Kezdőlap Címkék CSEKA

Címke: CSEKA

Újra áll Dzerzsinszkij szobra Moszkvában

A titkosszolgálat alapítójának szobrát a Szovjetunió bukása után eltávolították a Dzerzsinszkij térről, ahol a Cseka – rendkívüli bizottság – megkezdte működését nem sokkal az októberi forradalom győzelme után 1917-ben.

A korábbi szoborhoz hasonló, de kisebb szobrot avattak fel Jaszenovoban, Moszkva mellett, az orosz hírszerzés központja előtt. Szergej Nariskin tábornok, az SZVR főnöke, emlékeztette a szoboravatás részvevőit, hogy Dzerzsinszkij születésnapján kerül sor a szimbolikus eseményre: a vörös terror alapító atyjának ismét emléket állítanak Oroszországban. Nariskin felidézte Dzerzsinszkij nagy mondását arról, hogy milyennek kell lennie a titkosszolgálat tisztjének: ”hideg fej, forró szív és tiszta kezek. ”Mindez akár Putyin elnök burkolt bírálatának is felfogható. Az orosz elnök a Szovjetunió bukásáig – 1991 – a titkosszolgálat tisztje volt, ahol alezredesi rangot ért el.

Szergej Nariskin tábornok nemmel szavazott az Ukrajna elleni katonai agresszióra, és ennek ellenére meg tudta őrizni fontos pozícióját a hírszerzés élén. Sőt ebben a minőségben gyakran tárgyal telefonon William Burns CIA igazgatóval, aki régi kedves ismerőse hiszen korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt.

Putyin elnök nem felel meg Dzerzsinszkij hármas kritériumának

Az elnök döntésképtelen – ezt már fiatal korában megállapították róla amikor jelentkezett a Jurij Vlagyimirovics Andropovról elnevezett hírszerző akadémiára. A felvételi bizottság megállapította: Putyin jó csapatjátékos, de egyedül döntésképtelen márpedig egy hírszerzőnek külföldön egyedül kell megoldania a problémáit. Putyint nem is vették fel az elitakadémiára noha ez volt élete álma amióta látta a Tavasz 17 pillanata című televíziós sorozatot egy szovjet mesterkémről a náci Németországban.

Dzerzsinszkij hitt a forradalomban, de Putyin nem hisz semmiben csakis a hatalomban és a pénzben. Ez már akkor kiderült amikor Leningrádban aktívan együttműködött a helyi maffiával  mint a polgármester gazdasági tanácsadója. Később is gátlástalanul kihasználta a gazdagodás lehetőségeit: külföldi vagyonát a CIA 40 milliárd dollárra becsülte az ukrajnai háború előtt.

Szergej Nariskin tábornokot és a többi orosz vezetőt nem ez zavarja igazán hanem az, hogy Putyin zsákutcába vezette Oroszországot, amely az ukrajnai háború miatt teljesen elszigetelődött. Nemzeti jövedelme csökken, az életszínvonal szintén. Még szomorúbb, hogy Oroszország elveszítette a perspektíváját. Azzal, hogy teljes mértékben visszaállítják a rendőrállamot, amely sohasem szűnt meg igazán Oroszországban, a káoszt próbálja meg kontrollálni a hatalom, amely ha becsületes és őszinte lenne, akkor egy napig sem tarthatná magát.

Embert barátjáról…

Mi tartja össze Orbán Viktort és Vlagyimir Putyint? Talán az, amit Pesty László mondott Tusnádfürdőn a nemzeti együttműködés rendszeréről: “lopunk, csalunk hazudunk és zsarolunk!” E tekintetben a két rendszer nagyon is hasonlít egymásra. A hatalom logikája is hasonló: a törvény én vagyok! Ezt hirdette Dzerzsinszkij és Sztálin, ezt vallja Putyin elnök és lelke mélyén ezt gondolhatja Orbán Viktor is, csak őt még zavarja a NATO és az Európai Unió, hogy ezt nyíltan kimondja. Ami még inkább szomorú: a nemzeti együttműködés orosz és magyar rendszere egyaránt zsákutcába viszi az országot!

Azért is érzi a hatalom mind Moszkvában mind Budapesten annak szükségességét, hogy megerősítse a rendőrállamot.

Orbán Viktornak persze eszébe juthat Nicolae Ceausescu rendőrállama, melyet “elfújt a szél” 1989-ben. Ceausescu a Szovjetunióban a Dzerzsinszkij akadémián tanult, igaz, hogy csak elégséges minősítéssel végzett…

Koestler és Sztálin

0

70 évvel ezelőtt halt meg Joszif Visszarionovics Sztálin, akinek rendszeréről az egyik legtalálóbb könyvet – Sötétség délben – a 40 éve öngyilkosságot elkövető Artur Koestler írta.

Kösztler Artúr 1905-ben született Budapesten. Bécsben tanult, majd 1926-ban kivándorolt Palesztinába. 1931-ben belépett a német kommunista pártba, a Szovjetunióban is járt, de gyorsan kiábrándult.

Sötétség délben című könyvét Angliában írta Sztálin terrorjáról. Halj meg némán! – javasolták a veterán bolsevik vezetőnek a börtönben társai, akik arra várakoztak, hogy Sztálin terror gépezete leszámoljon velük. A vádlottaktól a vallatók újabb neveket követeltek, mert a terror gépezetének mindig új áldozatokra volt szüksége. A nagy terror lényegében Sztálin haláláig tartott. 1953-ban már nagy antiszemita perre készülődtek a Szovjetunióban, de a diktátor halála miatt ez elmaradt.

Sztálin a Sötétség délben megírásának idején az Egyesült Államok és Nagy Britannia szövetségese volt, aki jelentős szerepet játszott a náci Németország elleni győzelemben, ezért Koestler könyve kezdetben nem aratott nagy sikert. A hidegháború idején azonban az egész nyugati világban elterjedt mint a szovjet terror világának egyik legjobb ábrázolása.

Miért indította el a tömegterrort Sztálin 1934-ben?

Egyrészt azért, mert a teljhatalmú bolsevik párt vezetőinek jórésze meg akart szabadulni tőle. A pártkongresszuson Kirov, Leningrád kommunista párttitkára több szavazatot kapott mint Sztálin. Nem sokkal később Kirov halott volt, és megkezdte munkáját a terror gépezete, amely a bolsevik elitet sem kímélte.

Mindez felkeltette a külvilág figyelmét is miközben a népet érintő tömeges terror jóval kevésbé vált közismertté. Nemcsak a megfélemlítés volt a terror célja hanem az is, hogy ingyen munkaerőt teremtsen a lágerek népéből a Szovjetunió iparának és főként hadiiparának fejlesztésére. A CSEKA keretszámokat kapott: hány olyan “nép ellenségét” kell produkálnia a saját körzetében, akiket lágerbe lehet küldeni mondvacsinált ürüggyel. Korábban Trockij, Sztálin fő ellenfele a bolsevik pártban, munkahadsereg  megteremtését javasolta a militarizált szovjet gazdaság megteremtésére. Sztálin ezt a lágerekkel oldotta meg. Az atombombát is egy lágerben fedezték fel a szovjet tudósok. Az atomprogram felelős vezetője Lavrentyij Pavlovics Berija volt, a titkosrendőrség vezetője egészen Sztálin haláláig.

Hruscsov, Sztálin utóda megölette Beriját, és megszüntette a diktátor személyi kultuszát. Sztálingrád városát Volgográdnak nevezték el.

A sztálingrádi csata 80-ik évfordulóján Sztálin mellszobrot avattak a városban, ahol a náci Németország katasztrofális vereséget szenvedett. Putyin Oroszországában egyfajta Sztálin kultusz van újra kialakulóban, amely felerősödött azóta, hogy az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát tavaly február 24-én.

Meteorológia és diktatúra

A szovjet meteorológiai szolgálat vezetőjének neje a Bolsoi Theatre előcsarnokában várta férjét a jegyekkel az esti előadásra 1934 januárjában. Alekszej Wangenheim soha nem érkezett meg. A hithű sztálinista kommunista kádert elvitte a CSEKA.

Az szovjet meteorológiai intézet igazgatója azt hitte: tévedés történt hiszen ő hűségesen szolgálta a kommunista rendszert. Aztán rá kellett döbbennie: ő is a rendszer áldozata mint oly sokan Sztálin idejében. Szabotázzsal vádolták meg. Azt állították az őt kihallgató titkosrendőrök, hogy szándékosan rossz időjárás jelentést készített a meteorológia szolgálat, és a Szovjetunió paraszt gazdaságai ezért nem készültek fel az aszályra. Miatta lett olyan gyalázatosan rossz a termés.

A valóságban az történt, hogy a parasztoktól elvették a földet, és kolhozokba kényszerültek. Ez óriási visszaeséssel járt a szovjet mezőgazdaságban, amely a Szovjetunió bukásáig nem heverte ki a következményeket. Rendszeres volt a kenyér hiány abban a Szovjetunióban, ahol a talaj és az időjárás ideális a gabona termesztésre. Ma már Oroszország a világ első számú gabonaexportőre, Ukrajna pedig a negyedik – legalábbis így volt a háború előtt.

Wangenheim doktor a Gulagon

Munkatáborra ítélték a meteorológia szolgálat ex vezetőjét. A lágerben a jó magaviseletű foglyok használhatták a könyvtárat, sőt a szakmájukat is gyakorolhatták. Wangenheim doktor olykor levelet írhatott a feleségének is, aki gondosan megőrizte azokat. Naplót is vezetett a lecsukott tudós, kislányának ajánlotta azt.

Aztán megindult az elvadult terror gépezete, és Wangenheim doktort 1937-ben kivégezték. Nacionalista szervezkedéssel vádolták meg. Valójában valószínűleg kellett a hely a lágerben az új raboknak, akik a nagy terror idején millió számra kerültek a Gulagra.

Wangenheim naplója abból a kolostorból került elő, ahol a láger központja volt. Lánya, Eleonóra publikálta azt. Ennek alapján egy francia író megírta a sztorit Sztálin meteorológusa címmel. Eleonóra Wangenheim 81 éves korában öngyilkos lett, mert úgy érezte : Putyin Oroszországa nemigen különbözik Sztálin Szovjetuniójától.

Ennyit Orbán Viktor tanító mestereiről…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!