Ma döntenek (?) a Fideszről az Európai Néppártban

0
11
Manfred Weber, EPP
Orbán Viktor és Manfred Weber - Fotó: miniszterelnöki sajtóiroda

Bármi lehetséges: kizárás, felfüggesztés, elhalasztás. Az EPP feladványa: mi a kevésbé rossz, ha kizárja a Fideszt, s ezt mikor tegye, vagy ha bent tartja. Mit hoz ki a matek, és hogyan lehet bizottsági elnök Manfred Weber?

Az egyetlen bizonyosság az, hogy semmi se biztos. Az előjelek alapján lehetséges, hogy a várhatóan délutáni választmányi (politikai gyűlési) ülés előtti utolsó pillanatokban derül ki, milyen javaslatot terjeszt a 262 delegátus elé az Európai Néppárt (EPP) vezetése.

A lehetőségek

Az eddigiek alapján a legvalószínűbb a kizárás és a tagság felfüggesztése közti választás lehetősége. Egyáltalán

nem lehetetlen azonban, hogy elhalasztják a határozathozatalt

az április 8-9-iki összejövetelre; ekkor még időben lesznek a május végi európai parlamenti választások előtti kampányhajrá előtt. Addig mérlegelhetik, mi a legkevésbé rossz számukra. Vagyis mi visz el többet: benntartani a vitán felül tehertétellé vált Fideszt és ezzel mandátumokat megtartani a következő EP-ben, vagy ezeket elveszítve szavazatokat nyerni a választók körében.

Mert a Fidesznek, sőt, magyar pártnak

aligha volt ilyen rossz sajtója nyugaton, mint mostanában a Fidesznek,

és ennyire elutasító a német közvélemény hazánkkal szemben. Ezt támasztja alá az a közvélemény-kutatás is, amely szerint a németeknek, de még a CDU-CSU híveinek is a kétharmada piros lapot követel Orbánék számára.

Az EPP vezetésének (elsősorban Joseph Daul elnöknek és Manfred Weber EP-frakcióvezetőnek) és főképpen a 262 delegátusnak nagyjából három tényezőből álló egyenletet kellene megoldania:

  • legpontosabban megtippelni a közvélemény hangulatát a fentiek alapján,
  • szembenézni azzal, hogy Manfred Weber jelöltségét csak akkor tudják sikerre vinni az Európai Bizottság elnöki tisztére, ha megkapják a centrumtól balra álló frakciók (szocialisták, liberálisok és zöldek) támogatását; márpedig ezek jó eséllyel ezt a Fidesz kirúgásához fogják kötni – a szocialisták szinte biztosan,
  • ha legkésőbb áprilisban nem teszik ki Orbánékat, akkor a Fidesz tizenvalahány képviselőjét később csak egyenkénti szavazással (úgynevezett kis kétharmaddal) tudják kizárni az EP-frakcióból, vállalva az ezzel járó teljes elhúzódó háborúskodást.

Mindezek előtt pedig azt kell számba venniük, hogy

a kompromisszum értelmes lehetőség, valóságos alternatíva-e.

Az tudniillik, hogy – amiként az elmúlt hetek megnyilatkozásaiban ez elhangzott néhányszor – hihetnek-e még Orbánnak abban, hogy „mostantól ismét rendes demokrata lesz”.

Ehhez nyilván mérlegre teszik a weberi hármas feltétel sorsát, amelyek teljesítésében állítólag ezek megfogalmazója szeretne kapaszkodót találni ahhoz, hogy a bent tartás mellett érveljen. (Vagy nem. Az elmúlt napok értesülései, nyilatkozatai ellentmondásosak, például az Orbánnal lezajlott budapesti találkozó után elmondottakkal szemben másnap azt közölte, hogy nem is volt tárgyalás, hanem lényegét tekintve ultimátumot adott elő. Később pedig azt indítványozta, hogy egy testület ellenőrizze a jogállami normák betartását, és ehhez kösse a támogatások odaítélését, ezt most, az EPP összejövetele előtt újságcikkben megerősítette – írta az Index.)

Weber feltételei voltak.

  • Hagyja abba a magyar kormány a Soros-Juncker-féle kampányt. Ezt Orbánék megtették, de a Napnál világosabb, hogy kényszer hatása alatt, s első körben Jean-Claude Juncker helyettesét, a szocialista Frans Timmermanst tervezték helyére tenni, majd a felháborodás nem csitulása láttán lett belőle a hirtelenjében előhúzott „családvédelmi akcióterv”-hirdetés. Az egyéb felületeken azonban azóta is vidáman fut az eredeti „tájékoztatás”.
  • Kérjen bocsánatot az EPP tagpártjaitól. Ebből az lett, hogy a „hasznos idiótáktól” kész elnézést kérni, ha bárki úgy érzi, megsértette ezzel. De a „támadó hangnem” sajnálata mellett álláspontjuk nem változott – mondta el Orbán és néhány sanchopanza.
  • Hagyja békén a CEU-t, tegye lehetővé, hogy az ismét budapesti intézményként adhasson ki amerikai diplomát. Erre lényegében nem érkezett semmilyen tartalmi válasz. Igaz, Weber itt szorított egyet a satun azzal, hogy belengette: a müncheni műszaki egyetem és a BMW autógyár anyagi segítségével tartanának fenn szakokat, noha a pénzszűke eddig nem volt fenn a CEU problématérképén. Erre Orbán annyit mondott: várja a bajor miniszterelnök levelét erről. Azét a Markus Söderét, aki látványosan farolt vissza a CDU mögé az orbáni politika megítélésében.

Mindezek ismeretében az a kérdés, hogy a választmányi küldöttek – és persze az előterjesztésüket ismertető EPP-vezetők – merre hajlanak.

Komolyan gondolják, hogy Orbán az a tigris, aki hajlandó áttérni a vegetariánus étrendre?

Vagy arra jutnak, hogy le kell zárniuk ezt a sehová se vezető vitát. Ahogyan azt – megint állítólag – Annegret Kramp-Karrenbauer új CDU-elnök szorgalmazza, hogy tiszta lappal folytassák a kormányzást.

A szerdai vita – amelyen Orbán is részt vesz – tehát túlmutat azon, amit eddig megtudhattunk. Hogy mára 14 párt kezdeményezte a Fidesz kizárását. Ezek javarészt kisebb tagjai az EPP-nek. Az eddigi információk alapján 58 szavazatuk van a kizárást követelő pártoknak. Ennél nagyjából tízzel kevesebb a támogatóknak (amelyekből 11+2 a Fideszé és a KDNP-é).

Az EPP-n belüli rendszerből azonban az következik, hogy a szavazati jogú tagpártokon túl a különféle tisztségek alapján is jár egy csomó voks. Mintegy 150 szavazat a támogató és vélhetően ellenző pártdelegáltakén felüli a Politico táblázata alapján. (A 264 szavazatból le kell vonni az egyik horvát párt két tagjáét, amely időközben kilépett az EPP-ből.)

A nyilatkozatok ellentmondásos voltára jellemző a kedden a Reutersnek nyilatkozó német CDU-s politikus, Andreas Nick beszámolója tapasztalatiról. Ezek szerint „a Budapesttől érkező összes jel azt sugallja, hogy a kilépés a céljuk… és úgy tűnik, tényleg azért könyörögnek, hogy kirúgják őket”. Mármint Orbánt és a Fideszt.

Pedig ez tényleg a legvégső opció. A legnagyobb EP-frakcióból kiszorulás már középtávon se lehet érdeke a Fidesznek a 2021 utáni költségvetési ciklus előkészítésekor. Igaz, mentsvárul olyan pártokkal készül (?) összefogni, amelyek többsége (nettó befizető országban) azzal kampányol évek óta, hogy az uniós támogatásokat vegyék vissza Keletről.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..