Magyarország életveszélyben?

4
8861
pixabay

Magyarországon évente 23 ezer ember gyógyítható betegségben hal meg, amivel vezetjük a világranglistát.  Pedig a magyar társadalom létfontosságúnak tartja az egészségügyi rendszert, mégis tudomásul veszi, hogy a kórházi ágyak lerobbantak, a szobák piszkosak, az ellátás színvonala időnként gyalázatos, s persze csak hálapénzzel vehető igénybe.  Bár egy felmérés szerint a választók az egészséget tartják az egyik legfőbb értéknek, mégis zokszó nélkül elfogadják, hogy a kórházak, rendelők fejlesztése helyett a kormány stadionokat épít. Az Együtt, újabban pedig az MSZP egészségpolitikusa, aki közreműködött a párt programjának megalkotásában. Komáromi Zoltán szerint az Orbán kormány azért meri elhanyagolni az egészségügyet, mert azért valójában mégsem büntetik a szavazók.

 

Szenzációként tálalták a kormány kezében lévő lapok, hogy december elején emelt fizetést kapnak az egészségügyben dolgozók. Mondja, miért mindig év végén emelik a béreket?

Azért, mert így év közben – amikor egyébként a működésképtelen egészségügyről szólnak a hírek – ezerszer el tudják mondani, hogy béremelés lesz, béremelés lesz… Ezzel azt a képzetet kívánják fenntartani, hogy azonnal javul a helyzet. Miközben folyamatosan romlik. Ez a trükk ráadásul nagyon olcsó is, hisz azt sugallja, hogy egész évben nőnek a fizetések, miközben csak egyetlen hónapban, december elején kell többet fizetni. Ez a politikai kész átverés show része.

Ugyanakkor jól hangzik, hogy a szakorvosok, kórházi szakgyógyszerészek fizetése bruttó százezer forinttal nő, az egészségügyi szakdolgozók, tehát a nővérek pedig 12 százalékkal kapnak többet. Mire elég ez?

Semmire. Tekintélyes közgazdászok egybehangzó állítása szerint alacsony a béremelés mértéke, ráadásul el is késett. Ezzel a felzárkóztatási programmal a lecsengőben lévő kivándorlási hullámot már lassítani sem, megfordítani pedig végképp nem lehet.

A diplomások egyszer valóban kaptak 107 ezer forintot, ami nettó 77 ezernek felel meg. Ez szép összeg, de az ágazatban majdnem nyolc éve nem volt semmiféle béremelés. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor viszont megalázóan alacsony az emelés. De ezt az összeget is csak az állami intézményekben dolgozó közalkalmazottak kapják meg. A kisvárosi rendelőintézetek dolgozói – akik megbízási szerződéssel dolgoznak, kimaradtak a bérrendezésből, emiatt ők rövid úton otthagyják majd a munkahelyüket. Emiatt a vidék szakorvos nélkül maradhat, amire extrém példa is van; Csongrád megye egyik kisvárosában 30 ezer lakosra egyetlen szemész jut, aki heti két alkalommal Szegedről jár át. Egy ilyen méretű város ellátáshoz legalább 3-4 szemész kellene. Bár az optikusok üzleti alapon megcsinálják a látásélesség vizsgálatot, de a szemorvosok legfontosabb feladata a szív-és érrendszeri betegek szemfenék-vizsgálata, amivel életeket lehetne megmenteni.

Az egészségügyben dolgozók bérének emelését már 2010-ben el kellett volna kezdeni, hogy 6-7 ezer orvos, illetve 12 ezer ápolónő ne hagyja el az országot. Ráadásul Magyarországról az a korosztály menekült külföldre, akinek a tudására a frissen végzettek képzéséhez szükség lenne. Tehát a kivándoroltak nélkül nem csak a gyógyítás, hanem az orvosképzés is padlóra kerül. Aki pedig már 5-6 éve külföldre szerződött, s családját is kivette, azt nagyon nehéz lesz visszacsábítani. Ezek a szakemberek ugyanis egész Európában megállják a helyüket, elismerik és rendesen megfizetik a szaktudásukat. Hazahívásukhoz a magasabb bér már kevés lesz, szükséges hozzá egy átlátható, korszerű egészségügyi rendszer, amitől most nagyon távol kerültünk.

A béremelést a már egy évvel ezelőtt kezdődött bérfelzárkóztatási program is tartalmazza, de a garantált bérminimumot még ma sem éri el az egészségügyben fizetett bérek jó része. Miért vannak állandó lemaradásban?

Az alacsony egészségügyi bérek miatt olyan ágazati bérfelzárkóztatásra lenne szükség, amely jelentősen meghaladja az országos minimálbér, illetve a bérminimum éves emelését.  De ez természetesen nem így történik!

Ennek következménye az a helyzet, hogy a pályakezdő ápolónőnek – aki iskola után belép a kórházba – épp akkora bért kötelesek adni, mint a 15-20 éve ott dolgozó nővérnek, akik az elmúlt években nem kaptak fizetésemelést. Természetesen ez iszonyú munkahelyi feszültséggel jár, amit a szaktárca idéz elő, holott erre a stratégiai hibára már felhívtuk a figyelmet.

Ugyanez a helyzet az egészségügyben dolgozó egyéb alkalmazottakkal is, az adminisztrátorok, sofőrök, villanyszerelők bére az utóbbi években egyetlen fillérrel nem emelkedett, s most sem fog.  Ez ma már a gyógyító intézmények működését is veszélyeztetheti. Ha ugyanis a villanyszerelő, vagy karbantartó – aki a versenyszférában dupláját keresi, mint a kórházban – nem végzi el a feladatát, akkor lebénul a kórház működése. Ezért a gyógyítástól csoportosítanak át pénzt, hogy a szakmunkások ne menjenek el a kórházakból.

Bérfelzárkóztatásról csak akkor beszélhetnénk, ha a kötelező bérek kifizetésén túl jelentősebb összeget, legalább 400 milliárdot adnának az egészségügyben dolgozók fizetésének rendezésére. Csak akkor érnénk el az élet más területén dolgozók fizetését, de miután ez elmarad, a halgazdasági dolgozókkal együtt mi keresünk a legrosszabbul Magyarországon. Ez a társadalom megbecsülése.

Van valamilyen magyarázat arra, hogy az egészségügy érdekvédelme nem tud magasabb béreket kiharcolni?

Az elmúlt évek egészségügyi vezetése hiába dolgozott ki életképes terveket az ágazat megújítására, azt a kormányzat végül leseperte az asztalról. Ebből következően világos, hogy a Fidesz politikusai, beleértve a kormányfőt is, azt gondolják, hogy a kórházak, rendelők fejlesztése nem hoz túl nagy politikai hasznot. Talán ezért ambicionálják inkább a stadionépítést, amelynek tényleg nincs semmi haszna, de legalább Orbán Viktor jól szórakozik. Az egészségügyi államtitkár fogyóeszköznek számít az Orbán-kormányban. Ónodi- Szűcs Zoltán államtitkárról, aki korábban teljesen rálátott az egészségügyre, kinevezése előtt sokan azt gondolták, hogy komoly változásokat kezdeményezhet, de reformelképzeléseiből egyet sem tudott végigvinni, mert a legfelsőbb politikai vezetőktől nem kapott zöld utat.

Komolyan mondja, hogy nem hoz politikai hasznot az, hogy a betegeket meggyógyítják?

Ez a kormány feltételezése, pedig 100 milliárddal, és nagyobb szervezettséggel a jelenlegi állapotokon is lehetne javítani; működőképesek lehetnének a rendelők, csökkenthetők lennének a várólisták. Ez még politikai hasznot is hozhatna, de ezt a mai kormányzat nem látja be. Pedig a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a hazai választók az egészségügy rendbetételével kezdenék el a hazai reformok sorát.

Az egészségügyi dolgozók szakszervezete az éves bértárgyalást sztrájktárgyalásnak nevezi. Ön is úgy érzi, hogy sztrájkhelyzet van az egészségügyben?

Az egészségügyi szakszervezet, és az orvosi kamara csak néhány ember megélhetését, nem pedig az ágazatban dolgozók érdekeit szolgálja. Cser Ágnes csak azért vizionálja a nem létező sztrájkhelyzetet, hogy tárgyalási pozícióját fenntartsa az egészségügyi kormányzattal. Az általa elért eredmény viszont siralmas. Ha valaki mégis bírálni merészeli a szakszervezeti elnök asszonyt, akkor azt azonnal feljelenti, vagy etikai vizsgálatot kezdeményez ellene. Miközben egyre több beteget kellene meggyógyítani, egyre rosszabb körülmények között. A megélhetési vezetők leváltására azonban sajnos ma szinte semmi esély sincs, pedig a tagság is issza ennek a levét.

Komáromi Zoltán. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Miközben rengeteg pénz költenek egészségügyre, a napi hírek rozsdás ágyakról, fertőzésekről, orvoshiányról szónak. Ez a szenzációéhes sajtó vagy az egészségügy bűne?

Korábban nagyon jelentős összeget kiszedtek az egészségügy költségvetéséből, amit lassan visszacsorgat ugyan a kormányzat, de csak töredéke kerül vissza annak, amit korábban elspórolt.

Kétségtelen, dübörög a propaganda, hogy az elmúlt tíz évben 600 milliárdot vissza is adtak. Elfelejtették azonban hozzátenni, hogy mindez uniós forrásból származik, ráadásul többségében betonra, tetőre, térkövekre, csövekre, és parkosításra költötték, s nem pedig gyógyításra.

Ha a hiánycikknek számító műszerekre is szántak pénzt, azt a legtöbbször csak egy műszakban működtetik, mert a berendezések kezeléséhez a legtöbb helyen már nincs szakember.

Az orvoshiányról drámai számok kerülnek nyilvánosságra, ilyen például, hogy néhány év múlva közel egymillió embernek nem lesz körzeti orvosa. Helytálló adat ez?

Már jelen pillanatban is majdnem elérjük ezt a számot, hisz 750 ezer embernek ma csak úgy van háziorvosa, hogy közel 400 praxis nincs betöltve. Ezekhez 400 ezer ember tartozik, akiknek az egészségét heti 2×2 órában helyettesítő, azaz utazó orvos látja el, aki az időt egyébként saját betegeitől veszi el. Ez a helyzet sajnos rohamosan romlik majd, mert az 1500 háziorvos zöme betöltötte már a 70 évet. Viccből szoktam mondani, hogy a végére három körzeti orvos marad; egy a fővárosban, egy az alföldi régióban, egy pedig a dunántúliban. Akkor is lesz háziorvosi rendszer, csak hosszú lesz a várólista.

A generációváltást, s vele családorvos szerepének átalakítását már korábban el kellett volna kezdeni. Az elmúlt tíz évben ugyanis olyan műszerek, gyógyszerek kerültek forgalomba, amelyek növelik a családorvos gyógyító lehetőségeit, bizonyos szerepek átalakultak, pl. a panaszmentes, jó állapotban lévő cukorbetegek gondozását már nővérekre is rá lehetne bízni, nem kell hozzá szakorvos. Nem szükséges tehát a betegeknek nem kell midig kórházba járni. De az új helyzetre, a megoldást jelentő praxisközösségek kialakítására fel kellett volna már készülni, s ez még nagyon sok pénzbe sem kerül, viszont csökkenti a nyomást a szakrendelőkben, kórházakban.

Napi hír az, hogy a sürgősségi osztályon 10-12 órát kell várakozni, mert 400 orvos helyett 140 dolgozik ezeken az osztályokon. Ez is csak anyagi kérdés?

Nincs elég orvos, hiába lenne rá pénz. A szakemberek már külföldön dolgoznak. Illetve a sürgősségi ellátás előtt hiányzik az alapellátás. Nem mindegy, hogy vakbélgyulladása van valakinek, vagy epegörcse. Az előbbit műteni kell, az utóbbira elég egy injekció.  Ennek eldöntése egyszerű orvosi feladat lenne, de a körzeti orvos hiába utalja be a betegét a szakorvoshoz, ha ott csak három hét múlva kap időpontot. Így aztán a teljes betegforgalom rázúdul a sürgősségi osztályokra. Ezért is van 12 órás várakozási idő.

Miközben a magyarok az egészségügy helyzetét tekintik a legfontosabb jövőbeli tényezőnek, Csehországban és a környező országokban lényegében ugyanakkora összegből lényegesen magasabb színvonalú ellátást tudnak biztosítani. Hogyan?

Szakemberekre bízták az egészségügy minisztériumot. Nem pedig pártkatonákra.

De ha jól értem, nálunk is szakemberek dolgoznak az államtitkárságon, csak épp nincs befolyásuk az egészségügyre.

Valóban, a legtöbb országban belátták, hogy az emberek egészség politikai ügy, választásokat is képes eldönteni. A mi politikusaink azonban még nem járnak itt.

Elég drámaian hangzik, hogy a magyar állampolgár 4 évvel rövidebb ideig él, mint európai társai. Egy itthon dolgozó munkás pedig várhatóan 12 évvel hamarabb hal meg, mint egy diplomás. Ez a helyzet romolhat még?

Persze, de nem ez a legszörnyűbb.

Magyarországon hal meg az OECD országok közül a legtöbb ember olyan betegségben, amely egyébként gyógyítható lenne.

A statisztika szerint 100 ezer lakos közül, a 25 és 65 éves korosztályból 411 ember veszti el az életét. Összesen 23 ezer ember hal meg úgy, hogy gyógyítható lenne. Ez a szám máshol a miénknek negyede, harmada.

A közelmúltban tíz ellenzéki párt igyekezett összeállítani egy egészségügyi koncepciót. Aláírtak egy megállapodást, vállalva, hogy bármelyik erő kerül kormányra, programjában szerepelteti a közös programot.

A mai kormánypártok el sem jöttek az egyeztetésre, de megjelent a Jobbik és a DK képviselője is, mert komolyan vették, hogy a nemzetnek szüksége van egy közös egészségügyi programra. Az alapelveket elfogadtuk, s vállaltuk, hogy bárki is kerül kormányra, azokat megvalósítja. Szükség van egészségügyi minisztériumra, a társadalombiztosítás önállóságára, szolidaritásra, valamint a hálapénz megszüntetésére. S persze ennek menetrendjét is megfogalmaztuk. Az ellenzéki pártok közül bármelyik kerül hatalomra, akkor egy működőképes, átlátható egészségügyi szervezet jöhet létre, ami mindenekelőtt a társadalom, a betegek érdeke.

4 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Az altalanositás azonos au emberek felrevezetesével.Bent fekszek a kaposvari Kaposi Mor kórhazban.Semmi sem igaz amit a cikkben leirtak.A dolgozók mindenkivel baratságosak, a gyógyító munka jól és zökkenőmdntesen zajlik.Szívinfarktus utan vagyok és megmentettek.Fiatal, tehetseges orvosok műtöttek.Az , hogy a kórházakban vanak menthetetlen emberek és halnak is meg, az esetek többsegeben nem az orvosok hibája.NE SZIDJATOK A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYET.Ja és a kaja is jó.

    • Az nem számít általánosításnak, hogy egy kórház tapasztalatát ön is az egész egészségügyre vezeti le? Tehát azért mert ön túlélte és “jó a kaja” akkor az azt jelenti hogy nincs probléma az országgal. Gondolom nem hallott olyan híreket hogy a budapesti kórházakban nincs fűtés meg alapvető gyógyszerek… küldhetek oldalakat. Nem írja a cikk, hogy nem kedvesek a dolgozók, csak hogy feszültséget generálhatnak a fizetésbeli különbségek. Így van, nem az orvosok hibája hogy meghalnak betegek hanem a körülményeké.

  2. Ha az ebben a cikkben írottak igazak volnának, én már nem írhatnék cáfolatot róla.
    Hasnyálmirigy gyulladásom lett. Epekövek – melyeket nem vettek észre – elzárták a hasnyálmirigy, és epevezeték közös szakaszát. Lényegében az utolsó pillanatok idején derült ki. Felszabadítani a vezetéket nem sikerült. A belgyógyász prof asszony kikönyörögte a társklinika sebészétől, hogy megműtsön, bár a határidő naplója tele volt!
    A belgyógyászati vizsgálatok első szakaszában felfedeztek egy régi tízfilléresnyi foltot a tüdőmön. Rákgyanús lettem. Évenkénti PET CT-ken változatlan állapotúnak mutatkozott a folt. Minden téren a legnagyobb fokú, és minden szakmai igényt felülmúló ellátásban részesültem. Minden protekció nélkül! Sajnálom azokat akik nem ilyen ellátásban részesülnek, de számomra megnyugtató az eü. működ(tet)ése.

  3. Már elegem van ebből a sok ocsmány szapulásból, lebegtetésből, gyűlölködésből az egészségüggyel kapcsolatban.
    Még egyetlen kormány sem tett annyi FONTOS ÉS KÖLTSÉGES beruházást, jobbítás, rendeletet, törvényt mint az Orbán-kormány.

    Biztos vannak lelkiismeretlen orvosok és ápolónők, de ezt ne a kormányon kérjék számon.
    Amikor valaki ezt tapasztalja, GERINCESEN ÁLLJON ODA AZ ILLETŐ ELÉ, ÉS MONDJA EL A PANASZÁT.
    Talán így volna korrekt, nem pedig úgy, hogy a Fb-on név és bizonyíték nélkül leír egy esetet, aztán fröcsög a gyűlölettől. ELÉG EBBŐL!

    EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSEK MAGYARORSZÁGON, 2010 óta /1.
    BARANYA MEGYE : PÉCS /megyeszékhely
    (6/1. megyerész)
    A pécsi JANUS PANNONIUS KLINIKAI TÖMB
    https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=551103435225058&id=100009762182874&hc_location=ufi

    EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSEK
    MAGYARORSZÁGON, 2010 óta /2.
    BARANYA MEGYE : MOHÁCS
    (6/2. megyerész)
    https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=551910025144399&id=100009762182874

    EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSEK
    MAGYARORSZÁGON 2010 óta /4.
    BARANYA MEGYE : SZIGETVÁR ÉS SIKLÓS
    ( 6/4. megyerész)
    SZIGETVÁR
    https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=552799515055450&id=100009762182874

    EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSEK
    MAGYARORSZÁGON 2010 óta /3.
    BARANYA MEGYE : SZENTLŐRINC,
    ÉS SELLYE
    ( 6/3. megyerész)
    ESZTERHÁZY EGÉSZSÉGKÖZPONT / SZENTLŐRINC
    https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=553788874956514&id=100009762182874

    EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSEK
    MAGYARORSZÁGON 2010 óta /5.
    BARANYA MEGYE : HARKÁNY
    ( 6/5.megyerész)
    https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=552927618375973&id=100009762182874

    EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSEK MAGYARORSZÁGON 2010 óta /6.
    BARANYA MEGYE
    A TÉRSÉG HÁZIORVOSI RENDELŐINEK FELÚJÍTÁSAI (6/6. megyerész)
    https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=556001634735238&id=100009762182874

    EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSEK
    MAGYARORSZÁGON 2010 ÓTA /7.
    BÁCS – KISKUN MEGYE : KECSKEMÉT/megyeszékhely
    KECSKEMÉTI MEGYEI OKTATÓKÓRHÁZ
    https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=555334241468644&id=100009762182874

    EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSEK MAGYARORSZÁGON 2010 óta /8.
    BÁCS-KISKUN MEGYE : BAJA- SZENT RÓKUS KÓRHÁZ
    https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=556664364668965&id=100009762182874

    https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=556721711329897&id=100009762182874
    EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSEK MAGYARORSZÁGON 2010 óta /9.
    BÁCS-KISKUN MEGYE : KISKUNHALAS – SEMMELWEIS KÓRHÁZ

    https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=557455694589832&id=100009762182874
    EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSEK MAGYARORSZÁGON 2010 óta /10.
    BÁCS-KISKUN MEGYE : KECSKEMÉT
    A REPÜLŐKÓRHÁZ. (HM.EK.RAVGYI.)

    https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=557603234575078&id=100009762182874
    EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSEK MAGYARORSZÁGON 2010 óta /11.
    BÁCS-KISKUN MEGYE : KALOCSA-SZENT KERESZT KÓRHÁZ

    https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=557804251221643&id=100009762182874
    EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSEK MAGYARORSZÁGON 2010 óta /12.
    BÁCS – KISKUN MEGYE : KISKUNFÉLEGYHÁZA

    EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSEK MAGYARORSZÁGON 2010 óta /13.
    BÁCS – KISKUN MEGYE
    A TÉRSÉG HÁZIORVOSI RENDELŐINEK FELÚJÍTÁSAI
    https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=558285944506807&id=100009762182874

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .