Retektelenítés – Koreanapló 6.

0
1136
Hanbokot, hagyományos koreai öltözetet viselõ manökenek Kim Hji Szun dél-koreai tervezõ 2018/19-es õszi-téli kollekciójának bemutatóján a szöuli divathét megnyitóján (MTI/EPA/Kim Hi Csul)

Napok óta nem írtam, mert zavar van a mátrixban, nem sikerül nekem jelszavat generálni, amit a Word Press elfogad, és persze szerkesztő legyen a talpán, aki a hektikus írásaim valamiféle rendszerbe képes szedni, pláne ha édes kiskutyái születnek.

Hétvégén a férjem két napos osztálytalálkozóra utazott, amolyan férfi buli, csak pasik az évfolyamból, lévén fiúgimnázium, tábortüzet raktak, katonatörténetekkel szórakoztatták egymást, nyers halat ettek, és persze horgásztak, meg ittak is, a tábortűz mellett énekeltek, olyan dalokat, amelyeket én még sosem hallottam, kérdeztem is a férjem, mondta, hogy iskolai dalok, meg katonaságban énekelt dalok voltak. Készült sok videó, némelyiken egészen aranyosak voltak, de hogy jól érezték magukat együtt, az biztos.

Én virágot ültettem, meg szépítkeztem, csak a boltig és a szemetesig mentem le olyan meleg volt. Megjöttek a ventilátorok, azonmód be is üzemeltem őket, így sokkal kellemesebb már.

Az imént még itt ült a családom a szobámban, lehetőleg mindig akkor éreznek késztetést a velem való társalgásra, amikor írok, szerintem féltékenyek olyankor, csak nem tudnak róla.

De aztán közös megegyezéssel elvonultak a fürdőszobába, retekteleníteni egymás hátát. Az itt olyan, hogy persze mindenki naponta zuhanyzik, de ettől még nem érzik tisztának magukat.

A tisztaság érzés akkor jön, amikor az elhalt bőrt is ledörzsölik.

Erre vannak önellátó segédeszközök is, de amolyan kurkászásnak számít, ha a családtagok dörzsölik egymás hátát, úgyhogy most épp ez történik nálunk, szavak nélküli kifejezése a szeretetnek, meglehetősen sajátos módszerrel.

Egyszer én is próbáltam, de csak azt értem el vele, hogy olyan lett a karom, mintha lehorzsoltam volna, nekem a bőröm jött, nem a retek, azóta nem erőltetem ezt, a lányom és a férjem viszont élvezik, egészségükre.

A napokban sok ismerősöm írt, beszélt a szépségről, ápoltságról, cseréltek profilképet a Facebookon, amolyan uborkaszezon téma, de fontos, itt különösen, és máshogy, mint Magyarországon.

Eleve, itt az emberek később öregszenek, egyrészt genetikailag, másrészt mert nagyon lényeges része az életüknek az egészség, amiben benne foglaltatik az ápoltság is.

Kismillió dolgot vesznek, esznek, isznak, kennek, hogy szebbnek látszanak, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy rendszeresen sportolnak úgy, hogy a szabadtéri és ingyenes, parkokban, lakóparkokban, patakparton, bárhol lévő sporteszközöket használják, amelyeket a városok, falvak karbantartják azokat.

Rengetegen teniszeznek, tollasoznak, görkoriznak késő éjszaka, mert akkor van rá idő. Ezek a létesítmények, mint a focipálya, tollas pálya, kosárlabda pálya, görkorcsolya, és kerékpár pálya, mind nagyon biztonságosak, igen sok van belőlük, és természetesen ingyenesek.

Vannak akik túráznak, az országban hatalmas túraútvonal hálózat épült ki alig néhány év alatt, milliók használják.

Az, hogy a zöldség alapú táplálkozás egészséges, tudjuk.

De természetesen itt is van gyorsétterem, ami egészségtelen, ráadásul óriási választékban, és 24 órás házhoz szállítással. Egy időben sok fiatal el is hízott miattuk, de észbe kaptak, ma már ismét kínos kövérnek lenni, egyet jelent az igénytelenséggel. A hormonális eredetű elhízás kezelése TB támogatott, a nem hormonálisé is, ugyanis rengeteg betegség fakad belőle, ezért megéri az államnak dotálni a fogyást, jobban, mint gyógyítani a szív és érrendszeri megbetegedéseket vagy a cukorbajt.

Kimenni a boltba lehet ugyan melegítőbe öltözve, vagy az ilyenkor szokásos póló, rövidnadrág, papucs kombóban, de szupermarketbe már nem, oda felöltöznek.

Kismillió egészségvédő műsor van a televíziókban, mind roppant érdekes, és úgy vannak elkészítve, hogy legalább annyira szórakoztatók, mint amilyen fontos információkat adnak át. Nem egy trükköt lestem már el ilyen adásokból én is, a legtöbb bevált, azóta is alkalmazom. Némelyik gerinctorna, némelyik ennivaló, más pedig az alvást segíti, vagy épp olyan torna, ami száz százalékban kíméli a térdet, és mégis képes fejleszteni a comb izmot. Mindenki kiválaszthatja a kínálatból, amire épp szüksége van.

Ebben a kultúrában szépen megöregedni érdem, mert csak jó emberek képesek rá. Szépnek születni is érdem, mert az az előző életünkből hozott jó karmát jelenti. Megőrizni a szépségünket pedig a szorgalom, és az önfegyelem jele, amely tulajdonságok ebben a társadalomban nagyon fontosak, és elismertek.

Néztem ma reggel a neten egy híres arborétumot, nincs is messze, csak ötven kilométer, mondtam a férjemnek, hogy oda szeretnék menni kirándulni a napokban, cserében a hétvégi férfi buliért. „Már megint virág”, sóhajtotta, de nincs választása, az üzlet az üzlet.

Mindeközben úgy tűnik, ezen a nyáron nem lesz politikai pihenő, Trump bejelentette ma, hogy Kim Dzsongunnal, és Mun Dzse In elnökkel együtt szeretné a koreai békeszerződést aláírni Szingapúrban, úgyhogy végül sikerült neki kitalálnia, hogy miért nem maradhat ebből ki Dél-Korea.

Ma is nagyon meleg volt, zselét, hideg tofut, kaviárt és jégbe hűtött dinnyét ettem, hozzá gyógyteát kortyolgatok, azt is a hűtőben tárolom már.

Itt már este van, és még mindig egy fokkal húsz alatt az éjjeli hőmérséklet, a monszunról sincs még hír, aminek én örülök, bár tudom, hogy szükséges, ahogy a tájfun is.

A tájfunt szeretem. Megmutatja milyen jelentéktelen vagyok, az egész életem összes örömével és bánatával együtt.

Nem árt ezzel olykor szembesülni.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .