Kezdőlap Címkék Pártok

Címke: pártok

Mai kérdés – Ha ma tartanák az EP választást Ön melyik pártra adná le szavazatát?

Klikkeljen a képre és szavazzon!

Ha ma tartanák az EP választást Ön melyik pártra adná le szavazatát?

Az ellenzék szerint Orbán beteges hazudozó és retteg

0

Orbán Viktor évértékelőjét bírálták és a demokrácia állapotát kérték számon az ellenzéki pártok budapesti közös demonstrációjának felszólalói. A pártok közleményekben is kifogásolták az elhangzottakat. A Fidesz szerint viszont ez volt az elmúlt évtized legnagyobb hatású évértékelője.

A Köztársasági Elnöki Hivatal és a Miniszterelnökség épülete előtt tartott közös ellenzéki tüntetésen a szónokok pontokba szedték, hogy véleményük szerint milyen fontos témák maradtak ki a miniszterelnök beszédéből. A felszólalók egyúttal kiálltak az ellenzéki pártok egységes fellépése mellett.

Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció frakciószóvivője azt mondta, Orbán Viktor Magyarország diktátora, Magyarország államformája pedig diktatúra.

A politikus emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök azt mondta, amikor az ellenzék keresi az együttműködés lehetőségeit, akkor a kommunisták és a fasiszták találkoznak. Az ellenzéki politikus viszont úgy látta, hogy a “régi kommunisták és a régi nyilasok” a Fideszben vannak.

Az évértékelőből kimaradtak a becsapott devizahitelesek, azok a nyugdíjasok, akik nem kapják meg időben a nyugdíjukat és a továbbtanulni nem tudó fiatalok – jelentette ki.

Jakab Péter, a Jobbik szóvivője, aki egy jelképes bizonyítványt állított ki a kormányfőről, azt mondta, hogy Orbán Viktor erkölcstanból megbukott, mert 2010 óta a miniszterelnök az EU második legszegényebb népévé tette a magyarokat.

Három év alatt tízezer embert “dobott az utcára”, a “felcsúti haverját” pedig az ország leggazdagabb emberévé tette – fűzte hozzá. Véleménye szerint a kormányfő történelemből is megbukott, mert királynak gondolja magát, nem tudja, hogy Magyarországon réges-régen megszűnt a királyság.

Az ellenzéket pedig azért bünteti az Állami Számvevőszék, hogy sem az európai parlamenti (EP), sem az önkormányzati választáson ne tudjon kampányolni – jelentette ki, hozzátéve, ezzel a Fidesz választási csalásra készül.

Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese azt mondta: Orbán Viktor óriásit hibázott a “rabszolgatörvény” elfogadásával, mert ezzel szembefordult a magyar dolgozókkal.

A kormányfő azért jelentett be családpolitikai intézkedéseket, mert rájött, hogy a migránsozással nem tudja megnyerni az EP-választást – mondta a politikus.

A kabinet minden támogatást megadott a multinacionális cégeknek, az ő érdekükben fogadták el a “rabszolgatörvényt” – jelentette ki.

Bősz Anett, a Liberálisok politikusa azt mondta hallgatóinak, egyedül rajtuk áll, hogy búcsút intsenek Orbán Viktor illiberális államának.

Bátorságot és hitet kell önteni azokba, akiket a kormány “megtaposott”, újra fel kell építeni a jogállamot és a demokráciát – jelentette ki.

Az évértékelő helyszínén fekete lepellel burkolt kordonokra utalva Bangóné Borbély Ildikó szocialista párti parlamenti képviselő kijelentette, “Orbán Viktort a sötétség veszi körül”, miközben nem az itt tüntető nép, hanem “talpnyalói” előtt beszél az elmúlt esztendőről.

A kormányfő által elmondottakra reagálva az ellenzéki politikus arról beszélt: a következő nemzedék tagjai csak akkor élhetnek jobban szüleiknél, ha elhagyják a hazájukat, külföldön tanulnak és építenek biztos jövőt maguknak.

Nemes Balázs, a Momentum szóvivője szerint “folyamatosan terjed a remény”, hiszen “a fővárosban már megbukott a Fidesz rendszere”, és Budapestet ebben előbb a megyei jogú városok, majd a kisebb települések követik.

Arra kérte hallgatóságát, hogy miközben a budai Várban tartott demonstráció után az Állami Számvevőszék székháza felé vonulnak, egyperces néma csönddel támogassák a Magyar Tudományos Akadémia dolgozóit, hiszen “Magyarország szellemi jövője” forog most kockán.

V. Naszályi Márta, a Párbeszéd fővárosi közgyűlési képviselője kifogásolta a budai Vár átalakítását és a “rabszolgatörvényt”, mondván, az előbbi a 75, az utóbbi az 50 évvel ezelőtti viszonyokat hozza vissza.

Akarjuk egy elhazudott múltnak a hamis díszleteit felépíteni a túlmunkára kényszerített magyar dolgozók adóforintjaiból? Akarjuk, hogy egyre több legyen a kordon? akarjuk, hogy egyre többet kerítsenek el maguknak a közösből? – tette fel a kérdést, amelyre hallgatósága hangos nemmel és fütyüléssel válaszolt.

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint büszkeségre ad okot, hogy sokféle pártzászló alatt, félelem nélkül fog össze az ellenzék, amikor a szavak után elérkezett a tettek ideje, miközben a hatalmon lévők mindent elkövetnek, hogy féljenek tőlük.

Szerinte Orbán Viktor “buta országot akar, lebutított alattvalókkal”, ezért űzte el az ország legjobb egyetemét, veri láncra vagy teszi “csak sleppje által megfizethető” magánegyetemmé a többit.

Az Akadémiát “a legnagyobb magyar alapította és a legkisebb magyar akarja sírba tenni” – mondta.

Független képviselőtársa, Hadházy Ákos arról beszélt: azok, akik kiállnak az európai ügyészséghez csatlakozás és az uniós tagság mellett, “nem hazaárulók, hanem hősök”.

A Köztársasági Elnöki Hivatal és a Miniszterelnökség épülete előtt tartott, “Értékelni jöttünk!” elnevezésű közös ellenzéki tüntetés színpada előtt egymás mellett sorakoztak fel az MSZP-s, DK-s és jobbikos zászlókat tartó pártaktivisták, a Momentum zászlói közül is többet lehetett látni némileg arrébb, a színpad oldalánál.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Tüntettek az Állami Számvevőszéknél

A karmelita kolostornál tartott ellenzéki tüntetésről több mint ezren vonultak át az Állami Számvevőszékhez.

A pártok képviselői úgy vélekedtek, hogy a Fidesz az Állami Számvevőszék felhasználásával, adminisztratív eszközökkel igyekszik ellehetetleníteni tevékenységüket.

Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd országgyűlési képviselője azt mondta: pontosan tudható, hogy az ellenzéki pártok után bárki a célkeresztbe kerülhet, aki szembemegy a Fidesszel, ezért az ellenzéki pártoknak együtt kell működniük.

Nemes Balázs, a Momentum képviselője emlékeztetett arra, hogy az Állami Számvevőszéket Domokos László volt fideszes képviselő irányítja.

Ez a Fidesz demokráciája – tette hozzá.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányi elnöke úgy vélekedett: tarthatatlan, hogy a Fidesz politikai ellenfeleinek ellehetetlenítésére használ független állami intézményeket.

A következő választásokon “zárt alakzatban” kell indulniuk az ellenzéki pártoknak, mert ha nem, el fogják takarítani őket – mondta.

Sermer Ádám, a Liberálisok képviselője közölte: az ÁSZ szégyent hoz a magyar demokráciára és a magyar jogállamiságra, mert nem más, mint “fideszes vámszedőszék”.

Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a kormány nem kormányoz, csupán elégtételt vesz, és az összes állami intézményt az ellenzéki hangok elhallgattatására használja.

Kepli Lajos, a Jobbik felszólalója szerint mára valamennyi állami hivatal fideszes pártszékházzá vált, és a hatalom nem válogat a kialakult ellenállás elfojtását szolgáló eszközökben.

Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője felidézte, hogy amikor “Magyarország köztársaság” volt, az ÁSZ megbecsült intézmény volt.

Ma az ÁSZ dolgozóit kirúgják, ha tisztességesen végzik a munkájukat – mondta.

A demonstráció végén az ellenzéki pártok képviselői “Fidesz-pártszékház” feliratú matricákat ragasztottak az ÁSZ székházának bejáratára.

A budai Várból az Állami Számvevőszék épülete elé vonuló menet elején az ellenzéki pártok képviselői, az “Ellenállás 2019 Magyarországért” feliratú molinót vitték.

A menet útközben megállt a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt, ahol a “Szabad ország, szabad tudomány” rigmust skandálták.

MTI Fotó: Mohai Balázs

Karácsony Gergely: Orbán megijedt az ellenzék egységes fellépésétől

A Párbeszéd társelnöke szerint Orbán Viktor láthatóan megijedt az ellenzék egységes fellépésétől, ezért vette ilyen “közönségesre” a hangvételt.

Orbán Viktor évértékelő beszédében többek között arról beszélt, hogy a magyar ellenzék bevándorláspárti politikusok gyülekezete, akiket Soros György és az európai bürokraták tartanak lélegeztetőgépen. Kiemelte: azt kell hallanunk, hogy a zsidó származású képviselők listázása nem jelent antiszemitizmust, és aki ezt mondja, még főpolgármester akar lenni, “ahelyett, hogy csendben elkullogna a kertek alatt”. “Erre csak annyit mondhatunk: szégyen!” – fogalmazott.

Karácsony Gergely – aki múlt héten nyerte meg az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd és a Szolidaritás főpolgármester-jelölti előválasztását – közleményében úgy fogalmazott: “Bayer Zsolt kebelbarátja, az európai szélsőjobb fő szövetségese, minket biztos nem oktathat elfogadásból”.

A neki szóló üzenetről a Párbeszéd politikusa azt írta: a viszonválaszt a budapestiekkel, a “szabad város szabad polgáraival” közösen küldik majd októberben.

MSZP: Orbán évértékelőjében ismét felült a gyűlöletvonatra

Orbán évértékelőjében ismét felült a gyűlöletvonatra, jóízűt migránsozott, zsidózott szívének kedves dúsgazdag barátai előtt. Szocialista-náci koalícióról, komédiásokról, magukat hasra vágó és pókembert játszó képviselőkről hadovált, csak a saját pókhasát nem vette még észre.

Azt mondja, fel fogja számolni a szegénységet, de előtte még eladósodhatsz: kaphatsz kölcsön 10 milliót! Bezzeg Orbán felesége, Lévai Anikó élete végéig mentesül majd az szja-kötelezettség alól, de szja-mentességet kap Áder János, Varga Mihály és Kósa Lajos felesége is.

A komédiás tehát maga Orbán Viktor, azonban az ő viccein már milliárdos barátain és családtagjain kívül senki sem képes nevetni. Mintha már Orbán arcán is kezdene hervadni a mosoly. Egyre többet foglalkozik az ellenzéki összefogással, a baloldali főpolgármester-jelölttel. Orbán úgy tűnik retteg, és erre bizony van is oka.

DK: Orbán egy beteges hazudozó

A Demokratikus Koalíció üres családpolitikai ígérgetésnek nevezte az Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjén elhangzottakat.

Gréczy Zsolt, a DK frakciószóvivője közleményében azt írta: az ország világosan értékelte a Fidesz családpolitikáját. Az elmúlt években 600 ezer magyar ment külföldre – zömében fiatalok -, lassan pedig eljön a kor, amikor külföldön több magyar születik majd, mint itthon. A párt nehezményezte, hogy Orbán Viktor beszélt bölcsődei ellátásról, miközben 2010-ben ő állította le a Gyurcsány-kormány bölcsődeépítési programját. Beszélt gyermekvállalásról, miközben 10 éve nem emelte a családi pótlékot, miközben országszerte hiány van gyerekorvosból, miközben épp most zárt be az ország legjobb koraszülött osztálya – hangsúlyozta.

“Idén is egy beteges hazudozó évértékelőjét hallottuk” – értékelt a DK-s politikus. “Valójában az idei év is a lopásról, az Orbán-család és a fideszes oligarchák gazdagodásáról, a lopott pénzen vett luxuséletmódjukról fog szólni, miközben az európai magyaroknak kuss a nevük a saját hazájukban” – fogalmazott. Az ellenállás idén is folytatódik – írta Gréczy Zsolt, a DK frakciószóvivője.

LMP: Ma sem kaptunk magyarázatot

Az LMP részéről Ungár Péter értékelte Orbán beszédét a Facebookon. Azt írta: “Ha Orbán Viktornak valóban ilyen fontosak lennének a családi értékek, nem sajnálná azt a – költségvetési szinten aprópénznek számító – húsz milliárdot arra, hogy legalább százezer forintot kapjanak azok, akik otthon ápolják szüleiket vagy más rokonukat. Ha Orbán Viktor kormányzása valóban védené a családokat, akkor nem kellene értelmetlen és megalázó felülvizsgálaton átesnie azoknak, akik gyermeküket ápolják otthon. Ma se kaptunk semmilyen magyarázatot arra, hogy a kormány miért nem rendezi az ápolási díj kérdését, mert erre nem is lehet magyarázat.”

Liberális Párt: Tízezrével hagyják el az országot

A Magyar Liberális Párt szerint a magyar fiatalok a “kilátástalanság, a Fidesz szabadságellenes politikája, a brutális léptékű korrupció, a széteső egészségügyi ellátás és az egyre gyatrább oktatás miatt” tízezrével hagyják el az országot évről évre.

A Liberálisok  közleményükben azt írták, Magyarország problémája továbbra sem a bevándorlás, hanem a kivándorlás. Az elmúlt két ciklusban több mint 230 ezer ember hagyta el az országot. Többségük családalapítás előtt álló fiatal, magasan képzett szakember, értelmiségi vagy diplomás. Ez a Liberálisok szerint a Fidesz és Orbán Viktor felelőssége. “A miénk pedig az, hogy ennek a fiatalellenes politikának minél előbb véget vessünk” – írta közleményében a Magyar Liberális Párt.

Fidesz: ez volt az elmúlt évtized legnagyobb hatású beszéde

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint ez volt az elmúlt évtized legnagyobb hatású évértékelője.

Kocsis Máté az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a magyar kormány a családok támogatásáról szóló döntéseivel egész Európa számára is világossá tette, hogy a bevándorlással szemben a gyermekvállalást helyezi előtérbe.

A családok anyagi támogatásáról szóló mostani intézkedésekről pedig kijelentette: “a gyermekvállaláshoz soha ilyen mértékű segítséget egyetlen kormány sem biztosított még, nem csak Magyarországon, de Európában sem”.

KDNP: Magyarország előtt komoly lehetőségek állnak

A Kereszténydemokrata Néppárt szerint a miniszterelnök vasárnapi évértékelőjéből jól látható, hogy a magyar emberek közös erőfeszítéseinek köszönhetően Magyarország előtt komoly lehetőségek állnak a fejlődésre.

Tíz év közös, kitartó munkája után olyan intézkedésekről esett szó, amelyek hosszú távon biztosíthatják az ország jövőjét, végre látszik a lehetősége annak, hogy “lépésről lépésre eljussunk a szegénység teljes felszámolásáig”.

Hozzátették: a rendkívül nagyvonalú családtámogatási programok különösen biztatóak, hiszen Magyarország jövője a magyar családokon múlik. A miniszterelnök által meghirdetett hétpontos családvédelmi akcióterv ennek alapján határozza meg az ezzel kapcsolatos feladatokat.

A KDNP kitért arra is: az európai parlamenti választás tétje, hogy meg tudjuk-e védeni keresztény kultúránkat a nyílt társadalmat hirdető gazdasági és politikai erők támadásaitól, amelyek fel  akarják számolni a nemzetek Európáját.

Az ellenzéki pártok szerint Orbán hazudozott a sajtótájékoztatón

0

Az ellenzék szerint Orbán Viktor nem a magyar emberek valódi problémáival foglalkozott a sajtótájékoztatón, hanem hazudozott és kampányolt. A pártok közleményeit ismertetjük:

MSZP-Párbeszéd: Orbán végig hazudott

„Kár volt ma Orbánnak két órán keresztül zsibbasztania a nyilvánosságot” – mondta Szabó Tímea, szerinte ugyanis a kormányfő végig hazudott. Újhelyi István szerint Orbán Viktor megkezdte az európai parlamenti választási kampányát.

Jobbik: Orbán ismét Soros mögé bújt a nép elől

Orbán Viktor egész évben egyszer áll ki a sajtó ki nem tiltott része elé, ezért azt gondolja, hogy az egész éves hazudozást be kell pótolnia.

A demokrácia fontosságáról beszélt az, aki épp most darálta be a demokrácia utolsó bástyáját, a független igazságszolgáltatást. A migrációellenesség fontosságáról beszélt az, aki az Európai Parlament tiltakozása ellenére jogerősen elítélt macedón migránst bújtat, aki több tízezer bevándorlót szabadított hazánkra és Európára, nem keveset közülük jó pénzért. A kereszténység fontosságáról beszélt az, aki hazug módon letagadja a korrupciót, azokat a magyarokat pedig, akik tisztességesen, munkából akarnak megélni, gyűlölködve sorosbérencezi. Orbán Viktor a lopással, hazudozással, rabszolgatörvénnyel felbőszítette a magyarokat, most pedig bebújt mentora, Soros György és a migránsok háta mögé.

A kormányfő egyre gyávább. A nemzet egyre bátrabb. A Gruevszki-ügy után pedig már azt is tudjuk, miért utazhatott Orbán Brazíliába.

Jakab Péter, a Jobbik szóvivője

DK: Orbán szokásához híven gyáván megfutamodott a valódi kérdések elől

LMP: a miniszterelnök mellébeszélt

Az LMP társelnöke szerint Orbán Viktor miniszterelnök fontos, mindannyiunk jövőjét meghatározó politikai kérdésekről szólva mellébeszélt a sajtótájékoztatóján.

Keresztes László Lóránt, aki kuriózumnak nevezte, hogy a kormányfő válaszolt újságírói kérdésekre, mellébeszélésnek nevezte a többi közt a miniszterelnök azon kijelentését, miszerint Európa jövőjét a migrációt támogató és ellenző erők küzdelme határozza meg. Ahogy az európai politikai elit, úgy Orbán Viktor is megmaradt a súlyos kérdés tüneti kezelésénél, nem tárta fel a valódi okokat, és nem adott hatékony megoldást rá – értékelt az ellenzéki politikus.

Az ország szuverenitásának védelmével kapcsolatban Keresztes László Lóránt úgy fogalmazott: az akkor lehetne hatékony, ha az ország erős lenne, 2010 óta azonban minden szempontból gyengült az ország.

Vitatta, hogy az úgynevezett túlóratörvényre nem a munkaerőhiány miatt van szükség. Kijelentette: a kormány az olcsó bérekre és a kiszolgáltatott munkaerőre alapozva ösztönzi a befektetéseket, ez okozza a bérválságot és azt, hogy egyes ágazatok már az összeomlás szélén állnak.

Szólt a paksi bővítésről is, mondván: a Fidesz és a kormány az ország legdrágább beruházása kapcsán minden kérdésben hazudott. Az egyedüli alkalmas megvalósítónak mondott oroszok még az engedélyeket sem tudják megszerezni, és már a miniszterelnök is elismerte a csúszást – folytatta. (MTI)

Liberálisok: Nincs új a nap alatt, Orbán továbbra is a migránsokkal riogat

A Fidesz és Orbán Viktor ahelyett, hogy a magyar emberek valódi problémáival foglalkozna, a menekültek elleni gyűlöletkeltést folytatja. A következő uniós választás valódi tétje az lesz, hogy a magyar emberek meg tudják-e állítani a Fidesz szabadság és Európa-ellenes politikáját. A Fidesz illiberális politikája ugyanis százezrével üldözi el a magyarokat hazánkból. 1956 óta nem vándoroltak el annyian Magyarországról, mint a Fidesz kilenc éves kormányzása alatt. Orbán Viktornak nincs oka dicsekvésre a gazdasági teljesítményünkkel kapcsolatban sem: a régió legjobbjából a térség sereghajtójává váltunk. A Fidesz az oktatás szétverésével beszerelő üzemmé alakította az országot, ahol a munkavállalók szabadságát önkényesen korlátozza a hatalom. Orbán Viktor kétharmados felhatalmazásával visszaélve megszállta a gazdaságot és a jogállamot, korlátozta a sajtó és vallásszabadságot, és aljas támadást indított a civil szervezetek ellen. A magyar szabadság legnagyobb ellensége Orbán Viktor és a Fidesz. Az európai parlamenti választáson lehetőségünk nyílik rá, hogy feltartóztassuk, az önkormányzati választásokon pedig meghátrálásra kényszerítsük. Élni fogunk a lehetőséggel!

Magyar Liberális Párt

Hadházy Ákos független képviselő röviden elintézte a hazudozást

Facebook-oldalára a következő két mondatot tette ki, miután Orbán sajtótájékoztatója véget ért:

„1) Sok újságíró köszönheti az életét Zoboki Gábornak, aki Orbán új palotájának átépítését vezette. Ha nem lenne jó mérnök, rájuk omlott volna a plafon.
2) Ez után a mondat után a sajtótájékoztató egyetlen pillanata sem ér meg egyetlen sor elemzést, reakciót sem.”

A rabszolgatörvény miatt zuhant az elégedettek száma

0

A elmúlt hónapban drasztikusan, 41 százalékról, 30 százalékra, 11 százalékkal csökkent azok aránya akik elégedettek a hazánkban zajló folyamatokkal – derült ki a Publicus Intézetnek a Népszava megbízásából készült kutatásából, amelyet december 13 és 15. között, azaz a rabszolgatörvény elfogadása után készítettek.

Hasonló arányban, 11 százalékponttal, 53 százalékról 64 százalékra növekedett az elégedetlenek aránya. Mint írták, ilyen mértékű elmozdulás egy hónapon belül különösen ritka: ezzel a változással a másfél évvel ezelőtti szintre ment vissza a mutató.

A változást elsősorban a Demokratikus Koalíció, az LMP, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP), az LMP és a Momentum szavazói, valamint a bizonytalanok okozzák, a Fidesz és a Jobbik táborának véleménye ugyanis lényegében nem változott. (Az MSZP-s szimpatizánsok álláspontja sem módosult, de ebben a körben már korábban is 98 százalék szerint rosszul mentek a dolgok.)

Csökkent a Fidesz támogatottsága

A Publicus mérése szerint az ellenzéki pártok kis mértékben növelték táborukat, míg a Fidesz népszerűsége valamelyest csökkent.

A Fidesz-KDNP támogatottsága a múlt havi növekedés után ebben a hónapban két százalékpontot csökkent, így 23 százalék. Utoljára 2017 februárjában mértek a pártnak ilyen alacsony támogatottságot. A biztos szavazók között a csökkenés 6 százalékpont.

Az MSZP-P támogatottsága a múlt hónapi egy százalékpontos csökkenés után egy százalékpontot növekedett, így 9 százalék. A párt támogatói körében kiemelkedő aktivitást mértek.

A Jobbik esetében az elmúlt hónapok lassú csökkenése után megállt a tábor zsugorodása és egy százalékpontot növekedve elmozdult mélypontjáról; így 9 százalék a támogatottság.

Az LMP támogatottsága nem változott, és 2 százalék, a DK esetében viszont egy százalékpontot növekedett, és így 3 százalék. A Kétfarkú Kutya párt egy százalékpontot csökkent, így 1 százalék, míg a Momentum ugyan ennyit növekedett, így 2 százalék a támogatottság.

A bizonytalanok aránya az elmúlt hónapok növekedés után, most újra egy százalékpontot növekedett, 50 százalék.

A szavazási hajlandóság a szocialista szimpatizánsok esetében a legmagasabb, az MSZP-sek 92 százaléka ígéri biztosra, hogy elmenne szavazni, ha most vasárnap lennének a voksolások. Ugyanez az arány a Jobbik esetében 84 százalékos, a kormánypártiak körében pedig 82 százalékos. Az összes megkérdezett 68 százaléka állította azt, hogy elmenne mindenképpen szavazni.

Párbeszéd – ha hagyják – Déli kávé Szele Tamással

Hölgyeim, uraim, ma jut idő újra egy kis kávézásra, pártpolitikára, ugyanis tegnap nem történtek világrengető események a menetrend szerinti, rendes tüntetésen, kis levegőhöz jutunk, bár – természetesen – tekintettel kell legyünk beszélgetésünk tárgyának aktuális politikai környezetére, hiszen épp most is szólnak friss és kissé aggasztó hírek a Párbeszédről.

Pincér, duplát kérek habbal, és egy konyakot!

Szóval, hogy is kerül most épp a Párbeszéd szóba? Ugyebár, forrong az ország, a sajtó is szinte kizárólag a két vérlázítóan igazságtalan – mármint a túlórakerettel és a közigazgatási bíróságokkal foglalkozó – törvény elleni tiltakozásokkal foglalkozik, persze ki-ki a saját szája íze szerint. A Hír TV például szenzációként közli internetes oldalának élén, miszerint „Az emberek zöme elutasítja az utcai erőszakot”. Ez igen hihető, még akkor is, ha a Századvég állapította meg (sokat kellhetett kutatniuk, hogy rájöjjenek). De a Hír TV-nek kicsit érdekesen áll ez a frissen felkapott pacifizmus: pont az ő 2006-os adásukban nevezte Császár Attila „forradalomnak” a televízió-székház ostromát, pedig az pöttyet agresszívabb volt, mint az összes mostani tiltakozás együttvéve, nem szánkók égtek, hanem gépkocsik.

Meg a fél Szabadság tér.

Akkor nem voltak pacifisták, most azok, ezt hívjuk jellemfejlődésnek.

De ne fecsegjünk itt másról, térjünk a tárgyra: miért is a Párbeszéd?

Nos, ez a párt oroszlánrészt vállalt – más ellenzéki pártokkal együtt – a két törvény elleni parlamenti tiltakozásban, sőt, holnapra az MSZP-vel és a DK-val együtt tüntetést is szerveznek a Kossuth térre.

Nos, ez nem maradt észrevétlen. Az egy dolog, hogy Kövér László az ő képviselőiket is félmillió forint körüli büntetéssel találta meg, de az már érdekesebb, hogy az ÁSZ is pont most talált hibát a krétájuk körül. Arról van szó, hogy az Állami Számvevőszék olyan jelentéstervezetet küldött a pártnak (és a Momentumnak), amely szerint nem tudtak szabályszerűen elszámolni a kampánypénzek költésével. Mindezt azért, mert elérhetetlenek az ÁSZ ellenőrei számára. Ezért az ÁSZ kezdeményezte a költségvetési támogatásuk felfüggesztését.

Ez bizony a Párbeszéd végét jelentené, annak dacára, hogy még a héten pontosan leadtak minden szükséges számlát.

Hogy is van ez?

Idézzük az ÁSZ Indexnek írt levelét:

„A két párt a közhiteles nyilvántartásban rögzített székhelyén többszöri megkeresés ellenére nem voltak elérhetők, nem reagáltak az ÁSZ megkereséseire, ezért az ÁSZ október 4-én – a vonatkozó törvényi előírás alapján – kezdeményezte a költségvetési támogatásuk felfüggesztését. Tájékoztatom, hogy ez az intézkedés jelenleg is hatályban van.”

Igen, ugyanis megváltozott a bejelentett székhelyük – csak már a változás is be van jegyezve. Reméljük, ez a kis formai hiba nem jelenti ennek a politikai formációnak a megszűnését. De lássuk, kik ők?

A Párbeszéd Magyarországért (Párbeszéd) 2013-ban alakult és magát baloldali, zöld pártként határozza meg.

A pártot a Lehet Más a Politika pártból kilépett tagok alapították meg,

miután az LMP 2013. január 26-i kongresszusa nagy többséggel megerősítette a novemberi döntést, mely szerint nem lépnek szövetségre az Együtt – a Korszakváltók Pártjával. Nem sokkal később, március elején az új párt szövetséget hozott létre az Együtt – a Korszakváltók Pártja mozgalommal, amely közben szintén párttá alakult.

2016 szeptemberében a párt új logót vezetett be és a PM helyett a Párbeszéd rövidítést használja.

Ennél kicsit többet mond alapító nyilatkozatuk:

„A rendszerváltás kisiklásának mély és bonyolult okai vannak, ám kétségtelenül közrejátszott az is, hogy a magyar politika évtizedek óta adós egy olyan párttal, amely hitelesen és a jövő nemzedékekért érzett felelősséggel küzdött volna az elnyomás, a szegénység, a társadalmi egyenlőtlenségek és az önkény ellen. Ezért Párbeszéd Magyarországért néven új zöld baloldali pártot alapítunk, hogy részt vegyünk egy szabad, igazságos és fenntartható társadalom kialakításában. Ma már az ország neve nem köztársaság – rajtunk, állampolgárokon múlik, hogy bebizonyítsuk, a lelke még az.”

Ezt csak üdvözölni lehet. Környezetvédelem, társadalmi igazságosság, önkény elleni harc – kifejezetten jól hangzik. És ráadásul nem is fordultak még eddig szembe ezekkel az elvekkel.

Választói szövetséget kötöttek az Együtt 2014 mozgalommal

Történetük szerint 2013. március elején a közben szintén párttá alakult Együtt 2014 mozgalommal „választói szövetséget” kötöttek. A pártszövetség (Együtt-PM) elnökségének tagjai Szigetvári Viktor, a Haza és Haladás Egyesület alelnöke, Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalomelnöke, Juhász Péter, a Milla Egyesület korábbi vezetője, Jávor Benedek és Szabó Tímea, a PM két társelnöke. Bajnai Gordon volt miniszterelnök a szövetségi elnökség hatodik tagjaként a kormányzati és választási felkészülést irányította. 2014. január 14-én több más szervezettel együtt az Összefogás nevű pártszövetség tagja lett, melynek neve március 6-tól „Kormányváltás”-ra módosult a hasonló nevű Összefogás Párt miatt, a szövetség célja pedig a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson – az új nevéből adódóan – a Fidesz kormány leváltása volt, azonban ez nem sikerült, viszont az Összefogás listájáról a PM szövetségese, az Együtt három, a PM pedig egy képviselői mandátumot szerzett, mellyel a pártnak független képviselői lettek az Országgyűlésben, mivel nem érték el a frakcióalapításhoz szükséges öt képviselői mandátumot.

A 2014-es európai parlamenti választáson május 25-én a párt, szövetségben az Együtt párttal 7,22%-os támogatottságot kapott, ami egy képviselői helyre lett elegendő az Európai Parlamentbe, ezt a listavezető Bajnai Gordon nyerte el, aki viszont már korábban közölte, hogy elnyert mandátum esetén sem megy Brüsszelbe, ezért a mandátumát a lista második helyezettjének, Jávor Benedeknek adta át.

Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt lett

A 2017. április 29-30-i taggyűlésen megújították a vezetőséget, újraválasztották Szabó Tímea és Karácsony Gergely társelnököket, elfogadták a párt választási stratégiáját és megnevezték miniszterelnök-jelöltjüket, Karácsony Gergelyt.

2017. decemberben az MSZP elnöksége bejelentette: támogatja, hogy Karácsony Gergely legyen a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje a 2018-as magyarországi országgyűlési választáson. 2018. januárban Molnár Gyula pártelnök bejelentette, hogy közös listát állít az MSZP és a Párbeszéd Magyarországért, a névsort Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke vezette, aki a két párt közös miniszterelnök-jelöltje volt. A pártszövetség a választáson 11,91%-ot ért el, így a harmadik legtámogatottabb politikai szereplővé vált az országgyűlésben, ebből a Párbeszédnek három képviselői mandátum jutott Szabó Tímeának, Tordai Bencének és Karácsony Gergelynek, bár utóbbi jelezte, hogy lemond a mandátumáról, amit később Kocsis-Cake Olivio kapott meg.

Képesek voltak növelni mandátumaik számát, ami keveseknek sikerül

Körülbelül itt tartanak most: figyelemreméltó bennük, hogy képesek voltak növelni mandátumaik számát, ami keveseknek sikerül ebben a narancsárnyalatú politikai sivatagban, és előreláthatóan a mostani tiltakozásuk is növelni fogja népszerűségüket.

Ha lesznek 2022-ben választások – mert addig még sok minden történhet – valószínű, hogy önálló frakcióval fognak szerepelni az Országgyűlésben, a jelek mindenképpen erre mutatnak.

Mármint, ehhez nem csak az kell, hogy legyenek választások, hanem az is, hogy maga a párt is létezzen még akkor, de ennek a problémának a megoldásán, mint láthattuk, már gőzerővel dolgozik az Állami Számvevőszék.

Kár lenne értük: ők lehetnének azok balról, ami a Momentum centrista részről – egy élhetőbb, fenntarthatóbb, demokratikusabb Magyarország kidolgozói.

Nos, meglátjuk, egyelőre az a fő, hogy maradjanak meg a választásokig.

Pártvonalon kívül – Déli kávé Szele Tamással

A ma déli kávénk mellé megint egy kis pártpolitikát szervírozunk: ha meg tetszik figyelni, úgy fogyasztjuk a magyar nem kormánypárti mozgalmakat, mint a pizzát szokás, kívülről befelé, esetleg néha le-lecsapva egy izgalmasabb falatra. Hát, most a pizza keményre sült héja következik, de azt is meg kell enni: a kamupártok.

Kezdjük rögtön azzal, hogy a magyar kampányfinanszírozási törvényt annak idején, a rendszerváltás garabonciás napjaiban vagy finom lelkű idealisták, vagy dörzsölt brigantik fogalmazták, sőt, valószínűleg mindkét állítás igaz: ugyanis nagyon komoly lehetőséget nyújt minden, a politika színpadán frissen megjelenő, feltörekvő egyénnek és mozgalomnak. Még a mostani, 2013. évi LXXXVII. törvény szerint is:

„1. §. Az országgyűlési képviselők általános és időközi választásán minden egyéni választókerületi képviselőjelölt (a továbbiakban: jelölt) egymillió forint összegű, a központi költségvetésből juttatott támogatásra jogosult.

3. §. Az országgyűlési képviselők általános választásán minden pártlistát állító párt a központi költségvetésből az 5. § szerinti összeg
a) 15%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább huszonhét,
b) 30%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább ötvennégy,
c) 45%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább nyolcvan,
d) 60%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha minden
egyéni választókerületben jelöltet állított.”

Nem nagy összeg ez, ha belegondolunk egy hagyományos választási kampány költségeibe, de nem is kicsi, ügyes pártok több száz milliót is összeszedhetnek, bár el kell számolni a kiadásokkal, azonban ez Magyarországon – ahol köznyelvi elem a „lepapírozzuk” és a „megoldjuk okosban” kifejezés – igazán nem jelenthet gondot. Tény viszont, hogy a szabályellenes finanszírozás esetén – így járt a Jobbik idén – bizony be kell fizetni az államkincstárba a fű alatt kapott pénzt is, ami komoly anyagi érvágást jelenthet.

Azt sem árt tudni, hogy a törvény szerint az országos listák után járó kampánytámogatást akkor kell visszafizetnie egy pártnak, ha a listára kapott szavazatok aránya 1 százalék alatt marad, ami reális eleme a törvénynek, hiszen ha egy mozgalom minimálisan sem képes teljesíteni, akkor tényleg nincs keresnivalója a közéletben, hiszen olyan kevés embert képvisel, és ha pénzt vett fel, adja is meg.

Az álpárt nagyon nagy üzlet is tud lenni

No, ezzel szokott baj lenni. A magyar pártpolitikusok – mármint az elismert pártok politikusai – szerint a kamupártokat kizárólag az ármány hozza létre, a célból, hogy tőlük szavazatokat vonjanak el (mondjuk egymásról is ugyanezt állítják), de azért ne feledjük, hogy az álpárt nagyon nagy üzlet is tud lenni. Nem akkora, mint egy kaszinó, akkora sem, mint egy Nemzeti Dohánybolt, de nincs is vele annyi munka. Lássuk most az idei választásokon egy százalék alatt teljesítő pártok és tartozásaik listáját, mert Jupiterre, tanulságos olvasmány!

MAGYARORSZÁGI CIGÁNYPÁRT – 154 167 773 forint tartozás
SZEGÉNY EMBEREK MAGYARORSZÁGÉRT PÁRT – 154 167 773 forint tartozás
TENNI AKARÁS MOZGALOM – 154 114 962 forint tartozás
KELL AZ ÖSSZEFOGÁS PÁRT – 154 167 773 forint tartozás
SPORTOS ÉS EGÉSZSÉGES MAGYARORSZÁGÉRT PÁRT – 154 160 229 forint tartozás
IRÁNYTŰ PÁRT – 154 160 229 forint tartozás
EURÓPAI ROMA KERESZTÉNYEK JOBBLÉTÉÉRT DEMOKRATIKUS PÁRT – 154 160 229 forint tartozás
NET PÁRT – 154 107 418 forint tartozás
REND ÉS ELSZÁMOLTATÁS PÁRT – 154 107 418 forint tartozás
MAGYARORSZÁGON ÉLŐ DOLGOZÓ ÉS TANULÓ EMBEREK PÁRTJA – 154 114 962 forint tartozás
CSALÁDOK PÁRTJA – 154 107 418 forint tartozás
KÖZÖS NEVEZŐ 2018 – 154 152 684 forint tartozás
ÖSSZEFOGÁS PÁRT – 308 214 836 forint tartozás

Azt én tudom, hogy a Cégbíróságon nem épp stiliszták dolgoznak, de egyiknél-másiknál azt csodálom, hogyan lehetett őket egyáltalán bejegyezni? Mire gondolhatott például a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt alapítója, miféle politikai szándék vezette? Mi történt volna, ha tévedésből bejutnak a Parlamentbe vagy ne adja az Isten, győznek? Alaptörvénybe emelik a szögletet és a középkezdést?

És a NET Párt mihez kezdett volna? Garantálja a sávszélessséget?

A pénz eltűnt

Nyilván nem politikai, hanem pénzcsinálási szándékok vezették ezeket az ambiciózus hölgyeket és urakat, akik néha komoly hálózatokat is építettek a pártjaikból: ilyen volt a Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja. Ami egy ferencvárosi kerékpárgumi-üzletbe volt bejegyezve. Ők a Családok Pártjával működtek együtt, mondhatni koalícióban, mely egy kisboltban működött az iratok szerint, majd a szép közreműködésbe belépett harmadiknak az Összefogás Párt is, így aztán együtt több, mint hatszáz milliót markolhattak fel – a botrány akkor tört ki, mikor kiderült, hogy nem pártcsaládról, hanem teljesen valódi családról van szó, a család különböző tagjai nevén futottak a különböző mozgalmak.

Nyomukat ősi magyar hagyományaink szerint bottal ütik az illetékesek.

Hát igen, ugyanis nem csak egyéni jelöltek után jár a támogatás: ha a párt országos listát is tudott állítani, akkor a jelöltek számának függvényében akár további 597 millió forintot is felvehet. És fel is vesz, mint a mellékelt ábrák mutatják.

Azt tetszenek mondani, ez világbotrány? Az bizony, de valamiért hagyjuk.

Illetve, nem szimplán valamiért. A törvényt csak a kormányzó kétharmad tudná megváltoztatni, ám ők nem akarják, ugyanis részben igaz, hogy a kis pártok megosztják a szavazatokat, de az is igaz, hogy a kamupártok nem: azokra ugyan nem szavaz senki. Viszont, tekintve, hogy idén is huszonhárom párt indult az országgyűlési választásokon, és ezek közül tizenhárom, azaz jóval több, mint a felük volt kamupárt, elmondhatjuk, hogy a kamupártok egyrészt a kampánytámogatási törvény melléktermékei, másrészt, hogy igazi nagy kárt mégis inkább az államkincstárban tesznek.

Azt se feledjük, hogy a kamupárt elvben mindig ellenzéki – de csak annyiban, hogy nem tagja a kormánykoalíciónak.

Nem úgy működnek, ahogy azt nekik kitalálták, nem szívják el a szavazókat a többi politikai mozgalomtól, hiszen szinte csak tévedésből voksolnak rájuk a választók – különben nem kéne visszafizessék a felvett dotációkat. Illetve, ördögöt fognak azok visszafizetni, ahhoz előbb kézre kéne keríteni a felelősöket, de erre még szándék sem nagyon mutatkozik.

Épp ezért nem is jósolhatunk nagy jövőt nekik: olyan ez az üzletág, mint az olajszőkítés volt, egy ideig virágzott, ontotta a pénzt, aztán nem is annyira a rendőrségi fellépés, mint inkább a jogi környezet megváltozása miatt elmúltak a szép napok és az olajszőkítők áttértek más, hasonlóan jövedelmező bizniszre.

A kampányfinanszírozási törvény szigorítása nehézzé tenné valódi új pártok megjelenését is

Viszont, ha szigorítanák a kampányfinanszírozási törvényt – amit, esküszöm bármire, egy emberként szavaz majd meg az ellenzék is! – azzal lehetetlenné vagy végletesen nehézzé tennék a valódi új pártok megjelenését is, de hát a magyar pártélet olyan, mint egy úri kaszinó, amibe csak ritkán van felvétel és akkor is komoly ajánlókat kell hozni a jelentkezéskor. Azt senki se gondolja komolyan, hogy az Országgyűlésben bármelyik erő örülne a konkurencia megjelenésének: legfeljebb tudomásul veszik, mint az a Jobbikkal történt, vagy el sem hiszik, ahogy majd a Kétfarkúakkal fog történni, akik nézetem szerint a következő ciklusban nem is egy képviselőt adnak majd.

Már persze, ha egyáltalán lesznek választások.

Hát itt tartunk most, hölgyeim és uraim: ez volt a kamupártok tündöklésének és bukásának kora.

Képesek a szakszervezetek és pártok együttes fellépéssel meghátrálásra kényszeríteni a kormányt?

0

 

Képesek a szakszervezetek és pártok együttes fellépéssel meghátrálásra kényszeríteni a kormányt?

A koordináció nem csapda, hanem vészhelyzeti kényszermegoldás

Azt írja Cserhát István, hogy a pártok közötti koordináció nem igazán jó megoldás, mert a választóknak miatta le kell mondaniuk saját akaratuk érvényesítéséről. Azt is hozzáteszi, hogy ezzel sérül a demokrácia.

Sőt, ez szerinte a demokrácia elárulása. “A koordináció alapvetően ellentmond a demokrácia lényegének és céljának. A koordináció leszűkíti a választók választási lehetőségeit az egyes választókerületekben. … Ebben az esetben nem tudjuk kifejezni valós és önálló akaratunkat. Egy olyan szituációba kényszerülünk, ahol a megszoksz vagy megszöksz elv érvényesül.”

Még azt is kifogásolja, hogy “a Fidesz-KDNP politikai vereségéért vívott ellenzéki küzdelem prioritást élvez a demokratikus értékek rovására”.

Nos, szerintem ez félreértés, több szempontból is

Először is, az ellenzéki választók többsége a koordináció miatt nem mond le akaratáról, mert főleg azt akarja, hogy az Orbán-rendszer szűnjön meg, minden más pedig másodlagos a számukra.

A koordináció persze kényszermegoldás. A Fidesz alakította át úgy a választási törvényt – mint arra Cserhát István is utalt -, hogy a pálya nekik lejtsen. Nem lenne szükség koordinációra, ha nem törlik el a kétfordulós választási rendszert, hogy a többi sunyi módosításról, például az egyéni körzetek átszabásáról, a levélszavazásról stb. már ne is beszéljünk.

Hogy a koordináció nem tökéletesen demokratikus? Ha így is van, tudomásul kell venni, hogy a lényeg a diktatúra kiépítésének a megakadályozása és ehhez teljesen indokolt akár olyan eszközök használata is, amelyek rendes demokráciában nem számítanának tökéletesnek. Diktatúrát akár még puccsal, lázadással, forradalommal is helyes megdönteni, még ezek is a demokrácia visszaállítását szolgálhatják.

A lényeg azonban, hogy a koordináció és ennek eredményeként egy esetleges ellenzéki választási győzelem csak az első lépés lehet a demokrácia helyreállításában. Aminek aztán része lesz egy új, demokratikus, arányos, kétfordulós választási törvény elfogadása és egy új, már tiszta és koordinációt nem igénylő választás kiírása. Ahol aztán tényleg mindenki arra szavaz, akire akar.

Picit csökkent a Fidesz támogatottsága

1

Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából október 11. és 17. között 1007 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a pártok támogatottságának alakulását. Fidesz-KDNP támogatottsága 24 százalék, az MSZP-P-é és a Jobbiké 9 százalék.

A Fidesz-KDNP támogatottsága a múlt havi növekedés után ebben a hónapban két százalékpontot csökkent, így 24 százalék.

Az MSZP-P támogatottsága a múlt hónapban mérthez képest változatlan, 9 százalék.

A Jobbik támogatottsága az elmúlt hónapok lassú csökkenése után ebben a hónapban nem változott, és így 9 százalék.

Az LMP támogatottsága egy százalékpontot csökkenve, 2 százalék, a DK esetében nem változott, 3 százalék. A Kétfarkú Kutya párt és a Momentum esetében sem változott a támogatottság, így azok 2 és 1 százalék. A Mi hazánk mozgalom párt támogatottsága megjelenése óta most először elérte az 1 százalékot. Az MLP-nek viszont ez most sem sikerült. Az Együttet pedig megszűnése okán 2018 júniustól nem mérik.

A bizonytalanok aránya a múlt havi csökkenés után, most két százalékpontot növekedve, 47 százalék.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2018. október 11 – 17 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1007 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.

Ellenzéki szavazók kontra Fidesz

0

Az elmúlt napokban többen is kerestek, hogy mondjak „valamit” az országgyűlési választás várható kapcsán. Mi lesz? Higgyenek-e a közvélemény-kutatásoknak? Tényleg kétharmada lesz-e a Fidesznek? Ki az esélyes jelölt? Magas részvétel esetén legyőzhető-e a Fidesz? A fenti kérdések megválaszolása egy-egy egyetemi óra hosszúságú választ kíván, de egy-két gondolattal szeretnék hozzájárulni a döntés meghozatalához. Szabó Andrea választási szakértő elemzése:

  1. Mit csináljon az, aki a Fidesz győzelmét szeretné?

Ez a legkönnyebb kérdés. Menjen el szavazni, és mindkét szavazatával támogassa a Fideszt és annak egyéni jelöltjét. Itt rögtön érdemes megjegyezni, hogy minden belföldi választópolgárnak két szavazata van. Egyéni választókerületi jelöltre, és országos pártlistákra lehet voksolni. Ez így volt 1990 óta minden választáson, elvileg megtanulhatták a választópolgárok. (a tények kedvéért szögezzük le, hogy 2014 előtt megyei és nem országos listákra történt a szavazás).

A 2014 óta alkalmazott választási szisztéma az egyéni képviselőjelöltekre leadott szavazatot felülreprezentálja, nagyobb értéket ad neki. A következetes, nagy arányú, egy irányba leadott egyéni szavazat – lásd Fidesz – szinte bizonyosan győzelemhez vezet.

A Fidesz-támogatók tehát egyszerű helyzetben vannak. Ha mind elmennek – és efelelől semmiféle kétségem sincs, el fognak menni, darabra – kétharmados győzelmet hozhatnak a kormányzópártnak. 2010-ben 2 706 292 fő szavazott a kormánypártra. Úgy vélem, hogy ebben az évben is nagyságrendileg hasonló szavazatuk lesz az országos listán. Mindez azt jelentheti, hogy a Fidesz 2014-ben tapasztalt szavazatvesztése megállhat, sőt bővülhet a szavazói száma.

Ez az állítás rögtön átvezet a második fontos kérdéshez.

  1. Mi a helyzet a részvételi fétissel?

Az alábbi ábra mutatja, hogy 1990 óta hogyan nézett ki a részvétel a választások első fordulójában, illetve 2014-ben. A legalacsonyabb részvétel 1998-ban, a legmagasabb 4 év múlva, 2002-ben volt.

Lényegében e két választás tapasztalatai alapján egy olyan axióma rögzült a közbeszédben, és nem kis részben a szakmában is, hogy minél alacsonyabb a részvétel, az annál inkább a regnáló kormányzópártnak, és minél magasabb, az pedig inkább az ellenzéknek kedvez. Az alacsony részvétel esetén ugyanis az elkötelezett szavazók biztos részvétele kész, győzelmi helyzetet teremt, míg a magas részvétel során olyan szavazói rétegek vonódnak be, akik a hatalommal szemben fogalmazzák meg identitásukat. Ezt a feltételezést elsősorban a 2002-es választás erősítette meg. Akkor olyan, leginkább vidéki, kistelepülésen élő, alacsony iskolázottságú szavazók jelentek meg az urnáknál, akik felborították a közvélemény-kutatók által sorra előre jelzett nagy arányú Fidesz győzelmet. Az ún. „elhallgatási spirál” klasszikus eseteként tekintünk erre a választásra.

A Medián e héten megjelent és óriási vihart kavaró kutatási eredménye azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy tévedés lehet ez a 16 éve állandó toposzként hangoztatott álláspont. Kutatásuk szerint ugyanis valóban megjelentek a várt, vidéki, alacsony iskolázottságú szavazók, megemelkedett a részvételi hajlandóság, ami azonban nem az ellenzéknek, hanem egyértelműen a Fidesznek kedvezett. A „migránsoktól” való félelem, a Védjük meg Magyarországot! propaganda úgy tűnik igen erősen hatott az itt élő lakosságra. Kaptak ráadásul Erzsébet-utalványt, rezsicsökkentést, nyugdíjemelést, az elmúlt években némi közmunkát, azaz a jövedelmi helyzetük kétségtelenül javult az utóbbi 2–3 évben.

Megdőlni látszik tehát egy axióma. Ha a Mediánnak igaza van – tegyük hozzá, hogy más adatfelvétel ilyen határozottan nem jelezte ezt a váratlan, egy irányba dőlő részvételnövekedést –, akkor 2002-ben a magas részvétel nem a hatalommal szembeni identitásból adódott, hanem a Kövér „köteles”-beszéde kapcsán mesterségesen kialakított médiahelyzetnek, valamint – és erről nagyon kevés szó esett az idei kampányt elemző kollégák írásaiban – a „23 millió román munkavállaló” beözönlésétől való félelemkeltésnek. Félelemkeltés 2002-ben, félelemkeltés 2018-ban. Hatékony eszköz annak, aki használja.

Mindezeken túlmenően a választási rendszer úgy van kitalálva, hogy kb. 65 százalékos részvételig minden mechanizmus az erős, egy irányba mozduló szavazói tömbnek, jelen esetben a Fidesznek segítsen (győzteskompenzáció, külhoni magyar szavazók levélszavazatai, körzetek átrajzolása, médiafölény, korlátlan anyagi lehetőségek). 65 és 70 százalék között a Medián adatai alapján úgy tűnik, hogy olyan szavazók mozdulnak meg, akik a Fideszt segítik. És mi van 70 százalék felett? A válasz az, hogy nem tudjuk. Jelenleg egyetlen kutatás sem utal ilyen magas részvételi potenciálra. Vélelmezhető azonban, hogy 70–72 százalék felett valóban megjelenhetnek az ellenzék hőn áhított elsősorban városi szavazói. [Jelzem, hogy jelen állás szerint 2018-ban lehet a legélesebb város – vidék, Budapest – község ellentét a választók viselkedésében. lásd Brexit 2016. június].

  1. És mi a helyzet az ellenzékkel?

Mit tegyen egy ellenzéki szavazó? Menjen el szavazni, és hogy egy klasszikust parafáljak, vigyen magával még két embert! Emellett listán a potens ellenzéki pártokra, párszövetségekre, egyéniben, pedig az esélyes jelöltre szavazzon. Rögtön két kérdés is felmerül ezen mondat kapcsán. Kik a potens ellenzéki pártok, és ki az esélyes jelölt?

Kezdjük onnan, hogy mindenki, közte felkészült elemzők, stratégiák is úgy beszélnek a jelenlegi taktikai szavazási helyzetről, mintha erre nem lett volna példa a magyar választások történetében. Volt! Nem is egy alkalommal. Ilyen helyzet alakult ki 1998-ban, a 2 fordulóban a jobboldalon, 2002-ben, 2006-ban a bal–liberális és a jobboldali oldalon egyaránt. Igaz, kétségtelenül, elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban érvényesült ez a fajta tudatos magatartás. 2010 óta az átszavazás jeleit leginkább az LMP és a Jobbik esetében lehetett regisztrálni.

Kik tehát a potenciális szavazatot maximálni képes pártok? Az MSZP–P pártszövetség, a DK, – amelyek együtt nagyobb támogatottsággal rendelkeznek, mint a Jobbik – valamint a Jobbik. Van némi bizonytalanság az LMP helyzetével kapcsolatban, mert az elmúlt hetekben – minden kommunikációs trükk ellenére – kevésbé volt részese a szavazók által hőn áhított szövetségi politikának. Nem tudni, hogy büntetnek-e szavazók, vagy az örök „új erő” – imázs fog-e érvényesülni esetükben.

Minden valószínűség szerint a többi pártra leadott szavazat automatikusan a Fidesz nagy győzelmét segíti elő, ugyanis nem hasznosul, nem koncentrálja, hanem töredezi az ellenzéki szavazatokat, pártlistán is. Valójában nincs igaza azoknak a hangoknak, amelyek szerint egyéniben szavazz az eszed, pártlistán pedig a szíved alapján. Ebben a választási rendszerben a listás szavazatokat is az ész alapján érdemes leadni. Az utolsó közvélemény-kutatások szerint az a DK, a Jobbik, az MSZP–P és az LMP a befutó ellenzéki pártok (egyetlen mérvadó kutatás sem mérte a generációs alapon szerveződő Momentumot 3 százaléknál magasabbra).

És az utolsó gondolat, az egyéni jelöltek kérdése. Ha valahol, hát itt lehet megakadályozni a Fidesz nagy arányú győzelmét. Nézzük a matematikát.

Az országgyűlésben 199 képviselő foglal helyet. Ebből 106 az egyéni, 93 pedig az országos listán jut be a parlamentbe. A Fidesz három mandátumról indul. Legalább 2 mandátumot fog kapni a külhoni magyar levélszavazatok alapján, és a német nemzetiségi képviselő, aki először lesz tagja a magyar országgyűlésnek, történetesen a Fidesz önkormányzati képviselője. A fennmaradó 90 helyet osztják szét az országos listákra érkezett szavazatok alapján. A szavazatok forrása egyrészt a második, listás szavazólap, valamint – és jelen szempontból ez az érdekesebb – a győzteskompenzáció.

Budapesten 18, Pest megyében 12, a többi megyében pedig 2 és 8 közötti egyéni képviselői helyért folyik a küzdelem. Néhány olyan egyéni választókerület található csak Budapesten kívül, amely pusztán, vagy nagyon nagy részt nagyvárosi környezetből állna, az egyéni mandátumok többségét városok és községek szavazói együtt döntik el. Generálisan elmondható, hogy Budapesten, valamint a megyei jogú városok többségében az MSZP–P/DK/független-jelölt a legesélyesebb egyéni jelölt. Budapesten van két egyéni választókerület, ahol az Együtt (Szabó Szabolcs és Vajda Zoltán), és egy, ahol az LMP (Csárdi Antal) a potens jelölt. A kisvárosias környezetű evk-kban viszont egyértelműen a Jobbik egyéni képviselő-jelöltje tudja legyőzni a Fideszt. Aki tehát nem szeretné a Fidesz nagy, akár kétharmados többségét a 2018. április 8-a után felálló parlamentben, annak pártszimpátiától függetlenül a potenciálisan esélyes egyéni jelöltre érdemes leadni a szavazatát, ez vezet ugyanis a szavazat hasznosulásához.

Minden valószínűség szerint a többi pártra leadott szavazat automatikusan a Fidesz kétharmadát segíti elő. Miért? Mert megosztja a töredékszavazatokat, és így a győzteskompenzáció révén a Fidesz malmára hajtja a vizet. Mit jelent ez? Ha a Fidesz mögött sok kis, nagyjából azonos támogatottságú pártocska lesz, akkor a győztes Fidesz és a második helyezett párt között nagyon nagy lesz a különbség (sok szavazat keletkezik), ami mind megy fel a Fidesz országos listájára. Az esélyes jelöltre szavazni tehát akkor is megéri, ha nem fogja megnyerni a választást, de legalább annyi elérhető vele, hogy csökkenteni lehet a Fidesz pártlistájára eső kompenzáló szavazatokat.

És itt érünk el az egész bejegyzés legfontosabb kérdéséhez.

  1. Lefutott a választás?

Závecz Tibor tegnap délután kiadott közleménye nagyon pontosan fogalmaz. „A kutatások igyekeznek, de nem tudják naprakészen követni a választói magatartás alakulását, ezért az előrejelzés szinte lehetetlen vállalkozás, különösképpen az egyéni választókerületek és így a mandátumok kiosztására vonatkozóan.” A lefutott-e a választás? – kérdésre tehát az a válasz, hogy nem tudjuk.

A közvélemény-kutatás hagyományosan pártlisták vizsgálatára alkalmas, arra a helyzetre, ami aktuálisan abban a pillanatban van, nincs előre jelző funkciója. A választások környékén legtöbbet jelzett választói csoport-kategória a „biztos szavazó pártot választó”, tehát az, aki holnap biztosan elmegy szavazni, és megnevez egy pártot. Ez jó esetben az 1000 fős minta 40–45 százaléka, azaz 400–450 ember. A kalkulált hibahatár ebben a körben elérheti a ±6–7 (!) százalékot is. Nem ±3, hanem ennek a 2–2,5 szerese. Abban is van kutatói konszenzus, hogy a Fideszt, miután a legerősebb, leghangosabb mozgalmi párt, a kutatók felülmérik. Ez azonban mind a pártlistákra vonatkozik.

Az egyéni mandátumok esetében elég, ha hozza a Fidesz a meglévő, stabil 40 százalék körüli támogatottságát, és töredezett ellenzék mellett automatikusan viszi a mandátumot + a győzteskompenzáció révén a töredékszavazatokat. Ezért van óriási jelentősége a visszalépéseknek, a koordinált indulásnak. Holnap este 10 órára tudni fogjuk, hogy mit érthettek meg a választók az elmúlt hetek kívülről káosznak látszó egyezkedéseiből, valóban annyira hat-e a félelemkeltés, mint az most látszik, vagy az ellenzéki szavazók vállvetve megakadályozzák a Fidesz nagy arányú győzelmét.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK