Kezdőlap Címkék Szerbia

Címke: Szerbia

Szerbül beszélt Macron Belgrádban

0

Hosszú szerb nyilatkozatban méltatta Franciaország és Szerbia barátságát Emmanuel Macron francia elnök Belgrádban. Ahol 2001 óta nem járt francia elnök.

Tavaly november 11-én pedig Párizsban súlyosan megsértették Szerbia elnökét: csak a másodvonalbeli vezetők között kapott helyet amikor az első világháború győztes lezárását ünnepelték miközben Hasim Thacsi koszovói elnök Angela Merkel társaságában gyönyörködhetett a katonai parádéban. Az első világháború idején Szerbia Franciaország szövetségese volt, ezért is kapta meg Magyarország területének egy részét a trianoni béke során. Belgrádban emlékmű hirdeti a megbonthatatlan szerb – francia barátság emlékét.

Csakhogy a kilencvenes években a délszláv háborúk idején Franciaország elítélte Milosevicset és francia gépek is bombázták Belgrádot. Mindez már feledve van, mert mind Párizs mind Belgrád immár abban érdekelt , hogy új barátság jellemezze a kapcsolatukat. Szerbia szeretne bejutni az Európai Unióba, és ehhez Franciaország támogatása nélkülözhetetlen. Párizs pedig azt szeretné, ha Belgrád nem kizárólag Oroszországra és Kínára támaszkodna hanem az Európai Uniót tekintené a legfontosabb partnerének. Ezért szentel kétnapos látogatást Szerbiának Emmanuel Macron elnök, aki igen aktív a diplomáciai fronton. Diplomáciai tanácsadója jelezte: a francia elnök a héten telefonon eszmét cserél Rohani iráni elnökkel, Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal, hogy megpróbálja megmenteni az atomalkut, melyet 2015-ben Franciaország is aláírt, de amelyből tavaly az USA kilépett.

Magyar diplomaták közreműködésével szállították Gruevszkit Montenegróba, onnan Szerbiába

A montenegrói sajtó is rászállt arra az eseménysorozatra, amelynek során a kétéves börtönbüntetésre elítélt volt macedón miniszterelnököt Szkopjeből a szomszédos Albániába, onnan magyar diplomata gépkocsival Montenegróba majd tovább Szerbiába szállították.

A Dan nevű lap részletesen leírja, hogy a tiranai magyar nagykövetség két diplomatája utaztatta Nikola Gruevszkit Montenegróban. A fővárosban, Podgoricában a szökött bűnözőt két, Montenegróban szolgáló

magyar diplomata vette át, az egyikük az ottani nagykövetség nagykövet helyettese (Császár Zoltán).

Prijepoljenál két, Szerbiában diplomáciai feladatot ellátó magyar képviselő vette át és vitte Szerbiába. A montenegrói média úgy tudja, hogy Gruevszki, akitől korábban a macedón hatóságok elvették az útleveleit (privát és diplomáciai) személyi igazolvánnyal kelt át a határokon. A montenegrói rendőrség szerint akkor még nem volt érvényben levő nemzetközi elfogató parancs ellene.

A Vijesti nevű újság úgy tudja, hogy Gruevszki és magyar kísérete november 11-én 19 óra 19 perckor lépett be Montenegró területére Albániából, a Božaj nevű határátkelőhelyen, személyi igazolványt használt. A gépkocsinak diplomáciai rendszámtáblája volt, a márkája pedig Volkswagen Jetta (CD1026). Az újság közölte a diplomaták neveit is, de a magyar nevek montenegrói fordítása nem a legpontosabb és a félreértések elkerülése végett nem közöljük. Magyar nevekről van szó. Az ország területét 22 óra 16 perckor hagyták el a dobrakovoi montenegrói-szerb határátkelőn.

Szerbiába már az 55A05 rendszámtáblájú szintén diplomáciai kocsival lépett be,

a már említett Császár Zoltán és még egy magyar diplomata kíséretében.

A montenegrói rendőrség közleményben erősítette meg Gruevszki utazásának tényét az országban, kiemelve, hogy minden az eljárási szabályok szerint történt, mert abban az időpontban Gruevszki ellen nem volt érvényben levő nemzetközi elfogatási parancs.

Koszovói ajánlat Izraelnek

Koszovói ajánlatot tett Izraelnek: „ha elismertek, akkor Jeruzsálemben lesz a nagykövetségünk”.  Ezt Hasim Thaci elnök egy albán televíziónak nyilatkozva mondta a Jewish Telegraph Agency jelentése szerint.  Az elnök arról is beszélt, hogy  az USA száz százalékban támogatja Koszovót, s neki remek a kapcsolata Donald Trump elnökkel.

Trump tavaly decemberben döntött úgy, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és ezért oda helyezi át az USA nagykövetségét Tel Avivból. Izraelben egyértelműen kedvezően értékelték Trump döntését, ami azonban a muzulmán világban komoly ellenhatást váltott ki. Emiatt eddig csak nagyon kevés állam követte az Egyesült Államok példáját. Egyikük sem muzulmán.

Koszovó lakosságának a többsége viszont albán és muzulmán. Ez adja az ajánlat igazi értékét.

Az egykori Jugoszlávia legelmaradottabb tartománya 2008-ban vált függetlenné. A polgárháborúban sokat szenvedett, mert az albán többséggel szemben brutálisan lépett fel a szerb hadsereg. Hasim Thaci egyike volt azoknak, akik megszervezték az albán milíciákat, ezért máig igen népszerű Koszovóban. Az ország komoly gazdasági gondokkal küzd, a kétmilliós ország nem tud munkát adni polgárai jelentős részének. Ezért százezrek élnek külföldön. A nyitás Izrael felé azzal kecsegtet, hogy több külföldi befektető érkezik az országba.

Koszovó nemzetközi elismerését elsősorban Szerbia és Oroszország akadályozza. Rajtuk kívül a világ soknemzetiségű államai jelentős részben szintén nem ismerik el Koszovót, attól tartva, hogy saját nemzetiségeik ezt precedensnek tekintik.

Az Egyesült Államok és az EU országainak a többsége azért támogatta Koszovó függetlenségét, mert a lakosság döntő többsége albán (90%), és ők a véres polgárháború után semmiképp sem akartak továbbra is a szerbek fennhatósága alatt élni. Koszovóban ma is sok szerb él, és a közvélemény számára a nemzeti múlt fontos színterének számít Szerbiában.

3 ezer körül vannak menekültek Szerbiában

Ez a szám az utóbbi hónapokban alig változott, Bulgáriából tavasz óta többen jönnek, viszont az északi részeken, például a szabadkai táborban a számuk nem haladja meg az ötvenet. Itt várják, hogy Magyarországon keresztül Svájcba vagy Németországba jussanak.

A legtöbb menekült délről, Bulgária és Macedónia felől érkezik Szerbiába, méghozzá legtöbben Afganisztánból, majd Pakisztánból, Iránból és Irakból, míg Szíriából egyre kevesebben.

Az év eleje óta valamivel több mint 8500-an tartózkodtak hosszabb-rövidebb ideig az összesen 18 befogadó központban. Érdekes adat, hogy közülük több 3 ezren kifejezték megérkezésükkor, hogy Szerbiában kérnek menedékjogot, viszont csak 78-an fordultak hivatalosan is a hatóságokhoz.

A szerbiai menekültügyi szervek adatai szerint egy-egy menedékkérő volt olyan országokból is mint Ausztrália, Hollandia, Románia, Oroszország, Törökország stb.

Svetlana Palić, a szerb kormány képviselője több helyi lapnak úgy nyilatkozott, hogy 2015 óta a helyzet teljesen megváltozott: a befogadó központokban több idő van a menekültekkel való foglalkozásra. „Arra beszéljük rá őket, hogy türelmesen várják ki, amíg bejuthatnak Magyarországra, mert az illegális határátlépés nagy veszélyekkel jár.”

Valamivel összetettebb a helyzet Bosznia-Hercegovinában, ahol több mint 16 ezer menekült van és akiknek a „mozgatása” azaz az egyik területről a másikra szállítása komoly feszültségeket okoz. Ez azonban elsősorban az ország megoldatlan belső problémáiból és nem magukból a migránsokból fakad.

Egy viszonylag új útvonalon érkeznek a menekültek Bosznia-Hercegovinába: Görögország, Macedónia, Montenegró vagy Koszovó érintésével. A cél az EU tag Horvátország, majd a schengeni övezetbe tartozó Szlovénia.

Európa Trumpja bevenné a szerbeket és a románokat is

0

Orbán Viktor a közelmúltban arról beszélt, létrehozná az E6-ot, vagyis hat közép-európai ország szövetségét, amely a Visegrádi négyek mellett Romániát és Szerbiát is bevenné a partnerségbe. Orbán szerint ez a szövetség lehetne Európa jövője, írja az N1 hírtelevízió, a CNN nyugat-balkáni médiapartnere.

Szerbia nem a Balkánhoz, hanem Közép-Európához tartozik Orbán szerint, az pedig, hogy Magyarország és Szerbia ugyanannak a politikai közösségnek legyen a tagja, történelmi érdek. Orbán Tusnádfürdőn mondott beszédében tért ki arra, hogy a V4-ek Szerbiával és Romániával közösen kell, hogy alkossák Európa jövőjét, és saját politikai és gazdasági unióját. Orbán a közép-európai utat független országok szövetségében látja, „egy nemzet, egy szavazat” elvén, a keresztény értékek mentén, a hagyományos család védelmében, a multikulturalizmus és a bevándorlás elutasításában.

Orbán szerint a hat ország összefogása sokkal erősebb egységet képezne, mint az Európai Unió többi országa, hiszen a tagok közül többnek is jobb kapcsolata van Washingtonnal és Moszkvával, mint az EU többi országának.

Szerbia V4-ekhez való csatlakozásáról már előbb is szót ejtettek, de most egy olyan pillanatban kerülhetne erre sor, amikor Szerbia és Magyarország kapcsolata történelmi csúcsponton van. Csak februárban Budapesten tíz együttműködési megállapodás és kilenc államok közötti egyezség született.

Orbán politikája azonban nagyban különbözik a liberális Európa nézeteitől, ami miatt folyamatosan konfliktusban áll Brüsszellel.

Orbán öt pontból álló programját egyébként az országok összefogásáról “Orbánomikának” nevezik, őt magát pedig Európa Trumpjának, emlékeztet az N1.

N1/Szabad Magyar Szó

30 ezer rabszolga él Szerbiában

0

A globális rabszolgaság-index szerint Szerbiában 30.000 ember él modern rabszolgaságban. A modern rabszolgaság a kényszermunka végzését, az emberkereskedelmet és az erőszakkal kötött házasságot foglalja magában, írja a 021.rs nevű újvidéki szerb nyelvű független hírportál.

Más meghatározás szerint modern kori rabszolgaság áldozata az, akit megfosztanak a szabadságától, akire mások tulajdonaként tekintenek, akit elcserélhetőnek, eladhatónak vagy éppen elpusztíthatónak tartanak.

A világban ennek értelmében mintegy negyvenmillió modern rabszolga él, közülük 25 millióan kényszermunkát végeznek, több mint 15 millióan pedig kényszerházasságban élnek.

A Walk Free Egyesület adatai szerint a modern rabszolgák 71 százaléka nő.

A kutatást több paraméter vizsgálata alapján végezték, vizsgálták a bruttó hazai összterméket, a modern rabszolgaság számát és ahogyan azt is, hogyan reagál az állam ezekre a jelenségekre.

Amennyiben a volt Jugoszlávia területét vizsgáljuk, Szerbiában a legmagasabb ez a szám, amely a 167 vizsgált ország közül a 101. helyen végzett, az eredmények alapján pedig ezer ember közül 3,34-en élnek a modern rabszolgaság valamely formájában.

A legkevesebb, az adatok szerint négyezer modern rabszolga Montenegróban él, majd őt követi Szlovénia, amely a 127. helyen végzett. A volt Jugoszláv tagállamok közül a legrosszabb helyen, vagyis a 25-en, Macedónia végzett, ahol a becslések szerint ezer emberből 8,66 rabszolgaként él.

A Global Slavery Index 2016 adatai szerint Magyarország a 41. helyen áll. Megjegyzendő – ahogy korábban a Független Hírügynökség megírta -, hogy :

a legfrissebb, 2018-as jelentés szerint Magyarország visszaesett a 93. helyre, a korábbi 22 ezres szám 36 ezerre nőtt.

A felmérés szerint a világban megtalálható áru értéke, amely a modern rabszolgáktól ered, több száz milliárd dollárra tehető. Modern rabszolgáktól származik a legtöbb asztali számítógép, laptop, mobiltelefon, ruha, hal, kakaó és nádcukor. A legtöbb modern rabszolga Ázsia és Afrika területén él.

Erről a világ legnagyobb cégei többet tudnának mondani.

Diplomáciai vihar a Vihar miatt

0

Három izraeli vadászgép is részt vett egy horvátországi légi parádén, Szerbia tiltakozik emiatt.

A parádét ugyanis az 1995-ös Vihar hadművelet emlékére rendeztek meg: 23 évvel ezelőtt a horvát hadsereg nagy offenzívát indított meg a szerbek ellen. A harcok során több ezren meghaltak, köztük sok civil is. Több mint 250 ezer szerb menekült el Horvátországból.

A megemlékezésen Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök azt mondta: a Vihar a horvát nép és a horvát katonák teljes egységének ideje volt.

A szerbek viszont másképp látják ezt.

Alekszandar Vucsics szerb elnök egyenesen a holokauszthoz hasonlította a hadműveletet, szerinte a horvátok etnikai tisztogatást hajtottak végre.

Ez a számunkra olyan volt, mint egy hatalmas pogrom – mondta Szerbia izraeli nagykövete a Times of Israelnek. Szerinte a második világháború után ez volt a legnagyobb népvándorlás Európában – közben viszont diszkréten megfeledkezett arról, hogy

a szerbek csaknem egymillió koszovói albánt kényszerítettek menekülésre a délszláv háború idején.

A délszláv háború idején mindegyik oldalon követtek el háborús bűnöket. Hágában a Nemzetközi Törvényszék szerb és horvát háborús bűnösöket is elítélt, például Ratko Mladicsot vagy Ante Gotovinát – utóbbinak fontos szerepe volt a Vihar hadműveletben.

Az izraeli vadászgépek jelenléte a horvátországi parádén azt mutatja, hogy Benjamin Netanjahu kormánya fontosnak tartja a szövetséget egy NATO-tagállammal a Földközi tenger térségében. Miután Törökország egyre kevésbé megbízható NATO-szövetséges, ezért az USA szemében is felértékelődött a balkáni térség – elsősorban Románia és Horvátország. James Mattis amerikai hadügyminiszter nemrég Zágrábban találkozott a térség katonai vezetőivel. Izrael pedig a Földközi-tenger keleti medencéjében az Egyesült Államok legfőbb katonai szövetségese. Washingtonban a szenátus épp most hagyott jóvá egy 15 milliárd dolláros katonai segélycsomagot Izraelnek.

Stadionlázban Szerbia is

0

Hamarosan megvalósulhat a régen dédelgetett terv: Szerbiában a közeljövőben nemzeti stadion épülhet, tudatja az N1 televízió (a CNN nyugat-balkáni leányvállalata). Csak 80, esetleg 130 milliárd forintba kerülne. Az ebben a szakmában kezdő szerbek a befektetés megtérülését vitatják.

A nemzeti stadion építéséről szóló ötletelések még 2013-ban kezdődtek, jövő szeptemberben pedig már a munkálatok is megkezdődhetnek.

„Mondok egy hírt: ha minden rendben lesz, ha minden úgy megy, ahogyan kell az Európai Labdarúgó Szövetséggel is, meg mindenki mással is, már jövő év szeptemberében hozzákezdhetünk az építéshez.

Ha pedig elkezdjük az építést, gyorsan el is készülünk. Valódi szépség lesz.“

– mondta a minap Aleksandar Vučić szerb államfő.

Arról viszont, hogy ez a fociszépség mibe fog kerülni, mindmáig nem lehet tudni konkrétumokat. A nyilvánosság az illetékesektől többféle összeget hallott, amelyek között akár 100 millió eurós eltérések is vannak. Ez arra utal, hogy nem készültek szakmai számítások, tekintettel arra, hogy már nincsenek szakemberek, akik képesek lennének ezt a feladatot elvégezni, állítják a közgazdászok.

„Ha valaki most azt hiszi, hogy az objektum 250 millióból (80 milliárd forintból) kijön, akkor a végösszeg olyan 400 millió (130 milliárd forint) lesz. Ezek szinte elképzelhetetlen számok. Nem vagyok biztos benne, hogy bárki készített volna olyan költségelemzést, amely figyelembe vette volna a megtérülést is, márpedig nem lenne szabad olyan objektumokat építeni, amelyek nem képesek visszaforgatni a befektetési költségeiket.“ – állítja Mahmud Bušatlija közgazdász.

Slobodan Georgiev újságíró szerint a nemzeti stadion építése teljes képtelenség, amelyet kommentálni sem érdemes, hiszen semmi sem indokolja gazdaságilag a projektot, tekintettel arra, hogy

Szerbiának ezernyi más, fontosabb gondja van, ráadásul a legszegényebb európai országok közé tartozik.

„Itt nincs annyi lehetőség, hogy azt a stadiont minden héten megtöltsék az emberek, pedig valamilyen haszon belőle csak ebben az esetben lenne. Most építsünk valamit, amire egyrészt nincs pénzünk, másrészt nincs pénzünk arra sem, hogy fenntartsuk, harmadrészt nincsenek meg a feltételek, hogy hetente feltöltsük és a jegyeladásból fenntartsuk, teljes értelmetlenség, nyári szórakozás, aminek reális alapja nincs“ – mondta Georgijev.

A korábbi elképzelésekkel ellentétben pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a nemzeti stadion Surčin mellett épülne fel, a kivitelező pedig egy spanyol cég lehet.

 

Szelíd kérelem

0

Esdve kérünk benneteket: ne legyetek már ilyen embertelenek. A szűkszavú hírre reagálva, miszerint megöltek két migránst a Vajdaságban, ne keveselljétek az áldozatok számát. Hacsak mód van rá, és a szóra hallgattok még, kommentjeitekben tartózkodjatok attól, hogy hajtóvadászatra buzdítsatok embertársaitok ellen.

Kérve kérünk benneteket: ne legyetek már ilyen vérszomjasak.

Nem mondja itt már senki, hogy minden rászorulót közénk kellene fogadnunk, és lehetőség szerint segítenünk. Letett itt már mindenki arról, hogy a legnagyobb veszélyből menekülők mindegyikének hajlékot adjunk, hogy megszánjuk őket néhány falattal, hogy érdemesítsük őket pár békés szóra. Nem célja itt már senkinek sem, hogy megnyugtató megoldást találjunk a világraszóló botrányra – ezrek vízbefúlására, gyermekek eltűnésére, fiatalkorúak és asszonyok prostitúcióra kényszerítésére, az emberkereskedőknek történő kiszolgáltatottságra, a mostoha körülmények okozta összetűzésekre, az éhezésre, a nyomorra és az erőszakra…

Vagy legalábbis aki mondaná, hangosan már nem meri mondani. Aki segíteni próbálna, nyilvánosan már nincs mersze tenni. Akiben az emberség mégis megszólal, és szégyenérzete vagy fásultsága nem némítja el, annak lejáratás, szitok, megfélemlítés és üldöztetés a része.

Nagyon szépen kérünk benneteket, ne röhögjetek a szenvedésen. Ne tapsoljatok olyan lelkesen a halálnak.

Ne követeljétek, hogy a lezáródó határokon még keményebben csattanjanak a hátakon és fejeken a gumibotok. Ne kívánjátok, hogy a Bosznián át menekülők aknamezőre tévedjenek vagy megfúljanak a bozóttüzekben. Ne éljenezzetek, amikor újabb és újabb menekülttáborok ellen történnek támadások, amikor menekültszállásokat gyújtanak fel, amikor szervezett csoportok merényletet követnek el menekültek és nem csak menekültek, hanem romák, hajléktalanok és más kisebbségi csoportok ellen. Vigyorgó hangulatjelekkel ne osszátok meg a határokon egymástól elszakított családtagok képét. Ne áhítozzatok még több katonára, a célt biztosabban találó golyókra, a testbe mélyebben vágó pengékre a szögesdrótkerítésen. Ne óhajtsatok még keményebb teleket és tikkasztóbb nyarakat, pusztító viharokat, hogy mind többen forduljanak föl az országutak mentén, az árokba fordulva, az erdőszélen, hűtőkocsik rakterében, levegőtlen konténerekben.

Ha már az oltalomkeresőkbe semmiképpen sem sikerülhet a ránk is következhető jövő képét belelátni, a legnagyobb erőfeszítés sem eredményezheti, hogy közös törekvésekhez társakat lássunk bennük valami küzdelemhez, amely révén magunk is felemelkedhetnénk, régi terheinket lerázva magunkról, kiegyenesedhetnénk végre – akkor legalább azt tegyétek meg, alázatosan kérünk benneteket, hogy nem kívánjátok embertársaink mihamarabbi és szenvedésteli pusztulását.

Kocsis Árpád (Autonómia, Újvidék)

Bombameglepetés a foci vb-n: máris kiestek a németek

0

Kilátástalan játékkal 2-0-ra kikaptak Dél-Koreától a németek, így végül csoportjuk utolsó helyén végeztek. Svédország 3-0-ra verte Mexikót, de mindkét csapat továbbjutott. A brazilok megverték a szerbeket, így csoportelsők lettek, mögöttük a Costa Ricával döntetlent játszó svájciak mentek még tovább – az a meccs egy komikus büntetővel zárult.

A svédek elleni drámai, utolsó pillanatban elért győzelem után a világbajnoki címvédő németek sorsa a saját kezükben volt: egy győzelemmel az eddig pont nélküli Dél-Korea ellen biztosíthatták volna továbbjutásukat, sőt, adott esetben ehhez a döntetlen is elég lett volna. Ennek megfelelően már a meccs elején mezőnyfölényt alakítottak ki, de a dél-koreaiak ellentámadásai is veszélyesek voltak.

Sőt, a legnagyobb helyzet is a koreaiak előtt adódott: Neuer kiejtette egy szabadrúgást, de még az utolsó pillanatban el tudta piszkálni a berobbanó csatár elől.

A németek mezőnyfölénye egyre nagyobb volt,

de komoly helyzetet nem sikerült kialakítani. A második félidő elején már igen, ezeket viszont sorra kihagyták. Mivel közben a svédek megszerezték a vezetést a másik meccsen, a németek tudták: gólt kell lőniük. A játékuk viszont egyre görcsösebbé vált, és hiába alakítottak ki helyzeteket, azokat továbbra is kihagyták.

A hosszabbításban, a 93. percben aztán a már szinte minden erejükkel a védekezésre koncentráló koreaiak megszerezték a vezetést: egy szöglet után Kim Jong-gvon elé pattant a labda, ő pedig a hálóba lőtt. A partjelző ugyan lest jelzett, de szólt a videóbíró: kiderült, hogy Kroos lábáról került Kim elé a labda, így érvényes volt a gól.

Vagyis a németeknek már két gól kellett volna, még

a kapus, Neuer is előrement, cselezés közben azonban elvesztette a labdát,

amelyet az egyik védő előrevágott, Szon Heung-min viszont befutotta és az üres kapuba gurított. Ezzel

2-0-ra nyert Dél-Korea.

Németország pedig a csoport utolsó helyén végzett. A németek 1938 óta nem estek ki a csoportkörben, sőt, mindig legalább a legjobb nyolc közé jutottak.

Mario Gomez sem tudott gólt lőni.
Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement

Az ezzel egyidőben rendezett másik meccsen, a mexikóiaknak egy pont már a biztos továbbjutást jelentette volna, a svédeknek viszont ehhez győzniük kellett.

A meccs a világbajnokságok történetének leggyorsabb sárga lapjával indult:

Jesús Gallardo már a 15. másodpercben kapott egyet.

Ezt követően a svédek kerültek fölénybe, helyzeteik is voltak, sőt, a félidő közepén büntetőt reklamáltak, de a bíró videózás után nem értett egyet velük.

A második félidő elején aztán a svédek megszerezték a vezetést: Claesson borzasztó gyengén lőtt kapura középről, de a labda így az előrehúzódó balhátvéd, Ludwig Augustinsson elé került, aki megszerezte első gólját a válogatottban. Nem sokkal később Moreno buktatta Berget a 16-oson belül, a büntetőt Andreas Granqvist magabiztosan belőtte.

Innentől kezdve a mexikóiaknak kellett nagyon hajtani, mert a másik meccsen egy német gól az ő kiesésüket jelentette volna. Nagy helyzeteket azonban nem tudtak kialakítani, sőt, egy komikus öngóllal végleg eldőlt a meccs: egy bedobást fejjel megcsúsztatott Thelin, ezzel megzavarta Edson Álvarezt, aki egészen suta mozdulattal a saját kapujába lőtt. Így

3-0-ra nyertek a svédek,

de a németek veresége miatt Mexikó is továbbjutott. Az utolsó percekben már a mexikói szurkolók is inkább a másik meccs eredményére figyeltek, és hatalmas ünneplésbe kezdtek a koreaiak első góljánál.

Az F csoport végeredménye:

1. Svédország, 6 pont, gólkülönbség: 5-2
2. Mexikó, 6 pont, gólkülönbség: 3-4
3. Dél-Korea, 3 pont, gólkülönbség: 3-3
4. Németország, 3 pont, gólkülönbség: 2-4

Paulinho emelésénél csak Coutinho passza volt szebb.
Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

A braziloknak egy pont is elég lett volna a továbbjutáshoz, a szerbeknek viszont győzni kellett ehhez (vagy döntetlen esetén bízni egy nagyarányú svájci vereségben).

A meccs sérüléssel indult,

a brazil Marcelót tíz perc után le kellett cserélni.

A brazilok játszottak fölényben, de nagyobb helyzetek nélkül, míg végül fél óra után Coutinho zseniális indítását Paulinho szép mozdulattal emelte át a kapus felett.

A második félidő elején volt néhány jó percük a szerbeknek, de aztán a meccs végleg eldőlt, amikor Neymar szögletét Thiago Silva a kapuba fejelte. Innentől kezdve a brazilok, elsősorban Neymar révén, már színezték a játékot, és ebben a szerbek is partnerek voltak, legalábbis annyiban, hogy nem kezdtek el rugdosódni. Végül

2-0-ra nyertek a brazilok.

A svájciak úgy léptek pályára a már kiesett Costa Rica ellen, hogy tudták: ha nyernek, biztosan tovább jutnak. Ennek ellenére Costa Rica-i rohamokkal és a svájci kapus parádéjával kezdődött a meccs: Borges fejesénél

Yann Sommer a torna talán legnagyobb védését mutatta be,

Colindres lövésénél pedig szerencséje is volt, hogy az a kapufáról a gólvonal elé pattant.

A svájciak ezután fokozatosan átvették a játék irányítását, és első kaput eltaláló lövésükből gól is lett: egy beadást Embolo fejelt vissza Blerim Dzemaili elé, aki a kapuba bombázott.

A második félidő elején viszont Campbell szögletét Kendall Waston fejelte a kapuba. Ez azt is jelentette, hogy

a vb-n minden csapat szerzett legalább egy gólt.

A meccs végén aztán felpörögtek az események. Előbb újra megszerezték a svájciak a vezetést, Zakaria beadása után Josip Drmic lőtt gólt.

A rendes játékidő letelte után Costa Rica 11-est kapott, de ezt a videóbíró jelzésére les miatt visszavonták. Nem sokkal később viszont már a videóbíró sem mentette meg a svájciakat, miután Zakaria fellökte Campbellt. A büntetőt ugyan Bryan Ruiz a felső lécre rúgta, de onnan a labda a kapus fejére, majd a hálóba pattant. Így

2-2 lett a meccs vége.

A svájciak ezzel továbbjutottak, amiatt viszont bosszankodhatnak, hogy két alapemberük, Lichsteiner és Schär is megkapta második sárga lapját, így nem játszhatnak a következő meccsen.

Az E csoport végeredménye:

1. Brazília, 7 pont, gólkülönbség: 5-1
2. Svájc, 5 pont, gólkülönbség: 5-4
3. Szerbia, 3 pont, gólkülönbség: 2-4
4. Costa Rica, 1 pont, gólkülönbség: 2-5

A nyolccaddöntőben Brazília-Mexikó és Svédország-Svájc meccseket rendeznek majd.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK