Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László

Se az államkincstárnak, se a NAV-nak nincs törvényes lehetősége arra, hogy ne indítsák el a végrehajtást a tiltott támogatás miatt az ellenzéki pártokkal szemben – állítják megkérdezett jogászok. Az ezzel kapcsolatos szerdai minisztériumi közleményben nem egyértelmű, hogy a miniszter a NAV-ot utasította a végrehajtás elhalasztására, vagy az államkincstárt arra, hogy ne kezdeményezze ezt. Az ÁSZ az Együttnek mindenesetre már nem szabott határidőt a büntetés befizetésére.

Nagyobb részt egyet ért a szerdai írásunkban foglaltakkal Tordai Csaba közigazgatási jogász, aki szerint a Magyar Államkincstárnak (MÁK) át kell adnia az értesítést az adóhivatalnak (NAV), hogy az hajtsa végre a tiltott párttámogatás miatti büntetést a Jobbikkal, a DK-val, az LMP-vel, a Liberálisokkal és az Együtt-tel szemben.

Ebben a MÁK-nak nincs mérlegelési joga,

át kell adnia az ügyeket végrehajtásra a NAV-nak – fogalmazott a Független Hírügynökség kérdésére Tordai Csaba.

Miután a Jobbikot 311 millióra, az LMP-t 8,8, a DK-t 8,245, a Liberálisokat 6,185, az Együttet 9,815 millióra büntette az Állami Számvevőszék (ÁSZ) – és ennek nyomán kitört a politikai botrány -, szerdán a Nemzetgazdasági Minisztériumban egyeztettek a MÁK és a NAV vezetőivel.

Az erről kiadott közlemény úgy fogalmaz, hogy a MÁK az érintett pártoknak féléves felkészülési időszakot ad, kérelemre részletfizetési lehetőséget ajánl fel, melynek kezdete ez év július elseje. A nemzetgazdasági miniszter azt “javasolta” a NAV-nak, hogy az ne indítson behajtási eljárást és ne érvényesítsen inkasszót az országgyűlési választásokat megelőzően.

A pártok megbüntetésének három lépcsője van. Először az ÁSZ megállapítja a tiltott párttámogatást és „felhívással” fordul a párt(ok)hoz, hogy fizessék be a MÁK-nál a büntetést. Ha a szokásos 15 nap elteltével ez elmarad, a MÁK „megkeresi” az adóhatóságot (a kijelentő mód a jog nyelvén felszólítás, kötelezés), hogy adók módjára be kell szedni a pénzt. Ennek alapján a NAV elindítja a végrehajtást.

A nemzetgazdasági minisztérium közleménye értelmezhető úgy, hogy a miniszter “javaslatára” (ami Tordai szerint persze a gyakorlatban utasítás) a NAV júliusig nem indíthat végrehajtást, de a MÁK „féléves felkészülési ideje” jelentheti akár azt is, hogy a kincstár már át se adja a NAV-nak az ügyeket.

Mindenesetre az ÁSZ pár órával a közlemény után az Együtt vizsgálatának befejezéséről kiadott kommünikéjében már csak azt tudatja, hogy a tiltott támogatás megállapításáról tájékoztatta a Magyar Államkincstárat és felhívással fordult az Együtt elnökéhez a büntetés befizetésére. A többi szervezet esetében előírt 15 nap határidő már nem olvasható.

A NAV „nem cselekvéséről” korábbi írásunkban Balogh Szabolcs, a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda alkalmazott ügyvédje már elmondta: az adóhatóságnak, illetve elnökének (Tállai Andrásnak, aki nem mellesleg az NGM második embere) nincs felhatalmazása arra, hogy ne tegyen semmit. Ha megérkezik a megkeresés az államkincstártól,

a NAV-nak eljárási kötelezettsége van.

Most tehát egy másik közigazgatási jogász is úgy foglalt állást, hogy a MÁK se teheti a fiókba az aktákat. Mint Tordai fogalmazott

„ha én a MÁK elnöke lennék, és azt mondaná nekem a miniszter, hogy adjál haladékot a pártoknak júliusig, akkor azt válaszolnám, hogy ezt írd bele a jogszabályba”.

Tordai Csaba nem tud arról, hogy a kincstár számára van előírt határidő, amelyen belül kezdeményeznie kellene a végrehajtást, de ebben az esetben ez haladéktalanként értendő. Szerinte ezt erősíti, hogy a MÁK-nak az államháztartás elsődleges érdeke alapján kell eljárnia. Ahogyan Balogh Szabolcs mondta, a közpénzt be kell szedni a felelősségteljes gazdálkodás követelménye alapján. És ez mindkét szervre igaz.

A két szakember között nincs egyetértés abban, hogyan minősíthető az ÁSZ eljárása. Balogh Szabolcs szerint ez

nem felel meg a közigazgatási eljárás követelményeinek,

mert nem formalizált, nélkülözi az ilyenkor szokásos szigorú előírásokat (például bizonyítási kötelezettség és ennek bemutatása, iratbetekintés), és a végén nem határozatot, hanem „felhívást” tartalmaz. Emiatt pedig ennek a nem határozatnak nem lehet végrehajtással érvényt szerezni.

Tordai szerint viszont a NAV-ra vonatkozó szabályok alapján

végrehajtható okiratnak tekintendő

az értesítés a MÁK-tól arról, hogy valamit adók módjára be kell szedni. A NAV-nak pedig nincs joga azt vizsgálni, hogy az ennek alapjául szolgáló döntés, irat törvényes-e.

A hogyan tovább egyelőre bizonytalan. Eddig a DK – amely kijelentette, hogy nem egyezkedik se a MÁK-kal, se a NAV-val a „felajánlott” (ugyancsak miniszteri utasításba adott) halasztásról és későbbi részletfizetésről – fontolgatja, hogy pert indít a végrehajtással szemben.

Balogh Szabolcs szerint a végrehajtás korlátozása, felfüggesztése érdekében az eljárás akkor kezdeményezhető, ha a párt ügyféllé válik, vagyis elkezdődik a NAV-nál a behajtás. Tordai Csaba lehetségesnek tartja, hogy a csak pár napja, elsején hatályba lépett új közigazgatási hatósági eljárási törvény alapján a MÁK ellen lehetne perre menni, megtiltatni, hogy elküldje az értesítést a NAV-nak a végrehajthatóságról.

Mindenesetre ha a keresetet befogadja a bíróság, annál azt is kezdeményezni lehet, hogy a bíróság – az eljárás felfüggesztésével – forduljon az Alkotmánybírósághoz, kezdeményezve az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítását és eltörlését.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..