OECD Archives » Független Hírügynökség

Kezdőlap Címkék OECD

Az USA egyelőre nem írja alá a globális adóegyezményt

2023-10-18

Az USA egyelőre nem írja alá a globális adóegyezményt – mondta a pénzügyminiszter Luxemburgban. Janet Yellen pénzügy- miniszter ötlete volt, hogy a világ 100 legnagyobb cége ott adózzon, ahol a profitját csinálja, és ne ott, ahol azt elszámolja az alacsonyabb adók miatt.

“Bár az egyezmény jelentős részében egyetértésre jutottunk, maradtak olyan pontok, melyek fontosak az Egyesült Államoknak és néhány más országnak, és ezeket egyelőre nem sikerült tisztázni, ezért a megállapodás a globális adóról átcsúszhat a jövő évre”

– jelentette ki hétfőn az USA pénzügyminisztere. Janet Yellen asszony erről Luxemburgban beszélt, ahol az Európai Unió pénzügyminisztereivel egyeztetett a globális pénzügyi helyzetről.

Yellen asszony bejelentése nagy csapás az OECD-nek, amely az év végéig tető alá akarta hozni az egyezményt, de ez szemmel láthatóan nem sikerült. Miért nem? Mert legkevesebb 30 olyan államnak egyetértésre kellett volna jutnia, ahol a világgazdaság 100 legnagyobb cége be van jegyezve.

Az USA szerepe meghatározó ezen a téren hiszen az „adóturizmus” elsősorban a nagy amerikai high tech cégeket: Amazon, Apple, Google, Meta, Microsoft jellemzi.

Az Egyesült Államokban nincs egyetértés ezen a téren sem, ezért Yellen asszony további kéthónapos konzultációt tart szükségesnek az üzleti világgal és a washingtoni kongresszussal. Csakhogy ez a konzultációs időszak elhúzódhat hiszen az Egyesült Államokban már javában zajlik a választási kampány, ezért bármiféle konszenzus kialakítása illúziónak látszik.

Mindenki magáért

Ha nincs globális egyezmény, akkor sok ország megkezdheti a nagy amerikai high tech cégek megadóztatását nemzeti keretek között vagy esetleg az Európai Unió szintjén. Ha ez bekövetkezne, akkor az USA arra rögtön reagálna, és kialakulhatna egy adóháború Washington és Brüsszel illetve az uniós tagállamok között.

Az OECD eredeti elképzelése az volt, hogy a 138 tagállam, mely elvben elfogadta a globális adóegyezményt, még az idén alá is írja azt.

Ennek eredményeképp már 2024. január elsejétől életbe léphetett volna a globális 15%-os társasági adó. Yellen asszony és sok más pénzügyminiszter ebből akarta feltölteni az államkasszát, amely az Egyesült Államokban is nagyon rá van szorulva minden adódollárra hiszen az államadósság meghaladta az éves GDP 100%-át.

Mihez kezdenek az Európai Unió tagállamai ezután?

Elvben azt vállalták, hogy minden tagállam meghozza a maga adótörvényét a 15%-os globális társasági adóról – emlékeztet a brüsszeli Politico arra utalva, hogy az érintett cégek sikeres lobbizása kitolja a határidőt, és ily módon dollármilliárdokat spórolhatnak meg az “adó turizmussal”.

Orbán kétségbeesetten próbálja meg elterelni a figyelmet a romló életszínvonalról

Polonius

2023-07-17

Orbán kétségbeesetten próbálja meg elterelni a figyelmet a romló életszínvonalról

Miközben a magyar infláció és a magyar reálbér csökkenés rekorder nemcsak a 27 tagú Európai Unióban, de a 38 tagállamból álló OECD-ben is, mi a magyar miniszterelnök három népámító jelszava? No migration, no war, no gender vagyis a migráció, az ukrajnai háború és az LMBTQ ügyek, melyekben a magyar közvélemény többsége mögötte áll.

A lakosság legfőbb gondja távolról sem a „no migration, no war, no gender”, hanem a megélhetés, amely mélységesen mély válságban van Magyarországon, ahol a reálbérek több mint 15%-kal csökkentek egyetlen év alatt!

Orbán az etnikai nacionalista és a xenofób kártyát játssza ki – írja a Social Europe folyóiratban Gabriela Greilinger, aki az egykori Habsburg monarchia államaival foglalkozik.

Orbán – Lengyelországgal együtt – megkontrázta az Európai Unió migrációs csomagtervét. A szélsőjobboldal sok más uniós tagállamban is hasonló elveket vall mint Orbán – hangsúlyozza a szerző, ezért a baloldali és liberális erőknek valamiféle hatékony ellen narratívát kellene kidolgozniuk a közelgő uniós parlamenti választásokra.

Lássunk át Orbán ködfüggönyén!

Ezt javasolja Kováts Eszter ugyancsak a Social Europe portálon. Arra a nyilvánvaló igyekezetre mutat rá, hogy

“miközben az infláció rekordokat döntöget, a magyar kormány igyekszik elterelni erről a figyelmet, és a Nyugaton folyó kulturális háborúkról beszélni.”

A szerző hangsúlyozza, hogy az Orbán kormány “a hanyatló Nyugatról beszél.”

Ondrej Slacalek cseh politológus felidézte Vaclav Belohradsky cseh-olasz filozófus gondolatát “a metropolisz provincializmusáról”. Mit ért ezen? Azt, hogy az Egyesült Államok a saját pillanatnyi normáit univerzális érvényűnek tekinti, és terjeszteni próbálja meg mindenütt.

“Az észak amerikai és nyugat európai értelmiségieknek és politikusoknak erőfeszítéseket kellene tenniük, hogy megértsék Kelet Európát. Így nem eshetnek bele abba a csapdába, melyet számukra állítanak az autokraták Kelet Európában”

– írja Kováts Eszter.

Kovács megfeledkezik arról, hogy megélhetési válság nemcsak Kelet Európában van. Bár az infláció jóval alacsonyabb az Egyesült Államokban és Nyugat Európában, az elégedetlenség ott is nagyon komoly politikai tényező. Olaszországban, Finnországban és Svédországban már kormányra jutott a jobboldali-szélsőjobboldali koalíció, nagy valószínűséggel ez következik be Spanyolországban is. Hollandiában megbukott Orbán ellenfele, Rutte miniszterelnök kiszáll a politikából. Németországban a kormánykoalíció népszerűsége a mélyponton, nyomul előre az Alternative für Deutschland. Ausztriában erősödik a Szabadságpárt. Lengyelországban a konzervatív koalíció, amely Orbán ideológiai szövetségese, és csak az ukrajnai háború miatt bírálja a magyar kormányt, jó eséllyel a választások után tovább folytathatja a kormányzást.

Orbán Viktor abban bízik, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba, az Európai Parlamentben pedig megerősödnek a szélsőjobboldali pártok. Az uniós tagállamokban hatalomra jutó kormányok pedig olyan uniós biztosokat jelölnek majd, akik elnézőbbek lesznek a magyar kormány illiberális gyakorlata iránt. Orbánnak ugyanis szüksége van az uniós eurómilliárdokra, mert azok nélkül hosszú távon nem tudja működtetni rendszerét.

Orbán mindenáron meg akarja szerezni az uniós eurómilliárdokat, és számára a kultúrharc csak ködfüggöny, amely eltakarja a mohó pénzvágyat. Jelenleg ugyanis egyre kevesebbet lehet lopni, mert nincs miből. A kultúrharc mint fügefalevél nem sokáig takargathatja az általános pénzhiányt. Orbánnak a semmiből egy új világot kellene teremtenie, de a politikában eddig ez senkinek sem sikerült …

Óriási reálbér csökkenés Magyarországon

Kenderessy Milán

2023-07-14

Az OECD friss jelentése szerint 15,8%-kal érnek kevesebbet a munkabérek az idén mint tavaly! Ez negatív rekord a 38 tagállam között, melyek között a legfejlettebbek éppúgy megtalálhatóak mint a Magyarországhoz hasonló feltörekvő államok.

A globális gazdaság nehéz helyzetét mutatja, hogy majdnem mindenütt csökkent a reálbér vagyis az árak gyorsabban nőttek mint a bérek, de az OECD átlag “csak” 3,8% vagyis a magyarnak körülbelül az egynegyede!

Reálbér növekedést mindössze Izrael, Costa Rica, Belgium és Hollandia produkált az OECD tagállamai közül, ahol azonban vigyáztak arra, hogy a minimálbér megőrizze az értékét hiszen közgazdasági alaptétel: az infláció a szegények adója.

Orbán pácban

A Brüsszelből nem érkező eurómilliárdok miatt a magyar miniszterelnök nem tudja megvédeni az életszínvonalat pedig ez a nemzeti együttműködés rendszerének politikai és gazdasági alapja.

A legszegényebb rétegek szavaznak Orbán Viktorra abban a reményben, hogy megőrzi, sőt talán végtelenül szerény mértékben, de emeli is botrányosan alacsony életszínvonalukat. Most erre Orbán Viktornak nincs egy vasa sem. Sőt, kénytelen eladósítani az országot, hogy pénzhez jusson, mert az Európai Uniótól nem kap pénzt, a kínaiak pedig közölték: kölcsönt csak piaci áron!

Az életszínvonal csökkenés azért nagyon veszélyes a nemzeti együttműködés rendszere számára, mert közben Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei szépen gyarapodnak.

Ez eddig is így volt, de amíg a miniszterelnök garantálni tudta szegény választóinak életszínvonalát, azok beletörődtek abba, hogy “ott fent lopnak”. Magyarországon ez különben is évszázados tapasztalat éppúgy mint a régió többi hasonló országában. Ameddig a választópolgár is kap valamit, addig engedelmesen leszavaz arra a kézre, amely olykor odavet neki valamit.

De hogyha nem kap semmit miközben “ott fenn tovább lopnak”, akkor baj van.

Orbán rendszere alapjaiban remeghet meg. A miniszterelnök állítólag már el is engedte a jövő évi önkormányzati és európai választásokat mondván azok politikailag nem érik meg, hogy pénzt költsön rá a hatalom. Az országos választás pedig messze van.

A miniszterelnök hűséges ellenzéke pompásan betölti azt a szerepet, melyet Orbán Viktor kijelölt neki: piackonform reformmal fenyegetőzik. A rezsicsökkentés megszüntetésével, és a piaci árak igazságának megvalósításával. A magyar jövedelmek mellett ez valóságos katasztrófát jelentene a családok többségének. Ezért Rogán Antal mindenre elszánt propaganda csapata vígan előadhatja a “mi vagyunk a kisebbik rossz” narratívát, mert a hatalom tudja: a Bokros csomag emlegetésétől is végig fut a hideg az emberek hátán.

A magyar elit szellemi impotenciája a gyakorlatban mutatja fel eredményét: az életszínvonal csökkenés ellenére nyugodtan ül a hatalom a süllyedő hajó fedélzetén hiszen az ellenzék többségének elképzelése sincsen arról, hogy mégis mit lehetne tenni az ellen, hogy a szánalmasan alacsony életszínvonal tovább csökkenjen Magyarországon.

Elég négy napot dolgozni egy héten?

Polonius

2023-02-23

Nagy Britanniában sikerrel zárult a kísérleti program, melynek keretében szerdát szabadnapnak nyilvánították. A 61 cégből 56 ezért továbbra is kitart a négynapos munkahét mellett.

A baj csak az, hogy Nagy Britannia sereghajtó a munkatermelékenység növekedésében a G7 országok között.

“Jók az eredmények: nincs pontos kimutatás a munkatermelékenységről, mert annyira sokféle cég vett részt a kísérleti programban, de nőtt az üzleti eredmény, a dolgozók kevésbé fáradtak el egy négynapos munkahét során, és saját bevallásuk szerint jobb teljesítményt produkáltak a rövidebb munkaidő alatt mint az ötnapos munkahét során”
– értékelte a kísérleti programot a BBC tudósítójának a Boston College kutatója.

Juliet Schor elmondta azt is, hogy a 61 cég, amely részt vett a kísérleti programban, úgy nyilatkozott, hogy elégedett az üzleti eredménnyel, de számokat csak 23 közölt. A számokból pedig az derült ki, hogy a munkatermelékenység nőtt hiszen ugyanolyan eredményt értek el négy nap alatt mint korábban a hosszabb munkahéten.”

Hogyan működik mindez a gyakorlatban?

A környezetvédelmi tanácsadással foglalkozó Tyler Grange ügyvezető igazgatója nem tagadja, hogy kezdetben maguk se tudták: mi sül ki az egészből? Simon Ursell elmondta, hogy nem akarták ugyanazt csinálni négy nap alatt mint amit korábban az ötnapos munkahéten hanem változtattak a rendszeren. Megszüntettek például sok értekezletet, amelynek a hasznossága eléggé kérdéses volt. Csökkentették az üzleti utak számát a féléves kísérlet során. Az adminisztrációt is korszerűsítették. Kiderült: ”ha az emberek ilyen hihetetlenül komoly ösztönzést kapnak mint a szabadnap, akkor mindent meg is tesznek azért, hogy az új rendszer jól és hatékonyan működjön.”

Az eredmény: 2%-kal nőtt a teljesítmény a korábbi időszakhoz képest vagyis négy nap alatt többet produkáltak mint az ötnapos munkahéten. A munkatársak jóval elégedettebbek mint korábban, kétharmaddal csökkent az igazolatlan távolmaradás, és egyre másra kapják a szakmai életrajzokat, mert olyan sokan akarnak náluk dolgozni. Itt marad is a négynapos munkahét a kísérleti program lejárta után is. Másutt még haboznak.

Kétségek

A Citizens Advice jótékonysági szervezet nem tér át a négynapos munkahétre annak ellenére, hogy az eredmények itt is jók voltak.

“Ez az új rendszer abszolút mértékben jól működött a legtöbb területen, de nem mindenütt”

– hangsúlyozta a jótékonysági szervezet vezetője.

Allison Dunn arra utalt, hogy a megélhetési válság idején nagy a nyomás a jótékonysági szervezeteken Nagy Britanniában. Olyan sokan fordulnak hozzájuk, hogy a kísérleti program idején kénytelenek voltak új munkatársakat felvenni, mert a szabadnap miatt nem volt elég munkatárs, aki fogadja az ügyfeleket a központokban. A plusz személyzet többlet költséget jelent. Ezt ellensúlyozhatja az, hogy csökkennek a képzés költségei, mert a munkatársak jobban ragaszkodnak a céghez, de ezt még meg kell vizsgálni. Áprilisra készül el a költségelemzés, és akkor dönthetnek a négynapos munkahétről ennél a szervezetnél.

A baj az, hogy a munkatermelékenység Nagy Britanniában csak nagyon szerény mértékben növekszik a nagy pénzügyi válság – 2008 – óta: évente mindössze 0,3% az emelkedés.
A G7 országok esetében ez 0,9% vagyis a brit növekedés háromszorosa – írja az OECD ezzel kapcsolatos jelentése. Az USA-ban az éves növekedés a munkatermelékenységben 1,2% vagyis Nagy Britannia jócskán le van maradva ezen a téren.

“Globális recesszió felé tartunk”

2022-10-04

A világkereskedelmi szervezet (WTO) főnökasszonya szerint ezt elsősorban az energia és az élelmiszer válság okozza“A mutatók rosszak, globális recesszió felé tartunk” – hangsúlyozta Ngozi Okonjo-Iweala vezérigazgató, aki ezzel csatlakozott a pesszimista kórushoz.

Legutóbb a Párizsban működő OECD módosította lefelé az előrejelzését – írja a Bloomberg. A WTO utolsó kereskedelmi konjunktúra indexe, melyet áprilisban publikáltak, a korábbi 4,7%-ról 3%-ra rontotta az idei értéket. A következő előrejelzés a jövő hónapban várható. Mindenki arra számít, hogy még ezt is lefelé módosítják.

Ngozi Okonjo-Iweala asszony, a WTO első afrikai vezetője, leginkább az élelmezési válság miatt aggódik.

“Nagyon fontos számomra az élelmiszer biztonság. Ez pedig az energia válsággal együtt jelentősen romlott az ukrajnai háború kezdete óta.”

Elkerülhető-e a globális válság? Az Oxford Economics kutatási igazgatója, Ben May szerint igen.

Lesz recesszió, de nem mindenütt

1980 óta az USA minden visszaesése globális negatív hullámot indított el. Most viszont csak szerény mértékű recesszió várható az Egyesült Államokban, ezért a világ egyes részei megúszhatják a visszaesést. Mindenekelőtt az ázsiai – csendes óceáni térségről van szó. Két mínuszos negyedév jelenti a recessziót, és ez valószínűleg bekövetkezik Észak Amerikában és Európában, de az ázsiai – csendes-óceáni térségben nem.

A legutóbbi 9 visszaesés a fejlett országokban csak öt alkalommal okozott globális recessziót.

Ha az USA prüszköl, akkor az egész világ megfázik – tartja a régi mondás, és ebben van igazság, de most enyhe lesz a recesszió mind az USA-ban mind pedig a többi G7 országban. Jelenleg nem sebezhetőek különösebben a G7 államok, és nincsenek bennük nagy egyensúlyi problémák, de kockázatok természetesen vannak főként Európában, ahol a leválás az orosz gázról időbe kerül. Mindez csökkentheti a vállalkozások és a családok bevételeit az európai országokban. Ha pedig az európai kormányok az eddiginél jelentősebb támogatást nyújtanak az energiaválság terheinek elviselésére a gazdaságnak és a családoknak, akkor nagy mértékben csökkenhet a globális recesszió veszélye – állítja az Oxford Economics kutatási igazgatója.

Jövőre növekedés várható az eurozónában

0,9%-os GDP emelkedés lesz 2023-ban – jósolta Christine Lagarde asszony, aki az Európai Parlament szakbizottsága előtt vázolta fel a helyzetet. Szerinte lesz technikai recesszió vagyis két rossz negyedév a tél folyamán, de ettől még nem áll le a növekedés jövőre. Van persze forgatókönyve az Európai Központi Banknak arra is, hogy nem lesz növekedés jövőre: ez mínusz 0,9%-al számol.

“Szerintem valahol a kettő között lehet a valós eredmény”

– jövendölte Christine Lagarde asszony, az Európai Központi Bank elnöke.

Nem lesz semmi a globális minimum adóból?

Polonius

2022-05-30

Nem lesz semmi a globális minimum adóból?

2024-re halasztják a globális minimum adó bevezetését. Yellen amerikai pénzügyminiszter ötletét az OECD dolgozta ki. Eszerint a multik 15%-os minimum adót fizetnének. Eddig a multik ott adóztak, ahol a legkisebb volt az adókulcs.

„Nehéz tárgyalások folytak” – mondta az OECD főtitkára Davosban a világgazdasági fórumon, ahol bejelentette: 2023-ban nem vezetik be a globális minimum adót – ahogy tervezték. Erre legkorábban 2024-ben kerülhet sor. Mathias Corman főtitkár hangsúlyozta, hogy ennek ellenére optimista: bevezetik majd a globális minimum adót, és a multik ott adóznak majd, ahol a forgalmuk a profitot termeli.

Mások Davosban úgy nyilatkoztak, hogy a globális minimum adóból lehet, hogy nem lesz semmi.

„A globális adó egyezmény jól hangzik, de igen nehezen megvalósítható”

– mondta erről a Guardian tudósítójának a Carlyle csoport társelnöke , David Rubenstein dollár milliárdos befektető.

Az OECD főtitkár által történelminek nevezett globális adó egyezmény két részből áll. Az első azt szabályozza, hogy a multik ott adózzanak, ahol a profitot termelik ne pedig valamilyen adóparadicsomban. A második rész pedig 15%-os globális minimum adó kivetését jelenti a globálisan működő óriás cégekre.

Ellenállás

Az Egyesült Államokban a republikánusok ellenzik a globális adózást. Jelenleg a washingtoni szenátusban a demokratáknak minimális többségük van, de ezt elveszíthetik a novemberi választásokon. Akkor pedig a szenátus blokkolhatja a globális minimum adót.

Corman OECD főtitkár azzal érvelt Davosban a globális minimum adó mellett, hogy a multik ezzel még mindíg jobban járnának mint hogyha az érintett országok a maguk hatáskörében kezdenék el adóztatni őket.

A lengyel kormány is megpróbálja fúrni a globális minimum adót. Yellen amerikai pénzügyminiszter utalt arra, hogy ez a vita nem a globális minimum adóról szól hanem Brüsszel és Varsó viszonyáról. A lengyel kormány ilyen módon akar hozzájutni azokhoz az eurómilliárdokhoz, melyeket az Európai Unió visszatart a jogállami viták miatt. Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter optimistán nyilatkozott: szerinte a probléma megoldódik még a francia elnökség idején vagyis az első félévben.

Választás kontra költségvetési szigor

Kenderessy Milán

2021-12-02

A Párizsban működő OECD szerint, melynek Magyarország is tagja, a GDP az idén 6,9%-al, jövőre pedig 5%-al növekedne. Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy a magyar gazdaság – a világ legtöbb országához hasonlóan – 2020-ban mínuszban volt. 2023-ban 3%-os GDP növekedés várható, ez tisztes eredmény, de a felzárkózáshoz az unió átlagához kevés. 2023-ban 4% lesz az infláció, ez viszont magasabb mint amilyenre az euró övezet számíthat.

Korábban export orientált volt a növekedés, de ez a pandémia miatt megváltozott: manapság a húzóerőt a belső fogyasztás jelenti. Csakhogy éppenséggel ez gerjeszti az inflációt is, melyet az OECD szakértői túlságosan magasnak tartanak. Először a szolgáltatások árai kezdtek emelkedni, majd ezután az iparcikkek következtek. Végül pedig az energia áremelkedés fokozta az inflációt.

Érdekes módon az OECD nem hangsúlyozta az élelmiszer árak emelkedését pedig a kiskeresetű rétegek számára talán ez a legfájdalmasabb a gyógyszerek árának növekedése mellett.

Költségvetési szigor kellene

Költségvetési szigort javasolnak az OECD szakértői, akik nem gondoltak arra, hogy jövő tavasszal választások lesznek Magyarországon. Miután óriási a tét a hatalom számára, a szigorítás szóba sem jöhet. Sőt, tovább öntik a pénzt a piacra hiszen jövő január elsejétől 20%-al növekszenek a minimál bérek, ez pedig elindíthat egy bérinflációt. Orbán Viktor igyekszik megvenni a választókat, ezértbeveti az adóvisszatéritést, megérkezik a tizenharmadik havi nyugdíj pontosan a választások előtt. Ez mind árfelhajtó tényező éppúgy mint a forint állandó leértékelése, amely szerves része a magyar kormány gazdaságpolitikájának. Ha így nézzük, akkor a 6%-os inflációs előrejelzés még kevésnek is tűnik. Csakhát a nyugdíjak emelését a kormány a hivatalos magyar jóslathoz köti – szisztematikusan alábecsülve azt. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyan felvetette, hogy a költségvetés felülvizsgálatának ötlete felmerült, de kérdés, hogy Orbán Viktor megkockáztat-e egy korrekciót a választások előtt hiszen ott úgy akar feltűnni mint akinek megint mindig mindenben igaza volt és van!…

Adóparadicsomok az Európai Unióban is vannak

Kenderessy Milán

2021-11-23

Adóparadicsomok az Európai Unióban is vannak

25 éve küzd az Európai Unió az európai adóparadicsomok ellen – igen mérsékelt sikerrel. Miért lehet euró milliókat eltitkolni az adóhivatal elől? Erről kérdezte a Der Spiegel a Leideni egyetem tanárát, aki negyedszázada kutatja ezt a témát.

„Nincs transzparencia! Az a bizottság, amelyet az Európai Unió e célból létrehozott, zárt ajtók mögött ülésezik, és a vizsgálatai titkosak. Én megpróbáltam ezen változtatni. 2500 eddig titkosan kezelt dokumentumot vizsgáltam meg” – mondja Martijn Nouwen közgazdász professzor, aki arra jött rá, hogy „amint a bizottság felfedezett egy adóelkerülési eljárást az Európai Unióban, abban a pillanatban a leleményes adótanácsadók újabb kiskaput találtak – elsősorban Luxemburgban, Hollandiában és Cipruson.

„Az úgynevezett levélszekrény társaságok adózása még sokhelyütt nincsen megoldva”

– hangsúlyozza a szakértő azokra a cégekre utalva, amelyek egy államban csakis azért jelentik be magukat, mert ott alacsonyabb a társasági adó.

„A kis államok a szokásos gyanúsítottak: Ciprus és Málta, de azután jönnek a Benelux országok. Ezek az államok ott akadályozták az uniós adócsoport munkáját, ahol csak tudták. De nemcsak a kicsikről van szó: Németország nem hajlandó a mai napig közzétenni azt, hogy a multik milyen adókedvezményeket kapnak az Európai Unió legerősebb államában. Az ok: a tartományok nem kívánják ezt. Nagy Britannia védelmezi Guernsey és Jersey különleges adó jogait.”

Mit csinálnak az uniós pénzügyminiszterek?

„Ők is létrehoztak egy csoportot, amely ezt a problémát úgy rendezte, hogy a tagállamok közben megőrizhessék a szuverenitásukat, amelyhez nagyon ragaszkodnak. Az érdekes az, hogy létrehoztak egy rendszert, de 2003 óta rá se néznek erre. Még akkor sem, ha komoly adócsalás lehetősége forgott fenn.

Ennek az az egyik oka, hogy az adócsalások annyira rafinálttá váltak, hogy a pénzügyminisztériumok szakértői sem mindig értik meg azokat. A másik ok, és nyilvánvalóan ez a fontosabb: a tagállamok el akarták kerülni a vitákat. Végül is rengeteg vita volt mindig az Európai Unióban, és az adócsalások ügyét úgy ítélték meg, hogy emiatt nem érdemes háborúzni.”

Lehet-e ezen változtatni?

„Lehet és kell is. Egyrészt növelni kell a transzparenciát és a demokratikus legitimitást. Az adócsoportnak szüksége van egy politikus elnökre, aki tartja a kapcsolatot a pénzügyminiszterekkel illetve az olyan nemzetközi szervezetekkel mint az OECD. Jó lenne, ha ez az új főnök részt vehetne a pénzügyminiszterek tanácskozásain. Végül nagyon fontos, hogy a pénzügyminiszterek megvitassák a tagállamok közötti adóverseny ügyét, és megnevezzék azokat a tagállamokat, melyek megsértik az uniós előírásokat.

Mindehhez nyilvánvalóan elsősorban transzparencia kell” – hangsúlyozta a Leideni egyetem tanára.

Hat százalékkal növekszik a magyar gazdaság?

Polonius

2021-07-12

Hat százalékkal növekszik a magyar gazdaság?

Viktor Ursulára vár: a brüsszeli bizottság elnökasszonya személyesen adja át a pénzes borítékot a tagállamok vezetőinek. Már csütörtökre várták Ursula von der Leyent, de egyelőre nem jön.

Az Európai Parlamentben négy frakció is azt követelte a Brüsszeli Bizottságtól: ne adjon pénzt a magyar kormánynak amíg az vissza nem vonja a pedofil törvényt, amely a melegeket is érinti – minden alap nélkül.

Orbán nem hátrál és egyelőre nem kap pénzt.

Pénzügyminisztere, aki az Origonak nyilatkozott, igyekszik megnyugtatni a közvéleményt: ha egyetlen cent sem érkezik Brüsszelből, akkor is több mint 6%-al növekszik a magyar gazdaság idén – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. Aki azután elismeri, hogy másfél év kell a pandémia válság leküzdésére.

Mi lesz az inflációval?

Ez a jegybank dolga – passzolja át a felelősséget a pénzügyminiszter vetélytársának, Matolcsy Györgynek. Aki már meg is kezdte a banki kamatláb emelését, de az infláció nem lanyhul. Túllépett az 5%-on. Varga Mihály szerint csak szezonális jelenségről van szó, az éves infláció Magyarországon szerinte nem haladja majd meg a 4,2%-ot. Ebben sokan kételkedhetnek különösen, mert

az infláció globális jelenség vagyis aligha valószínű, hogy megáll a magyar határnál.

Globális adó ügyben a magyar kormány szembemegy a világgal

Legutóbb a G20 államok bólintottak rá Biden elnök globális társasági adó javaslatára, amely minimum 15%-ban határozza meg a társasági adót. Magyarországon ez jelenleg 9%. Az OECD adó elképzelését 130 állam támogatja, de vannak ellenzői is – köztük Magyarország.

„Az ügy kapcsán a napokban egyeztettünk lengyel kollégámmal, de Írország, Ciprus és Észtország is szövetségesünk az EU-ban. Magyarország nem támogat semmilyen adóemelést, különösen ezt nem, amely vaskos versenyhátrányt jelent nemcsak nekünk, hanem a nálunk működő külföldi cégeknek is. A kérdésben csakis a magyar érdeket tudjuk képviselni, és ez akkoris így lesz, ha az amerikai elnök javaslatával kell szembemennünk!” – mondta Varga Mihály az Origonak.

A közszolgálati német Deutsche Welle ezzel kapcsolatban azt írta, hogy a renitens uniós államok előbb vagy utóbb elfogadják majd a globális társasági adó minimumot – különben szankciókkal kell szembenézniük.

A magyar kormány tehát szembekerülhet mind az USA-val mind Brüsszellel. Nem csoda, hogy Matolcsy György, a jegybank vezére attól tart, hogy a forintot erőteljes nemzetközi támadás érheti a közeli jövőben.

A magyar kormány nem támogatja a globális minimál adót

Polonius

2021-06-27

A magyar kormány nem támogatja a globális minimál adót

A magyar pénzügyminiszter közölte, hogy részt vesznek az erről szóló tárgyalásokon: az Európai Unióban kedden egyeztették a különböző elképzeléseket, de semmiképp sem támogatják a társasági adó felemelését minimum 15%-ra, ahogy azt Biden amerikai elnök javasolta. Az európai nagyhatalmak – Németország, Franciaország, Olaszország – egyetértenek az amerikai javaslattal. Abban bíznak, hogy a hónap végéig megszülethet a tervezet a globális minimum adóról.

Varga Mihály Svájc pénzügyminiszterével találkozva megerősítette, hogy nem támogatják a globális minimum adót. Ez ugyanis Magyarországon jelentős adóemelést jelentene: jelenleg a társasági adó nálunk csak 9%! A magyar pénzügyminiszter kifejtette, hogy a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, és abban hisz, hogy az adó verseny hasznos a globális gazdaság szempontjából.

A G7 pénzügyminiszterei támogatták az amerikai tervet, de sok uniós állam ellenzi azt. Írország, ahol csak 12,5% a társasági adó, szembenállt az amerikai javaslattal. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter felhívta ír kollégáját és valamivel megzsarolhatta őt, mert utána úgy nyilatkozott, hogy Írország elfogadja a globális minimum adót.

Júliusban üléseznek majd a G20 pénzügyminiszterei, akik közül sokan ellenzik az amerikai elképzelést. A kínaiak kerek-perec kijelentették, hogy számukra az elfogadhatatlan. Majd hozzátették: elmúltak azok az idők amikor a gazdag államok egy kis csoportja meghatározhatta a globális gazdaság szabály rendszerét!

Az USA nem is számít világméretű adó reformra viszont az OECD keretében igen. Ez a szervezet a Marshall segély koordinálására jött létre, és a nyugati világ fejlett államai tartoznak ide. A kilencvenes években Magyarország is belépett. Ezért, ha makacskodik, akkor a magyar pénzügyminiszter is számíthat Yellen amerikai pénzügyminiszter telefonjára…

12 3 1. oldal a 3-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Címke: OECD

Az USA egyelőre nem írja alá a globális adóegyezményt – mondta a pénzügyminiszter Luxemburgban. Janet Yellen pénzügy- miniszter ötlete volt, hogy a világ 100 legnagyobb cége ott adózzon, ahol a profitját csinálja, és ne ott, ahol azt elszámolja az alacsonyabb adók miatt.

“Bár az egyezmény jelentős részében egyetértésre jutottunk, maradtak olyan pontok, melyek fontosak az Egyesült Államoknak és néhány más országnak, és ezeket egyelőre nem sikerült tisztázni, ezért a megállapodás a globális adóról átcsúszhat a jövő évre”

Az USA szerepe meghatározó ezen a téren hiszen az „adóturizmus” elsősorban a nagy amerikai high tech cégeket: Amazon, Apple, Google, Meta, Microsoft jellemzi.

Mindenki magáért

Mihez kezdenek az Európai Unió tagállamai ezután?

Lássunk át Orbán ködfüggönyén!

“Az észak amerikai és nyugat európai értelmiségieknek és politikusoknak erőfeszítéseket kellene tenniük, hogy megértsék Kelet Európát. Így nem eshetnek bele abba a csapdába, melyet számukra állítanak az autokraták Kelet Európában”

Az OECD friss jelentése szerint 15,8%-kal érnek kevesebbet a munkabérek az idén mint tavaly! Ez negatív rekord a 38 tagállam között, melyek között a legfejlettebbek éppúgy megtalálhatóak mint a Magyarországhoz hasonló feltörekvő államok.

Orbán pácban

A Brüsszelből nem érkező eurómilliárdok miatt a magyar miniszterelnök nem tudja megvédeni az életszínvonalat pedig ez a nemzeti együttműködés rendszerének politikai és gazdasági alapja.

Nagy Britanniában sikerrel zárult a kísérleti program, melynek keretében szerdát szabadnapnak nyilvánították. A 61 cégből 56 ezért továbbra is kitart a négynapos munkahét mellett.

Hogyan működik mindez a gyakorlatban?

Kétségek

A világkereskedelmi szervezet (WTO) főnökasszonya szerint ezt elsősorban az energia és az élelmiszer válság okozza“A mutatók rosszak, globális recesszió felé tartunk” – hangsúlyozta Ngozi Okonjo-Iweala vezérigazgató, aki ezzel csatlakozott a pesszimista kórushoz.

Lesz recesszió, de nem mindenütt

A legutóbbi 9 visszaesés a fejlett országokban csak öt alkalommal okozott globális recessziót.

Jövőre növekedés várható az eurozónában

2024-re halasztják a globális minimum adó bevezetését. Yellen amerikai pénzügyminiszter ötletét az OECD dolgozta ki. Eszerint a multik 15%-os minimum adót fizetnének. Eddig a multik ott adóztak, ahol a legkisebb volt az adókulcs.

Ellenállás

Költségvetési szigor kellene

25 éve küzd az Európai Unió az európai adóparadicsomok ellen – igen mérsékelt sikerrel. Miért lehet euró milliókat eltitkolni az adóhivatal elől? Erről kérdezte a Der Spiegel a Leideni egyetem tanárát, aki negyedszázada kutatja ezt a témát.

Mit csinálnak az uniós pénzügyminiszterek?

Lehet-e ezen változtatni?

Viktor Ursulára vár: a brüsszeli bizottság elnökasszonya személyesen adja át a pénzes borítékot a tagállamok vezetőinek. Már csütörtökre várták Ursula von der Leyent, de egyelőre nem jön.

Mi lesz az inflációval?

Globális adó ügyben a magyar kormány szembemegy a világgal

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA