A rendszerváltás előtti és utáni magyar média egyik legjellegzetesebb alakja távozott: 77 éves korában meghalt Pintér Dezső. Pályafutása különleges lenyomata volt annak a korszaknak, amelyben a politika, a média és a hatalom viszonyai folyamatosan alakultak át. A Kossuth Rádió népszerű műsorvezetőjéből a TV2 elnöke lett, miközben évtizedeken át a magyar médiavilág egyik legbefolyásosabb háttéremberének számított.
A magyar sajtó és elektronikus média meghatározó alakja volt Pintér Dezső, akinek életútja szinte végigkísérte a késő Kádár-korszak, a rendszerváltás és az új politikai berendezkedés médiatörténetét. Pályafutása nem pusztán egy sikeres újságíró és médiaszervező karrierjének története, hanem egyúttal annak a folyamatnak is a lenyomata, amely során a sajtó szerepe fokozatosan átalakult a pártállami nyilvánosság eszközéből a politikai és gazdasági érdekek egyik legfontosabb ütközőterévé.
Moszkvában végzett művészettörténész szakon, majd hazatérve a Magyar Hírlap belpolitikai rovatánál kezdte meg újságírói pályafutását.
Már fiatalon olyan kapcsolati tőkével rendelkezett, amely a korszakban gyors előmenetelt tett lehetővé.
Karrierje látványosan ívelt felfelé, és hamarosan a magyar rádiózás egyik legismertebb személyiségévé vált.
A Kossuth Rádió műsorvezetőjeként országos ismertséget szerzett. Szakmai felkészültsége, magabiztos fellépése és nemzetközi kitekintése kiemelte kortársai közül. Az 1981-es pápa elleni merénylet idején készített összeállításai sokak szerint a hazai rádiózás legjobb hagyományait idézték. Mindez egy olyan történelmi pillanatban történt, amikor a lengyelországi válság és a Szolidaritás mozgalom kihívást jelentett a szovjet blokk egészének stabilitására.
Pintér Dezső ugyanakkor nem csupán médiaszereplő volt. A nyolcvanas években részt vett a kormányzati kommunikáció alakításában is, Lázár György miniszterelnök tanácsadójaként, majd a rendszerváltás időszakában és azt követően is megőrizte befolyását. A korszak döntéshozói olyan médiaszakembert láttak benne, aki képes közvetíteni a különböző politikai és társadalmi csoportok között.
Pályafutásának csúcspontját kétségkívül a TV2 elnöki posztja jelentette. Az országos kereskedelmi televíziók létrejöttének időszakában a médiaháborúk és politikai alkuk világában kapta meg a csatorna vezetésének lehetőségét. Míg az RTL mögött jelentős nyugat-európai médiakonszernek sorakoztak fel, a TV2 élére olyan vezetőt kerestek, aki egyszerre rendelkezik politikai kapcsolatokkal és médiapiaci tapasztalatokkal. A választás Pintér Dezsőre esett.
Vezetőként a kiegyensúlyozottság és a politikai centrum keresése jellemezte.
Abban a korszakban, amikor a magyar közélet egyre inkább polarizálódott, ő azon kevés médiaszemélyiségek közé tartozott, akiket a politikai jobboldalon és a baloldalon egyaránt elfogadhatónak tartottak.
Ez nem feltétlenül jelentett egyetértést vele, de jelezte azt a sajátos közvetítő szerepet, amelyet hosszú időn keresztül betöltött.
2004-ben, a Gyurcsány-kormány hatalomra kerülésének időszakában önként távozott a TV2 éléről. Sokak szerint ezzel egy korszak is lezárult. A következő években a média és a politika kapcsolata egyre direktebbé vált, a sajtó pedig mind inkább politikai eszközzé alakult. A 2006-os események, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése és az azt követő válság már egy új médiavilág előjelei voltak, amelyben a háttérben működő közvetítők szerepe fokozatosan megszűnt.
Pintér Dezső életművének megítélése aligha lesz egységes.
Kritikusai a hatalomhoz fűződő szoros viszonyát emelik ki, míg hívei a szakmai felkészültségét, diplomáciai érzékét és a különböző korszakokhoz való alkalmazkodóképességét hangsúlyozzák.
Abban azonban aligha van vita, hogy a magyar média elmúlt fél évszázadának egyik meghatározó szereplője volt, aki egyszerre alakította és megtestesítette korának nyilvánosságát.
Halálával egy olyan generáció egyik utolsó jelentős alakja távozott, amely még a pártállami sajtó világában kezdte pályáját, de meghatározó szerepet vállalt a rendszerváltás utáni médiarendszer kialakításában is. Életútja ezért nem csupán egy médiaszemélyiség története, hanem egy korszaké is.
