Kezdőlap Címkék Vallás

Címke: vallás

Korszakváltás idején

Valami nagyon megváltozott, miközben az agyunkat a múltban hagytuk. Háborúk, konfrontációk mindig voltak, de az eszközök és célok mára mások. Fontos a terület, befolyás, biztonság, de emellett a gazdasági dominancia megszerzése lett a prioritás. Az eszköz pedig már nem egyértelműen a haditechnika, hanem a minden felé növő informatika.

Aki információ birtokában van, előnyt élvez pozíciók kiépítésében. Aki pedig ezeket az információkat rendszerbe tudja állítani, ki tudja építeni logisztikáját, az képes tudatmódosításra, szokások átállítására, beszerzések manipulálására, stratégiai célok megvalósítására. A nagy szavak után nézzük érthetőbben.
Itt van a mobiltelefon. Nézzük csak milyen fejlődésen ment át ez az egyszerű eszköz az elmúlt 20 évben? Ahhoz, hogy ez működjön, egy hálózatot kellett hozzá kiépíteni, ami tartalmazta az adót, átjátszó állomásokat és az eszközt magát, a telefont. Persze mindezt vezeték nélküli összeköttetéssel. Az első 1G generáció arra volt jó, hogy telefonáljuk. A 2G rendszer alkalmas volt SMS és MMS funkciókra, tehát szöveges üzeneteket, képeket is tudtunk küldeni vele. A 3G sebessége felülmúlta az előzőeket, további funkciókkal bővült, a 4G pedig itt van a kezünkben, életünk meghatározó része, nem csak szórakozásunkat, kommunikációnkat szolgálja, hanem beépült munkavégzésünkbe, egyszerűbb eszközeink működtetésébe.
És itt van az a kor, amiben élünk, ahol talán az eddigi háborúknál is sokkal nagyobb, meghatározóbb küzdelem folyik. Ki fogja irányítani a világot? Az 5G sebessége ugyanis százszorosa a 4G-nek, teljesítménye pedig jóval meghaladja azt. Ezzel nem csak üziket lehet küldözgetni, hanem alkalmas gyakorlatilag minden, életünket alapvetően meghatározó eszköz vezérlésére. Rátelepíthetjük házunk biztonsági rendszerét, beprogramozhatjuk kocsink útvonalát, ugyanakkor rábízhatjuk személyes információinkat, a világ tudását pedig rendelkezésre bocsájtja.
Ez a rendszer képes katonai eszközök vezérlésére, haditechnika üzemeltetésére, képes kutatások, fejlesztések eszköztárában alapvető funkciót biztosítani. És itt csak egy apró szemelvényt ismertettem a potenciálból.
Ha tovább visszük a gondolatot, akkor a biztonsági előnyök megszerzése mellett olyan gazdasági fölényt is jelent a rendszer operátorának, ami a jelenleg közel 8 milliárdos lakosság eszköztárának lecserélése után hatalmas piacot jelent az 5G rendszerhez kompatibilis új eszközök eladásában. Elképzelhetjük, micsoda ádáz harc folyik az 5G rendszer kiépítése, a szerverek információátjátszása feletti kontroll megszerzése körül.

Aki ezt a harcot megnyeri, gyakorlatilag teljes befolyást szerez beszerzések, biztonsági eszközök üzemeltetése, ki merem jelenteni, hogy az általános emberi gondolkodás felett.

Nos, innen érthető Trump elnök nyugtalansága Kína miatt, mert Kína kiépítette ezt a rendszert és ennek üzemeltetését Kínán kívül, így az USA-ban is be akarja vezetni. Erre alkalmas vevő készülékeket óriási tömegben és olcsón árul. Ez nem más, mint az a Huawei telefon. A nyugat is kiépítette ezt a rendszert és ennek terjedését éljük meg napjainkban. A nyugat kitiltja a Huawei-t, a kelet kitiltja a nyugatot stb. Trilliárdok és a jövő forog kockán.

Eddig is hatalmas adatbázisok jöttek létre, melyek az eddigi a rendszereket betáplálták, de az 5G-vel az adatbázisok szerepe jócskán megnő, hiszen nőni fog a tudatátalakítási potenciál.  

Ha erről az oldalról elemzem napjainkat, a Covid-19-et sem csupán egy olyan vírusnak lehet tekinteni, mely biológiai veszélyt jelent az emberiségre, hanem egy tényezőnek, ami átalakítja létünk tereit, a gazdaságot, gondolkodásunkat. Munkavégzésünk átterelődik a digitális térbe, a gazdaság új szerkezetet fog ölteni, a gondolkodás kizárólag azokra az információkra fog épülni, amit a rendszerből nyerünk.

Kérem, figyelmesen olvassátok, amit írtam! Nem azt írtam, hogy valaki azért találta fel a vírust, hogy ilyen szándékkal terjessze. Azt írtam, hogy a vírus, bármi is legyen az eredete, felerősíti a folyamatokat.

Ezután vessünk egy pillantást a történelemre. Ne a próféták korát, hanem az őket követő időszakokat vizsgáljuk. Eddig gyakorlatilag az egyházak, később a politikai irányzatok állították rendbe az emberiség gondolkodását. Ők szabták meg, miként gondolkodjunk a világról, mit, hogy lássunk. Hangsúlyozom, nem a próféták idejéről beszélek, hanem amikor az általuk hirdetett „ige” kisiklott, mert emberi kezelésbe került.
Ma egy olyan korban élünk, melyben teljes szemléletváltás várható, mert ezeknek az „egyháziasított” felfogásoknak vége. Persze a végjáték lehet, hogy kitart még pár generáción keresztül, de jól látható a vallási szervezetek küszködése, kimerültsége.

Ez azért van, mert saját fennmaradásukra és nem Isten rendjébe való beilleszkedésbe keresik a megoldást.

Az Iszlám berkein belül pedig, drága testvéreim, még mindig Ali imám és Moawia, síita és szunnita, török, perzsa vagy arab iskolák érvanyagainak felsőrendűségében látják a megoldást és nem Allah könyvében, a Koránban, ami ezt mind felülírja. Méltók vagyunk-e Allah könyvére, prófétánk (béke reá) meghagyásaira és utolsó szavaira, melyekkel útnak indított miket?
Nevetséges a harc, amit magunk közt és a világgal vívunk, miközben a világ hagy minket megrohadni magunk közt értelmetlen küzdelmünkkel és teljesen mással foglalkozik.
Dimenziókkal maradtunk el attól, hogy megértsük mi folyik körülöttünk, miközben az a dimenzió, amit Isten jelentene, felszabadítana abból az adatbázisokhoz kötött gondolkodásból, melyet jelen korszakváltás felkínál számunkra.

Nem a vallásban van kényszer, hanem a közös út megtalálásában

Mindenkinek van érzékeny pontja. Van, aki büszke nemzetiségére, hovatartozására, kultúrájára, készségeire vagy egyszerűen családjára, gyerekére. Egy bizonyos szintig lehet ezekkel is viccelni, de a szintet átlépve megalázó és sértő minden szó, gesztus. Majd jön az adok-kapok. Mert elkövetkezik a viszont-sértegetések ideje, hiszen tisztában vagyunk egymás érzékeny pontjaival, amit támadhatunk. Sokszor nem is vesszük észre, hol léptünk túl egy határt.

﴿٢٥٦﴾ …لاَ إِكْرَاهَ فِي الدِّينِ
Nincs kényszer a vallásban… (Korán 2:256)

Előre vettem a Korán meghagyását, ami feketén-fehéren lefekteti az elvet: kényszert alkalmazni tilos! Ez a tilalom nem csak tettekre terjed ki, hanem megfogalmazásokra is.
Mi muszlimok elszenvedői vagyunk sokszor a minket körbevevő gyűlöletnek, de be kell vallanunk, hogy mi is teszünk ennek érdekében. Nem a fenti előírásnak megfelelően beszélünk, viszonyulunk környezetünkhöz.

Ahol nincs kényszer, gyűlöletkeltés egyik oldalon sem, ott gyönyörűen működik az együttélés. Ahol előjön valaki, fenyeget és előírja másoknak, hogy mit kell tenni, ott felborul az emberek közti békesség.

Ma már nem tartok kapcsolatot egyetlen közösséggel sem. Életem során azonban sok helyen jártam és sok közösségben voltam tag, vezető, vagy egyszerűen érdeklődő. Ezek nem csak muszlim közösségek voltak. Csak idő kérdése, hogy egy közösség bizonyítani akarja önigazolásként azt, hogy valamilyen értékmérő alapján jobb a többinél. Innen a történet ismerős. Ez az értékmérő azonban sosem az, hogy miként szolgáljon közügyeket, humanitárius célokat, más embereket csendben, figyelemfelkeltés nélkül.

Majd egy másik ismerős kép. Idejön Ali, akinek bármi lehet a nemzetisége, most ne azon akadjunk fent. Alit befogadja egy kontinens, egy ország, munkát kap, majd fedelet a feje fölé. Gyakorlatilag hozzájut ahhoz, amihez saját országában soha. Ha valamiben hiányt szenved, akkor nem kér, hanem követel! Neki jár! Hirtelen jogai lettek! Miért nem követeltél a szülőföldeden, Ali?

Majd eljár közösségekbe és dirigál. Nem meghunyászkodik és keresi egy közösség szolgálatát, hanem belepofázik ügyekbe, kritizál, előír. Még meg sem melegedett a befogadó országban és parancsokat oszt. Arra nem gondol, hogy agyilag zéró, felkészületlen és amit tudásként érez magában, az nem tudás, hanem egy nemzeti populizmus vallásba csomagolva, egy helyi konfliktus eszmei síkra terelése, vagy éppen saját kitalációja?

Hé, Ali! Ne importáld ide a szarodat. „Nincs kényszer a vallásban!”

Nem érted? Ne küldözgess nekem emaileket, messenger üzeneteket kioktatólag, hanem takarodj haza és ott próbálkozz azokban a mecsetekben, melyek napközben zárva vannak és csak imaidőben adnak neked fél órát, hogy lenyomd a napi kötelező adagot. Ott szónokolj előírásokról! Egy ún. Iszlám országban próbálkozz! Nem mersz ugye? Ott darabokra szednének ugyanezért.

De ha már itt vagy, miért nem jársz múzeumba, miért nem olvasol könyveket, miért nem érdeklődsz a befogadó nép kultúrája iránt, miért nem gyarapodsz? Sok ismerősöm él 30-40 éve Európában és kizárólag saját etnikumon belül tart kapcsolatot. Ez még akkor sem változik, ha beházasodik egy helyi családba. A legtöbb házasság egy idő után tönkremegy, pont a kulturális és hagyománybeli különbségek miatt. Illetve helyesbítek. Nem a különbség miatt, hanem az emberi gyengeség miatt.

Mert „nincs kényszer a vallásban!” Egyik fél sem bírja elviselni egy vita esetén, hogy ne tűzzön ki egy győzelmi zászlót a másikra.

Türelmetlenség és kényszer.

Eddig Alit kritizáltam, de Hans se jobb a befogadó oldalon. Európa is primitív, intoleráns és fölényes, csak másképp. Kurva büszke arra, ami nincs. Ez az ún. európai érték! Mi az? Meghatározta már valaki? Mi az, ami csak Európában érték, itt találták fel és máshol nincs? Kereszténység? Nem ez a szülőföldje. Itt csupán inkvizíció lett belőle. Tán a világ kifosztása és ebből alapok képzése a demokráciák létrehozására? Európai eszmeiség megteremtése? Hiszen két lábbal tiprunk rajta!

Azt kérem vegyétek észre, hogy se Ali, se Hans esetében nem az ideológiákat, eszméket, vallásokat kritizáltam, hanem az embert magát. Alit és Hansot, akik ezt tették saját eszméikkel. Kifordították mondanivalójukat és ellentétessé tették azzal, mint amit a bázis tanítás hirdetett.

Együttélésre kényszerülünk, akár akarjuk, akár nem.

Meg kell tanulnunk egymást.

Közben a világ halad, Európa jelentős pozíciókat veszít, Törökország erősödik, lassan a Földközi tenger egészét ellenőrzi. Oroszország energia ellátási útvonalakat épít, Kína gazdasági hatalom, Amerika a dollár értékét őrzi. A felsoroltak mindegyike abban érdekelt, hogy zsarolja, döntésében kiszolgáltatott piaci pozícióba terelje, vagy monetáris alapjaiban gyengítse Európát. Kurvára nem érdekel senkit a titánok közül az, hogy mi milyen jogokról és értékekről hadoválunk. Ha egy picit is szándékunkban áll jól kijönni ebből a krízisből, akkor egyetlen értékünk előtt nyílik út és ez a helyzet közös felismerése és gondolataink harmonizálása.

A kereszténység jobban hanyatlik, mint a spiritualitás – miért?

Az Isten fia feltámadt, szeresd ellenségedet – ez a keresztény hit dióhéjban. Nem véletlenül van nehéz helyzetben a vallás még akkor is, ha nem számoljuk a politikai uszurpátorok, mint rezsimünk urainak újabb keletű érdeklődését iránta, papjai egy részének méltatlanságát és egyháztörténetünk sötét lapjait. A kereszténység a józan ésszel szembeni többfrontos támadás, ami világosan megmutatkozik a jelzett dióhéjban.

Ez a lehetetlensége adja a kereszténység felszabadító erejét: hiszen aki képes hinni a lehetetlenben – sőt e szerint élni -, az megszabadul a köznapi világ félelmeitől és kötöttségeitől. A kereszténység az abszurdumban való hit révén hozza el a megváltást (kevésbé poentírozottan az egész keresztény kultúra erről a “csodáról” szól).

Nos, természetesen aki ezt a dióhéjat elveti, az az előbbiek értelmében – definíció szerint – nem is lehet keresztény.

Vannak is szép számmal már rögtön a vallás történetének legelején, akik a kereszténység doktrinális tartalmaival kapcsolatban összecsaptak a formálódó hivatalos állásponttal, majd egyre többen, akik már a kereszténységet is ott hagyták. Tömegek pedig akkor kezdtek felhagyni a vallással – nem amikor felerősödött a tudományosság, ez vajmi kevesekre volt hatással -, hanem amikor meggyöngült az egyetemes egyház politikai hatalma és egyre kevésbé tudta kikényszeríteni és szankcionálni a hitet. A “dióhéj” csak a megfelelő zárt kontextusban és kikényszerített elvárásrendszerben hozta megbízhatóan a tartalmát, utána azonban elkezdett kiürülni, felhígulni, a megtartása egyre nehezebb lelki gyakorlatokat kíván.

A kereszténységet nem a spiritualitás iránti igény visszaesése gyengíti, hiszen az anyagiasság, a technikai civilizáció stb. ellenére a spiritualitás (a hit valamilyen transzcendens létezőben) nem csökken – de biztosan nem a kereszténységgel azonos ütemben csökken – még a különösen “veszélyeztetett” Nyugaton sem. (Lásd a mellékelt táblázatokat.)

Mondhatjuk, hogy ez végső soron a “Nagy Inkvizítor” álláspontját erősíti abban az értelemben is, ahogy a Jézussal való vitájában ez nem került terítékre: maga az intézményrendszer elengedhetetlen a vallás spirituális tartalmának fennmaradásához is. De én mégis fontosabbnak tartom a kereszténység eredeti doktrínáját – lásd a dióhéjat – kiemelni a probléma okaként. Ha a pelágiánusoknak, ariánusoknak, kataroknak stb. végül igazuk lesz, mert a józan ésszel szembeforduló elvárások nem tarthatók egy mégoly újszerű (forradalmi) vallásban sem.

A kereszténység – ma már bizonyíthatóan – túlment azon a határon, ami stabillá tehette volna szerepét a nyugati spiritualitás szervezésében,

akkor ebből nem nehéz arra következtetni, hogy Krisztus hiába halt meg értünk és az egész krisztianizmus – vegyük most a nem-keresztény isten- és transzcendencia-hívők szemüvegét – Isten szándékainak félreolvasásán alapul. Nehezebb egyúttal arra következtetni, hogy a dióhéj tartalmának és az emberiség változó spirituális állapotának növekvő elkülönbözése annál jobban aláhúzza a kereszténység igazságát: ha az érvényességét közben folyamatosan veszíti is.

A könnyebb és a nehezebb út – amelyek nagyjából az érvényesség és az igazság alternatív útjai – elágazásán ma szűk marokkal méri az Úr a csodát.

A CEU oktatója levélben igazította el az amerikai nagykövetet

0

Amint arról a Független Hírügynökség is beszámolt, David B. Cornstein az Egyesült Államok budapesti nagykövete a Szombat zsidó politikai és kulturális folyóiratnak adott interjúban azt mondta, hogy Magyarországon vallás-, szólás- és sajtószabadság van, s ha bármelyik sérülne, akkor ő biztosan felszólalna ez ellen.

Mint mondta, eddigi tapasztalataival rendkívül elégedett, pedig sok emberrel találkozott, de senki sem panaszkodott. A NGO-vezetők (a nem kormányzati szervezeteket, azaz, a civileket kell érteni ez alatt) nem panaszkodtak arra, hogy zaklatná őket a hatalom, és a vallási, valamint világi vezetők sem mondták neki, hogy „ez vagy az rossz, szörnyű, kérem, lépjen közbe, segítsen”.

A sajtószabadsággal elégedett amerikai nagykövet csupán a CEU körüli huzavonát kritizálta, valamint azt, hogy Magyarország túlságosan közel került Putyin Oroszországához.

Kertész János, a CEU oktatója levelet írt az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetének.

Az egyetemi tanár üdvözli, hogy David B. Cornstein  szívén viseli a CEU sorsát, és egyik fő feladatának tekinti a magyar kormány által előidézett tarthatatlan helyzet felszámolásában való közreműködést.

Mint írja, meglepőnek tartja azonban, hogy „a demokrácia magyarországi állapotával, a fékek és ellensúlyok rendszerével, a vallásszabadsággal, a sajtószabadsággal, korrupcióval, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban semmilyen kifogásolni valót nem érzékelt.” Ez meglehetősen ellentétes elődei álláspontjával, akiknek volt alkalmuk hosszabb ideig tanulmányozni a magyar viszonyokat.

Ezt követően Kertész János arról tájékoztatja David B. Cornsteint,  hogy „a magyarországi sajtó döntő mértékben a kormány, illetve a hozzá köthető személyek ellenőrzése alatt áll, így sokszorosan bizonyított módon elfogult.

A közszolgálati média (európai intézmény, közpénzből finanszírozva, a pártatlan tájékoztatás feladatával) a kormány propagandagépezetévé silányult,

és akár hazugságokat is terjesztve szolgálja a kormány, illetve az azt alkotó pártok érdekeit. Az Egyesült Államok polgáraként ön nyilván elismeri a fékek és ellensúlyok jelentőségét, hiszen, Orbán Viktor miniszterelnököt idézve, a fékek és ellensúlyok rendszere az amerikaiak találmánya”.

Az egyetemi tanár szerint sokan vannak még Magyarországon, akik a fékek és ellensúlyok rendszerét a demokrácia elengedhetetlen tartozékának tekintik, és szomorúan látják, hogyan bontották le azt szisztematikusan. „Az ügyészségtől az adóhivatalig, a számvevőszéktől a Nemzeti Bankig a fontos és függetlennek feltételezett intézményeket a központi hatalom szolgálatába állították. Ennek is következménye, hogy a korrupció korábban nem ismert méreteket öltött, a hatalomhoz közel állók mesés sebességű és mértékű gazdagodása elképesztő. A kormányzat a kis egyházak és a civil szféra területén drasztikus intézkedéseket hozott, és akár rendőri zaklatással is a civil szervezetek megfélemlítésére törekszik. A választások ugyan látszólag szabadok, de az esélyegyenlőség elve komolyan sérül, és a kormánypártoknál közpénz és kampányfinanszírozás összemosódik.”

Kertész János idézi az amerikai nagykövet szavait, miszerint „senki sem mondta nekem, hogy ez vagy az rossz.” Íme, én most szólok, írja levele végén a CEU oktatója.

Tudja, honnan ered a pünkösd?

0

A pünkösd a keresztény egyház születésnapja, de erősen kötődik egy zsidó ünnephez, a sávuóthoz is.

Ferenc pápa pünkösd vasárnapi miséje tavaly.
Fotó: MTI/EPA/Giuseppe Lami

A pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnap és hétfőn tartott ünnep. A neve is innen származik, az 50 napot jelentő görög Pentekoszté szóból. A legkorábbi lehetséges dátuma minden évben május 10., a legkésőbbi pedig június 13.

Hivatalosan a keresztények ilyenkor a „Szentlélek kiáradását” ünneplik, egyben

tulajdonképp ez az egyház születésnapja is.

A keresztény hit szerint ezen a napon szállta meg a Szentlélek Jézus tanítványait, akik ezután elkezdték mindenféle nyelven az ő igéjét hirdetni.

De persze, ahogy a húsvét kapcsán is írtuk már, az ünnep a kereszténység kialakulása előtt is létezett. Összekapcsolható ugyanis a zsidó sávuót ünneppel, amelyet hét héttel a pészah után, az 50. napon tartottak.

Ez a bibliai időkben elsősorban aratóünnep volt, és a három zsidó zarándokünnep egyike. Ilyenkor minden zsidó férfinak meg kellett jelennie a jeruzsálemi Templomban, és persze ajándékot is kellett vinnie. Az aratás lezárása mellett arra is emlékeztek ilyenkor, hogy Isten kiszabadította őket az egyiptomi fogságból, és elvezette őket hazájukba.

A Templomban ezen a napon mutatták be az új kenyeret is.

Mivel Jézus Biblia szerinti kereszthalála épp pészah idejére esett, így az apostolok is éppen a sávuótot ünnepelték, amikor, szintén a Biblia szerint, leszállt hozzájuk a Szentlélek.

Amikor azonban 70-ben a rómaiak lerombolták a Templomot, új helyzet állt elő, hiszen ott már nem lehetett többet áldozatot bemutatni. Így hetven évvel később a rabbik tanácsa azt javasolta, hogy a sávuótnak ne az aratóünnep jellegét domborítsák ki, hanem a történelmi vonatkozást.

Történetesen ugyanis erre a napra esett az is, hogy Mózes megkapta a Tórát.

Vagyis a sávuót egyben a törvényadás ünnepe is – ez egyébként szélzúgással és tűzzel járt, amelyek egyben a „kegyelem kiáradásának” jelei.

A pünkösdöt keresztény ünnepként csak a 2. században említik ókori keresztény írók (például Origenész és Tertullianus), de a történészek azt valószínűsítik, hogy már az apostolok idején is megtartották.

A pünkösdhöz aztán idővel rengeteg népszokás is kapcsolódott, ezek közül talán a pünkösdi király választása a legismertebb. Ezt a középkor óta ismerték, jellemzően különböző ügyességi versenyeken választottak ki valakit, akit aztán „megkoronáztak”, ezután pedig egy évig (más helyeken egy hétig) ingyen ihatott a kocsmákban és mindenféle ünnepségre is meg kellett hívni.

K-Demokrácia – országismertető

„Mi kereszténydemokraták vagyunk, és kereszténydemokráciát akarunk”, mondta K-Demokrácia miniszterelnöke az ország parlamentjében. Országokat bemutató sorozatunk mai állomásán K-Demokrácia a soros.

 

Államformája: Demokratikus diktatúra. Az ország élén a nép által választott örök és megbonthatatlan Kedves Vezető áll.

Földrajzi fekvése. Az ország Európa közepén, Kelet és Nyugat között félúton helyezkedik el, és a széljárástól függően, hol erre, hol arra sodródik. Miután az ország élén álló Kedves Vezető szerint Európa hanyatlik, napjai meg vannak számlálva, valamint a szakadék szélén tántorog, (a régi vicc szerint mi egy lépéssel előbbre járunk) K-Demokrácia jelenleg Ázsia felé veszi az irányt.

Területe. Az elmúlt évtizedekben nem változott, bár lenne rá igény.

Fővárosa. K-Demokrácia fővárosa jelenleg Budapest, de mire, legkésőbb 2030-ra, az EU öt legjobb országa közé kerül, már Felcsúton lesz az Országház, a Budai Vár, a Halászbástya és az összes Duna-híd.

Fizetőeszköz. Hivatalos fizetőeszköz a forint, de a kapcsolati tőke minden pénznél többet ér.

Beszélt nyelvek. K-Demokrácia hivatalos nyelve a magyar, de terjed a rovásírás, valamint az Orwell könyvéből megismert újbeszél. Utóbbi nagyon hasonlít a magyarhoz, csak a szavak jelentése más, mint a 2010 előtt használt magyar nyelvben. Valamit megvédeni például újbeszélül azt jelenti, hogy elvenni, ellopni, megszüntetni. Az egymillió új munkahely közmunkát, az európai színvonalú egészségügy hosszú várólistákat, külföldre vándorolt ápolókat és orvosokat jelent.

Társadalmi viszonyok. K-Demokráciában nincsenek oligarchák, a bűnözés megszűnt, a bankok uralma megtört, Brüsszel nekünk nem diktál, Soros nem nevet a végén, a migránsok nem vehetik el a munkánkat, az ENSZ nem dönt helyettünk. Nem leszünk gyarmat, és mindenki szembejön az autópályán.

Etnikai összetétel. K-Demokráciában magyarok és magyarabbak élnek. A magyarabbak magukat magyarnak mondják, ezzel különböztetik meg magukat azoktól a magyaroktól, akik szintén magyarok, de nem magyarabbak.

Gazdaság. K-Demokrácia fejlett gazdasággal rendelkezik, Európa és a világ irigyli a tündérmesének nevezett magyar csodát. Meghatározó termékek az ősmagyar agysebészet, a fogturizmus, a görögdinnye, a hungarikumként kezelt Coca-Cola, legújabban pedig a halálos betegségekre gyógyírként javallott tízparancsolat.

Pártok. K-Demokráciában többpárti egypártrendszer van.

Közjogi méltóságok. K-Demokrácia élén az államfő áll, aki szeret horgászni.

Vallás. K-Demokráciában vallásszabadság van, vagyis egyetlen vezető vallás elfogadott: a Fidesz iránt érzett feltétlen és kontroll nélküli lojalitás.

Életszínvonal. K-Demokráciában az életszínvonal folyamatosan növekszik, s bár jelenleg még nem éri el azt a szintet, amelyet hamarosan meghalad, a biztatónak mondott kilátások alig maradnak el a potenciális lehetőségektől.

Nemzetközi kapcsolatok. K-Demokrácia nemzetközi tekintélye már most is számottevő, ráadásul folyamatosan növekszik, az ismert és tekintélyes politikai vezetők egymásnak adják a kilincset az országban. Nemrégiben például Donald Trump amerikai elnök egyik volt iskolatársának közeli névrokona érkezett turistaként a Balatonra, egy Angela Merkel német kancellárra hasonlító párizsi takarítónő pedig a budapesti Halászbástyán gyönyörködött a panorámában. De volt már itt a francia elnök egykori óvónőjének nagyobbik unokája, és az angol királynő egyik hasonmása is érvényes meghívással bír.

Éghajlat. K-Demokrácia éghajlata európai, de már folyik az egyes éghajlati viszonyok átnevezése. Hamarosan megszűnik a napi középhőmérséklet, utóbbi neve a tervek szerint nemzeti, vagy más néven népi középhőmérsékletre változik.

Ellenségei. Brüsszel, migránsok, Soros, civilek. Felkészül: független sajtó.

Bayer egy „hülye, gazember pap” miatt már nem evangélikus

Bayer Zsolt nemrég még evangélikus volt, ám mostantól nem az. Nem tudtuk róla, hogy melyik egyház híve, közünk sincs hozzá, nem is érdekel senkit, de nem baj, most már ezt is tudjuk.

A magát publicistaként aposztrofáló sajtómunkás „egy hülye, gazember pap” miatt csalódott ez egyházában. Ő nevezte hülye, gazember papnak Mesterházy Balázs esperest, aki húsvét vasárnapkor a Kossuth Rádióban gyűlöletkeltőnek nevezte, amit a kormány a más vallásúakkal, a miénknél sötétebb bőrűekkel művel. Bayert ez háborította fel, ezért lép ki az evangélikusok közül és ezért lép át a katolikusok közé.

Ha Mesterházy Balázs esperes nem kritizálta volna a kirekesztést és az uszítást, sőt, kifejezetten üdvözölte volna, akkor a sok szerkesztőséget és világnézetet megjárt sajtómunkás feltehetőleg még most is gond nélkül evangélikus lenne.

Így megy egy ez a Bayer-féle vallásosoknál: ma a Fradinak drukkolok, de miután csapnivalóan játszottak a hétvégén, holnaptól Újpest drukker leszek. Ma liberális vagyok, holnap konzervatív.

Az esetnek persze vannak tanulságai. Nem az, amire elsőre gondolnánk, vagyis, hogy vannak, akiknél a vallás nem hit, hanem elhatározás kérdése. A tanulság az, hogyha papok vagyunk, vigyázzunk arra, mit mondunk. Ne bántsuk meg Bayert, mert ebben az esetben ő elhagyja az egyházat és akkor megnézhetjük magunkat.

Volt már ilyen Bayer Zsolttal. 1994-ben a Fideszt hagyta el az ötös számú párttagkönyv birtokosa. Akkor elsősorban a Simicska Lajos által vezérelt székházeladás miatt volt felháborodva. Annyira megmérgesedett ezen Bayer – különösen azért, mert a gyanú szerint Orbán-papa bányájába vándorolt a pénz -, hogy 1994 október 21-én ezt írta a Népszabadságba: „.. igen, én, az alapító atyák egyike dr. Simicska Lajos és Tóth Béla miatt hagytam el a pártot. Ugyanis nem szerettem őket. Nagyon nem. Dr. Simicska körül egyre több lett a fegyveres őr, s lassan kezdtünk úgy kinézni, mint valami kokainbáró rezidenciája Kolumbia-alsón. Meg a titok is egyre több lett, s a titkok számának emelkedésével párhuzamosan sűrűsödtek a fontos arcú fószerek, akikkel nem lehetett emberi szavakat váltani nőről, kajáról, piáról.”

Aztán, ki tudja miért, Bayer, az eltévedt bárány visszatalált a nyájhoz.

Úgyhogy innen üzenjük az evangélikus egyháznak, ne adják fel, mert van még remény: egyáltalán nem kizárt, hogy Bayer egyszer megint evangélikus lesz.

Honnan ered a húsvét?

Jézus feltámadását ünneplik a keresztények húsvétkor, maga az ünnep viszont régebbi ennél: kapcsolódik hozzá a zsidó pészah és különböző, a tavaszi napéjegyenlőség kapcsán tartott termékenységi ünnepek is, amelyeknek szintén központi eleme a feltámadás.

Forrás: Pixabay

A húsvét a keresztény vallás egyik legnagyobb ünnepe, a hívők ilyenkor Jézus kereszthalálára és feltámadására emlékeznek. Az ünnep több mint egy hétig tart, hiszen virágvasárnap kezdődik: a hagyomány szerint Jézus ekkor vonult be Jeruzsálembe. Nagypénteken ítélték halálra és feszítették keresztre, majd a Biblia szerint vasárnap támadt fel.

A Biblia által leírt eseménysor egybeesett a zsidók egyik legnagyobb ünnepével, a pészahhal:

Jézus utolsó vacsorája például egy szédereste volt.

Érdekesség, hogy mozgó, tehát nem naptári naphoz kötött ünnepekről van szó, de a kettő idén is gyakorlatilag egybeesik. Ez egyébként a 325-ben tartott niceai zsinatig mindig így is volt, ott azonban megváltoztatták a húsvét időpontját: a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapra tették.

Istár és Tammuz esküvője egy sumer táblán
Forrás: Wikimedia Commons

A legtöbb történész ugyanakkor egyetért abban, hogy a húsvét eredete jóval régebbi. Többek szerint egy sumer (de az akkádok és az asszírok között is népszerű) mítosz az alapja: a pásztoristen Tammúz (Dumuzi) és felesége,

a termékenység-istennő Istár (más néven Inanna) története,

amelyet már i.e. 2100 körül keletkezett agyagtáblákon is lehet olvasni.

Eszerint, amikor Tammúz meghalt, Istár annyira gyászolta, hogy utána ment az alvilágba (más verzió szerint meg akarta hódítani az alvilágot), ki is szabadította, őt viszont megfosztották isteni erejétől és ruháitól is, majd karóba húzták. Mivel azonban nélküle terméketlen lett a föld, egy másik isten, Enki segített rajta: két követet küldött, akik feltámasztották. Az alvilágból azonban csak úgy térhetett vissza, ha valaki ott marad: mivel Tammúz közben megcsalta, ezért Istár őt küldte maga helyett. Ettől kezdve a mítosz szerint fél évet Tammúz, fél évet Istár töltött az alvilágban.

Istárnak megfelelő isten több más mitológiában is megjelent: a kánaánitáknál ő volt Astarte, a görögöknél és a rómaiaknál pedig Aphrodité, illetve Vénusz.

Az Istár-kapu a berlini Pergamon Múzeumban
Forrás: Wikimedia Commons

Talán véletlen egybeesés, talán nem, hogy amikor a 4. században a keresztények Jézus sírját keresték, egy olyan helyet választottak, ahol Aphrodité temploma állt. Ennek helyén épült a ma is álló Szent Sír Templom Jeruzsálemben.

Hasonló meghaló és feltámadó istenek persze más vallásokban is megjelentek, amelyek szintén hatottak a kereszténységre. Ilyen volt például Mitrász, vagy az egyiptomi Hórusz is. Ami mindegyik mítosznál közös:

a feltámadást a termékenységgel, a fénnyel, vagyis a tavasszal kapcsolták össze.

A húsvét mai változatának kialakulására egy európai ünnep is hathatott: Eostre / Ostara, az angolszász tavaszistennő ünnepe (nem nehéz észrevenni a szó hasonlóságát az angol Easter, vagy a német Ostern szóhoz). Ezt a tavaszi napéjegyenlőségkor tartották, és Jacob Grimm Német Mitológiája szerint ez is termékenységünnep volt.

A húsvét magyar nevének eredete ennél prózaibb: a hús magunkhoz vételére utal. Ilyenkor ugyanis véget ér a húshagyó kedden kezdődött 40 napos böjt, vagyis az ezt betartók innentől kezdve ehetnek újra húst.

A húsvét jelképei

Az egyik legrégibb húsvéti jelkép a bárány. Ez a Bibliához kapcsolódik: a zsidók fogságban tartása miatt Egyiptomot sújtó tíz csapás közül az utolsó az elsőszülöttek halála volt. A zsidó családok viszont előtte bárányt áldoztak, és megjelölték a vérével az ajtajukat. Az áldozati bárány helyébe később Jézus lépett, aki az Újtestamentum szerint halálával megváltotta az emberiséget: ő lett „Isten báránya”.

MTI Fotó: Vajda János

A húsvéti nyúl eredete ennél bonyolultabb, valószínűleg a termékenységhez kapcsolódik, hiszen nagyon szapora. A nyúl megjelent Eostre már említett ünnepén: ez volt az istennő szimbóluma, gyakran vele együtt ábrázolták. A gyerekeket megajándékozó nyúl viszont csak 16. században került elő, konkrétan a húsvéti nyulat pedig egy német tudós, Georg Franck von Franckenau 1722-ben megjelent könyvében említik először, ott arról ír, hogy a nyulak rejtik el a színes tojásokat, amelyeket gyerekeknek kell megkeresniük.

A tojás maga viszont jóval régebbi termékenységi szimbólum, már az ókori egyiptomiak és perzsák is annak tartották. Utóbbiaknál a tavaszi napéjegyenlőség volt az év első napja, ezt többek között tojások díszítésével, ajándékozásával és elfogyasztásával ünnepelték.

MTI Fotó: Komka Péter

A Bibliában keveset írnak a tojásról, egy ortodox keresztény legenda szerint viszont Mária Magdolna főtt tojásokat vitt Jézus sírjához, amelyek vörössé változtak, amikor észrevette, hogy Jézus nincs ott. Egy másik változat szerint amikor a császárnak, Tiberiusnak mondták azt, hogy Jézus feltámadt, azt válaszolta: annyira támadt fel, mint amennyire ez a tojás piros, mire az vörössé változott.

Végül pedig a húsvéti locsolkodás alapja az a hit, hogy a víz tisztít és termékenységet biztosít – persze itt nem nehéz észrevenni a szexuális utalásokat sem, amelyek egy termékenységünnepnél nem is meglepőek.

Ez volt ma – 2018. január 5.

0

Tao-perek: fény az alagút végén

A Felcsút a támogatási rekorder. MTI Fotó: Kovács Tamás

Napokon belül megkaphatják a kötelezett szervezetek is a jogerős határozatot, amelynek alapján ki kell adniuk a sportcélú tao-befizetésekkel kapcsolatos adatokat. A Kúria a határozat írásba foglalását követően a dokumentumokat az előírásoknak megfelelően még tavaly elküldte az ügyben eljárt elsőfokú bíróságnak – válaszolták a Független Hírügynökségnek írásban.

Ligeti Miklós, a pernyertes Transparency International (TI) jogi igazgatója a FüHü-től tudta meg a hírt. Mint mondta, amikor december közepe előtt érdeklődtek, azt a választ kapták, hogy még nincs írásba foglalva a határozat. (A Kúria ezzel jócskán túllépte a törvényben előírt 15 plusz 8 nap postázási határidőt.) Az első fokon eljáró bíróság az iratokat ezután elküldi a peres feleknek, így a TI-nek.

A TI arra volt kíváncsi, hogy mely kedvezményezettek (egyesületek, szövetségek) kaptak pénzt a társasági adóból (tao), mely támogatóktól mekkora összeget és melyik évadban.

Mivel a szervezetek nem adták ki önként az adatokat, a jogvédő három pert indított minisztériumokkal (EMMI és NGM), valamint az öt szakági sportszövetséggel szemben.

Kiderülhet, mikor lesz a választás

MTI Fotó: Vajda János

A törvény miatt április elseje kiesik, hiszen idén akkor lesz húsvét. A határidők betartását figyelembe véve, Áder János legkorábban hétfőn jelentheti be a választás időpontját, hiszen onnantól számítva 90 nap múlva lesz április 8-a, a legkorábbi lehetséges időpont.

Korábban április 8-ai dátum merült fel.

A törvény szövege szerint

„A VÁLASZTÁST ÚGY KELL KITŰZNI, HOGY A MAGYARORSZÁGI SZAVAZÁS NAPJA A KITŰZÉS NAPJÁT KÖVETŐ HETVENEDIK ÉS KILENCVENEDIK NAP KÖZÉ ESSEN”.

Emellett a választást vasárnap kell megtartani, és nem eshet húsvét vagy pünkösd vasárnapjára.

Az előző országgyűlési választás április 6-án volt.

Simicskát is harcba hívta Orbán Soros ellen

A valóságnak gyakran élénkebb a fantáziája, mint a legjobb forgatókönyvíróé. Simicska Ádám, Simicska Lajos fia osztotta meg az itt látható a levelet a Facebookon, amelyből kiderül, hogy Orbán Viktor Simicska Lajostól is kért pénzt a Soros György elleni harcához.

Attól a Simicskától, aki valamikor a barátja volt, kollégiumi szobatárasa, üzlet- és harcostársa. És aki mostanság Orbán elsőszámú közellenségének számít.

Ilyen levelet egyébként a hivatalos közlések szerint azok a magyar állampolgárok kaptak, akik felhatalmazták a kormányt, hogy kapcsolatban maradhassanak vele.

Nem tudni, hogy Simicska viccelt-e Orbánnal és jelezte, hogy kapcsolatban akart maradni vele. Gyanítható, hogy nem.

Ebben az esetben azt kell mondanunk, hogy a Fidesz sokszor emlegetett mozgósító csodafegyvere, a Kubatov-lista megérett a frissítésre.

Lengyel kételyek Orbán szavahihetőségét illetően

A karikatúra forrása: Financial Times

Habár a szerdai lengyel-magyar kormányfői találkozón szép szavak és nagy ígéretek hangzottak el, mégsem volt felhőtlen a boldogság a lengyel fél részéről. Ugyanis Orbán Viktor pont azt a témát nem vetette fel, amely miatt Mateusz Morawiecki eredetileg Budapestre jött: a Varsó melletti kiállást Brüsszel ellenében.

Kétségtelen, hogy mind a magyar, mind a lengyel kormánypropaganda nagy sikerként könyvelte el a szerdai Morawiecki-Orbán-találkozót. A központi témát egyértelműen a migrációs válság és a kvóták elutasítása uralta, amelyet sem Budapest, sem Varsó nem fogad el. Mateusz Morawiecki egyenesen odáig ment, hogy visszaidézte Orbán Viktor korábbi szavait: a közép-európai országoknak joguk van megválasztani, hogy kikkel szeretnének együtt élni. Ugyanúgy hangoztatta, hogy hasonlóan látják a világot és mindketten

„hiszünk az Európai Unió értékeiben, közösen szeretnénk azokat építeni”

Martin Schulz üzent Orbánnak: az EU nem szupermarket

A magyar miniszterelnök részt vett a bajor CSU konferenciáján, amelyet két nappal

Orbán és Schulz
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

azelőtt tartottak, hogy újra kezdődnének a koalíciós tárgyalások Berlinben a CSU testvérpártja, a CDU és a szociáldemokraták között.

A Bild Zeitung arról kérdezte a szociáldemokraták vezetőjét, hogy mit gondol Orbán meghívásáról a CSU-konferenciára? Szerinte Horst Seehofernek, a CSU vezetőjének emlékeztetnie kellene Orbán Viktort arra, hogy az Európai Uniónak vannak törvényei, amiket be kell tartani. Schulz szerint a menekültkvóta ügyében Orbán szembe megy az Unióval, pedig csak 1920 menekültet kellene Magyarországnak befogadnia. Azt mondta: Orbán Viktor veszélyes logikát követ.

A CSU persze nem véletlenül hívta meg Orbán Viktort a csúcstalálkozóra, mert jelezni kívánta mind a szociáldemokratáknak, mind pedig Angela Merkelnek, hogy a menedékkérők ügyében a nézetei radikálisan különböznek a másik két párt elképzeléseitől.

Irán a CIA-t és a Moszadot vádolja a tüntetések szervezésével

MTI/AP/Ebrahim Norúz

Több mint húsz halottja és számtalan sebesültje volt a tüntetéssorozatnak Iránban. Ali Hamenei ajatollah, az ország valódi vezetője korábban is külföldi szálakat vélt felfedezni a megmozdulások mögött, az iráni főügyész most sokkal konkrétabb volt.

Mohammad Dzsafar Montazeri szerint egy Michael Andrea nevű CIA-ügynök szervezte a tüntetéseket, egy másik, meg nem nevezett férfi társaságában, aki szerinte az izraeli Moszad embere. A főügyész szerint egy kis csoportot hoztak létre ők ketten, és azután ez a csoport szervezte meg a tüntetéseket Irán nagyvárosaiban. A főügyész le is vonta a következtetést: az USA, Izrael és Szaúd Arábia áll emögött.

Amerikai szégyenlista a vallás üldözéséről a világban

Az amerikai külügyminisztérium
Forrás: Wikimedia Commons

Tíz állam szerepel a listán, de Pakisztán különleges megfigyelés alatt áll – közölte a külügy szóvivője Washingtonban. Donald Trump épp most döntött úgy, hogy megvonja annak a segélynek a nagy részét, amelyet eddig Pakisztán a terrorizmus elleni harcra kapott Amerikától. Pakisztánon kívül Kína, Eritrea, Irán, Mianmar, Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Szudán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán szerepel a listán.

A vallási tolerancia ügye a világban rosszul áll, hiszen Afrikában, a Közel-Keleten vagy Ázsia nagy részén egyre kevésbé tolerálja a többség a kisebbség jogát arra, hogy más vallást kövessen. Ferenc pápa, aki nemrég a listán szereplő Mianmarban járt, is felemelte már a szavát mindenfajta vallásüldözéssel szemben.

Bréking nyúz, november 1. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az egyik kormánylap ellenzéki propagandamédiumokról, a másik a Momentum képviselőjelöltjeiről, egy harmadik Orbán Viktor Facebook-posztjáról ír, a negyedik pedig… – igazából nem derült ki, hogy miről.

Az Origo névtelen írása Orbán beszédének értelmezéséről

„Mivel Magyarországon a tényleges ellenzéki pártok meglehetősen gyengék, szerepüket az ellenzéki médiumok vették át. A két leghangosabb médium ilyen esetekben, úgymond akcióhelyzetben mindig Simicska Lajos és Soros György újságja. Azaz, az Index és a 444.

Az Index egyenesen azt hazudta, hogy Orbán Viktor azt állította: minden, amit a kormány csinál, az Isten támogatását élvezi. Természetesen ilyet nem mondott a miniszterelnök. Hasonlóan próbálta félreértelmezni a miniszterelnöki beszédet a 444 is.

Orbán Viktor nem Istenről beszélt, hanem arról, hogy a magyaroknak, a magyar embereknek köszönhető, hogy ők kormányoznak. Hiszen egymás után két választáson is rájuk szavaztak, kétharmados többséggel.

Aki hallotta vagy olvasta a miniszterelnök beszédet, mindezt egyébként pontosan tudja. Nyilvánvalóan az ellenzéki propagandisták is. Dehát van gondjuk bőven, az elég nyilvánvaló: Botka bukásával szertefoszlott a baloldal-Jobbik összefogás, Gyurcsány megint úgy mozgolódik, hogy sok jóra egyetlen ellenzéki drukker sem számít, Vonáék egyre népszerűtlenebbek, és így tovább, és így tovább. Csak a kudarc.”

A Pesti Srácok bloggere a Momentum képviselőjelöltjeiről

„Szóval ez a nagyszerű, rendszert és fizetést váltani áhítozó párt tegnap elindította kampányát. Mondták: lesz majd 106 egyéni képviselőjelöltjük a jövő évi választásokon. Mert hát ezt a gonosz Orbán-rendszert úgy nagyon le kell cserélni. Ezután a bombasztikus bejelentés után azért még kiderült, nekik pillanatnyilag úgy négy képviselőjük lenne…

Na, most ez objektíve nem nagy baj, habár a négy is kicsit túlméretezett ambíciónak tűnik. A projekt szánalmasságát Fekete-Győr András igen pontosan fogalmazta meg: „A Momentum önmeghatározása szerint sokan politikai árvák voltak, akik sikeres fejezetet akartak nyitni Magyarország történetében”.

Hát elmehettek volna dolgozni is.”

A 888 írása a vallásról

„Ne legyenek illúzióink! Hiába álaggódnak Soros és Simicska őrkutyái a keresztény értékekért, minket nem tudnak átdobni a palánkon, mint egyszeri szír atomfizikus a gyerekét a műszaki határzáron. Nem érdeklik őket a keresztény értékek. Kereszténygyűlölő ateisták ugyanis. Ha rajtuk múlna, akkor a most következő Szilveszter estén nem a Kölni dómot rakétázná 500 “észak-afrikai kinézetű” fiatal, hanem a Mátyás templomot. Ha ők kormányoznának, se a Dohány utcai zsinagógát, se a Bazilikát nem lehetne megközelíteni egy mindenre kiterjedő testüregi motozás és fémdetektoros átvizsgálás nélkül. A nem félés jegyében pedig minden sétáló utca előtt kedves 50 tonnás betonkockák és még kedvesebb gépfegyveres katonák állnának, mintegy megadva az ünnepre való készülődés meghitt hangulatát. Ha ők kormányoznának…

Nem lennének betlehemek, karácsonyi vásárok, Jézuskák, Józsefek, Szűz Máriák, kisbárányok (csak kecskék).”

A Lokál Orbán Viktorról

„Videóval emlékezett meg elhunyt szeretteiről Orbán Viktor miniszterelnök a facebook oldalán.

Halottak napja alkalmából megosztott közösségi oldalán egy Demjén Ferenc dalt Orbán Viktor, melyhez üzenetként csak egy a dalból kiragadott részletet közölt. Egy-egy gyertya égjen üzenettel posztolta a videót a miniszterelnök.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK