Kezdőlap Címkék Komáromi Zoltán

Címke: Komáromi Zoltán

KOMÁROMI UDVARIAS

Néhány napja Barkóczi Balázs, a DK szóvivője, egyben képviselőjelölt-jelöltje a biztosan nyerhető rákospalotai választókerületben, volt az ATV reggeli műsorában a kétszereplős első blokk egyik szereplője. (A másik a jobbikos Rig Lajos, ami külön érdekessé teszi a továbbiakat.)

Az ATV műsorvezetői ebben a blokkban rendszeresen arra kérdeznek rá, amiről a meghívottak maguk is szívesen beszélnek, például mert a megelőző napokban maguk is sajtótájékoztatót tartottak. Így történt ezúttal is, Barkóczi pedig készségesen beszélt:

„A saját választókerületemben, XV. kerületben és Újpesten 14-ben bezárták az Árpád-kórházat, 15-ben megszüntették a Károlyi-kórházban, Újpesten az aktív betegellátást. Most Déri Tibor polgármester úr javaslatára és a körzet országgyűlési képviselőinek és polgármestereinek támogatásával van egy megvalósíthatósági előtanulmány egy új újpesti kórházra, 15 milliárd forintba kerülne. Most a héten Varju László kollégámmal és szintén Klárával tartottunk egy sajtótájékoztatót. Lesz új kórháza, aktív ellátást biztosító kórháza Újpestnek. 15 milliárd forint, ezt szeretném hangsúlyozni. Miközben a hazug közmédiára évente 100 milliárd forintot költünk, miközben a Pénzügyminisztérium költöztetése 22 milliárd forintba kerül, itt 180 ezer ember a két kerületben és másfélmillió ember az agglomerációban nem jut normális aktív ellátáshoz.”

A műsorvezető közbekérdezett: „Ez egy centrumkórház lenne, vagy kis kórház? Ez a nagy kérdés.

Tegnap is elhangzott itt Komáromi Zoltánnal, hogy egyetértenek abban, hogy centrumkórházakra van szükség. Ennek viszont ára az, hogy kisebb területeken kénytelenek megszüntetni bizonyos szolgáltatásokat.”

A válasz: „Nincs megszervezve ott az egészségügyi ellátás. Ez az aktív betegállomány, ez a másfélmillió ember két kórház között oszlik el, az Uzsoki és Honvéd kórház között. Ebből a Honvéd kórház a végtelenségig leterhelt Honvéd kórházra jut nagyobb rész, úgy, hogy nyáron már láttuk, hogy ott is bizonyos osztályoknak hónapokra be kellett zárnia.”

A műsorvezetőt ez nem elégíti ki, és megismétli a kérdést: „Centrumkórháznak szánják vagy kisebb kórháznak?’’

Mire a szóvivő:

„Centrumkórháznak mindenféleképpen. Egymillió-nyolcszázezer ember egészségéről van szó.”

Az ember kíváncsi lesz, hogy vajon mit mondott az előző napi adásban Komáromi Zoltán, a neves háziorvos, aki jelenleg a DK szakpolitikusa, az előválasztáson képviselőjelölt-jelöltje, akit ugyanerről kérdezett a műsorvezető:

„Egy tegnapi bejelentésre szeretném, hogyha reagálna. Azt jelentették be a DK képviseletében, hogy Észak-Pestnek is lehet végre saját kórháza. Ez a DK terve. Milyen kórházi struktúraváltást képzelnek el? Centrumkórházakat, kisebb kórházakat? Mert ez egy picit egymással szembe megy.”

Íme a válasz: „Az a helyzet, hogy ha nézzük az orvosokat, abból talán van egy garnitúrányi orvosunk, szakorvosunk, hogy ellássuk a betegeket. Szakdolgozókból már sokkal nagyobb a hiány. Ott majdnem nyolc-kilencezer szakképzett, tehát nem az utcáról fölvett segédnővér, hanem szakképesített nővér, ápoló, mentőápoló hiányzik a rendszerből.

Ezt csak úgy lehet megoldani, hogy ha egy kis centralizációt csinálunk, tehát azokban a kórházakban, ahova oda tudom tenni a sürgős ellátást igényló betegségekből a nagyobb műtétet igénylő beavatkozásokat…”

Mire a műsorvezető: „Ezt mondja a kormány is.”

„Igen, de ezt csinálni kéne, nem beszélni róla, Hány kapavágás történt Rogán Antal bejelentése óta a dél-budai kórházban … egyetlen egy se. És ezzel párhuzamosan gondolkodni kéne, hogy ha építünk egy nagy kórházat, honnan lesz ott szakember. Ez azt jelenti, hogy a többi kórházból oda kell átvezényelni szakembereket, hogy ez a konstrukció működjön. Akkor mi lesz azokkal a kórházakkal?”

Hozzá kell tenni:

Komáromi a Partizán által szervezett választókerületi jelöltvitában elmondta: a dél-pesti centrumkórházat nem a kormány által elképzelt zöldmezős beruházásként, hanem a Szent Imre-kórház bővítésével kellene létrehozni, ahogy azt a kórházat korábban vezető jelenlegi újbudai DK-s polgármester, László Imre is javasolta.

A DK orvos-politikusai tehát egyetértenek. A nem orvosból lett DK-s politikusok, az egymással szomszédos észak-pesti kerületekben induló Barkóczi és Varju azonban az ellenkezőjével kampányol: szerintük újra kórházat kellene nyitni Újpesten. Itt kerülhet szóba a jobbikos Rig Lajos, aki Barkóczi mellett ült az ATV stúdiójában, és aki 2015-ben mentőtiszti múlttal egy időközi választást nyert meg a tapolcai központú választókerületben, és kampányának középpontjában az állt, hogy újra nyissák meg a tapolcai kórházban a bezárt szülészetet.

Amióta az eszemet tudom, mindig azt hallom az egészségügyi szakemberektől, hogy Magyarországon túl sok a kórház, ésszerűen körülbelül feleennyit lenne szabad fenntartani. Nemcsak azért, hogy kevesebbe kerüljön a fekvőbeteg-ellátás – bár ez sem ördögtől való szempont –, hanem azért is, és talán ez a fontosabb, mert

ha kevesebb, de nagyobb, több kezelést, több műtétet végző kórházban látják el a betegeket, az orvosok és szakdolgozók nagyobb rutint szereznek a műtétek elvégzésében, az egyéb kezelésekben, és több beteget fognak sikeresen meggyógyítani.

Ezt mutatja minden összehasonlító statisztika a kórházak működéséről szerte a világon. A felelős egészségpolitikusok ezért mindenütt erre törekednek. Magyarországon a Horn-kormány, Kökény Mihály minisztersége idején is erre törekedtek, ezt próbálta folytatni a második Gyurcsány-kormány idején Molnár Lajos, az ellenzék pedig tiltakozott, hiszen az emberek jobban szeretik, ha lakóhelyük közelében látják el őket illetve családtagjukat, akit meglátogatnának a kórházban. Érthető szempont ez, csakhogy fontosabb ennél az, hogy kevesebbe kerüljön az ellátás, és még inkább az, hogy nagy rutint szerzett orvosok és szakszemélyzet lássa el a betegeket.

Tudják ezt az Orbán-kormányt szolgáló egészségügyi vezetők is, ezért szép csendben ők is arra törekednek, amit az MSZP–SZDSZ kormányok szakemberei nyíltan megmondtak az embereknek. Így zárhatták be Tapolcán a szülészetet, így zárták be a rossz állapotban levő kicsiny újpesti kórházakat (illetve szüntették meg bennük az aktív ellátást).

Nincs a mindenkori ellenzékiek számára hálásabb téma a kórházak „védelménél”, így védték annak idején a fővárosi önkormányzat döntésével szemben a csepeli kórházat (hogy ne kelljen a csepelieknek a szomszédos pesti kerületekbe menni kórházba), így szervezett Dávid Ibolya az MDF-ben élőláncot a pincehelyi kórház védelmében a Horn-kormány idején, ezt a logikát követte 2015-ös tapolcai kampányában a jobbikos Rig Lajos, és ezt követi most Barkóczi és Varju is Újpesten és Rákospalotán, követve Déri Tibor momentumos polgármester kezdeményezését. Komáromi Zoltán pedig udvariasan nem mondja ki, hogy az ilyen kampány felelőtlen demagógia, csak szelíden mondja azokat az érveket, amelyeket felelős egészségpolitikusként mondania kell.

Mindannyiunk bőrére megy!

Vegyes fogadtatása van az egészségügyet jól ismerők között az ágazatért is felelős miniszter – ha úgy tetszik – vállalásának/ígéretének, hogy 2026-ra, azaz 8 éven belül a főváros egészségügyi ellátását olyan szintre hozzák, amely összehasonlítható a nyugatiak ellátásával is. Még az is problémásnak – de azért kezelhetőnek – látja a humán erőforrás kérdésének a megoldását, aki elérhetőnek látja a miniszter célját. Más szerint a cél eléréséhez kormányváltás kell.

 

A Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese reálisnak tartja az egészségügyért is felelős új miniszter által a meghallgatásán említett célt, nevezetesen, hogy „2026-ra Budapest egészségügyi ellátását a megfelelő szintre fogjuk felhozni. Egy olyan szintre, ami összehasonlítható lesz a tőlünk nyugatabbra élő emberek ellátásával is”. Velkey György a Független Hírügynökségnek kifejezetten jónak nevezte az Egészséges Budapest programot, amely – mint mondta –  „érzékenyen reagál a szükségletekre, pontosan, aprólékosan foglalkozik minden vetülettel, beleértve a logisztikát is”. Azt azonban hangsúlyozta, hogy a program és a megfogalmazott cél valóra váltásának alapvető feltétele, hogy folyamatosan, időben biztosítsák hozzá a szükséges forrásokat. „Ez elengedhetetlen, hogy végig tudjunk rajta menni” – húzta alá a szakember.

Mint emlékezetes, a budapesti és Pest megyei egészségügyi szakellátás teljes megújítását szolgáló, 2026-ig szóló  Egészséges Budapest program (EBP) keretében párhuzamosan végeznék el a járó- és fekvőbeteg-ellátás műszerbeszerzését, készítenék elő az energetikai korszerűsítést, újítanák fel a térségi szakrendelők nagyobb részét, s modernizálnák, illetve szerveznék át a kórházakat, három nagy úgynevezett centrumkórházat kialakítva. Minderre az eredeti tervek szerint körülbelül 700 milliárd forintot fordítanának a már megkezdett program tíz év alatt.

Velkey György szerint azonban a program sikerének van egy másik síkja is: a humán erőforrás kérdése.

„Ez nyilvánvalóan nehéz ügy, pedig az egészségügypolitika sokat tett a helyzet javításáért, azért, hogy itthon tartsák az orvosokat, s központi rezidenseket képezzenek” – fogalmazott.

Ennél aggasztóbbnak tartja az ápoló-helyzetet: „főleg a megújult intézményekben ez a legkritikusabb”. Felvetésünkre, hogy ha kevesebben is távoznak külföldre, a hiányzók pótlásához egyes szakértők szerint 10-15 év is kell, a Kórházszövetség elnökhelyettese azt mondta: az orvosellátás területén jelentős lépéseket tettek már, s ha tovább haladnak a béremelésekkel és a rendszer tisztításával, akkor reálisnak tűnnek további pozitív változások is.

Más szóval, az orvoshiány megoldása nem lehetetlen feladat, akár belátható időn belül is. Más kérdés szerinte az ápolóhiány kezelésének a kilátása:

több idő és erőfeszítés kell ugyanis a képzés felpörgetéséhez és a pálya vonzóbbá tételéhez. Erre nagyon oda kellene figyelni – húzta alá.

Van, aki dühös és szkeptikus

Komáromi Zoltán

„Lehet, hogy igaz lesz 8 év múlva, hogy a nyugat is megirigyli a magyar egészségügy helyzetét, de ehhez négy év múlva kormányváltás kell.

Valahogy úgy vagyunk, mint az egyszeri ember, aki megkérdezi az útitársától, hogy messze van-e még Kolozsvár, mire azt a választ kapja, hogy most már nagyon messze” – 

sommázta az új kormány új szakminiszterének a meghallgatása, illetve korábbi és a kinevezése óta eltelt időben tőle látottak-hallottak alapján leszűrhető tanulságokat Komáromi Zoltán. Az egészségpolitikus a Független Hírügynökségnek hozzátette: „Nem látszik az a koncepció, ahogy lépésről-lépésre haladva javítanák az egészségügy helyzetét.”

Szerinte egy politikai kurzusról úgy lehet véleményt nyilvánítani, hogy megnézzük eddig mit csinált, s a jelenlegi felállásban milyen javaslatai vannak a tovább lépésre, ebből pedig az állapítható meg, hogy

az egészségügynek a tényleg hadra fogható kormányzati képviseletét az elmúlt két ciklusban szétverték, s ez így is marad.

Előtte különálló minisztérium vitte a területet, ahol 340-en dolgoztak, s minden részterületnek megvolt a képviselete; most az egészségügyi államtitkárságon legfeljebb 70-en vannak, s a háttérintézményeket is bezárták. Komáromi szerint ez is arra utal, hogy nincs megfelelő döntéselőkészítés, tehát legfeljebb ötletelés folyik, komolyan kidolgozott stratégia nem készül a politikai döntéshozók számára.

További problémát okoz a szakember szerint, hogy az uniós forrásokból és egyéb fejlesztési pénzekből az intézmények infrastrukturális, modernizációs fejlesztését el lehet ugyan végezni, de a szakember-ellátottságra már nem fordítanak energiát.

Hiába lassul az orvosok, az egészségügyi szakemberek, dolgozók elvándorlási üteme, az elmúlt években elszenvedett veszteségek pótlására még 15-20 év sem lesz talán elegendő.

Ráadásul a most végzettek jó része nem is vág bele a szakképzésbe, hanem egyenesen külföldre megy, vagy ha itthon végzi el, utána már külföldön keres magának megélhetést.

A problémákat fokozza a működési kiadások stagnálása is.

„Nagyon kíváncsi leszek a 2019-es költségvetésre, konkrétan arra is, hogy lesz-e benne új forrás az egészségügy számára”

– mondja Komáromi, hozzátéve: kérdés, folytatódik-e az eddigi gyakorlat, s a jövőben is eldugnak-e majd néhány tízmilliárdot a Miniszterelnökségen azzal, hogy amikor már elengedhetetlen, be tudják tömködni a lukakat.

Az épülő budapesti szuperkórház is számos kérdést felvet – szerinte az egy dolog, hogy a Honvéd Kórházzal azonos nagyságrendű egészségügyi intézményt így neveznek el,  de betonba és építőanyagba öntik a pénzt, s szó nincs arról, hogyan és kikkel fogják működtetni a kórházat. S látjuk, jelenleg sincs elég ember mondjuk a Honvéd kórházban, ezért is fordulhatnak elő olyan esetek, mint amilyenekről a sajtó rendszeresen beszámol – fejtegeti Komáromi, hozzátéve: kódolva van, hogy hat év múlva ugyanezt reprodukálják az új intézményben.

„Hiába vannak uniós források – ezek fejlesztési pénzek, s ha nem tesznek mellé működési és amortizációs költségeket, illetve nincs elegendő szakember, akkor óhatatlanul az az ember érzése, mintha azért újítanák fel, hogy majd egy oligarcha-kör meg tudja szerezni már modern intézményként, nem pedig lepusztult romhalmazként”

– fejti ki aggodalmait a szakember, aki emlékeztet arra, hogy már tavaly meghaladta a magánintézmények számára engedélyezett járóbeteg-óraszám a közfinanszírozásút. Vannak felmérések, melyek szerint a lakosság a járóbetegellátásban több pénzt adott ki, mint az állam ugyanezen a területen. A lakosság, ha csak teheti, menekül a magánellátásba.

„Dühös és szkeptikus vagyok amiatt, hogy Kásler miniszteri meghallgatásán nem mondott konkrétumokat, nem válaszolt a tárgyszerű kérdésekre. Ebből nem lehet leszűrni, hogy mik az elképzelései, és sajnos egészségpolitikai publikációi soha nem voltak, szakmai előadásokat ebben a témában soha nem tartott, így azt sem lehet tudni, hogy létezne-e és ha igen, milyen víziója, mit tart fontosnak, mik a prioritásai” – von mérleget Komáromi Zoltán. Amit tudunk – teszi hozzá – az az, hogy 12 milliárd forintból felfejlesztett az Onkológiai Intézetet, de ettől sajnos a hálózat nem fejlődött, a statisztikák sem javultak. Ugyanez vonatkozik az államtitkárára, Nagy Anikóra, ki a korábban megkezdett fejlesztéseket végig vitte a Heim Pál gyerekkórházban, de az ő víziója sem ismert, sőt, azt sem tudni, hogy kik fognak alattuk dolgozni vezetőként – Komáromi ugyanis úgy tudja, távoznak a helyettes államtitkárok és a főosztályvezetők is. „Nagyon konkrét kérdések megválaszolására még támpont sincs – például arra, hogy mi lesz betegszállítással, a gyógyszerek befogadásával, az egynapos sebészettel, lesz-e kapcsolódása a háziorvosi rendszerhez, stb.” – mutat rá a szakértő.

Amiről Kásler Miklós beszélt a meghallgatásán:

  • Transzparens, tiszta, törvényes viszonyok a hálapénz területén;
  • Az orvosok és nővérek anyagi megbecsülése és szociális helyzetük javítása;
  • A magán- és közellátás viszonyának pontos definiálása;
  • A népegészségügy fejlesztése:
  • A struktúrák, a tevékenységek, feladatok, felelősségek és a kapcsolatrendszer pontos meghatározása;
  • Az országos intézetek megerősítése;
  • A primer és a szekunder prevenció;
  • Az alapellátás viszonyrendszereinek újragondolása;
  • A sürgősségi ellátás és a mentés átszervezése;
  • Kórházbezárást pillanatnyilag konkrétan nem terveznek.

Karácsony: gazdagok és szegények egészségügyi ellátása

0

Az alapoknál, a mentőknél és háziorvosoknál kezdené az egészségügy talpra állítását kormányon Karácsony Gergely, aki 50 százalékos béremelést is ígér. A lakosság ma egyre többet fizet magánellátásra.

Kormányra kerülve az MSZP-Párbeszéd azt vállalja, hogy kétszeresére emelik az egészségügyi kiadásokat, és 50 százalékos béremelést hajtanak végre – mondta Karácsony Gergely, miután szakmai kerekasztal-beszélgetésen vett részt hétfőn.

Mint mondta, az Orbán-kormány rengeteg pénzt elvett az egészségügytől, és a pénz felét stadionokra fordította. Ennek következtében az emberek egyre többet költenek saját zsebből ellátásukra, s

kezd kialakulni a gazdagok és szegények egészségügye.

Karácsony egészségügyi miniszteri várományosa, Komáromi Zoltán háziorvos szerint egy új kormánynak a közfinanszírozású egészségügyi ellátás talpra állítása a legfőbb célja. Ezt az alapoknál, a mentőszolgálatnál, a háziorvosi ellátásnál, az alapellátó fogorvosoknál és sürgősségi ellátásnál kezdenék.

A magántőke szerepéről elmondta: nem engedhető meg, hogy olyan folyamatokat erősítsenek, amelyek a lakosság szegényebb rétegének ellátását veszélyeztetik. Rossz úton halad az Orbán-kormány, amit az is mutat, hogy a lakosság többet fizet a magánellátásra, főként diagnosztikára és járóbeteg-ellátásra, mint amennyit az állam költ ugyanezekre – mondta Komáromi.

A parlamenti

ciklus végére garantálják az egészségügy működőképességét,

a benne dolgozók egzisztenciális és a betegek ellátási biztonságát – jelentette ki.
Jelenleg nem gondolkodnak a vizitdíj visszaállításán, most akkora a baj, hogy ezzel nem veszélyeztetnék az egészségügy átalakítását. Most az állami finanszírozás mértékét kell megnövelni – mondta Komáromi Zoltán.

Így nézne ki Karácsony Gergely kormánya

Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje bemutatott több olyan szakértőt, akik kormányának tagjai lehetnek, ha megnyerik a választást: Komáromi Zoltánt, Daróczi Gábort, Hegyesiné Orsós Évát, Mellár Tamást, Andor Lászlót, Ámon Adát és Wittinghoff Tamást. Azt mondta: koalíciós kormányzásra készül, a többi ellenzéki párttal közösen, ezért a miniszteri posztok felére van jelöltje.

Ámon Ada, Wittinghoff Tamás, Karácsony Gergely, Andor László, Mellár Tamás, Hegyesiné Orsós Éva, Daróczi Gábor és Komáromi Zoltán.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Karácsony Gergely azt mondta, olyan embereket mutat be, akik nagyon sokat dolgoztak már a saját szakterületükön és nagyon sok tudás van bennük. Szerinte „az embereket szolgává tevő uralkodó helyett az embereket szolgáló kormányra” van szükség. Az elmúlt nyolc évben szerinte olyan kormány volt, amelynek minden számít, csak az emberek hétköznapi problémái nem.

Arról beszélt, hogy olyan minisztériumokat szeretne a bemutatott jelöltekre bízni, amilyen tárcák jelenleg nincsenek. A jelöltekről azt mondta,

világos értékrendet vallanak, de pártoktól függetlenek.

A szakértelem szerinte nem „bolsevik trükk”, hanem szükség van rá. Koalíciós kormányzásra készül, a többi ellenzéki párttal, ezért a leendő kormány miniszteri posztjainak körülbelül felére vannak most jelöltjei, akik között szerinte vannak baloldaliak, konzervatívok, liberálisok, zöldek is. Mint mondta, azt is tudja, hogy szakértőkön kívül azért politikusokra is szükség lesz a kormányban.

Az első jelöltje Komáromi Zoltán, akire

„a legnagyobb válságban lévő területet, az egészségügyet”

bízná, amelyet az alapoktól kell szerinte újjáépíteni.

Komáromi Zoltán arról beszélt, hogy szükség van egy önálló egészségügyi minisztériumra, vissza kell adni a társadalombiztosítás alkotmányos alapjait, anyagilag és társadalmilag is fokozottan meg kell becsülni az egészségügyben dolgozókat, a szakmai döntéseket pedig szakembereknek kell meghozni, és nem olyan politikusoknak, „akik nem értenek hozzá”, és nem is hallgatnak szakértőkre.

Karácsony Gergely szerint önálló oktatási minisztériumra is szükség van, ezt a tárcát Daróczi Gáborra bízná. Ő arról beszélt, hogy nem kell adatokat sorolni ahhoz, hogy

mindenki tudja, mekkora bajban van a magyar oktatás.

Szerinte a legfontosabb, hogy gondolati és lelkiismereti szabadságot hirdessenek, hogy senki ne érezhesse veszélyben az állását, mert nem ért esetleg egyet a hivatalos állásponttal. Arról is beszélt, hogy a GDP hat százalékát kellene az oktatásra költeni, „jól, okosan, bölcsen és igazságosan”, az első diplomának ingyenesnek kell lennie, és meg kell erősíteni az ösztöndíj-rendszert. Azt is fontosnak tartja, hogy ne terheljék túl a gyerekeket, és ne „bezárt szobákban” szülessenek az oktatást meghatározó döntések, hanem széles körű párbeszéd után.

Önálló tárcát kapna Karácsony Gergely kormányában a szociális, esélyegyenlőségi terület is, ezt Hegyesiné Orsós Éva vezetné. Szerinte

a kialakuló esélyegyenlőtlenségek komoly társadalmi, gazdasági feszültségekhez vezetnek.

A reáljövedelmek az emelkedés ellenére most érték csak el a válság előtti időszakot, ráadásul szélesedik a társadalmi szakadék, és nőttek a területi egyenlőtlenségek is. Szerinte hozzá kell nyúlni a jövedelemforrások elosztásához, például nem csak a gazdagokat kell segíteni abban, hogy lakáshoz jussanak, és mindenkinek esélyt kell adni ahhoz, hogy jó minőségű élete legyen – „van, akinek kevesebbet kell ehhez segíteni, van, akinek többet”. Beszélt arról is, hogy védelmet kell adni a rokkantnyugdíjasoknak, rendezni kell a legrosszabb helyzetű nyugdíjasok helyzetét, és hogy elfogadhatatlan a gyerekszegénység.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Karácsony szerint a magyar adófizetők pénzének okosabb elköltéséhez önálló pénzügyminisztériumra is szükség van. Ennek élére a jelöltje Mellár Tamás, akit értékelvű konzervatívnak nevezett.

Mellár Tamás arról beszélt, hogy ott, ahol az elosztás van, kell tudni nemet is mondani: az államháztartási hiányt 3 százalék alatt kell tartani, az államadósságot pedig csökkenő pályára kell állítani, és

meg kell kezdeni a felkészülést az euró bevezetésére.

Szerinte meg kell teremteni a költségvetés átláthatóságát, és meg kell szüntetni az „alternatív elosztási csatornákat”, amelyek az MNB-nél vagy a Szerencsejáték Zrt-nél vannak, illetve a taót is. Azt is mondta: Magyarországon nagyon elcsúszott az adózás a forgalmi típusú adók irányába a jövedelemadóktól, ezért megfontolná a társasági adó emelését, ez lehetővé tenné a rekordnagyságú, 27 százalékos áfa csökkentését. Fontosnak tartja az adórendszer csökkentését, valamint azt is, hogy visszamenőleg ne lehessen adókat módosítani.

Az egykulcsos személyi jövedelemadót igazságtalannak tartja,

ezért progresszív szja-t szeretne.

Karácsony Gergely kormányának Andor László volt EU-biztos is tagja lenne, foglalkoztatásügyi miniszterként. Ő azt mondta:

az elvándorlás mértéke nagyon nagy problémákat jelez.

Szerinte szükség van egy új munka törvénykönyvére, amelyet szociális párbeszéd útján lehetne elkészíteni, és megalapozná a versenyképességhez szükséges rugalmasságot, de a tisztességes munkakörülményeket is. Felállítana egy nemzeti foglalkoztatási szolgálatot is, külföldi példák alapján. Arról is beszélt, hogy különös figyelmet kell fordítani a fiatalokra, legalább duplájára kell emelni azt az időt, ameddig a munkanélküli segély jár, és érvényesíteni kell az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvet.

Karácsony Gergely szerint környezetvédelmi minisztériumra is szükség lenne, ezt Ámon Ada vezetné, aki első intézkedésként

felülvizsgálná, akár leállítaná a paksi bővítést.

Ennek feltétele, hogy modern technológiákat honosítsanak meg az energiaellátás biztosítására. Szerinte szükség lenne klímavédelmi beruházásokra is, mindenkinek joga van tiszta levegőhöz és meleg, komfortos otthonokhoz és fel kell éleszteni a környezetvédelmi hatóságokat.

Karácsony szerint az önkormányzatiságot is meg kellene erősíteni, ezt a területet Budaörs polgármesterére, Wittinghoff Tamásra bízná. Szerinte fontos az egyének és a kisebb-nagyobb szervezetek önrendelkezési joga is, ma viszont „esztelen centralizációt” lehet látni Magyarországon. Azt mondta: az önkormányzatoknak úgy kellene működni, hogy a helyi közösségeket megfelelő szinten el tudják látni. Szerinte

az alkotmányban kellene rögzíteni az önrendelkezés jogát,

ami minden magyar településen biztosítja az önkormányzatiságot, amihez az államnak segítséget kell nyújtania.

Karácsony Gergely szerint egyébként „nem kérdés, hogy Orbán megy”.

Magyarország életveszélyben?

Magyarországon évente 23 ezer ember gyógyítható betegségben hal meg, amivel vezetjük a világranglistát.  Pedig a magyar társadalom létfontosságúnak tartja az egészségügyi rendszert, mégis tudomásul veszi, hogy a kórházi ágyak lerobbantak, a szobák piszkosak, az ellátás színvonala időnként gyalázatos, s persze csak hálapénzzel vehető igénybe.  Bár egy felmérés szerint a választók az egészséget tartják az egyik legfőbb értéknek, mégis zokszó nélkül elfogadják, hogy a kórházak, rendelők fejlesztése helyett a kormány stadionokat épít. Az Együtt, újabban pedig az MSZP egészségpolitikusa, aki közreműködött a párt programjának megalkotásában. Komáromi Zoltán szerint az Orbán kormány azért meri elhanyagolni az egészségügyet, mert azért valójában mégsem büntetik a szavazók.

 

Szenzációként tálalták a kormány kezében lévő lapok, hogy december elején emelt fizetést kapnak az egészségügyben dolgozók. Mondja, miért mindig év végén emelik a béreket?

Azért, mert így év közben – amikor egyébként a működésképtelen egészségügyről szólnak a hírek – ezerszer el tudják mondani, hogy béremelés lesz, béremelés lesz… Ezzel azt a képzetet kívánják fenntartani, hogy azonnal javul a helyzet. Miközben folyamatosan romlik. Ez a trükk ráadásul nagyon olcsó is, hisz azt sugallja, hogy egész évben nőnek a fizetések, miközben csak egyetlen hónapban, december elején kell többet fizetni. Ez a politikai kész átverés show része.

Ugyanakkor jól hangzik, hogy a szakorvosok, kórházi szakgyógyszerészek fizetése bruttó százezer forinttal nő, az egészségügyi szakdolgozók, tehát a nővérek pedig 12 százalékkal kapnak többet. Mire elég ez?

Semmire. Tekintélyes közgazdászok egybehangzó állítása szerint alacsony a béremelés mértéke, ráadásul el is késett. Ezzel a felzárkóztatási programmal a lecsengőben lévő kivándorlási hullámot már lassítani sem, megfordítani pedig végképp nem lehet.

A diplomások egyszer valóban kaptak 107 ezer forintot, ami nettó 77 ezernek felel meg. Ez szép összeg, de az ágazatban majdnem nyolc éve nem volt semmiféle béremelés. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor viszont megalázóan alacsony az emelés. De ezt az összeget is csak az állami intézményekben dolgozó közalkalmazottak kapják meg. A kisvárosi rendelőintézetek dolgozói – akik megbízási szerződéssel dolgoznak, kimaradtak a bérrendezésből, emiatt ők rövid úton otthagyják majd a munkahelyüket. Emiatt a vidék szakorvos nélkül maradhat, amire extrém példa is van; Csongrád megye egyik kisvárosában 30 ezer lakosra egyetlen szemész jut, aki heti két alkalommal Szegedről jár át. Egy ilyen méretű város ellátáshoz legalább 3-4 szemész kellene. Bár az optikusok üzleti alapon megcsinálják a látásélesség vizsgálatot, de a szemorvosok legfontosabb feladata a szív-és érrendszeri betegek szemfenék-vizsgálata, amivel életeket lehetne megmenteni.

Az egészségügyben dolgozók bérének emelését már 2010-ben el kellett volna kezdeni, hogy 6-7 ezer orvos, illetve 12 ezer ápolónő ne hagyja el az országot. Ráadásul Magyarországról az a korosztály menekült külföldre, akinek a tudására a frissen végzettek képzéséhez szükség lenne. Tehát a kivándoroltak nélkül nem csak a gyógyítás, hanem az orvosképzés is padlóra kerül. Aki pedig már 5-6 éve külföldre szerződött, s családját is kivette, azt nagyon nehéz lesz visszacsábítani. Ezek a szakemberek ugyanis egész Európában megállják a helyüket, elismerik és rendesen megfizetik a szaktudásukat. Hazahívásukhoz a magasabb bér már kevés lesz, szükséges hozzá egy átlátható, korszerű egészségügyi rendszer, amitől most nagyon távol kerültünk.

A béremelést a már egy évvel ezelőtt kezdődött bérfelzárkóztatási program is tartalmazza, de a garantált bérminimumot még ma sem éri el az egészségügyben fizetett bérek jó része. Miért vannak állandó lemaradásban?

Az alacsony egészségügyi bérek miatt olyan ágazati bérfelzárkóztatásra lenne szükség, amely jelentősen meghaladja az országos minimálbér, illetve a bérminimum éves emelését.  De ez természetesen nem így történik!

Ennek következménye az a helyzet, hogy a pályakezdő ápolónőnek – aki iskola után belép a kórházba – épp akkora bért kötelesek adni, mint a 15-20 éve ott dolgozó nővérnek, akik az elmúlt években nem kaptak fizetésemelést. Természetesen ez iszonyú munkahelyi feszültséggel jár, amit a szaktárca idéz elő, holott erre a stratégiai hibára már felhívtuk a figyelmet.

Ugyanez a helyzet az egészségügyben dolgozó egyéb alkalmazottakkal is, az adminisztrátorok, sofőrök, villanyszerelők bére az utóbbi években egyetlen fillérrel nem emelkedett, s most sem fog.  Ez ma már a gyógyító intézmények működését is veszélyeztetheti. Ha ugyanis a villanyszerelő, vagy karbantartó – aki a versenyszférában dupláját keresi, mint a kórházban – nem végzi el a feladatát, akkor lebénul a kórház működése. Ezért a gyógyítástól csoportosítanak át pénzt, hogy a szakmunkások ne menjenek el a kórházakból.

Bérfelzárkóztatásról csak akkor beszélhetnénk, ha a kötelező bérek kifizetésén túl jelentősebb összeget, legalább 400 milliárdot adnának az egészségügyben dolgozók fizetésének rendezésére. Csak akkor érnénk el az élet más területén dolgozók fizetését, de miután ez elmarad, a halgazdasági dolgozókkal együtt mi keresünk a legrosszabbul Magyarországon. Ez a társadalom megbecsülése.

Van valamilyen magyarázat arra, hogy az egészségügy érdekvédelme nem tud magasabb béreket kiharcolni?

Az elmúlt évek egészségügyi vezetése hiába dolgozott ki életképes terveket az ágazat megújítására, azt a kormányzat végül leseperte az asztalról. Ebből következően világos, hogy a Fidesz politikusai, beleértve a kormányfőt is, azt gondolják, hogy a kórházak, rendelők fejlesztése nem hoz túl nagy politikai hasznot. Talán ezért ambicionálják inkább a stadionépítést, amelynek tényleg nincs semmi haszna, de legalább Orbán Viktor jól szórakozik. Az egészségügyi államtitkár fogyóeszköznek számít az Orbán-kormányban. Ónodi- Szűcs Zoltán államtitkárról, aki korábban teljesen rálátott az egészségügyre, kinevezése előtt sokan azt gondolták, hogy komoly változásokat kezdeményezhet, de reformelképzeléseiből egyet sem tudott végigvinni, mert a legfelsőbb politikai vezetőktől nem kapott zöld utat.

Komolyan mondja, hogy nem hoz politikai hasznot az, hogy a betegeket meggyógyítják?

Ez a kormány feltételezése, pedig 100 milliárddal, és nagyobb szervezettséggel a jelenlegi állapotokon is lehetne javítani; működőképesek lehetnének a rendelők, csökkenthetők lennének a várólisták. Ez még politikai hasznot is hozhatna, de ezt a mai kormányzat nem látja be. Pedig a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a hazai választók az egészségügy rendbetételével kezdenék el a hazai reformok sorát.

Az egészségügyi dolgozók szakszervezete az éves bértárgyalást sztrájktárgyalásnak nevezi. Ön is úgy érzi, hogy sztrájkhelyzet van az egészségügyben?

Az egészségügyi szakszervezet, és az orvosi kamara csak néhány ember megélhetését, nem pedig az ágazatban dolgozók érdekeit szolgálja. Cser Ágnes csak azért vizionálja a nem létező sztrájkhelyzetet, hogy tárgyalási pozícióját fenntartsa az egészségügyi kormányzattal. Az általa elért eredmény viszont siralmas. Ha valaki mégis bírálni merészeli a szakszervezeti elnök asszonyt, akkor azt azonnal feljelenti, vagy etikai vizsgálatot kezdeményez ellene. Miközben egyre több beteget kellene meggyógyítani, egyre rosszabb körülmények között. A megélhetési vezetők leváltására azonban sajnos ma szinte semmi esély sincs, pedig a tagság is issza ennek a levét.

Komáromi Zoltán. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Miközben rengeteg pénz költenek egészségügyre, a napi hírek rozsdás ágyakról, fertőzésekről, orvoshiányról szónak. Ez a szenzációéhes sajtó vagy az egészségügy bűne?

Korábban nagyon jelentős összeget kiszedtek az egészségügy költségvetéséből, amit lassan visszacsorgat ugyan a kormányzat, de csak töredéke kerül vissza annak, amit korábban elspórolt.

Kétségtelen, dübörög a propaganda, hogy az elmúlt tíz évben 600 milliárdot vissza is adtak. Elfelejtették azonban hozzátenni, hogy mindez uniós forrásból származik, ráadásul többségében betonra, tetőre, térkövekre, csövekre, és parkosításra költötték, s nem pedig gyógyításra.

Ha a hiánycikknek számító műszerekre is szántak pénzt, azt a legtöbbször csak egy műszakban működtetik, mert a berendezések kezeléséhez a legtöbb helyen már nincs szakember.

Az orvoshiányról drámai számok kerülnek nyilvánosságra, ilyen például, hogy néhány év múlva közel egymillió embernek nem lesz körzeti orvosa. Helytálló adat ez?

Már jelen pillanatban is majdnem elérjük ezt a számot, hisz 750 ezer embernek ma csak úgy van háziorvosa, hogy közel 400 praxis nincs betöltve. Ezekhez 400 ezer ember tartozik, akiknek az egészségét heti 2×2 órában helyettesítő, azaz utazó orvos látja el, aki az időt egyébként saját betegeitől veszi el. Ez a helyzet sajnos rohamosan romlik majd, mert az 1500 háziorvos zöme betöltötte már a 70 évet. Viccből szoktam mondani, hogy a végére három körzeti orvos marad; egy a fővárosban, egy az alföldi régióban, egy pedig a dunántúliban. Akkor is lesz háziorvosi rendszer, csak hosszú lesz a várólista.

A generációváltást, s vele családorvos szerepének átalakítását már korábban el kellett volna kezdeni. Az elmúlt tíz évben ugyanis olyan műszerek, gyógyszerek kerültek forgalomba, amelyek növelik a családorvos gyógyító lehetőségeit, bizonyos szerepek átalakultak, pl. a panaszmentes, jó állapotban lévő cukorbetegek gondozását már nővérekre is rá lehetne bízni, nem kell hozzá szakorvos. Nem szükséges tehát a betegeknek nem kell midig kórházba járni. De az új helyzetre, a megoldást jelentő praxisközösségek kialakítására fel kellett volna már készülni, s ez még nagyon sok pénzbe sem kerül, viszont csökkenti a nyomást a szakrendelőkben, kórházakban.

Napi hír az, hogy a sürgősségi osztályon 10-12 órát kell várakozni, mert 400 orvos helyett 140 dolgozik ezeken az osztályokon. Ez is csak anyagi kérdés?

Nincs elég orvos, hiába lenne rá pénz. A szakemberek már külföldön dolgoznak. Illetve a sürgősségi ellátás előtt hiányzik az alapellátás. Nem mindegy, hogy vakbélgyulladása van valakinek, vagy epegörcse. Az előbbit műteni kell, az utóbbira elég egy injekció.  Ennek eldöntése egyszerű orvosi feladat lenne, de a körzeti orvos hiába utalja be a betegét a szakorvoshoz, ha ott csak három hét múlva kap időpontot. Így aztán a teljes betegforgalom rázúdul a sürgősségi osztályokra. Ezért is van 12 órás várakozási idő.

Miközben a magyarok az egészségügy helyzetét tekintik a legfontosabb jövőbeli tényezőnek, Csehországban és a környező országokban lényegében ugyanakkora összegből lényegesen magasabb színvonalú ellátást tudnak biztosítani. Hogyan?

Szakemberekre bízták az egészségügy minisztériumot. Nem pedig pártkatonákra.

De ha jól értem, nálunk is szakemberek dolgoznak az államtitkárságon, csak épp nincs befolyásuk az egészségügyre.

Valóban, a legtöbb országban belátták, hogy az emberek egészség politikai ügy, választásokat is képes eldönteni. A mi politikusaink azonban még nem járnak itt.

Elég drámaian hangzik, hogy a magyar állampolgár 4 évvel rövidebb ideig él, mint európai társai. Egy itthon dolgozó munkás pedig várhatóan 12 évvel hamarabb hal meg, mint egy diplomás. Ez a helyzet romolhat még?

Persze, de nem ez a legszörnyűbb.

Magyarországon hal meg az OECD országok közül a legtöbb ember olyan betegségben, amely egyébként gyógyítható lenne.

A statisztika szerint 100 ezer lakos közül, a 25 és 65 éves korosztályból 411 ember veszti el az életét. Összesen 23 ezer ember hal meg úgy, hogy gyógyítható lenne. Ez a szám máshol a miénknek negyede, harmada.

A közelmúltban tíz ellenzéki párt igyekezett összeállítani egy egészségügyi koncepciót. Aláírtak egy megállapodást, vállalva, hogy bármelyik erő kerül kormányra, programjában szerepelteti a közös programot.

A mai kormánypártok el sem jöttek az egyeztetésre, de megjelent a Jobbik és a DK képviselője is, mert komolyan vették, hogy a nemzetnek szüksége van egy közös egészségügyi programra. Az alapelveket elfogadtuk, s vállaltuk, hogy bárki is kerül kormányra, azokat megvalósítja. Szükség van egészségügyi minisztériumra, a társadalombiztosítás önállóságára, szolidaritásra, valamint a hálapénz megszüntetésére. S persze ennek menetrendjét is megfogalmaztuk. Az ellenzéki pártok közül bármelyik kerül hatalomra, akkor egy működőképes, átlátható egészségügyi szervezet jöhet létre, ami mindenekelőtt a társadalom, a betegek érdeke.

Komáromi Zoltán: Évek óta dolgozunk a programon

Az Együtt szakpolitikusa azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy nincs konfliktus a pártvezetéssel amiatt, hogy ő készíti Botka László egészségügyi programját, miközben a két párt között nincs választási együttműködés. Azt is mondta: a programon már évek óta dolgoznak.

Szombaton, a szegedi találkozón, ahol Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, programadó beszédet tartott, felszólalt Komáromi Zoltán, az Együtt választmányi elnökének helyettese is, akiről több lap is azt írta korábban, hogy ő készíti Botka László egészségügyi programját.

A fuhu.hu-nak Komáromi Zoltán elmondta:

nem egy új programról van szó, már három éve dolgoznak rajta.

Botka László pedig megkereste őt, hogy „elvinné ezt a programot”.

Kérdésünkre, hogy ez nem okozott-e konfliktust a párt vezetőivel, hiszen nincs együttműködés a két párt között, Juhász Péter pártelnök pedig arról beszélt, hogy közös lista biztosan nem lesz, Komáromi Zoltán azt mondta:

nem volt semmilyen konfliktus, mert már az első megkereséskor tájékoztatta a párt vezetőit.

Mindenki beleegyezett, mint fogalmazott: ez annak az elismerése volt, hogy „jó műhelymunka folyik az Együttben”.

Az együttműködés, hogy lesz-e közös lista, vagy hogy megállapodnak-e az egyéni jelöltekről, az pártelnöki kompetencia, ő pedig szakpolitikával foglalkozik, és ezeket a kérdéseket most kell eldönteni, mert

„január-februárban már késő programot írni”.

De csak akkor áll a program mellé, ha annak a végső változata is vállalható lesz számára.

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Az akkor még háziorvosként dolgozó Komáromi Zoltán először 2008-ban jelent meg a politikában, amikor támogatta a vizitdíj bevezetését, és aláírásokat is gyűjtött mellette. Most a fuhu.hu-nak erről azt mondta:

„Egyszerűen dühös voltam.”

Azt mondta: „hazugságokkal hergelték az embereket”, miközben az egészségügyben komoly forráshiány volt, 6-8 év után pedig „azok is visszasírják a vizitdíjat, akik a legnagyobb melldöngetéssel ellenezték”. Szerinte annak idején két komoly hibát is elkövetett ezzel kapcsolatban a kormány: egyrészt, nem tárgyalták meg annak a feltételeit, hogy a vizitdíj bevezetése ne menjen a gyógyító munka rovására, másrészt nem kommunikáltak róla, így a Fidesz „rá tudott települni a népszavazásával”.

Erről a szerepvállalásról egyébként most azt mondta:

nem tartja politizálásnak,

hiszen nem pártközeliként végezte, „csak ki mertem állni az arcommal”.

Később csatlakozott az Együtthöz, a párt egészségügyi szakpolitikusa, majd 12. kerületi önkormányzati képviselője lett.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK