Kezdőlap Címkék Gyanú

Címke: gyanú

Putyin Sztálin nyomában

Oroszországban újraalakult a Szmers, amely Sztálin elnyomó gépezetének talán legbrutálisabb eszköze volt. Már a neve is erről árulkodott: halál a kémekre! Sztálin híres mondása szerint inkább öljünk meg 10 ártatlant minthogy egyetlenegy kémet is életben hagyjunk!

A Szmers 1943-ban alakult meg hivatalosan amikor a hadügyminisztérium átvette a kémelhárítást a belügytől. Ezt követően a katonai igazságszolgáltatás működött ezen a téren, és ez azt jelentette, hogy röpködtek a halálbüntetések.

30 ezer “német kémet” végeztek ki a Szmers feljelentések alapján. Hogy közülük hány volt német kém? Ezt csak találgatni lehet. A Szmers feladata volt az is, hogy fenntartsa a hazafias légkört a hadseregben és a hátországban a front mögött illetve a visszafoglalt területeken.

Gorbacsovot is megjelölte a Szmers

A Szovjetunió későbbi vezére tízéves gyerek volt amikor a náci hadsereg elfoglalta szűkebb pátriáját, és emiatt megkapta a K jelet a káder lapján vagyis

“kém gyanús, megbízhatatlan, fontos állásba nem kerülhet.”

Csak úgy indulhatott meg Gorbacsov karrierje, hogy a K betűt a család levarázsolta a káderlapról. Hogyan? Gorbacsov apja és nagybátyja kiváló kombájnos  volt Krasznodar tartományban, amely Oroszország egyik éléskamrája a kiváló föld és éghajlat miatt. A Gorbacsovok a fiatal Mihail Szergejevics részvételével élmunkás csapatot alakítottak, melyet azután kitüntettek Moszkvában. Így Mihail Szergejevics káder lapjáról eltűnt a K betű, és mehetett tanulni az egyik elitképző egyetemre Moszkvába, ahol jogi doktorátust szerzett mint Lenin. Persze ehhez kellett még egy apróság: aláírt egy papírt a KGB-nak. Így kaphatott külföldi szobatársat az egyetemi kollégiumban: Zdenek Mlynar azután a csehszlovák kommunista párt egyik vezetője lett. Gorbacsov mindent jelentett róla a
KGB-nek. Ez a KGB-s múlt sokat segített abban, hogy Jurij Vlagyimovics Andropov, aki 1956-ban a Szovjetunió nagykövete volt Budapesten, és 1967 és 1982 között a KGB-t irányította Moszkvában, aktívan támogatta Gorbacsov pályafutását. Andropov segítette hozzá Gorbacsovot, hogy felkerüljön Moszkvába. Később már Andropov halála után Krjucskov tábornok, aki szintén Budapesten szolgált 1956-ban, szervezte meg Gorbacsov megválasztását a Szovjetunió élére. Miután Gorbacsov nem váltotta be a KGB reményeit, ugyancsak Krjucskov tábornok szervezte azt a puccsot, amely megpróbálta megbuktatni Gorbacsovot, de ehelyett az egész Szovjetuniót sikerült szétzüllesztenie. Krjucskov tábornok kapcsán érdemes még megjegyezni, hogy ő hozta az ukázt Moszkvából, mely szerint a magyar szocialista Munkáspárt élén Kádár Jánost Grósz Károly váltja föl.

Tv riport: akcióban a Szmers

A sztálini időket idézte amikor egy szerencsétlen kinézetű alak januárban a kormánypárti televízióban – működik-e más manapság Oroszországban? – “bevallotta, hogy Ukrajnának kémkedett.” Az őt kísérő két marcona alak a Szmers egyenruháját viselte. A sztálini alakulat 1946-ban megszűnt pontosabban a kémelhárítás a hadügyből visszakerült a belügybe. Abakumov tábornok ott irányította egy darabig a kémelhárítást amíg  el nem tűnt mint “cionista ügynök”.

Most a Szmers újraalakítását a Krím Putyin által kinevezett vezetője kérte Moszkvától az ukrajnai háborúra és kémekre hivatkozva. Moszkvában a Duma hadügyi bizottsága sietett meghallani a kérést, és decemberben Andrej Guruljev tábornok bejelentette a Szmers újraalakítását. Ezentúl az ukrajnai háború bírálata már olyan bűncselekménynek minősíthető, melynek a büntetése halál!

Orbán utánozza Putyint, aki követi Sztálint

A Szuverenitásvédelmi Hivatal megalakítása egyidős a Szmers újbóli munkába lépésével. Oroszország hivatalosan nincs hadiállapotban, de a Szmers mégiscsak a katonai törvények alapján kap el, és jelent fel mindenkit, aki felemeli a szavát Putyin ukrajnai háborújával szemben. Magyarországon is rendkívüli állapot uralkodik noha semmifajta háborús fenyegetés sincsen – ezt Orbán Viktor tudja a legjobban. Erre hivatkozva vétózza meg Ukrajna uniós támogatását. A Szmers célja a félelem és a rettegés megteremtése Oroszországban, ahol sokan emlékeznek még a sztálini terrorra: a kivégzettek és lágerbe zártak millióira. Magyarországon a Szuverenitásvédelmi Hivatal neve nem idéz fel ilyen rettegést. Orbánnak nem is ez a célja vele. Egyelőre. Bayer Zsolt és a hatalom más államvédelmi propagandistái nemigen hagynak kétséget: ha a helyzet “elfajul mint Lengyelországban“, akkor Orbán Viktor sem fog habozni, hogy éppoly kemény módszereket alkalmazzon mint Putyin, mert semmiképp sem kívánja úgy végezni mint Nicolae Ceausescu, akit saját emberei állítottak kivégző osztag elé nejével együtt 1989 decemberében.

Eltüntetett milliárdok nyomában

0

Egyre szaporodnak a botrányok a fideszes politikusok háza táján, de a közvélemény mintha már immunis volna a „csak” néhány milliárdos korrupciós ügyekre.  Az elvakult Fidesz-hívők azzal védekeznek a sorozatos korrupciós botrányok ellen, hogy „itt legalább magyarok zsebében marad” a pénz. Ám ez egyetlen megszorítással igaz: Fidesz-közeli politikusok és családtagjaik számláin landolnak a jórészt uniós forrásból származó milliárdok.

Januári hír, hogy Mészáros Lőrinc cége a Vasútépítők Kft.-vel összefogva újíthatja fel a Százhalombatta és Ercsi közötti 15,7 kilométeres szakaszt az eredetileg tervezett összegnél 7 milliárd forinttal drágábban, ezt derítette ki az Alfahír. A Vasútépítők Kft. neve korábban is felmerült a hírekben, ugyanis sokáig a cég vezetője Szijjártó István, a jelenlegi külügyér, Szijjártó Péter édesapja volt. Ebben az üzletben a hvg.hu szerint

még egy érdekes szereplő neve felbukkan:

alvállalkozó a Duna Aszfalt Zrt, az a vállalkozás, amely a gázszerelő bizalmasának és üzlettársának, Szijj Lászlónak a tulajdonában áll. Szerepet kap a kivitelezésben az a V-Híd Zrt. is, amelynek tulajdonosa 90 százalékban Sárváry István, aki 2016 közepéig a Miniszterelnökség államtitkára volt, és a fideszes L. Simon László bizalmi embere.

Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor focimeccsen
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Egy másik, 6,5 milliárd forint értékű közbeszerzést is megnyert Mészáros Lőrinc cége, a Mészáros és Mészáros Kft. és az Euroaszfalt közös konzorciuma az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft. szennyvíztisztító-telep korszerűsítése címén, írta a hvg.hu. Az ügylet érdekessége, hogy a felcsúti szennyvízhálózat is benne van, így tehát

Mészáros Lőrinc polgármester bízza meg Mészáros Lőrinc vállalkozót.

Ezermilliárdos pénzosztó rendszer kezdett el recsegni-ropogni az elmúlt napokban, amikor a Kormányinfón szóba kerültek a Településfejlesztési Operatív Program körüli visszaélések. Előre lezsírozták az országban a megyei önkormányzatok hatáskörébe tartozó TOP forrásainak elosztását, ezért az sem baj, ha a pályázatok teljesen egyformák – erről árulkodtak Lázár János szavai. Kiderült, hogy a Tállai András és Hörcsik Richárd fideszes képviselők körzetében fekvő települések

szinte szó szerint azonos pályázatot nyújtottak be,

írja a Magyar Nemzet. Hatvan városa szeretett volna eligazodni a rendszer működését illetően, elkérte a Heves Megyei Önkormányzattól a pontszámokat, amelyek elvileg megalapozták, hogy nekik miért csak pár millió jutott, miközben a közeli települések milliárdokat kapnak. Azt is szóvá tették, hogy a pénzeket elosztó politikusok „ajándékként” jelentik be a támogatást, még azelőtt, hogy a pályázatokat egyáltalán kiírták volna. Mindezt aligha kezelhetik a Fidesz belügyeként a pénzekkel „sakkozó” politikusok, mert a TOP-rendszer 1230 milliárdos forrásai EU-s támogatásként érkeznek az országba, a felhasználásról el kell majd számolni, írta meg az Index.

Matolcsy György alapítványi „biznisze” is jól teljesített

a múlt év végén: Pallas Athéné alapítványai 146 milliárd forintos befektetést tartottak a saját cégeikben – derül ki a részletes adatokból, amiket közadat-igénylésben adtak ki a Zoomnak. Az alapítványok összvagyona 268,5 milliárd volt, vagyis az alapítványok gyakorlatilag vagyonuk több, mint felét saját magukba fektették.

Arról is a Zoom rántotta le a leplet, hogy a trafikmutyihoz hasonló rendszer épülhet ki a napenergia-bizniszben is. Lázár János kancelláriaminiszter dohányügyi tanácsadójaként és barátjaként számon tartott Sánta János, valamint érdekkörének tagjai jó időben beszálltak a megújulóenergia-termelő vállalkozásokba, amelyek egy közelmúltban hozott kormányhatározat értelmében

százmilliárdos állami és uniós támogatásokra is számíthatnak. 

Szépen gyarapodik a Kósa Lajoshoz tartozó baráti köréhez tartozó Horváth István feleségének sertés-biznisze, amely 109 millió forintot kapott decemberben az állattartó telep korszerűsítésére. A Hír Tv számolt be arról, hogy Bikácsi Agrár Kft.-nek az elmúlt két évben közel félmilliárd forintot ítéltek oda az állam a vidékfejlesztési program pénzeiből a pályázati nyilvántartás szerint.

A botrány-lista napról-napra újabb visszaélések hírével bővül, de hogy lesz-e következménye bármelyiknek is a választók szemében, aligha tudjuk meg április 9. előtt.

Czeglédy Csaba még három hónapig előzetesben marad

0

A Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája ügyészi indítványra szerdán három hónappal meghosszabbította Czeglédy Csaba előzetes letartóztatását – közölte a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője.

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyik eljárás. A bíró egy másik gyanúsított előzetesét is meghosszabbította három hónappal, egy harmadik esetében azonban elégségesnek látta a házi őrizet elrendelését. Az utóbbi döntés ellen az ügyészség fellebbezett.

Az ügyben heten előzetes letartóztatásban, kilencen házi őrizetben vannak, egy gyanúsított pedig szabadlábon védekezhet.

A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2016 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka-közvetítéssel foglalkozott. Céljuk az volt, hogy a bűnszervezet élén álló, a Humán Operátor Zrt.-hez köthető emberek, a közvetítő cégek, valamint a céghálózat alján levő, strómanok által vezetett iskolaszövetkezetek segítségével a diákmunka-közvetítés után járó közterhek megfizetését elkerüljék. A gyanú szerint a bűnszervezet csaknem 3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.

A Fidesz Gyurcsány Ferenc strómanjának nevezte Czeglédy Csabát, akit a kormánytöbbség még a bírósági tárgyalás előtt parlamenti határozattal ítélt el. Budai Gyula kormánypárti képviselő szerint Czeglédynek az volt a feladata, hogy pénzt gyűjtsön a volt miniszterelnöknek és pártjának, a DK-nak

A Demokratikus Koalíció közölte: beperli Budai Gyulát.

A párt szóvivője Gréczy Zsolt hozzátette, hogy a fideszes képviselőnek már többször kellett felelnie a bíróságon baloldali politikusok ellen felhozott rágalmakért.

Kilencre nőtt a kézilabdabunda gyanúsítottjainak száma

A júniusi razzia után, most újabb három személyt gyanúsítottak meg vesztegetéssel.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség ügyészei 2017. június 7-én több helyszínen tartottak házkutatást, iratokat és más bizonyítékokat foglaltak le. Ezzel egy időben hat gyanúsítottat hallgattak ki vesztegetés, illetve vesztegetés elfogadása miatt.

Az ügyészség tájékoztatása szerint egyes klubcsapatok vezetői, illetve edzői a mérkőzések eredményének befolyásolása érdekében kínáltak fel jogtalan előnyt – több százezer forintról beszélünk – amit az érintett játékvezetők elfogadtak.

Most újabb három személyt hallgattak ki gyanúsítottként, így jelenleg kilenc gyanúsítottja van a bundabotránynak:

négy játékvezető, két csapatedző és két klub elnöke, valamint a Magyar Kézilabda Szövetség egyik tisztségviselője.

A gyanúsítottak szabadlábon védekeznek. A nyomozás még folyamatban van.

Az MKSZ júniusi közleményében azt írta, hogy a sportágban régóta közszájon forgó szóbeszéd szerint egyes, jellemzően a kieséstől fenyegetett klubok kérésére a játékvezetők alkalmanként befolyásolhatták a mérkőzések végkimenetelét. Ezt Kocsis Máté elnök jelezte a rendvédelmi szerveknek, és kérte a közbenjárásukat az ügy tisztázása érdekében.

Újabb gyanúsítottat vettek őrizetbe a Czeglédy-ügyben

0

Az ügyészség indítványozta a férfi előzetes letartóztatását.

Serfőző Katalin, a Csongrád Megyei Főügyészség helyettes szóvivője közölte, a gyanú szerint a férfi a bűnszervezetet vezető Czeglédy Csaba bizalmasaként működött közre a csoport irányításában, így koordináló szerepet töltött be.

A gyanúsított a bűnszervezet vezetőjének iránymutatása alapján, a szervezet alacsonyabb szintjén lévő társai irányításában,

a különböző hatóságok eljárásaiban felmerülő problémák elintézésében vett részt.

Tartotta a kapcsolatot a szervezet különböző szintjein elhelyezkedő gyanúsítottakkal, biztosította a szervezet folyamatos működéséhez szükséges feltételeket, személyeket és tárgyi eszközöket.

A gyanú szerint 2013 és 2016 között működő és Czeglédy Csaba által vezetett bűnszervezet az állami költségvetésnek összesen – az eddigi adatok szerint – 3,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott.

A főügyészség indítványozta az újabb gyanúsított előzetes letartóztatásának elrendelését

a szökés, elrejtőzés, bűnismétlés, valamint az eljárás meghiúsításának veszélye miatt. Az ügyben csütörtökön dönt a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája.

Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő, ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben.

bkzg \ bpt

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!