Kezdőlap Címkék államkincstár

Címke: államkincstár

A 9000 forint minek az ára?

0
Gulyás Gergely kormányinfón tett bejelentésének folyományaként megjelent a nyugdíjasoknak szóló rezsiutalvánnyal kapcsolatos kormányrendelet. A rezsiutalványra a nyugdíjszerű ellátásban részesülők jogosultak.
A három 3.000 forintos utalványt postai úton juttatják el a jogosultaknak.9 ezer forint, amit három darab 3 ezer forintos címletben kapnak meg a jogosultak. A juttatás adómentes és készpénzre nem lehet beváltani. Az utalványra jogosult minden
    • öregségi nyugdíjas,
    • özvegyi nyugdíjas,
    • rokkantsági ellátásra, rehabilitációs ellátásra, baleseti járadékra, szülői nyugdíjra, rokkantsági járadékra, fogyatékos támogatásra, stb… jogosult személy.
Az utalványokat földgáz- és villamosenergia számla kifizetéséhez lehet felhasználni.

Trükközés vagy trükközés elleni lépés?

“Az intézkedéssel elvben meg lehetne akadályozni azokat a trükközéseket is, amelyekkel a korábbi Fidesz-vezetés is élt, amikor a konkrét fejlesztésre megcímkézett uniós forrásokat szabálytalanul, működési költségekre költötték el” – mondta Márki-Zay Péter. A kormány egyik legújabb lépése, hogy visszakéri az önkormányzatoktól az elnyert uniós forrásokat, hogy azt a pénz államkincstári számlán kezeljék. A tét sok-sok milliárd.

Márki-Zay Péter. Forrás: Facebook

„Önmagában normális, a fegyelem megteremtésének az irányában tett lépésnek tartom, hogy az egyes településeknek a számukra megítélt európai uniós forrásból nyújtott támogatás ötvenmillió forint feletti, a számlájukon kezelt, még fel nem használt összeget szeptember 30-ig át kell utalniuk a Magyar Államkincstár (MÁK) számlájára, majd a felhasználás ütemében lehetne lehívni a szükséges összegeket” – reagált a Független Hírügynökség megkeresésére Márki-Zay Péter. Hódmezővásárhely független polgármestere példaként említette, hogy

az intézkedéssel elvben meg lehetne akadályozni azokat a trükközéseket is,

amelyekkel a korábbi Fidesz-vezetés is élt, amikor a konkrét fejlesztésre megcímkézett uniós forrásokat szabálytalanul, működési költségekre költötték el.

A Népszava írta meg a héten, hogy a választások előtt „kiszórták” a brüsszeli forrásokat, de tetemes a költségvetés hiánya, így most visszaveszi az önkormányzatoktól a pénz egy részét a kincstár.

A Zoom szerint az intézkedés nem csak az önkormányzatokra, hanem az állami cégekre is vonatkozik. A becslések szerint ezzel százmilliárd forintos nagyságrendű összeget is beszedhet az állam. További intézkedés, hogy szeptember elejétől kevesebb előleget fizet ki a kormány a nem állami és önkormányzati pályázóknak, ami ugyan a kormánynak azonnali spórolást jelent, ám a pályázók dolgát megnehezíti. Ők ugyanis úgy készítették el a finanszírozási terveiket, hogy számoltak az előleg kifizetésével. Amennyiben pedig a hiányt saját forrásból kell kipótolniuk, a támogatás elköltése kerülhet veszélybe.

Gémesi György, Gödöllő városvezetője, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint ez az intézkedés egyértelműen tovább szűkíti a települések önrendelkezéshez való jogát és baljós árnyakat vetít előre.

A Népszava arról is írt, hogy az idei érvre tervezett 2200 milliárd forintos kifizetések több mint felét átutalták az önkormányzatoknak. A pénzt azonban javarészt a költségvetés terhére fizették ki, Brüsszel ugyanis az utóbbi időkben feltárt korrupciós ügyek és ellenőrzések miatt az uniós támogatások egy részét visszatartotta, s az összegnek csak a töredékét utalta át. A választási propaganda jegyében kiosztott pénz  1646 milliárd forintos lyukat vert a központi költségvetésbe, az egész évre betervezett hiány több mint 120 százalékát produkálva. Ha az önkormányzatok visszautalják ezeket a pénzeket, papíron eltűnik a hiány egy jelentős része.

Márki-Zay munkatársai is megvizsgálták az új jogszabályt, és annak alapján úgy látják: az állami költségvetés nem tudná más célra felhasználni ezeket az elkülönített összegeket, ezért az intézkedés a kimutatott államháztartási hiányon javíthatna, de az így visszakért összegeket más célra nem lehetne elkölteni.

„Én úgy látom, hogy inkább hiányjavító és egyfajta kontroll lehetőségét adja az intézkedés”

– mondta, kifejtve: azzal teljes mértékben egyetért, hogy a fejlesztésre szánt pénzeket nem szabad működésre elkölteni – ahogy azt évekig Hódmezvásárhelyen tették a Fidesz-érában.

Megszólalt az ügyben a Pénzügyminisztérium is, amely pénteki közleményében a többi között azt szögezi le, hogy „a sajtóban megjelent valótlan és megtévesztő hírekkel ellentétben a kormány nem veszi vissza az önkormányzatoknak járó fejlesztési forrásokat, azok továbbra is a települések rendelkezésére állnak, csupán a számla vezetője változik. Ezzel a források felhasználása még inkább biztosítottá válik, mivel a kincstári számláról csak az adott fejlesztési célhoz kötődő kifizetések teljesíthetőek… Az önkormányzatok mozgásterét, a számukra megítélt források felhasználási jogosultságát egyáltalán nem csökkenti a kincstári számlára történő átvezetés.

Tehát arról sincs szó, hogy a már kifizetett uniós forrásokat „visszavenné” a kormány az érintett településektől” – írja a PM.

Hódmezővásárhelynek most 460 millió forintot kell szeptember 30-ig átutalniuk a MÁK egy elkülönített számlájára – tudtuk meg Márki-Zay Pétertől. Azért ennyit, mert a város előző, Fideszes vezetése még 2016-ban nyert el egy uniós forrást fejlesztésre, amit azonban 2017-ben működésre használt fel.

„Nem tettek mást, mint pilótajátékot játszottak”

– szögezte le a független polgármester, hozzátéve: ezzel most igen nagy bajba sodorták a várost, amely egyelőre a készpénz-tartaléka terhére ugyan ki tudja nyögni a szóban forgó 460 millió forintot, de az év végére legalább 1,5 milliárdra nő a hiány, miközben a működésnek nullszaldósnak kellene lennie. Az általa örökölt költségvetés is nagyon gyenge volt – fogalmazott, fiktív milliárdos bevételekre épített. Több önkormányzati cég is működésképtelenné válhat, beleértve például a menzát vagy a strandot üzemeltető céget, a helyi televíziót, stb. A probléma nagyságát érzékelendő Márki-Zay elmondta: Vásárhelynek 6 milliárd forintos elmaradásai voltak tavaly év végén, amely olyan tételekből állt össze, mint pl. a babakötvények utáni kötelezettségek (a 2012-ig kibocsátott kötvények után eddig évente 100 millió forintot kellett volna az önkormányzatnak elkülönített számlára befizetnie, ám tavaly is csak 3 milliót fizetett be), de egy 3 milliárd forintos kifizetetlen szállítói állomány is szerepel a fenti összegben – tette hozzá.

Az örökölt terheket csak állami segítséggel tudnák lenullázni, ahogy a kormány Pécs számára is lehetővé tette ezt, szögezte le a független polgármester, aki szerint ebben az esetben a jövőben biztosítva lenne a város fenntartható költségvetése és működése. Pécsett az állam átvett a város tulajdonában lévő ingatlanokat – Vásárhelynek is van 60 milliárdot érő vagyona – igaz, az előző városvezetésnek köszönhetően az ingatlanok már jelzáloggal jócskán le vannak terhelve.

A másik megoldás lehet, hogy csődgondokság alá helyezik a várost, ebben az esetben azonban előállna az „Esztergom forgatókönyv”, leállna a városi televíziótól a strandig minden nem kötelező feladat finanszírozása.

Tisztában van vele, hogy ezt fegyverként használná a kormány és a helyi Fidesz-többségű közgyűlés ellene, de optimista lévén úgy látja: nem olyan ostobák az emberek, mint ahogy azt a Fidesz gondolja. Esztergomban Tétényi Évának tisztességes helytállásra futotta, de Hódmezővásárhelyen egyrészt nagyobb arányú volt a támogatottsága, másrészt neki nem négy évig, hanem csak másfél évig kell kihúznia egy ellenséges közgyűléssel.

Kérdésünkre leszögezte: másfél év után nem fog visszavonulni:

„2019 októberében vagy – ha a Fidesz úgy gondolja, hogy az alkotmányozó többségének az erejével élve előrehozza, akkor az Európai Parlementi választások idejére, 2019. május 25-én” mindenképpen indul.

A maga részéről reméli, hogy addigra már lesz egy olyan egyesület, amely egyfaja mozgalomként helyben és országosan is összefogja a korrupcióellenes erőket, amelyek segítik az általuk indított független jelölteket. Vásárhelyen már több ilyen egyesület is van, amelyekben egy csapatban dolgozik együtt a szocialista és a jobbikos, a volt fideszes, stb.

A terv az, hogy közös képviselőtestületi névsorral és polgármesterjelölttel indulnak, s szeretnék ezt a modellt egész Magyarországon támogatni.

Példaként említette Pécsett, ahol „egész jól állnak már”, vagy éppen Balmazújvárost, ahol a közös független jelölt, Hegedűs Péter mögé felsorakoztak az ellenzéki pártok, s 53 százalékos győzelmet arattak annak ellenére is, hogy nem kapott elegendő gyakorlati támogatást, tanácsokat, szakmai segítséget a pártoktól, pedig „a választás előtt és győzelem után is nagy szükség van erre” – mondja Márki-Zay.

 

Az Országgyűlésben is szóba került a kérdés: az LMP-s Hohn Krisztina napirend előtti felszólalására reagálva

Fotó: Wikimedia Commons

Bodó Sándor államtitkár állította: elvonásról nincs szó, ahogy arról a polgármestereket és a polgármesteri hivatalokat tájékoztatták is, pusztán egy a MÁK által vezetett, de az ő számukra szóló számlára kerül a pénz a projekt megvalósításáig. A változás a korábbikhoz képest pusztán annyi, hogy az eddigi alszámla helyett államkincstári számlán lesz a pénz.

Törvénytelen a pártokkal szembeni behajtási haladék?

Se az államkincstárnak, se a NAV-nak nincs törvényes lehetősége arra, hogy ne indítsák el a végrehajtást a tiltott támogatás miatt az ellenzéki pártokkal szemben – állítják megkérdezett jogászok. Az ezzel kapcsolatos szerdai minisztériumi közleményben nem egyértelmű, hogy a miniszter a NAV-ot utasította a végrehajtás elhalasztására, vagy az államkincstárt arra, hogy ne kezdeményezze ezt. Az ÁSZ az Együttnek mindenesetre már nem szabott határidőt a büntetés befizetésére.

Nagyobb részt egyet ért a szerdai írásunkban foglaltakkal Tordai Csaba közigazgatási jogász, aki szerint a Magyar Államkincstárnak (MÁK) át kell adnia az értesítést az adóhivatalnak (NAV), hogy az hajtsa végre a tiltott párttámogatás miatti büntetést a Jobbikkal, a DK-val, az LMP-vel, a Liberálisokkal és az Együtt-tel szemben.

Ebben a MÁK-nak nincs mérlegelési joga,

át kell adnia az ügyeket végrehajtásra a NAV-nak – fogalmazott a Független Hírügynökség kérdésére Tordai Csaba.

Miután a Jobbikot 311 millióra, az LMP-t 8,8, a DK-t 8,245, a Liberálisokat 6,185, az Együttet 9,815 millióra büntette az Állami Számvevőszék (ÁSZ) – és ennek nyomán kitört a politikai botrány -, szerdán a Nemzetgazdasági Minisztériumban egyeztettek a MÁK és a NAV vezetőivel.

Az erről kiadott közlemény úgy fogalmaz, hogy a MÁK az érintett pártoknak féléves felkészülési időszakot ad, kérelemre részletfizetési lehetőséget ajánl fel, melynek kezdete ez év július elseje. A nemzetgazdasági miniszter azt “javasolta” a NAV-nak, hogy az ne indítson behajtási eljárást és ne érvényesítsen inkasszót az országgyűlési választásokat megelőzően.

A pártok megbüntetésének három lépcsője van. Először az ÁSZ megállapítja a tiltott párttámogatást és „felhívással” fordul a párt(ok)hoz, hogy fizessék be a MÁK-nál a büntetést. Ha a szokásos 15 nap elteltével ez elmarad, a MÁK „megkeresi” az adóhatóságot (a kijelentő mód a jog nyelvén felszólítás, kötelezés), hogy adók módjára be kell szedni a pénzt. Ennek alapján a NAV elindítja a végrehajtást.

A nemzetgazdasági minisztérium közleménye értelmezhető úgy, hogy a miniszter “javaslatára” (ami Tordai szerint persze a gyakorlatban utasítás) a NAV júliusig nem indíthat végrehajtást, de a MÁK „féléves felkészülési ideje” jelentheti akár azt is, hogy a kincstár már át se adja a NAV-nak az ügyeket.

Mindenesetre az ÁSZ pár órával a közlemény után az Együtt vizsgálatának befejezéséről kiadott kommünikéjében már csak azt tudatja, hogy a tiltott támogatás megállapításáról tájékoztatta a Magyar Államkincstárat és felhívással fordult az Együtt elnökéhez a büntetés befizetésére. A többi szervezet esetében előírt 15 nap határidő már nem olvasható.

A NAV „nem cselekvéséről” korábbi írásunkban Balogh Szabolcs, a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda alkalmazott ügyvédje már elmondta: az adóhatóságnak, illetve elnökének (Tállai Andrásnak, aki nem mellesleg az NGM második embere) nincs felhatalmazása arra, hogy ne tegyen semmit. Ha megérkezik a megkeresés az államkincstártól,

a NAV-nak eljárási kötelezettsége van.

Most tehát egy másik közigazgatási jogász is úgy foglalt állást, hogy a MÁK se teheti a fiókba az aktákat. Mint Tordai fogalmazott

„ha én a MÁK elnöke lennék, és azt mondaná nekem a miniszter, hogy adjál haladékot a pártoknak júliusig, akkor azt válaszolnám, hogy ezt írd bele a jogszabályba”.

Tordai Csaba nem tud arról, hogy a kincstár számára van előírt határidő, amelyen belül kezdeményeznie kellene a végrehajtást, de ebben az esetben ez haladéktalanként értendő. Szerinte ezt erősíti, hogy a MÁK-nak az államháztartás elsődleges érdeke alapján kell eljárnia. Ahogyan Balogh Szabolcs mondta, a közpénzt be kell szedni a felelősségteljes gazdálkodás követelménye alapján. És ez mindkét szervre igaz.

A két szakember között nincs egyetértés abban, hogyan minősíthető az ÁSZ eljárása. Balogh Szabolcs szerint ez

nem felel meg a közigazgatási eljárás követelményeinek,

mert nem formalizált, nélkülözi az ilyenkor szokásos szigorú előírásokat (például bizonyítási kötelezettség és ennek bemutatása, iratbetekintés), és a végén nem határozatot, hanem „felhívást” tartalmaz. Emiatt pedig ennek a nem határozatnak nem lehet végrehajtással érvényt szerezni.

Tordai szerint viszont a NAV-ra vonatkozó szabályok alapján

végrehajtható okiratnak tekintendő

az értesítés a MÁK-tól arról, hogy valamit adók módjára be kell szedni. A NAV-nak pedig nincs joga azt vizsgálni, hogy az ennek alapjául szolgáló döntés, irat törvényes-e.

A hogyan tovább egyelőre bizonytalan. Eddig a DK – amely kijelentette, hogy nem egyezkedik se a MÁK-kal, se a NAV-val a „felajánlott” (ugyancsak miniszteri utasításba adott) halasztásról és későbbi részletfizetésről – fontolgatja, hogy pert indít a végrehajtással szemben.

Balogh Szabolcs szerint a végrehajtás korlátozása, felfüggesztése érdekében az eljárás akkor kezdeményezhető, ha a párt ügyféllé válik, vagyis elkezdődik a NAV-nál a behajtás. Tordai Csaba lehetségesnek tartja, hogy a csak pár napja, elsején hatályba lépett új közigazgatási hatósági eljárási törvény alapján a MÁK ellen lehetne perre menni, megtiltatni, hogy elküldje az értesítést a NAV-nak a végrehajthatóságról.

Mindenesetre ha a keresetet befogadja a bíróság, annál azt is kezdeményezni lehet, hogy a bíróság – az eljárás felfüggesztésével – forduljon az Alkotmánybírósághoz, kezdeményezve az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítását és eltörlését.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK