Moldvai főpróba az ukrán választások előtt

0
25
facebook

„Ha az oroszbarát moldvai szocialisták győztesen kerülnek ki a mostani választások nyomán, akkor azt Moszkva saját győzelmeként éli majd meg, s megsokszorozza manipulációit a sokkal nagyobb téttel bíró Ukrajnában” – kezdi Ara-Kovács Attilla legújabb Diplomáciai jegyzetét.

A Moldvai Köztársaság mintegy hárommillió szavazati joggal bíró polgára járulhat február 24-én az urnákhoz. Az aktust megelőző kampányra ugyanakkor rányomta bélyegét az, ami a többi kelet-európai országban is oly jellemzővé vált mára: az életkörülményekre való hivatkozás és ígérgetés, a szociális szempontok és érvek dominanciája.

Sok oka van ennek, nem utolsó sorban a jövedelmek jelentős emelkedésének elmaradása, az összehasonlítás lehetőségének bővülése Nyugat-Európa országaival. És igen, a fiatalok masszív elvándorlása, részben Romániába, de potenciálisan onnan is még nyugatabbra. Márpedig az ország valódi gondjait és jövőjének valódi tétjét nem feltétlenül a szociális problémák és azok orvoslása jelentik. Mint ahogy egyebütt sem.

Moldva is vár a maga sorára az uniós csatlakozási előszobában; helyzete már amiatt is kényes, mert a nála jóval nagyobb Romániával történő egyesülés gondolata soha nem került le bizonyos politikai csoportok napirendjéről, s ezek hangja még fel is erősödik minden választáskor. Ha Moldva – feltéve, de meg nem engedve – egyesülne az uniós tag Romániával, ez a gond látszólag automatikusan megoldódna. De miként Moldovában is csak egy relatíve szűkebb nacionalista mozgalom gondolja úgy, hogy ennek megvalósulásához csak politikai akarat kell, addig Romániában még kevesebben támogatnának egy ilyen célt. Minthogy az egyszerű román számára is világos: ezer vadonatúj bajt szabadítana rá az amúgy is politikailag ingatag országra az egyedülés.

Az Oroszország jelentette veszély viszont már erőteljesebb hangokat kapott a kampányban, amin nem is lehet csodálkozni. Moszkva szívós módszerességgel dolgozik azon, hogy visszaszerezze pozícióját a volt szovjet befolyási övezetben. Sokan okkal mutattak rá, hogy Moszkva szempontjából a moldvai választás akár a március végi ukrajnai parlamenti választásoknak főpróbája is lehet. Egymás után jönnek a jelentések, hogy a választás napján masszív tömegeket szállítottak át szavazni a Moszkva által támogatott transznyisztriai területről olyan vidéki választási körletekbe, melyeket a Chişinău-i (Kisinyov) kormány ellenőriz.

A két nagy, az EU-ba való belépést szorgalmazó párt közül az egyik, a – baloldali és nem minden alap nélkül oligarchák által vezetett – demokrata párt (PDM), ez adta eddig a kormányt, bár a leggyakrabban ez említette az európai perspektívát, de a kormányzás kétes – vagy megengedőbben: szerény – gazdasági sikerei következtében érvei nagyrészt inflálódtak. A másik nagy párt, a jobboldali ACUM választási szövetség viszont minden erejével kizárólag a korrupciót támadta, így meg se jelent érvei között Európa. A szocialista párt (PSRM) viszont teljes mellszélességgel az ország csatlakozását hirdette meg programjában a Moszkva vezette Eurázsiai Unióhoz, miközben Moldva összes aktuális problémájáért az Európai Uniót tette felelőssé.

A felmérések azt mutatják, hogy a lakosság 39 százaléka van a Moszkvához – vagyis az Eurázsiai Unióhoz – való kötődés mellett; ez az adat megegyezik a szocialisták országos támogatottságával. Ezzel szemben az Európai Unióhoz való csatlakozást a lakosság 46 százaléka támogatja. Viszont a demokratáknak és az ACUM választási szövetégnek a közös támogatottsága 36 százalék, vagyis nem világos, mire és kire szavaz az a 10 százalék, amely a jelek szerint sem a demokratákra, sem az ACUM-ra nem akarja voksát adni, de európai szempontból elkötelezett.

Az viszont már nyilvánvaló, hogy ha a demokraták most vesztenek, azt csak maguknak köszönhetik, nem elsősorban a rossz kormányzás miatt – bár ez is egy megkerülhetetlen tényező –, hanem főként amiatt, mert egyáltalán nem tudtak harmonikus kapcsolatokat kiépíteni az Európai-uniós intézményekkel, sok esetben azok ajánlásait figyelmen kívül hagyták. Így történt ez a múlt júniusban esedékes önkormányzati választások elhalasztásakor, illetve szeptemberben, az unió által kilátásba helyezett hiteltámogatás felfüggesztésekor, minthogy Chişinău nem egyezett bele az Európai Központi Bank megszabta feltételekbe.

Persze érthető a kormány nehéz helyzete, így lépéseinek logikája is. Tavaly igyekezett minden olyan lépést elkerülni, amivel a Moszkvához köthető politikai erők, főként a szocialisták önkormányzati választási esélyeit növelhette volna, de ezért idén azt kockáztatja, hogy elporlad támogatottsága, s a szocialisták ölébe hullhat a kormányhatalom.

Ha a PSRM győztesen kerül ki február 24-én, akkor azt Moszkva saját győzelmeként éli majd meg, s megsokszorozza manipulációit a sokkal nagyobb téttel bíró Ukrajnában.

Ha viszont nem jönnek be Putyin moldvai számításai, manipulációinak nem lesz szocialista győzelmet teremtő erejük, Moszkva feltartóztatása akkor sem csak az Európa felé tekintő parlamenti erőknek lesz köszönhető, hanem az uniónak messze legelkötelezettebb parlamenten kívüli ellenzéknek. Ez is azt mutatja, Kelet-Európa számos más társadalmához hasonlóan Moldvában is rendkívül megosztott az a politikai tábor, mely Brüsszel felé tekint.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..