Kezdőlap Címkék OECD

Címke: OECD

“Globális recesszió felé tartunk”

A világkereskedelmi szervezet (WTO) főnökasszonya szerint ezt elsősorban az energia és az élelmiszer válság okozza“A mutatók rosszak, globális recesszió felé tartunk” – hangsúlyozta Ngozi Okonjo-Iweala vezérigazgató, aki ezzel csatlakozott a pesszimista kórushoz.

Legutóbb a Párizsban működő OECD módosította lefelé az előrejelzését – írja a Bloomberg. A WTO utolsó kereskedelmi konjunktúra indexe, melyet áprilisban publikáltak, a korábbi 4,7%-ról 3%-ra rontotta az idei értéket. A következő előrejelzés a jövő hónapban várható. Mindenki arra számít, hogy még ezt is lefelé módosítják.

Ngozi Okonjo-Iweala asszony, a WTO első afrikai vezetője, leginkább az élelmezési válság miatt aggódik.

“Nagyon fontos számomra az élelmiszer biztonság. Ez pedig az energia válsággal együtt jelentősen romlott az ukrajnai háború kezdete óta.”

Elkerülhető-e a globális válság? Az Oxford Economics kutatási igazgatója, Ben May szerint igen.

Lesz recesszió, de nem mindenütt

1980 óta az USA minden visszaesése globális negatív hullámot indított el. Most viszont csak szerény mértékű recesszió várható az Egyesült Államokban, ezért a világ egyes részei megúszhatják a visszaesést. Mindenekelőtt az ázsiai – csendes óceáni térségről van szó. Két mínuszos negyedév jelenti a recessziót, és ez valószínűleg bekövetkezik Észak Amerikában és Európában, de az ázsiai – csendes-óceáni térségben nem.

A legutóbbi 9 visszaesés a fejlett országokban csak öt alkalommal okozott globális recessziót.

Ha az USA prüszköl, akkor az egész világ megfázik – tartja a régi mondás, és ebben van igazság, de most enyhe lesz a recesszió mind az USA-ban mind pedig a többi G7 országban. Jelenleg nem sebezhetőek különösebben a G7 államok, és nincsenek bennük nagy egyensúlyi problémák, de kockázatok természetesen vannak főként Európában, ahol a leválás az orosz gázról időbe kerül. Mindez csökkentheti a vállalkozások és a családok bevételeit az európai országokban. Ha pedig az európai kormányok az eddiginél jelentősebb támogatást nyújtanak az energiaválság terheinek elviselésére a gazdaságnak és a családoknak, akkor nagy mértékben csökkenhet a globális recesszió veszélye – állítja az Oxford Economics kutatási igazgatója.

Jövőre növekedés várható az eurozónában

0,9%-os GDP emelkedés lesz 2023-ban – jósolta Christine Lagarde asszony, aki az Európai Parlament szakbizottsága előtt vázolta fel a helyzetet. Szerinte lesz technikai recesszió vagyis két rossz negyedév a tél folyamán, de ettől még nem áll le a növekedés jövőre. Van persze forgatókönyve az Európai Központi Banknak arra is, hogy nem lesz növekedés jövőre: ez mínusz 0,9%-al számol.

“Szerintem valahol a kettő között lehet a valós eredmény”

– jövendölte Christine Lagarde asszony, az Európai Központi Bank elnöke.

Nem lesz semmi a globális minimum adóból?

2024-re halasztják a globális minimum adó bevezetését. Yellen amerikai pénzügyminiszter ötletét az OECD dolgozta ki. Eszerint a multik 15%-os minimum adót fizetnének. Eddig a multik ott adóztak, ahol a legkisebb volt az adókulcs.

“Nehéz tárgyalások folytak” – mondta az OECD főtitkára Davosban a világgazdasági fórumon, ahol bejelentette: 2023-ban nem vezetik be a globális minimum adót – ahogy tervezték. Erre legkorábban 2024-ben kerülhet sor. Mathias Corman főtitkár hangsúlyozta, hogy ennek ellenére optimista: bevezetik majd a globális minimum adót, és a multik ott adóznak majd, ahol a forgalmuk a profitot termeli.

Mások Davosban úgy nyilatkoztak, hogy a globális minimum adóból lehet, hogy nem lesz semmi.

“A globális adó egyezmény jól hangzik, de igen nehezen megvalósítható”

– mondta erről a Guardian tudósítójának a Carlyle csoport társelnöke , David Rubenstein dollár milliárdos befektető.

Az OECD főtitkár által történelminek nevezett globális adó egyezmény két részből áll. Az első azt szabályozza, hogy a multik ott adózzanak, ahol a profitot termelik ne pedig valamilyen adóparadicsomban. A második rész pedig 15%-os globális minimum adó kivetését jelenti a globálisan működő óriás cégekre.

Ellenállás

Az Egyesült Államokban a republikánusok ellenzik a globális adózást. Jelenleg a washingtoni szenátusban a demokratáknak minimális többségük van, de ezt elveszíthetik a novemberi választásokon. Akkor pedig a szenátus blokkolhatja a globális minimum adót.

Corman OECD főtitkár azzal érvelt Davosban a globális minimum adó mellett, hogy a multik ezzel még mindíg jobban járnának mint hogyha az érintett országok a maguk hatáskörében kezdenék el adóztatni őket.

A lengyel kormány is megpróbálja fúrni a globális minimum adót. Yellen amerikai pénzügyminiszter utalt arra, hogy ez a vita nem a globális minimum adóról szól hanem Brüsszel és Varsó viszonyáról. A lengyel kormány ilyen módon akar hozzájutni azokhoz az eurómilliárdokhoz, melyeket az Európai Unió visszatart a jogállami viták miatt. Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter optimistán nyilatkozott: szerinte a probléma megoldódik még a francia elnökség idején vagyis az első félévben.

Választás kontra költségvetési szigor

A Párizsban működő OECD szerint, melynek Magyarország is tagja, a GDP az idén 6,9%-al, jövőre pedig 5%-al növekedne. Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy a magyar gazdaság – a világ legtöbb országához hasonlóan – 2020-ban mínuszban volt. 2023-ban 3%-os GDP növekedés várható, ez tisztes eredmény, de a felzárkózáshoz az unió átlagához kevés. 2023-ban 4% lesz az infláció, ez viszont magasabb mint amilyenre az euró övezet számíthat.

Korábban export orientált volt a növekedés, de ez a pandémia miatt megváltozott: manapság a húzóerőt a belső fogyasztás jelenti. Csakhogy éppenséggel ez gerjeszti az inflációt is, melyet az OECD szakértői túlságosan magasnak tartanak. Először a szolgáltatások árai kezdtek emelkedni, majd ezután az iparcikkek következtek. Végül pedig az energia áremelkedés fokozta az inflációt.

Érdekes módon az OECD nem hangsúlyozta az élelmiszer árak emelkedését pedig a kiskeresetű rétegek számára talán ez a legfájdalmasabb a gyógyszerek árának növekedése mellett.

Költségvetési szigor kellene

Költségvetési  szigort javasolnak az OECD szakértői, akik nem gondoltak arra, hogy jövő tavasszal választások lesznek Magyarországon. Miután óriási a tét a hatalom számára, a szigorítás szóba sem jöhet. Sőt, tovább öntik a pénzt a piacra hiszen jövő január elsejétől 20%-al növekszenek a minimál bérek, ez pedig elindíthat egy bérinflációt. Orbán Viktor igyekszik megvenni a választókat, ezértbeveti az adóvisszatéritést, megérkezik a tizenharmadik havi nyugdíj pontosan a választások előtt. Ez mind árfelhajtó tényező éppúgy mint a forint állandó leértékelése, amely szerves része a magyar kormány gazdaságpolitikájának. Ha így nézzük, akkor a 6%-os inflációs előrejelzés még kevésnek is tűnik. Csakhát a nyugdíjak emelését a kormány a hivatalos magyar jóslathoz köti – szisztematikusan alábecsülve azt. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyan felvetette, hogy a költségvetés felülvizsgálatának ötlete felmerült, de kérdés, hogy Orbán Viktor megkockáztat-e egy korrekciót a választások előtt hiszen ott úgy akar feltűnni mint akinek megint mindig mindenben igaza volt és van!…

Adóparadicsomok az Európai Unióban is vannak

25 éve küzd az Európai Unió az európai adóparadicsomok ellen – igen mérsékelt sikerrel. Miért lehet euró milliókat eltitkolni az adóhivatal elől? Erről kérdezte a Der Spiegel a Leideni egyetem tanárát, aki negyedszázada kutatja ezt a témát.

“Nincs transzparencia! Az a bizottság, amelyet az Európai Unió e célból létrehozott, zárt ajtók mögött ülésezik, és a vizsgálatai titkosak. Én megpróbáltam ezen változtatni. 2500 eddig titkosan kezelt dokumentumot vizsgáltam meg” – mondja Martijn Nouwen közgazdász professzor, aki arra jött rá, hogy “amint a bizottság felfedezett egy adóelkerülési eljárást az Európai Unióban, abban a pillanatban a leleményes adótanácsadók újabb kiskaput találtak – elsősorban Luxemburgban, Hollandiában és Cipruson.

“Az úgynevezett levélszekrény társaságok adózása még sokhelyütt nincsen megoldva”

– hangsúlyozza a szakértő azokra a cégekre utalva, amelyek egy államban csakis azért jelentik be magukat, mert ott alacsonyabb a társasági adó.

“A kis államok a szokásos gyanúsítottak: Ciprus és Málta, de azután jönnek a Benelux országok. Ezek az államok ott akadályozták az uniós adócsoport munkáját, ahol csak tudták. De nemcsak a kicsikről van szó: Németország nem hajlandó a mai napig közzétenni azt, hogy a multik milyen adókedvezményeket kapnak az Európai Unió legerősebb államában. Az ok: a tartományok nem kívánják ezt. Nagy Britannia védelmezi Guernsey és Jersey különleges adó jogait.”

Mit csinálnak az uniós pénzügyminiszterek?

“Ők is létrehoztak egy csoportot, amely ezt a problémát úgy rendezte, hogy a tagállamok közben megőrizhessék a szuverenitásukat, amelyhez nagyon ragaszkodnak. Az érdekes az, hogy létrehoztak egy rendszert, de 2003 óta rá se néznek erre. Még akkor sem, ha komoly adócsalás lehetősége forgott fenn.

Ennek az az egyik oka, hogy az adócsalások annyira rafinálttá váltak, hogy a pénzügyminisztériumok szakértői sem mindig értik meg azokat. A másik ok, és nyilvánvalóan ez a fontosabb: a tagállamok el akarták kerülni a vitákat. Végül is rengeteg vita volt mindig az Európai Unióban, és az adócsalások ügyét úgy ítélték meg, hogy emiatt nem érdemes háborúzni.”

Lehet-e ezen változtatni?

“Lehet és kell is. Egyrészt növelni kell a transzparenciát és a demokratikus legitimitást. Az adócsoportnak szüksége van egy politikus elnökre, aki tartja a kapcsolatot a pénzügyminiszterekkel illetve az olyan nemzetközi szervezetekkel mint az OECD. Jó lenne, ha ez az új főnök részt vehetne a pénzügyminiszterek tanácskozásain. Végül nagyon fontos, hogy a pénzügyminiszterek megvitassák a tagállamok közötti adóverseny ügyét, és megnevezzék azokat a tagállamokat, melyek megsértik az uniós előírásokat.

Mindehhez nyilvánvalóan elsősorban transzparencia kell” – hangsúlyozta a Leideni egyetem tanára.

Hat százalékkal növekszik a magyar gazdaság?

Viktor Ursulára vár: a brüsszeli bizottság elnökasszonya személyesen adja át a pénzes borítékot a tagállamok vezetőinek. Már csütörtökre várták Ursula von der Leyent, de egyelőre nem jön.

Az Európai Parlamentben négy frakció is azt követelte a Brüsszeli Bizottságtól: ne adjon pénzt a magyar kormánynak amíg az vissza nem vonja a pedofil törvényt, amely a melegeket is érinti – minden alap nélkül.

Orbán nem hátrál és egyelőre nem kap pénzt.

Pénzügyminisztere, aki az Origonak nyilatkozott, igyekszik megnyugtatni a közvéleményt: ha egyetlen cent sem érkezik Brüsszelből, akkor is több mint 6%-al növekszik a magyar gazdaság idén – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. Aki azután elismeri, hogy másfél év kell a pandémia válság leküzdésére.

Mi lesz az inflációval?

Ez a jegybank dolga – passzolja át a felelősséget a pénzügyminiszter vetélytársának, Matolcsy Györgynek. Aki már meg is kezdte a banki kamatláb emelését, de az infláció nem lanyhul. Túllépett az 5%-on. Varga Mihály szerint csak szezonális jelenségről van szó, az éves infláció Magyarországon szerinte nem haladja majd meg a 4,2%-ot. Ebben sokan kételkedhetnek különösen, mert

az infláció globális jelenség vagyis aligha valószínű, hogy megáll a magyar határnál.

Globális adó ügyben a magyar kormány szembemegy a világgal

Legutóbb a G20 államok bólintottak rá Biden elnök globális társasági adó javaslatára, amely minimum 15%-ban határozza meg a társasági adót. Magyarországon ez jelenleg 9%. Az OECD adó elképzelését 130 állam támogatja, de vannak ellenzői is – köztük Magyarország.

“Az ügy kapcsán a napokban egyeztettünk lengyel kollégámmal, de Írország, Ciprus és Észtország is szövetségesünk az EU-ban. Magyarország nem támogat semmilyen adóemelést, különösen  ezt nem, amely vaskos versenyhátrányt jelent nemcsak nekünk, hanem a nálunk működő külföldi cégeknek is. A kérdésben csakis a magyar érdeket tudjuk képviselni, és ez akkoris így lesz, ha az amerikai elnök javaslatával kell szembemennünk!” – mondta Varga Mihály az Origonak.

A közszolgálati német Deutsche Welle ezzel kapcsolatban azt írta, hogy a renitens uniós államok előbb vagy utóbb elfogadják majd a globális társasági adó minimumot – különben szankciókkal kell szembenézniük.

A magyar kormány tehát szembekerülhet mind az USA-val mind Brüsszellel. Nem csoda, hogy Matolcsy György, a jegybank vezére attól tart, hogy a forintot erőteljes nemzetközi támadás érheti a közeli jövőben.

A magyar kormány nem támogatja a globális minimál adót

A magyar pénzügyminiszter közölte, hogy részt vesznek az erről szóló tárgyalásokon: az Európai Unióban kedden egyeztették a különböző elképzeléseket, de semmiképp sem támogatják a társasági adó felemelését minimum 15%-ra, ahogy azt Biden amerikai elnök javasolta. Az európai nagyhatalmak – Németország, Franciaország, Olaszország – egyetértenek az amerikai javaslattal. Abban bíznak, hogy a hónap végéig megszülethet a tervezet a globális minimum adóról.

Varga Mihály Svájc pénzügyminiszterével találkozva megerősítette, hogy nem támogatják a globális minimum adót. Ez ugyanis Magyarországon jelentős adóemelést jelentene: jelenleg a társasági adó nálunk csak 9%! A magyar pénzügyminiszter kifejtette, hogy a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, és abban hisz, hogy az adó verseny hasznos a globális gazdaság szempontjából.

A G7 pénzügyminiszterei támogatták az amerikai tervet, de sok uniós állam ellenzi azt. Írország, ahol csak 12,5% a társasági adó, szembenállt az amerikai javaslattal. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter felhívta ír kollégáját és valamivel megzsarolhatta őt, mert utána úgy nyilatkozott, hogy Írország elfogadja a globális minimum adót.

Júliusban üléseznek majd a G20 pénzügyminiszterei, akik közül sokan ellenzik az amerikai elképzelést. A kínaiak kerek-perec kijelentették, hogy számukra az elfogadhatatlan. Majd hozzátették: elmúltak azok az idők amikor a gazdag államok egy kis csoportja meghatározhatta a globális gazdaság szabály rendszerét!

Az USA nem is számít világméretű adó reformra viszont az OECD keretében igen. Ez a szervezet a Marshall segély koordinálására jött létre, és a nyugati világ fejlett államai tartoznak ide. A kilencvenes években Magyarország is belépett. Ezért, ha makacskodik, akkor a magyar pénzügyminiszter is számíthat Yellen amerikai pénzügyminiszter telefonjára…

A magyar adóparadicsomnak is véget akarnak vetni az amerikaiak

A Biden kormány  meg akarja szüntetni Európa adóparadicsomait. Írország és Luxemburg a két legfőbb érintett az Unióban – írja a Der Spiegel, de Magyarország is – a maga 9%-os társasagi adójával – igencsak érdekelt.

21%-ra emelné a társasági adót mindenütt Joe Biden kormányzata – ahogy ezt Yellen pénzügyminiszter többször is részletesen kifejtette. Csakhogy sok állam épp arra építette adó politikáját, hogy alacsony társasági adóval csalogatja be a külföldi tőkét. Írország így vált kelta tigrissé, Luxemburgban pedig Jean-Claude Juncker korábbi kormányfő csábított be oly sok multit, hogy a kis államban az egy főre eső GDP azóta is messze az első helyen áll az Európai Unióban.

Írországban a társasági adó “csak” 12,5%. Ha ezt Biden javaslatára felemelik 21%-ra akkor nemcsakhogy dollár milliárdokat veszítene Írország , de sok jólfizetett munkahelyet is, mert a multik szélsebesen új székhely után néznének.

Paschal Donohoe pénzügyminiszternek kellene megoldania ezt a problémát , ő jelenleg az Eurogroup elnöke vagyis az eurozónában is szava van. A baj az, hogy az eurozónán illetve az Európai Unión belül is igen eltérőek az érdekek.

Kicsik kontra nagyok

A Der Spiegel arra hívja fel a figyelmet, hogy Németország , Franciaország vagy Olaszország üdvözli Biden elképzelését míg sok kis uniós tagállam kézzel lábbal tiltakozik ellene. A Spiegel régiónkból Szlovákiát említi , de Magyarország is ugyanebbe a csoportba tartozik.

Vajon képes lesz-e az EU összehangolni a különböző érdekeket, és azokat egyeztetni Biden elképzeléseivel?

Ursula von der Leyen asszony Brüsszel nevében azt igérte Biden elnöknek , hogy “újra energiával töltjük fel az atlanti kapcsolatokat”. Ez jól hangzik , de konkrét tartalommal nehéz lesz feltölteni , mert az érdekek annyira különböznek egymástól.

Régi trend megfordításáról van szó

Az elmúlt 40 év során a globális gazdaságban átlagosan 40%-ról 24%-ra csökkent a társasági adó. Párhuzamosan gyorsan növekedett az államadósság. A pénzügyminisztereknek mind nehezebb volt megtalálni a költségvetési egyensúlyt. Az USA-ban például a társasági adó csak a költségvetési bevételek 10%-át jelenti miközben a munkavállalók adója 80%-ot tesz ki!- írja a Der Spiegel.

A multik nem is titkolják: ott adóznak , ahol a legkevesebbet kell fizetni. A Facebook alelnöke , Sheryl Sandberg meg is írta vezető társainak : “azért választottuk Dublint európai székhelynek, hogy kihasználjuk az adó kedvezményeket”.

Brüsszel kiszámolta , hogy az Apple, amely ugyancsak Írországban könyveli el európai profitját , csak 0,005%-os adót fizetett! Ezért az EU 13 milliárd dollárt perel az Apple cégen adó elmaradás címen. Tim Cooke, Apple főnök szerint “ez csak politikai szemétkedés”, Írország is ellenáll Brüsszel kérésének , hogy szedje be az adó elmaradást.

Olaf Scholz német pénzügyminiszter maximálisan támogatja az amerikai elképzeléseket. Az USA és Németország számára azért fontos a 21%-os minimális adó , mert ezzel megakadályozhatnák a nagy cégeket , hogy adóparadicsomokba rejtsék el a profitjukat. Magyarországon 9%, Franciaországban 31% a társasági adó – ez a két szélsőség az Európai Unióban- jegyzi meg a Der Spiegel.

Hogy számol Yellen pénzügyminiszter?

A jövőben a multiknak a forgalmuk után ott kellene adózniuk, ahol a termékeiket eladták, és nem pedig ott, ahol a székhelyük van- többnyire egy adóparadicsomban. Ezt a rendszert elsősorban a digitális multik ellen találták ki (Amazon, Google, Apple, Facebook), de az USA ki akarja terjeszteni minden nagyvállalatra. Például a német autógyárakra vagy az LVMH-ra, arra a luxus cégre, melynek fő tulajdonosa és főnöke Európa leggazdagabb embere, Bernard Arnault.

Aki alacsony adókra épített, az veszíteni fog

Jeff Bezos, az Amazon fő tulajdonosa és főnöke, támogatásáról biztosította a Biden javaslatot. Kiszámolta ugyanis, hogy ki tudják gazdálkodni az adót, mert olyan dinamikusan nőnek a bevételeik. Azok az országok, melyek alacsony adókkal csábították a külföldi tőkét, mint Magyarország , Írország vagy Luxemburg nagyonis rosszul járhatnak.

Olaf Scholz pénzügyminiszter most azon dolgozik, hogy megakadályozza azt: az érintett államok egységes csoportot hozzanak létre , mely blokkolja a globális minimum adó elfogadását az Európai Unióban. A fő kérdés itt az, hogy mennyi is lenne ez a globális minimális társasági adó? Az amerikaiak által javasolt 21% a felső határ, az alsó pedig 14%, melyet az OECD írt bele a programjába.

A kérdés most az, hogy miután az USA meggyőzte Németországot a globális minimum társasági adó szükségességéről, vajon Berlin rá tudja-e venni a többi uniós tagállamot arra, hogy elfogadjanak egy olyan döntést, mely sokaknak komoly veszteséget okozhat – írja a Der Spiegel.

Jobb Magyarországon gyereket nevelni mint az USA-ban?

Magyarország a középmezőnyben. Az élen a skandinávok, az USA az utolsó előtti a listán! Csak Mexikót előzi meg… Ez derül ki az OECD felméréséből. A világ gazdag államait tömörítő szervezet szerint a legjobb hely gyerekeket nevelni Izland.

A szempontok: a biztonság, a megélhetési költségek, a boldogság, az egészségügy és az oktatás fejlettsége. Végül pedig: mennyit kell dolgozni a tisztes megélhetésért? A londoni Daily Mail ismertette az OECD felmérés eredményét.

Az első hat helyezett közül öt skandináv állam szerepel: Izland, Norvégia, Svédország, Finnország és Dánia. Csak Luxemburg ékelődik közéjük az ötödik helyen. Minthogy a biztonság szerepel az első helyen, ezért nem csoda, hogy az OECD felmérésben a skandinávok világelsők. És az sem, hogy az Egyesült Államok a sereghajtó Mexikóval egyetemben.

Magyarország megelőzi Svájcot, Angliát és az USA-t

A 35 OECD tagállam közül a 21-ik helyre került Magyarország, eggyel Lengyelország mögé. Más államok a régióban messze előttünk járnak: például Csehország, amely a 10-ik helyezéssel büszkélkedhet. Szlovénia pedig a 15-ik.

Érdekes, hogy Magyarországon kifejezetten rossz a biztonsági index. Mindössze 39 pontot kaptunk miközben a lengyelek például 80-at, de Románia is 62-őt. Persze az USA – 81 pontot ért el a biztonsági összehasonlításban.

Hol a boldogság mostanában?

Nem Magyarországon, ahol ez a mutató mindössze 39! Miközben Lengyelországban 58, Csehországban 79. A listavezető Izlandon 193, Dániában, amely az összesítésben hatodik, a boldogság tekintetében első 196 ponttal. Érdemes megemlíteni, hogy az egyetlen mínuszos ország boldogság tekintetében Dél Korea (-2) pedig ez a OECD egyik legsikeresebb gazdasága.

A megélhetési költségek tekintetében meglepően jól állunk: az OECD 50 ponttal értékelte Magyarország teljesítményét míg Lengyelország -27 és Svájc például -46.

A magyar egészségügy a legrosszabbak között

Nagyon gyenge pontszámot kapott e téren Magyarország: -144 a mutatónk! Románia vagy Bulgária még rosszabbul áll e téren: -240 illetve -219. Mexikó az abszolút mélypont mínusz 416-al!

Az egészségüggyel ellentétben az oktatást jónak értékeli az OECD Magyarországon: 422 pont a tisztes középmezőnyt jelenti e téren.

Mennyit kell dolgozni a tisztes megélhetésért?

Az OECD itt a munkavállalói jövedelmeket vizsgálta, melyekből levonta az adókat illetve hozzáadta az állami juttatásokat. Talán kissé meglepő módon, de itt Magyarország kifejezetten jól szerepel. 206 pontot kaptunk miközben a hollandok például csak 99-et, az írek pedig csak 15-öt! Nagy Britannia is csak 26 pontig jutott, de az igazán katasztrofális helyzetben a munkavállalók az Atlanti óceán túlsó partján vannak: az USA  -93, Mexikó -44 pontot kapott. Vagyis ebben a két országban állnak a legrosszabbul a munkavállalók. Ami azért is különösen kellemetlen, mert közben az újságban azt olvashatják: Jeff Bezos, az Amazon főnöke, a világ leggazdagabb embere egyetlen nap alatt 13 milliárd dollárral lett gazdagabb – hála a tőzsdei árfolyam emelkedésnek.

Ráadásul az USA-ban sokkal többet kell költeni a gyerekek nevelésére mint Európában: míg egy átlagos család a gyerekekre a jövedelmének csak a 4-10%-át fordítja  Skandináviában addig az USA-ban ez csaknem egyharmad (31,79%)! Az ok nyilvánvaló: míg a skandináv jóléti államokban a családokat az állam bőségesen támogatja a gyereknevelésben addig az Egyesült Államokban szinte minden költség a szülőket terheli. Ezért is végzett az USA az utolsó előtti helyen az OECD felmérésében – írja a Daily Mail.

Az ágyi poloska margójára: tényleg keveset költ az állam

Az OECD friss statisztikája is megerősíti: Magyarország nagyon keveset költ egészségügyre, s ennek 30 százalékát az emberek maguk finanszírozzák. Például a cseheknél alig több, mint ennek fel.

Afféle vészjelzésként száguld végig a nyilvánosságon (pontosabban annak egy részén), hogy az ország egy kiemelt intézményében, a Honvédkórházban ágyi poloska inváziója támad, tízesével csípve meg a személyzet tagjait. A hazai egészségügy állapotát igazolja vissza a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb, most megjelent 2018-as jelentése. A 36 országot tömörítő nemzetközi szervezet összehasonlító adatokkal tárja elénk, az országok kormányai mennyit áldoznak az egészségügyre.

A tavalyi számok megerősítik, hogy a magyar költségvetés nagyon kevés pénzt fordít erre a területre. A grafika a fejenkénti költést mutatja dollárban (az egyes országok közti árkülönbségeket kiegyenlítő vásárlóerő-paritáson), különválasztva az állami (plusz kötelező egészségbiztosítási) és a magánráfordításokat, kihagyva azonban a beruházásokat. Vagyis a közvetlen ellátási kiadásokat méri meg.

Forrás: OECD

Mint látható, messze a legtöbbet az Egyesült Államokban költötték tavaly, fejenként 10 586 dollárt, aminek csak 15,4 százalékát fedezték az önkéntes magánforrások. Az OECD átlaga 3992 dollár. Magyarország 2047 dollárt szánt erre a célra, aminek 29,7 százalékát az országlakosok fedezték adózott jövedelmükből (nem biztos, hogy ez a statisztikai adat még ma is megállja helyét).

A csehek majdnem ezer dollárral többet költöttek,

s ennek csak 17 százalékát fizették az emberek saját zsebből. Ez az arány Ausztriában ugyan 25 százalék, de ott a teljes kiadás fejenként 5400 dollár, tehát a miénkhez hasonló népességre több, mint négyezer dollárt fedez az állam és a kötelező biztosítás.

A bruttó hazai termék (GDP) arányában is nagyon le vagyunk maradva.

Mindössze 6,6 százalék megy erre a területre. Az OECD átlaga 8,8 százalék, az USA ebben is kimagaslik majdnem 17 százalékkal. A csehek 7,5 százalékot, az osztrákok 10,3-at szánnak az egészségügyre.

Engedtessék meg egy kis kitérő. A lista vége felé található Kína. Ha valaki (részben) megérteni kívánja az ázsiai óriás imponáló árverseny-képességét, elegendő megnéznie az egészségügyre fordított kiadásokat. A GDP-ből mindössze 5 százalékot költenek erre, ez fejenként 688 dollár, alig több, mint nálunk a magánzsebből fizetett összeg. A kormány ott 40 százalékot ráhagy a polgárokra. Ebbe a vetélkedésbe nem kéne beszállnunk.

Már csak 11 adóparadicsom maradt

0

Az EU Tanácsa, a Tőkepiaci Unió a mai napon úgy határozott, hogy törli Dominikát az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékéből.

Dominika végrehajtotta a kötelezettségvállalásait, és intézkedéseket hozott az EU által kifejezett aggályok kezelésére a pénzügyi információk automatikus cseréje területén. Ez konkrétan azt jelenti, hogy Dominika megtette a szükséges lépéseket az OECD kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló többoldalú egyezményének aláírása és megerősítése érdekében. Ez lehetővé tette Dominika törlését az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékéből.

Jelenleg tehát a nem együttműködő országok és területek jegyzékén már csak a következő 11 név szerepel: Amerikai Szamoa, Belize, Fidzsi, Guam, Marshall-szigetek, Omán, Szamoa, Trinidad és Tobago, Egyesült Arab Emírségek, Amerikai Virgin-szigetek és Vanuatu.

Az említett uniós jegyzék azoknak a folyamatos törekvéseknek a részét képezi, amelyek célja az adókikerülés megelőzése és a jó kormányzás elveinek előmozdítása, ideértve például az adózási átláthatóság és a méltányos adóztatás elvét, valamint az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni nemzetközi standardokat.

A jegyzék – amelyet első alkalommal 2017 decemberében állítottak össze – a Tanács által elfogadott következtetések I. mellékletében található. A Tanács 2019 márciusában – a folyamatban részt vevő harmadik országok és területek által tett kötelezettségvállalások végrehajtásának részletes vizsgálatát követően – felülvizsgálta a jegyzéket.

A nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékével kapcsolatos munka dinamikus folyamat. 2019 folyamán a Tanács továbbra is rendszeresen felül fogja vizsgálni a jegyzéket, de a tervek szerint 2020-tól már áttér az évente kétszer történő felülvizsgálatra.

Feljegyzés a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékének módosításáról, 2019. június

A Tanács weboldala az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékéről

A Tanács weboldala a magatartási kódexszel foglalkozó csoportról

Látogasson el honlapunkra!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK