Kezdőlap Címkék Nagykövet

Címke: Nagykövet

“Káros és kockázatos, hogy Orbán Trumpra fogad”

Az Antall kormány egykori külügyminisztere Orbán Viktor dallasi beszédét károsnak és kockázatosnak értékelte. Jeszenszky Géza Washingtonban volt nagykövet épp az első Orbán kormány idején, ezért jól ismeri az amerikai belpolitikát.

A HVG-nek adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy káros és kockázatos egy kis országnak ennyire elköteleznie magát Donald Trump mellett. Jeszenszky Géza megítélése szerint az ex elnöknek egyre kevesebb az esélye arra, hogy vissza kerüljön a Fehér Házba. Jelenleg is vizsgálat folyik ellene, mert nem fogadta el választási vereségét, és nem ortodox módszerekkel próbálta meg elérni, hogy megváltoztassák a választás eredményét, és ő a Fehér Házban maradhasson. Nemrég az FBI házkutatást tartott Trump egyik birtokán, és rengeteg dokumentumot elvittek. Bizonyítékot keresnek arra, hogy Trump a törvény határait átlépve bíztatta híveit a Capitolium ostromára 2021-ben.

Orbán kontra demokraták

Miért játszik ennyire Trumpra a magyar miniszterelnök? Orbán Viktor azt gyanítja, hogy a jelenleg is hatalmon levő demokraták mindent megtesznek az ő megbuktatására. Szijjártó Péter azzal dicsekedett a Matthias Corvinus Collegium rendezvényén, hogy megfenyegette azokat a diplomatákat, akik megpróbáltak beavatkozni a magyar belügyekbe.

Az új amerikai nagykövetet a pokolba küldte Bayer Zsolt, pártunk és kormányunk hű publicistája.

Orbánnak azért volt fontos a dallasi beszéd, mert nevét megismerték az Egyesült Államokban is. Abban reménykedhet, hogy a republikánusok érdeklődnének utána, ha a CIA megpróbálna valamilyen módon megszabadulni tőle. A választások idején Márki-Zay Péterben bíztak, de ő nem váltotta be a reményeket.

Az USA budapesti nagykövetsége évekkel ezelőtt már megkereste Lázár Jánost, hogy vállalná-e Orbán Viktor utódának szerepét. Az akkori kancellária miniszter elrohant Orbánhoz az amerikai ajánlat után, de hiába. A miniszterelnök kirúgta őt a kormányból. Sem Orbán Viktor sem pedig az USA budapesti nagykövetsége nem mondott le Lázár Jánosról, aki tagja lett az új kormánynak, de nem kapott kulcspozíciót, amelyikre pályázott.

Ha viszont kiderül, hogy Brüsszel addíg nem utalja ki az eurómilliárdokat amíg a magyar miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják, akkor talán szükség lehet Lázár Jánosra.

Orbán abban bízik, hogy a Trump visszatéréséig hátralevő időt guggolva is kibírja. Kérdés, hogy erre időt ad-e neki a gazdasági válság? Arra pedig Orbán gondolni sem akar, hogy mi lesz, ha nem Trump vagy valamelyik híve nyer 2024-ben az Egyesült Államokban ?!…

Szijjártó semmit sem tud a Pegasusról

Szijjártó mossa kezeit, sőt az izraeli cég nevét sem tudja, és talán még azt sem sikerült megtudnia, hogy hová tűnt Damon Hill.

“Az információs hivatal nem vásárolt ilyen szoftvert, nem üzemeltetett és jelenleg sem üzemeltet ilyet”

– közölte a külügyminiszter a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt.

Szijjártó, aki hivatalból felügyeli az információs hivatalt, azt is hozzátette,  hogy kezdetben azt sem tudta, hogy mi az az NSO (ez az az izraeli cég, amely eladta a szoftvert Magyarországnak). Akkor ki vette meg a Pegasust és ki üzemelteti? Szijjártó cáfolata nagyon súlyos kérdést vet fel hiszen a szoftvert elvileg külföldi terroristák ellen adja el az izraeli cég, amely különben már levette Magyarországot az engedélyezett partnerek listájáról.

Völner Pál adta ki az alkalmazási engedélyt

Ezt maga Varga Judit igazságügyi miniszter közölte a sajtóval. Csakhogy a lehallgatási célszemélyek egyáltalán nem külföldi terroristák voltak – ahogy azt akaratlanul Szijjártó Péter is megerősítette – hanem magyar ellenzéki személyek. Vagyis a hazai titkosszolgálat használta és minden bizonnyal ma is használja a Pegasust, de milyen alapon? Hogy adhatott engedélyt a magyar igazságügyi minisztérium államtitkára hazai ellenzéki személyiségek és újságírók lehallgatására?

A törvény szerint a belpolitikai harcban a titkosszolgálatok felhasználása szigorúan tilos és csak különleges esetekben engedélyezhető.

Anonymus hangfelvételei bizonyítják: él is ezzel az eszközzel a kormány és a titkosszolgálat. Gansperger Gyula lehallgatott telefonbeszélgetései az ellenzék külföldi kapcsolataira utalnak. Kövér László nemrég kiszivárogtatott beszéde már másfél évvel ezelőtt is nyíltan első számú nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte az ellenzéket.

Orbán irányítja a titkosszolgálatokat

Ez eddig sem volt titok, de Szijjártó bejelentése után nyilvánvalóvá vált: a miniszterelnök közvetlenül dönt fontos titkosszolgálati ügyekben például a Pegasus megvásárlásáról. Izraelben ugyanis fotó készült arról, hogy Czukor József  a titkosszolgálat tábornokát – Orbán Viktor akkori nemzetbiztonsági tanácsadóját – fogadta Benjamin Netanjahu miniszterelnök, aki személyesen engedélyezte a Pegasus eladását Magyarországnak.

Czukor József tábornok, aki Moszkvában a Dzerzsinszkij akadémián tanulta meg a szakmát, az információs hivatal élén folytatta, ahol Szijjártó szerint soha nem használtak Pegasust. 

Most pedig Czukor József tábornok svájci nagykövet, és ő képviseli Magyarországot abban a Berni Unióban, ahol az USA a szövetséges államok titkosszolgálataival a kapcsolatot tartja. Csakhogy Biden elnök nem hívta meg Orbán Viktort a virtuális demokrácia csúcsra vagyis az USA már nem tartja őt olyan nagyon megbizható szövetségesnek.

Brüsszel – Orbán – Klubrádió

A brüsszeli bizottság arra kéri a magyar kormányt, hogy ne némítsák el a Klubrádiót. A Reuters hírügynökség ismertette a levelet, melyet Magyarország nagykövetének küldtek el.

A budapesti bírósági döntés szerint a Klubrádiónak február 14-én kell befejezni sugárzását. A Klubrádió interneten folytathatja ugyan, de ez a hallgatóság és a reklámbevételek jelentős csökkenésével jár.

A magyar kormány válasza

A brüsszeli nagykövetség megerősítette, hogy megkapták a brüsszeli bizottság üzenetet. Azt igérték, hogy idővel válaszolni fog. Aligha kétséges, hogy a válasz ez lesz: Magyarország jogállam. Ezért a kormány nem szólhat bele az érvényes bírói döntésekbe. Orbán Viktor már gőzerővel készül a jövő évi választásokra. Ennek a kampánynak keretében igyekszik minden eszközzel gyengíteni az ellenzéki sajtót. A Klubrádió mellett felemelte szavát Biden elnök éppúgy mint a francia és a német külügy. Orbán Viktor tart ugyan a nagyhatalmak kedvezőtlen reakcióitól, de mindent felülír a jövő évi választások megnyerése. Ennek érdekében a hatalom nemigen válogat az eszközökben.

Szijjártó és az alapjogok

A nemzetközi sajtó rendkívül széles körben beszámolt arról, hogy Szijjártó Péter bekérette a külügyminisztériumba az észak-európai államok nagyköveteit, akiknek országait Magyarországról szóló „hamis hírek” terjesztésével vádolta meg. A közlések a világ minden táján többnyire hírügynökségi jelentések alapján kerültek a sajtóba, és mindenekelőtt Szijjártó Péter vonatkozó kijelentéseit idézték szó szerint.

A brit Reuters hírügynökség jelentésében – amely még a találkozó előtt készült -, megállapította:

a nagykövetek beidézésének hátterében az áll, hogy országaik bírálták azt a törvényt, amely módot ad Orbán Viktornak a rendeleti kormányzásra.

A jelentés szó szerint idézte Szijjártó Péter vonatkozó megnyilvánulásait, majd megállapította: a törvényt széles körben bírálták a jogvédő szervezetek és az EU Bizottsága egyaránt.

Jeppe Kofod dán külügyminiszter a Reuters kérdésére írásban leszögezte:

„Kitartunk amellett, hogy fel kell hívni a figyelmet arra, ha egy országban arra használják a járványhelyzetet, hogy aláássák az alapvető jogokat. A probléma természetesen nem csak az új koronavírussal kapcsolatos, de a helyzet romlott, mert a magyarok egész sor olyan lépést tettek, amelyek egyebek között a sajtószabadság aláásását kockáztatják”.

A dán miniszter rámutatott: következményekkel – köztük pénzügyiekkel – kell járnia, ha nem tartják tiszteletben az alapvető értékeket.

Elsőként az Európai Tanács figyelmeztetett a magyarországi demokratikus visszacsúszásra Marija Pejcinovic Buric főtitkár március 24-én kelt levelében. Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország külügyminiszterei egy május 6-án kelt levélben támogatásukról biztosították Buric állásfoglalását.

Ara-Kovács Attila

Miért látogatott meg egy Hitlert bálványozó szervezetet a német nagykövet

0

Többen követelik Angela Merkel kancellártól, hogy menessze Németország delhi nagykövetét, aki látogatást tett egy olyan szervezetnél, mely régóta szimpatizál a nácik eszméivel.

Az RSS szervezetet még 1925-ben alapították meg hindu nacionalisták, akik nyíltan szimpatizáltak Adolf Hitlerrel és a nemzeti szocialistákkal. Akkoriban India a brit birodalom része volt, és a nemzeti függetlenség hívei keresték azokat a nagyhatalmakat, melyek szemben állnak Nagy Britanniával. A hinduk az árja népekről szóló náci elképzelést kedvezően fogadták éppúgy mint az antiszemitizmust. Az is elégedettséggel töltötte el őket, hogy a horogkereszt, a nácik mozgalmi szimbóluma hindu eredetű.

Walter J. Lindner nagykövet úgy nyilatkozott a Hindu című lapnak a látogatásról, hogy tisztában volt az RSS nácik iránt tanúsított szimpátiájával. Ugyanakkor meg akart ismerni egy hatmillió tagot számláló szervezetet, mely nagy hatással van a kormánypártra. A hindu nacionalista BJP nemrég nyerte meg az országos választást. Narendra Modi miniszterelnök újabb periódusra kapott kormányzási felhatalmazást. Az indiai kisebbségek gyanakvással figyelik a miniszterelnököt, aki a hindu többséget képviseli az 1,3 milliárd lakosú államban. A kisebbségek a lakosság több mint egyharmadát teszik ki. A legnagyobb kisebbség a muzulmán: a számuk 200 millió! Mind ők mind pedig a keresztények és a zsidók fenyegetve érzik magukat Indiában, ahol a vallásos-nacionalista hatalom mindinkább azt sulykolja: az igazi indiai az hindu, mindenki más idegen Indiában!

A dinamikusan fejlődő India legfőbb kereskedelmi partnere Európában Németország. A nagykövet minden bizonnyal ezért akart megismerni egy szervezetet, amely nagy szerepet játszik India politikai életében. A baj csak az, hogy a hindu szervezet nyíltan lelkesedik Adolf Hitlerért, ezért a német nagykövet látogatását sokan ítélik meg úgy, hogy átlépett egy morális határt, melyet nem lett volna szabad.

Bírálják az USA nagykövetet Varsóban, mert boldog pészachot kívánt

0

Ez provokáció! – írta Twitteren Krystina Pawlowicz képviselő asszony, aki a kormánypárt, a PiS színeiben üldögél a Szejmben Varsóban. “Értetek is meghalt a Krisztus – Ti pogányok és áruló zsidók!”- így reagált Robert Bakiewicz, aki a szélsőjobboldali Függetlenség Napi tüntetés sorozat fő szervezője. Ebben a menetben tavaly a kormánypárt néhány képviselője is részt vett.

Mit sérelmeznek a szélsőjobboldali politikusok?

Georgette Mosbacher asszony, az Egyesült Államok nagykövete, amellett, hogy áldott húsvéti ünnepeket kívánt Lengyelország népének, egyben a Pészach alkalmából is üdvözölte a lengyeleket. Lengyelországban valaha Európa legnagyobb zsidó közössége élt, de a holokauszt pusztítása után csak pár ezer zsidó maradt az országban.

A jelenlegi lengyel kormányzat nem akarja elismerni azt, hogy lengyelek is részt vállaltak a holokausztban. Emiatt többször is heves polémia alakult ki Lengyelország és Izrael között. Februárban amikor a visegrádi államok csúcstalálkozót akartak tartani Izraelben épp emiatt maradt el a rendezvény. Izrael ideiglenes külügyminisztere, Yisrael Katz ugyanis a vita hevében kijelentette: a lengyelek az anyatejjel szívják magukba az antiszemitizmust! Morawiecki miniszterelnök ezt Lengyelország megsértésének fogta fel és lefújta a találkozót. Orbán Viktor magyar miniszterelnök ettől függetlenül elutazott Izraelbe és tárgyalt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.

Izrael nagykövete felháborodott Bandera ünneplésén Ukrajnában

0

Jövőre ünneplik az ukrán nacionalisták Sztyepan Bandera születésének századik évfordulóját. Ebből az alkalomból Bandera évet kíván rendezni Lviv tartomány – az egykori Lemberg-Ukrajna nyugati részén.

“Nem emlékeznek arra, hogy Sztyepan Bandera bandái hány lengyelt és zsidót gyilkoltak le a második világháború idején Nyugat Ukrajnában?- tette fel a kérdést Izrael kijevi nagykövete. Joel Lion arra utalt, hogy az ukrán nacionalista fegyveres csoportok népirtást hajtottak végre: tömegesen gyilkolták le a zsidókat és a lengyeleket. Ez nem spontán akció volt hanem a nacionalista központ adta ki a jelszót: ne kíméljétek a gyerekeket se! Az ukrán nácik azért irtották a kisebbségeket, hogy “megtisztítsák Ukrajnát”! A soknemzetiségű és sokvallású államból ukrán nemzetállamot akartak létrehozni. Ezért ünneplik ma is sokan Ukrajnában Sztyepan Banderát. Aki később egyaránt harcot hirdetett a náci Németország és a sztálini Szovjetunió ellen. A nácik letartóztatták, de túlélte a háborút. A Szabad Európa rádió külső munkatársa lett Münchenben. Ott végeztek vele a szovjet titkosszolgálat emberei a hidegháború idején.

Jövőre választásokat tartanak Ukrajnában, ahol a gazdasági csőd miatt siralmas az életszínvonal. A jelenlegi elnök, Petr Porosenko népszerűsége a mélyponton. Így nem csoda, ha sok párt a zászlajára tűzi a nacionalista Sztyepan Banderát.

Amerikai képviselők írtak a nagykövetnek a CEU miatt

0

A Képviselőház és a Szenátus 22 tagja írt levelet David Cornsteinnek, az Egyesült Államok magyarországi nagykövetének, hogy kifejezze, a CEU Budapesten maradása erős kétpárti támogatást élvez.

Az egyik kongresszusi képviselő által nyilvánosságra hozott levélben azt írják: elismerik David Cornstein erőfeszítéseit, amelyeket a CEU Budapesten maradásának érdekében tett. Megemlítik, hogy a nagykövet első hivatalos látogatása a CEU-ra vezetett, és azt is, hogy megszólalásaiból kiderül: érti, miért értékes az amerikai akkreditációval rendelkező egyetem.

A levélben írnak arról, hogy

a magyar kormány még mindig nem írta alá a megállapodást New York Állammal,

amely garantálná az egyetem további budapesti működését.

A képviselők szerint a kormány tarthatatlan helyzetbe hozta a CEU-t, amelynek bezárását nem csak a magyar felsőoktatás sínylené meg, de ennek

hatása lenne a két állam közötti kapcsolatokra is.

Erről egyébként már maga Cornstein is beszélt korábban.

A levélben a képviselők és szenátorok azt is írják: örülnek, hogy

a nagykövet minden, magyar kormányzati tisztviselőkkel folytatott találkozóján felveti a témát.

Kiemelik azt is, hogy a CEU kiváló akadémiai intézmény, és az Egyesült Államokban komoly kétpárti támogatást élvez. Bíznak abban, hogy az egyetem Budapesten maradhat, és azok közé az intézmények közé tartozik, amelyek közelebb hozzák Magyarországot és az Egyesült Államokat.

David Cornstein egyébként néhány napja Orbán Viktorral is találkozott, és természetesen a CEU is szóba került. Utána a nagykövet egy rendezvényen azt mondta: szeretné, ha az egyetem még hosszú évekig nyitva lenne, és úgy érzi, hogy ez így is lesz.

Az egyetem kuratóriuma egyébként korábban úgy döntött: hogy a 2019-20-as tanévet is Budapesten kezdik el, ugyanakkor már Bécsbe is vesznek fel diákokat. A CEU rektorhelyettese pedig a Független Hírügynökségnek azt mondta: készülnek vészforgatókönyvekkel.

A CEU oktatója levélben igazította el az amerikai nagykövetet

0

Amint arról a Független Hírügynökség is beszámolt, David B. Cornstein az Egyesült Államok budapesti nagykövete a Szombat zsidó politikai és kulturális folyóiratnak adott interjúban azt mondta, hogy Magyarországon vallás-, szólás- és sajtószabadság van, s ha bármelyik sérülne, akkor ő biztosan felszólalna ez ellen.

Mint mondta, eddigi tapasztalataival rendkívül elégedett, pedig sok emberrel találkozott, de senki sem panaszkodott. A NGO-vezetők (a nem kormányzati szervezeteket, azaz, a civileket kell érteni ez alatt) nem panaszkodtak arra, hogy zaklatná őket a hatalom, és a vallási, valamint világi vezetők sem mondták neki, hogy „ez vagy az rossz, szörnyű, kérem, lépjen közbe, segítsen”.

A sajtószabadsággal elégedett amerikai nagykövet csupán a CEU körüli huzavonát kritizálta, valamint azt, hogy Magyarország túlságosan közel került Putyin Oroszországához.

Kertész János, a CEU oktatója levelet írt az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetének.

Az egyetemi tanár üdvözli, hogy David B. Cornstein  szívén viseli a CEU sorsát, és egyik fő feladatának tekinti a magyar kormány által előidézett tarthatatlan helyzet felszámolásában való közreműködést.

Mint írja, meglepőnek tartja azonban, hogy „a demokrácia magyarországi állapotával, a fékek és ellensúlyok rendszerével, a vallásszabadsággal, a sajtószabadsággal, korrupcióval, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban semmilyen kifogásolni valót nem érzékelt.” Ez meglehetősen ellentétes elődei álláspontjával, akiknek volt alkalmuk hosszabb ideig tanulmányozni a magyar viszonyokat.

Ezt követően Kertész János arról tájékoztatja David B. Cornsteint,  hogy „a magyarországi sajtó döntő mértékben a kormány, illetve a hozzá köthető személyek ellenőrzése alatt áll, így sokszorosan bizonyított módon elfogult.

A közszolgálati média (európai intézmény, közpénzből finanszírozva, a pártatlan tájékoztatás feladatával) a kormány propagandagépezetévé silányult,

és akár hazugságokat is terjesztve szolgálja a kormány, illetve az azt alkotó pártok érdekeit. Az Egyesült Államok polgáraként ön nyilván elismeri a fékek és ellensúlyok jelentőségét, hiszen, Orbán Viktor miniszterelnököt idézve, a fékek és ellensúlyok rendszere az amerikaiak találmánya”.

Az egyetemi tanár szerint sokan vannak még Magyarországon, akik a fékek és ellensúlyok rendszerét a demokrácia elengedhetetlen tartozékának tekintik, és szomorúan látják, hogyan bontották le azt szisztematikusan. „Az ügyészségtől az adóhivatalig, a számvevőszéktől a Nemzeti Bankig a fontos és függetlennek feltételezett intézményeket a központi hatalom szolgálatába állították. Ennek is következménye, hogy a korrupció korábban nem ismert méreteket öltött, a hatalomhoz közel állók mesés sebességű és mértékű gazdagodása elképesztő. A kormányzat a kis egyházak és a civil szféra területén drasztikus intézkedéseket hozott, és akár rendőri zaklatással is a civil szervezetek megfélemlítésére törekszik. A választások ugyan látszólag szabadok, de az esélyegyenlőség elve komolyan sérül, és a kormánypártoknál közpénz és kampányfinanszírozás összemosódik.”

Kertész János idézi az amerikai nagykövet szavait, miszerint „senki sem mondta nekem, hogy ez vagy az rossz.” Íme, én most szólok, írja levele végén a CEU oktatója.

Svédország – Szijjártó után 

„A bevándorláspárti svéd kormány újabb támadást indított Magyarország ellen”. Így reagált Szijjártó Péter arra, hogy Heléne Fritzon svéd migrációs miniszter egy uniós kérdésekkel foglalkozó szemináriumon bírálta Magyarország menekültpolitikáját, és emlékeztette a magyar külügyminisztert, hogy 1956-ban Svédország lelkesen fogadott be magyar menekülteket. A svéd miniszter szerint elvárás lenne, hogy Magyarország ugyanilyen módon vállaljon felelősséget az EU közös menekültpolitikájában.

Szijjártó Péter mindezt történelemhamisításnak nevezte, szerinte Brüsszel és a svéd kormány azért támadja Magyarországot, mert átláthatóságot vár el a külföldről finanszírozott bevándorláspárti szervezetektől.

A svédek tehát kihúzták a gyufát Magyarországnál, ebből pedig egyenesen következik, hogy át kell értelmeznünk, amit eddig Svédországról tudtunk és gondoltunk.

Svédország – Országismertető

Államformája: Bevándorláspárti ország.

Közjogi méltóságok: Az ország élén a király áll, a miniszterelnök hatalma nem számottevő, Orbán Viktor például sokkal messzebbre tudja köpni a szotyolát, mint a svéd miniszterelnök.

Irodalmi élet: elhanyagolható, a legismertebb svéd vers egy ismeretlen költő Petőfi-átirata. A Szeptember elején című költeményt számos nyelvre próbáltak már lefordítani, de egyik kísérlet sem járt sikerrel. Egyedül magyar fordítása van, amely így hangzik: „Még nyílnak a völgyben a svéd virágok, /De már nem sokáig, mert úgy kiirtom mindet, mintha fák volnának a Városligetben.”

Tudományos élet: Svédországban nincs tudományos élet, az utolsó jelentős gondolkodó Alfred Nobel volt, ám az ő munkássága is eltörpül Kósa Lajos tudományos teljesítménye mögött.

Életszínvonal: Svédországban nagyon alacsony az életszínvonal. Egy példa: a budapesti svéd nagykövetnek például sokkal kisebb háza van, mint Szijjártó Péter magyar külügyminiszternek.

Földrajz: Svédország hidegebb, mint Magyarország, a folyók rövidebbek, a tavak sekélyebbek és a völgyek is kevésbé mélyek, mint nálunk.

Városok: Svédország fővárosa Trianon.

Beszélt nyelvek: a svédek semmilyen nyelven nem beszélnek, ily módon sem egymással, sem más népekkel nem képesek kommunikálni. Egyetlen ismert nyelvjárásuk a tegező módban ismert ikea, amely nem beszélt, hanem holt nyelv, és már olyan régen kihalt, hogy írásos formája nem is létezik, ezért szájhagyomány útján terjed.

Sportélet. A svéd futball csapnivalóan gyenge, a magyar válogatott sokkal jobb, mint a svéd nemzeti tizenegy. Kivéve, amikor egymás ellen játszanak, mert akkor többnyire a svédek győznek.

Gazdaság. Az ország legfőbb bevételi forrása a bérvadászat, aminek az a lényege, hogy minden évben meghívják Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettest, aki elejt néhány háziasított rénszarvast.

Társadalom: Svédországban olyan rossz a közbiztonság, hogy az emberek ki sem mernek menni az utcára. Ezért a svéd kormány azt tervezi, hogy a fölöslegessé vált utcákat elbontják, és helyettük a magyar modellt követve, stadionokat és kisvasutakat építenek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK