Kezdőlap Címkék Moszkva

Címke: moszkva

Szijjártó: a magyar kormány nem akar közös uniós hitelfelvételt

0

A politika sajátja az érdekervényesítés akár nyomásgyakorlás útján is. Ennek az erőviszonyok határozzák meg a mértékét. Sok farok fizetett már rá amiért csóválni akarta a kutyát.

“A külügyminiszter kolléga félreérti a helyzetet, számunkra elvi kérdés az uniós hitelfelvétel elutasítása. Szerintünk ugyanis nem a közös európai eladósodás jelenti a jövőt. Az európai jövő nem a nagy adósság hegyek felé tart” – jelentette ki a magyar külügyminiszter. Korábban Annalena Baerbock német külügyminiszter azt vetette a magyar kormány szemére, hogy megvétózza azt az uniós segély csomagot, amely 18 milliárd euró értékű támogatást nyújt Ukrajnának. A háborúban álló Ukrajnának ez létszükséglet – hangsúlyozta a német diplomácia vezetője. Magyarország kétoldalú alapon támogatja Ukrajnát – közölte Szijjártó Péter. Ez nyilvánvaló képmutatás hiszen

a magyar kormány sem fegyvert nem szállít Ukrajnába sem pedig pénzügyi támogatást nem nyújt.

Ennek Putyin nyilvánvalóan örül, de a jelenlegi helyzetében ez csekély vigasz hiszen az oroszok a legnagyobb katonai vereségüket szenvedték el Herszon körül.

Biden amerikai elnök egyidejűleg kijelentette: csakis akkor kerülhet sor béketárgyalásra az oroszokkal, ha a megszálló csapatok elhagyják Ukrajna területét. Putyin négy ukrán tartományt is Oroszország részének nyilvánított – köztük Herszont is. Arról már nem is beszélve, hogy a Krím félsziget is Ukrajnához tartozott 2014-ig amíg az oroszok el nem foglalták.

Putyin pácban

A nagy katonai vereség és a fokozódó diplomáciai elszigetelődés miatt Putyin úgy döntött, hogy nem vesz részt a G20 csúcstalálkozón Indonéziában. Erre két oka lehet: egyrészt nem kíván vele tárgyalni az amerikai elnök, aki viszont eszmecserét folytat Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Másrészt pedig Putyin attól tarthat, hogy távollétében politikai puccsot szervezhetnek ellene Moszkvában. A háború ugyanis több mint nyolc hónapja tart, és az orosz hadsereg szánalmasan leszerepelt. Korábban a titkosszolgálat mondott csődöt amikor a villámháborús terv befuccsolt, mostanában pedig a hadseregről derül ki, hogy távolról sem oly hatékony mint ahogy azt Putyin állította.

Kifizetődik-e a magyar diplomácia orosz barátsága?

Vesztes oldalon állni korántsem biztos, hogy jó befektetés. Putyin hazugsága már régen megbukott: Magyarország nem kapja olcsóbban a földgázt.

Miért érdemes akkor szembeszállni az Európai Unió legerősebb országával Ukrajna ügyében?

Az egyik ok nyilvánvaló: a magyar kormány így kívánja zsarolni Brüsszelt, hogy hozzájusson az eurómilliárdokhoz. Amikor az Európai Unió felvette első közös hitelét, akkor a magyar kormány ebből jelentős összegre számított, de ez nem érkezett meg. A német parlament meg is szavazta, hogy a magyar kormány csak egy részét kaphassa meg a 13 milliárd eurós uniós támogatásnak. Enélkül viszont a nemzeti együttműködés rendszere meginoghat hiszen Orbán Viktor egyre kevésbé képes finanszírozni nagy találmányát. Pénz híján pedig a lelkesedés ugyancsak gyorsan csökkenhet.

A másik ok, ami miatt a magyar kormány nem lelkesedik a közös hitelfelvételért az úgynevezett Hamilton hatás. Az USA úgy jött létre, hogy Hamilton pénzügyminiszter egyesítette a tagállamok adósságait, és ily módon mindenkinek érdekében állt az egyesülés. Vagyis a közös hitelfelvétel egy lépést jelenthet az Európai Egyesült Államok felé. Ettől irtózik Orbán Viktor hiszen hatalmát ez nagymértékben korlátozná. Csakhogy a hatalom megtartásához szüksége van az Európai Unió pénzére.

Ebben a helyzetben csakis a képmutatás és a hazudozás segíthet, de ebben a tekintetben Orbán Viktor eddig sem szorult bátorításra.

Skandal! – német botrány orosz titkosszolgálati szállal

Németország legnagyobb pénzügyi botránya volt a második világháború után a Wirecard bukása hiszen a céget fénykorában 24 milliárd euróra becsülték. Most Skandal! címen dokumentumfilmet mutattak be arról, hogy miképp jutott a csúcsra és onnan a mélybe a Wirecard, melyet Merkel kancellár és Putyin elnök is támogatott.

1,9 milliárd euró hiányzik a Wirecard számláiról

– írta meg a londoni Financial Times, amely leleplezte a botrányt. A Wirecard csődbe jutott, a vezérigazgatót letartóztatták.

A mindent mozgató menedzser viszont Oroszországba menekült.

A Bellingcat értesülései szerint Jan Marsalek, aki az osztrák titkosszolgálat tisztje volt, de kiváló kapcsolatot ápolt az oroszokkal is, döntő szerepet játszott a cég felfuttatásában. Elsősorban abban, hogy megszerezte Angela Merkel akkori német kancellár és Putyin elnök támogatását. Cserébe szabad kezet kapott a Wirecard ügyeinek intézésében. Hozzá kerültek az ázsiai üzletek vagyis a német óriás leginkább reménytkeltő piaca. Csakhogy a brit hírszerzés megsúgta a Financial Timesnak, hogy Jan Marsalek saját számlára dolgozik illetve az oroszok élvezik munkálkodásának gyümölcsét.

2019 júniusában a Financial Times megírta: 1,9 milliárd euró hiányzik a Wirecard ázsiai számláiról. Sőt valószínűleg soha nem is volt ott. Csakhogy a német pénzügyi felügyelet elnéző volt a Wirecard-dal szemben hiszen mögötte állt Merkel kancellár. Aztán a független könyvvizsgáló kiderítette az igazságot, a német és az angol lapok pedig megírták. Jan Marsalek azonnal a Fülöp szigetekre utazott, hogy “utánanézzen a dolgoknak”. Azóta se látta őt senki. Illetve felismerték őt Belorusziában és Moszkvában is. Németország kérte is a kiadatását, de az oroszok annyit közöltek: nálunk nincs ilyen külföldi polgár!

Hol van Marsalek

A Bellingcat kiderítette, hogy osztrák diplomata útlevéllel – Jan Marsalek osztrák állampolgár – 2015 óta rendszeresen járt Oroszországban. Ott kapcsolatba került vagy az FSZB-vel vagy pedig a katonai titkosszolgálattal, a GRU-val. A német Bild Zeitung idén már azt írta, hogy Jan Marsalek Moszkvában él “az FSZB felügyelete alatt.”

Münchenben Jan Marsalek állítólag nyíltan fogadta az orosz titkosszolgálat tisztjeit, akik megbízták a többi között annak az oroszbarát milíciának a finanszírozásával, amely Líbiában képviselte Putyin érdekeit. Jan Marsalek müncheni villája épp az orosz konzulátus mellett van. Andrej Csuprigin magasrangú GRU tiszt a villa gyakori látogatója volt.

Jan Marsaleknak nagy szerep jutott abban is, hogy pénzelje Putyin európai barátait. Az osztrák Szabadságpárt, amely híres volt Putyin barátságáról, állítólag jelentős pénzhez jutott rajta keresztül. Nem kizárt, hogy a magyar szélsőjobboldal is szerepelt a kedvezményezettek listáján.

Mindenképp érdekes, hogy Jan Marsalek tíz éven át a legnagyobb német digitális pénzügyi vállalkozás műveleti igazgatója lehetetett.

Az osztrák titkosszolgálatot többször is bírálat érte Amerikából, hogy túlságosan is jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Sebastian Kurz kancellárt az USA meg is fenyegette azzal, hogy kizárják Ausztriát a Berni Unióból, ha nem vet véget az orosz barátságnak. A Berni Unióban egyeztetik az USA európai szövetséges titkosszolgálatai elképzeléseiket az amerikaiakkal. Sebastian Kurz a figyelmeztetést követően hamarosan eltűnt Ausztria politikai életéből.

Jan Marsalek jelenleg Interpol körözés alatt áll, és Európa legkeresettebb bűnözői közé tartozik.

A félelem anatómiája

Miért nem vonulnak az oroszok Moszkvába? A népszerűtlen tervezetnek való ellenálláshoz koordinációra van szükség – mondja Vladimir Gelman politológus a Meduzának nyilatkozva. Elolvasva szomorú képet kaptam a hazai ellenzék tehetségtelenségéről, tehetetlenségéről is.

Az orosz mozgósításról szóló múlt heti hivatalos bejelentést követően a háborúellenes tiltakozások ismét több ezer letartóztatást eredményeztek – a jelenlegi szám szerint
2400-at, amint azt az Egyesült Nemzetek Szervezete is elismert. A leghevesebb tüntetések Dagesztánban zajlottak, ahol a rendőrség gépfegyverekkel lőtt a levegőbe, és ennek ellenére továbbra sem tudták eloszlatni a tömeget.

Az oroszországi régiók többségében azonban meg sem közelítette ezt az intenzitást a tiltakozó tömeg. Vladimir Gelman részletes elemzését az oroszországi tiltakozó magatartásról. Íme, amit elmondott nekünk arról, hogy mi fojtja el a tiltakozást Oroszországban – saját sűrített újramesélésünkben.

Albert Hirschman német-amerikai közgazdász „Exit, Voice, and Loyalty” című könyvében leírta, hogyan reagálnak az egyének, szervezetek és egész államok a válságokra. A könyv válaszadás két alapvető lehetőségre, amelyet először Hirschman vizsgált a fogyasztói magatartás kontextusában. A „hang” a szituációban való vokális részvételt jelenti, míg a „kilépés” durván szólva egy olyan stratégia, amellyel kommentár nélkül menekülünk a helyzetből. 1970-es első publikációja óta Hirschman kereteit különböző szférákra, így a politikai magatartásra is alkalmazták. Ez vonatkozik a jelenlegi oroszországi helyzetre is, és segíthet megérteni, hogy Oroszország jelenlegi, rendkívül népszerűtlen mozgósítása miért nem találkozik nagyobb ellenállással a potenciális hadkötelesek, családjaik és a szélesebb nyilvánosság részéről.

Azt mondhatjuk, bajok idején az oroszok általában a második stratégiát részesítik előnyben. Amikor veszélyben vannak, megpróbálják elkerülni a forrását, ahelyett, hogy szembeszállnának vele. Ezen a héten, a Novaya Gazeta Europe információi szerint 260 000 férfi hagyta el Oroszországot a mozgósítás múlt heti bejelentése óta. Ez minden bizonnyal megerősíti az észlelt fenyegetés nagyságát, és a közvélemény általános válságérzetét. De

továbbra is egyének, nem tömegek tiltakoznak az orosz tervezet ellen.

A politikai tiltakozás nehézsége az, hogy koordinációt igényel. A kivándorlás viszont nem – ez egy személyes döntés, amelyben a siker esélyei nem sok más embertől függenek. Ami a tervezet elleni tiltakozást illeti, azt a fajta alulról építkező tevékenységet látunk, ahol a helyi közösségek erősek, és ahol a közösség számára jelentős múltbeli események aktiválják a választ. Dagesztánban és másutt is ez volt a helyzet

A sérelem és a koordinációs képesség együttes érzése az, ami megkülönbözteti azokat a régiókat, ahol tömegtüntetésekkel találkozunk. Ezek azok a helyek, ahol a katonai közigazgatás különösen szívesen teljesítette a mobilizációs kvótákat – aztán kiderült, hogy ezekben a közösségekben már léteztek olyan koordinációs mechanizmusok, amelyek előre nem látható módon „mozgósították” őket.

Ezek az esetek nem jellemzőek Oroszországban. Mahacskala hős asszonyai, akik ott harcoltak a rendőrökkel, szeretteikért – férjeikért, gyermekeikért és rokonaikért – harcoltak. Ez legjobb esetben azt jelenti, hogy a szeretteik helyett valaki mást mozgósítanak, olyan helyeken, ahol kisebb az ellenállás.

Ez a fajta helyzet – abban az értelemben, hogy megtörténhet valami, amit nem szeretek, de jobb, ha „nem az én udvaromban” – nem csak Oroszországra jellemző. A kérdés az, hogy egy adott helyen milyen közösségi koordinációs eszközök állnak rendelkezésre.

A latin-amerikai tekintélyelvű rezsimek például rendszeresen szembesültek a szakszervezetek szervezett ellenállásával. Oroszországban Alekszej Navalnij csapata megpróbált ilyen koordináló erővé válni, de ez mára gyakorlatilag összeomlott. Egyes tagjai ellen eljárást indítottak, mások elhagyták az országot. Koordinációs potenciáljuk már 2022 februárja előtt is zuhant.

A kormánypárt megértette a Navalnij szervezet által jelentett valós fenyegetést; mindent megtettek, hogy megoldják, és működött. Persze, némi online koordinációt külföldről is meg lehet tenni – de csak a valós, helyszíni koordináció kiegészítéseként.

Emellett komoly az elnyomás veszélye, ami visszatartja az embereket a tömegtüntetésekben való részvételtől. Tudatosan vagy sem, az emberek mérlegelik a siker esélyeit a lehetséges kockázatokkal szemben. És ezek a kockázatok nagyon magasak – tekintve, hogy büntetőjogi felelősségről beszélünk. Eközben a siker esélye nagyon szerény. Természetes, hogy az orosz emberek csendesen meghozott egyéni döntésekhez folyamodnak, nem „hanggal” és nem kollektív, nyilvános cselekvéssel.

A tanulság, amit Oroszország-szerte levonnak Dagesztánból, nem annyira az, hogy lehetséges a tiltakozás, hanem az, hogy a tüntetők ki vannak téve a rendőri brutalitásnak, és ami még rosszabb, a kínzásnak.

Dagesztán példáját más régiók is követhetik, ha nyilvánvalóvá válik, hogy az elnyomó gépezet nem tud lépést tartani a tiltakozások tömeges jellegével.

Egy ilyen fejleményhez olyan aktivisták kritikus tömegére lenne szükség, akik képletesen szólva készen állnak arra, hogy viharba vigyék az államot. Ezt még nem látjuk – ehelyett azt látjuk, hogy egyének megpróbálják megvédeni szeretteiket.

Az elnyomó gépezet bármely észrevehető gyengülése tiltakozásra bátoríthat. Jelenleg azonban az MVD-erők és a Rosgvardiya (Nemzetőrség) erősen motiváltak a tiltakozások leverésére – hiszen hasznosságuk itthoni bizonyítása mindannyiukat távol tartja Ukrajnától.

Egy másik változó a nyilvános elégedetlenség szintje. Egy elhúzódó háború befolyásolhatja itt a dinamikát, de nehéz konkrét előrejelzéseket tenni, a puszta valószínűségeken kívül.

Még a mozgósítottak nagy számának „hazatérése” sem biztos, hogy szervezett kollektív cselekvéssé válik. A cselekvéshez nem csak heves érzelmek, hanem bizonyos koordinációs eszközök is szükségesek, amelyek kialakulásához idő kell. A koordinációt ösztönözheti a helyzet romlása – a csatatéren bekövetkezett halálesetek, valamint a gazdasági visszaesés –, de ismét nehéz megjósolni az ilyen fejleményeket.

Oroszország nagy mérete lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy minimalizálják a regionális tiltakozás jelentőségét, és az „oszd meg és uralkodj” politikáját alkalmazzák. Ami Mahacskalában történik, valószínűleg nem terjed át Moszkvára vagy Pétervárra. Egy kisebb országban országos anyák felvonulásra lehetett számítani a fővárosban. De a dagesztáni anyák nem vonulnak egészen Moszkváig.

Egy másik tényező itt az uralkodó elit állapota és az, hogy valójában milyen tekintélyelvű rezsimmel van dolgunk. Egyes rezsimet kollektíven, különböző, eltérő potenciállal rendelkező szereplők irányítanak. Ilyen körülmények között az uralkodó osztályon belüli konfliktusok néha rendszerváltáshoz vezethetnek. 1957-ben a Georgij Malenkov, Vjacseszlav Molotov és Lazar Kaganovics vezette pártellenes csoport megpróbálta leváltani Nyikita Hruscsovot. Nem sikerült nekik, és Hruscsov kirúgta ellenfeleit. De 1964-ben Hruscsovot eltávolították. Ez azért vált lehetségessé, mert a Legfelsőbb Tanács Elnöksége olyan szerv volt, amely kollektíven rendezte a kérdéseket, és képes volt megszabadulni a kényelmetlen alakoktól – ami fontos döntési színterévé tette.

Az egyetlen politikai szereplő által vezetett personalista rezsimeknek – beleértve Oroszország jelenlegi rezsimjét is – nincs ilyen kollektív döntéshozatali mechanizmusuk.

Ha megnézi a Szövetségi Biztonsági Tanács 2022. február 22-i ülésének felvételét, azt látja, hogy ez a szerv semmilyen módon nem volt képes egyensúlyozni az elnök pozíciója között. Ami még rosszabb, tagjainak bőven van vesztenivalójuk – és ismét, akárcsak a hétköznapi polgárok,

az uralkodó elit tagjairól is elmondható, hogy a kilépési stratégiákat részesítik előnyben a hangos ellenállás stratégiáival szemben.

Az úgynevezett „hangos” és „kilépésen” kívül Hirschman egy másik lehetséges stratégiát is azonosított a válságok kezelésére – nevezetesen a „hűséget”, vagy a kívülről meghatározott események menetével való megbékélést. Később Hirschman tanítványai egy másik különbséget tettek a „hűség” és az „elhanyagolás” között, a semmittevés és a semmiféle reagálás stratégiája között. Ha ezt a modellt az orosz társadalomra alkalmazzuk, azt mondhatjuk, hogy amit itt látunk, az a hatalomvesztés érzéséből fakadó „hűség”. Ami az eliteket illeti, amit ők gyakorolnak, az „elhanyagolás”, amelynek célja saját kockázataik minimalizálása. Ebben az értelemben a hétköznapi polgárok és az elit egyaránt belátják, hogy egy közmondásos harc – vagy menekülés helyzetben egyik lehetőség sem menti meg őket. Úgy reagálnak, ahogy az adott körülmények között elvárható tőlük.

Ha ez a dinamika sajátosnak tűnhet Oroszország számára, az azért van, mert más országokban is létezhetnek bizonyos intézmények, amelyek más cselekvésre ösztönzik az embereket. Ha az állam valamilyen szörnyen népszerűtlen politikát fogadna el, a demokratikus intézmények ezt befolyásolhatják. Az Egyesült Államok kivonulása Irakból így valósult meg, a választók és a kormányzó elit részvételével.

A tekintélyelvű rendszereknek nincs ilyen változási mechanizmusa.

Az orosz tiltakozók nem befolyásolhatják úgy a külpolitikát, ahogy az egy demokráciában elvárható. Ez nem teszi a viselkedésüket irracionálissá – inkább az ellenkezője lehet sajnos igaz.

Egy ágyban az ellenséggel

Orosz kémnőt lepleztek le, aki Nápolyban a NATO haditengerészeti főhadiszállásán dolgozó tisztekkel barátkozott. Rivera asszony kémtörténetét azért most hozta elő a La Repubblica, mert a közelgő olasz választások esélyese az a jobboldal – szélsőjobb koalíció, mely ugyancsak nagy barátja Putyin elnöknek.

44 éve keresztelték meg Rivera asszonyt Peruban egy olyan templomban, amely akkor még nem is létezett. A Moszkvában kitalált hírszerző legendát senki sem ellenőrizte bár sejtették, hogy Rivera asszony az oroszoknak dolgozó hírszerző tiszt, de akkoriban Putyin a Nyugat szövetségese volt vagy legalábbis annak látszott. Rendszeres résztvevője volt a G8 csúcstalálkozóknak, vendégeskedett a nyugati fővárosokban. Akkoriban az is felvetődött, hogy Oroszország is beléphet a NATO-ba. Ám mind Putyinnak mind pedig az amerikaiaknak más terveik voltak. Sem Moszkvában sem Washingtonban nem feledkeztek meg egy pillanatra sem a szembenállásról. Az amerikaiak rendszeresen óvtak Putyin európai nyomulásától. Merkel kancellár azonban alternatívát látott a német-orosz együttműködésben éppúgy mint Silvio Berlusconi miniszterelnök. Mindkét politikus kiváló személyes kapcsolatot ápolt Putyinnal. Baerbock német külügyminiszter, aki a zöldek nevében az USA nagy barátjaként bírálta Merkelt, ma azt mondja, hogy Németország azért kapta olcsón az orosz gázt, mert cserébe feláldozta a függetlenségét. Valójában persze Merkel kancellár épp az amerikai függés ellensúlyozására találta ki az együttműködést Moszkvával és Pekinggel. Ebben Orbán Viktor csak tanítványa Merkel kancellárnak.

A szakítás

Amerikai segítséggel kipaterolták Kijevből Putyin emberét, Janukovicsot. Válaszul Putyin elfoglalta a Krím félszigetet és bejelentette igényét Kelet Ukrajnára. Merkel kancellár és Silvio Berlusconi igen megértő volt, de az angolszász hatalmak nem.

Fuck the EU

– fogalmazta meg röviden az USA álláspontját Nuland külügyi államtitkár helyettes, aki most újra funkcióba került Washingtonban.

Putyin parancsára az orosz hírszerzés megpróbálta kinyírni a szolgálat híres árulóját, Szkripal ezredest, aki Angliában élt. Az akció nem sikerült, válaszul megindult a hajsza az orosz kémek ellen Európában. Rivera asszony eltűnt.

Putyinnak azonban megmaradtak az olasz barátai. Silvio Berlusconit ugyan félreállították, mert ki akart lépni az eurozónából, de helyette Putyin felfedezte Matteo Salvinit. A Liga szürke Európa parlamenti képviselőjét az oroszok futtatták fel. Eddigi karrierje csúcspontján Olaszország belügyminisztere lett. Most is erre készül és nem is épp esélytelenül. Vajon mi lesz az orosz kémhálózattal, ha a belügy élén Putyin barátja áll?

A miniszterelnöki posztra esélyes szélsőjobboldali Giorgia Meloni igyekszik mindenkit megnyugtatni: az EU és a NATO hű tagállama lesz Olaszország akkor is, ha ő váltja az atlantista Mario Draghi miniszterelnököt a posztján Rómában. Sem Berlinben, sem Párizsban, sem pedig Washingtonban nem nyugodtak egyáltalán amiatt, hogy Putyin barátai hatalomra kerülhetnek Rómában. Valaki viszont nem is titkolja örömteli várakozását: Orbán Viktor szívrepesve fogadná szövetségesei győzelmét Rómában. Reményei szerint együtt akciózhatnának Berlin és Párizs ellen az Európai Unióban, az USA és Nagy Britannia ellen a NATO-ban. Orbán barátsága jelenleg olyan az Európai Unióban és a NATO-ban mint Piszkos Fred kapitányé: öl! A magyar miniszterelnök azonban bízik a jószerencséjében vagyis abban, hogy Trump visszakerül a Fehér Házba Washingtonban, akkor pedig vége lehet Putyin barátai pária szerepének…

Szijjártó Moszkvában gázért portyázott, miközben Brüsszel a gázembargót fontolgatja

A magyar diplomácia vezetője csütörtökön Moszkvába látogatott, ahol nem gyakori vendégek mostanság az uniós tagállamok vezetői azóta, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen február 24-én.

A magyar kormány folytatva hintapolitikáját azzal indokolja az utazást, hogy még 700 millió köbméter földgázt kell vásárolni ahhoz, hogy biztonságos legyen az ország ellátása a téli időszakban is. (Csak mellékesen jegyezzük meg, ha ahazai készlet nincsen meg miért adunk Szerbiának majdnem ugyanennyi földgázt. Gáz lehet ésszerű és hihető magyarázatot adni erre.)

Szijjártó olyan utasítást kapott Orbán Viktortól, hogy bárhonnan beszerezhet földgázt tekintettel a rendkívüli helyzetre. Amikor a magyar miniszterelnök Putyinnal aláírta a földgázegyezményt, akkor szó volt további földgáz vásárlásáról is, de közbeszólt a háború.

Az Európai Unió egyre másra hozta a szankciókat Oroszország ellen. Kezdetben csak a korszerű technológia exportját érintették volna a szankciók illetve a külföldi orosz pénzek befagyasztását. Később amerikai nyomásra az EU az orosz olajembargója mellett döntött. Orbán Viktor ezt megvétózta, így a MOL továbbra is vásárolhat orosz olajat, amely 30%-al olcsóbb a Brent olajnál. A MOL ebből a profitból tudja finanszírozni az üzemanyag ársapkát Magyarországon a hazai autósoknak.

Brüsszel gázembargót is szeretne

Az USA ösztönzésére az Európai Unió az olaj után földgázembargót is szeretne Oroszország ellen mondván ebből Putyinnak óriási jövedelme származik. Csakhogy sok uniós tagállam függése az orosz földgáztól olyan nagy, hogy a téli fűtési szezont veszélyeztetné,  ha a földgázembargót is bevezetnék Oroszország ellen. A magyar kormány hallani sem akar erről, de sok más tagállam is húzódik, ezért a földgázembargó egyelőre lekerült a napirendről Brüsszelben, de nem végleg.

Arra viszont aligha gondoltak az Európai Unió központjában, hogy egy tagállam még plusz orosz földgáz vásárlást tervezne az ukrajnai háború kellős közepén. Márpedig nyilvánvalóan erről van szó. Szijjártó Péter moszkvai tárgyaló partnerei Lavrov külügyminiszteren kívül: Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, az energiaügyek fő kormányzati embere Moszkvában és Gyenyisz Manturov ipari és kereskedelmi miniszterelnök-helyettes. Arról egyelőre nem lehet tudni, hogy az orosz Barátság Érdemrenddel nemrég kitüntett Szijjártó Pétert fogadja-e maga Putyin elnök is? Egy ilyen fénykép nyilván kihívást jelentene Brüsszelnek, ahol Navracsics Tibor kétségbeesett elszántsággal küzd az uniós eurómilliárdokért – elismerve azt, hogy a bizalmat még meg kell ehhez szerezni.
Ezzel a gesztussal ez aligha sikerülhet.

Pápai béke misszió Moszkvába és Kijevbe

Ferenc pápa ismét cáfolta, hogy egészségi állapota miatt lemondásra készülődne. A sajtónak elmondta, hogy hamarosan Kanadába utazik. Utána pedig el akar látogatni Moszkvába és Kijevbe, hogy megpróbáljon legalább tűzszünetet kialkudni a két harcoló féltől.

Ferenc pápa korábban találkozott Kirill pátriárkával, aki az orosz ortodox egyház vezetőjeként maximális mértékben támogatja Putyin agresszióját Ukrajnában. Válaszul az ukrán ortodox egyház megszakította a kapcsolatait Moszkvával, és a konstantinápolyi pátriárka támogatásával teljes mértékben önállóvá vált. Bertalan, konstantinápolyi pátriárka is elítélte Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

A pápa elítéli a háborút

Pietro Parolin, a Vatikán államtitkára már felvette a kapcsolatot Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel – mondta a pápa. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ez valamiféle békemisszió lenne, melynek során ellátogatna Kijevbe is.

Oroszországban kevés katolikus él, mert az ortodox egyház – az állam támogatásával – igyekszik vallási monopóliumot teremteni az országban. Ukrajnában azonban szép számban élnek görög katolikusok, akik elismerik a pápai felsőbbséget vagyis Rómához tartoznak. A szovjet időkben üldözték őket, de a független Ukrajnában fontos szerepet játszanak – különösen az ország nyugati részén, az egykori osztrák-magyar monarchia területén.

Mitől süllyedt el a fekete-tengeri orosz flotta zászlóshajója?

A Moszkva vesztét vihar okozta állítják az oroszok. A szakértők szerint az orosz csatahajó súlypontja túlságosan magasan van, ezért könnyen borulhat. Ukrán rakétatalálat érte az orosz zászlóshajót – állítják az ukránok. Az oroszok mindenesetre csapást mértek arra a hadiüzemre, amely ezeket az ukrán Neptun rakétákat gyártja.

A londoni Times egy harmadik verzióval szolgál: amerikai kémgép, melyet rakétákkal is fel lehet szerelni, süllyeszthette el az orosz zászlóshajót. Austin amerikai hadügyminiszter sosem titkolta, hogy megosztják a katonai hírszerzés információit az ukránokkal szinte azonnal. Most az történhetett, hogy az ukránok megkapták a pontos helymeghatározást az amerikaiaktól, és rakétákkal támadták a Moszkvát.

Az amerikai kémgép élőben figyelte az akciót, és nem kizárt, hogy maga is kilőtt rakétákat. Biztos ami biztos.

Mit lehet tudni az amerikai kémgépről?

A londoni Times szerint a Boeing P8 Poseidon Szicíliából szállt fel a kérdéses napon. A pozícióját utoljára az ukrán-román határtól húsz kilométerre rögzítették. Akkor körülbelül 100 kilométerre lehetett a Moszkva csatahajótól. Ezt követően az amerikai kémgép eltűnt a képernyőkről. Rövid időre ismét visszatért a képernyőre 18.23-kor de akkor már valahol Románia fölött, majd megint eltűnt. 19.24-kor újra feltűnt a képernyőn Románia felett, és visszarepült támaszpontjára Szicíliában. A Facebookon először 20.42-kor jelezték, hogy csapás érte a Moszkva csatahajót. Amely azután nagyon gyorsan elsüllyedt. Az oroszok azt állítják, hogy az összes matrózt kimentették, de a nyugati hírszerző szolgálatok ebben kételkednek.

Biden nem megy Kijevbe

Zelenszkij elnök meghívta Ukrajnába Joe Bident, aki közölte, hogy tanulmányozza az utazás lehetőségét. Washingtoni források szerint az elnök úgy döntött, hogy nem kockáztat, mert az oroszok reakciója kiszámíthatatlan. A New York-i Bloomberg úgy értesült, hogy Putyin közvetlen környezetében is mind többen bírálják az Ukrajnában folyó háborút. Ennek ellenére a hírszerzői jelentések megegyeznek abban, hogy Putyin kitart, ha nem is eredeti terve mellett, amely Ukrajna teljes leigázását jelentette volna, hanem egy B terv mellett, amely Kelet Ukrajna megszerzésére irányul. Ezért nevezte ki a Szíriában sikeres Dvornyikov hadseregtábornokot az orosz csapatok élére Ukrajnában.

Putyin fegyelmet tart a saját családjában is. Egyik lánya, Maria, külföldön akarta megünnepelni a születésnapját egy “baráti országban” feltehetően Törökországban. Putyin megtiltotta az utazást. A brit hírszerzés szerint az orosz elnök attól tartott, hogy lánya nem tér vissza Oroszországba a születésnapi ünnepségről.

A háború 54. napja – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

“… aki közvetlen és valóságos veszélyben saját biztonságára gondol, az a döntésre képes elme természetes működéséről tesz bizonyságot. Orr őrült, tehát le lehet szerelni. Csak annyit kell tennie, hogy kéri a leszerelést, de ha kéri a leszerelést, akkor már nem lehet őrült, és további bevetésekre küldhető.”
Joseph Heller

 

11:30 – Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy Mariupol sorsa vörös vonallá válhat a Kijev és Moszkva közötti tárgyalásokon.

10:25 – Ausztria valószínűleg néhány év múlva lesz képes lemondani az orosz földgázról – az ország 80%-ban az orosz gáztól függ, így “ma, holnap lehetetlen”. – mondta Karl Nehammer osztrák kancellár az NBC-nek.

09:20 – A regionális katonai igazgatás szerint legalább 6 embert öltek meg orosz rakéták Lvivben. A mentés jelenleg is folyamatban van, jelenleg 6 halottról és 8 sérültről tudnak . Egy gyermek is van az áldozatok között.

09:00 – Több orosz rakéta, amelyek reggel Lvivot lőtték, vasúti létesítmények közelében robbant. 

08:15 – A legfrissebb adatok szerint 24-en megsérültek és öten meghaltak Harkiv régióban az elmúlt 24 órában, ahol egész éjszaka ágyuzások hangja hallatszott. 

07:45 – Brit hírszerzési információk szerinz Mariupol védőinek kitartó ellenállása minden hadműveleti területen problémákat okoz az orosz csapatoknak. A titkosszolgálat megjegyzi, hogy a Kreml fellépési módszerei Mariupolban, a polgári infrastruktúra és a lakóházak ágyúzása megegyeznek azzal, amit az orosz katonaság tett Szíriában és a második csecsen háborúban alkalmazott – „annak ellenére, hogy az orosz védelmi minisztérium február 24-én kijelentette, hogy Oroszország nem fog csapást mérni városokra és a polgári lakosságra”.

06:55 – Az orosz hadsereg április 18-án, hétfőn reggel öt célzott rakétát lőtt ki Lviv (Lemberg) felé, a következmények tisztázása folyamatban van. 

03:00 – Április 16-án, a háború kezdete óta először többen érkeztek be Ukrajnába Lengyelországból, mint ahányan távoztak – jelentette a lengyel határőrség.

01:00 – A luhanszki Adminisztráció vezetője felszólította a régió lakosait, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget életükért, és hagyják el azt a területet, ahol a harcok zajlanak.

00:05 – Civilek, köztük nők és gyerekek rejtőznek víz és élelem nélkül  az orosz csapatok által körbezárt mariupoli Azovstal üzem területén. 

Putyin – Orbán

0

Február elsején találkozik Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor Moszkvában – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter, aki a Tassz hírügynökségnek nyilatkozott.

Az időzítés mindenképp érdekes hiszen Ukrajna körül nem csökken a feszültség. Blinken amerikai külügyminiszter azért utazott Kijevbe, hogy megnyugtassa az ukrán vezetőket: számíthatnak az USA-ra, ha Putyin megindítja csapatait ellenük. Egyúttal közölte: az USA 200 milliós dolláros gyorssegélyt ad az ukrán hadseregnek, hogy az képes legyen nagyobb ellenállást tanúsítani a jóval erősebb orosz fenyegetéssel szemben.

Magyarország a NATO tagja, de ez nem akadalyozza meg a magyar miniszterelnököt, hogy Putyinnal tárgyaljon Moszkvában. Vajon miről? Bár nyilvánvalóan szóba kerül Ukrajna is, de Szijjártó külügyminiszter szerint az energia probléma lesz a legfontosabb tárgyalási téma.

Problémák Paks körül

A magyar kormány azt szeretné, ha a két új reaktor még ebben az évtizedben megkezdené a működését – nyilatkozta Szijjártó Péter. Aki azért hozzátette: Orbán meg akarja vitatni Putyinnal, hogy miképp halad az építkezés előkészítése? Sok személyi változás történt Paks kapcsán, és az építkezés még sehogysem áll noha a magyar külügyminiszter az évtized végére már működő reaktorokat szeretne látni.

Ugyancsak problematikus a gáz helyzet is. Szijjártó Péter nemrég büszkén prezentálta a hosszútávú földgáz szállítási egyezményt, melynek minden részlete természetesen titkos – ahogy ezt már megszokhattuk. Csakhogy Magyarország most több gázt szeretne – nyilatkozta Szijjártó Péter. Aki nyilván abban reménykedik, hogy Putyin kisegíti Orbán Viktort, aki maga is profitál a nemzetközi földgáz kereskedelemből.

Mit ajánl cserébe a magyar kormány? Szputnyik gyártást Magyarországon! Bár az orosz vakcinát továbbra sem ismeri el az Európai Unió, de maga Szijjártó Péter is ezzel oltatta be magát. Magyarország az egyetlen állam az Európai Unióban, amely felhasználta a Szputnyik V vakcinát a Covid 19 vírus ellen.

“A Szputnyik nagyon jól teljesített Magyarországon, csaknem egymillió embernek adták be” – nyilatkozta a magyar külügyminiszter. Aki elmondta, hogy a magyar nemzeti vakcina gyár állíthatna elő Szputnyik oltóanyagot is. Ki vásárolna ebből? Ezt a kérdést nem tette fel magának Szijjártó Péter.

Egy kis választási segítség orosz barátainktól?

A magyar külügyminiszter erről természetesen egy kukkot sem szólt, de egyáltalán nem kizárt, hogy ez a téma is szóba kerül Putyin és Orbán eszmecseréjén. Precedens van: Marine Le Pen asszonyt 2017-ben a Kremlben fogadta Putyint. Majd a francia választási kampány idején Macron kampányfőnöke sajtóértekezleten közölte: orosz hekkerek – minden bizonnyal a titkosszolgálat megbízásából – megpróbálták megzavarni Marine Le Pen asszony ellenfelének kampányát! Végül Macron fölényesen győzött, és az ügy elaludt, de az orosz titkosszolgálat bizonyította: be tud avatkozni külföldi választásokba!

Orbánnak szüksége is lehet erre, mert az ellenfelét, Márki-Zay Pétert a nyugati hatalmak támogatják – mindenekelőtt az Egyesült Államok.

Ebben a helyzetben különösen érdekes lehet egy Putyin-Orbán találkozó Moszkvában. Más kérdés, hogy erről szokás szerint semmi lényegeset nem fogunk megtudni, mert mindkét fél ebben érdekelt.

Főügyész előzetesben

Kommandósok tartóztatták le Moldova főügyészét – számol be a Szabad Európa. A vád korrupció és hatalommal való visszaélés Európa egyik legszegényebb országában, ahol az Európa barát új vezetés igyekszik megszabadulni a Moszkva barát régi emberektől, akik majdnem mind a KGB utódszervezetéhez tartoztak. Valójában a korrupt hatalom fedezésével gyanúsítják az egykori főügyészt akinek a lakását is átkutatták.

A tolvajok börtönbe kerülnek és nem a parlamentbe

Ezzel kampányolt Moldova jelenlegi elnökasszonya. Maria Sandu az Európai Unió irányába tájékozódik miután a Moszkva barát rendszer korábban tönkretette az amúgy is koldusszegény országot. A nemzeti együttműködés rendszere keretében a hatalom emberei mindent elloptak ami mozdítható. Eközben a főügyész fedezte őket. A szovjet időkben ez természetes volt, de Moldovában már választásokat tartanak, így a Moszkva barát korrupt rendszer megbukott.

És Polt Péter?

A magyar főügyész éves jelentésében arról számolt be, hogy Magyarországon csökkent a korrupció. A valóság persze az, hogy a korrupciós vizsgálatok száma csökkent miközben a hatalom embereinek lenyúlásait sohasem vizsgálja a főügyészség.

Bár Polt Péter arról beszélt, hogy jó együttműködés alakult ki az európai ügyészséggel, egyáltalán nem véletlen az, hogy Orbán Viktor nem sürgeti a belépést az európai szervezetbe, amely kivizsgálhatja: mire is költik az uniós pénzeket a tagállamok?

Magyarországon az ellenzék szintén szeretné eltávolítani tisztségéből Polt Pétert, akit a hatalom hosszú távra bebetonozott tisztségébe.

Választási siker esetén a hatalomra került ellenzék aligha habozna, hogy Polt Pétert is gyorsan eltávolítsa fontos tisztségéből.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK