Kezdőlap Címkék Eurostat

Címke: Eurostat

Menedékügyek: Magyarország a térképen sincs

Jószerivel nincs hazánkba irányuló menedékkérelem más EU-országból, az innen kért menekültátkérés is csak pár ezer volt 2018-ban. A magyar kormány még ezekhez képest is csak elenyésző számban adott helyt, és még kevesebbet fogadtak el tőle más államokban. A kontinensen összesen is mélyponton van a menekültkérelmek száma.

Tavaly az Európai Unió (EU) tagállamai 148 000 kimenő és 144 600 bejövő kérelmet jelentettek a menedékjog iránti kérelem vizsgálata felelősségének átruházására – jelentette az Eurostat.

Németország szabadulna, az olaszok kapják a legtöbb kérelmet

A legtöbb más tagállamba küldött kimenő kérelmet Németország (54 900), Franciaország (45 400), Hollandia (8 600) és Belgium (8 400) jelentette. Az a három ország, amely 2018-ban kapta a legtöbb beérkező kérelmet más tagállamoktól, Olaszország (41 900), Németország (25 ezer) és Spanyolország (10 800).

Az úgynevezett dublini rendelet célja a menedékkérők

egyik tagállamból a másikba történő egymást követő transzfereinek csökkentése és a rendszerrel való visszaélés megelőzése,

amelyben egy személy több menedékjogi kérelmet nyújt be. A fő elv az, hogy csak egy tagállam felel az Európai Unión kívüli ország állampolgára vagy hontalan személy menedékjog iránti kérelmének megvizsgálásáért.

Ha a kérelem feldolgozása során a tagállami hatóságok úgy határoznak, hogy a kérelmet egy másik tagállamban kell elbírálni, az előbbi hatóságok kérhetik utóbbitól a menedékjog iránti kérelem felelősségének átvételét (következésképpen ez átveszi a kérelmezőt). Ennek megfelelően az úgynevezett „dublini” statisztika a kimenő kérelmekre (a tagállamok jelentése a kiállított kérelmekre) és a beérkező kérelmekre (a tagállamok jelentik a beérkezett kérelmeket) tartalmazza.

Látható, hogy Magyarországra alig-alig ékezett átvételi kérelem az EU-n belülről, a tőlünk kimenő kezdeményezések száma is épp csak látszik a diagramon.

Ezek után nézzük, hogyan alakultak a menedékkérelmek, és mi lett ezek sorsa az EU-ban. Az előbbinél is beszédesebbek a jóváhagyó határozatok. 2018-ban az EU-ban az elfogadás aránya – az átadási kérelmekkel kapcsolatban elfogadott határozatok aránya – 69 százalék volt a kimenő kérelmekkel kapcsolatban és 66 százalék a beérkező kérelmek esetében.

Az EU tagállamainak többsége arról számolt be, hogy a kimenő kérelmükre vonatkozó tavalyi határozatok több mint felét elfogadták. A legmagasabb a kimenő kérelmek elfogadásának aránya Lettországban (85 százalék), Hollandiában (81) és Észtországban (80). Ezzel szemben a legalacsonyabb arányokat Horvátországban (16), Magyarországon (11) és Cipruson (9) regisztrálták.

A beérkező kérelmekkel kapcsolatban 2018-ban hozott határozatok között – 90 százalék feletti – a legmagasabb az elfogadások aránya Portugáliában (94) és Észtországban (91). Még a menekültek által legrosszabb helyzetben lévő Olaszország is 80 százalék feletti arányt mutat. Ezzel szemben öt EU-tagállamban ez az arány ezek töredéke. Bulgáriában (25), Magyarországon (19) és Görögország csak 3 százalék.

Béremelkedésben az élmezőnyben

Az EU-ban a negyedik Magyarország a munkaerőköltségek drágulásában. Ez több, mint háromszorosa az EU-átlagának. Kelet-nyugati vonal mentén nő a foglalkoztatás ára.

A második negyedévben a munkaerőköltségek éves növekedése az euróövezetben 2,7, az az EU-28-akban 3,1 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az egy órára jutó órás munkaerőköltség. 2019 első negyedévében ezek az adatok 2,5, illetve 2,7 százalék volt – közölte az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala.

Még tart a bérlendület

A legnagyobb szórás a tagállamok között figyelhető meg. Ezen belül – néhány ország kivételével – szinte teljes kelet-nyugati metszésvonal mentén. Az egy órára vetített munkaerőköltség emelkedésének listáját Románia vezeti (12,4 százalék), majd Bulgária (11), Szlovákia (10,6) és Magyarországon (10,1) következik. Mint látható, az EU és az euróövezet átlagát lényegesen meghaladó növekedés (Ciprus kivételével) csupa kelet-közép-európai országban figyelhető meg. A legalacsonyabb növekedést Portugáliában (0,9 százalék) és Maltán (1,1) regisztrálták.

A munkaerőköltségek két fő alkotóeleme a bérek és a nem bérkiadások. Az euróövezetben az előbbiek költsége 2,7, utóbbiak összege 2,9 százalékkal nőttek 2019 második negyedévében, éves összevetésben. 2019 első negyedévében változás +2,7 és +2,1 százalék volt. Az EU-28-ban az órabérek 3,1, a nem bérkiadások 3,0 százalékkal emelkedtek 2019 második negyedévében. Az három hónapban az éves változás +2,9 és +2,1 százalék volt.

A második negyedévben a szolgáltatások és a nem üzleti gazdasági területen nőttek a bérköltségek 3, illetve ennél nagyobb százalékkal. A legkisebb emelkedés az iparban volt, két-két és fél százalék, három százalék az építőiparban (euróövezeti, illetve EU-28-akban).

Mi még hagyományosan készülünk nyaralni

Az internetet használók fele a hálón keresztül szervezi üdülését az EU-ban. A luxemburgiak csaknem háromnegyede, a bolgárok alig hatoda. A magyarok szűk harmada él ezzel a lehetőséggel. Meglepő az EU-ban az idősek vonzódása ehhez a lehetőséghez.

Két évvel ezelőtt felvett adatok szerint az internethasználók éppen fele mondta azt, hogy a világhálón keresztül foglalja le üdülési szállását vagy intézi utazását – írja az Eurostat.

Korosztályi bontásban az internetes foglalás

a legnépszerűbb a 25 és 34 év közöttiek között (55 százalék),

a 16–24 évesek körében 41 százalékot mértek. Meglepő, hogy az idősebbek, a 65–74 éves nethasználók majdnem minden másodika (47 százalék) az elektronikus foglalást részesíti előnyben.

Nagyon érdekes az országok közti hatalmas eltérés, ami nem okolható az internet elterjedtsége közti különbségekkel, mert csak azokat kérdezték, akik rendszeresen használják a világhálót. És attól is független, hányan jutnak el egyáltalán nyaralni a lakosságon belül, mert csak őket érintette a kérdés.

A netes utazásszervezés Luxemburgban a legmagasabb arányú (73 százalék) Finnország (65) és Németország (64) előtt. A sor végén messze lemaradva mindenkitől a bolgárok kullognak 17 százalékos átlaggal. Náluk a fiatalabbak se nagyon élnek ezzel a lehetőséggel (14, illetve 23 százalék), a nyugdíjasok pedig jószerével egyáltalán nem (5 százalék).

Mi, magyarok 30 százalékkal a tág középmezőny alja felé állunk.

Nálunk is a 25-34 évesek élnek legtöbben a lehetőséggel (32 százalék), a náluk fiatalabbak közt 27, az idősek körében pedig 24 százalék a net népszerűsége az üdülési foglalásokban.

A miénkhez nagyon

hasonló számokat látunk a lengyeleknél, a szlovákok körében már nagyjából 15 százalékponttal magasabbak az arányok, a csehek pedig még ennél is korszerűbbek:

57 százalék az átlagérték, s mindhárom mért korosztályban sokkal magasabb a net használata. Óriási szórást mutat a Baltikum. A lett és litván internet-használók alig bő ötöde intézi a nyaralást ily módon, az észteké ennek duplája (44 százalék). Ennek nyilvánvaló oka az, hogy Észtország a világ első digitális állama: lényegében bármi a hálón keresztül lebonyolítható, a papíralapú ügyintézés jobbadán megszűnt. Ezt figyelembe véve még szerénynek is tűnik az utazások elektronikus szervezésének aránya.

Inflációban is majdnem az élen vagyunk az EU-ban

Júliusban a második legnagyobb drágulást Magyarországon mérte az Eurostat, több, mint a dupláját a 28-ak átlagának. Utóbbit a közös pénz egy százalékos inflációja tartja féken.

Júliusban az éves alapon mért infláció az EU-ban 1,4 százalék volt az Eurostat kimutatása szerint. Ez két tized százalékpont csökkenés egy hónap alatt, és lényeges esés a tavaly júliusi 2,2 százalékhoz képest.

A pénzromlási „versenyt” most Románia nyeri 4,1 százalékkal, Magyarország a szintén nem dicsekvésre méltó ezüstérmes 3,3-del. A kormány nem is fúj harsonákat a pénzromlás láttán, nem úgy, mint amikor az EU-ban az élre ugrottunk a gazdasági növekedésben. A sor túlfelén Portugália áll, ahol egyenesen csökkentek az árak, Cipruson lényegében nincs infláció, a recesszió felé sodródó olasz gazdaságban is alig nőttek az árak.

Júniushoz képest – éves alapon – 15 tagállamban mutattak ki mérséklődő drágulást, 11-ben pedig növekvő inflációt. Az euróövezet áremelkedése 1 százalék volt a hetedik hónapban.

A magyar érték némi szelídülést mutat az utóbbi hónapok négy százalékhoz közelítő drágulása után. Elsősorban az üzemanyagok árának mérséklődése miatt, ezzel szemben sok élelmiszer átlagon felül drágult, továbbá jövedéki termékek adója is felfelé nyomta az átlagértéket. Az euróövezetben a szolgáltatások drágultak leinkább, majd szintén az élelmiszerek és jövedéki áruk járultak hozzá nagy mértékben az inflációhoz.

Levált az EU-ról a magyar gazdaság – egyelőre

Legalábbis átmenetileg az unió élére ugrott a magyar gazdaság a friss 5,1 százalékos növekedéssel, amit csak a románok közelítettek meg. Rossz hír viszont, hogy a német gazdaság erősen lassul, már fél százalék alatti a gyarapodás, az előző három hónaphoz képest pedig mínuszban vannak.

A magyar gazdaság meglepetést okozott a ma közölt hazai statisztikai adattal. Az előző negyedévi 5,2 százalék után csak kis mértékben ettől elmaradóan, de a várakozásokon túlteljesítve 5,1 százalékkal nőtt a második három hónapban. Mint írtuk, a kiugró adathoz nagy mértékben járult hozzá a feldolgozóipar jelentős külföldi rendelésállománya, a bérek húzta belső fogyasztás és a költségvetési eszközökkel folyamatosan stimulált építőipar és uniós támogatású beruházások.

Jelentős előnnyel az élen

Az Eurostat is közzétette adatsorát, amelynek élén Magyarország áll (az uniós átlag 1,3 százalék). Nem csak az éves alapú negyedéves, hanem az előző három hónaphoz mért 1,1 százalékos élénküléssel is (az EU-átlag 0,2). Mögöttünk Románia következik 4,6 százalék (a tavalyi második negyedévhez mérve), majd Lengyelország (4,1) és Litvánia (4 százalék) jön.

A nagy EU-gazdaságok erősen felemásan teljesítenek.

A spanyolok egy éve stabilan a 2,5 százalék körüli teljesítménnyel kimászni látszanak a nagy córeszből, a franciák épp a 28-ak átlagát hozták, de harmadik negyedéve javulva. A kormányválsággal és a populista Liga előretörésével küszködő Olaszország beásta magát a nulla növekedésbe, a makacsul erőltetett adóelengedés könnyen süllyedésbe taszíthatja őket. A Brexit árnyékában vergődő brit gazdaság rohamosan gyengül, az előző negyedévhez képest már visszaesésben van.

A németek nem állnak jól

Ami az igazán rossz hír, az Németországból jött. A visszaeső ipari termelési szám után a növekedés is arról tanúskodik, hogy legnagyobb felvevőpiacunk irányt vett a stagnálás felé, sőt, a recesszió sem kizárt. A tavalyi második negyedévhez mérten már csak 0,4 százalékkal bővült a teljesítmény,

az előző három hónaphoz képest pedig már visszaesésben (-0,1 százalék) vannak.

Ezzel a teljesítménnyel Németország a 28-ak alsó dobogójára lépett le. Sőt, ha a szintén ma megismert júniusi ipari termelési számokat nézzük, azt láthatjuk, hogy májushoz képest szinte az egész EU elkeserítő képet fest.

Csak időleges helyezés

A magyar elsőség alighanem pünkösdi királyság. Írország még nem közölte legújabb adatát, az előző negyedévi 6,3 százalék után meglepő lenne, ha nem a legjobb értéket produkálta volna most is. Ami azonban ennél fontosabb, az az, hogy a magyar gazdaság – jelenlegi tudásunk szerint – némi spéttel követi az EU-t, főleg pedig Németországot, és belátható időn belül elsősorban a külpiaci konjunktúra leülése miatt menthetetlenül jelentős tempóvesztést fog elszenvedni. Az egyre jelentősebb mesterséges eszközökkel (csok, lakásszerzési ösztönzés, a termelékenységet messze meghaladó béremelkedés) stimulált belső fogyasztás nem lesz képes ellenállni a termelési oldali visszaesésnek. Vagy csak súlyos egyensúly-megbillenés árán.

A lányok előbb elhagyják a mamahotelt

0

Az unióban a fiatalok több, mint negyede a szülőkkel él együtt. A gazdag országokban előbb repülnek ki, ahogyan a lányok is. Magyarországon átlag 27 évig tart a mamahotel szolgáltatása.

Az Európai Unióban (EU) a 25–34 éves férfiak több, mint egyharmada (35,3 százalék) 2017-ben még mindig a szüleivel élt, míg az azonos korcsoportba tartozó nőknek csak egyötöde (21,7). Átlagosan négyből egy (28,5) fiatal felnőtt a szülői házban él – derül ki a Családok napja alkalmából publikált Eurostat-adatsorból.

Gazdag ország, szegény ország

Ahogyan az várható, éles metszéspont van az egyes országcsoportok között a jólét alapján. A szüleikkel együtt lakó 25–34 éves fiatalok aránya tíz százalék alatti Dániában (3,2), Finnországban (4,7) és Svédországban (6). A másik véglet Horvátország (59,7), Szlovákia (57) és Görögország (56,3).

Az adatok azt mutatják, hogy a fiatalok átlagosan 26 évesen hagyják el a szülői házat az EU-ban. Ez az életkor azonban jelentősen eltér a tagállamok között, ahogyan ezt a grafikon is mutatja. Ebből kiderül, hogy Magyarország a maga 27 évével az uniós átlag felett van.

A legjómódúbb országokban repülnek ki a fészekből legkorábban a fiatalok. Az adatfelvétel évében, 2017-ben a három északi tagállamban – Svédországban (18,5 év), Dániában (21,1 év) és Finnországban (22,0) -, valamint Luxemburgban (20,1) váltak legkorábban önállóvá. Még 25 év alatti korban Észtországban (22,2), Németországban, Franciaországban és Hollandiában (mind 23,7), valamint az Egyesült Királyságban (24,7) hagyják el a szülőket a fiatalok.

A skála másik végén Horvátországban és Szlovákiában maradnak legtovább a szülői házban. Átlagosan 31,8 és 30,9 éves korukban mennek el; Máltán (30,7 év), Olaszországban (30,1), Bulgáriában (29,6), Spanyolországban (29,5), Görögországban (29,3) és Portugáliában (28,9).

Fiúk, lányok

Szinte minden tagállamban a fiatal nők hajlamosak korábban elhagyni a szülői házat, mint a férfiak. A kivétel Svédország volt (18,5 év a nőknél, míg a férfiaknál 18,4). A nemek közötti legmagasabb különbségeket Romániában regisztrálták (25,6 év a nők esetében, míg a férfiaknál 30,5), Bulgáriában (27,5, illetve 31,7), Horvátországban (30 és 33,6), Görögországban (28 és 30,6), Magyarországon (25,8, illetve 28,3), Lengyelország (26,3 vs. 28,8), Szlovákia (29,7 vs. 32,1) és Litvánia (24,5 vs. 26,9).

Még mindig olcsó jánosok vagyunk

A tavalyi nagy arányú emelkedéssel is a negyedik legalacsonyabb munkaerő-költségű ország vagyunk az EU-ban. Az óránkénti összes ráfordítás nálunk a 8500 forint átlag harmada.

Óriási szórást mutatnak a munkaerőre fordított óránkénti kiadások az Európai Unióban – derül ki az Eurostat adataiból. A mezőgazdaságot és a közigazgatást nem tartalmazó, a legalább 10 fős cégek körében a cégek különféle személyi juttatásait is magában foglaló számok 5,4 euró (1600 forint) és 43,5 euró (13 500 forint) között mozogtak 2018-ban. Előbbi Bulgáriáé, utóbbi Dániáé.

Ég és föld

Az átlag 27,4 euró (8500 forint) volt az Európai Unióban és 30,6 euró (9500 forint) az euróövezetben. Bulgáriát Románia és Litvánia követi, Magyarországon (9,2 euró, 2900 forint) a negyedik legolcsóbb ország a 28-ak között, bár Lettország adata (9,3 euró) lényegében ugyanennyi. Az élmezőny fényévnyi távolságban van: Dánia után Luxemburg (40,6 euró), Belgiumban (39,7), Svédországban (36,6), Hollandiában (35,9) és Franciaországban (35,8) következik.

Az óránkénti munkaerő-költség a teljes gazdaságban, euróban, kivéve mezőgazdaság és közigazgatás, 10 vagy több főt foglalkoztató cégek

Az ipari munkaerő-költségek átlaga 27,4 euró az EU-ban és 33,2 az euróövezetben. A szolgáltatásokban 27 és 29,6 volt, az építőiparban 25 és 27,6 volt tavaly. A főleg nem üzleti gazdaságban (a közigazgatás kivételével) 28,5 és 30,8 euró volt.

Az óránkénti munkaerő-költségek 2018-ban az EU-ban 2,7 százalékkal, az euróövezetben 2,2-del nőttek euróban kifejezve. Az euróövezeten belül a legnagyobb növekedést Lettországban (12,9), Litvániában (10,4), Észtországban és Szlovákiában (mindkettő 6,8) regisztrálták. Spanyolországban (1,3) és Portugáliában (1,4 százalék) volt a növekedés.

Az euróövezeten kívüli országokban a saját valutában kifejezett változást is kiszámolták, hogy kiigazítsák az árfolyammozgások hatását. Ebben a sorban a legnagyobb növekedés Romániában (13,3 százalék) és Magyarországon (9,8) volt. Legkisebb mértékben Dániában (1,9), Svédországban (2,3) és az Egyesült Királyságban (3,3%) nőttek a munkaerőre fordított kiadások.

Alig eszik gyümölcsöt és zöldséget sok magyar

Egyaránt kétharmadnyi a naponta gyümölcsöt és zöldséget evők száma az EU átlagában, nem így hazánkban. A magyarok 40 százaléka fogyaszt minden nap gyümölcsöt, a zöldségben 30 százalékkal messze sereghajtók vagyunk.

Az Eurostat 2017-es adatokat tükröző friss felmérési eredménye szerint az EU népességének nagyjából negyede (27 százaléka) mondta azt, hogy naponta legalább kétszer evett gyümölcsöt, további 37 százalék naponta egy alkalommal. Majdnem ugyanennyien (36 százalék) viszont ennél is ritkábban, vagy egyszer se jutott hetente gyümölcshöz.

A zöldség esetében hasonló arányokat regisztrált az EU statisztikai hivatala. szűk negyed naponta kétszer, 40 százalék egyszer, 36 százalék ritkán vagy hetente egyszer se. Mindkét terméknél 64 százalék az uniós átlag.

Forrás: Eurostat

A napi gyümölcsfogyasztásban az olaszok vezetik a listát (85 százalék) a portugálok előtt (81). Az olyan sokkal gazdagabbak, mint németek, osztrákok, svédek alig 60 százalék feletti átlagot mutatnak.

Magyarország alulról a negyedik,

a lettek bolgárok és litvánok előtt 40 százaléknyi napi gyümölcsfogyasztásról számoltak be.

A zöldségfogyasztásban Írország és Belgium a legjobb helyzetű (mindkettő 84 százalék). Míg a legtöbb tagállamban a lakosság 50–80 százaléka mondta azt, hogy naponta eszik zöldségeket, öt tagállam volt, ahol az arány ez alatt volt: Románia (41), Lettország (44), Litvánia és Bulgária (mindkettő 45).

A magyarok arányaiban messze lemaradva az abszolút sereghajtók 30 százalékkal.

Sőt, ha a zöldséget, gyümölcsöt és valamilyen salátát egybegyűjtve nézzük, akkor honfitársaink legnagyobb csoportja (28 százalék) mondta azt, hogy naponta egyszer eszi ezeket, kerek egynegyede egy héten csak 1-3-szor, ennél is kevesebben (22) 4-6-szor. Naponta legalább kétszer csak 11 százalék,

minden tizedik magyar hetente egynél is ritkábban

jut ezekhez a termékekhez.

Különösen feltűnő, hogy a térségben Rámániát kivéve minden országban sokkal magasabb (35-40 százalék) a naponta legalább egyszer ezen árukat evők aránya, mint hazánkban.

Fél-Magyarország változatlanul Európa szegényháza

Az egy főre jutó GDP alapján London belvárosa az EU leggazdagabb régiója az átlag több, mint hatszorosával. A legszegényebbek között balkáni területek között négy magyar régió van, kevesebb, mint az átlag fele gazdasági teljesítménnyel.

Változatlanul óriásiak a különbségek elsősorban Európa nyugati és keleti fele között a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) eloszlásában – derül ki az Eurostat mai adatsorából. (A vásárlóerő-paritás megmutatja, hogy a például az árak eltérő voltát és az árfolyamok ingadozásának torzító hatását kiszűrve mekkora az életszínvonal egyes országokban.)

Az EU-ban a régiók közti gazdagság az átlagérték 31 és 626 százaléka között oszlik meg.

Utóbbi London belső részét jellemzi, a legszegényebb, 31 százalékkal, az észak-nyugat-bulgáriai régió.

A 281 területi egység között az átlagot jóval meghaladó (200-250 százalék) találunk olyanokat, mint például a kicsi Luxemburg, Írország északi része, Hamburg. Az EU központja, Brüsszel már a kétszeres szorzó alatt van. Térségünkben kiemelkedik Prága 187 százalékkal, és Pozsony 179-cel. Varsó már éppen csak befér az első húszba 152 százalékkal. Több keleti régió, illetve főváros alkotta régió nincs is az élbolyban.

Európa szegényházait 15 régió alkotja:

bolgárok, görögök és románok, és érdekes módon egy francia is. És sajnos – változatlanul – négy magyar: Észak-Alföld (43 százalék), Dél-Dunántúl (45), Észak-Magyarország (46), Dél-Alföld (48).

Magyarországon belül hagyományosan Budapest emelkedik ki, így van ez a 2017-es adatok alapján is. A 139 százalék azonban – mint láthatjuk – óriási elmaradásban van a V4-ek többi három tagjáétól. Ugyanakkor a különbségek még ezen a földrajzi területen is döbbenetesek: Közép-Magyarország már csak 104 százalék, az ebben fekvő Pest megye pedig 53 (!) százalék. A Középső országrész után soron következő régió, Nyugat-Dunántúl is mindössze 72 százalékot ért el az uniós átlaghoz viszonyítva.

Magyarország összesített értéke 68 százalék, 20 300 euró a 30 ezres EU-átlaghoz képest.

Miközben az EU népességének háromnegyede olyan régiókban él, ahol az egy főre jutó regionális GDP az EU átlagának 75 százalékánál több.

Uniós átlag körüli a magyarok egészségügyi terhe?

0

A napi tapasztalatokkal nem mindenben egybevágó uniós adatsor szerint a magyarok az EU-átlaghoz közelinek ítélik meg egészségügyi kiadásaik terhét. Csak minden nyolcadik szerint fizet érte sokat.

Két éve az Európai Unió (EU) lakosságának több mint fele (55 százalék) arról számolt be, hogy a háztartásnak az orvosi ellátásért fizetendő összege nem jelentett pénzügyi terhet. Egyharmad (34 százalék) azt állította, hogy az egészségügyi költségek némi, közepes pénzügyi terhet rónak rájuk, míg 11 százalékuk az ilyen kiadásokat a háztartások költségvetésének súlyos pénzügyi terheinek tekinti – olvasható az Eurostat ma nyilvánosságra hozott jelentésében.

Forrás: Eurostat

Az orvosi ellátás az egyéni egészségügyi szolgáltatások, például a vizsgálatok vagy kezelések. Magában foglalja a gyógyító, rehabilitációs vagy hosszú távú egészségügyi ellátást, a lelki egészségügyi ellátást, valamint a megelőző orvosi szolgáltatásokat. A fogászati ​​ellátás és a gyógyszerek nem tartoznak ide.

EU-szinten az orvosi ellátás észlelt pénzügyi terhe

azok számára volt a legmagasabb, akik két főből álló háztartásokban éltek,

akik legalább egy 65 éves vagy idősebb személyt foglaltak magukba (ezekben a háztartásokban az emberek 13 százaléka számolt be arról, hogy az egészségügyi ellátás nagy pénzügyi terhet jelent). Az egyszemélyes háztartásokban élők (12), az eltartott gyermekek nélküli háztartások (12), a két felnőtt háztartás és az eltartott gyermekekkel rendelkező háztartások (mindkettő 10 százalék) azt mutatják, hogy az egészségügyi ellátás nagy terhet ró a költségvetésre.

Cipruson volt a legnagyobb arányban azok aránya, akik arról számoltak be, hogy az egészségügyi költségek nagy pénzügyi terhet jelentettek (39 százalék), Bulgária (32), Olaszország (29) és Lettország (28). Ezzel ellentétben Dániában, Szlovéniában és Svédországban (egyaránt 86), Észtországban (85) és Franciaországban (84) a legnagyobb arányban válaszolták azt, hogy az orvosi ellátásért fizetett kiadás hányada nem okozott gondot.

A magyarok 12 százaléka mondta azt, hogy komoly nehézséget okoz az alapellátásra fordított kiadásuk a családban, és

az uniós átlagot meghaladó arányban nevezték problémamentesnek ezt.

Az EU lakosságának csaknem fele (48 százalék) szerint nem jelentettek pénzügyi terhet a fogászati vizsgálatok vagy kezelések költségei. Ezeket 35 nem számottevőnek, 17 százalékuk soknak találta.

Itt is Ciprus van a legrosszabb szélen (47), őt követi Olaszország (39), Lettország (36) és Spanyolország (34). Ezzel szemben Dániában az emberek 79 százaléka, Hollandiában és Svédországban 77 mondta azt, hogy ezek a költségek nem okoztak pénzügyi terhet a háztartásban.

A magyar adat itt is némi meglepődésre ad okot

mind a problémamentesek magas (58) és a drágállók alacsony (15 százalék) volta alapján.

Alighanem a gyógyszerkiadásokkal kapcsolatos magyar válaszok állnak legközelebb a mindennapos tapasztalatokhoz. Itt a hazai bevallások szerint a családi költségvetésből már 18 százaléknyian sokallják a kiadást, és alig 40 százalék számára nem okoz gondot kifizetni.

Ugyanebben az EU-átlag 49 százalék, 39 arról számolt be, hogy ezek a költségek némi pénzügyi terhet jelentenek, és 13 százalékuk ítélte soknak.

Lengyelországban kimagaslóan nagy arányban (40 százalék) találták nagynak a gyógyszerkiadást, majd Ciprus (34), Bulgária (33) és Lettország (30) következett. Ezzel ellentétben Franciaországban (90), Dániában (84) és Svédországban (78) volt a legnagyobb azok részesedése, akik szerint nem megterhelő a családi büdzsére ez a kiadás.

Azt hangsúlyozni kell, hogy – noha közelebbi módszertant nem közöl az Eurostat – ezek a számok a családok egy tagjának megkérdezéséből álltak össze, nyilván szubjektív megítélést mutatnak a válaszok.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK