Putyin Sztálin nyomában

0
683
x.com

Oroszországban újraalakult a Szmers, amely Sztálin elnyomó gépezetének talán legbrutálisabb eszköze volt. Már a neve is erről árulkodott: halál a kémekre! Sztálin híres mondása szerint inkább öljünk meg 10 ártatlant minthogy egyetlenegy kémet is életben hagyjunk!

A Szmers 1943-ban alakult meg hivatalosan amikor a hadügyminisztérium átvette a kémelhárítást a belügytől. Ezt követően a katonai igazságszolgáltatás működött ezen a téren, és ez azt jelentette, hogy röpködtek a halálbüntetések.

30 ezer “német kémet” végeztek ki a Szmers feljelentések alapján. Hogy közülük hány volt német kém? Ezt csak találgatni lehet. A Szmers feladata volt az is, hogy fenntartsa a hazafias légkört a hadseregben és a hátországban a front mögött illetve a visszafoglalt területeken.

Gorbacsovot is megjelölte a Szmers

A Szovjetunió későbbi vezére tízéves gyerek volt amikor a náci hadsereg elfoglalta szűkebb pátriáját, és emiatt megkapta a K jelet a káder lapján vagyis

“kém gyanús, megbízhatatlan, fontos állásba nem kerülhet.”

Csak úgy indulhatott meg Gorbacsov karrierje, hogy a K betűt a család levarázsolta a káderlapról. Hogyan? Gorbacsov apja és nagybátyja kiváló kombájnos  volt Krasznodar tartományban, amely Oroszország egyik éléskamrája a kiváló föld és éghajlat miatt. A Gorbacsovok a fiatal Mihail Szergejevics részvételével élmunkás csapatot alakítottak, melyet azután kitüntettek Moszkvában. Így Mihail Szergejevics káder lapjáról eltűnt a K betű, és mehetett tanulni az egyik elitképző egyetemre Moszkvába, ahol jogi doktorátust szerzett mint Lenin. Persze ehhez kellett még egy apróság: aláírt egy papírt a KGB-nak. Így kaphatott külföldi szobatársat az egyetemi kollégiumban: Zdenek Mlynar azután a csehszlovák kommunista párt egyik vezetője lett. Gorbacsov mindent jelentett róla a
KGB-nek. Ez a KGB-s múlt sokat segített abban, hogy Jurij Vlagyimovics Andropov, aki 1956-ban a Szovjetunió nagykövete volt Budapesten, és 1967 és 1982 között a KGB-t irányította Moszkvában, aktívan támogatta Gorbacsov pályafutását. Andropov segítette hozzá Gorbacsovot, hogy felkerüljön Moszkvába. Később már Andropov halála után Krjucskov tábornok, aki szintén Budapesten szolgált 1956-ban, szervezte meg Gorbacsov megválasztását a Szovjetunió élére. Miután Gorbacsov nem váltotta be a KGB reményeit, ugyancsak Krjucskov tábornok szervezte azt a puccsot, amely megpróbálta megbuktatni Gorbacsovot, de ehelyett az egész Szovjetuniót sikerült szétzüllesztenie. Krjucskov tábornok kapcsán érdemes még megjegyezni, hogy ő hozta az ukázt Moszkvából, mely szerint a magyar szocialista Munkáspárt élén Kádár Jánost Grósz Károly váltja föl.

Tv riport: akcióban a Szmers

A sztálini időket idézte amikor egy szerencsétlen kinézetű alak januárban a kormánypárti televízióban – működik-e más manapság Oroszországban? – “bevallotta, hogy Ukrajnának kémkedett.” Az őt kísérő két marcona alak a Szmers egyenruháját viselte. A sztálini alakulat 1946-ban megszűnt pontosabban a kémelhárítás a hadügyből visszakerült a belügybe. Abakumov tábornok ott irányította egy darabig a kémelhárítást amíg  el nem tűnt mint “cionista ügynök”.

Most a Szmers újraalakítását a Krím Putyin által kinevezett vezetője kérte Moszkvától az ukrajnai háborúra és kémekre hivatkozva. Moszkvában a Duma hadügyi bizottsága sietett meghallani a kérést, és decemberben Andrej Guruljev tábornok bejelentette a Szmers újraalakítását. Ezentúl az ukrajnai háború bírálata már olyan bűncselekménynek minősíthető, melynek a büntetése halál!

Orbán utánozza Putyint, aki követi Sztálint

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megalakítása egyidős a Szmers újbóli munkába lépésével. Oroszország hivatalosan nincs hadiállapotban, de a Szmers mégiscsak a katonai törvények alapján kap el, és jelent fel mindenkit, aki felemeli a szavát Putyin ukrajnai háborújával szemben. Magyarországon is rendkívüli állapot uralkodik noha semmifajta háborús fenyegetés sincsen – ezt Orbán Viktor tudja a legjobban. Erre hivatkozva vétózza meg Ukrajna uniós támogatását. A Szmers célja a félelem és a rettegés megteremtése Oroszországban, ahol sokan emlékeznek még a sztálini terrorra: a kivégzettek és lágerbe zártak millióira. Magyarországon a Szuverenitásvédelmi Hivatal neve nem idéz fel ilyen rettegést. Orbánnak nem is ez a célja vele. Egyelőre. Bayer Zsolt és a hatalom más államvédelmi propagandistái nemigen hagynak kétséget: ha a helyzet “elfajul mint Lengyelországban“, akkor Orbán Viktor sem fog habozni, hogy éppoly kemény módszereket alkalmazzon mint Putyin, mert semmiképp sem kívánja úgy végezni mint Nicolae Ceausescu, akit saját emberei állítottak kivégző osztag elé nejével együtt 1989 decemberében.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .