Egy brit biztonságpolitikai szakértő szerint az orosz diktátor még a harmadik világháborút is megkockáztatná annak érdekében, hogy Moszkva befolyása újra kiterjedjen egész Kelet Európára, ahogy ez 1945 és 1989-1991 között fennállt.
Anthony Glees professzor a Buckingham egyetemen oktatott biztonságpolitikát, és a brit Mirrornak nyilatkozott arról, hogy Trump rossz úton indulna el, hogyha paktálni kívánna Vlagyimir Putyinnal hiszen az orosz diktátor teljes revíziót akar. A brit professzor szerint Magyarország is újra az orosz érdekszférába tartozna éppúgy mint 1991 előtt amikor az utolsó orosz katona is elhagyta az ország határait.
Vajon miért vonult ki a Szovjetunió Kelet Európából és miért bukott meg 1991-ben?
A rendszer működés és versenyképtelennek bizonyult, maga a szovjet elit árulta el elsőként a kommunista rendszert: Csernomirgyin, az egykori gázipari miniszter a Gazprom alapítója.
Moszkvában Gajdar miniszterelnök kiszámolta, hogy Oroszországnak van annyi ásványkincse, melyet el tud adni a világpiacon és tovább tudja finanszírozni a posztszovjet rendszert, de ez a pénz nem elég arra, hogy pénzelje Kelet Európa megszállását sőt a többi szovjet tagállam stabilitásának fenntartását se tudják vállalni.
Moszkvában a szilovikok (katonák, rendőrök és titkosszolgák) a régi versenyképtelen rendszer megújított változata mellett döntöttek. Ezt még Andropov, a Szovjetunió egykori budapesti nagykövete, KGB főnök 1967-1982, majd pártfőtitkár 1982-84 – találta ki: a hibrid rendszer a piac engedélyezését jelenti a politikai hatalom szigorú primátusa és ellenőrzése mellett.
Putyin ezt valósítja meg Oroszországban, ezért akciórádiusza szűk, mert nincs megfelelő gazdasági háttere. Az orosz titkosszolgálat és hadsereg szánalmas leszereplése is ezt mutatja Ukrajnában: a háromnaposra tervezett háború már csaknem három éve tart, és az eredmény siralmas. Oroszország diplomáciailag és gazdaságilag elszigetelődött miközben Zelenszkij elnök továbbra is NATO tagságért folyamodik Kijevből.
Trump ennek alapján gondolja azt – valószínűleg teljesen józanul – hogy Putyin is be akarja fejezni a háborút csak épp az arcát akarja megmenteni azzal, hogy néhány orosz többségű ukrán tartományt Oroszországhoz csatol.
Orosz világ Magyarországon
1945-ben Rákosi Mátyás Sztálin elvtárs megbízásából megkezdte a radikális rendszerváltást, megalapította az AVO-t, melynek vezérét, Péter Gábort Sztálin megölelte amikor egy magyar kormányküldöttség tagjaként Moszkvában járt. Péter Gábor volt az egyetlen, aki ebben a megtiszteltetésben részesült. Aztán persze 1953-ban Sztálin parancsára fogatta le Péter Gábort Rákosi Mátyás “mint cionista összeesküvőt, aki az amerikai imperializmus szolgálatában áll.”
Szerov tábornok, a szovjet állambiztonság akkori vezetője személyesen irányította a “rendcsinálást” 1956-ban Magyarországon,
ahol akkor Andropov volt a szovjet nagykövet vagyis a helytartó. A nagykövetségen dolgozott akkoriban Krjucskov, aki a KGB főnökként a selyemzsinórt hozta Kádár Jánosnak, és a kiskirályi pálcát Grósz Károlynak.
Aztán a kommunista rendszer összeomlott előbb Magyarországon majd a Szovjetunióban is. Az oroszok kivonulását egy csaknem teljesen ismeretlen fiatalember követelte először a nyilvánosság előtt 1989-ben: Orbán Viktor.
Magyarországon kevesen ismerték, de a KGB-ben sokan.
Ezért javasolták Kádár Jánosnak, hogy egyik utolsó politikai gesztusként engedélyezze a Fidesz megalakulását annak ellenére, hogy a magyar diktátor alapelve volt: a hatalom által nem ellenőrzött politikai mozgalom soha nem működhet Magyarországon!
Kádárnál nemcsak a szovjetek, de az amerikaiak is lobbiztak a Fideszért, amelynek vezetője már akkor is Orbán Viktor volt.
1989-ben Nagy Imre temetésén – a hatalom és az ellenzék tiltakozása ellenére – kimondta: tovarisi konyec! Nagy Imre jó húsz évig az orosz állambiztonság tisztje volt, aki jó sok magyar kommunistát exportált a túlvilágra a Szovjetunióban, de 1956-ban szembefordult az oroszokkal. Hruscsov mégsem kívánta a halálát, de Kádár igen. Tartott a konkurenciától…
Miért támogatta a Szovjetunió akkori nagykövete a Fidesz engedélyezését? Nyilvánvalóan hosszútávú célokat követtek: 2009-ben azután kiderült, hogy Andropov árvái egymásra találtak Szentpéterváron. Putyin és Orbán összeillesztette a patkót. Simicska Lajos és Nyerges Zsolt tisztázta a részleteket a Ljubankán, ahol az orosz állambiztonság ül azóta, hogy Feliksz Edmundovics Dzerzsinszkij megalakította ott a Csekát 1917 decemberében.
Orbán Viktor jó kapcsolatot ápol Putyinnal az ukrajnai háború ellenére, Szijjártó Péter külügyminiszter már 12-szer járt Oroszországban azóta, hogy Putyin csapatai 2022 februárjában megtámadták Ukrajnát.
A szuverenitást állandóan hangsúlyozó Orbán Viktor ebben az esetben mintha nem tartaná oly fontosnak Ukrajna szuverenitását.
Az utóbbi időben Putyin is mind gyakrabban hangsúlyozza a szuverenitást de, hát Sztálin birodalmában is “egységbe forrt szabad köztársaságokról” szólt a himnusz, amely mindmáig megmaradt, csak a szöveget módosították, mert a nagyorosz nacionalizmus immár nyíltan megmutathatja arcát. Csak épp mögötte nincsen erő, anélkül pedig nehéz nyíltan hódítani.
Ezért alkalmazza Putyin a hódítás helyett a befolyásolást: a Patrióták az Európai Unióban az ő emberei, ezért oly szorgos ott Orbán Viktor akinek a szuverenitása a Ljubankánál ér véget…
