Kezdőlap Címkék Fidesz kizárása

Címke: Fidesz kizárása

Orbán stop! Kiplakátolják Orbánt Európában? – 2019. március

Német, majd más tagpártokkal indít kampányt az MSZP az EP-választásra a magyarok körében Stop, Orbán felszólítással. Az se kizárt, hogy Orbán képével fognak mozgósítani baloldali pártok. Gyűlik a parázs a Fidesz alatt, Weber ultimátumot adott Orbánnak.

Nem kizárt, hogy lesznek olyan pártok – elsősorban Frans Timmermans szocialista európai bizottsági alelnöké -, amelyek élni fognak a kínálkozó lehetőséggel, és Orbán Viktor arcképével indítanak kampányt az európai parlamenti választás előtt – derült ki Ujhelyi István MSZP-képviselő szavaiból a Független Hírügynökség kérdésére.

A szocialista párt EP-képviselője és kampányvezetője elmondta: ők ugyan nem fognak ilyen javaslattal élni, de a kormány döntése – március 15-étől Frans Timmermans európai bizottsági alelnök váltja Jean-Claude Junckert a magyar plakátokon –

választ érdemel a holland szocialista testvérpárt részéről.

Mindenesetre az MSZP kampánya nemzetközi szintre emelkedett azzal, hogy a német SPD-vel kötött megállapodást – és tucatnyi mással készül erre – annak érdekében, hogy két nyelvű kampányban közösen mozgósítsák az ott élő magyarokat: minél többen regisztráljanak az európai parlamenti választásra – jelentette be ma Brüsszelben Ujhelyi István.

Forrás: Ujhelyi István/Youtube

Ennek gondolata az „Orbánisztán vagy az Európai Unió”. A bejelentéskor „Stop Orbán” feliratú piros lapot tartottak magasba az MSZP megjelent politikusai. Ebbe a szlogenbe belefér, hogy a közösségi médiában vagy – ahol van erre lehetőség – köztéri plakátokon

„magyar tartalom” is megjelenjen,

ha van olyan tagpárt, amely az Orbán vagy Európa gondolat jegyében fontosnak tartja – mondta Ujhelyi. Elismerte, hogy ez a gondolkodásmód – ahogyan a magyar kormány plakátjainak tartalma – távol áll a nyugati gondolkodástól.

Az viszont tény, hogy Orbánt egyre inkább Európa tönkre tevőjeként tartják nyilván Európában – mondta Ujhelyi.

Közben gyűlik a parázs a Fidesz alatt, a rövid idő alatt összegyűlt aláírások után már 13 európai néppárti (EPP) tag jelentette be, hogy kezdeményezi a Fidesz kizárását. A legnagyobb súlyú szervezetről, az ír kormánypártról van szó. A Fidesz maradni akar az EPP-ben – írta a Reuters.

Az EPP frakcióvezetője és EP-választási csúcsjelöltje, Manfred Weber a Bild című német lapnak nyilatkozva

minden eddiginél keményebb hangot ütött meg.

A tagság megtartását három feltétel teljesüléséhez kötötte:

  • Orbán azonnal és végérvényesen leállítja kormánya Brüsszel elleni kampányt,
  • bocsánatot kér az EPP tagpártjaitól,
  • biztosítja a Közép-európai Egyetem (CEU) megmaradását Budapesten.

Weber szerint még ebben a hónapban világossá kell válnia, hogy teljesülnek-e a feltételek, és Orbán lépéseitől függ, hogy sor kerül-e a szakításra a Fidesz és az EPP között. Mint mondta: tesz egy utolsó kísérletet Orbán Viktor és a Fidesz megtartására az EPP-ben, de a kereszténydemokrácia értékei nem képezhetik alku tárgyát.

Támogatásáról biztosította a Manfred Weber által ismertetett feltételeket  a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP), kilátásba helyezve a kizárási eljárás támogatását.

Sebastian Kurz kancellár, az ÖVP elnöke, Johannes Hahn bővítési biztos, az EPP alelnöke és Ottmar Karas osztrák EP-képviselő közös nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy – mint fogalmaztak –  

teljes mértékben támogatják a Manfred Weber nyilatkozatában foglaltakat.

„Ezek a feltételek vitathatatlanok, azokat teljesíteni kell, ellenkező esetben további lépések fenyegetnek” – írta az APA osztrák hírügynökség. Kurz szerint az EPP feltételei ismertek, a labda pedig egyedül Orbán Viktor térfelén pattog.

„Orbán Viktornak végre fel kell hagynia azzal, hogy ellenségképekkel, vádaskodásokkal és antiszemitizmussal  politizáljon” – így  Ottmar Karas.  Ha ez nem történik meg, akkor meg kell indítani az EPP-ből történő kizárási eljárást – fűzte hozzá.

Rövidesen döntenek a Fideszről – felfüggesztés várható

Rövid időn belül dönt az Európai Néppárt (EPP) választmányi ülése, amelyen valószínűleg határozatlan fogják felfüggeszteni a Fidesz tagságát. Előtte lehet még szavazás a kizárási javaslatról is.

A sorsdöntőnek ígérkező EPP-választmányi ülés (politikai gyűlés) 262 tagja (illetve a megjelentek) elé az előzetes várakozás és információk szerint az kerül, hogyhatározatlan időre függesszék fel a Fidesz tagságát.

Korábban emellé állt Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke, de Sebastian Kurz osztrák kancellár fél év időtartamot javasolt. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke viszont a kizárást pártolja.

Két szavazás is lehetséges

A Bruxinfo úgy értesült, hogy először utóbbiról, a 13 párt által beadott kizárási indítványról szavaznak, méghozzá titkosan. Ez a tény még akár meglepetést is eredményezhet. Ha végül kisebbségbe szorulna ez a javaslat, akkor következne az EPP elnöksége által tett indítvány. A felfüggesztés alighanem azt jelentené, hogy a Fidesz nem vehetne részt a párt ülésein és egyéb rendezvényein, így nem is szavazhatna és a párton belüli posztokon is „befagyasztanák” részvételüket.

Az ülést egyébként – minő szimbólum – az Európai Parlament Antall József szárnyában tartják.

A Fidesz alelnöke, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter már kora délután bejelentette, hogy már a felfüggesztés is elfogadhatatlan számukra. Ebben az esetben azonnal kilépnek az EPP-ből. Az még kérdés, hogy a két KDNP-s képviselő is velük tart-e, vagy ők még maradnak. Az előzetes információ alapján rájuk nem vonatkozik egyik EPP-beli javaslat se.

„Gyámokat” kaphat Orbán

Az EPP felfüggesztési javaslata azt is tartalmazza, hogy amolyan „felügyelőbizottságot”, „bölcsek tanácsát” rendelnének a Fidesz mellé, amelynek feladata lenne a tagság szünetelése idején nyomon követni a magyarországi fejleményeket.

Ennek a testületnek a tagja lenne Herman Van Rompuy, az Európai Tanács korábbi elnöke mint vezető, a korábbi szlovák miniszterelnök Mikulás Dzurinda, az egykori osztrák kancellár, Wolfgang Schüssel és Hans-Gert Pöttering, valamikori európai parlamenti elnök.

Bréking: a kilépés küszöbén a Fidesz

Felfüggesztés esetén a Fidesz azonnal elhagyja az Európai Néppártot – nyilatkozta Gulyás Gergely. Szerinte „a Fidesz és az ország méltóságáról van szó”.

A Fidesz akkor tud az Európai Néppártban (EPP) maradni, ha szerdán nem csupán a párt kizárására, hanem tagságának felfüggesztésére sem kerül sor – mondta az MTI-nek a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a párt alelnöke Brüsszelben. Gulyás Gergely hozzátette: a Fidesz

a felfüggesztést nem tudja tudomásul venni, ilyen döntés esetén azonnal elhagyja az EPP-t.

Hozzátette: ha a kizárás alaposságának vizsgálatára létrejön egy “három bölcsből” álló bizottság, a Fidesz önkéntes döntéssel azt vállalja, hogy a testület munkájának lezárultáig nem vesz részt a Néppárt testületeinek munkájában.

„A Fidesz és az ország méltóságáról is szó van” – fogalmazott a miniszter. Hozzáfűzte: „olyan kompromisszumot nem tudunk kötni, amely korlátoz bennünket a szabadságunkban és abban a politikában, amellyel elutasítjuk a bevándorlást”.  Közölte azt is: a Fidesz a keresztény Európa megvédését is a legfontosabb politikai célok között tartja számon.

Az elmúlt hetekben a Fidesz mindent megtett a kompromisszum érdekében, az EPP csúcsjelöltje, Manfred Weber által szabott feltételeket teljesítette – jelentette ki a politikus. Gulyás Gergely emlékeztetett: a kizárást a pártcsaládból tizenhárom bevándorláspárti tagpárt kezdeményezte, amelyeknek együttesen 34 mandátumuk van a 217 fős frakcióban.

A délután háromkor kezdődő EPP-választmányi gyűlés előtt ismertté vált, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke a felfüggesztést támogatja. „Amíg a Fidesz nem állítja helyre teljes mértékben a bizalmat, nem maradhat meg a rendes, teljes jogú tagság” . Jean-Claude Juncker bizottsági elnök ezzel szemben a kizárás híve.

Orbán hátraarca a CEU ügyében, vagy ismételt trükk?

Lehetséges, hogy német segítséggel meghátrál a CEU ügyében Orbán Viktor. A német kancelláriaminiszter nyilatkozatából ez is kiolvasható, de az nem, hogy a CEU teljesen Budapesten maradhat.

Nem várta meg a bajor miniszterelnök, Markus Söder levelét, hanem maga ragadott tollat, és arról biztosította a bajor kormányt, hogy a CEU részt vehet a magyar felsőoktatásban – ez derül ki a bajor Süddeutsche Zeitung (SZ) írásából.

A lapnak Florian Herrmann kancelláriaminiszter a levélről azt mondta, hogy abban a magyar miniszterelnök garantálta, hogy

a CEU továbbra is Magyarországon kutathat és oktathat. 

Herrmann szerint ez már egyértelmű jele a békülésnek.

A teljes levelet a SZ nem közli, de egy talán szó szerinti idézet szerint

„A magyar kormány nevében biztosíthatom Önöket, hogy a müncheni műszaki egyetem magyar felsőoktatásban való részvétele a CEU-val való együttműködés keretében nem lesz akadály.”

Utóbbi a Manfred Weber váratlan ajánlattal módosított követelésére adott válasz.

Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője a mai, sorsdöntőnek ígérkező választmányi ülés előtt kiegészítette három feltételének a CEU-ra vonatkozó részét. Az eredetileg úgy hangzott, hogy az egyetem visszatérhessen Budapestre és továbbra is adhasson ki amerikai diplomát.

Ezt egészítette ki budapesti útján azzal, hogy a müncheni műszaki egyetem és a BMW autógyár finanszírozóként lépne be a CEU működésébe. A dolog érdekessége, hogy a CEU nem panaszkodott anyagi gondokra, és Bécsbe költözve éppúgy uniós intézménynek minősül, ahogyan a német közreműködéssel történne.

A cikket ismertető 444.hu szerint ezzel Orbán azt ígéri, hogy nem fog keresztbe tenni annak, hogy a müncheni egyetem a CEU-val való együttműködésének keretében részt vegyen a magyar felsőoktatásban.

A levélben azonban a cikk alapján semmilyen ígéret nincs a kutatás és oktatás folytathatóságán túl.

A kormány érvelése a CEU ügyében eddig az volt, hogy

az egyetem nem is ment el, változatlanul itt van.

És ez igaz is, a magyar posztgraduális képzés folytatódik Budapesten. Az amerikai diplomát kiadó oktatás – a program túlnyomó része – azonban Bécsbe kerül (?) a lex CEU miatt.

A SZ cikkében

nem olvasható olyan mondat, hogy az egyetem visszakaphatja teljes budapesti státuszát.

Ahogyan ezt a CEU igényli. Weber ajánlata után közleményben tudatták, hogy „világossá kell tennünk, hogy a lehetséges együttműködés előkészítését csak akkor folytathatják tovább a résztvevő felek, ha Magyarország miniszterelnöke egyértelmű politikai állásfoglalásban biztosítja arról európai partnereit, hogy a CEU amerikai és európai diplomákat kiadó szabad intézményként Budapesten maradhat”.

Az események súlyát jelzi, hogy hétfőn Orbán még azt mondta az atv.hu-nak, hogy „ha minden igaz, a bajor miniszterelnöktől fogok kapni egy levelet, arra adok majd egy választ, attól függően, hogy mi lesz benne”.

Az mindenesetre nem sokára kiderül, Orbán valóban hátraarcot hajt végre a CEU ügyében. A Weber által támasztott másik két feltételnek lényegében nem tett eleget, illetve az EPP-beli kritikusok szerint nem hihetően. A mai vita előtt összefoglaltuk a lényeget.

Ma döntenek (?) a Fideszről az Európai Néppártban

Bármi lehetséges: kizárás, felfüggesztés, elhalasztás. Az EPP feladványa: mi a kevésbé rossz, ha kizárja a Fideszt, s ezt mikor tegye, vagy ha bent tartja. Mit hoz ki a matek, és hogyan lehet bizottsági elnök Manfred Weber?

Az egyetlen bizonyosság az, hogy semmi se biztos. Az előjelek alapján lehetséges, hogy a várhatóan délutáni választmányi (politikai gyűlési) ülés előtti utolsó pillanatokban derül ki, milyen javaslatot terjeszt a 262 delegátus elé az Európai Néppárt (EPP) vezetése.

A lehetőségek

Az eddigiek alapján a legvalószínűbb a kizárás és a tagság felfüggesztése közti választás lehetősége. Egyáltalán

nem lehetetlen azonban, hogy elhalasztják a határozathozatalt

az április 8-9-iki összejövetelre; ekkor még időben lesznek a május végi európai parlamenti választások előtti kampányhajrá előtt. Addig mérlegelhetik, mi a legkevésbé rossz számukra. Vagyis mi visz el többet: benntartani a vitán felül tehertétellé vált Fideszt és ezzel mandátumokat megtartani a következő EP-ben, vagy ezeket elveszítve szavazatokat nyerni a választók körében.

Mert a Fidesznek, sőt, magyar pártnak

aligha volt ilyen rossz sajtója nyugaton, mint mostanában a Fidesznek,

és ennyire elutasító a német közvélemény hazánkkal szemben. Ezt támasztja alá az a közvélemény-kutatás is, amely szerint a németeknek, de még a CDU-CSU híveinek is a kétharmada piros lapot követel Orbánék számára.

Az EPP vezetésének (elsősorban Joseph Daul elnöknek és Manfred Weber EP-frakcióvezetőnek) és főképpen a 262 delegátusnak nagyjából három tényezőből álló egyenletet kellene megoldania:

  • legpontosabban megtippelni a közvélemény hangulatát a fentiek alapján,
  • szembenézni azzal, hogy Manfred Weber jelöltségét csak akkor tudják sikerre vinni az Európai Bizottság elnöki tisztére, ha megkapják a centrumtól balra álló frakciók (szocialisták, liberálisok és zöldek) támogatását; márpedig ezek jó eséllyel ezt a Fidesz kirúgásához fogják kötni – a szocialisták szinte biztosan,
  • ha legkésőbb áprilisban nem teszik ki Orbánékat, akkor a Fidesz tizenvalahány képviselőjét később csak egyenkénti szavazással (úgynevezett kis kétharmaddal) tudják kizárni az EP-frakcióból, vállalva az ezzel járó teljes elhúzódó háborúskodást.

Mindezek előtt pedig azt kell számba venniük, hogy

a kompromisszum értelmes lehetőség, valóságos alternatíva-e.

Az tudniillik, hogy – amiként az elmúlt hetek megnyilatkozásaiban ez elhangzott néhányszor – hihetnek-e még Orbánnak abban, hogy „mostantól ismét rendes demokrata lesz”.

Ehhez nyilván mérlegre teszik a weberi hármas feltétel sorsát, amelyek teljesítésében állítólag ezek megfogalmazója szeretne kapaszkodót találni ahhoz, hogy a bent tartás mellett érveljen. (Vagy nem. Az elmúlt napok értesülései, nyilatkozatai ellentmondásosak, például az Orbánnal lezajlott budapesti találkozó után elmondottakkal szemben másnap azt közölte, hogy nem is volt tárgyalás, hanem lényegét tekintve ultimátumot adott elő. Később pedig azt indítványozta, hogy egy testület ellenőrizze a jogállami normák betartását, és ehhez kösse a támogatások odaítélését, ezt most, az EPP összejövetele előtt újságcikkben megerősítette – írta az Index.)

Weber feltételei voltak.

  • Hagyja abba a magyar kormány a Soros-Juncker-féle kampányt. Ezt Orbánék megtették, de a Napnál világosabb, hogy kényszer hatása alatt, s első körben Jean-Claude Juncker helyettesét, a szocialista Frans Timmermanst tervezték helyére tenni, majd a felháborodás nem csitulása láttán lett belőle a hirtelenjében előhúzott „családvédelmi akcióterv”-hirdetés. Az egyéb felületeken azonban azóta is vidáman fut az eredeti „tájékoztatás”.
  • Kérjen bocsánatot az EPP tagpártjaitól. Ebből az lett, hogy a „hasznos idiótáktól” kész elnézést kérni, ha bárki úgy érzi, megsértette ezzel. De a „támadó hangnem” sajnálata mellett álláspontjuk nem változott – mondta el Orbán és néhány sanchopanza.
  • Hagyja békén a CEU-t, tegye lehetővé, hogy az ismét budapesti intézményként adhasson ki amerikai diplomát. Erre lényegében nem érkezett semmilyen tartalmi válasz. Igaz, Weber itt szorított egyet a satun azzal, hogy belengette: a müncheni műszaki egyetem és a BMW autógyár anyagi segítségével tartanának fenn szakokat, noha a pénzszűke eddig nem volt fenn a CEU problématérképén. Erre Orbán annyit mondott: várja a bajor miniszterelnök levelét erről. Azét a Markus Söderét, aki látványosan farolt vissza a CDU mögé az orbáni politika megítélésében.

Mindezek ismeretében az a kérdés, hogy a választmányi küldöttek – és persze az előterjesztésüket ismertető EPP-vezetők – merre hajlanak.

Komolyan gondolják, hogy Orbán az a tigris, aki hajlandó áttérni a vegetariánus étrendre?

Vagy arra jutnak, hogy le kell zárniuk ezt a sehová se vezető vitát. Ahogyan azt – megint állítólag – Annegret Kramp-Karrenbauer új CDU-elnök szorgalmazza, hogy tiszta lappal folytassák a kormányzást.

A szerdai vita – amelyen Orbán is részt vesz – tehát túlmutat azon, amit eddig megtudhattunk. Hogy mára 14 párt kezdeményezte a Fidesz kizárását. Ezek javarészt kisebb tagjai az EPP-nek. Az eddigi információk alapján 58 szavazatuk van a kizárást követelő pártoknak. Ennél nagyjából tízzel kevesebb a támogatóknak (amelyekből 11+2 a Fideszé és a KDNP-é).

Az EPP-n belüli rendszerből azonban az következik, hogy a szavazati jogú tagpártokon túl a különféle tisztségek alapján is jár egy csomó voks. Mintegy 150 szavazat a támogató és vélhetően ellenző pártdelegáltakén felüli a Politico táblázata alapján. (A 264 szavazatból le kell vonni az egyik horvát párt két tagjáét, amely időközben kilépett az EPP-ből.)

A nyilatkozatok ellentmondásos voltára jellemző a kedden a Reutersnek nyilatkozó német CDU-s politikus, Andreas Nick beszámolója tapasztalatiról. Ezek szerint „a Budapesttől érkező összes jel azt sugallja, hogy a kilépés a céljuk… és úgy tűnik, tényleg azért könyörögnek, hogy kirúgják őket”. Mármint Orbánt és a Fideszt.

Pedig ez tényleg a legvégső opció. A legnagyobb EP-frakcióból kiszorulás már középtávon se lehet érdeke a Fidesznek a 2021 utáni költségvetési ciklus előkészítésekor. Igaz, mentsvárul olyan pártokkal készül (?) összefogni, amelyek többsége (nettó befizető országban) azzal kampányol évek óta, hogy az uniós támogatásokat vegyék vissza Keletről.

Orbánék lesznek terítéken hét közben

Nem csak az Európai Néppárt dönt(het) a Fidesz tagságáról, másnap az Európai Parlamentben áttekintik a 7-es cikkelyes eljárással kapcsolatos eddigi fejleményeket. Azt vizsgálják meg, történt-e előrelépés az uniós alapértékek súlyos sérelmében.

A hét közepén a Fidesz tagságának sorsáról várható parázs vita az Európai Néppártban (EPP), egyelőre teljesen kiszámíthatatlan, mi várható. Úgy fest, hogy Manfred Weber EPP-frakcióvezető letett azon szándékáról, hogy esetleg nem terjeszti szavazásra a kérdést. A jelek szerint a német CDU elnökasszonnya, Annegret Kramp-Karrenbauer és Joseph Daul EPP-elnök is ragaszkodik a formális aktushoz. Várhatóan két javaslatot terjesztenek a 264 delegátus elé az EPP politikai gyűlésén (választmányában): felfüggesztés vagy kizárás.

Másnap aztán folytatódik a magyarországi ügyek uniós vizsgálata. Az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi szakbizottsága (LIBE) csütörtök délután áttekinti a magyarországi fejleményeket. Azt nézik meg, hogy tavaly szeptember óta

történt-e előrelépés a jogállami folyamatokban

– derül ki az EP keddi közleményéből.

Az EP tavaly szeptemberben kérte az uniót, hogy az indítsa el a 7-es cikkelyes eljárást Magyarországgal szemben, annak vizsgálatára, hogy az országban fennáll-e a veszélye az uniós alapértékek súlyos, rendszerszintű sérelmének. A LIBE szakbizottság most tekinti át az azóta eltelt időszak fejleményeit, a jelenlegi helyzetet, és hogy a tagállamok mennyit haladtak előre a parlamenti kérés vizsgálatában.

Az EP kezdeményezése mögött az igazságszolgáltatás függetlenségével, a szólásszabadsággal, a korrupcióval, a kisebbségek jogaival, a bevándorlók és menekültek helyzetével kapcsolatos aggodalmak álltak. Ha a tagállamok úgy vélik, hogy Magyarország rendszeresen és súlyosan megsérti az uniós alapértékeket, akkor elindíthatják az EU-alapszerződés 7. cikkében leírt eljárást, amely végül szankciókhoz, például Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethet.

A LIBE ülésén részt vesz az Európai Bizottság (EB) és az Európai Tanács képviselője is. Az EB-t Frans Timmermans (aki eredetileg Jean-Claude Junckert váltotta volna a magyar kormány „tájékoztató” plakátján) első elnökhelyettes képviseli.

A Magyarországgal korábban foglalkozó Sargentini-jelentés szerzője, a holland zöldpárti képviselő szerint nem elegendő, hogy az EPP foglalkozik a Fidesz tagságának kérdésével,

meg kell kezdenie végre az etikai nagytakarítást,

és kérdőre kell vonnia Orbán Viktort, hogy milyen viszonyt kíván ápolni a pártcsaláddal és hogyan viszonyul az EPP által képviselt politikához.

Judith Sargentini úgy véli, hogy nem várható a Fidesz kizárása. De Manfred Webernek
egyértelmű döntést kell hoznia, hogy merre kormányozza az EPP-t, hagyja-e annak jobbra tolódását – közölte Judith Sargentini.

A képviselő elmondta: noha az Európai Unió Tanácsa nagy jelentőséget tulajdonít a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok fenntartásának, nem teljesíti ígéreteit, ha nem tudja „behúzni a vészféket”, hagyva így, hogy egy tagállam kormánya következmények nélkül sértse meg rendszerszinten az Európai Unió alapértékeit.
A politikus szerint fél évvel az általa jegyzett jelentés elfogadása után nem történt semmilyen lényegi intézkedés az ügyben.

Fidesz-Néppárt: most vagy soha (kizárni)?

Szerdán dönt az EPP, mit tegyen a Fidesszel. Látszólag egyszerű: kizárni vagy felfüggeszteni? Az EP-választás után azonban ez a kérdés különösen nehézzé válik a személyenkénti szavazás miatt.

Egyelőre minden lehetőség nyitva áll – nyilatkozta szombaton Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP) frakcióvezetője Bukarestben. Weber az EPP politikai gyűlésének (választmányának) szerdai üléséről beszélt, amelyen dönteni kell 13 tagpárt kezdeményezéséről, hogy az EPP zárja ki a Fideszt.

A lehetőségek

Még semmi se dőlt el, tárgyalásokban áll a pártcsalád minden tagjával – mondta a német CSU politikusa szombaton Bukarestben.

Három lehetőség áll az EPP előtt a Fidesz ügyében:

  • felfüggeszti tagságát,
  • kizárja soraiból,
  • dádával benntartja.

Utóbbi célt szolgálja a magyar párt vezetőinek sok alkalommal előadott óhaja, hogy benn akarnak maradni. Manfred Weber ehhez

három feltételt támasztott, amiből a Fidesz egyet formálisan teljesített.

Elkezdte leszedni a Soros-Juncker-plakátokat, de az egyéb felületeken később is mentek ezek a reklámok, a „tájékoztató levél” pedig minden lakásba megérkezett.

Az EPP tagpártjai részére várt bocsánatkérés inkább nem teljesült, az „aki úgy érzi, hogy megsértettem, attól elnézést kérek” formulát több párt elutasítja. A CEU korábbi helyzetének visszaállítása pedig nem haladt előre.

Minderről Weber a lényeget nem hét eleji budapesti találkozója után itt, hanem másnap Strasbourgban nyilatkozva mondta el. Eszerint nem tárgyalás volt Orbánnal, hanem egyoldalú követelésközlés az ő részéről.

Dilemma több oldalról

Az EPP vezetésének több változós egyenletet kellene megoldania, amikor javaslatot tesz a választmánynak szerdára:

  • több párt kilátásba helyezte, hogy kilép, ha a Fidesz marad,
  • Weber az Európai Bizottság elnöke szeretne lenni, amihez azonban a centrumtól balra álló EP-frakciók támogatására szorul, ennek azonban feltételévé válhat a Fidesz kitessékelése,
  • mérlegelniük kell, hogy a felfüggesztéssel „domesztikálható-e” Orbán.

Az EPP-n belüli vélemények egyike az (és maga Weber is mondott ilyet többször), hogy erősen kétséges, a Fidesz tiszteletben tartja-e a közös értékeket. Egészen pontosan az, hogy belül maradva nem kezdi-e újra ezek tagadását, támadását.

Márpedig Orbán többször világossá tette, hogy ő akarja a maga képére formálni az EPP-t. „Új kezdetet” követel, nemhogy a további integrációt nem támogatja, hanem „erős nemzetállamokat”, Európa élén pedig „erős vezetőket”, ahogyan március 15-én szónokolta.

Ez a beszéd sokak szerint retirálás volt a rá nehezedő nyomás miatt. Más nézőpontból azonban legfeljebb annyiban, hogy elmaradt ez utóbbi évek brüsszelezése és személyeskedő hangneme, ellenben visszatért a „birodalom fenyegetése”.

A szöveg fő üzenetei megerősítik azt a meggyőződést, hogy

Orbán a jobbszél felé tolná el az EU-t és persze ehhez az EPP-t.

Az EPP számára szerdán aligha komolyan szóba jöhető lehetőség a megbocsátás. Ezen a nyilatkozatok alapján már túl van a pártcsalád közössége. Nyilván nem közömbös az a közhangulat, ami ezt a vitát övezi, s amelyben a május végi EP-választás előtt egyre fontosabb a választók véleménye. Márpedig a döntést alapjában befolyásoló Németországban a választók és a CDU-CSU szavazói körében egyaránt kétharmados a Fidesz eltávolításának támogatása.

Az EP-választás előtt vagy után?

„Pedagógiai” megfontolásból szóba jöhető kompromisszum lehetne a tagság felfüggesztése azzal, hogy a belső karanténban kiderül, hajlandó-e megváltozni Orbán. Ha nem, akkor később alkalmazható a kizárás. (Az eleve kétkedők szerint a kérdés az, „meggyőzhető-e a tigris arról, hogy mostantól zöldséggel táplálkozzon”.)

A lehetőségek útja kétfelé válik. Az EPP-ben két magyar párt van: a Fidesz és a KDNP önálló tag. A delegátusok száma 5, illetve 1, a választmányban (politikai gyűlésben), a 264 szavazón belül 11, illetve 2. A kizáráshoz tehát itt két határozat kell. (Vagy afféle zsarolásképpen csak a Fideszt teszik ki, de ez valószínűtlen.)

Ezzel szemben a 217 tagú néppárti EPP-frakció egységes csoport, a 12 magyar képviselő „a közös mezt viseli”. Ebből következően a Fidesz-KDNP itt nem alkot önálló csoportot, egységes eltávolításukra nincs lehetőség,

a parlamenti képviselőket egyenként kell kizárni

az EPP-frakció szervezeti és működési szabályzata értelmében.

Mégpedig a frakció kétharmados többségével, ha a szavazáson a képviselők legalább fele jelen van (vagyis úgynevezett kis kétharmaddal), titkos szavazással.

Mindez azt jelenti, hogy ha az EP-választás előtt zárják ki a Fideszt/vagy és a KDNP-t az EPP-ből, akkor ezek képviselői nem a néppárt tagjaiként kerülnek be az új összetételű EP-be. Ha viszont a felfüggesztésről határoznak, akkor később a magyar képviselőket csak egyenkénti szavazással távolíthatják el soraikból, ennek minden járulékos feszültségét is vállalva.

A németek szabadulnának Orbántól

Csak a szélsőjobb AfD hívei szerint nem kéne kizárni a Fideszt az Európai Néppártból. Az uniópártok támogatóin és a teljes népességen belül egyaránt kétharmad kívül látná Orbán pártját. Az EPP-elnök beleállt a legalább felfüggesztésbe.

Különösen érdekes a német-magyar kapcsolatokban, hogy a Magyarországon az Orbán-kormánynak (nagy megrendelések fejében) számos gesztust tevő (például az Origo eladása) T-Com csoport tagja, a T-Online rendelte meg azt a közvélemény-kutatást, amelyben azt tudakolták, hogy ki kell-e zárni a Fideszt az Európai Néppártból.

Masszív többség

Nos, a megkérdezett németek 52 százaléka szerint mindenáron el kell távolítani, további 14 százalék azt mondta, hogy inkább igen. Semmiképpen – válaszolta 18 százalék, és 8 százalék szerint inkább nem. (Bő nyolc százalék nem válaszolt.)

Forrás: Civey/T-Online

Vagyis 66 százalék kitessékelné Orbán Viktor pártját az EPP-ből. Ugyanez az eredmény jött ki, amikor az EPP-tag kormányzó koalíció CDU/CSU híveit kérdezték meg. Körükben is megközelítően 66 százalék kizáráspárti.

Nem meglepően az SPD-támogatók 86,6, a szélbal der Linken körében 72, a zöldeknél elsöprő, 91 százalék proponálja ezt. Érdekes módon az FDP szavazóinak csak 52,6 százaléka ért egyet a felvetéssel, noha európai „anyapártjának”, az ALDE-nek EP-beli frakcióvezetője, a holland Guy Verhofstadt Orbán egyik legádázabb ellenfele.

Kétes barát

Komolyan elgondolkodtató – bár korántsem meglepő – az EPP döntéshozói számára, hogy a Fidesz egyértelmű híveként a szélsőjobbra csúszott

AfD közönségének 81 százaléka ellenzi a Fidesz kizárását.

A  felmérést interneten készítette a Civey közvélemény-kutató csaknem hatezer fő megkérdezésekor az elmúlt héten. Tehát akkor, amikor szinte minden európai és német lap a magyar kormány Soros-Juncker-plakátkampányával volt tele, és ismertté vált, hogy 13 EPP-tag már kezdeményezte a kizárást. Erre a pártcsalád jövő szerdai politikai gyűlésén kerülhet sor.

Az efféle közvélemény-kutatások alighanem csak erősíteni fogják az EPP-n belül azt, hogy legalább függesszék fel a Fidesz tagságát. Mindenesetre a Népszava úgy értesült, hogy a jövő a heti ülésen az EPP elnöksége kezdeményezni fogja a kizárást vagy felfüggesztést.

A lap úgy tudja, hogy a pártcsalád európai parlamenti frakciójának szerdai strasbourgi ülésén Joseph Daul pártelnök értésre adta, hogy ha a küldöttek elutasítják az előterjesztést, vagyis nem akarnak szavazni róla, akkor el fog gondolkodni azon, érdemes-e megmaradnia a tisztségében.

Weber: megmondtam Orbánnak, mit kell tennie

Semmilyen tárgyalás nem volt Orbánnnal – nyilatkozta Manfred Weber szerdán. „Egyelőre nem tiszta”, milyen álláspontot képvisel a néppárt a Fidesz ügyében – mondta a német politikus. Egyelőre a felfüggesztés a reális.

Nem közeledtek az álláspontok, sőt, semmiféle tárgyalás se volt kedden Budapesten Orbán Viktor és közte – nyilatkozta a Euronewsnak az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője. Mint Manfred Weber elmondta, nem tárgyalni, hanem a feltételeit közölni utazott, hogy megmondja, mit kell tennie a magyar miniszterelnöknek és pártjának, ha továbbra is a Néppártban akarnak maradni.

Egyoldalú eszmecsere volt

„A találkozón Orbánnal semmiféle tárgyalásról nem volt szó. Egyszerűen csak megmondtam neki, mit kell tennie.

Világos bizonyítékra van ugyanis szükségünk, hogy a Fidesz és Orbán továbbra is a néppárt politikai családjának tagjai akarnak maradni.

Mi egy olyan család vagyunk, ahol értékek és közös gondolatok vannak, nem pedig erőfitogtatás és egyes figurák előtérbe tolása. Ez az, amit Orbánnak meg kell erősítenie, és én remélem, hogy így is fog tenni.” – fogalmazott az EPP frakcióvezetője.

Folyamatos téma a Néppártban, és még meg kell állapodnunk abban, milyen álláspontot képviselünk a Fideszről, ez egyelőre nem tiszta – válaszolta arra a kérdésre, hogy az EPP-ben van-e még hitele Orbán szavainak, s hogy ő személy szerint hisz-e Orbán Viktornak.

Az elmúlt évtized tapasztalatai alapján először is olyan

biztosítékra van szükségük,

ami bizonyítja, hogy a Fideszben készek a kompromisszumra, és hogy ez hosszú távon is így lesz, vagyis a következő években, hónapokban nem változtatnak megint – mondta Weber.

Ha mégis, számos lehetőség áll előttünk, ezek közé tartozik a kizárás is.

Csak Orbánon múlik, hogyan dönt, és a következő napokban ennek milyen bizonyítékát adja

– hangsúlyozta.

A CEU ügyéről is teljesen egyoldalú beszélgetésként számolt be Weber. Konkrét javaslattal állt elő, ami lehetővé tenné, hogy a CEU diákjai továbbra is szerezhessenek amerikai diplomát Budapesten.

„Erre tettem javaslatot Orbánnak, és ezt neki el kell fogadnia. Ez az egyetlen módja annak, hogy lezárjuk ezt a témát”

– közölte.

A Fidesz esetleges kizárásáról és annak az euroszkeptikus pártokkal összefogásáról, megerősödéséről leszögezte: „Nem érdekel, hogy a néppárton kívül mit beszélnek. A néppárton belül pedig igenis meg kell védenünk alapvető értékeinket, örökségünket. Mindenki, aki tagja ennek a pártcsaládnak, annak tiszteletben kell tartania ezt”.

A Euronews riportjából kiderült, hogy Weber nem beszélt a gyors és részleges magyar kormányzati plakátcseréről.  Egy magas rangú néppárti politikus viszont azt mondta, hogy Weber nagyon is jól látta a megmaradt posztereket.

A döntő az ultimátum teljesítése

Weber az általa szabott három pontos ultimátum betartását tekinti döntőnek az EPP választmányának jövő szerdai ülése előtt. Látni akarja, hogy Orbán meg akar-e felelni a feltételeknek, vagy nem. De az EPP-forrás elárulta, a három ponton kívül is vannak problémák, melyeket kezelni kell.

„Most egy lépéssel vagyunk a Fidesz kizárása előtt”

– mondta a politikus.

Egy másik néppárti forrás azt is elmondta, jelenleg nem tűnik úgy, hogy a jövő heti néppárti egyeztetésen többsége lehet a kizárást követelőknek, a felfüggesztés viszont reális alternatívának tűnik. A kizárást kezdeményező egyik párt tagja azt mondta, örül, hogy Weber feltételül szabta a CEU-ügyet mint megkerülhetetlen feltételt, mert ebbe valószínűleg nem megy bele Orbán, így viszont megnyílik az út a kizárás vagy felfüggesztés előtt. A Euronews által megkérdezett egyik fideszes képviselő annyit mondott: csapataink harcban állnak.

Ha átlép, átrendezi a szélsőjobbot Orbán

Az ukázban felhívott három párttal együtt nem alakíthat frakciót a Fidesz az EP-ben, ráadásul ehhez legalább két képviselőcsoportot kellene szétverni. Friss német hír szerint a CDU-CSU-ban döntöttek: Orbánéknak menniük kell.

A daliás időket idézően az egyesített kormánylap kiadta az ukázt/elkezdte a hangulati előkészítést arra, ha a Fidesz kilép az Európai Néppártból (EPP). A Magyar Nemzet megadta a „vonalat” is: lengyel eszmetársával, a Jaroslaw Kaczynskí vezette Jog és Igazságossággal (PiS), az olasz Matteo Salvini Ligájával és a kisebb osztrák kormányerővel, a Heinz-Christian Strache elnökölte Szabadságpárttal (FPÖ) alkosson egy frakciót az Európai Parlamentben. Nyilván a május végi választás után, az általuk remélt széljobb előretörés után az immár egységesen „Soros-bérenccé” és „bevándorláspártivá” vált EPP rovására.

Lehet persze, hogy a kilépésben versenyfutás kezdődik, ugyanis a legújabb németországi értesülés szerint

a CDU-ban és a CSU-ban már eldöntötték: kizárják a Fideszt az EPP-ből.

Talán már a szűk két hét múlva sorra kerülő küldöttgyűlésükön. Legalábbis erről beszélt a Klubrádióban a Német Külügyi Intézet egyik szakértője, Milan Nic.

Ennek szerintük az az oka, hogy Orbán elkalkulálta magát, és nem vette észre a helyzet átalakulását. A CSU-ból kikerültek azok a korábbi vezetők (élükön Horst Seehofer elnökkel), akik védték Orbán pozícióját. Az új vezető, Markus Söder pedig be akarja fejezni a CDU ekézését, a jó koalíciós viszony a legfontosabb számára. A CDU-t ugyancsak nemrégiben átvevő Annegret Kramp-Karrenbauer pedig le akarja zárni a régi vitákat, „tiszta lappal” folytatni a kormányzást. Ebbe pedig nem fér bele a Fidesszel folytatott örökös kötélhúzás. És emellett a migránskérdés erősen kijjebb szorult a német belpolitika tématérképén.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kijelentette, hogy a Fidesz az EPP-ben akar maradni. Orbán pedig a kormánylap felszólítására reagált ekképpen: csigavér, higgadtság!

A visszavonulás első jele, hogy Gulyás azt is bejelentette: március 15-től mégse Frans Timmermans (és Soros) plakátjai kerülnek az utcákra, hanem a családvédelmi akciótervet fogják reklámozni.

Eddig tucatnyi EPP-tag kezdeményezte a Fidesz kizárását, de feltűnően hallgatnak erről a nagyobb országok kereszténydemokrata pártjai, például a németek (17 delegátusuk van az EPP-ben, a különféle tisztségviselők további személyekkel képviseltetik magukat a 260 fő körüli politikai gyűlésben/közgyűlésben.)

De vissza a jövőbe. A kormánylap felszólítása tehát négy tagú koalíciót akar. Csakhogy az EP házszabálya értelmében

képviselőcsoport létrehozásához legalább 25 képviselő szükséges, amelyeknek a tagállamok legalább egynegyedét kell képviselniük. Ez hét ország,

s akkor is annyi lesz, ha Nagy-Britannia március végén távozik az EU-ból.

Vagyis egy ilyen új széljobb pártnak további országok szervezeteit is fel kellene vennie soraiba. Jelenleg a centrumtól jobbra három nagyobb alakulat található. A legnépesebb (74 fő) az Európai Konzervatívok és Reformerek, amely alaposan meggyengülhet, mert náluk található a brit toryk zöme, 19 képviselő. Itt ülnek Kaczynskí legényei, a Svéd Demokraták és a flamand Geert Wilders emberei.

A jelenleg 43 tagú Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) a brit UKIP bázisa az EP-ben, az ő távozásukkal szintén 19 ember menne el. Itt ülnek az inkább szélbal, de euroszkeptikus másik olasz kormánypárt, az 5 Csillag képviselői és az egyre inkább a neonácik gyülekezőhelyévé váló német AfD-sek.

A harmadik nagyobb ilyen frakció a Nemzetek és Szabadság Európája (ENF), 34 taggal, ahol az olasz Liga, az osztrák FPÖ alkot egy csapatot a francia Le Pen-féle Nemzetgyűléssel.

Látható tehát, hogy a „kijelölt szövetségesek”, jelenleg hazájukban kormánypozíciót viselők mellé néhány kisebb (például Wildersé) és veszélyes (AfD) pártot is össze kellene szedni ahhoz, hogy frakciót alakíthassanak. Ez legalább kettő, de

lehet, hogy mindhárom frakció átszabásával, netán szétcincálásával járna.

Ezzel a Fidesz és Orbán egy csapásra kikerülne az EP és az EU döntéshozatali főirányából, amely jelenleg (és valószínűleg júniustól is) az EPP többségén és a szocialisták eseti együttműködésén alapul. Bármennyire is erősödjön meg a jobbszél, valószínű, hogy a 751 helyett 705 fős EP-ben legfeljebb a blokkoló kisebbség helyzetét érheti el.

És ha igaz a németek döntéséről szóló értesülés, az azt tükrözheti, hogy úgy számolnak: a Fidesz maradása az EPP-ben már többet visz el társadalmi támogatásban, mint amennyit hoz a tizenvalahány jövendőbeli Fidesz-képviselő szavazata a 180 körüli majdani EPP-frakcióban. Az mindenesetre ismert, hogy a Fidesz kizárását elsők között követelő belga CDH elnöke a héten bejelentette: otthagyják az EPP-t, ha március 20-a után a Fidesz tag marad.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK