Kezdőlap Címkék Szerbia

Címke: Szerbia

Orbán tippje a katari VB győztesére – ez se jön be…

Orbán Viktor ott lesz a katari labdarúgó-világbajnokságon, a nemzetközi szövetség (FIFA) meghívottjaként vesz részt az eseményen. A vasárnap kezdődött labdarúgó világbajnokságon, a legtöbben Németországot vagy Brazíliát várják világbajnoknak.

Orbán Viktor is megtette tétjét a közösségi oldalán, és olyan országra tippelt, amelyre nem igazán gondoltunk volna: Szerbiára.

Sportszempontból talán furcsának tűnik a tipp, de a külpolitikai szempontokat figyelembe véve már kevésbé, hiszen lassan Belgrád az utolsó európai ország  ahol Orbán Viktor szívesen látott vendég.

A.L.

Fb. momment: „Mindig viccel Drága Miniszterelnök úr! Ennél jóval nagyobb a teher a maga vállain. Hol tud maga egy percig is komolyan foglalkozni ezzel. Ezt csak nekünk írta, hogy ne mindig a inflációra, kilakoltattakra, élelmiszer hiányra, háborúra, stb.. – re gondoljunk”.

“Orbán ellenállt Amerikának: nem támadta meg Jugoszláviát”

Érdekes módon most emlékezett arra vissza Vucsics szerb elnök, hogy Orbán nem támadta meg Jugoszláviát. Magától a magyar miniszterelnöktől hallotta: 1999-ben az USA és Nagy Britannia arra ösztönözte Magyarországot, hogy támadja meg Jugoszláviát.

Jugoszláviát akkoriban bombázta az amerikai és a brit légierő. A bombázás oka az volt, hogy Milosevics elnök parancsára a szerb hadsereg elüldözte szülőföldjéről az albánok százezreit, hogy szerb többséget teremtsen Koszovóban. Milosevics akciója nem sikerült. Koszovó az USA támogatásával független állam lett, melynek létét azóta sem ismeri el Szerbia.

“Orbán Viktor felhatalmazott ennek közlésére “ – hangsúlyozta Vucsics szerb elnök, aki magyar barátjához hasonlóan Putyin hűséges hívei közé tartozik.

Mennyit ér az orosz kapcsolat?

A Török Áramlaton folyamatos a gázszállítás Oroszországból Délkelet Európába, Szerbián keresztül Magyarországra is érkezik földgáz. Miután Szerbia fontos szövetségese Moszkvának, ezért valószínű, hogy a gázszállítás a fűtési szezonban sem áll majd le.

Putyin más módon is hálás: a Gazprom olyan fizetési konstrukcióban állapodott meg, amely a magyar fél számára időben eltolja a fizetést, jelentősen enyhítve ezzel Orbán pénzügyi  gondjain. A magyar miniszterelnök korábban Moszkvába küldte a gazdaságfejlesztési minisztert, és Nagy Márton akciója sikerrel járt. Putyinnak az engedmény nem kerül túlságosan sokba, a magyar kormány viszont fellélegezhet, mert enyhülnek fizetési gondjai.

Orbán Washington és Moszkva között

Magyarország a NATO tagja. Az észak-atlanti katonai szervezetben az Egyesült Államok befolyása meghatározó. Az USA minden eszközzel támogatja Ukrajnát, amely mind sikeresebb az Oroszország elleni háborúban.

Mindenki elhúzódó háborúra számít, noha Kissinger egykori amerikai külügyminiszter figyelmeztette a közvéleményt, hogyha nem lesz idén tűzszünet, akkor a világ egyik legerősebb nukleáris hatalma olyan eszközökhöz folyamodhat, melyeket eddig elképzelhetetlennek tartottak.

Putyin nyíltan fenyegetőzik az atomfegyverrel. Biden elnök szerint a kubai válság óta nem volt ilyen nagy egy nukleáris konfliktus veszélye. Ezért mondta azt Henry Kissinger, hogy az USA-nak rá kellene bírnia Ukrajnát arra, hogy leüljön a tárgyalóasztalhoz.

Zelenszkij elnök azonban kijelentette:

miután Putyin annektálta Ukrajna négy kormányzóságát, vele nincs miről tárgyalni.

Washington, ha akarná, rávehetné Ukrajnát a tárgyalásokra Oroszországgal, de erről szó sincs. Az USA az utolsó ukrán katonáig harcolni akar. Ezzel nemcsak Oroszországot gyengíti meg, de az Európai Uniót is. Európai szövetségesei így kénytelenek elfogadni az amerikai vezető szerepet.

Ebben a helyzetben lavírozik a magyar miniszterelnök, aki Trump visszatérésére játszik. Abban bízik, hogy a republikánus adminisztráció lepaktál Putyinnal, és akkor ő is megsütheti a pecsenyéjét. Csakhogy erre legközelebb 2025 januárjában kerülhet sor amikor az új amerikai elnök leteszi az esküt. Senki sem tudhatja, hogy Putyin kihúzza-e odáig, és Orbán nem pottyan-e két szék közt a pad alá?

Putyin lánya politikai karriert csinál

A 35 éves Katyerina Tyihonovát kinevezte papája a nyugati szankciók ellen küzdő állami bizottság helyettes vezetőjének. A hivatalos bejelentés nem tartalmazta azt a nem épp lényegtelen információt, hogy Katyerina Tyihonova az elnök lánya.

Moszkvában többen tippelnek arra, hogy amennyiben Putyin egészségi állapota miatt kénytelen lesz hátrébb húzódni, akkor lányára komoly szerep várhat az interregnum idején.

Az orosz elnök külföldi utazásokkal is próbálja bizonyítani, hogy jó formában van. A diplomáciai elszigeteltség miatt csak kevesen kívánnak vele szóbaállni. Az Ukrajna elleni agresszió óta első külföldi útja két egykori szovjet tagállamba vezetett: Tadzsikisztánba és Türkmenisztánba. Az egykori Szovjetunió két tagállamában fogadták ugyan Putyint, de kiderült: ott sem örülnek igazán az ukrajnai területszerző háborúnak. Orosz kisebbség ugyanis mindenütt él – ha kis számban is Tadzsikisztánban és Türkmenisztánban -, ez beavatkozási alap lehet. Türkmenisztánnak óriási földgáz kincse van, melyet elsősorban Kínának ad el, és ebből jól él a helyi elit.

Putyin Ukrajna elleni katonai akcióját állítólag az is motiválta, hogy az ország keleti felén jelentős mennyiségű földgázt találtak. Ennek kiaknázása busás jövedelemhez juttatná Putyin környezetét.

Putyinnak ez a lánya korábban egy ifjú oligarcha, Kirill Samalov neje volt. A válás után gyorsan kiderült, hogy vagyonát apósának köszönhette, és annak nagyrészéről villámgyorsan le kellett mondania. Intő példa lehet ez Tiborcz István számára is.

Mivel foglalkozik Putyin lánya?

Eddig egy alapítvány élén állt, és gyakran látogatott Münchenbe, mert ott élt új partnere, a neves orosz balettművész Igor Zelenszkij. Az 52 éves művészt azonban kirúgták Münchenben, ahol a Bajor Állami Balett igazgatója volt. Az ok: nem ítélte el Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

Katyerina Tyihonova a jövőben fontos szerepet játszhat egy olyan bizottságban, melyet épp az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt hoztak létre. Miután a nyugati világ villámgyorsan szankciókat hozott Oroszország ellen az Ukrajna elleni agresszió miatt, ezért Moszkvában létrehoztak egy bizottságot, amely a szankciók elhárításával foglalkozik. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy visszatért a szovjet idők gyakorlata amikor a nyugati világ COCOM listán tartotta nyilván azokat az eszközöket, amelyeket nem volt szabad eladni a Szovjetuniónak. Moszkvában akkor azt a módszert alkalmazták, hogy harmadik országon keresztül vásároltak. Magyarország mint a Szovjetunió akkori szövetségese nagy szerepet játszott ebben. Most ezt a szerepet Szerbiára osztották. Belgrád régi szövetségese Moszkvának, és nem is titkolja, hogy hasznot akar húzni a helyzetből. Sok orosz cég áthelyezte a székhelyét Szerbiába, hogy mentesüljön a nyugati szankciók alól. Scholz német kancellár figyelmeztette is Vucsics szerb elnököt: választania kell Putyin és a Nyugat között. A szerb elnöknek ez nem oly sürgős…

Gázellátás

Szerbia nem akar Németország sorsára jutni, és márcsak ezért sem kíván szakítani Oroszországgal. Erre már Vucsics szerb elnök is felhívta Scholz német kancellár figyelmét. A szerb elnök állítólag ígéretet kapott Putyintól: nekik mindenképp jut az orosz gázból. Ez Magyarország számára is előnyös lehet hiszen közös vezetéken érkezik az orosz földgáz egy része. Orbán Viktor valószínűleg nem kapott olyan ígéretet Putyintól mint a szerb elnök, ezért is hívott össze válságtanácskozást földgáz ellátás ügyben a karmelita kolostorban.

A gyors reagálású katonai alakulat és Piszkos Fred

Az afganisztáni kivonulás megmutatta, hogy az Európai Uniónak szüksége van saját gyors reagálású katonai alakulatra, mert  nem függhet teljes mértékben az Egyesült Államoktól – hangsúlyozta Josep Borrell.

Az Európai Unió külügyi főképviselője megvitatja ezt a kérdést az uniós külügy és hadügyminiszterekkel Szlovéniában, ahol informális tanácskozást tartanak. A magyar kormány elvben támogatja a közös európai haderőt.

Orbán az EU jövőjéről

A magyar miniszterelnök Bledben arról beszélt, hogy az Európai Unió egyben marad, de az a kérdés, hogy hogyan?

“A jövő kulcsa a gazdasági siker, amihez politikai döntést kellene hozni a közös értékekről”

– mondta Orbán Viktor, aki Szerbia uniós tagsága mellett lobbizott a szlovén városban.

“Az Európai Uniónak nagyobb szüksége van Szerbiára mint Szerbiának az Európai Unióra ” – jelentette ki a magyar miniszterelnök, aki azt szeretné, ha az Európai Unió déli határa nem Magyarország hanem Szerbia lenne. A migránsok ugyanis akkor ott érkeznének meg az uniós határra.

Miért szereti ennyire Orbán Szerbiát?

A magyar miniszterelnök kiváló kapcsolatot ápol Vucsics szerb államfővel, akinek nacionalista politikája odavezetett, hogy a magyar kisebbség tagjai folyamatosan hagyják el a Vajdaságot.

Orbán viszont kiváló hátországnak tekinti Szerbiát arra az esetre, ha távozni kényszerülne a hatalomból.

Szerbia azért jó menekülő út, mert nem tagja az Európai Uniónak viszont nagyon közel van Magyarországhoz éppúgy mint Elba szigete ahonnan Napóleon visszatért a hatalomba.

Szerbiában a pénzügyi ellenőrzésnek nem kell megfelelnie az európai normáknak, ezért ott a pénzek könnyebben elrejthetőek az avatatlan tekintetek elől.

Belgrád azért is jó partner Orbán számára, mert Putyin legfőbb szövetségese a térségben.

Ezért is lobbizik Orbán Szerbia mielőbbi uniós tagsága mellett, amelyről persze a magyar miniszterelnök pontosan tudja, hogy a közeli jövőben nem következik be. Az Európai Uniónak rengeteg megoldatlan problémája van, és ezt még nem kívánja tetézni a nemzeti együttműködés rendszerének szerb változatával, amely oly tökéletes, hogy már ellenzék sincsen benne.

Orbán ajánlása jelenleg olyan mint Piszkos Fred barátsága: ha Brüsszelben meghallják, hogy a magyar miniszterelnök támogat valakit, akkor az biztos lehet abban, hogy esélyei rohamosan csökkennek. Orbánból egy is sok Brüsszelben…

Lelepleződött hazugság

Orbán Viktor miniszterelnök a szerbiai látogatása során tartott sajtótájékoztatóján azzal vádolta meg az Európai Bizottságot, hogy LMBTQ-aktivistákat akarnak az óvodákba és iskolákba küldeni. A Bizottság cáfolta ezt a vádat.

Egy újságíró megkérdezte Gulyás Gergely minisztert, hogy mire alapozzák ezt az állítást, melyet egyébként ő is megismételt. Gulyás erre az alábbiakat olvasta fel az Európai Bizottság által 2020-ban elfogadott LMBTQ-stratégiából:

„A Bizottság támogatni fogja a gyermekek számára nyújtott befogadó oktatás biztosításával kapcsolatos oktatás bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzését. Foglalkozni fog az oktatásban megjelenő nemi sztereotípiákkal. A Bizottság támogatni fogja azokat a projekteket, amelyek a kulturális kifejezésmód használatával előmozdítják az LMPTQ személyek teljeskörű befogadását. A Bizottság növelni fogja az LMPTQ személyek egyelőségét azáltal, hogy beépíti azt a releváns oktatási kezdeményezésekbe.”

Ezt olvasta fel Gulyás mint „bizonyítékot”. Az RTL Klub újságírója joggal jegyezte meg:

„Ebben nincs szó arról, hogy LMBTQ-szervezeteket engednének be az iskolákba.”

Mire Gulyás:

„Hát, ha Önnek ez ebből nem következik, akkor kedélyes egyet nem értés áll fenn közöttünk.”

„Nem ez következik belőle. Nem ezt írták.” -ismételte meg az újságíró.
„Nehéz ennek a végrehajtását másként elképzelni”- így Gulyás.

Pedig nem így van: az idézett passzus arról szól, hogy valakik – mindenekelőtt az iskolai oktatás részvevői: tankönyvek szerzői, maguk a pedagógusok – ilyen tartalmú tananyagot, segédanyagokat juttassanak el a tanulókhoz.

Ahogy a határon túli magyarok helyzetéről, jogairól nem határon túli magyar szervezetek, a cigányok emancipációjáról nem cigány szervezetek nyújtanak ismereteket a magyar iskolásoknak, úgy a szexuális kisebbségekről sem az érintettek saját szervezeteinek kell eligazítaniuk a gyerekeket.

Elképzelhetetlen, hogy ezt Gulyás ne értené. Nem, itt arról van szó, hogy miként Orbán korábban migránsokkal riogatta a kevéssé tájékozott magyarokat, most LMBTQ-aktivistákkal riogatja őket.

Már megint hazudott egy jót. Gulyás szemlátomást felkészült arra, hogy ezt a hazugságot valamivel alátámassza, de nem sikerült, mert nem sikerülhetett neki.

Szerbia engedélyezte az orosz vakcinát

A nyugati világban sok kétség van a Szputnyik V Covid-19 védőoltással kapcsolatban. Az Európai Unió nem is javasolja a polgárainak.

Szerbia, bár az Európai Unióba készül, az év végén engedélyezte az orosz vakcina felhasználását. Belgrádban az állami gyógyszer ügynökség jelezte: egyelőre 2400 vakcina érkezett Oroszországból Szerbiába. “Minden szükséges vizsgálatot elvégeztünk”- tudatta a világgal a gyógyszer ügynökség Belgrádban.

Mit lehet tudni az orosz vakcináról?

Egyrészt azt, hogy nem végeztek el kellő számú kísérletet illetve nem dokumentálták ezeket nyugati szabványok szerint. Másrészt menet közben kiderült: az orosz hatóságok félrevezették a világot: háromszor annyi a vírus halottak száma mint amennyit eddig beismertek!

Harmadszor: az orosz vakcinát nem adták be Putyin elnöknek, akit különleges buborékban óvnak a Covid-19 járványtól.

Negyedszer: a vakcina egyik kutatója kiesett egy toronyház ablakából Szentpéterváron. A neves tudósnak állítólag kétségei voltak a vakcina hatékonyságával kapcsolatban. Ezeket a kétségeket egyelőre csak kollégáival osztotta meg, de arra készült , hogy megossza gondjait a világhálón.

Szerbia Putyin legjobb szövetségese

Oroszország egyre másra veszítette el a szövetségeseit a Balkánon. Egyes államok mint például Románia kifejezetten ellenséggé vált: az USA legfontosabb katonai támaszpontja lett a térségben. Szerbia viszont fenntartja hagyományosan jó kapcsolatait Oroszországgal, amely mindenkinek kínálgatja Covid-19 védőoltását, de egyelőre nem túlságosan eredményesen.

Szerbia – éppúgy mint Magyarország – a Pfizer-BioNtech vakcinával kezdte meg a tömeges oltási kampányt.

Szerbül beszélt Macron Belgrádban

0

Hosszú szerb nyilatkozatban méltatta Franciaország és Szerbia barátságát Emmanuel Macron francia elnök Belgrádban. Ahol 2001 óta nem járt francia elnök.

Tavaly november 11-én pedig Párizsban súlyosan megsértették Szerbia elnökét: csak a másodvonalbeli vezetők között kapott helyet amikor az első világháború győztes lezárását ünnepelték miközben Hasim Thacsi koszovói elnök Angela Merkel társaságában gyönyörködhetett a katonai parádéban. Az első világháború idején Szerbia Franciaország szövetségese volt, ezért is kapta meg Magyarország területének egy részét a trianoni béke során. Belgrádban emlékmű hirdeti a megbonthatatlan szerb – francia barátság emlékét.

Csakhogy a kilencvenes években a délszláv háborúk idején Franciaország elítélte Milosevicset és francia gépek is bombázták Belgrádot. Mindez már feledve van, mert mind Párizs mind Belgrád immár abban érdekelt , hogy új barátság jellemezze a kapcsolatukat. Szerbia szeretne bejutni az Európai Unióba, és ehhez Franciaország támogatása nélkülözhetetlen. Párizs pedig azt szeretné, ha Belgrád nem kizárólag Oroszországra és Kínára támaszkodna hanem az Európai Uniót tekintené a legfontosabb partnerének. Ezért szentel kétnapos látogatást Szerbiának Emmanuel Macron elnök, aki igen aktív a diplomáciai fronton. Diplomáciai tanácsadója jelezte: a francia elnök a héten telefonon eszmét cserél Rohani iráni elnökkel, Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal, hogy megpróbálja megmenteni az atomalkut, melyet 2015-ben Franciaország is aláírt, de amelyből tavaly az USA kilépett.

Magyar diplomaták közreműködésével szállították Gruevszkit Montenegróba, onnan Szerbiába

A montenegrói sajtó is rászállt arra az eseménysorozatra, amelynek során a kétéves börtönbüntetésre elítélt volt macedón miniszterelnököt Szkopjeből a szomszédos Albániába, onnan magyar diplomata gépkocsival Montenegróba majd tovább Szerbiába szállították.

A Dan nevű lap részletesen leírja, hogy a tiranai magyar nagykövetség két diplomatája utaztatta Nikola Gruevszkit Montenegróban. A fővárosban, Podgoricában a szökött bűnözőt két, Montenegróban szolgáló

magyar diplomata vette át, az egyikük az ottani nagykövetség nagykövet helyettese (Császár Zoltán).

Prijepoljenál két, Szerbiában diplomáciai feladatot ellátó magyar képviselő vette át és vitte Szerbiába. A montenegrói média úgy tudja, hogy Gruevszki, akitől korábban a macedón hatóságok elvették az útleveleit (privát és diplomáciai) személyi igazolvánnyal kelt át a határokon. A montenegrói rendőrség szerint akkor még nem volt érvényben levő nemzetközi elfogató parancs ellene.

A Vijesti nevű újság úgy tudja, hogy Gruevszki és magyar kísérete november 11-én 19 óra 19 perckor lépett be Montenegró területére Albániából, a Božaj nevű határátkelőhelyen, személyi igazolványt használt. A gépkocsinak diplomáciai rendszámtáblája volt, a márkája pedig Volkswagen Jetta (CD1026). Az újság közölte a diplomaták neveit is, de a magyar nevek montenegrói fordítása nem a legpontosabb és a félreértések elkerülése végett nem közöljük. Magyar nevekről van szó. Az ország területét 22 óra 16 perckor hagyták el a dobrakovoi montenegrói-szerb határátkelőn.

Szerbiába már az 55A05 rendszámtáblájú szintén diplomáciai kocsival lépett be,

a már említett Császár Zoltán és még egy magyar diplomata kíséretében.

A montenegrói rendőrség közleményben erősítette meg Gruevszki utazásának tényét az országban, kiemelve, hogy minden az eljárási szabályok szerint történt, mert abban az időpontban Gruevszki ellen nem volt érvényben levő nemzetközi elfogatási parancs.

Koszovói ajánlat Izraelnek

Koszovói ajánlatot tett Izraelnek: „ha elismertek, akkor Jeruzsálemben lesz a nagykövetségünk”.  Ezt Hasim Thaci elnök egy albán televíziónak nyilatkozva mondta a Jewish Telegraph Agency jelentése szerint.  Az elnök arról is beszélt, hogy  az USA száz százalékban támogatja Koszovót, s neki remek a kapcsolata Donald Trump elnökkel.

Trump tavaly decemberben döntött úgy, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és ezért oda helyezi át az USA nagykövetségét Tel Avivból. Izraelben egyértelműen kedvezően értékelték Trump döntését, ami azonban a muzulmán világban komoly ellenhatást váltott ki. Emiatt eddig csak nagyon kevés állam követte az Egyesült Államok példáját. Egyikük sem muzulmán.

Koszovó lakosságának a többsége viszont albán és muzulmán. Ez adja az ajánlat igazi értékét.

Az egykori Jugoszlávia legelmaradottabb tartománya 2008-ban vált függetlenné. A polgárháborúban sokat szenvedett, mert az albán többséggel szemben brutálisan lépett fel a szerb hadsereg. Hasim Thaci egyike volt azoknak, akik megszervezték az albán milíciákat, ezért máig igen népszerű Koszovóban. Az ország komoly gazdasági gondokkal küzd, a kétmilliós ország nem tud munkát adni polgárai jelentős részének. Ezért százezrek élnek külföldön. A nyitás Izrael felé azzal kecsegtet, hogy több külföldi befektető érkezik az országba.

Koszovó nemzetközi elismerését elsősorban Szerbia és Oroszország akadályozza. Rajtuk kívül a világ soknemzetiségű államai jelentős részben szintén nem ismerik el Koszovót, attól tartva, hogy saját nemzetiségeik ezt precedensnek tekintik.

Az Egyesült Államok és az EU országainak a többsége azért támogatta Koszovó függetlenségét, mert a lakosság döntő többsége albán (90%), és ők a véres polgárháború után semmiképp sem akartak továbbra is a szerbek fennhatósága alatt élni. Koszovóban ma is sok szerb él, és a közvélemény számára a nemzeti múlt fontos színterének számít Szerbiában.

3 ezer körül vannak menekültek Szerbiában

Ez a szám az utóbbi hónapokban alig változott, Bulgáriából tavasz óta többen jönnek, viszont az északi részeken, például a szabadkai táborban a számuk nem haladja meg az ötvenet. Itt várják, hogy Magyarországon keresztül Svájcba vagy Németországba jussanak.

A legtöbb menekült délről, Bulgária és Macedónia felől érkezik Szerbiába, méghozzá legtöbben Afganisztánból, majd Pakisztánból, Iránból és Irakból, míg Szíriából egyre kevesebben.

Az év eleje óta valamivel több mint 8500-an tartózkodtak hosszabb-rövidebb ideig az összesen 18 befogadó központban. Érdekes adat, hogy közülük több 3 ezren kifejezték megérkezésükkor, hogy Szerbiában kérnek menedékjogot, viszont csak 78-an fordultak hivatalosan is a hatóságokhoz.

A szerbiai menekültügyi szervek adatai szerint egy-egy menedékkérő volt olyan országokból is mint Ausztrália, Hollandia, Románia, Oroszország, Törökország stb.

Svetlana Palić, a szerb kormány képviselője több helyi lapnak úgy nyilatkozott, hogy 2015 óta a helyzet teljesen megváltozott: a befogadó központokban több idő van a menekültekkel való foglalkozásra. „Arra beszéljük rá őket, hogy türelmesen várják ki, amíg bejuthatnak Magyarországra, mert az illegális határátlépés nagy veszélyekkel jár.”

Valamivel összetettebb a helyzet Bosznia-Hercegovinában, ahol több mint 16 ezer menekült van és akiknek a „mozgatása” azaz az egyik területről a másikra szállítása komoly feszültségeket okoz. Ez azonban elsősorban az ország megoldatlan belső problémáiból és nem magukból a migránsokból fakad.

Egy viszonylag új útvonalon érkeznek a menekültek Bosznia-Hercegovinába: Görögország, Macedónia, Montenegró vagy Koszovó érintésével. A cél az EU tag Horvátország, majd a schengeni övezetbe tartozó Szlovénia.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK