Kezdőlap Címkék Nemzetpolitika

Címke: nemzetpolitika

Megtartani a szavazati jogot, de megszüntetni a megkülönböztetést

A napokban egy vajdasági magyar ellenzéki tömörülés (Magyar Mozgalom) szervezésében nemzetpolitikai tanácskozás volt Palicson 5 magyarországi párt részvételével (MSZP, Jobbik, Liberálisok, Együtt, LMP). Tulajdonképpen a meghívottak közül csak a Fidesz-KDNP és a DK nem képviseltette magát. Interjú Szabó Vilmossal, az MSZP nemzetpolitikai kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusával.

 

Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy nemzetpolitikában ők képviselik a két végletet? Vagy árnyaltabb a kép?

Árnyaltabb a kép. Hadd kezdjem azzal, hogy a Magyar Mozgalom rendezvényét példaértékűnek tekintem. Fontos lenne, hogy több hasonlóra is sor kerüljön a választási kampányban. Annak örültem volna természetesen, ha minden meghívott képviselteti magát, és vállalja a közös, nyilvános megmérettetést. Sajnos nem ez történt. A FIDESZ-KDNP és a DK távolmaradásából azonban nem következik az, hogy a nemzetpolitikában a két végletet képviselnék. A nemzetpolitika lényeges részkérdéseiben vannak végletes álláspontjaik.

Alapvető kérdésekben (támogatáspolitika, szavazati jog) egyetértés volt-e a résztvevők között?

A fórum talán legpozitívabb tapasztalata az volt, hogy a résztvevők az alapvető kérdésekben nem a meglévő eltérésekre, különbségekre koncentráltak, hanem azokra a pontokra, amelyekben hasonló és egymáshoz közelálló a megközelítésük. A támogatáspolitikánál egyértelmű volt mindenkinél a jelenlegi kormány gyakorlatának a kritikája és a változtatás igénye és szándéka egy új kormányzat esetén. Abban is egyetértés volt, hogy az új támogatáspolitikát az érintettek között széleskörű vitának és egyeztetésnek kell megelőzni. Én azt is elmondtam, hogy a MÁÉRT ülésén kellene a közös álláspontot elfogadni.

A szavazati jogot illetően minden résztvevő annak megtartását képviselte. Érdemes lenne ugyanakkor az eddigi tapasztalatokat közösen megvizsgálni, értékelni és ahol szükséges, változtatni.

Azt a megkülönböztetést, ami ma a levélben történő szavazást illetően a határokon kívül élő és dolgozó magyar állampolgárok között van, biztosan meg kell szüntetni.

Vegyük sorjába, hogyan is áll az anyaország a külhoni kisebbségekkel. Kezdjük talán a legnépesebbel: úgy tűnik, hogy több évtizedes önálló politizálás után, az RMDSZ is beállt a Fidesz szekértáborába, letérve a Markó Béla fémjelezte irányvonalról. Ez szükségszerű volt?

Az MSZP korábban sem minősítette – ma sem teszi -, hogy a külhoni magyar kisebbségi pártok, szervezetek milyen belső politikát folytatnak, milyen viszonyt ápolnak az anyaországi pártokkal. Az elemi kérdés, hogy a mindenkori magyarországi kormánnyal jó kapcsolatban kell lenniük.

Az RMDSZ és a FIDESZ együttműködésében meghatározó az, hogy ugyanahhoz a nemzetközi pártcsaládhoz tartoznak. A kétoldalú kapcsolataikat illetően ugyanakkor a nyilvánosság számára is jól érzékelhető volt, hogy 2014 után a FIDESZ viszonyulása is jelentős mértékben pozitívan változott az RMDSZ irányában.

Felvidéken mintha állandósultak volna az erőviszonyok. A többnemzetiségű Híd-Most rendre megelőzi a Magyar Közösség Pártját a választásokon és parlamenti-, sőt kormánytényező Szlovákiában. Viszont a magyar kormány Bugár Béláékkal nem áll szóba, az MKP-t viszont támogatja. Egy magyarországi kormányváltás után – és amennyiben az MSZP ennek jelentős résztvevője lenne – hogyan változna meg ez a viszonyulás?

A magyar nemzeti közösségeknek kell eldönteniük, hogy mely pártot, érdekképviseleti szervezetet támogatnak és hatalmaznak fel arra, hogy képviseljék őket. Volt idő, amikor abban volt konszenzus, hogy a választáson mandátumokat szerzett pártokat a magyar kormányoknak is partnernek kell tekinteniük. A kétoldalú pártkapcsolatokban minden párt eldöntheti a saját viszonyulását.

Mi ehhez tartjuk magunkat ma is. Egy MSZP részvételével alakuló kormány tehát partnerként kezelné a Bugár Béla által vezetett Híd-Most pártot is.

Vajdaságban csak egyetlen párt, a VMSZ a Fidesz partnere. Méghozzá nem akármilyen, hiszen forintmilliárdok érkeznek Szabadkára. A legnagyobb gondot, a kivándorlást azonban ez sem lassítja le. Egy új magyar kormány ezen hogyan tudna változtatni?

A kivándorlás a térség egyik fő problémájává vált, minden nemzetet komolyan súlyt. Sokkal nagyobb gondot jelent ez nyilván a kisebbségek, így a magyarok számára. Vajdaságban drasztikus méreteket öltött az elmúlt közel egy évtizedben.

Egy új magyar kormány sem tudná ezeket a folyamatokat egy csapással megállítani, de egy átfogó programmal megkezdené a lassítását úgy az anyaországban, mint a magyar nemzeti kisebbségi közösségekben. Ebben – a közös érdekek alapján – partnerségre és szoros együttműködésre törekednénk a szomszédos országok többségi nemzeteivel is.

A kárpátaljai magyarok mostanában úgy kerültek reflektorfénybe, hogy Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció kampányt indított a magyarországi lakcím nélküli határon túliak szavazati joga ellen. Az ukrán nyugdíjas kezd szitokszóvá válni. Nem lehetne ezeket a kérdéseket másként megoldani?

A magyarságot határon belül és határon kívül megosztó, egymás ellen hangoló kérdéseket kormányon lévőknek és ellenzékieknek egyaránt el kellene kerülniük, különösen választási kampány idején. Én ezt tartom felelős politikai magatartásnak. Létező gondok, problémák nyilvános politikai kampányokban még sosem oldódtak meg.

A kárpátaljai magyarságot illetően az Ukrajnában elfogadott oktatási törvény kisebbségeket rendkívül hátrányosan érintő következményei váltak sorskérdéssé. Kormányzóknak és ellenzékieknek felelősségüknek és lehetőségeiknek megfelelően azon kell dolgozniuk, hogy ez a veszélyes helyzet megszűnjön.

És végül: Szabó Vilmos talán a legismertebb magyarországi nemzetpolitikus a határon túli magyarok körében, aki fáradhatatlanul tartja a kapcsolatokat a külhoniakkal. Valamikor a Duna Televízióban már hagyománnyá váltak a Szabó Vilmos – Németh Zsolt viták. Ezek azonban már régmúlt idők. 2018. áprilisa után hogyan képzeled el a politikai jövődet?

2014 óta az MSZP nemzetközi kapcsolataival, a magyar pártokkal történő együttműködéssel, nemzetpolitikai kérdésekkel foglalkozok szakpolitikusként. A nyilvánosság színpadától hátrébb léptem, de lényegében ugyanazt a munkát végzem, mint korábban. Ha erre 2018 áprilisa után is lesz lehetőségem, folytatom.

Nemzetpolitikai kerekasztal magyarországi pártokkal

0

A hatalmon levő Fidesz és KDNP valamint az ellenzéki Demokratikus Koalíció nem képviseltette magát, őket egy, a közönség soraiban elhelyezett Foglalt feliratú szék jelképezte.

A palicsi Női strand adott otthont csütörtökön este a Magyar Mozgalom Nemzetpolitikai kerekasztal elnevezésű rendezvényének. A vitaestre a magyar Országgyűlésben képviselővel rendelkező pártok kaptak meghívást, amelyek közül a Magyar Szocialista Pártot Szabó Vilmos, a párt nemzetközi titkára, a Kül-, és Nemzetpolitikai Tagozat elnöke, a Jobbikot Staudt Gábor frakcióvezető-helyettes képviselte, az Együtt nevében Szigetvári Viktor miniszterelnök-jelölt, a Magyar Liberális Pártból Szent-Iványi István, a párt külpolitikával foglalkozó szakpolitikusa, az LMP-ből pedig Ikotity István, a párt parlamenti képviselője vett részt a fórumon. A hatalmi Fidesz és KDNP valamint az ellenzéki Demokratikus Koalíció nem képviseltette magát, őket egy, a közönség soraiban elhelyezett Foglalt feliratú szék jelképezte.

A közel háromórás beszélgetés során, amelyet Kókai Péter, a Sajtószabadság Alapítvány igazgatója és Szabó Palócz Orsolya politológus moderált, az öt párt képviselője olyan témákat vitatott meg, mint a mindenkori magyar kormány viszonyulása a határon túli magyarokhoz, a határon túli szavazójog kérdése vagy a magyarországi demokrácia működése.

A jelenlévők úgy vélekedtek, hogy mindenképpen előrehaladás tapasztalható a határon túli magyarok státusát illetően a rendszerváltás kezdetéhez képest, hiszen

ma a kisebbségben élő magyarok intézményrendszerrel és egyre növekvő anyagi támogatással rendelkeznek.

Elhangzott, hogy az egykoron vitafórumként,

a valós problémák megvitatásának helyszínéül szolgáló Magyar Állandó Értekezlet egy zárt körré vált,

ahová például nem kap meghívást nem csak a Magyar Mozgalom, de a felvidéki Most-Híd sem, a jelenlegi hatalom pedig a határon túli magyarokkal történő kommunikációt gyakorlatilag egyetlen párt, a Fidesz határon túli magyarok képviselőivel való egyeztetésévé alakította át.

A határon túli magyarok szavazójogát illetően a jelenlévők között szintén konszenzus alakult ki olyan értelemben, hogy ezt, mint szerzett jogot mindenképp meg kell tartani, sőt esetleg tovább is fejleszteni.

A magyarországi politikai helyzet értékelése során az öt politikus kiemelte, a két kormánypártnak 2,2 millió biztos szavazója van, miközben a szavazópolgárok száma 8 millió körül alakul, így megítélésük szerint

egy 60 százalék körüli részvételi arány és tiszta kampány eredményeként meg lehet akadályozni a jelenlegi kormánypártok abszolút többségét.

Ezt követően a megalakuló Országgyűlésnek igazságosabb választási szabályzást kellene elfogadnia és annak alapján új választást kiírnia, hogy visszaálljanak a demokratikus játékszabályok – értékelték a vendégek.

Basity Gréta (Vajdaság Ma)

Vona másként csinálná

0

Van, amit megőrizne a jelenlegi kormány nemzetpolitikájából, van amit nem – erről részletesen is beszélt Vona Gábor, Jobbik-elnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) budapesti ülésén, s azt követően a sajtónak. A szavazati jogot meghagyná, ugyanakkor a támogatásért cserében nem várná el, hogy a külhoni magyarok a Jobbik politikáját támogassák.

 

Nagy probléma napjainkban a pártpolitika és a nemzetpolitika összekeverése – hangoztatta Vona Gábor a Máért ülésén elhangzott beszédéről beszámolva. Mint az értekezleten és azt követően is  kifejtette: a mindenkori magyar kormánynak nem az a feladata, hogy saját pártpolitikája alapján kihelyezze az anyagországi politikai vitákat a határon túli magyar közösségekhez, s korlátozza saját szája íze szerint a helyiek mozgásterét, hanem az,

hogy anélkül segítse és támogassa a határon túli magyar közösségeket, hogy elvárná az adott kormány politikájával való azonosulást.

Vona megismételte azt a korábbi javaslatát is, hogy a MÁÉRT mellett hozzanak létre egy kárpátaljai kerekasztalt, amely szükség szerint tudna ülésezni és reagálni aktuális dolgokra, például az ukrajnai magyarság kritikus pillanataiban. A Jobbik elnöke hangsúlyozta azt is, hogy a nemzetpolitika terén elért eredményeket nem tennék semmissé kormányra kerülésük után, s megőriznék – igaz, némileg átalakítva – a támogatáspolitikát és a gazdságfejlesztési projektek finanszírozását.

Sokkal fókuszáltabbá és kevésbé pártpolitikai alapúvá tennék a források szétosztását.

Az önrendelkezési törekvéseket támogatják, de úgy látják, hogy ki kellene vinni nemzetközi fórumokra is – hangoztatta Vona, aki egyben ismét határozottan és élesen elítélte a Demokratikus Koalíció álláspontját, hogy meg kellene fosztani a szavazati jogtól azokat a határon túli magyarokat, akik soha nem éltek Magyarországon.

Mint portálunk is beszámolt róla, Orbán Viktor a MÁÉRT értekezleten a többi között leszögezte, hogy van egy vita, amelyben helyes, ha a kormány is kifejti véleményét, a külhoni magyarság szavazati jogáról szerinte kialakult konszenzuson ugyanis most “hajszálrepedés” keletkezett. Azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot:

“egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”.

Szerinte ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Azt mondta: ezen nem kívánnak változtatni, és aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják.

DK: A bűnsegéddé züllött RMDSZ elárulja a romániai magyarok érdekeit

1

“A magyar polgárok nagy többsége úgy látja: a határon túliak többségének szavazata nem az ő érdekeit, európai törekvéseit segíti, hanem a magyarországi demokrácia még teljesebb szétzúzását, és azt a velejéig korrupt rendszert, melyet a Fidesz – egyebek mellett a határon túliakra is hivatkozva – legitimálni próbál” – mondta a romániai rádió Rador hírügynökségének adott interjújában Ara-Kovács Attila, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja.

Ara-Kovács arra a kérdésre válaszolt, hogy miért vonná meg a DK a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati jogát:

„1989-et megelőzően gyakorlatilag teljes volt a támogató egység Magyarországon a határon túliak emberi és kollektív jogait illetően, beleértve a széles körű autonómiát is. Aztán ahogy

a magyar szélsőjobb kezdte a témát kisajátítani, s ahogy mintegy rátelepedett a határon túliakra,

egyre nőtt azoknak a száma, akik nagyon tartózkodóan kezdtek viselkedni, bár igyekeztek ellenérzéseiket akkor még magukba fojtani. Viszont nagy szimpátiával figyelték azokat a határon túli magyar pártokat, amelyek felismerték: nem az Európa-ellenes magyar szélsőjobb – beleértve a mai Fideszt is – a lehetőségeik forrása, hanem például azok a helyi – román, szlovák, szerb, horvát stb. – pártok, melyekkel koalíciót alkotva valódi jogokat szerezhetnek, széles körű autonómiát teremthetnek a maguk számára. Ilyen, nagyra becsülendő történelmi szerepet vitt az RMDSZ is, mely azonban ma már készséggel árulja el a romániai magyarok érdekeit, s egyfajta bűnsegédjévé züllött a Fidesznek. Mindennek pedig komoly következményei lettek, amik elől egy demokratikus, a polgárokat nem manipulálni, hanem követni kész párt, mint amilyen a Demokratikus Koalíció, nem térhet ki. Az előbb leírt folyamat eredményeként a magyar polgárok nagy többsége úgy látja: a határon túliak többségének szavazata nem az ő érdekeit, európai törekvéseit segíti, hanem a magyarországi demokrácia még teljesebb szétzúzását, és azt a velejéig korrupt rendszert, melyet a Fidesz – egyebek mellett a határon túliakra is hivatkozva – legitimálni próbál.”

Arra kérdésre, hogy miért kezdeményezte a DK ezt az aláírásgyűjtést és mit remél a kampánytól, Ara-Kovács Attila kifejtette: „A téma felvetésével megpróbáljuk áttörni a határon túli tematikához fűződő eddigi tabuk falát. Nem titkoljuk,

politikai célunk alapvetően változtatni a balkániasult mai magyar helyzeten.”

A DK elnökségi tagja pontosított: „Állampolgárságot nem akarunk elvenni senkitől, de azt nem vagyunk hajlandók tovább tolerálni, hogy olyanok döntsenek rólunk, akiknek mindennapjainkhoz semmi közük. Különösen egy olyan helyzetben, amikor a demokrácia intézményrendszere naponta súlyosan sérül Magyarországon, s a határon túliakat az Orbán-kormány saját visszaélései leplezésére, olykor igazolására használja fel.”

Ara-Kovács Attila szerint a Fidesznek nincs nemzetpolitikája, hatalmi politikája van, amiben a határon túli magyarok – a szó legszorosabb értelmében – fogyóeszközök…

A Fidesz hatalmi politikája azóta a Magyarországon élőkből politikai túszt csinált, a határon túl élőkre pedig – lakjanak azok Új-Zélandon, Venezuelában, Kárpátalján vagy épp Erdélyben – politikai prostituáltként tekint…

ráadásul korrumpálta a határon túliak politikai pártjait, s amelyek közülük nem voltak hajlandóan elfogadni Orbán Viktor visszautasíthatatlan ajánlatát, azokból ellenséget csinált. Ilyen a Híd-Most Szlovákiában. Ma, amikor Európában a határok leomlottak, lélekben távolabb van egymástól egy magyarországi polgár és egy ugyancsak állampolgársággal rendelkező határon túli magyar, mint valaha.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK