Egy 28 éves laboráns halála és a több mint kétszáz embert érintő karantén újra a figyelem középpontjába állította az irkutszki pestiskutató intézetet. Miközben a hatóságok szerint ellenőrzés alatt áll a helyzet, a szakértők egyre több kérdést tesznek fel a fertőzés körülményeivel kapcsolatban. A lakosság pedig a hivatalos tájékoztatás hiányában inkább a pletykákra hagyatkozik.
Hogyan kaphat pestisfertőzést egy laboratóriumban dolgozó kutató? Ezt a kérdést tette fel Javier Pizarro-Cerda, a párizsi Pasteur Intézet Yersinia-kutató egységének vezetője, miután nyilvánosságra került, hogy az orosz Távol-Keleten egy 28 éves laboráns nő pestises tüdőgyulladás következtében életét vesztette. Az eset nyomán több mint kétszáz embert helyeztek karanténba Irkutszkban, ahol a nő halála után napokkal még a temetésre sem kerülhetett sor.
Az orosz hatóságok szerint a fertőzés egy eltört kémcső következménye lehetett az irkutszki pestiskutató intézetben.
A magyarázat azonban több szakértő szerint sem kielégítő.
„Mindenki tudja, hogy a Yersinia baktérium rendkívül veszélyes. Az ilyen laboratóriumokban dolgozó kutatók teljes testfelületet védő ruházatot, maszkot és kesztyűt viselnek. Ha egy kémcső eltörik, a kutatónak akkor is védettnek kellene lennie”
– hangsúlyozta Javier Pizarro-Cerda. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a pestis ellen ma már léteznek hatékony antibiotikumok, amelyeknek egy ilyen kutatóintézetben rendelkezésre kellene állniuk.
A tüdőpestis ma is a betegség egyik legveszélyesebb formája. Kezelés nélkül szinte biztosan halálos, ugyanakkor időben megkezdett antibiotikum-terápiával jelentősen javíthatók a túlélési esélyek.
Éppen ezért vetődik fel a kérdés: mi történhetett valójában az irkutszki intézetben?
A helyi pestiskutató központ csaknem egy évszázada, 1920 óta működik. Szibériában a pestis természetes gócai ma is léteznek, a baktérium vadon élő állatok között időről időre felbukkan. Mivel az áldozat az intézet munkatársa volt, a szakértők többsége kevéssé valószínűnek tartja, hogy természetes úton fertőződött meg.
A történet emiatt sokakban felidézte a Covid-járvány eredetéről szóló vitákat. Akkor Kínát érték olyan vádak, hogy a vírus egy kutatóintézetből szabadulhatott ki, bár erre máig nincs nemzetközileg elfogadott bizonyíték. Most ismét felmerült a laboratóriumi baleset lehetősége, igaz, ezúttal Oroszországban.
„Nem tudom, hogy biofegyverről van-e szó vagy sem”
– nyilatkozta Donald Trump amerikai elnök, aki jelezte, hogy az ügyről tárgyalni kíván Vlagyimir Putyinnal is. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanakkor azt mondta, nincs tudomása ilyen egyeztetésről.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szintén óvatosan fogalmazott. Közlése szerint Washington figyelemmel kíséri az eseményeket, és további információkat vár az orosz hatóságoktól. Hasonló álláspontot képvisel az Egészségügyi Világszervezet is.
Moszkva eközben azt hangsúlyozza, hogy a helyzet teljes mértékben ellenőrzés alatt áll. Az ilyen nyilatkozatok azonban nem feltétlenül nyugtatják meg a lakosságot, különösen akkor, amikor a hivatalos információk szűkösek, a találgatások pedig egyre terjednek.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ visszafogott hangnemben reagált az eseményekre. Az intézmény emlékeztetett arra, hogy Irkutszk Oroszország és Mongólia határának közelében található, több ezer kilométerre Európától, miközben az ukrajnai háború következtében az utasforgalom is jelentősen visszaesett.
A londoni School of Hygiene and Tropical Medicine professzora, Brendan Wren a CNBC-nek arról beszélt, hogy a pestis napjainkban sem tűnt el teljesen, és a világ több régiójában, köztük az Egyesült Államok nyugati területein is előfordul. Szerinte ugyanakkor nincs ok tömeges aggodalomra, mert a Yersinia baktérium emberről emberre viszonylag nehezen terjed.
„Ennek ellenére minden egyes új eset azonnali vészreakciót vált ki, különösen akkor, ha egy kutatóintézethez kapcsolódik. A legnagyobb transzparenciára lenne szükség. Hogyan fertőződött meg a laboráns? Min dolgozott? Milyen kezelést kapott? Jelenleg több a kérdés, mint a válasz” – fogalmazott a professzor.
A CNBC-nek nyilatkozó Chris Weafer szerint az Egyesült Államok érdeke is az, hogy minden részlet gyorsan tisztázódjon. Egy újabb, globális méretű járvány lehetősége ugyanis minden kormány számára komoly kockázatot jelentene.
Irkutszkban nincs pánik, csak csendes reménytelenség
A városban sokan úgy érzik, hogy a hatóságok a megszokott módszert követik: minimális információt közölnek, a kellemetlen kérdéseket pedig elkerülik.
„Itt minden úgy megy tovább, mintha semmi sem történt volna” – mondta egy 36 éves asszony egy nyugati televíziós stábnak.
Bár nyílt pánikról nem lehet beszélni, az első napokban sokan megrohamozták a gyógyszertárakat antibiotikumokért. A lakosok szerint a hivatalos közleményeknek kevesen hisznek, ugyanakkor hiteles információhoz sem nagyon jutnak hozzá.
„Sok a pletyka, de biztosat senki sem tud”
– fogalmazott egy helybéli nő.
Egy másik fiatal lakos szerint az élet látszólag zavartalanul folyik tovább, a háttérben azonban mindenki óvatosabb lett. Ritkábbak a családi és baráti összejövetelek, és többen kerülik a nagyobb közösségi eseményeket.
A hatóságok szerint a több mint kétszáz karanténba helyezett személy közül senkinél nem mutatták ki a fertőzést. A hivatalos verzió tehát megnyugtató képet fest. A lakosság bizalmatlansága azonban továbbra is érezhető.
Irkutszkban ezért nem a nyílt pánik uralkodik, hanem valami más: a bizonytalanság és a hallgatás légköre. Abban az országban pedig, ahol a hatalommal szembeni óvatosság generációkon át öröklődött, sokan ma is úgy érzik, hogy jobb csendben maradni.
Putyin Oroszországában sokan még mindig jobban félnek a titkosrendőrségtől, mint magától a pestistől.
