Kezdőlap Címkék MÁK

Címke: MÁK

A TÁLIBOK KÁBSZER KERESKEDELEMBŐL ÉLNEK

400 millió dollár volt ebből a bevételük a vírusválságot megelőző két évben – írja a Reuters, amely arra is rámutat, hogy a járvány kellős közepén tavaly 37%-al nőtt a mák termesztés Afganisztánban.

Két iparág van Afganisztánban: a harc és a mák termesztés. Mindkettőben a tálibok a legjobbak. Pedig nem így kezdődött: hatalomra kerülve betiltották a mák terjesztését mondván, hogy a Korán tiltja a kábítószer fogyasztását. Aztán gyorsan rájöttek, hogy ez az út járhatatlan. Egyrészt lázadoztak a parasztok a tilalom ellen, másrészt pedig kiderült: az üres államkasszát valamivel fel kell tölteni. Már a tálibok uralma alatt Afganisztán lett a világ első drog kereskedője, az amerikai megszállás idején ez csak fokozódott. Az amerikaiak tudatosan ki is használták ezt hiszen a kábítószer célállomása gyakran az USA volt. A kábítószer lánc Afganisztánból indult és Koszovón keresztül osztották szét az árut Európában vagy küldték tovább Észak Amerikába.

Az ENSZ szerint évente 6,6 milliárd dollárt jelentett a kábítószer biznisz Afganisztánnak amíg az amerikaiak ott voltak. Ez a GDP 8%-a. A valós helyzet ennél valószínűleg még rosszabb hiszen Afganisztánnak semmilyen más gazdálkodási rendszere sincsen.

A kínai ajánlat

Peking máris felajánlotta az együttműködést a hatalomra jutott tálib rendszernek. Nem oly rég Tiencsinben Vang Ji külügyminiszter tárgyalt a tálib vezérkarral. Minden szigorúan titkos volt, de a kiszivárgott hírek szerint a mianmari formulát ajánlották a kínaiak.

Ez azt jelenti, hogy a politikai hatalom és az ideológiai irányítás teljes mértékben a helyi elit kezében van miközben a bizniszt rábízzák a kínaiakra. Akik a profit egy részét visszaosztják a helyi elitnek – Mianmarban a hadseregnek, Afganisztánban a táliboknak.

A kínai kapcsolat azért is fontos a táliboknak, mert komoly támogatás nélkül Afganisztán összeomlana. Az amerikaiak gazdaságilag könnyen megfojthatnák őket, ha nem számíthatnának Peking támogatására.

Miért előnyös ez Kínának? Egyrészt, mert a határától távolabb kerülnek az amerikaiak, másrészt pedig a tálibok állítólag ígéretet tettek arra, hogy nem próbálkoznak a Kínában élő muzulmán kisebbség fellázításával.

Az Al Kaidanak egész ujgur dandára működik Pakisztánban, és Kínának komoly gondot okoz az ujgur kisebbség kézbentartása.

Peking kiváló kapcsolatot ápol Afganisztán két szomszédjával, Iránnal és Pakisztánnal vagyis létrejöhet egy olyan muzulmán blokk, amely a Nyugattal szembenáll miközben Kína de facto szövetségese.

Menetközben derül ki, hogy milyen is lesz az új tálib rendszer Afganisztánban, ahol minden harmadik ember az éhezés határán vegetál. Ha működőképes rendszert akarnak, akkor a táliboknak szükségük lehet a kínaiakra, akik közismerten nemigen érdeklődnek aziránt, hogy a helyi elit milyen módszerekkel tartja ellenőrzése alatt a lakosságot.

Orbán Viktor csak farkast kiáltott?

A 2019-es költségvetés tervezésének időszakában a miniszterelnök arról beszélt, hogy egy „földrengés biztos”, óvatos és megfelelő tartalékokkal rendelkező költségvetésre van szüksége az országnak, mert a világban észlelhető gazdasági folyatok egy újabb, komoly válság közeledtére utalnak. Dr. Karsai Gábort, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettesét ennek a realitásáról kérdeztük.

  • Irreális elvárás a 4 százalék feletti tartós növekedés
  • Hiba volt az 50 százalékos előleg  
  • Nehéz költségvetési vita várható
  • Zűrös időszak elé néz Európa
  • Jobban a “körmünkre néznek” majd

Valóban közeleg egy újabb gazdasági válság?

Ma a világgazdasági helyzet valamivel valóban rosszabb, mint korábban volt, nagyon sok bizonytalansági kockázat látható. Számos olyan hazai és külföldi elemző gondolja úgy, hogy

nagyjából kétéves távlatban nem zárható ki egy újabb válság bekövetkezése.

Az az óvatosság, amit a kormánynyilatkozatok jeleztek, nem teljesen alaptalan, de jelenleg messze nem tartunk itt.

A választás után Orbán Viktor azt mondta, olyan pénzügyminiszterre van szüksége, aki garantálni tudja legalább az évenként 4 százalékos növekedési ütemet. Varga Mihályban ezt megtalálta?

A Varga Mihály által jegyzett konvergencia programban 2022-ig minden évben 4 százalék, vagy ennél magasabb növekedés szerepel. Ez a korábbi konvergencia programhoz képest néhány tizedszázalékos emelést jelent. Ez a mi számításaink szerint irreális elvárás. Én úgy látom, hogy a gazdasági válság közeledtével riogató kijelentések mögött az állhat, hogy

a kormányzat is belátta, hibás az a korábbi koncepciója, miszerint a magyar gazdaság képes lehet tartósan 4 százalék feletti növekedésre.

Ráébredtek arra, hogy ez nem fog menni. Az Európai Unió is figyelmeztette Magyarországot, hogy az államháztartási hiány túl magas, az idei várható deficit a második legmagasabb lesz az Unióban, s ebben csak Románia „előz” meg minket. A strukturális deficit 3 százalék fölött lesz, és romló tendenciát mutat.

Amikor a gazdasági növekedés csúcson van – és mi mostanában erről beszélünk – inkább ellenkező tendenciáknak kellene jelentkezniük.

Ez volna a természetes. Ami a deficitet illeti, az Unió országainak idei várható átlaga 1 százalék alatt lesz, például a németek és a csehek egyenesen szufficites költségvetéssel számolnak. Lehet találni persze olyan zavaró világgazdasági tendenciákat, amelyekkel a propaganda szintjén lehet majd magyarázni a hazai gazdaság gyengébb teljesítményét, az esetleges 4 százalékos beígért növekedés elmaradását. A világban tapasztalható forrásszűkítésre is lehet majd hivatkozni.

Annak a mintegy 1000 milliárdos uniós támogatásnak a visszatartása ebben nem játszik szerepet?

Természetesen nem. Ennek a pénznek egy részét valószínűleg még az idén megkapjuk, egy másik részét valamivel később. Megeshet persze, hogy az EU-ban nem fogadnak el bizonyos tervezett projektek, de

a kormány ebből a szempontból túlbiztosította magát, több projektet indított el, mint amennyi támogatásra elvileg lehetőség van.

Az idei elmaradás az államháztartás uniós módszertannak megfelelően számított ez évi hiányát nem fogja befolyásolni, mivel abba az EU fejlesztési támogatások nem számítanak bele. De a költségvetési hiány, ahogyan említettem, a kedvező konjunktúrához képest e nélkül is nagyon magas, az Unió már figyelmeztetett minket, hogy

kiigazításokra volna szükség a magyar gazdaságban.

Ennek a hiánynak a forrását miben látja? Hol „sántít” a magyar gazdaság?

Alapvetően a 2018-as parlamenti választásokban kell az okokat keresni. Számos olyan projekt indult be, amely egy része szükséges volt, más részét el lehetett volna hagyni. A különféle életpályamodellek nyomán jelentős béremelések voltak a költségvetési szektorban. Meg kell említeni a költségvetésből finanszírozott olyan beruházásokat, mint például a Modern városok program terhei, amelyeket már a közelgő önkormányzati választások számlájára írhatunk.

A kormányzat részben tudatosan, azt hirdeti, hogy a 3 százalék alatti hiány teljesen rendben van.

Első ránézésre ez igaz is lehetne, ám

a nagyon alacsony kamatok időszakában ennél jóval alacsonyabb hiány volna indokolt.

Ha a gazdasági növekedés a különféle okok miatt valóban lassulni fog, majd akkor kellene költségvetési pénzekkel támogatni a növekedést, de most, amikor a konjunktúra tetőpontján vagyunk,

pusztán politikai-választási megfontolásból költségvetési pénzeket is bevetni, eléggé kockázatos. Ez a lassulás időszakában fog visszaütni,

amikor nem, vagy alig lesz mód a kiadások emelésére.

A hazai gazdasági növekedés azért volt csúcsponton, mert egész Európában konjunktúra volt?

Ebben ennek is szerepe volt, de még fontosabb, hogy a kormányzat az EU-támogatások erőltetten gyors lehívására, majd ennek megelőlegezésére törekedett. Szerintem eleve hiba volt a hatalmas előlegek kifizetése,

ettől inkább csak a „kifizetési számláló” pörgött,

a fejlesztések – bár látványosan emelkednek – sokkal kevésbé, miközben az államháztartás finanszírozása a nagy hiány miatt egyre nehezebb. A gazdaság kétségtelenül csúcson pörög.

Az idén még biztosan meglesz a 4 százalék feletti növekedés, de jövőre már csak 3-3,5 százalékossal számolunk, ami önmagában nem rossz,

de a régióban csak gyenge közepes szintnek mondható.

Ezt az uniós pénzek elapadása okozza?

Részben igen, illetve hogy a magyar gazdaság EU-transzferek nélkül csak nagyon szerény növekedésre képes. Az igazi probléma 2020-tól jelentkezik, amikor már a mostani ciklusból nem sok lehívható pénz marad majd, az új költségvetési ciklus pénzeire pedig korai volna számítani.

Akkor további jelentős lassulás is bekövetkezhet.

Csak zárójelben jegyzem meg: a magyar kormány is ellenzi, hogy még ebben a választási ciklusban elfogadják a 2020 utáni költségvetést, ha azonban ezt áttolják az új parlament időszakára, hosszadalmas vitákra kell számítani, ami az európai országok egymásnak ellentmondó érdekeiből következik. Ameddig pedig nincs költségvetése az EU-nak, kohéziós támogatások sem lesznek.

Mire gondol?

A döntést nehezíteni fogja a donor és a támogatott országok közötti érdekellentét, a Brexit miatt csökkenő források, de nem elhanyagolható a Nyugat – Kelet, vagy az Észak – Dél ellentéte. Ne felejtsük ki az integráció növelését szorgalmazó és azt ellenző, a nemzeti önrendelkezést előtérbe helyező álláspont közötti, vagy a populista és a piacpárti felfogás ellentétét sem, de említhető az orosz kapcsolat vagy a migráció eltérő megítélése is. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy

a választások nyomán nagyon sok kulcspozícióban személycserékre is sor kerülhet, s ebben is kiéleződhetnek a nemzeti és a pártcsaládbeli szempontok.

A populista erők nagyon megerősödtek, de nem törtek át, az uniós integráció növelését szorgalmazó német-francia tandem pedig várhatóan támadásba lendül. Nagyon zűrös Európai Uniós időszak elé nézünk.

Ezekre nem sok befolyása lehet Magyarországnak.

A magyar fejlődés szempontjából mindezek fontos kérdések lehetnek, hiszen nagyon kitettek vagyunk az uniós folyamatoknak. Erősen függünk a transzferektől, ha nem kapunk támogatást, jelentősen visszaeshet a gazdaság teljesítménye. A világgazdaságban végbemenő folyamatok is számos kockázatot jelentenek. Ilyen az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelése, a magasabb kamatok ronthatják számos ország pozícióját.

Az Unió szempontjából a vámháború is kockázatot jelent, az amerikaiak kiszámíthatatlan mértékű befelé fordulása és piacvédelme is egy világgazdasági kockázatokat növelő folyamatok közül.

Még valamit meg kell említenem: a török és az olasz bankválság lehetőségét. Nagyon rossz az olasz bankrendszerben is a hitelek összetétele, és ha ott valami komoly zavar támad – látva az olasz populista kormányzat „gondolkodását”, – akár a görögökéhez mérhető megrázkódtatást is kiválthat az Unióban. Ezt persze mindenki igyekszik elkerülni, de egy öntörvényű kormány esetében ez kiszámíthatatlan.

A napokban került nyilvánosságra az a hír, hogy a kormány az önkormányzati számlákon parkoló, fel nem használt forrásokat visszavette. Lehet ez egy válságra való felkészülés jele?

A kormány rossz döntést hozott akkor, amikor erőltetet módon iszonyú sok előleget fizetett ki bizonyos fejlesztésekre. Ezek jelentős részét nem is tudták felhasználni, különféle bankokban parkoltatják. Ezeket a milliárdokat most átteszik a Kincstári számlára,

ami érdemben nem befolyásolja a beruházások megvalósulását.

A lépés pusztán egyszerű, finanszírozási döntésnek tekinthető, amit a kialakult pénzforgalmi hiány indokolhat. Az, hogy lecsökkentik 50 százalékról 25 százalékra a kifizethető előlegek nagyságát, a jelen helyzetben helyénvaló, önkorrekciós döntés.

Hírek szerint az eddig benyújtott számlák felülvizsgálata zajlik, a kormány elrendelte a túlszámlázások kiszűrését.

Erről nincsenek konkrét ismereteim, de az tény, hogy ha egy országnak – amint azt a Sargentini-jelentés elfogadása is mutatta – rossz a nemzetközi megítése, vagy hogy a korrupciós ranglista szerint a régióban csak Bulgáriában rosszabb a helyzet a mienknél -, akkor elképzelhető, hogy az ellenőrzések a korábbinál részletezőbbek, ha úgy tetszik szigorúbbak lesznek.

Jobban gyanakszanak simlisségre, és a legutóbbi brüsszeli bírálatok fényében is, ezt a kormányzat nyilvánvalóan szeretné elkerülni.

Trükközés vagy trükközés elleni lépés?

“Az intézkedéssel elvben meg lehetne akadályozni azokat a trükközéseket is, amelyekkel a korábbi Fidesz-vezetés is élt, amikor a konkrét fejlesztésre megcímkézett uniós forrásokat szabálytalanul, működési költségekre költötték el” – mondta Márki-Zay Péter. A kormány egyik legújabb lépése, hogy visszakéri az önkormányzatoktól az elnyert uniós forrásokat, hogy azt a pénz államkincstári számlán kezeljék. A tét sok-sok milliárd.

Márki-Zay Péter. Forrás: Facebook

„Önmagában normális, a fegyelem megteremtésének az irányában tett lépésnek tartom, hogy az egyes településeknek a számukra megítélt európai uniós forrásból nyújtott támogatás ötvenmillió forint feletti, a számlájukon kezelt, még fel nem használt összeget szeptember 30-ig át kell utalniuk a Magyar Államkincstár (MÁK) számlájára, majd a felhasználás ütemében lehetne lehívni a szükséges összegeket” – reagált a Független Hírügynökség megkeresésére Márki-Zay Péter. Hódmezővásárhely független polgármestere példaként említette, hogy

az intézkedéssel elvben meg lehetne akadályozni azokat a trükközéseket is,

amelyekkel a korábbi Fidesz-vezetés is élt, amikor a konkrét fejlesztésre megcímkézett uniós forrásokat szabálytalanul, működési költségekre költötték el.

A Népszava írta meg a héten, hogy a választások előtt „kiszórták” a brüsszeli forrásokat, de tetemes a költségvetés hiánya, így most visszaveszi az önkormányzatoktól a pénz egy részét a kincstár.

A Zoom szerint az intézkedés nem csak az önkormányzatokra, hanem az állami cégekre is vonatkozik. A becslések szerint ezzel százmilliárd forintos nagyságrendű összeget is beszedhet az állam. További intézkedés, hogy szeptember elejétől kevesebb előleget fizet ki a kormány a nem állami és önkormányzati pályázóknak, ami ugyan a kormánynak azonnali spórolást jelent, ám a pályázók dolgát megnehezíti. Ők ugyanis úgy készítették el a finanszírozási terveiket, hogy számoltak az előleg kifizetésével. Amennyiben pedig a hiányt saját forrásból kell kipótolniuk, a támogatás elköltése kerülhet veszélybe.

Gémesi György, Gödöllő városvezetője, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint ez az intézkedés egyértelműen tovább szűkíti a települések önrendelkezéshez való jogát és baljós árnyakat vetít előre.

A Népszava arról is írt, hogy az idei érvre tervezett 2200 milliárd forintos kifizetések több mint felét átutalták az önkormányzatoknak. A pénzt azonban javarészt a költségvetés terhére fizették ki, Brüsszel ugyanis az utóbbi időkben feltárt korrupciós ügyek és ellenőrzések miatt az uniós támogatások egy részét visszatartotta, s az összegnek csak a töredékét utalta át. A választási propaganda jegyében kiosztott pénz  1646 milliárd forintos lyukat vert a központi költségvetésbe, az egész évre betervezett hiány több mint 120 százalékát produkálva. Ha az önkormányzatok visszautalják ezeket a pénzeket, papíron eltűnik a hiány egy jelentős része.

Márki-Zay munkatársai is megvizsgálták az új jogszabályt, és annak alapján úgy látják: az állami költségvetés nem tudná más célra felhasználni ezeket az elkülönített összegeket, ezért az intézkedés a kimutatott államháztartási hiányon javíthatna, de az így visszakért összegeket más célra nem lehetne elkölteni.

„Én úgy látom, hogy inkább hiányjavító és egyfajta kontroll lehetőségét adja az intézkedés”

– mondta, kifejtve: azzal teljes mértékben egyetért, hogy a fejlesztésre szánt pénzeket nem szabad működésre elkölteni – ahogy azt évekig Hódmezvásárhelyen tették a Fidesz-érában.

Megszólalt az ügyben a Pénzügyminisztérium is, amely pénteki közleményében a többi között azt szögezi le, hogy „a sajtóban megjelent valótlan és megtévesztő hírekkel ellentétben a kormány nem veszi vissza az önkormányzatoknak járó fejlesztési forrásokat, azok továbbra is a települések rendelkezésére állnak, csupán a számla vezetője változik. Ezzel a források felhasználása még inkább biztosítottá válik, mivel a kincstári számláról csak az adott fejlesztési célhoz kötődő kifizetések teljesíthetőek… Az önkormányzatok mozgásterét, a számukra megítélt források felhasználási jogosultságát egyáltalán nem csökkenti a kincstári számlára történő átvezetés.

Tehát arról sincs szó, hogy a már kifizetett uniós forrásokat „visszavenné” a kormány az érintett településektől” – írja a PM.

Hódmezővásárhelynek most 460 millió forintot kell szeptember 30-ig átutalniuk a MÁK egy elkülönített számlájára – tudtuk meg Márki-Zay Pétertől. Azért ennyit, mert a város előző, Fideszes vezetése még 2016-ban nyert el egy uniós forrást fejlesztésre, amit azonban 2017-ben működésre használt fel.

„Nem tettek mást, mint pilótajátékot játszottak”

– szögezte le a független polgármester, hozzátéve: ezzel most igen nagy bajba sodorták a várost, amely egyelőre a készpénz-tartaléka terhére ugyan ki tudja nyögni a szóban forgó 460 millió forintot, de az év végére legalább 1,5 milliárdra nő a hiány, miközben a működésnek nullszaldósnak kellene lennie. Az általa örökölt költségvetés is nagyon gyenge volt – fogalmazott, fiktív milliárdos bevételekre épített. Több önkormányzati cég is működésképtelenné válhat, beleértve például a menzát vagy a strandot üzemeltető céget, a helyi televíziót, stb. A probléma nagyságát érzékelendő Márki-Zay elmondta: Vásárhelynek 6 milliárd forintos elmaradásai voltak tavaly év végén, amely olyan tételekből állt össze, mint pl. a babakötvények utáni kötelezettségek (a 2012-ig kibocsátott kötvények után eddig évente 100 millió forintot kellett volna az önkormányzatnak elkülönített számlára befizetnie, ám tavaly is csak 3 milliót fizetett be), de egy 3 milliárd forintos kifizetetlen szállítói állomány is szerepel a fenti összegben – tette hozzá.

Az örökölt terheket csak állami segítséggel tudnák lenullázni, ahogy a kormány Pécs számára is lehetővé tette ezt, szögezte le a független polgármester, aki szerint ebben az esetben a jövőben biztosítva lenne a város fenntartható költségvetése és működése. Pécsett az állam átvett a város tulajdonában lévő ingatlanokat – Vásárhelynek is van 60 milliárdot érő vagyona – igaz, az előző városvezetésnek köszönhetően az ingatlanok már jelzáloggal jócskán le vannak terhelve.

A másik megoldás lehet, hogy csődgondokság alá helyezik a várost, ebben az esetben azonban előállna az „Esztergom forgatókönyv”, leállna a városi televíziótól a strandig minden nem kötelező feladat finanszírozása.

Tisztában van vele, hogy ezt fegyverként használná a kormány és a helyi Fidesz-többségű közgyűlés ellene, de optimista lévén úgy látja: nem olyan ostobák az emberek, mint ahogy azt a Fidesz gondolja. Esztergomban Tétényi Évának tisztességes helytállásra futotta, de Hódmezővásárhelyen egyrészt nagyobb arányú volt a támogatottsága, másrészt neki nem négy évig, hanem csak másfél évig kell kihúznia egy ellenséges közgyűléssel.

Kérdésünkre leszögezte: másfél év után nem fog visszavonulni:

„2019 októberében vagy – ha a Fidesz úgy gondolja, hogy az alkotmányozó többségének az erejével élve előrehozza, akkor az Európai Parlementi választások idejére, 2019. május 25-én” mindenképpen indul.

A maga részéről reméli, hogy addigra már lesz egy olyan egyesület, amely egyfaja mozgalomként helyben és országosan is összefogja a korrupcióellenes erőket, amelyek segítik az általuk indított független jelölteket. Vásárhelyen már több ilyen egyesület is van, amelyekben egy csapatban dolgozik együtt a szocialista és a jobbikos, a volt fideszes, stb.

A terv az, hogy közös képviselőtestületi névsorral és polgármesterjelölttel indulnak, s szeretnék ezt a modellt egész Magyarországon támogatni.

Példaként említette Pécsett, ahol „egész jól állnak már”, vagy éppen Balmazújvárost, ahol a közös független jelölt, Hegedűs Péter mögé felsorakoztak az ellenzéki pártok, s 53 százalékos győzelmet arattak annak ellenére is, hogy nem kapott elegendő gyakorlati támogatást, tanácsokat, szakmai segítséget a pártoktól, pedig „a választás előtt és győzelem után is nagy szükség van erre” – mondja Márki-Zay.

 

Az Országgyűlésben is szóba került a kérdés: az LMP-s Hohn Krisztina napirend előtti felszólalására reagálva

Fotó: Wikimedia Commons

Bodó Sándor államtitkár állította: elvonásról nincs szó, ahogy arról a polgármestereket és a polgármesteri hivatalokat tájékoztatták is, pusztán egy a MÁK által vezetett, de az ő számukra szóló számlára kerül a pénz a projekt megvalósításáig. A változás a korábbikhoz képest pusztán annyi, hogy az eddigi alszámla helyett államkincstári számlán lesz a pénz.

A Tízparancsolattól az Éjjeli Őrségig a Parlamentben

0

Napirend előttiekkel kezdődött meg ma délelőtt az Országgyűlés ülése. A nap folyamán azonnali kérdések is elhangzanak.  A Parlamentből jelentjük.

„Nem helyénvalók a feltételezések, hogy a kormány el akarja vonni a településektől a TOP-os forrásokat, ezek  információhiányról, esetleg rossz szándékról tanúskodnak” – szögezte le az LMP-s Hohn Krisztina napirend előtti felszólalásában feltett kérdésre Bodó Sándor államtitkár. Az Országgyűlés mai ülésszakénak első megszólalójaként az ellenzéki képviselő azt firtatta, hogy mi a valódi oka annak, hogy az önkormányzatoknak az elnyert uniós támogatások 50 millió forint feletti, még fel nem használt részét szeptember végéig s Magyar Államkincstár (MÁK) szálájára kell utalni, s majd onnan kell lehivogatni az éppen aktuális összeget. Bodó Sándor válaszában állította, hogy elvonásról nincs szó, ahogy arról a polgármestereket és a polgármesteri hivatalokat tájékoztatták is, pusztán egy a MÁK által vezetett, de az ő számukra szóló számlára kerül a pénz a projekt megvalósításáig.

A változás a korábbiakhoz képest pusztán annyi, hogy az eddigi alszámla helyett államkincstári számlán lesz a pénz.

Az egészségügy sanyarú helyzetével és a területért felelős miniszternek a Tízparancsolatot, mint népegészségügyi programot érintő nézeteivel foglalkozott napirend előtti felszólalásában Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő. Hosszan sorolta az elmúlt két hét egészségüggyel kapcsolatos rossz híreit, majd az államtitkári válasz vádaskodásainak elébe menve sorolta a 2010 előtti kormányok egészségügyi statisztikáit, összehasonlítva az azóta leromlott adatokkal.

A Tízparancsolatnak arra a parancsolatára hívta fel a kormány és a miniszter figyelmét, amely úgy szól: Ne ölj!

Rétvári Bence válaszában azzal vádolta meg az ellenzéki médiát, hogy utasításra naponta egy rossz hírt próbál lehozni az egészségügyről, majd forintmilliárdokkal dobálózott, amelyet  Fidesz kormány ölt az egészségügybe. Végül felháborodottan utasította vissza a Kásler Miklós elleni ellenzéki támadást, leszögezve: azért támadják, mert hiteles keresztény ember.

Még le sem ült Rétvári Bence, máris ismét szólásra felszólalásra emelkedett – ezúttal ő mondta el napirendi előtti beszédét a Nyílt Társadalmakról. Soroshoz és a Nyílt Társadalom alapítványhoz egy egyenes úton jutott el: az Éjjeli Őrség párt alapításánál kezdte.

„Az Éjjeli Őrségre nincs szükség Magyarországon, a magyarok már elmondták  véleményüket a bevándorlási politikáról”

– szögezte le, azzal vádolva az alapítás alatt lévő pártot, hogy adóelkerülés miatt jön létre,  amiatt, hogy ne legyen átlátható a működése, mint amire a Soros-féle szervezetek mindig is törekszenek. „Egy ilyen szervezet, amely kerítésvágóval járna a déli határzár mentén, veszélyt jelenten Magyarországra, hiszen, mint ahogy  neve is elárulja, nem a határt akarják őrizni, hanem a bevándorlást elősegíteni” – szögezte le. Természetesen ő is kapott választ a kormány részéről – a válaszadó Tuzson Bence egyetértett Rétvári Bencével.

Törvénytelen a pártokkal szembeni behajtási haladék?

Se az államkincstárnak, se a NAV-nak nincs törvényes lehetősége arra, hogy ne indítsák el a végrehajtást a tiltott támogatás miatt az ellenzéki pártokkal szemben – állítják megkérdezett jogászok. Az ezzel kapcsolatos szerdai minisztériumi közleményben nem egyértelmű, hogy a miniszter a NAV-ot utasította a végrehajtás elhalasztására, vagy az államkincstárt arra, hogy ne kezdeményezze ezt. Az ÁSZ az Együttnek mindenesetre már nem szabott határidőt a büntetés befizetésére.

Nagyobb részt egyet ért a szerdai írásunkban foglaltakkal Tordai Csaba közigazgatási jogász, aki szerint a Magyar Államkincstárnak (MÁK) át kell adnia az értesítést az adóhivatalnak (NAV), hogy az hajtsa végre a tiltott párttámogatás miatti büntetést a Jobbikkal, a DK-val, az LMP-vel, a Liberálisokkal és az Együtt-tel szemben.

Ebben a MÁK-nak nincs mérlegelési joga,

át kell adnia az ügyeket végrehajtásra a NAV-nak – fogalmazott a Független Hírügynökség kérdésére Tordai Csaba.

Miután a Jobbikot 311 millióra, az LMP-t 8,8, a DK-t 8,245, a Liberálisokat 6,185, az Együttet 9,815 millióra büntette az Állami Számvevőszék (ÁSZ) – és ennek nyomán kitört a politikai botrány -, szerdán a Nemzetgazdasági Minisztériumban egyeztettek a MÁK és a NAV vezetőivel.

Az erről kiadott közlemény úgy fogalmaz, hogy a MÁK az érintett pártoknak féléves felkészülési időszakot ad, kérelemre részletfizetési lehetőséget ajánl fel, melynek kezdete ez év július elseje. A nemzetgazdasági miniszter azt “javasolta” a NAV-nak, hogy az ne indítson behajtási eljárást és ne érvényesítsen inkasszót az országgyűlési választásokat megelőzően.

A pártok megbüntetésének három lépcsője van. Először az ÁSZ megállapítja a tiltott párttámogatást és „felhívással” fordul a párt(ok)hoz, hogy fizessék be a MÁK-nál a büntetést. Ha a szokásos 15 nap elteltével ez elmarad, a MÁK „megkeresi” az adóhatóságot (a kijelentő mód a jog nyelvén felszólítás, kötelezés), hogy adók módjára be kell szedni a pénzt. Ennek alapján a NAV elindítja a végrehajtást.

A nemzetgazdasági minisztérium közleménye értelmezhető úgy, hogy a miniszter “javaslatára” (ami Tordai szerint persze a gyakorlatban utasítás) a NAV júliusig nem indíthat végrehajtást, de a MÁK „féléves felkészülési ideje” jelentheti akár azt is, hogy a kincstár már át se adja a NAV-nak az ügyeket.

Mindenesetre az ÁSZ pár órával a közlemény után az Együtt vizsgálatának befejezéséről kiadott kommünikéjében már csak azt tudatja, hogy a tiltott támogatás megállapításáról tájékoztatta a Magyar Államkincstárat és felhívással fordult az Együtt elnökéhez a büntetés befizetésére. A többi szervezet esetében előírt 15 nap határidő már nem olvasható.

A NAV „nem cselekvéséről” korábbi írásunkban Balogh Szabolcs, a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda alkalmazott ügyvédje már elmondta: az adóhatóságnak, illetve elnökének (Tállai Andrásnak, aki nem mellesleg az NGM második embere) nincs felhatalmazása arra, hogy ne tegyen semmit. Ha megérkezik a megkeresés az államkincstártól,

a NAV-nak eljárási kötelezettsége van.

Most tehát egy másik közigazgatási jogász is úgy foglalt állást, hogy a MÁK se teheti a fiókba az aktákat. Mint Tordai fogalmazott

„ha én a MÁK elnöke lennék, és azt mondaná nekem a miniszter, hogy adjál haladékot a pártoknak júliusig, akkor azt válaszolnám, hogy ezt írd bele a jogszabályba”.

Tordai Csaba nem tud arról, hogy a kincstár számára van előírt határidő, amelyen belül kezdeményeznie kellene a végrehajtást, de ebben az esetben ez haladéktalanként értendő. Szerinte ezt erősíti, hogy a MÁK-nak az államháztartás elsődleges érdeke alapján kell eljárnia. Ahogyan Balogh Szabolcs mondta, a közpénzt be kell szedni a felelősségteljes gazdálkodás követelménye alapján. És ez mindkét szervre igaz.

A két szakember között nincs egyetértés abban, hogyan minősíthető az ÁSZ eljárása. Balogh Szabolcs szerint ez

nem felel meg a közigazgatási eljárás követelményeinek,

mert nem formalizált, nélkülözi az ilyenkor szokásos szigorú előírásokat (például bizonyítási kötelezettség és ennek bemutatása, iratbetekintés), és a végén nem határozatot, hanem „felhívást” tartalmaz. Emiatt pedig ennek a nem határozatnak nem lehet végrehajtással érvényt szerezni.

Tordai szerint viszont a NAV-ra vonatkozó szabályok alapján

végrehajtható okiratnak tekintendő

az értesítés a MÁK-tól arról, hogy valamit adók módjára be kell szedni. A NAV-nak pedig nincs joga azt vizsgálni, hogy az ennek alapjául szolgáló döntés, irat törvényes-e.

A hogyan tovább egyelőre bizonytalan. Eddig a DK – amely kijelentette, hogy nem egyezkedik se a MÁK-kal, se a NAV-val a „felajánlott” (ugyancsak miniszteri utasításba adott) halasztásról és későbbi részletfizetésről – fontolgatja, hogy pert indít a végrehajtással szemben.

Balogh Szabolcs szerint a végrehajtás korlátozása, felfüggesztése érdekében az eljárás akkor kezdeményezhető, ha a párt ügyféllé válik, vagyis elkezdődik a NAV-nál a behajtás. Tordai Csaba lehetségesnek tartja, hogy a csak pár napja, elsején hatályba lépett új közigazgatási hatósági eljárási törvény alapján a MÁK ellen lehetne perre menni, megtiltatni, hogy elküldje az értesítést a NAV-nak a végrehajthatóságról.

Mindenesetre ha a keresetet befogadja a bíróság, annál azt is kezdeményezni lehet, hogy a bíróság – az eljárás felfüggesztésével – forduljon az Alkotmánybírósághoz, kezdeményezve az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítását és eltörlését.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK