tétényben, 26-án pedig Szekszárdon gyűjtik össze az egyéni képviselőjelöltként indulókat.

 

8 év kormányzásának a mérlege

Nem az elmúlt év, hanem az elmúlt nyolc év kormányzásának vonta meg a mérlegét Orbán Viktor, aki a Várkert Bazárban az idén immár a 20. évértékelőjén elhangzott durván háromnegyed órás beszédének legnagyobb részét ennek szentelte. Volt persze migránsozás, sorosozás, brüsszelezés, sőt enszezés, és akadtak keresetelen szavak az ellenzéki pártoknak is. Összességében újat nem mondott, kivéve azt, hogy holnap  nemzetközi porondon tervet nyújt be Magyarország a menekültkérdés megoldására.

 

„Kellő szerénységgel és mértéktartással mondjuk ki: jól sikerült az elmúlt nyolc év, jobban is, mint vártuk” – csapott bele a közepébe beszédébe a kormányfő, hozzátéve: az egyes területeken időarányosan is jobban sikerültek a dolgok, mint tervezték. Kilenc konkrét ilyen területről beszélt. Egymillió munkahelyet ígértek tíz év alatt, már most, nyolc év után 736 ezernél tartanak – kezdte a felsorolást Orbán, aki másodikként azt említette – és köszönte meg személyesen Matolcsy Györgynek –, hogy gyorsabban sikerült megfékezni az áremelkedés ütemét, mint gondolták, miként az MNB átalakításának ilyen ütemére sem számítottak. Ő maga csak a kormányzás 10. éve végére remélt olyan magas gazdasági növekedést, amely lehetővé teszi a nyugdíjprémium kifizetését – hogy ez megtörténhetett már tavaly év végén, köszönhető Varga Mihálynak. Gyorsan haladnak a nemzetgazdasági építkezések; megszületett bérmegállapodás;  sikeresen újraszervezték az agrárkamarát; a közepes- és kisbirtokok erősödnek (köszönet Fazekas miniszternek); s kellemes meglepetésként a felsőoktatásban megduplázódott a romák száma (Balogh miniszter érdeme) – sorolta Orbán. S végül, de nem utolsósorban sikerült  a devizahitel csapdájából kiszabadítani az embereket – mondta, hozzátéve azonban, hogy új szabályok kellenek megakadályozandó, hogy ismét előfordulhasson ilyen.

„Kihoztuk a 8 évből, amit emberi számítás szerint lehetett, különösen, hogy ezt nemzetközi ellenszélben tettük”

– szögezte le, hozzátéve azonban, hogy a célszalag még odébb van.

Beszélt arról, hogy hisz a munkában, a családban és a hazában – s csak ezt tudja a jövőre nézve is kínálni. Hozzátette:

„Nekünk akkor van jövőnk, ha magyarok maradunk, megőrizzük keresztény kultúránkat, megőrizzük a szabadságunkat, a függetlenségünket”.

A magyar modell azért működik és azért sikeres, mert a vezetők és a magyarok milliói hisznek benne. Ő maga arra a legbüszkébb az elmúlt 8 évből, hogy politikává volt képes szervezni e hármas hitet. Ismét kemény szavakkal kiállt a saját út követése mellett, ezt persze – mint fogalmazott –  „csak független, másoknak ki nem szolgáltatott nemzetek tehetik meg”.

De nekünk újra vannak nemzeti közműveink, véget ért az energiafüggőségünk, a bankrendszernek és a médiumoknak több mint a fele nemzeti kézben van” – mondta, hozzátéve: ez utóbbi kettő nélkül nincs nemzeti függetlenség.

De a függetlenség „nem áll el, mint  a lekvár a spájzban”, azt időről időre meg kell védeni, szögezte le, hozzátéve: nem szabad az ország sorsát az internacionalisták kezére adni.

Méltatta a Fidesz összetartását, s a párt tapasztaltságát is bizonyítandó arról beszélt, hogy

„vérvonalunk” 16 év ellenzékben és 12 év kormányon; nevetgélve tette hozzá: ebben még nincs meg az egyensúly. Nyert ügyük van, mivel  minden együtt van számukra, tapasztalat, terepismeret, nemzetközi kitekintés, az újítók bátorsága, komoly tervek és nemzetközi tekintély.

Nekünk Magyarország az első – vágott bele egy némileg más témába, kifejtve: azért is lett befolyásosabb Magyarország, mint a mérete, gazdasági súlya indokolná, mert megszüntették a politikai korrektséget, süllyesztőbe helyezték a semmitmondást… s

„visszaküldtük a szájkosarat Brüsszelnek, a pórázt pedig az IMF-nek”.

Orbán odaszólt az ellenzéki pártoknak is, amelyeket látva „nem hisz a szemének” – mondta, nevén nem nevezve, de egyértelműen gúnnyal illette az MSZP-t, a DK-t, az LMP-t és a Jobbikot.  Szerinte Magyarország többet érdemel, mondta, leszögezve:

Nem csoda, hogy nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat van ma Magyarországon.

A jövőre áttérve beszélt a menekültkérdésről és Soros Györgyről. Előrejelzéseket idézve azt ecsetelte, hogy gyorsuló ütemben fognak nőni a nyugati országokba érkező „migránsok”, a NATO jelentése szerint („úgy tűnik azt még nem félemlítették meg”) 2020-ig hatvan millió ember indul el Európa felé. Veszélyt jelent az afrikai népességnövekedés üteme is – derült ki szavaiból, miként az is, hogy onnan is elsősorban muszlimok jönnének kontinensünkre.

„A kultúránk, az identitásunk, nemzeteink megszűnnek létezni, a nyugat elesik” – vizionálta, de tévednek azok, akik azt hiszik, hogy hagyjuk magunkat, mint a birkák.

„Nyugat- és Kelet-Európa között a vita azért alakulhatott ki, mert a kontinens két részének fejlődési iránya elkanyarodott egymástól” – hiszi Orbán, akik szerint ugyan az alap – a jogállam, a piacgazdaság és demokrácia – közös maradt,  de  ami ráépül, az mind inkább különbözni fog.

Itt hangzott el első ízben Soros György neve: az mindegy is, hogy a Soros-féle birodalom felforgató akcióinak  a következménye-e ez, hiszen bármi is a kiváltó ok, Nyugat-Európa a kelettől merőben más jövő felé halad, ami  rossz hír. Ez ugyanis azt is jelenti, hogy a jövőben az iszlám már nyugat felől is kopogtatni fog Kelet-Európa ajtaján.

„A kerítés megépítésével mi vagyunk a nyugati kereszténység utolsó országa dél felől”

– hangoztatta, abszurdnak nevezve a helyzetet, hogy a brüsszeli, párizsi és berlini politikusok hozzák a fejünkre a veszélyt, s ők azt akarják, hogy „vegyük át azt a politikájukat, amely megnyitotta az utat a keresztény kultúra hanyatlása előtt”.

Orbán itt is harcról beszélt, amelyben „éppen győzelemre állunk”, s hivatkozott az elmúlt időszak több európai választási eredményére, reményét fejezve ki, hogy „az olaszok is észhez térnek és Berlusconi visszatér”.  Sok ellenzőnk megbukott, de nincs okunk a bizakodásra, hiszen ott vannak az ellenerők,

„Soros György hálózata, az általa megvásárolt bürokraták, akik nem adják fel, akik érzi a pénzszagot, az Európa és az euró meggyengítésében rejlő lehetőségeket, meg az értelmiség, amely állandóan Európa átalakításával kísérletezik”.

Orbán természetesen nem hagyta k ia homo sorosenzusozást sem („a soros-féle embertípust már évekkel ezelőtt elkezdték kitenyészteni”).

De mi harcolni fogunk

– üzente évértékelő beszédében is a magyar miniszterelnök, hozzátéve: tesszük ezt egyre erősebb jogi fegyverekkel. Első lépésként jön a Stop Soros, s a nemzetközi arénában

már holnap átadja az Európai Tanács soros elnökének azt az európai törvényjavaslatot, amely megoldhatja az európai határok légmentes védelmét.

„Ez a fontos, nem a kvóta” – szögezte le Orbán, aki keményen nekiment az ENSZ készülő migrációs szerződésének, amit szintén sorosozásra használt ki, s jelezte, Magyarország nem hátrál meg, mint tette azt a tárgyalásokról kivonuló USA, hanem meg fogja változtatni  a készülő szerződés szövegét.

Beszéde zárásaként ismét visszatért a választásokra, amelyen szerinte a Fidesz politikai ellenfelei reménytelen helyzetben vannak, mert nem értették meg az idők szavát, s „nem álltak mellénk”.

A reménytelenség gyűlöletet szül – ezért is árad az ellenzék minden mondatából gyűlölet, alantasság, álszentesség”,  „személyeskedésben sem lesz hiány” – jövendölte, majd nagy kontrasztként leszögezte: „a választás nekünk ünnep”.  

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK