Kezdőlap Címkék Moszkva

Címke: moszkva

Az USA előre informálta Moszkvát a készülő terrorakcióról

Moszkvában a Crocus City Hallban legkevesebb 134 ember veszítette életét a terrorakció  következtében, melyet az Iszlám Állam hajtott végre. Vajon miért?

Korábban Putyin brutálisan leverte a csecsenek lázadását, akkor voltak is terrorakciók. Csak épp nem sokkal később kiderült, hogy egyik-másik terrorakciót maga az FSZB, a KGB utódszervezete hagyta jóvá, mert Putyin ily módon akarta maga mellé állítani az orosz közvéleményt. Zelenszkij ukrán elnök épp erre célzott amikor azt állította, hogy “az orosz elnök tudatosan áldozta fel országának polgárait.”

Moszkva kapcsolatai az iszlamista terroristákkal régi időkre nyúlnak vissza: Carlos, a latin amerikai forradalmár volt a KGB összekötője a palesztin terrorista szervezetekkel. Andropov, a KGB akkori elnöke, a Szovjetunió későbbi vezetője már az 1967-es izraeli-arab háború után úgy határozott, hogy támogatni kell az iszlamista erőket hiszen

“a muzulmánok több mint egymilliárdan vannak, a zsidók meg csak 15 millióan.”

Andropov ugyan maga is zsidónak született, de szorgos munkával eltüntette ennek nyomát, mert tudta, hogy zsidó nem lehet a Szovjetunió vezetője.

Amikor az Iszlám Állam egyszerre nyolc helyszínen indított támadást Párizsban, akkor a francia elhárítás – utólag – arra a következtetésre jutott, hogy a terrorakciót támogatta az orosz és a török titkosszolgálat. Emiatt a francia titkosszolgálatok egyetlenegy vezetőjét sem váltották le a brutális merénylet sorozat után.

Az USA előre figyelmeztette Moszkvát

Hetekkel korábban megérkezett az információ a tervezett terrorakcióról – számolt be a CBS televízió, amely azt is elmondta, hogy az amerikai nagykövetség mindenkit felszólított Moszkvában: ne menjenek színházba vagy operába, ne látogassanak tömeg rendezvényeket, mert nagy esély van egy terrorakcióra az orosz fővárosban.

Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Oroszországot, elítéli az Ukrajna elleni agressziót, de ennek ellenére fontosnak tartotta, hogy értesítse Moszkvát a készülő merényletről.

Bár az értesítést az oroszok megkapták, de mégsem tettek semmit.

A merénylők állítólag Törökországon keresztül érkeztek Oroszországba, onnan elég hosszú az út Moszkváig. Hogy jutottak el fegyverekkel az orosz fővárosig abban az országban, amely a háborúra hivatkozva totálisan ellenőrzi a lakosságot? Ilyen rosszul működik az FSZB vagy…?

Putyin megtorlást ígért

“Nincsen jövőjük azoknak, akik ezt a barbár támadást végrehajtották” – mondta az orosz elnök, akit nemrég választottak újra. “Még a vécén sem ülhetnek nyugodtan a terroristák” – mondta korábban Putyin, és az orosz csapatok brutálisan leverték a csecsen lázadást. Most az iszlamista merénylők Ukrajna irányába menekültek, és ez képtelen ötletnek tűnik, hacsak nem erre kaptak utasítást, mert Putyin Ukrajna irányába akarja fordítani a gyűlöletet. Blinken amerikai külügyminiszter miközben kifejezte együttérzését az áldozatok családtagjainak, sietett hangsúlyozni, hogy Ukrajnának semmi köze sincsen a terrorakcióhoz. Az ukránok hajtottak végre akciókat orosz területen, de mindig katonai célpontok ellen vagy olyan infrastruktúrát támadtak mint például olajfinomítókat vagy földgáz telephelyeket, melyek a háborúban igen fontosak Oroszország számára.

Most Putyin azt ígérte, hogy

“bárkik is voltak, bárki is irányította őket, meg fogunk mindenkit büntetni.”

Az orosz rendőrség eddig 11 embert vett őrizetbe a merénylet miatt.

Putyin annak idején a KGB James Bondja akart lenni, de nem vették föl a Jurij Vlagyimirovics Andropovról elnevezett elit hírszerző főiskolára? Miért nem?

“Mert jó csapat játékos, de önálló döntésekre gyakran képtelen”

– ez volt a felvételi bizottság véleménye.

Putyin mindig is a szilovikok, a tábornokok embere volt a Kremlben. Ehhez képest az orosz titkosszolgálat csúfosan megbukott Ukrajnában, ahol háromnapos villámháborúval akarta elfoglalni a szomszédos országot. A háború már több mint két éve tart, és már Moszkvában is érzik, hogy megnyerhetetlen. Az orosz népet újra motiválni kell. Az ilyen terrorakciók ezt a célt szolgálhatják jól mutatva, hogy a zsákutcában Putyin továbbra sem sejti: merre van előre?

Moszkva ügynöke volt a híres francia újságíró, aki Mitterrand elnökről is jelentett

0

Ki volt Brok, akinek valóda neve Philippe Grumbach és a sötét oldalon játszott: évtizedeken át a szovjet KGB-nek kémkedett. 35 éven keresztül tájékoztatta Moszkvát a francia elit belső ügyeiről? A párizsi L’Express most hozta nyilvánosságra a kémdossziét, amely saját egykori sztárját érinti.

Eszerint Philippe Grumbach évtizedeken keresztül tájékoztatta a szovjet illetve az orosz hírszerzést arról, hogy miről is tárgyal bizalmasan a francia elit. Különösen Francois Mitterrand érdekelte Moszkvát, aki az első szocialista elnöke lett az ötödik köztársaságnak 1981-ben. Franciaországban a szocialisták atlantisták voltak, és a kommunisták illetve a jobboldal akartak jobb együttműködést Moszkvával. Ezért 1981-ben az elnökválasztás előtt pár nappal a szovjet nagykövet Giscard d’Estaing köztársasági elnököt kereste fel tüntetően, aki azután – talán épp emiatt – el is veszítette a választást. Jött Mitterrand, aki szélsőjobboldali múltja ellenére a baloldal vezére lett, és Franciaország elnöke 1981 és 1995 között. Moszkva számára létfontosságú volt a francia kapcsolat hiszen erre az időszakra esett a szovjet birodalom felbomlása és a Szovjetunió bukása. Párizsban a Szovjetuniót illetve Oroszországot az USA ellensúlyának tekintették, ezért mindig is fennállt az együttműködési hajlam: De Gaulle tábornok olyan Európáról beszélt, amely az Atlanti óceántól az Urálig terjedt. Philippe Grumbach tehát hazafias feladatnak is tekinthette a kémkedést Moszkva javára hiszen a francia-orosz együttműködés a párizsi elit egy részének szívügye volt. Jean – Paul Sartre, a francia baloldal filozófusa gyakran hangoztatta, hogyha Washington és Moszkva között kell választani, akkor ő az oroszokat választja. A jeles filozófus élete utolsó szakaszában Mao elnök követője lett, és teljes mértékben szembefordult az Egyesült Államokkal.

Egy francia hadügyminiszter is kémkedett az oroszoknak

Az amerikai hírszerzés észrevette, hogy Moszkvában túlságosan sokat tudnak arról, hogy mi folyik a NATO-ban, ezért belső vizsgálatot indítottak, és kiderült: Francois Léotard, a francia hadügyminiszter a gyenge láncszem. Ő informálja Moszkvát az észak-atlanti szövetség terveiről. A fiatal szépreményű politikust, aki egykor arról álmodott, hogy a Francia Köztársaság elnöke lesz, villámgyorsan leváltották. Eltűnt a süllyesztőben. Nemrég halt meg. Philippe Grumbach alias Brok már 2003-ban elhunyt, de a kémdossziéja csak most került elő. Vajon miért?

Párizsban most is heves vitát folytatnak az elit tagjai arról, hogy merre van előre? Emmanuel Macron elnök Pekingből hazafele jövet úgy fogalmazott, hogy

“az Európai Unió nem lesz az Egyesült Államok vazallusa”.

Fő ellenfele, Marine Le Pen asszony Putyin barátja, aki az ukrajnai háború kitörése óta igyekszik távolságot tartani Moszkvától, de mindenki tudja Párizsban, hogy mozgalmát Putyin pénzelte a múltban. Amikor Párizsban szigorodott az ellenőrzés, akkor Orbán Viktor vette át részben ezt a szerepet.

Make Europe Great Again

Tegyük újra naggyá Európát! Orbán Viktor ezt az új jelszót dobta be évértékelő beszédében. Magyarországon ez csekély figyelmet keltett holott a tragikomikus szuverenitás koncepció helyett egy olyan elképzelésről lehet szó, melyet Párizsban már régóta sokan képviselnek – a többi között Franciaország magyar származású ex elnöke, Nicolas Sarkozy, aki Emmanuel Macron bizalmas tanácsadója is. Szemben Ursula von der Leyen atlantista elképzeléseivel, Párizsban már arra készülnek, hogy az Európai Unió önálló nagyhatalmi szerepet kell, hogy játsszon függetlenül attól, hogy visszatér-e Trump a Fehér Házba vagy sem. Ezt az európai tervet képviseli Macron elnök, aki jó kapcsolatot épített ki Giorgia Melonival. A francia-olasz tengely valamiféle európai szuverenitást szeretne az USA-val szemben is.

A fő kérdés persze az, hogy mit akar Németország? Scholz kancellár szavakban kiáll az atlanti vonal mellett, de elutazott Pekingbe Putyin Ukrajna elleni agressziója után is noha az Egyesült Államok ettől óvta őt. A német kancellár újra Kínába látogat áprilisban bár az USA arra buzdítja európai szövetségeseit: lazítsák kapcsolataikat Pekinggel, amely az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Peking az új Moszkva

Berlinben és Párizsban már régen rájöttek arra, hogy a dinamikusan fejlődő 1,4 milliárd lakosú Kína lehet az igazi ellensúly az Egyesült Államokkal szemben nem pedig a 140 milliós reformokra képtelen Oroszország, amely a múltban él ahelyett, hogy a jövőt fürkészné és a fejlődés irányát keresné. Berlinben és Párizsban foggal- körömmel ragaszkodnak a kínai kapcsolathoz, mert ez jelentheti az európai szuverenitást , amelynek alternatívája az, hogy az Európai Unió az USA szegény rokonaként finanszírozhat egy megnyerhetetlen háborút Ukrajnában miközben Washington a jövő iparágait fejleszti elcsábítva azokat Európából. Pekingben előszeretettel mutatnak rá arra, hogy az atlanti együttműködés nem épp előnyös Európának, ehelyett a hatalmas kínai piacot kínálják alternatívaként. Li Csiang kínai miniszterelnök ezt adta elő Davosban a világgazdasági fórumon rámutatva arra, hogy bár Kína gazdasági növekedése lassul, de még így is kétszer olyan gyors mint az Egyesült Államoké. Folytatja-e az USA a kereskedelmi háborút Kína ellen, melybe be kívánja vonni Európát is? Biden elnök nemcsak, hogy folytatja Trump kereskedelmi háborúját Kína ellen, de jócskán meg is szigorította a szankciókat különösen a chip gyártás terén. Trump újabb, brutálisabb kereskedelmi háborút ígér 60%-os büntető vámokkal Kína ellen. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter Pekingbe készül, hogy valamiféle modus vivendit találjon a világ két legnagyobb gazdaságának együttműködése számára. Európa nem követheti az USA-t a Kína elleni kereskedelmi háborúba saját érdekeinek teljes feláldozása nélkül. Ebben a helyzetben nem csoda, ha az európai elitek az impotencia képét mutatják hiszen mindenki számára előnyös megoldást igen nehéz találni akkor amikor a hazai lakosság az életszínvonal emelését követeli noha ennek nincsenek meg a gazdasági feltételei.

Rubel a mélyben – Putyin brutális intézkedéseket tervez

Egy dollár értéke 100 rubel fölé nőtt, és a nemzeti bank hiába emelte a kamatlábat 12%-ra, nem tudta megállítani a zuhanást. Putyin ezért tőke kontrollt tervez – értesült a Financial Times.

A nagy exportőröket arra kényszerítené az új rendszer, hogy bevételeik 80%-át váltsák át rubelre, hogy ily módon erősítsék a gyengélkedő orosz fizetőeszközt. Ezenkívül betiltanák a külföldi osztalék kifizetéseket. A külföldi hiteleket sem lehetne meghosszabbítani. Megszűnne mindenféle import támogatás. Ezenkívül korlátoznák a swap ügyleteket és azt az összeget, amelyet az exportáló cégek kivihetnek  Oroszországból. A csomagot a pénzügyminisztérium állította össze, amely bírálja a nemzeti bankot a kialakult helyzetért. A nemzeti bank – látva a drámai leértékelődést – vésztanácskozást hívott össze, és arról döntött, hogy

a kamatlábat brutális mértékben emeli 8,5%-ról 12%-ra.

Ilyesmire csakis tavaly tavasszal került sor nem sokkal azután, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Akkor a rubel árfolyama még drámaibb mértékben csökkent: egy dollárért már 150-et is adtak. Aztán Moszkvának sikerült elkerülnie a pénzügyi összeomlást, és ez nem volt könnyű hiszen Nyugaton zároltak mintegy 300 milliárd dollárt az orosz deviza készletből. Az energia válság a magas földgáz és olajárakkal kihúzta a bajból akkor Oroszországot, most azonban az elhúzódó háború miatt napvilágra kerültek az orosz gazdaság strukturális nehézségei, amelyeket a nyugati szankciók fokoztak.

Idén a rubel már 26%-ot veszített az értékéből. A fejlődő országok valutái közül a három legrosszabbul teljesítő közé tartozott.

Marad a gyenge rubel?

Szakértők rámutattak arra, hogy a gyenge rubelnek komoly előnyei is voltak Putyin számára hiszen a költségvetés problémáit így könnyebb volt megoldani. A háború igen költséges dolog, de ezt Putyinnak oly módon kell finanszíroznia, hogy ne okozzon lényeges életszínvonal csökkenést- írja a CNN gazdasági rovata. Az orosz elnök népszerűsége jelentős mértékben azon nyugszik, hogy korábban életszínvonal emelkedést produkált, most pedig azt ígérte Oroszország lakóinak, hogy “helyi hadművelettel” kiterjeszti az ország határait. Ma már mind nehezebb tagadni, hogy háború zajlik Ukrajnában, ahol lassan másfél éve mindkét fél hatalmas áldozatokat hoz a győzelem érdekében. Győzelem viszont sehol sincs, ezért a Kreml megkétszerezte idei katonai költségvetést, amely így túllépi a 100 milliárd dollárt. Oroszország sok fegyvert vásárol vissza Indiából és Észak Koreából.

A Reuters megszerzett egy olyan titkos dokumentumot, mely szerint a katonai költségvetés immár eléri a közkiadások egyharmadát!

Elvira Nabiullina, a nemzeti bank elnökasszonya elmondta a rubel válságával kapcsolatban, hogy csökkentek az export bevételek , mert az első félévben olcsóbb lett az olaj és a földgáz a világpiacon. Jelentősen megnőttek “az állami költségvetés igényei” – fogalmazott finoman a nemzeti bank elnökasszonya a katonai kiadások drámai emelkedésével kapcsolatban.

Mindez növeli az inflációt is, ezért a moszkvai nemzeti bank nem zárja ki a  kamatláb további emelését.

Makszim Oreskin, Putyin egyik gazdasági tanácsadója a nemzeti bankot okolta a nehéz helyzetért, és hangsúlyozta “a gyenge rubel rossz Oroszországnak, mert nehezíti a strukturális változásokat és negatív hatással van az életszínvonalra.”

Az orosz tisztek tömeges megmérgezése az ukrán ellentámadás része volt?

Csütörtök este egy ukrajnai tisztviselő arról számolt be, hogy Mariupol városában egy ünnepi rendezvényen „tömeges ételmérgezés” következtében két orosz tiszt meghalt, további 15 katona pedig kórházba került.

A Kreml úgy véli, hogy a mérgezést cianid pirulák és növényvédő szerek okozták, amelyeket a tányérok közelében helyeztek el.

Petro Andrijuscsenko, az ukrajnai Mariupol polgármesterének tanácsadója a Telegram-on  számolt be az esetről, és azt írta, hogy

„a mérgezést ukrán partizánok követték el, miközben a Kreml erői a haditengerészet napját ünnepelték az  elmúlt vasárnap”.

Elmondása szerint „az ünneplés alatt a tiszteket megmérgezték az egyik katonai létesítményben”.

A Kreml úgy véli, hogy a mérgezést cianid pirulák és növényvédő szerek okozták, amelyeket a tányérok közelében helyeztek el. Állításuk szerint ennek eredményeként 17 orosz katona került kórházba súlyos állapotban, két másik tiszt pedig később meghalt.

Azt is elárulták, hogy a mérgezést egy „Y” nevű csoport hajtotta végre, amely a mariupoli ukránbarát ellenállás része.

Növekvő aggodalom a Kreml tisztviselői részéről

Csütörtök este az Institute for the Study of War (ISW) becslése szerint a Kreml magas rangú tisztviselői körében egyre nagyobb az aggodalom az orosz területek elleni ukrán támadások számának növekedését miatt.

Két dróntámadást hajtottak végre a főváros Moszkva ellen, és még a város üzleti negyedében lévő irodaházakban is károkat okoztak. Eközben az orosz védelmi minisztérium ismét megkezdte a fegyverek kiosztását Belgorod városának térségében, az ukrán határ közelében, valamint Kurszk város térségében is.

Az intézet szakértői úgy vélik, hogy a Kreml magas rangú tisztségviselői körében megnövekedett félelem az ország belső biztonsági képességei miatti állandó aggodalomból fakad.

Ez főleg a „ Wagner-csoport ” zsoldosai által júniusban bekövetkezett katonai lázadás után történt . Arról is beszámoltak, hogy „a fegyverek, pilóta nélküli légi járművek és katonai járművek kiosztása ezeken a területeken abból az aggodalomból ered, hogy Ukrajna fokozni fogja támadásait a térségben”.

„nem halad olyan gyorsan”

Az ukrán ellentámadás „nem halad olyan gyorsan” – ismerte el Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke pénteken újságírók egy csoportjának nyilatkozva.

„Ha látjuk, hogy valami nem stimmel, akkor azt mondjuk. Senki nem fogja szépíteni” a helyzetet – folytatta, biztosítva, hogy Ukrajna nyugati szövetségesei nem tanúsítottak türelmetlenséget. „Nincs nyomás, csak egy kérdés: „Hogyan tudunk még segíteni?” Mindenki megérti, hogy lehetetlen nyomást gyakorolni Ukrajnára.

Andrij Jermak szintén kizárt minden tárgyalást Moszkvával mindaddig, amíg az orosz csapatok Ukrajna területen tartózkodnak. „Az álláspontunk nagyon világos. Ezekre a tárgyalásokra gondolni is csak azután lehet, hogy az orosz csapatok elhagyják területünket. Mindenki megérti, hogy nem fogunk beszélni az oroszokkal ” – tette hozzá.

Az oroszok szerint Ukrajna dróntámadást kísérelt Moszkva ellen

Ukrajna megpróbált csapást mérni a polgári infrastruktúrára, beleértve a repülőteret is, ami „terrorcselekménynek” minősül – közölte Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kedden.

„A kijevi rezsim azon kísérlete, hogy megtámadjon egy olyan területet, ahol polgári infrastruktúra található, beleértve a repülőteret, amely egyébként külföldi járatokat is fogad, újabb terrorcselekmény” – írta Zakharova a Telegram üzenetküldő alkalmazásban.

Több drón is megtámadta Moszkvát és térségét, átmenetileg megzavarva a repülést a Vnukovói repülőtéren kedden. Moszkva polgármestere azt mondta, a támadást sikerült visszaverni.

Drónok harca avagy Putyin elnököt már meg sem akarják ölni?

Hogy juthattak el az ellenséges drónok egészen Moszkváig? – tette fel a jogos kérdést Catherine Colonna francia külügyminiszter a France Inter rádióban.

Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov egyenesen az Egyesült Államokat vádolta meg azzal, hogy drónokkal akarta megöletni minden oroszok államfőjét, aki a támadás idejében nem is volt a Kremlben.

“Putyin mindig megőrzi a nyugalmát”

Antony Blinken külügyminiszter kétségeit fejezte ki az orosz verzióval kapcsolatban: “az Egyesült Államok fokozott elővigyázatossággal kezeli Oroszország állítását, hogy lelőttek két ukrán drónt, amely a Kremlt vette célba Ukrajnában.”

Zelenszkij elnök közölte: semmi közünk sincsen az akcióhoz.

Medvegyev, Putyin helyettese az Oroszországot irányító védelmi tanácsban, mindenesetre sietett megfenyegetni Ukrajnát, és kilátásba helyezte Zelenszkij elnök likvidálását. Az oroszok memóriája rövid: tavaly februárban épp erre tettek kísérletet Kijevben amikor megpróbálták megölni az ukrán elnököt. A gyilkos kommandó csapdába esett, és őket ölték meg az ukrán speciális alakulatok Kijev mellett.

Miért szervezhetett támadást önmaga ellen Putyin?

Az orosz elnök egyre inkább élet-halál harcnak igyekszik beállítani az ukrajnai háborút, amely kínosan sokáig elhúzódik és rengeteg áldozatot követel. Az eredmény pedig szánalmas: minimális területi nyereség és maximális nemzetközi elszigetelődés.

Érdemes volt belevágni a “különleges hadműveletbe” Ukrajnában?

Erre ma már valószínűleg Putyin is nemmel válaszolna. Menekülő utat keres, de ahelyett, hogy a béke irányába mozdulna, tovább masírozik előre a zsákutcába. Jellemző, hogy ebben a helyzetben a kormánypárti média zászlós hajója Magyarországon , az Indigó Ukrajnát vádolja azzal, hogy “egyre őrültebb akciókkal sodorják a világot a nukleáris háború felé.”

Közben a kínaiak szépen csendben hozzákezdtek a békeközvetítéshez, mindenekelőtt tűzszünetet szeretnének elérni. Hszi Csin-ping elnök egy órán át beszélt erről Zelenszkij ukrán államfővel, aki utána pozitívan nyilatkozott. Kína az egyetlen nagyhatalom, amely nyomást gyakorolhat Oroszországra.

Az Egyesült Államok kivár: bízik vagy legalábbis úgy tesz mintha bízna az ukránok katonai győzelmében.

A háttérben minden bizonnyal a nagyhatalmak előkészítenek valamiféle megoldást.

Az USA új pekingi nagykövete a washingtoni szenátus előtt azt mondta, hogy minden kérdésről hajlandók vagyunk tárgyalni a kínaiakkal beleértve azokat a problémákat is, melyek nem a két állam kapcsolatát érintik közvetlenül. Vagyis az Egyesült Államok hajlandó arra, hogy megvitassa akár Ukrajna ügyét is a kínaiakkal – elismerve ezzel Kína megnőtt súlyát a világpolitikában. Mit szólnak mindehhez az ukránok?

Hitler és Sztálin sem sokat filozofált ezen amikor 1939-ben az egykor a Habsburg birodalomhoz tartozó Galíciát Ukrajnához csatolta megszüntetve Lengyelországot. Jaltában sem sokat töprengtek a szövetségesek azon, hogy a kis népek mit akarnak. Amikor Churchill egyik tanácsadója nehezményezte Lengyelország átengedését a Szovjetuniónak, akkor a brit miniszterelnök visszakérdezett: mondja, maga ott akar élni?!

Szijjártó Moszkvában – USA szankciók magyar vezetők ellen

Orbán Viktor legfőbb janicsárja, ahogy Szijjártó Péter szívesen nevezi saját magát, ismét Moszkvában tárgyal.

A legmagasabb rangú partner Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, de szerepel a listán a Roszatom vezetője is. Ez az orosz cég építi Paks 2-őt. A magyar földgáz ellátás 80-85%-a Oroszországból jön, ezért az energiabiztonság szempontjából döntő fontosságúak ezek a tanácskozások – indokolta utazását Szijjártó Péter a Facebookon.

Arra az apróságra már nem tért ki, hogy miközben minden más uniós tagállam mérsékelni igyekszik a gázfüggést Oroszországtól addig az Orbán kormány fenntartja azt annak ellenére, hogy emiatt többször is bírálta őket Brüsszel és Washington, amelyek egységes fellépést és kiállást várnak Ukrajna mellett és Moszkvával szemben.

A magyar diplomácia orosz külön útja eddig nem fizetődött ki: Putyin nem adja olcsóbban a földgázt “magyar barátainak”  – ahogy azt megígérte.

A Népszava kiszámolta, hogy

Magyarország 256 milliárd forinttal fizetett többet az orosz gázért mintha azt a tőzsdén vásárolta volna meg.

Attól persze, hogy Magyarország nem járt jól, egyes magyar vezetők szépen pénzelhetnek az orosz gáz üzletből. Már a Szovjetunió is így finanszírozta a hozzá hű magyar kádereket, és Putyin folytatja ezt a gyakorlatot. Jelenleg a Gazprombankon keresztül pénzelik Putyin külföldi barátait. Egy listát megszerzett a brit hírszerzés, amely átadta azt a CIA-nak. Egy orosz oligarcha kiesett a kórház ablakán Moszkvában, mert állítólag köze lehetett a lista Nyugatra kerüléséhez. A magyar diplomácia nyugtalanul érdeklődött is Washingtonban a listáról, de csak azt a kétértelmű választ kapták, hogy egyelőre nem találtunk magyar nevet.

Amerikai szankciók

Az USA nem vár tovább: a nagykövetség bejelentette, hogy szerdán Pressman nagykövet szankciókról beszélhet, melyek egyes magyar vezetőket illetnek épp amiatt, hogy a magyar-orosz kapcsolatok éppoly szívélyesek ma is mint Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt pedig már több mint egy éve zajlanak a harcok Ukrajnában. A magyar diplomácia mind az Európai Unióban mind pedig a NATO-ban elszigetelődött hiszen Orbán Viktor az egyetlen olyan csúcsvezető, aki még nem látogatott el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Zelenszkij ukrán elnököt. Legutóbb már Stoltenberg NATO főtitkár személyesen közölte Szijjártó Péter külügyminiszterrel, hogy a magyar vétó ellenére megtartják a NATO – Ukrajna találkozót. A magyar diplomácia azért blokkolja ezt, mert a magyar kisebbség jogait az ukrán kormány nem kellőképp respektálja.

USA hírszerzés : Kína nem akarja növelni a feszültséget

Néhány nappal Hszi Csin-ping elnök moszkvai útja előtt a különböző amerikai hírszerző szervezetek a szenátus előtt számoltak be arról, hogy mit tartanak a legnagyobb fenyegetésnek az USA stratégiai érdekeire.

April Haines az amerikai hírszerzést koordináló főnök hangsúlyozta, hogy “Kína a legfőbb fenyegetés, de jelenleg nem törekszik a feszültség fokozására és nem akar háborút kezdeni Tajvan miatt. Hszi Csin-ping elnök nyugalmat akar, hogy megoldja a belső problémákat.”

Hosszú távon viszont az amerikai hírszerzés értékelése szerint Kína arra törekszik, hogy növelje befolyását a világon az Egyesült Államok rovására.

Szállít-e fegyvereket Kína Oroszországnak?

“Egyre szorosabb az együttműködés Kína és Oroszország között, de egyértelmű bizonyítékunk nincsen arra, hogy a kínaiak fegyvert szállítanának Moszkvának”

– mondta az USA hírszerzés főnökasszonya.

Putyin hosszú távra játszik

Ez az amerikai hírszerzők véleménye. Szerintük az orosz elnök belátta, hogy egyelőre nem érheti el a céljait, ezért a közeljövőben csak kis területi változások várhatóak Ukrajnában. Putyin berendezkedett arra, hogy “a különleges hadművelet” elhúzódik.

A szenátusi meghallgatás nyílt ülés volt, ezért sok újdonság nem derült ki. Az amerikai hírszerzés főnökei gyakran válaszolták azt az őket faggató szenátoroknak, hogy ezzel kapcsolatban csak zárt ülésen tudnak felvilágosítást nyújtani. A CIA igazgatója korábban Moszkvában volt nagykövet, jól ismeri Putyint, és Bill Burnsnek állítólag nagy szerep jut abban, hogy meghatározza az USA orosz politikáját, de a nyilvánosság előtt ebből semmit sem árult el. Burns Törökországban tárgyalt az orosz Védelmi Tanács titkárával, Nyikolaj Patrusevvel, aki Putyin után az FSZB vezetője volt. A tárgyalásokról nem szivárgott ki semmi sem. A külügyminiszterek G20-as találkozásán Lavrov orosz külügyminiszter negyedórát tárgyalt Blinken amerikai külügyminiszterrel. Állítólag az atomfegyverek ellenőrzéséről egyeztettek.

Minden szem Moszkvára szegeződik

Hszi Csin-ping elnök háromnapos tárgyalásaitól nem várnak áttörést Washingtonban, de árgus szemekkel figyelik a kínai-orosz szövetség alakulását. Hszi Csin-ping elnöknek ez az első külföldi útja azóta, hogy  harmadszor is újraválasztották Pekingben. A második újraválasztása után is először Moszkvába látogatott el persze akkor még Oroszország nem állt háborúban Ukrajnával.

A kínaiak szívesen közvetítenének Moszkva és Kijev között Annál is inkább, mert mind Putyin, mind Zelenszkij készséget mutatott erre. A kínai diplomácia nagyon felbátorodott azon, hogy sikerült kibékítenie egymással a Közel Kelet két ősi ellenségét: a síita Iránt a szunnita muzulmán Szaúd Arábiával. Az USA diplomáciája, ha nem is nagyon lelkesen, de gratulált ehhez Pekingnek.

Moszkvába készül a kínai elnök, hogy megakadályozza a hidegháborút

A kínai diplomácia vezetője az orosz vezetés második számú emberével, Patrusevvel tárgyalt Moszkvában a két nagyhatalom viszonyáról és az ukrajnai rendezésről.

Vang Ji államtanácsos Münchenben a biztonsági világkonferencián arról beszélt, hogy a kínaiak ezen a héten előterjesztenek egy béketervet, amely tűzszünetet hozhatna Ukrajnában. Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO központjában úgy nyilatkozott, hogy a kínai terv elég homályos, még sok részlet tisztázásra vár. Zelenszkij elnök tízpontos béketerve Ukrajna teljes területének szuverenitásáról szól, ezért elfogadhatatlan Oroszországnak, amely 2014 elfoglalta a Krím félszigetet, majd a most folyó háború során négy másik ukrán tartományt nyilvánított orosz területnek. Putyin tavaly február 24-én azt követően indította meg a háborút Ukrajna ellen, hogy Pekingben a téli olimpia idején tanácskozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

Kína nem ítélte el az orosz agressziót.

Az Egyesült Államok az ukrajnai háború kezdete óta arra ösztönzi Kínát, hogy ne támogassa az orosz agressziót, mert akkor szankciókkal számolhat. Legutóbb Blinken külügyminiszter fenyegette meg ezzel Vang Ji államtanácsost a biztonságpolitikai világkonferencián Münchenben. A kínaiak állításuk szerint nem szállítanak fegyvereket Oroszországnak, de felvásárolják az olcsó orosz olajat és földgázt, és ezzel komoly támogatást nyújtanak Putyinnak.

Ki támogatja a kínai béketervet?

Macron francia elnök nagy reményeket fűz a kínai rendezési tervhez amint erről nyilatkozott is miután tárgyalt Vang Ji államtanácsossal Párizsban. Scholz német kancellár ugyanezen az állásponton van, de ezt nem képviselheti nyíltan, mert a külügyminiszter, Annalena Baerbock osztja az amerikai álláspontot. Biden nyilvánvalóan elutasította a kompromisszumot azzal, hogy ellátogatott Kijevbe. Az USA vezetésével a NATO tagállamok többsége Ukrajna béketervét támogatja, amelynek minimális esélye sincs a diplomáciai sikerre.

Zelenszkij elnök bízik a katonai sikerben.

Soros György a müncheni biztonságpolitikai világkonferenciához intézett videó üzenetében kimondta: a cél Putyin megbuktatása és Oroszország feldarabolása. Ez viszont megerősítheti Putyin pozícióját Moszkvában, ahol a hatalom megpróbálja harmadik nagy honvédő háborúnak eladni az Ukrajna elleni agressziót. (Az első a Napóleon elleni győzelem volt, a második a náci Németország legyőzése.) A jeles baloldali filozófus, Jürgen Habermas arra hívta fel a nyugati vezetők figyelmét, hogy amennyiben célként Putyin megbuktatását tűzik ki, akkor nincs esély a tűzszünetre, a háború gyors befejezésére. Épp ellenkezőleg fennáll a harmadik világháború veszélye. Putyin orosz elnök be is jelentette, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a START egyezményben, mely a nukleáris fegyverek telepítését szabályozza.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!