Lassan megértik itt, hogy miről is szól a NER

0
2408
S. Balogh Éva

S. Balogh Éva, az Egyesült Államokban élő történész, a Yale Egyetem volt professzora, a Hungarian Spectrum angol nyelvű blog szerzője a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy az amerikai külügy valószínűleg nagyon nincs megelégedve a magyar-ukrán viszonyban mutatott nagyon ellenséges magyar hozzáállással. Szerinte a Fehér Háznak halványlila gőze nincs sem a külpolitikáról, sem a külgazdaságról.

 

Három hónappal ezelőtt kértük ki a véleményét az amerikai-magyar kapcsolatokat illetően. Akkor az volt az apropó, hogy az amerikai ügyvivő igen éles szavakkal illette a magyarországi médiahelyzetet és ezzel szinte egyidejűleg az amerikai külügyminisztérium pályázatot hirdetett meg vidéki, független médiumok támogatására. Most is van egy jelentős fejlemény: új nagykövet érkezik Budapestre, a republikánus kötődésű David Cornstein. Változást jelenthet-e a nagykövet személye a Washington-Budapest viszonyban?

Ugyan a magyar sajtó szerint Cornstein egy nagyon gazdag ember, de a Republikánus Pártnak, eddigi tudomásunk szerint, nem adott komolyabb összeget. 250,000 dollár nem számít nagy pénznek abban a kategóriában, amiről most beszélünk. Persze lehetséges, hogy van valami baráti kapcsolat Donald Trump és David Cornstein között, amiről mi nem tudunk. Azt ellenben tudjuk, hogy voltak itteni magyar-amerikai szervezetek, amelyek előálltak mindenféle magyar származású jelölttel, de ezekből az ötletekből nem lett semmi.

Nem régen jelent meg egy cikk az Átlátszóban, amiből az tűnik ki, hogy egy magyar kormány által eltartott társaságnak, a Magyar Foundation of North America-nak lehet valami köze Cornsteinhoz. Ez a kapcsolat jelentheti azt, hogy az Orbán-kormány nagy reményeket fűz Corstein kinevezéséhez. Én nem lennék ennyire bizakodó a helyükben, mert lássuk be, hogy külpolitikát nem nagykövetek formálják és a jelen pillanatban az amerikai külügy valószínűleg nagyon nincs megelégedve a magyar-ukrán viszonyban mutatott nagyon ellenséges magyar hozzáállással. Nem beszélve arról, hogy nagyon is lehetséges, hogy Cornstein kinevezése még egy év múlva sem lesz hivatalos. Nagyon lassan mennek a dolgok Washingtonban.

Az amerikai belpolitika is teli van megrázkódtatásokkal: Donald Trump kormányzása szinte nap nap után hoz meglepetéseket. Ezzel egyidejűleg a külpolitika mintha háttérbe szorulna és úgy tűnik, a látványos nemzetközi húzások (Jeruzsálem például) sokszor a belpolitikai válság ellensúlyozására szolgának. Van ebben a hektikus Trump-féle hivatalos Amerikában egyáltalán érdeklődés Európa, esetleg Magyarország iránt?

Én meg vagyok győződve, hogy a Fehér Háznak halványlila gőze nincs sem a külpolitikáról, sem a külgazdaságról.

Mindössze káosz van ott. De a State Departmentben megy a munka és a magyar-ukrán viszony valószínűleg aggasztja őket. Én nagyon furcsállom, hogy ha az Orbán-kormány valóban jobb viszonyt akar a Trump adminisztrációval, akkor miért makacsolták meg magukat az ukrán oktatási törvény kapcsán. Ezért én nem látok nagy lehetőségeket ezen a téren.

Az amerikai sajtó sokkal keményebben fogalmaz az illiberális államokról (Magyarország, Lengyelország). Legutóbb a New York Times foglalkozott szokatlanul nagy terjedelemben az Orbán-kormánnyal. Van ennek valamilyen hatása a hivatalos amerikai hozzáállásra?

Szerintem van hatása. Lassan megértik itt, hogy miről is szól a Nemzeti Együttműködés Rendszere.

 Az Európai Unióban mintha keményebbé válnának azok a hangok (Merkel, de mások is), amelyek a szolidaritást (menekültkérdés) és a jogállamiságot a finanszírozás feltételeként szabnák meg. Ilyen alapon lehetne jobb belátásra kényszeríteni a „rebellis” lengyel és magyar kormányt?

Én mindig azon az állásponton voltam, hogy a nyugati hatalmak nem értik, hogy kivel is állnak szemben Orbán Viktor személyében és addig, amíg csak udvariaskodnak, semmit nem fognak elérni. Ha egy nagyobb összeget megvonnának ezektől az országoktól vagy pedig teljesen más alapokra tennék a kifizetéseket, akkor más lenne a helyzet.

Egy harmadik, egymás utáni Fidesz választási győzelem után növekedne-e annak az esélye, hogy Orbán Viktor kivezeti Magyarországot az EU-ból?

Ehhez azt hiszem, kétharmadra lenne szükség és remélem, hogy erre már a Fidesz nem lesz képes, különösen a hódmezővásárhelyi vereség után. De különben is, addig szó sem lesz kivonulásról, ameddig ömlik a pénz. Még akkor sem, ha a jövőben a hozzájárulások alacsonyabb is lesznek.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..