Akár 100 százalékos vámokkal sújtaná az orosz energiahordozók legnagyobb vásárlóit egy amerikai törvényjavaslat, amelynek célja Moszkva háborús bevételeinek visszaszorítása. Az intézkedés erős politikai jelzés Ukrajna mellett, végrehajtása azonban komoly gazdasági és diplomáciai kockázatokkal járna. Közben az Európai Unió orosz LNG-importja ismét emelkedik, Oroszország pedig folytatja az ukrán városok és infrastruktúra elleni támadásokat.
Az amerikai törvényhozók új eszközzel fokoznák az Oroszországra nehezedő nyomást: nemcsak Moszkvát, hanem az orosz olaj és földgáz legnagyobb külföldi vásárlóit is büntetnék.
A tervezet az orosz energiaexport öt legnagyobb importőrét célozná, és az érintett országokból érkező termékekre akár 100 százalékos vámot is lehetővé tenne. A listát félévente felülvizsgálnák, a vám mértékét pedig annak alapján módosíthatnák, hogy az adott állam tesz-e érdemi lépéseket az orosz energiahordozók kiváltására.
Az elképzelés lényege, hogy szűkítse Moszkva egyik legfontosabb bevételi forrását. A szankciók ellenére ugyanis Oroszország továbbra is jelentős összegekhez jut olaj- és gázexportjából, miközben kereskedelmének egyre nagyobb részét ázsiai partnerek felé irányította át.
A javaslat így olyan nagy vásárlókat is érzékenyen érinthet, mint Kína és India. Donald Trump korábban óvatosabban kezelte a Pekingre gyakorolt nyomást, Indiával szemben ugyanakkor már alkalmazott vámintézkedést az orosz olaj importja miatt.
A törvény kivételt engedne azoknak az országoknak, amelyek részesedése nem éri el az orosz földgázexport 15 százalékát, és bizonyíthatóan dolgoznak beszerzéseik csökkentésén. Richard Blumenthal demokrata szenátor szerint ez megóvná az európai szövetségeseket a közvetlen büntetéstől.
Kijev üdvözli, Washingtonban vita övezi
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az Egyesült Államok erős gazdasági nyomása és az Oroszország elleni szankciók segíthetnek leginkább a háború befejezésében. Az ukrán vezetés ezért egyértelműen üdvözölte a szenátusi kezdeményezést.
A javaslat azonban Washingtonban sem élvez osztatlan támogatást. Több demokrata képviselő attól tart, hogy a szöveg túl széles vámkivetési jogkört adna az elnöknek. Az is kérdéses, hogy a rendkívül szűk képviselőházi többség mellett megszületik-e a szükséges politikai kompromisszum.
A támogatók szerint az intézkedés világos üzenetet küldene Moszkvának. Katie Britt republikánus szenátor úgy fogalmazott, hogy a cél Putyin pénzforrásainak elzárása. Blumenthal szerint a törvény azt üzenné az orosz elnöknek, hogy nem hódíthatja meg Ukrajnát.
Miközben nő a nyomás, Európa több orosz LNG-t vesz
Az amerikai tervekkel éles ellentétben az Európai Unió orosz cseppfolyósítottföldgáz-behozatala ismét emelkedett. A közölt adatok alapján júniusban az uniós tagállamok 14 százalékkal több orosz LNG-t importáltak, mint egy évvel korábban.
A legnagyobb vásárló Franciaország volt: a montoir-i terminálba egyetlen hónap alatt négyszer annyi orosz cseppfolyósított földgáz érkezett, mint májusban. Az orosz gáz részesedése az EU teljes gázimportjából a második negyedévben 13,4 százalékot tett ki.
Ez jól mutatja az európai energiapolitika ellentmondását. Az EU az ukrajnai invázió után fokozatosan csökkentette az orosz vezetékes gáz behozatalát, az LNG azonban részben továbbra is eljut az európai piacra. Moszkva az idézett becslés szerint naponta mintegy 60 millió euró bevételhez jutott ezekből az eladásokból.
Az unió célja az orosz LNG-import megszüntetése, de az ellátásbiztonság és a világpiaci kínálat bizonytalansága lassíthatja a leválást.
Orosz rakéták, fogyatkozó ukrán légvédelem
A gazdasági nyomás fokozásáról szóló vita közben folytatódnak az Ukrajna elleni orosz légicsapások. Kijevben és környékén újabb halálos áldozatokat követeltek a támadások, Brovari térségét pedig különösen súlyos csapások érték.
Ukrajna légvédelmi helyzetét nehezíti, hogy az orosz hadsereg egyre több ballisztikus rakétát vet be. Ezek nagy sebességük és röppályájuk miatt nehezen elfoghatók. A leghatékonyabb védelmet a Patriot rendszerek jelentik, Kijevnek azonban egyre kevesebb elfogórakétája maradt.
A készlethiány nemcsak katonai, hanem humanitárius kockázatot is jelent. Ha Oroszország folytatja az energetikai infrastruktúra támadását, Ukrajna újabb súlyos tél elé nézhet.
Szerbia két irányba tekint
A háború diplomáciai hátterének változását jelzi Zelenszkij szerbiai látogatása is. Szerbia hagyományosan szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával, nagymértékben függ az orosz gáztól, és nem csatlakozott az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz.
Belgrád ugyanakkor uniós tagságra törekszik, kapcsolatot tart fenn Kijevvel, és civil segítséget is nyújtott Ukrajnának. A két országot a koszovói kérdés is közelíti egymáshoz: Ukrajna nem ismeri el Koszovó függetlenségét.
Zelenszkij látogatása ezért több egyszerű diplomáciai gesztusnál. Kijev megpróbálja lazítani Moszkva kapcsolatait egyik legfontosabb európai partnerével, miközben Szerbia továbbra is egyensúlyoz Oroszország, Ukrajna és az Európai Unió között.
Az amerikai vámterv, az EU növekvő oroszgáz-importja és Zelenszkij belgrádi útja ugyanannak a konfliktusnak három oldalát mutatja: a Nyugat gazdaságilag szorítaná meg Oroszországot, de továbbra sem tudott teljesen leválni annak energiahordozóiról, miközben Kijev katonai és diplomáciai értelemben is egyre sürgetőbb támogatást igényel.
