Kezdőlap Címkék Diktátor

Címke: diktátor

Médialázadás Putyin ellen

“Vlagyimir Putyin szánalmas diktátor, akinek üldözési mániája van” – ezzel lepte meg olvasóit a Lenta.ru portál, ahol mindeddig az elnök propaganda gépezete volt az úr.

Szimbolikus, hogy a lázadást épp május 9-re, a Győzelem napjára időzítették. Nemcsak egy cikkről van szó: “A háború nem feledtetheti a gazdasági csődöt, Putyinnak mennie kell!” – írja egy másik szerző. A harmadik cikk nekimegy a hadseregnek, amely Oroszországban szent nemzeti szimbólumnak számít. Ehelyett most a Lenta.ru azt közölte , hogy Putyin hadserege Ukrajnában “tolvajok és martalócok serege lett”!

Két szerkesztő névvel is felvállalta a merész kísérletet, melyért akár 15 éves börtönbüntetés is járhat manapság Oroszországban. A Lenta hírügynökségben az utolsó nagy tisztogatás 2014-ben volt. Abban az évben amikor Putyin annektálta a Krím félszigetet. A kirúgott újságírók megalakították a Medúza portált. Ez népszerűvé is vált, de Putyin az Ukrajna elleni háború miatt annyira megszigorította a média ellenőrzését, hogy a független sajtónak nem maradt igazi esélye Oroszországban.

Hekker támadás?

Ezt állitja a Lenta.ru főszerkesztője. Vlagyimir Todorov szerint reggel kilenckor hekker támadás történt a korábban sziklaszilárd Putyin barát portál ellen. Ennek célja az “Ukrajnában folyó korlátozott hadművelet akadályozása volt.” Többet nem kívánt mondani a főszerkesztő. Menetközben azonban külföldről elérték a két lázadó szerkesztőt, akik közölték, hogy ők írták illetve engedélyezték a Putyin ukrajnai agresszióját bíráló cikkeket.

Az állami televíziót is kínos meglepetés érte, mert ukrán hekkerek a Győzelem napján azzal vádolták meg Putyint a képernyőn, hogy “gyerekek és nők vérével hadakozik Ukrajnában”.

Putyin igyekszik maximálisan elzárni Oroszországot a világtól, hogy ki ne derüljön: az egész nyugati világ elítéli az Ukrajna elleni háborút. Az internet korában a teljes zárás aligha lehet sikeres. Ráadásul egyre másra érkeznek a koporsók Ukrajnából. A probléma megoldására mozgó krematóriumokat alkalmaz az orosz hadsereg Ukrajnában.

Egyre kevésbé népszerű a háború Oroszországban

Dél Oszétiában, a Grúziától elcsatolt tartományban maga az elnök fogadta a hazatérő front harcosokat. Miután sokan közülük rokkanttá váltak, ezért ki nem fogytak a panaszból. A hadsereget rosszul irányítják, gyakran elfogy az üzemanyag és a lőszer a tankokból. A sebesült katonákat magukra hagyják, alig gondoskodnak róluk. Csak nem azt akarjátok mondani, hogy el is veszthetjük a háborút Ukrajnában? – kérdezte a meghökkent elnök. “De pontosan ez a véleményünk. Ha minden így megy tovább, akkor veszíthetünk Ukrajnában” – mondták a hazatért front harcosok Dél Oszétiában, melyet Putyin a Grúzia elleni háború (2008) után csatolt de facto Oroszországhoz.

Putyin nem Sztálin, de…

Sokban hasonlít diktátor elődjére az orosz elnök – állítja az USA egyik legjobb orosz szakértője. Stephen Kotkin, aki több kötetben adja ki Sztálin életrajzát, a Princeton egyetemen tanít, és most a New Yorkerben fejtette ki a véleményét Putyin háborújáról Ukrajna ellen.

“Az orosz történelemben az a legrosszabb, ha személyi hatalom alakul ki. Akkor diktatúra lesz, amely könnyen despotizmussá változik. Egy autokrata vagy despota egyes egyedül hozza meg a döntéseit! Meghallgatja-e mások véleményét? Talán. Nem azt mondják-e a tanácsadók neki amit hallani akar? Meghallgat-e olyanokat is, akik ellene mondanak? Megeszi-e a saját propagandáját Oroszország világtörténelmi küldetéséről? Nem tudjuk. Putyin abban a hitben élhetett, hogy a hadserege olyan modern: képes lesz két napos villámháborúval legyőzni Ukrajnát.

Ehelyett az ukránok ellenállnak, és Zelenszkij elnök, akinek a népszerűsége 25%-on állt a háború előtt, mára elérte a 90%-ot, és globális hőssé vált. Persze ez csak Twitter siker, a valóságban az orosz csapatok nyomulnak előre.”

Milyen a Putyin rendszer?

“Katonai-rendőri diktatúra. Van persze egy briliáns közgazdász csapat, amely az állami pénzügyeket menedzseli. Nekik viszont nincs beleszólásuk a döntésekbe. A hatalom eltolódott a KGB-s csapat felé, akik mindig is ellenfélnek tartották a Nyugatot. Legfeljebb, ha hat ember az, akit Putyin valójában meghallgat. Azután egyedül dönt.

Ezeknek a rendszereknek egy dologban kell igazán jónak lenniük, ha túl akarják élni a válságokat: megsemmisíteni minden politikai alternatívát! Ha ez sikerül, akkor lehetnek korruptak, hozzánemértők, véreskezűek, a hatalmuk fennmaradhat.

Persze palotaforradalomra mindig van lehetőség. A Nyugat keményen dolgozik, hogy találjon egy orosz tábornokot, aki puccsot csinál. Majd a nyilvánosság előtt kijelenti, hogy eddig támogatta Putyint, de az ukrán háború miatt szakít vele. Putyin persze éjt nappallá téve dolgozik azon, hogy ezt megakadályozza. Van egy híres előzmény: Genrih Ljuskov, az állambiztonság tábornoka dezertált 1938-ban. Aztán kiállt a nyilvánosság elé és elítélte Sztálint Tokióban. Csakhogy ez kevés. Moszkvában kellene palotaforradalmat csinálni.”

Mi lesz Ukrajnával?

“Az oroszok még Quislinget sem találtak! Oroszország nem tudja sikeresen megszállva tartani Ukrajnát. Amikor a nácik elfoglalták Ukrajnát 1941-ben, akkor beültek a szállodákba pezsgőzni. Aztán pedig szépen felrobbantak, mert minden alá volt aknázva. Most ugyanez várható.

Ráadásul az orosz hadsereg kifáradt, hamarosan szünetet kell tartania. Ha Kijev és Zelenszkij addig tartja magát, akkor lehet esély a diplomáciai megoldásra.

Ehhez szükség van olyan közvetítőre, akiben Putyin megbízik. Ilyen mindenekelőtt a finn elnök. A finnek jól ismerik az oroszokat hiszen egy birodalomban éltek velük 1918-ig. Ráadásul Sztálin megtámadta Finnországot éppúgy mint ahogy most Putyin Ukrajnát. Ha a finn közvetítés nem működne, akkor a második esélyt Naftali Bennett izraeli miniszterelnök jelenti, aki már járt is Moszkvában és tárgyalt Putyinnal. Ha ez sem működne, akkor a harmadik esélyt Hszi Csinping kínai elnök jelentheti. Ő tárgyalt Putyinnal a téli olimpia idején Pekingben. Hamarosan fontos kongresszust tart a kommunista párt, és ezen Hszi Csinping meg kívánja hosszabbítani hatalmát. Neki jól jönne a közvetítő szerep annál is inkább, mert a Nyugat sokkal fontosabb gazdasági partnere Kínának mint Oroszország.

A megoldáshoz szerencsére lesz szükség Moszkvában, és talán Helsinkiben, Jeruzsálemben vagy Pekingben. És persze elsősorban Kijevben” – hangsúlyozta Stephen Kotkin professzor, az USA egyik leghíresebb orosz szakértője, aki a New Yorkernek nyilatkozott.

26%-os inflációt érzékel a magyar lakosság

Hivatalosan 7,4%-os az infláció Magyarországon, de ennél csaknem mindenki többet érzékel. Mennyivel? Minél kisebb a keresete annál többel! Ez derül ki abból a friss közvélemény-kutatásból, melyet a Reacty Digital végzett el.

A legnagyobb válaszadó csoport – a megkérdezettek mintegy egyharmada úgy véli, hogy az éves áremelkedés mértéke 11 és 20% kötött alakult Magyarországon. Tegyük hozzá gyorsan, hogy a KSH adataiban nincsen benne az ingatlan árak és bérleti díjak emelkedése noha ez fontos életszínvonal meghatározó tényező.

Ez nem magyar sajátosság hanem az európai statisztikai hivatal szabályaihoz tartozik. Az USA-ban beleszámolják az ingatlan ár emelkedést is, ezért ott általában magasabb az infláció mint Európában. A következő nagy csoport – a megkérdezettek egynegyede azt gondolja, hogy az áremelkedés mértéke 21-30% volt! Vannak jó páran, akik úgy gondolják, hogy az infláció 31-40%.

A súlyozott átlag ily módon 26%.

Mindössze a megkérdezettek egyhatoda válaszolta azt, hogy az infláció 10% alatt maradt az elmúlt egy év alatt.

Az infláció a diktátorok rémálma

Erdogan török elnök nemrég kirúgta a statisztikai hivatal főnökét, mert az 36%-os éves inflációt mutatott ki. Törökországban jelenleg a valós infláció – független szakértők szerint – 82%, ahol a lakosság többsége nem jön ki a fizetéséből.

Orbán emeli a jövedelmeket

Magyarországon 11%-al nőttek az átlagkeresetek egy év alatt. A nyugdíjakat 5%-al emelték noha a kormány és a nemzeti bank alacsonyabb inflációval számolt. Orbán Viktor viszont belátta, hogy a választások előtt ellensúlyoznia kell az inflációs hatást, ha meg akarja őrizni a népszerűségét.

Mindez nagy lyukat üthet a költségvetésen. Ez idén még nem olyan nagy gond, mert a pandémia miatt nem érvényesek a maastrichti kritériumok. Az infláció azonban nem látszik lassulni, és jövőre már számon kérhetik a szigorúbb költségvetési politikát.

Miben reménykedhet Orbán Viktor?

Abban, hogy nemcsak Magyarországon szaladt meg a költségvetési deficit és az államadósság hanem jóformán mindenütt az Európai Unióban. Olaszország, Spanyolország sőt Franciaország is még rosszabb helyzetben van, mert az államadósság szintje meghaladja a GDP 100%-át. Macron francia elnök már szervezi az új uniós pénzügy politika csapatát, amely szeretné elérni a maastrichti kritériumok felvizezését mondván, hogy azok teljesíthetetlenek szigorú megszorítás nélkül. A szigorú megszorító csomagok viszont olyan populista politikusokat erősítenének, akik ellenzékben vannak nem úgy  mint Orbán Viktor.

Macron és a magyar miniszterelnök együtt győzködheti a fukar országokat, elsősorban Németországot az új pénzügyi politikáról feltéve, hogy megnyerik a választást, melynek során egyikük sem kampányol megszorító csomaggal.

Az infláció a diktátorok rémálma

Erdogan rendszere recseg-ropog, Putyin népszerűsége a mélyponton, Bolsonaro Brazíliában a túlélésért küzd, Venezuelában az infláció immár életformává vált. És mi várható Magyarországon?

Tizenhét százalékos hivatalosan az infláció  Törökországban, de a valóságban legkevesebb harminc százalék! Erdogan rendszere a pénzügyi és politikai csőd szélén. Oroszországban csak nyolc százalékosos inflációt mutat ki a statisztikai hivatal, de a piacon ennek jóval több mint a kétszeresét érzik. Emiatt keserűre sikeredik a karácsonyi bevásárlás. Iránban az áremelkedés hivatalosan is negyven százalék, Venezuelában pedig kétezerhétszáz százalék! A latin-amerikai államban 2019-ben érték el az inflációs csúcsot, akkor tizenkilenezer százalékot mértek! Hogy sikerült ezt csökkenteni? Úgy, hogy az üzletekben jóformán semmit sem lehet kapni!

Mi a megoldás?

Az egyik az árak maximálása – írja a párizsi Les Échos. Ez látszólag jó megoldás csakhogy hamar oda lehet eljutni mint Venezuelában: senki sem termel, ha ráfizetéssel kell eladnia! A másik megoldás az, hogy meghúzzák a nadrágszíjat. Ezt csinálta Ceausescu. Az eredmény ismert. Épp karácsony táján állt kivégző osztag elé nejével.

Mit tehet Orbán Viktor?

A miniszterelnök és a jegybank elnöke egymást hibáztatja az infláció elszabadulásáért egyaránt joggal. A kormány a választások előtt önti a pénzt a piacra, hogy megvásárolja a szavazópolgárok jóindulatát. A Nemzeti Bank a legutóbbi időkig alacsony kamatozású hitelekkel árasztotta el a piacot. Csak késve kezdett bele a kamatláb emelésébe.

Az infláció ráadásul kívülről is fenyeget: az energia árak emelkedését csak bizonyos határig vállalhatja fel a hatalom. A rezsi csökkentés szent, az Orbán rendszer népszerűségének szilárd alapja. Csakhogy megfizethetetlenül drága. Akárki nyeri meg a választást, ezzel valamit kezdeni kell. Sem a hatalom sem az ellenzék nem rendelkezik recepttel. Pedig a török lírához hasonlóan a magyar forint is mélyrepülésbe kezdhet. Ami tovább növelheti az inflációt hiszen a külföldről behozott áruk forintban egyre többe kerülnek.

Mindehhez járul az óriási lyuk a költségvetésben, melyet nem pótolnak az eurómilliárdok Brüsszelből. A jobboldali kormányok népszerűségét 1994-ben mérhetetlenül csökkentette az infláció és a munkanélküliség. Orbán autokratikus rendszere épp arra a logikára épül, hogy a piramis alján levők is kapnak valamit. Ha ezt elviszi az infláció, akkor miért szavaznának Orbán Viktorra?

ÉLETVESZÉLYBEN A NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERE?

A dél-koreai hírszerzés információi szerint olyan súlyos az élelmezési válság a világtól elzárkózó nemzeti kommunista államban, hogy a hatalom kénytelen a hadsereg élelmiszer fejadagjainak csökkentésére is. Ennek az a következménye, hogy a katonák egy része fegyveres banditákká változik, akiket a rendőrség sem képes megfékezni. A lakosság retteg a hadseregtől holott a katonák eddig a nemzeti büszkeség szimbólumai voltak.

Kim Dzsongun nemrég sírva kérte népe bocsánatát a rossz élelmezési helyzet miatt. Akkor úgy rendelkezett, hogy a hadsereg élelmiszer készleteiből adjanak át jelentős részt a civil lakosságnak, amely egyes területeken éhezik.

Miért alakult ki a tömeges éhség abban a rendszerben, amely 1945-ben a Szovjetunió segítségével jött létre, de nemzeti kommunista diktatúra lett miután Moszkva és Peking szakított egymással?

Dzsucse – a szuverén erő

Ez volt a rendszer alapító Kim Ir szen elképzelése: Észak Korea népe a világgal szemben egyedül is csodát művel megvalósítja a kommunista paradicsomot. Ma már Kim Ir Szen unokája, Kim Dzsongun van hatalmon, de a kommunista paradicsom távolabbinak tűnik mint a dzsucse meghirdetése idején.

Akkor ugyanis még sokan hittek a kommunista paradicsomban, de manapság a hitbuzgalom csak néhány veteránt jellemez.

A nagy példakép, a Szovjetunió megbukott, Kínában pedig a kommunista párt piacgazdaságot hozott létre, amely az Egyesült Államokkal versenyez, és végképp lemondott a kommunista paradicsomról.

Kim Dzsongun apja, a dinasztia középső tagja, azzal egészítette ki a dzsucsét, hogy a kommunista paradicsom helyett a szuverén észak-koreai hatalom megerősítését állította a középpontba. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy mindent a hadseregnek! Így lett Észak Korea “atomhatalom”, melynek vezérével Trump elnök is leült tárgyalni. Csakhogy a tárgyalásokból PR aukción kivül semmi sem lett, de a hadsereg továbbra is lenyeli a GDP legkevesebb 90%-át!

Külföldi támogatás?

Észak Koreának egyetlen igazi szövetségese van, ez pedig Kína, amely semmiképp sem szeretné, hogy az északi határai mentén megjelenjenek USA szövetséges katonák. Amikor Kim Dzsongun hatalomra került, akkor Peking neki reformokat ajánlott, de ezt az ifjú diktátor elutasította. Megölette mentorát, aki a kínai reformok végrehajtását készítette elő. Kim Dzsongun számára továbbra is a hadsereg az abszolút prioritás, de hogyha már őket sem tudja ellátni, akkor a rendszer alapjai kerülhetnek életveszélybe. Peking ugyan támogatást ígér, de kivár.

A kínaiak azt szeretnék elérni, hogy a válság rádöbbentse  a még mindíg ifjú diktátort, hogy a dzsucse útja járhatlan.

Csakis valamilyen kínai tipusú reform képes megoldani Észak Korea problémáit, melyet az ENSZ szankciói is súlyosbítanak. Ezeket az ENSZ szankciókat, melyek az atomfegyver kísérletek és a rakétarendszerek fejlesztése miatt sújtják Észak Koreát, Kína is aláírta. Erre hivatkozva késleltetheti a támogatást Észak Koreának, amelynek élelmiszer helyett egyelőre be kell érnie a diktátor bocsánat kérésével és könnyeivel…

Trump: szupertitkos nukleáris fegyvereink vannak

“Olyasmink van, amiről Putyin vagy Hszi Csinping nem is álmodhat!” – közölte Bob Woodward sztár újságíróval Donald Trump. A Nixon elnököt megbuktatott újságíró most könyvében összegezte azt a 18 hosszú interjút, melyet az USA elnökével készített az elmúlt félév során.

Kiderül a könyvből, hogy Trump egyáltalán nem amatőr viszont szisztematikusan hazudik az amerikai közvéleménynek. A Covid-19 vírust például hónapokig igyekezett elviccelni miközben már februárban pontosan tudta: halálos veszélyről van szó! Jelenleg több mint 190 ezer halottja van már a Covid-19 vírusnak az Egyesült Államokban, mely ebben a tekintetben messze világelső.

Szupertitkos nukleáris fegyver

Trump imád dicsekedni: egyes szám első személyben beszél egy olyan új forradalmi fegyver rendszer létrehozásáról, mely alkalmas arra, hogy biztosítsa az USA hosszútávú stratégiai fölényét a világban. Mindezt Észak Korea kapcsán közölte Trump a sztár újságíróval, aki persze érdeklődött a Kim Dzsong un-nal folytatott tárgyalásokról. A válasz kissé meglepő volt: “olyan volt mint egy randevú, már az első pillanatban éreztük, hogy lesz a találkozóból valami. Pont olyan ez mint a nőkkel: nem kell hozzá hat hét, egyetlen szempillantás elég ahhoz, hogy megérezzük: lehet köztünk valami!” A duci diktátor nyilván megörült amikor Trump szavait olvashatja az új botrány könyvben.

Trump kedveli a diktátorokat

Bob Woodward könyvéből kiderül az is, hogy az USA elnöke kedveli a diktátorokat , az autokrata vezetőket. Számára Kim Dzsong un, Putyin vagy Erdogan erős vezető, aki egy kicsit hasonlít hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök is eldicsekedett, hogy felhívta őt Donald Trump. Aki nagy bajban lehet, ha már a magyar miniszterelnök támogatásában bízik az amerikai választásokon. Ellenfele, Joe Biden vezet a népszerűségi listákon és augusztusban lényegesen több pénzt szerzett a választási kampányához mint Trump. Akinek viszont fogyóban a kampánypénze. Trump mindenáron maradni akar a Fehér Házban, hogy azután átnyújtsa a stafétabotot saját lányának. Ivanka Trumpot szánja az USA első női elnökének. De talán akkor nem kellett volna 18 interjút adnia a Nixont megbuktató sztár újságírónak, Bob Woodward-nak.

A láthatatlan diktátor

Trump állítja tudja mi van diktátor barátjával, de nem árulja el, a kínaiak orvos-küldöttséget küldtek gyógyításához. Előkerült a diktátor, felavatott egy gyárat, igaz senki nem látta.

Előkerült Kim Dzsong un – a hivatalos hírügynökség szerint felavatott egy műtrágya gyárat. Kíséretében ott volt húga, Kim Jodzsong is, aki távollétében állítólag betöltötte a régens szerepét. Képet a hírügynökség nem közölt. Ezért lehet, hogy ez csak propaganda fogás. A propagandát a diktátor húga, Kim Jodzsong irányítja.

A piramis csúcsán nincs senki?

Észak Koreában több mint hetven éve egyszemélyi vezetés van: a világ első kommunista dinasztiájának három nemzedéke uralkodott eddig. Kim Dzsong un még csak harmincas éveinek a közepén jár, de nem egészséges. Túlsúlyos és sokat dohányzik.

A Covid 19 vírus az ilyen embereket különösen fenyegeti. Észak Koreában hivatalosan nincsen ilyen vírus, de a propaganda azért felszólít arra, hogy “harcoljunk ellene”. Kínából nemrég egy orvos csapatot küldtek Észak Koreába, hogy segítsen Kim Dzsong un egészségi állapotának javításában. Kína a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer egyetlen igazi szövetségese. Peking számára fontos, hogy fennmaradjon a koreai félsziget megosztottsága, mert különben a határ mentén megjelennének az amerikai katonák. Trump elnök úgy nyilatkozott, hogy Kim Dzsong un él, de erről többet nem mondhat. Nyilvánvalóan azért nem, mert az amerikai hírszerzésnek lehet egy informátora Kim Dzsong un környezetében, aki tájékoztatja Washingtont a diktátor állapotáról.

Hol van Kim Dzsong un?

A CNN szerint operációt hajtottak végre Észak Korea ifjú diktátorán, akit már régóta nem láttak a nyilvánosság előtt. Kim Dzsong un nem vett részt az ország legfontosabb ünnepén, melyet nagyapja születésnapján rendeznek meg minden évben.

Kim Ir Szen 108-ik születésnapján az unoka nem volt jelen, pedig legitimitását épp ez adja Észak Koreában, ahol a Kim dinasztia már több mint hetven éve uralkodik. A CNN szerint szívműtétje akadályozta meg az ifjú diktátort abban, hogy részt vegyen a kötelező ünnepségeken.

Dél Koreában szkeptikusak az amerikai információkkal szemben. Nincsenek információink arról, hogy Kim Dzsongunon műtétet hajtottak volna végre – közölte az elnöki hivatal szóvivője Dél Koreában. Észak Koreában semmilyen rendkívüli mozgást sem tapasztalunk – fűzte hozzá.

Észak Korea népét szisztematikusan megkímélik az információktól tehát hogyha valami történt a diktátorral, akkor azt ők tudják meg utoljára. Kim Dzsong un épp nemrégiben erősítette meg húgát a propaganda főnök tisztségében.

A piramis szerű rendszerben minden az első számú vezetőtől függ. A Kim család valamelyik tagja illetve a politikai vezetés egyik erre kijelölt figurája átmenetileg lehet a “király”, de ez életveszélyes pozíció, mert Kim Dzsong un hihetetlen mértékben kényes a hatalmára. Mentorát, aki nagynénje férje volt, családjával együtt halálra ítélte mint hazaárulókat. Nagynénje, aki Kim Ir Szen lánya volt, öngyilkos lett. A véres leszámolások évtizedek óta jellemzik a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert, melynek első számú vezetőjét néhány napja nem látták. Ez már elég ahhoz, hogy a legvadabb kombinációk lássanak napvilágot az ifjú diktátorról, aki vaskézzel irányítja Észak Koreát.

A hadsereg megbuktatta a diktátort Szudánban

0

Legalábbis ezt mondta két magasrangú tiszt az AP hírügynökségnek. Nem akarták megnevezni magukat, mert nem volt felhatalmazásuk erre. A két főtiszt elmondta: katonai tanács alakult, amely átveszi Omar al Basir szerepét.

A diktátor több mint harminc évig állt az ország élén. Háborús bűneiért nemzetközi körözés van ellene érvényben. A katonai puccsot hetekig tartó tömegtüntetések váltották ki Szudánban.

Ahol egy volt diáklány a forradalom szimbólumává

Hófehér ruhában énekel a 22 éves Ala’a Szalah Khartumban a hadsereg főparancsnoksága előtt. Taura! Taura! Forradalom! Forradalom! – zúgja a tömeg, mely hetek óta követeli Omar al Basir elnök leváltását.

Az arab tavaszt idézi a szudáni megmozdulás, melyben a szebbik nem képviselői különösen nagy szerephez jutnak. Ebben a mélységesen konzervatív országban a nők helyzete nem különösebben irigylésreméltó: már azért is szigorú büntetés jár, ha egy nő nadrágban mutatkozik az utcán! Most változást szeretnének hiszen már Szaúd Arábiában is lassan jogokat szereznek maguknak a szebbik nem képviselői. Akik most a diktátor távozásától remélik sorsuk jobbra fordulását.

Már Omar al Basir is úgy került hatalomra, hogy tiltakozó népi mozgalom buktatta meg az elődjét. Most ugyanerre bíztatta a lázadó tömeg a hadsereg vezetőit. Akik cselekedtek is: leváltották a diktátort Szudánban – legalábbis az AP hírügynökség szerint.

Most jó diktátornak lenni

0

A Washington Post szerkesztőségi véleménycikkében megállapítja, hogy a tekintélyelvű, vagyis a populista és nacionalista politikusok időszaka köszöntött be, Trump pedig felhatalmazást adott a világ minden despotájának a gyilkolásra.

A liberálisok az egyéni szabadságjogok hirdetőiként szinte pontosan olyan bajba kerültek, mint annak idején a 30-as években. Mindenütt azt tapasztalni, hogy illiberális vezetők kerülnek hatalomra és jogkörükkel kíméletlenül és nyersen élnek is. Elég csak megnézni Putyint, Hszi Csin-pinget, Asszadot, Dutertét, vagy azokat, akik aláássák a demokráciát Magyarországon, Lengyelországban és Nicaraguában. De idetartozik a szaúdi koronaherceg is, aki állítólag meggyilkoltatta és lefejeztette a Washington Post vendégszerkesztőjét.

Az elnyomó hullám összefügg azzal, hogy az amerikai elnök minden jel szerint nem annyira a szabadságért, hanem sokkal inkább az ellen harcol. Neki csak az a fontos, hogy más vezetők miként viszonyulnak hozzá, az nem érdekes, hogyan bánnak a saját népükkel vagy a szomszédjaikkal. Ha a szaúdiak legfelső szintű jóváhagyással ölték meg Kashoggit, akkor azt legalábbis részben azért tették, mert úgy vélték, hogy Trumpot nem foglalkoztatja, ha eltűnik egy újabb „népellenség”. Így most jó diktátornak lenni, viszont annál veszélyesebb ez az időszak az ellenzékiek számára. Washington engedélyt adott az önkényuraknak, és azok megölhetnek bárkit, mert valószínűleg elmarad az amerikai reakció.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK