Tudta? Ezért olyan sikeresek az álhírek

0
461

Egyre nagyobb hatásuk van az álhíreknek, dezinformációs kampányoknak az egész világon, ez már Magyarországon is látszik. Sokan ráadásul nem is szándékosan terjesztenek ilyeneket, hanem azért, mert meg vannak győződve arról, hogy igazak.

Post-truth – vagyis az igazság utáni világ. Ezt választotta tavaly az év szavának az Oxford Dictionary. Nem véletlenül, az elmúlt néhány évben az álhírek és az általuk jelentett veszély egyre nagyobb figyelmet kaptak, egyrészt az orosz dezinformációs kampányok, másrészt az amerikai elnökválasztás és a Trump-jelenség miatt.

Pedig az álhírek nem mostanában kezdtek terjedni. Már az ókori Egyiptomban úgy örökítette meg a hettitákkal szemben elvesztett kádesi csatát II. Ramszesz fáraó, mintha egymaga aratott volna fényes győzelmet. Az álhírek tehát végigkísérik a történelmet, de most gyakorlatilag megkerülhetetlenné váltak. Tavaly ugyanis a Buzzfeed felmérése szerint

a 20 legnépszerűbb álhír együtt húsz százalékkal több megosztást generált a közösségi médiában, mint a 20 legnépszerűbb valódi hír.

A Stanford Egyetem felmérése szerint pedig a diákoknak már egyre nagyobb problémát okoz, hogy a weboldalakon megkülönböztessék a valódi hírtartalmat a hirdetésektől, vagy épp az álhírektől.

Az álhíreknek rengeteg kategóriája létezik, erről beszélt Olga Iriszova politikai elemző egy újságíróknak tartott előadáson Varsóban. Azt is el kell szerinte különíteni, amikor valaki dezinformációs céllal terjeszt álhíreket, vagy

egyszerűen csak azért, mert elhiszi, hogy valósak.

Az álhírek közé tartozik, amikor valós események közötti hamis összefüggésekről ír valaki, vagy épp egy valós hírt hamis kontextusba helyez. Az álhíreknek sokszor manipulált a tartalma – vagyis tartalmaznak valós elemeket, de kitaláltakat is. Persze olyan is lehet, ami teljesen kitalált.

Tulajdonképp az álhírek kategóriájába kell sorolni az ironikus, szatirikus cikkeket is – egyébként ezeknél is előfordul, hogy az olvasó nem ismeri fel, hogy viccről van szó, és komolyan veszi a leírtakat. Zárójelben azt is meg kell említeni, hogy vannak más értelmezések is: Donald Trump szerint például az az álhír, amellyel ő nem ért egyet.

Olga Iriszova arról is beszélt, hogy

szociálpszichológiai okai vannak, hogy az álhírek ennyire sikeresek tudnak lenni.

A legfontosabb ok, hogy minden ember hajlamos elhinni olyan információt, amellyel alapvetően egyetért. Nem csak politikára kell gondolni. Tavaly az egyik legtöbbet megosztott álhír az volt, hogy egy nő a főnöke asztalára végezte dolgát, miután nyert a lottón – ha valaki maga is gyűlöli a főnökét, könnyen el tudja hinni, hogy ez igaz.

Nem véletlen az sem, hogy bizonyos álhírekkel elárasztják a közösségi médiát – ugyanis minél többször találkozik valaki egy hírrel, az annál fontosabbnak tűnik és annál inkább hajlandó elhinni. Például, ha a hírekben sokat beszélnek az atomháborúról, ennek veszélyét az emberek nagyobbnak fogják érezni.

Sokat számít többek között az utánfutó-hatás is: ha valakinek sok barátja osztogat meg álhíreket, akkor

egyre nagyobb esély van rá,

hogy ő is ezt fogja tenni. Az is jellemző emberi tulajdonság, hogy külső erőket okolunk, ha valami rossz történik – ezért az ilyen típusú álhíreket is hajlamosak sokan terjeszteni.

Az álhírek terjedésének persze sok más oka is van, de ezekből is látszik, hogy nem véletlenül épülnek rájuk egész állami iparágak bizonyos országokban. Erről egy következő cikkünkben írunk majd.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .