İstanbul escort bayan sivas escort samsun escort bayan sakarya escort Muğla escort Mersin escort Escort malatya Escort konya Kocaeli Escort Kayseri Escort izmir escort bayan hatay bayan escort antep Escort bayan eskişehir escort bayan erzurum escort bayan elazığ escort diyarbakır escort escort bayan Çanakkale Bursa Escort bayan Balıkesir escort aydın Escort Antalya Escort ankara bayan escort Adana Escort bayan

Kezdőlap Címkék Azerbajdzsán

Címke: Azerbajdzsán

Alijevet, a szovjet csekistát dicsőíti a Magyar Nemzet

100 éve született Hejdar Alijev, aki a szovjet időkben még Gejdarnak nevezte magát oroszosan. A független Azerbajdzsán második elnökét a Türk Tanács budapesti képviseleti irodájának vezetője méltatta a Magyar Nemzetben.

Hóvári János nagykövet személyesen is ismerte Hejdar Alijevet, akinek életútja jól példázza a szovjet rendszer sikeres túlélői pályafutásainak kulcsát: a KGB-t! A törekvő ifjú Alijev már 1967-ben tábornok lett a titkosszolgálatnál, amely vaskézzel irányította Azerbajdzsánt. Innen a KGB parancsnoki székéből ült át a kommunista párt helyi vezetőjének posztjára, és így hamarosan póttagja lett a politikai bizottságnak Moszkvában.

Már életében mellszobrot kapott Bakuban, mert kétszer is kitüntették a Szovjetunió hőse érdemrenddel.

Jurij Andropov igen kedvelte Alijevet, akit Moszkvába hívott miután a KGB éléről átkerült a kommunista párt főtitkári posztjára. Alijev miniszterelnök-helyettes lett a szovjet fővárosban.

Innen pályázta meg Alijev a főtitkári posztot maga is, de veszített Mihail Gorbacsovval szemben. Miért? Mert Sztálin halála után a kommunista párt vezető gárdája úgy döntött, hogy még egyszer vezért nem választ a Kaukázuson túlról. Sztálint ugyanis Dzsingisz kánnak nevezték a bolsevik pártban – oly sok embert ölt meg a kommunisták közül is.

Alijev duzzogva hazatért, majd az azeri-örmény háborút kihasználva ismét Azerbajdzsán élére került. Tíz éven át uralkodott Bakuban, és egy amerikai katonai kórházban fejezte be az életét.

A CIA kapcsolat

Az amerikai titkosszolgálat helyi rezidense, Gina Haskell, aki később a CIA első igazgatónője lett, szervezte meg Alijev átállását. Erről a Magyar Nemzet már nem számol be pedig döntő fordulat volt az azeri vezér pályafutásában. Miért kellett Alijev az amerikaiaknak? Mert Azerbajdzsán stratégiai fontosságú helyen fekszik: három regionális hatalom is nagymértékben foglalkoztatja az Egyesült Államokat a környéken. Az első maga Oroszország, melyet a Szovjetunió bukása után Washingtonban már csak regionális tényezőnek tekintenek. A másik Irán, Izrael és az USA halálos ellensége, a harmadik  Törökország, amely a NATO tagja és kiváló kapcsolatot ápol Azerbajdzsánnal. A két ország nyelve meglehetősen hasonló. Eredetileg az iszlám vallás miatt mind a török birodalomban mind pedig Azerbajdzsánban arabul írtak, de azután Kemal Atatürk áttért a latin ABC-re Törökországban. Ezt követték Azerbajdzsánban is, mely a Szovjetunió része volt, de Sztálin elvtárs rádöbbent: nem jó, ha a török újságokat el tudják olvasni Azerbajdzsánban is. Ezért áttérítette Azerbajdzsánt a cirill ABC-re. A függetlenség kikiáltása után az azeriek első dolga volt a visszatérés a latin ABC-re. Így lett Gejdarból Hejdar Alijev. Aki nyolcvan éve távozott az élők sorából, de “jó kezekben” hagyta Azerbajdzsánt: fia örökölte a trónt.

Ilhan Alijev és a kaviár diplomácia

Az ifjabb Alijev támogatókat keresett Európában, akiket busásan meg is fizetett ezért. Málta szigetén maga a miniszterelnök is szerepelt a fizetési listán. Egy szerencsétlen oknyomozó újságírónő ezt meg is írta. A maffia felrobbantotta a három gyermekes családanya autóját. Még az Európai Parlament akkori elnöke is a helyszínre utazott, mert akkora volt a kaviár diplomáciai botrány Máltán. A gyilkos maffiózókat megtalálták és elítélték, a miniszterelnök lemondott. Hivatalosan a megbízó továbbra sem ismert…

Orbán Viktor a baltás gyilkost adta ki Ilhan Alijevnek. Mennyiért? Fedje ezt jótékony homály,

de nem véletlen, hogy pártunk és kormányunk lapja nagy terjedelemben méltatta a hős azeri csekistát, aki egy amerikai katonai kórházban lehelte ki lelkét húsz évvel ezelőtt.

Azerbajdzsán, az EU energiaellátója?

0

Brüsszel ellenőrzi az örmény határvadászokat a két állam vitatott határán, Baku erőteljesen tiltakozott éppúgy mint az ellen, hogy az Európai Parlament jelentése elítélte az emberi jogok megsértését Azerbajdzsánban. Ursula von der Leyen Bakuban jelentette be korábban, hogy az EU jelentős részben azeri energiával akarja kiváltani az oroszt.

20 milliárd köbméter földgáz érkezik a szerződés szerint Azerbajdzsánból az Európai Unióba 2027-ben, ez a jelenleginek a duplája. Ez fontos az uniós energia biztonság szempontjából, de Brüsszel nemcsak gazdasági hanem politikai szerepet is vállal a térségben, ezért támogatja Örményország határőrségét a Hegyi Karabah tartományban.

Mennyire megbízható partner, ha közben háborúzik Örményországgal?

“Abban reménykedünk, hogy az ellenőrző szerep a határövezetben nem rontja el a kapcsolatot Azerbajdzsánnal, ennek érdekében minden információt azonnal megosztunk Bakuval is” – nyilatkozta a brüsszeli Politico tudósítójának egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú uniós diplomata.

A baj csak az, hogy Baku nem így látja a 100 tagú uniós ellenőrző csapat tevékenységét a vitatott azeri-örmény határon. A két állam között legutóbb szeptemberben alakult ki fegyveres konfliktus. Régebben ezeket az oroszok simították el, de Putyin figyelmét mostanában leköti az ukrajnai háború. Az Európai Unió ezért vállalta el ezt a nem épp könnyű szerepet: vitatott határok ellenőrzését. Mit kifogásol Azerbajdzsán?

“Az Európai Unió ellenőrei nem megoldani akarják a problémát hanem befagyasztani”

– hangsúlyozta Ilhan Alijev azeri elnök arra utalva, hogy Azerbajdzsán magának követeli a Hegyi Karabah tartományt, melynek nagy részét Örményország tartja megszállva arra hivatkozva, hogy a lakosság döntő többsége örmény.

“Az örmények többsége azt hiszi, hogy az azeri hadsereg csak a tavaszt várja, és akkor új nagy offenzívát indít a Hegyi Karabah visszafoglalására. Ha ez nem következne be, akkor a mi küldetésünk máris nagy siker”

– nyilatkozta a Deutsche Wellenek Markus Ritter.

Az uniós ellenőrző csapat feje január elseje óta próbálja meg enyhíteni a szembenállást Azerbajdzsán és Örményország között. Csakhogy sem Baku sem pedig Moszkva nem így látja ezt: ”Azerbajdzsán és Oroszország lényegében ugyanazt állítja: ez az uniós ellenőrző csapat nem más mint egy hírszerző brigád. Mind Baku mind Moszkva állandóan bírálja az uniós ellenőrző csapatot noha az fegyvertelen civilekből áll. Azerbajdzsánban a szigorúan ellenőrzött közszolgálati média  egyenesen azt állítja, hogy az uniós ellenőrző csapat célja az, hogy kiprovokálja a háborút. Majd ehhez hozzáteszi:

az Európai Unió lesz a felelős, ha valóban kitör az újabb fegyveres konfliktus Azerbajdzsán és Örményország között.”

A Politico Brüsszelben természetesen megkérdezte Azerbajdzsán nagykövetét is:

“Az ellenőrző csapat ügye az Európai Unióra és Örményországra tartozik, de az nagyon erősen felfegyverzett határ térségben ügyködik néhány száz méterre a mi határainktól, ahol orosz határőrök is szolgálnak. Közel van az iráni határ is, ahol iráni fegyveresek állomásoznak. Most pedig itt vannak az uniós békefenntartók, ezért a mi biztonsági aggodalmaink jogosak” – hangsúlyozta Azerbajdzsán brüsszeli nagykövete. Aki arra célzott, hogy az uniós ellenőrző csapat tevékenységét úgy is fel lehet fogni minthogy Brüsszel szeretné kiterjeszteni befolyását a térségben.

Az Európai Parlament elítélte Azerbajdzsánt

Baku érzékenységét fokozta, hogy az Európai Parlament külügyi bizottságának jelentése negatív képet rajzolt Azerbajdzsán emberi jogi helyzetéről. A jelentés szerint

“Azerbajdzsánban a hatalom igen negatív hozzáállást tanúsít az alapvető emberi jogokhoz, és ezen változtatni kell mielőtt az Európai Unió elmélyíti politikai és energetikai partneri viszonyát az állammal.”

Baku sietett visszavágni, azt állítva, hogy “az Európai Parlamentet lefizette az örmény diaszpóra”, amelyet Baku nemes egyszerűséggel “rákos daganatnak nevez Európa testén.”

Az azeri ellenzék uniós szankciókat követel a bakui hatalommal szemben. Ahmad Mammadli ellenzéki vezető úgy nyilatkozott a Politico tudósítójának, hogy

“nyugati szankciók mindig lehetségesek az autoriter rezsimek ellen hacsak nem mondanak le ezekről az energiahordozókért cserében.”

Ebben a helyzetben az uniós diplomácia mozgástere meglehetősen szűk. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, múlt hónapban telefonon tárgyalt mind Azerbajdzsán mind pedig Örményország elnökével, hogy megpróbáljon valamiféle kompromisszumot elérni.

“Az Európai Unió célja ebben a térségben a stabilitás és a béke”

– mondta mindkét elnöknek Charles Michel. Néhány órával a telefonbeszélgetés után az azeri határőrök előrenyomultak a határövezetben, és ellenőrzésük alá vettek egy utat, amelyen szerintük az örmények fegyvereket szállítottak.

A Hegyi Karabah a viszály almája azóta, hogy Sztálin mint nemzetiségi népbiztos a tartományt Azerbajdzsánnak ítélte noha ott a lakosság többsége örmény volt. A Szovjetunió felbomlása után azonnal harcok törtek ki, és Örményország elfoglalta a tartományt, melynek nagy részét azóta is az ellenőrzése alatt tartja. Ezt természetesen Azerbajdzsán nem ismeri el.

A baltás gyilkos ezért ölte meg örmény tiszttársát egy NATO tanfolyamon Budapesten. A lecsukott azeri tisztet a magyar kormány kiadta Azerbajdzsánnak, ahol nemzeti hősként ünnepelték.

Mit kapott ezért Orbán Viktor? Ez mindmáig rejtély, de azóta kiváló a kapcsolat Azerbajdzsánnal, melynek elnöke, Ilhan Alijev nemrég Budapesten járt. Alijev papája még szovjet Azerbajdzsán vezetője volt, de váltott. A CIA tanácsára az USA szövetségese lett, és egy amerikai katonai kórházban fejezte be fordulatos életét Heydar Alijev, a Szovjetunió kétszeres hőse.

“Az Európai Unió mindkét felet a békefolyamat újrakezdésére akarja rábeszélni. Kívülről ez veszélyesnek tűnik, de belülről nem annyira. Még van remény arra, hogy az EU sikerrel jár, a közvetítés kocsija még nem csúszott le az útról” – nyilatkozta a Politiconak Tom de Waal, a Carnegie Europe vezető szakértője.

Jó üzlet volt-e elengedni a baltás gyilkost?

Isten hozta Azerbajdzsán elnökét! – üdvözölte Facebookon Orbán Viktor miniszterelnök Ilhan Alijev államfőt, akivel gázszállításról akar megállapodni. Kiderül, hogy Alijev elnök emlékszik-e még arra, hogy a keresztény civilizáció nagy védelmezője, Orbán Viktor szabadon engedte a baltás gyilkost, akit Azerbajdzsánban nemzeti hősként ünnepeltek?

Mit tett ez a nemzeti hős?

Álmában baltával meggyilkolta örmény tiszt társát egy NATO tanfolyamon Magyarországon. Életfogytig tartó börtönbüntetést kapott, de nem kellett letöltenie, mert Orbán Viktor elengedte. Örményország, amely a világon elsőként vette fel a kereszténységet, megszakította a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal. A muzulmán Azerbajdzsánt és a keresztény Örményországot évtizedek óta állítja szembe egymással Karabah tartomány, melyet mindkét állam magának követel. Ezért ölt a baltás gyilkos, és ezért permanens a feszültség Azerbajdzsán és Örményország között. Ideológiai alapon Orbán Viktornak Örményország mellett kellett volna döntenie, de a pragmatizmus vagyis

a pénz felülírta az eszméket, amelyeket ugyan gyakran váltogat a magyar miniszterelnök, de állítólag nagyon ragaszkodik hozzájuk.

Mit oldhat meg az azeri energia?

Azerbajdzsán olaj és földgáz készlete felértékelődött azt követően, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát tavaly februárban. Még Ursula von der Leyen asszony is elrepült Bakuba pedig a brüsszeli bizottság korábban gyakran bírálta a nemzeti együttműködés azeri rendszerét és az általános korrupciót, melynek leglátványosabb példája az volt amikor Azerbajdzsán megvásárolta az Eurovíziós dalfesztivált. Az Európai Parlament mostani Katargate botrányában is érintett állítólag Azerbajdzsán is, mert a kaviár diplomácia bevett szokása európai politikusok megvásárlása. Máltán egy oknyomozó újságírónőt meggyilkoltak, mert aziránt tudakozódott, hogy a sziget miniszterelnökét milyen baráti és főként pénzügyi kapcsolatok fűzik Azerbajdzsánhoz?

Ennek kapcsán érdemes emlékeztetni arra, hogy mindmáig nem tudjuk:

mit kapott Orbán Viktor a baltás gyilkos szabadon engedéséért?

Szijjártó Péter külügyminiszter nemrég nemzetközi sajtótájékoztatón ismertette, hogy Azerbajdzsánból áramot importálna Közép Európa, de ehhez méregdrága beruházásra lenne szükség. Ezért Magyarország Bulgáriával, Romániával és Szlovákiával a brüsszeli bizottsághoz fordult, hogy adjanak pénzt!

Szijjártó azt is elmondta, hogy Azerbajdzsán Magyarország stratégiai partnere lesz. Elég távoli barát ez, és enyhén szólva nem épp megbízható partner. A mostani azeri elnök papája Azerbajdzsán utolsó kommunista párttitkára volt, aki a helyi KGB éléről jutott ebbe a tisztségbe. A Szovjetunió bukása alkalmából váltott, és átállt az USA oldalára. A CIA első női igazgatója intézte ezt a pálfordulást. Az idősebb Alijev egy amerikai katonai kórházban hunyt el. Fia, a most Budapesten tárgyaló  Ilhan Alijev Moszkvában a híres diplomata főiskolát, az IMO-t végezte el. Jó barátságot táplált számos IMO-n végzett magyar diákkal.

Orbán most ismét benyújthatja a ” baltás gyilkos”-ért a számlát. Nem véletlenül mondta még magyarországi börtönében rabtársának Szafarov:

„ELADTAK, ARKADAS! ELADTAK, MINT EGY TEVÉT VAGY EGY BICIKLIT!”

Orbán gazdasági érdekből adta ki a hazájában nemzeti hősként ünnepelt gyilkost, most benyújthatja a számlát.

Támadás Teheránban

Egy Kalasnyikovval felfegyverzett férfi  támadást hajtott végre Azerbajdzsán iráni nagykövetsége ellen Teheránban. A támadás következtében életét vesztette Orkhan Asgarov, az iráni Azerbajdzsáni Nagykövetség biztonsági szolgálatának vezetője, két őrt pedig megsebesített.

Az azerbajdzsáni külügyminisztérium közleményben erősítette meg az iráni sajtó értesülését. A támadás indítékát egyelőre nem közölték. Egy – állítólag – a helyszínen készült videón egy élettelen test látható a nagykövetségen belül. Az azerbajdzsáni külügyminisztérium közölte, hogy “jelenleg folyik a nyomozás az alattomos támadás ügyében”, és egy támadóról beszélt, aki egy gépkarabély lövésével rombolt le egy őrhelyet.

A két ország közötti feszültség

Azerbajdzsán északnyugaton Iránnal határos. A két ország között feszültségek vannak azóta, hogy Azerbajdzsán és az Irán által támogatott Örményország harcot vívott a hegyi-karabahi térségért. Októberben Irán hadgyakorlatot indított azerbajdzsáni határa közelében, megmutatva katonai erejét az ország tiltakozása ellenére. Azerbajdzsán szoros kapcsolatot ápol Izraellel, amelyet Teherán az egyik fő regionális ellenségének tart.

Búcsú a diktátortól avagy előttünk jár-e Kazahsztán?

Orbán Viktor együtt ülhetett a Türk Tanácsban Nazarbajev, kazah elnökkel, aki harminc éven keresztül egyszemélyi vezetője volt az egykori szovjet tagállamnak.

Kezdetben kommunista párttitkár volt Nazarbajev, aki úgy kiépítette hatalmát, hogy a rendszerváltás sem ingatta azt meg. Orbán Viktor másik türk barátja, Hejdar Alijev is hasonlóképp cselekedett Azerbajdzsánban. Az egykori KGB főnök, aki azután Azerbajdzsán kommunista párttitkára lett, ügyesebb volt mint kazah kollégája: dinasztiát alapított.

Fia, az ifjabb Alijev ma is uralkodik Bakuban. Neki adta ki a baltás gyilkost Orbán Viktor.

Az idősebb Alijev Amerika nagy barátja lett, egy amerikai katonai kórházban hunyt el. Fia fogadhatta Ursula von der Leyent, aki az Európai Unió energia ellátását tárgyalta meg vele.

Nazarbajev szép csendben visszavonult, de a háttérben megőrizte a befolyását és persze vagyonát. A francia Riviérán több milliárdokat érő birtokot szerzett. A francia hatóságok érdeklődtek is ezek iránt, de az Élysée-palotából leállították őket. Kazahsztán ahhoz túlságosan fontos partner.

Háttérhatalom?

A most 82 éves Nazarbajev úgy vonult vissza, hogy megőrizte teljes immunitását vagyis senki sem firtatta vagyona eredetét. Most azonban minden megmaradt tisztségétől megfosztották. Kazahsztán fővárosát, melyet szerényen magáról nevezett el Nurszultánnak már újra Asztanának hívják.

A mai elnök, Tokajev elődje hűséges hívének tűnt, de most végképp szakított Nazarbajevvel: megszüntette az ex elnök élete végéig tartó immunitását!

Per következik?

Nazarbajevnek számot kell adnia arról, hogy miképp vezette Kazahsztánt 1989 és 2019 között? Hogyan lett dollár milliárdos? Hova tűntek ellenfelei? Valószínű, hogy Kazahsztán mostani elnöke eljárást fontolgat elődjével szemben.

Ez finom figyelmeztetés  lehet Putyinnak, Lukasenkonak, de akár Orbán Viktornak is: a legjobban kiépített hatalmi rendszer is összedőlhet. Az érintettek persze azt a tanulságot is levonhatják, hogy mindhalálig hatalmon kell maradni mint Sztálin vagy Mao Cetung. A másik megoldás a dinasztia: Észak Koreában a Kim család immár harmadik uralkodója irányít, Azerbajdzsánban az ifjabb Alijev uralma egyelőre biztosnak tűnik.

Igaz, hogy ezek az államok nem tagjai az Európai Uniónak.

Nem kell mindig kaviár – vagy mégis?

A Türk Tanács ülésén készített Orbán, Ergogan, Ilham Alijev fotó juttatta eszembe azt az ősi magyar mondást (talán még a magyarság türk-kipcsák idejéből való), hogy “madarat tolláról embert barátjáról”. 

Ki is ez a nagybarát Ilham? 

Aliyev elnök sokmilliárd dolláros külföldi megvesztegetési alapja volt az egyik, ami kicsapta a biztosítékot hazájában (is).

17 sajtóorgánum leplezte le Aliev 3 milliárd dolláros megvesztegetési alapját. Ezek egyike, a Süddeutsche Zeitung annak is megpróbált utánajárni, hogy konkrétan ki és mire kapott a pénzből. A többi között kiderítette, hogy egy CDU képviselőnő  is érintett a botrányban. Angela Merkel pártjának képviselőnője két éven keresztül szép fizetést húzott egy német fedőcégtől, amelyet Azerbajdzsán pénzelt. Cserébe az Európa Tanácsban az ellen szavazott, hogy Azerbajdzsán engedje szabadon a politikai foglyokat. A választási kampány hajrájában vádolta meg az ellenzék és a sajtó Karin Strenz asszonyt, akiről azt is megírták, hogy honlapján egy Ilham Alievvel közös fényképe is ott díszeleg.

Az Európa Tanács meglehetősen kritikus jelentést készített Azerbajdzsánról, ahol a demokrácia szabályainak betartása vagy az emberi jogok tiszteletben tartása távolról sem felel meg az európai normáknak. A Néppárt frakcióvezetője az Európa Tanácsban, az olasz Luca Volontè megfúrta ezt a kritikus jelentést. Az olasz politikus nejének cége 2,39 millió eurót kapott tanácsadás címén Azerbajdzsántól.

Ugyancsak tanácsadás címen utaltak át egy kisebb összeget a CSU akkori képviselőjének, Eduard Lintnernek. Lintner 2009-ben kiszállt a parlamentből és azóta nyíltan lobbizik Azerbajdzsán mellett. Berlini cége több mint 800 ezer eurót kapott ezért.

A magyar szál

Mint a fenti példák is mutatják, Ilham Aliyev külföldi megvesztegetési alapjából sok helyre jutott, állítólag Magyarországra is. Ami tény, a magyar kormány a közvélemény számára váratlanul kiadta Ramil Safarovot, azaz a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak. Ő otthon nemzeti hős lett amiatt, mert Budapesten álmában megölt egy örmény katonatisztet, aki vele együtt tanult a magyar fővárosban. Mit és mennyit kapott ezért az Orbán kormány, egyáltalán, kapott-e valamit?

A válasz nem ismert, a parlamentben a kormánypártok megakadályozták a vizsgálatot.

MTI Fotó: Krizsán Csaba

Mindenesetre a baltás gyilkos és az állítólagos azeri kenőpénzek  ügye azóta is jelen van a magyar politikában. Az ellenzék ugyan felszólította a kormánypártokat, hogy hívják vissza Polt Péter legfőbb ügyészt és az ügyészség teljes vezetését az azerbajdzsáni korrupciós hálózat ügyében mutatott alkalmatlanságuk, illetve felelősségük miatt.

 

Demeter Márta, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője akkoriban Budapesten tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy az azeri miniszterelnök-helyettes fia egy hónappal azután utalt több mint 7 millió dollárt egy magyarországi bankszámlára, hogy édesapja találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, újabb egy hónappal később pedig Magyarország kiadta Safarovot. Elmondta azt is, hogy

írásbeli kérdésükre válaszolva Polt Péter legfőbb ügyész arról számolt be, hogy hivatalos megkeresés hiányában nem indult hatósági eljárás az ügyben.

Sajtójelentések szerint volt olyan ügyészségi vezető, aki az ügy kapcsán csak annyit közölt, hogy nem olvas újságot.

Az alap

Négy Nagy Britanniában bejegyzett, az egykori szovjet tagköztársasággal szoros kapcsolatban álló cég 2,5 milliárd eurót költött az azerbajdzsáni elit, mindenekelőtt Ilham Aliev elnök és családja céljaira. Ezt állapította meg az Organized Crime and Reporting Project és több európai újság közös, hónapokig tartó vizsgálata. A négy cég Nagy Britanniában csak a jéghegy csúcsa lehet, az azeri pénzek ugyanis megtalálhatók Észak Amerikában éppen úgy, mint a kontinentális Európában.

Ezeket a fedőcégeket Aliev elnök utasítására a szovjet időkből megmaradt titkosszolgálat működtette és működteti.

Szovjet titkosszolgálati bölcső

Fotó: Wikimedia

Aliev elnök édesapja annak idején a KGB tisztjeként kezdte a pályafutását a Szovjetunióban. Hejdar Alievnek már életében szobrot emeltek Bakuban azon a címen, hogy kétszer is megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Először azért, mert eredményesen vezette a titkosszolgálatot, a KGB-t, másodszor pedig azért, mert nem kevésbé volt eredményes Azerbajdzsán Kommunista Pártjának élén. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Politikai Bizottságának póttagja lett. Ebben a minőségben pályázott az első számú vezető tisztére Mihail Szergejevics Gorbacsovval szemben. Veszített, mert a szovjet elit Sztálin halála után elhatározta, hogy még egyszer nem jön első számú vezető a Kaukázuson túlról.

A kaviár diplomácia

Aliev ekkor hozzálátott a túlélő program kidolgozásához. Sikerült is megőrizni a hatalmát a  Szovjetunió bukása után is, és hamarosan ismét első számú vezető lett Azerbajdzsánban.

Most már nem Moszkvában hanem Washingtonban kereste a felső kapcsolatot, s ott is eredményesen: a CIA „a kebelére ölelte” az egykori KGB tábornokot.

Az idősebb Aliev az USA-ban halt meg egy katonai kórházban.

Trónját fia, Ilham Aliev örökölte, immár tizenkilenc éve. A moszkvai diplomáciai főiskolán végzett, az ő ötlete volt a „kaviár diplomácia”: azok a külföldi vezetők és diplomaták, akik valamilyen szempontból fontosak lehetnek Azerbajdzsán számára csodálatos kaviár küldeményt kapnak a kapcsolat megalapozására. Később aztán más is érkezhet.

Orbán , a türk

Szamarkandban tartja ülését a Türk Tanács, amelyen részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is – méghozzá népes küldöttség élén. Két miniszter is van a delegációban: Szijjártó Péter és Nagy Márton.

A miniszterelnök már szinte hazajáró vendég ezeken a roppant hasznos és előremutató tanácskozásokon, most miniszterein kívül a nyomaték kedvéért a kormány Orbán Balázs politikai igazgatóját is magával vitte, de ott lesz Szamarkandban 60 magyar üzletember is, akik üzletet akarnak kötni Üzbegisztánban és a többi török nyelvcsaládhoz tartozó államban: Azerbajdzsánban, Törökországban, Kazahsztánban vagy Kirgizisztánban és esetleg még Türkmenisztánban is. Jelentős energiahordozó tartalékok vannak ezekben az országokban: az Azerbajdzsánból jövő földgázra például az egész Európai Unió számít. Maga Ursula von der Leyen is járt ebből a célból Bakuban.

Azerbajdzsánban Orbán Viktor kedvelt partnernek számít mióta szabadon engedte a baltás gyilkost, aki örmény tiszttársát gyilkolta meg Budapesten.

Baráti szálak fűzik a magyar miniszterelnököt Erdogan török elnökhöz is, akinek beiktatására magával vitte a fiát, Orbán Gáspárt is.

Mostanában némi gondot jelent, hogy Törökország a pénzügyi csőd fele száguld: az infláció hivatalosan is 80%, az ellenzék szerint jóval 100% felett van. A török líra leértékelődése évek óta megállíthatatlanul tart a mélybe.

Diplomáciai kötéltánc

Magyarország és Törökország az a két NATO tagállam, amely igen jó kapcsolatot ápol Putyin elnökkel még az Ukrajna elleni agresszió után is – február 24. Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán a Szovjetunió tagállamai voltak, de egyáltalán nem kívánkoznak vissza Moszkva uralma alá. Rájuk különösen riasztóan hatott Putyin agressziója Ukrajna ellen.

Szamarkandban egy másik csúcskonferencián sokan nyíltan meg is mondták Putyinnak: hagyja abba a háborút! Modi indiai miniszterelnök azt közölte Putyinnal, hogy a háborúk ideje lejárt. Hszi Csinping kínai elnök családiasan csak ennyit mondott: Vologya, hagyd abba!

Ebben tehát egyetértés van, de abban nincsen, hogy milyen viszonyt ápoljanak az Egyesült Államokkal.

Régebben Putyin közvetített Azerbajdzsán és Örményország konfliktusában, de az ukrajnai kudarc leértékelte az orosz elnököt. A háborúskodó felek ezért az USA-hoz fordultak.

Azerbajdzsán különösen érdekes az amerikai diplomácia szempontjából, mert közel van Iránhoz, az USA legfőbb ellenlábasához a Közel és Közép Keleten. Alijev elnök apja egykor a Szovjetunió vezetői közé tartozott, de egy amerikai katonai kórházban halt meg, olyan fontos szövetsége lett az Egyesült Államoknak.

Az általános képmutatásnak ebben a közegében a magyar diplomácia nem ortodox megoldásai aligha kelthetnek feltűnést. A kérdés a várható üzleti haszon. A magyar gazdaság export képessége ugyancsak korlátozott míg az energiaválságban meggazdagodott türk államok – Azerbajdzsán, Kazahsztán vagy Türkmenisztán egyáltalán nem biztos, hogy magyar árukat kívánnak vásárolni, ha a pénzükért mostanában kaphatnak amerikai, brit, francia vagy német termékeket is.

Orbán és az örmény hála

XXI-ik Rafael Péter örmény katolikus pátriárka a Szent Kereszt hálaéremmel tüntette ki Orbán Viktor miniszterelnököt a Karmelita kolostorban.

“Nagyra értékeljük a miniszterelnök elkötelezettségét az életüket védelmező keresztények irányában”

– hangsúlyozta az örmény katolikus pátriárka, aki valószínűleg nem a baltás gyilkosra utalt, aki Budapesten meggyilkolt egy örmény katonatisztet, akivel együtt vettek részt a NATO tiszti tanfolyamán. Az azeri katonatisztet a gyilkosságért életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték Magyarországon, de Orbán Viktor utasítására szabadonengedték. Azerbajdzsánban nemzeti hős lett. Orbán és Alijev, Azerbajdzsán fura ura egymásra találtak. Alijev Moszkvában végezte a diplomata főiskolát (IMO) – ugyanott ahol Lavrov orosz külügyminiszter. Apja a leghíresebb azeri politikus volt a Szovjetunióban. Heydar Alijev KGB főnökként kezdte karrierjét Azerbajdzsánban, ahol azután a kommunista párt vezetője lett, és tagja a legfelső szovjet pártvezetésnek Moszkvában. A Szovjetunió bukása után átállt az USA oldalára. Egy amerikai katonai kórházban halt meg a Szovjetunió kétszeres hőse, aki már életében szobrot kapott Bakuban.

Fia örökölte a trónt. Az ifjabb Alijev hősként üdvözölte a baltás gyilkost, aki megölte örmény társát Budapesten. Örményország megszakította kapcsolatait Magyarországgal.

Orbán barátai egymást ölik

Hegyi Karabah miatt hidegháború dúl Azerbajdzsán és Örményország között. A háború olykor meleggé válik, és ilyenkor nyilvánvaló lesz, hogy Putyin az örményeket míg Erdogan török elnök az azeri felet támogatja. A legutóbbi összecsapásokban épp Erdogan Bayraktar drónjai végeztek sok orosz gyártású örmény tankkal.

Az Európai Unió és az USA jelenleg inkább az örményeket támogatja, de nem akar szakítani Azerbajdzsánnal, amely jelentős energia exportőr.

A magyar kormány is érdeklődik az azeri földgáz iránt. Orbán Viktor nemrég fogadta Georgia-Grúzia miniszterelnökét, akivel egyezményt írt alá egy energiaszállító vezetékről. Ez Azerbajdzsánból Georgian keresztül, a Fekete tenger alatt szállítaná az energiát az Európai Unióba. Mikor? Ez éppúgy problematikus mint Paks 2 esetében.

Az örmény katolikus pátriárka áldását könnyebb megszerezni mint energiát erről a háborúskodó vidékről, ahol ugyan először vette fel a kereszténységet két állam: Örményország és Georgia, de béke azóta sincsen.

Azerbajdzsán kihasználja Putyin ukrajnai kudarcát

Az orosz hadügyminisztérium tiltakozott amiatt, hogy azeri katonák megsértették a tűzszünetet Hegyi Karabah tartományban , ahol az oroszok garantálják a békét Azerbajdzsán és Örményország között.

Putyin orosz elnökkel többször is beszélt telefonon a hétvégén Örményország miniszterelnöke. Nikol Pasinjan kormányfő amiatt panaszkodott, hogy azeri katonák megöltek három örmény harcost a Hegyi Karabah tartományban. 2020 novemberében kötött tűzszünetet Azerbajdzsán és Örményország, amely egyaránt magáénak tekinti a vegyes lakosságú tartományt. Az oroszok garantálják a tűzszünetet, de az ukrajnai háború miatt csökkentették csapataik létszámát a térségben.

Azerbajdzsán török drónokkal támad

Az orosz hadügyminisztérium felrójja az azeri hadseregnek, hogy Bayraktar török drónokkal intézett támadást örmény területek ellen. A török drónokat olyan helyről lőtték ki, mely orosz ellenőrzés alatt áll- írja helyszíni beszámolójában  a francia közszolgálati RFI tudósítója. A Bayraktar drónok döntötték el a legutóbbi azeri-örmény háborút Azerbajdzsán javára a Hegyi Karabah tartományban. Ezeket a Bayraktar drónokat Törökország Ukrajnába is szállította. Sőt Erdogan elnök egyezményt kötött Ukrajnával még a háború előtt arról, hogy ezeket, az orosz harckocsik ellen nagyon hatékony drónokat Ukrajnában is gyártják majd. A háború miatt erre nem került sor.

Azerbajdzsán azt válaszolta az orosz hadügyminisztérium panaszaira, hogy ők örmény akciót hiúsítottak meg a kérdéses területen. Azerbajdzsán mögött ott áll Törökország és az Egyesült Államok míg Örményország Putyin támogatására számíthat.

A feszültség Azerbajdzsán és Örményország között egyre növekszik – írja a Kaukázusból az RFI tudósítója.

Orbán és az orosz földgáz

A 15 éves gázszerződést igaz, hogy 225 dolláros áron kötötte meg a magyar kormány? – tudakolta Orbán Viktortól a Financial Times tudósítója. A magyar miniszterelnök a titoktartásra hivatkozott, de annyit elárult: az ár előnyös, de a tőzsdei gázár képlethez kapcsolódik.

A tőzsdén jelenleg 1600-1900 dollár egy köbméter ára vagyis jóval magasabb. Ebből pedig az is következik, hogy a rezsicsökkentésnek nincs meg az alapja hosszú távon, mert a magas ár miatt a magyar kormány aligha vállalhatja fel azt, hogy nem emeli a lakossági fogyasztás árát. Erre nyilvánvalóan nem a választások előtt kerül sor, de utána sokminden elképzelhető. Orbán Viktor azt is elmondta, hogy problémák vannak az LNG földgáz beszerzésével is, mert az ázsiai országok olyan magas árat fizetnek, hogy elhappolják a szállítmányokat Európától.

Orosz kikötések

Az orosz fél ragaszkodik ahhoz, hogy a Magyarországnak szállított orosz földgáz ne jusson el Ukrajnába. Orbán hangoztatta, hogy állami forrásból nem is jut, de magánkereskedők is vannak, akiket a magyar állam nem ellenőrizhet.

Kik azok a magán kereskedők?

Ezt jobb nem firtatni hiszen a gázkereskedelem stratégiai ügy vagyis a magyar állam mindigis igyekezett ellenőrizni azt. Annál is inkább, mert az orosz földgáz árusítása harmadik piacra a magyar elit régi kiváltsága. Moszkva részben ebből finanszírozta a magyar elitet már 1990 előtt is. Hogy ebből ki mennyit kapott és cserébe mit adott? Mind a mai napig hétpecsétes titok hiszen jól mutatná Moszkva befolyását Magyarországon. A leggazdagabb család Magyarországon az a Rahimkulov família, amelynek apa figurája a Gazprom budapesti fő megbízottja volt a rendszerváltás után. Az apa visszament orosz földre, ahol állítólag továbbra is bírja Putyin bizalmát. Az orosz elnök nemrég Szijjártó Pétert is kitüntette talán épp a földgáz egyezményért, melyet a külügyminiszter tárgyalt meg a Gazprom főnökével, Alekszej Millerrel.

Az USA figyel

Az Egyesült Államoknak nagyon nem tetszik az Európai Unió államainak függősége az orosz földgáztól. Nemcsak azért vannak ellenérzéseik, mert a saját cseppfolyósított földgázukat akarják eladni Európában is, hanem mert tartanak attól, hogy az európai elit ily módon Putyin befolyása alá kerül.

Németország ex kancellárja, Gerhard Schröder jelenleg Putyin jobbkeze az európai földgáz ügyletben. Tehát egyáltalán nem Orbán Viktor az egyetlen európai vezető, aki kivételesen jó kapcsolatot ápol minden oroszok örökös elnökével. Orbán nyugodtan megígérhette Putyinnak, hogy az állami kvótából nem ad Ukrajnának hiszen ott a kiskapu: a magán kereskedelem.

Azeri kapcsolat

Alijev elnök meglehetősen obskurus rendszerével épp a földgáz miatt ápol jó kapcsolatot a magyar kormány – emlékeztetett Orbán Viktor sajtóértekezletén. A baltás gyilkos kiadatása idején is felmerült ez a szempont. Valójában azonban Alijev – Putyinhoz hasonlóan – meg akarja venni az európai elit megvásárolható részét. Ez az úgynevezett kaviár diplomácia. Málta szigetén azeri bankot is alapítottak, de ezt gyorsan bezárták, mert a pénzmosás miatt ugyancsak érdeklődni kezdtek irántuk az európai és amerikai ellenőrök.

Máltán egy oknyomozó újságíró épp ezután nyomozott: mit kapott mindezért az ország miniszterelnöke? A háromgyermekes családanyát szorgos maffiózók felrobbantották. Az Európai Parlament akkori elnökének kellett Máltára utaznia ahhoz, hogy a vizsgálat egyáltalán meginduljon a gyilkossági ügyben. Végül a kormányfő lemondásra kényszerült, az azeri kaviár diplomácia nem aratott teljes sikert e téren…

Azt viszont azóta sem tisztázta senki: mennyit kapott az Orbán kormány azért, hogy kiadja a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak?

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!