Kezdőlap Címkék Nagykövet

Címke: Nagykövet

USA: szankciók korrupt magyar politikusok ellen?

“Mélységesen aggódom a jelenlegi magyar kormány politikája miatt, mert a kormány tagjai úgy támadták Biden elnököt és Pressman nagykövetet, amely elképzelhetetlen egy szövetséges állam esetében.

A Biden kormányzatnak meg kellene vizsgálnia: Magyarország vajon valóban olyan megbízható partner-e, mely megérdemli a vízummentességet, és hogy helyénvaló lenne-e szankciókat hozni korrupt személyek ellen a Magnitsky törvény alapján” – írta közleményében a washingtoni szenátus külügyi bizottságának elnöke.

Ben Cardin azért utalt a Magnitsky törvényre, mert annak alapján meg lehet tagadni a belépést az USA-ba, és be lehet fagyasztani az illető vagyonát, ha az illető sérti az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit. Ennek alapján fagyasztották be Putyin oligarcha támogatóinak vagyonát az Egyesült Államokban.

“A magyar kormány ok nélkül késleltette az Ukrajnának szánt uniós támogatást” – hangsúlyozta a szenátus külügyi bizottságának elnöke. Aki rámutatott:

”Magyarországnak most sürgősen véget kell vetnie annak, hogy akadályozza Svédország NATO tagságát!”

Ben Cardin szenátor a magyar szuverenitásvédelmi törvényt is bírálta a demokratikus normák megsértése miatt, és felhívta a figyelmet a kormányzati korrupcióra. A Transparency International szerint Magyarország már a második éve az Európai Unió legkorruptabb államának számít – megelőzve ezen a téren a közismerten korrupt Bulgáriát és Romániát is.

Pressman nagykövet Washingtonban tárgyalt

Az Egyesült Államok nagykövete, akit személyében is támad a magyar kormány, Washingtonban Tony Blinken külügyminisztert és a Fehér ház nemzetbiztonsági tanácsát tájékoztatta a magyar helyzetről. Az LMBTQ ellenes propaganda személyében is érinti Pressman nagykövetet, akivel kapcsolatban Szijjártó Péter külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy “diplomatát várunk nem helytartót.” Tony Blinken édesapja az USA budapesti nagykövete volt, és Soros György barátja. A magyar származású amerikai milliárdos az Orbán kormány propaganda kampányának szinte állandó célpontja.

Blinken külügyminiszter közép-kelet-európai terveiben Magyarország nincsen benne. Az amerikai diplomácia vezetője két országcsoportra bízná Putyin Oroszországának elrettentését: egy északira és egy délire. Az északi csoport a balti államokból, Lengyelországból és Ukrajnából állna, és ehhez csatlakozhatna a két új NATO tag: Finnország és Svédország. A déli csoportba Románia és Moldova kerülne, később esetleg Bulgária.

Orbán Viktort kiírták a szereposztásból. A magyar miniszterelnök ezért egységes európai hadsereget javasol, és ebben szövetségesre talál Emmanuel Macron francia elnökben. Aki felbíztatta a német Manfred Webert, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét az Európai Parlamentben, hogy álljon elő a közös uniós atomfegyverkezés ötletével arra az esetre, ha Donald Trump visszakerülne a Fehér Házba, és megpróbálná magára hagyni Európát az orosz fenyegetéssel szemben.

Pressmann nagykövet: aggasztó, hogy milyen ellenséges a magyar kormány

Az Egyesült Államok nagykövete Recsken járt, és ott a helyi polgárokkal találkozott, mert azt szeretné, hogy “a magyarok közvetlenül tőlem is hallják: mi az, amit az Egyesült Államok fontosnak tart és tesz.

Amit a magyar polgár az újságokban olvas, a tévében láthat vagy a rádióban hallhat, az többnyire kormányzati üzenet. Ez néha személyesen rólam, néha pedig az Egyesült Államok politikájáról szól. Néha aggasztó, hogy mennyire ellenséges a magyar kormány állásfoglalása az USA-val kapcsolatban” – mondta a nagykövet Recsken, ahol kifejtette, hogy 2022 február 24 óta új helyzet áll fenn Európában, mert Putyin megtámadta Ukrajnát. Magyarország ezzel kapcsolatban más álláspontot alakított ki mint a NATO és EU tagállamok többsége.

“Az Egyesült Államok ezt nem hagyhatja figyelmen kívül”

– hangsúlyozta Pressmann nagykövet. Aki nyilvánvalóan értesült arról, hogy Orbán emberei részt vettek azon a republikánus tanácskozáson, melyen Ukrajna támogatását vitatta meg az amerikai politikai elit ellenzéki része. Washingtonban a republikánusokat eddig Great Old Partynak hívták, de most már Great Orbán Partynak kellene őket nevezni – írja a Le Monde tudósítója.

“Európa zsákutcában Trump és Putyin között”

A francia lap azt fejtegeti, hogy Orbán Viktor segédkezet nyújt Donald Trumpnak és Vlagyimir Putyinnak abban, hogy akadályozza Ukrajna támogatását. Biden elnök már egyenesen azt mondta Zelenszkij elnöknek és a republikánus ellenzéknek, hogyha Ukrajna nem kapja meg a támogatást az Egyesült Államoktól, akkor ez lesz a legnagyobb karácsonyi ajándék Putyin elnöknek. Az Európai Unió 51 milliárd eurós támogatást szándékozik nyújtani Ukrajnának, de ezt mindaddig ellenezte Orbán Viktor amíg nem kapott ígéretet Macron francia elnöktől, hogy megkapja a 10 milliárd eurós uniós támogatást, melyet mindmáig az Európai Unió visszatart.

Mi van a Macron-Orbán paktum mögött?

Nemcsak arról van szó, hogy a francia elnök meg akarta akadályozni a magyar kormányfő vétóját Ukrajna támogatásáról hanem már az új európai szuverenitási elképzelésről is.

Mind Macron mind Orbán híve a közös európai hadseregnek, mely elegendő ellensúly lehetne egy orosz fenyegetéssel szemben. Ha Trump újra hatalomra kerülne, és ez egyáltalán nem kizárt, akkor a NATO sokkal kevésbé garantálná Európa biztonságát egy orosz fenyegetéssel szemben. Ezért lehetne fontos a közös európai haderő fejlesztése és az európai szuverenitás, amely függetlenséget garantálna az Egyesült Államokkal szemben is. Macron és Orbán egyetértenek abban, hogy az Európai Unió “ne legyen az Egyesült Államok vazallusa”, vagyis fenn akarnak tartani kapcsolatot Kínával, sőt Oroszországgal is annak ellenére, hogy az USA ezt ellenzi. Macron és Orbán felismerésének az alapja az, hogy gazdaságilag Biden Trump politikáját folytatja, az America First pedig versenyképtelenné teheti Európát a globális piacon.

Kérdés, hogy mit szól az európai szuverenitás koncepcióhoz Németország vagy Lengyelország. Az Európai Unió annyira megosztott, hogy Macron elnöknek ebből a koncepciójából sem lesz valószínűleg semmi. Emiatt van igazában zsákutcában Európa és nem Putyin, Trump vagy épp Orbán Viktor miatt.

Kövér: “az USA nagykövete Andropov imitátor”

Az egyes számú Fidesz tagkönyv tulajdonosa, aki az MSZMP társadalomtudományi intézetében kezdte meg  pályafutását a nyolcvanas években, a Szovjetunió 1956-os nagykövetéhez hasonlította Pressman nagykövetet, aki az Egyesült Államokat képviseli Magyarországon.

A parlament elnökének a Fidesz kongresszuson elmondott beszéde jól kifejezi, hogy az USA és a magyar kormány viszonya a mélypontra jutott. Miért? Jurij Vlagyimirovics Andropov 1956-ban a Szovjetunió érdekeit képviselte igen markánsan Magyarországon: a magyar kommunista vezetés mozgástere minimális volt különösen miután az USA és a Szovjetunió megegyezett: Magyarország a jaltai megállapodás szerint Moszkva irányítása alá tartozik.

1989-90-ben a rendszerváltást Magyarországon a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodása tette lehetővé. Jól tudta ezt Orbán Viktor, aki Palmer akkori amerikai nagykövet megbízásából megmutatta Budapestet Bush elnöknek. Az Egyesült Államok elnöke korábban a CIA igazgatója volt vagyis tökéletesen tisztán látta az erőviszonyokat Európa keleti felén. Az USA Orbán Viktornak és a többi rendszerváltó politikusnak azt a szerepet szánta, hogy vér nélkül hajtsák végre a rendszerváltást Magyarországon. Ez meg is történt, és ezt követően az USA elveszítette érdeklődését Magyarország iránt. Miért?

Mert a washingtoni stratégiai tervezők szerint két államnak van ebben a térségben jelentősége a NATO és az Egyesült Államok számára: Lengyelországnak és Romániának.

Magyarországot Washingtonban leírták. Míg Palmer profi diplomata volt addig utódai a nagyköveti poszton lelkes amatőrök, akik szponzorálták az aktuális elnök választási kampányát, és cserében megkapták a budapesti diplomáciai képviseletet. David Pressman, a mostani USA nagykövet, Palmer óta az első profi hiszen Goodfriend nem kapta meg ezt a címet. Miért küldte a Biden kormányzat Budapestre Pressmant? Mert megelégelte az Orbán kormány orosz és kínai barát politikáját. 2021-ben ugyanis az USA stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Orbán és az orosz kapcsolat

Jurij Vlagyimirovics Andropov nem sokkal azután, hogy elkerült Magyarországról – Kádár János kívánságára – a KGB főnöke lett Moszkvában. Lavrentyij Pavlovics Berija után ő töltötte a legtöbb időt a szovjet politikai rendőrség élén.

A KGB felügyelte “a baráti szocialista országokat.”

Andropov irányította például a nagy antiszemita kampányt ezekben az országokban a 67-es izraeli-arab háború után. Lengyelországban is döntő szerepet játszott abban, hogy Jaruzelski tábornok katonai hatalomátvétellel akadályozta meg a Szolidaritás politikai győzelmét. Andropov ezekután a Szovjetunió első embere lett, és a KGB-t tette az ország igazi vezető erejévé a szenilis kommunista párt helyett. Andropov 1984-ben meghalt, de jelöltje a főtitkári posztra: Mihail Szergejevics Gorbacsov befutott, és átvette a hatalmat a Kremlben 1985-ben. A KGB élére hamarosan Krjucskov tábornok került, aki Andropov nagykövet beosztottja volt Budapesten 1956-ban. Ő találta Grósz Károlyt Kádár utódának, és szovjet oldalról ő vezényelte le a rendszerváltást Magyarországon 1989-90-ben amikor az USA és a Szovjetunió aktívan közreműködött abban, hogy vértelenül csatlakozzon Magyarország a Nyugathoz. A KGB az utolsó pillanatig “karbantartotta” a magyar elit dossziéit – beleértve Kövér Lászlót és Orbán Viktort is. Erre az apróságra Putyin, a KGB egykori alezredese felhívhatta Orbán Viktor figyelmét amikor 2009-ben “egyeztettek” Szentpéterváron.

A kínai kártya

Nemcsak az orosz kapcsolat zavarja Washingtont hanem a kínai is, ezért a budapesti nagykövetség egyik legfontosabb feladata ennek a kapcsolati hálónak a feltárása.

Orbán Viktor ugyanis semmit sem bízott a véletlenre hosszú sivatagi menetelése idején 2002 és 2010 között. Felkereste mind az Egyesült Államokat mind pedig Kínát, hogy a saját szemével lássa a két igazi világhatalmat. Az amerikai látogatás a nagy pénzügyi válság idejére esett – 2008 – ezért furcsa kép alakulhatott ki a magyar miniszterelnökben az Egyesült Államok vezető szerepéről a világban hiszen akkor egy pillanatra megingott az egész globális pénzügyi rendszer. Segítettek viszont a kínaiak, akik nemcsak pénzzel járultak hozzá a globális pénzügyi  egyensúlyhoz hanem gazdaságuk dinamizálásával is: Kína a világ legnagyobb kereskedőjévé vált. Ráadásul nem sokkal később Hank Paulson amerikai pénzügyminiszter kalapot cserélt, és Kína legfőbb lobbistája lett Washingtonban.

A hosszútávra tervező kínaiak magas szinten fogadták a magyar ellenzék hatalomra készülő vezetőjét, és felajanlhatták neki ugyanazt mint Medgyessy Péter miniszterelnöknek korábban: Magyarország legyen Kína hídfő állása az Európai Unióban!

Orbán rábólinthatott, mert tudta, hogy Merkel kancellár minden évben legalább egyszer ellátogat Kínába, hiszen tisztában van azzal, hogy Európa jövője szempontjából ez döntő fontosságú kapcsolat.

Az Új Selyemút konferencián, melyet a tízéves évfordulóra rendeztek meg nemrég Pekingben, Orbán Viktor volt az egyetlen magasrangú európai vezető, aki ellátogatott a kínai fővárosba. Ahol parolázott Putyinnal, aki 2022 február 24.-én megtámadta Ukrajnát.

Mi haszna van mindebből Magyarországnak? Putyin nem adja olcsóbban az orosz földgázt pedig megígérte.

“Ha nincsenek európai pénzek, majd adnak a kínaiak”

– harsogta Orbán Viktor amikor kiderült: nem jönnek az euromilliárdok Brüsszelből. Azután a magyar miniszterelnök elhalkult. Kiküldte ugyanis Matolcsy Györgyöt Kínába, hogy pénzt kérjen. A válasz Pekingben: új beruházások igen, de kormányzati támogatás nem!

Vagyis Orbán Viktor két szék közt a pad alá esett. Innen szép nyerni…

Az USA-t aggasztja Orbán és Putyin jó kapcsolata

“Jogos nemzetbiztonsági aggályaink vannak” – fejtegette az Egyesült Államok nagykövete a Szabad Európa rádiónak. Jellemző gesztus, hogy a NATO nagykövetek tanácskozására meghívták Svédország képviselőjét is noha a skandináv állam bejutását az észak-atlanti szervezetbe épp Magyarország és Törökország akadályozza.

Pressman nagykövet kérésére a NATO nagykövetek megbeszélést folytattak Budapesten Orbán és Putyin pekingi tárgyalását követően.

Földgáz, te drága

Putyin elnök nem sokkal az ukrajnai háború megindítása előtt azt ígérte Orbán Viktornak Moszkvában, hogy “barátaink olcsóbban kapják a földgázt.” Ebben éppúgy hazudott az orosz elnök mint ahogy az Ukrajna elleni háborút is mindvégig tagadta, ma is csak különleges katonai hadműveletről beszél , több mint másfél évvel az agresszió megindítása után! Orbán szervilisen alkalmazkodott Putyin nyelv használatához, maga is katonai műveletet emlegetett Pekingben háború helyett. Orbán Viktor az egyetlen uniós vezető, aki még nem látogatott el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. A kormánypárti sajtó gyakran átveszi Putyin propagandáját , mely mindenért az Egyesült Államokat hibáztatja.

Orbán Viktor minden bizonnyal tisztában volt azzal, hogy mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben kicsapja a biztosítékot, ha hosszasan tárgyal Putyinnal Pekingben.

Miért vállalta ezt a kockázatot a magyar miniszterelnök?

Minden bizonnyal azért, mert a magyar energiaszámla kétségbeejtően magas, a magyar költségvetés nem tudja azt kigazdálkodni, mert a rezsicsökkentés Orbán politikai hatalmának egyik legszilárdabb alapja. A hatalom megtartása érdekében finanszíroznia kell a rezsicsökkentés rendszerét, de ehhez nincs elég pénz a kasszában. Ígért-e árengedményt Putyin, akinek a költségvetése szintén nincs jó bőrben a háborús kiadások és a szankciók miatt? Nem tudjuk. A magyar államkasszát persze fel lehetne tölteni a brüsszeli eurómilliárdokkal, ahogy ezt Donald Tusk kormánya meg is teheti hamarosan Varsóban. Orbánnak viszont megüzenték: ha nem változtat a politikáján, akkor nem kap pénzt. A Lengyelországgal kötött véd és dac szövetség a múlté, Orbán egyedül marad Brüsszelben. Putyin még hogyha akarna is, nem tud elég pénzt adni. Peking? A kínaiak megmondták Matolcsy Györgynek, hogy kormányokat nem támogatnak, csak kínai beruházásokat külföldön. Jelen pillanatban a magyar kormány is ezeket támogatja vagyis ebből pénz nem lesz rövid távon. Innen szép nyerni – gondolhatja Orbán Viktor, akinek Matolcsy György a közgazdász vándorgyűlésen megüzente:

“lejárt az olcsó energia és az olcsó pénz időszaka.”

Netán Orbán Viktor kora is lejárt?

Enyhülés az USA és Kína kapcsolatában?

0

Biden elnök enyhülésről beszélt sajtóértekezletén a G7 csúcson, de Pekingben kétkednek, mert a szankciók enyhítését szeretnék elérni. Washingtonban hónapok óta nincs kínai nagykövet, aki ezen a héten megérkezhet.

Mikor lesz USA-Kína csúcs?

“Még nem tudom, hogy pontosan mikor, de hamarosan találkozunk”

– mondta az Egyesült Államok elnöke, aki “enyhülést” emlegetett Hirosimában a G7 csúcstalálkozón.

Azóta nem volt ilyen rossz az Egyesült Államok viszonya Kínával, hogy 1972-ben Nixon Pekingbe érkezett – írta a Politico amerikai kiadása. Amely arról is beszámolt, hogy kedden végre megérkezik az új kínai nagykövet is Washingtonba. Érdekes módon Peking hivatalos angol lapja, a Global Times nem sietett megerősíteni az információt. Annyit írt ezzel kapcsolatban, hogy “vezető amerikai üzletemberekkel: a Blackstone elnök vezérigazgatójával, a Ford üzletpolitikai igazgatójával találkozott az új nagykövet, akinek elődje Kína külügyminisztere lett” – írja a pekingi Global Times, amely azt hangsúlyozza, hogy Kína nem szép szavakat vár az Egyesült Államoktól hanem tetteket. Ez a szankciókra vonatkozik, melyeket még Trump vezetett be Kína ellen, de Biden ellen tovább szigorította azokat.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója nyolc órán át tárgyalt Bécsben május elsején Kína első diplomatájával, Vang Jivel. A Washington Post szerint a fő téma Tajvan volt, de szóba került az ukrajnai háború is. Előkészíthették az amerikai-kínai csúcstalálkozót is. Biden elnök többször is találkozott Hszi Csin-pinggel, de akkor még mind a ketten alelnökök voltak. Most Biden elnöknek a a választási kampány során jól jönne egy látványos kibékülés a kínai elnökkel. Elődje, Donald Trump, aki szeretne az utóda is lenni, díszvendég volt a Tiltott városban Pekingben, ahol unokája kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin-ping elnököt és nejét – videón.

Szeptemberben lehet csúcstalálkozó

Kína vállaljon részt Ukrajna újjáépítésében! – javasolja egy vezető szakértő Washingtonban.

Hszi Csin-ping elnök egy órán át beszélt telefonon Zelenszkij elnökkel, majd kinevezte Kína egykori moszkvai nagykövetét békeközvetítőnek Ukrajna és Oroszország között. Az USA lelkesedése eziránt mérsékelt, de a 100 éves Henry Kissinger  támogatja a kínai békeközvetítést mondván így talán tűzszünet lehet Ukrajnában még az év vége előtt. Ryan Hass Kína szakértő, a Brookings Institute portálján arra mutat rá, hogy az újjáépítés várható költségeit az IMF és a Világbank 411 milliárd dollárra becsülte Ukrajnában, a valóságban ennél valószínűleg többre lesz szükség. Ezért jó lenne, ha a kínaiak is részt vállalhatnának ebben.

Mikor lehet amerikai-kínai csúcstalálkozó? Szeptemberben amikor Indiában a G20 csúcstalálkozón mindkét elnök részt vesz. A következő lehetőség novemberben kínálkozik amikor San Franciscóban találkoznak az Ázsiai – csendes óceáni térség vezetői – írja Washington egyik vezető Kína szakértője a Brookings Institute portálján.

Postán küldték a dobozolt szart a magyar nagykövetnek

0

Az ukrajnai háború miatt annyira megromlottak a két állam kapcsolatai, hogy senki sem fogadja Kovács Orsolya magyar nagykövetet, aki pedig mindig szívesen látott vendég volt a hatalom körében Varsóban.

Csakhogy Morawiecki miniszterelnök már 2021 őszén figyelmeztette Orbán Viktort a várható orosz támadásra Ukrajna ellen, de ennek a magyar miniszterelnök nem adott hitelt. Egy hónappal Putyin agressziója után – 2022 február 24. – titkos miniszteri szintű találkozó volt a két állam között, hogy megpróbálják összhangba hozni az elképzeléseiket a közeli jövőről, de ez teljes kudarccal zárult miután Varsóban egyáltalán nem értik, a magyar szempontokat Ukrajna kapcsán.

Miért nem szünteti meg a függést Magyarország az orosz energiától?

– tudakolta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő Novák Katalin köztársasági elnöktől Varsóban. A magyar államfő előadta a magyar kormány érveit, de Morawiecki tételesen megcáfolta azokat! A lengyel miniszterelnök arra mutatott rá, hogy sok más egykori szocialista országnak sikerült megszüntetnie az energia függést Oroszországtól, Magyarországnak is meg lenne erre a lehetősége, de az Orbán kormány ennek ellenére továbbra is együttműködik Moszkvával.

Kovács Orsolya nagykövet nagyon rosszul viseli, hogy egyszerre szinte minden ajtó bezárult előtte Varsóban.

Egy szövetséges még maradt, ez Ziobro igazságügyi miniszter szélsőjobboldali pártja, amely oroszbarát húrokat penget. A párthoz közelálló Sieci című lengyel hetilap megvédi Orbán Viktort a támadásoktól, amelyek rendszeresek Lengyelországban. Ez a hetilap volt az, amely interjút közölt Oroszország varsói nagykövetével Putyin Ukrajna elleni agressziója után.

Visegrád halott

Varsóban a szélsőjobboldalt leszámítva minden párt oroszellenes, Putyin Ukrajna elleni agressziója óta igyekeznek a minimumra szorítani a két állam kapcsolatait. A lengyel kormányt különösen irritálja, hogy Szijjártó Péter Moszkvában ítéli el az Európai Unió Oroszország elleni szankcióit miközben azokat Orbán Viktor és a magyar diplomácia megszavazta Brüsszelben – írja a Direkt36.

A lengyel diplomácia most középhatalmi szerepkört akar az Európai Unióban, és erre – ellentétben Orbán Viktor vágyálmaival – reális esélye is van.

Paul Brzezinski nagykövet az USA képviseletében aktívan munkálkodik azon, hogy Lengyelország körül létrejöjjön egy olyan elrettentő erő, amely távol tartaná az oroszokat Európa középső részétől, egy újabb agressziótól. Ennek érdekében a Blinken terv értelmében valamiféle államszövetséget készítenek elő Lengyelország és Ukrajna között, amely Európa legnagyobb haderejével rendelkezne. Ezt egészítené ki az az oroszellenes szövetség, melynek létrehozásán aktívan dolgozik az amerikai és a lengyel diplomácia. Ennek része lenne a három kis balti állam, amelyek maguk is tartanak egy orosz agressziótól hiszen korábban a Szovjetunió részei voltak éppúgy mint Ukrajna. Ezenkívül a Blinken terv keretében Csehország és Románia egészítené ki a cordon sanitaire-t Oroszországgal szemben, körülbelül úgy mint az első világháború után. Akkor persze

része volt ennek Magyarország is, de most az amerikaiak és a lengyelek leírták az Orbán kormányt.

Amely barátok és szövetségesek nélkül maradt mind az Európai Unióban mind pedig a NATO-ban. Az észak-atlanti szervezetben még ott van Törökország, aki ugyan második fordulós választásra kényszerül, de minden valószínűség szerint hatalomban marad.

Szijjártó Moszkvában – USA szankciók magyar vezetők ellen

Orbán Viktor legfőbb janicsárja, ahogy Szijjártó Péter szívesen nevezi saját magát, ismét Moszkvában tárgyal.

A legmagasabb rangú partner Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, de szerepel a listán a Roszatom vezetője is. Ez az orosz cég építi Paks 2-őt. A magyar földgáz ellátás 80-85%-a Oroszországból jön, ezért az energiabiztonság szempontjából döntő fontosságúak ezek a tanácskozások – indokolta utazását Szijjártó Péter a Facebookon.

Arra az apróságra már nem tért ki, hogy miközben minden más uniós tagállam mérsékelni igyekszik a gázfüggést Oroszországtól addig az Orbán kormány fenntartja azt annak ellenére, hogy emiatt többször is bírálta őket Brüsszel és Washington, amelyek egységes fellépést és kiállást várnak Ukrajna mellett és Moszkvával szemben.

A magyar diplomácia orosz külön útja eddig nem fizetődött ki: Putyin nem adja olcsóbban a földgázt “magyar barátainak”  – ahogy azt megígérte.

A Népszava kiszámolta, hogy

Magyarország 256 milliárd forinttal fizetett többet az orosz gázért mintha azt a tőzsdén vásárolta volna meg.

Attól persze, hogy Magyarország nem járt jól, egyes magyar vezetők szépen pénzelhetnek az orosz gáz üzletből. Már a Szovjetunió is így finanszírozta a hozzá hű magyar kádereket, és Putyin folytatja ezt a gyakorlatot. Jelenleg a Gazprombankon keresztül pénzelik Putyin külföldi barátait. Egy listát megszerzett a brit hírszerzés, amely átadta azt a CIA-nak. Egy orosz oligarcha kiesett a kórház ablakán Moszkvában, mert állítólag köze lehetett a lista Nyugatra kerüléséhez. A magyar diplomácia nyugtalanul érdeklődött is Washingtonban a listáról, de csak azt a kétértelmű választ kapták, hogy egyelőre nem találtunk magyar nevet.

Amerikai szankciók

Az USA nem vár tovább: a nagykövetség bejelentette, hogy szerdán Pressman nagykövet szankciókról beszélhet, melyek egyes magyar vezetőket illetnek épp amiatt, hogy a magyar-orosz kapcsolatok éppoly szívélyesek ma is mint Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt pedig már több mint egy éve zajlanak a harcok Ukrajnában. A magyar diplomácia mind az Európai Unióban mind pedig a NATO-ban elszigetelődött hiszen Orbán Viktor az egyetlen olyan csúcsvezető, aki még nem látogatott el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Zelenszkij ukrán elnököt. Legutóbb már Stoltenberg NATO főtitkár személyesen közölte Szijjártó Péter külügyminiszterrel, hogy a magyar vétó ellenére megtartják a NATO – Ukrajna találkozót. A magyar diplomácia azért blokkolja ezt, mert a magyar kisebbség jogait az ukrán kormány nem kellőképp respektálja.

Mit keresett a CIA igazgatója Kijevben?

William Burns, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt, Kijevben tárgyalt a hétvégén Zelenszkij elnökkel – jelentette némi késéssel az AP hírügynökség, mely szerint az USA további támogatásáról biztosította Ukrajna államfőjét a CIA igazgatója.

Az Egyesült Államok újabb fegyverszállítmányának értéke 2,5 milliárd dollár. Az amerikaiak nemcsak fegyvert szállítanak Ukrajnának, de információkat is adnak. Amerikai műholdak figyelik az Ukrajnában harcoló orosz csapatokat, és az adatokat átadják az ukrán hadseregnek, amely ezek alapján komoly károkat tud okozni az oroszoknak. Emiatt Moszkvában azzal fenyegetőznek, hogy kilőhetik az amerikai műholdakat, de erre aligha kerülhet sor, mert az USA figyelmeztette Putyint: erre megfelelő válasz érkezik!

A CIA igazgató az ukrán titkosszolgálat vezetőivel is tárgyalt. Ukrajnában nemrég lezuhant a belügyminiszter helikoptere, sok magasrangú tiszttel együtt. Nagy kérdés tehát, hogy most milyen formában van a titkosszolgálat Ukrajnában. Nem oly rég Zelenszkij egyik tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy az ukrán titkosszolgálat toronymagasan áll az orosz fölött. Eddig ez talán így volt, de a belügyminiszter helikopterének lezuhanása azt mutatja, hogy az oroszok nem adták fel a kísérleteket az ukrán elit destabilizálására.

Tárgyal-e az USA Putyinnal Zelenszkij feje felett?

Kissinger egykori amerikai külügyminiszter folyamatosan ezt ajánlgatja Biden elnöknek. Az idén már 100 éves Kissinger mindenképp alkut szorgalmaz Oroszországgal mondván: nem lenne jó konfliktusba keveredni egy olyan állammal, melynek több mint 15 ezer nukleáris fegyvere van! Az USA könnyen rá tudná venni Zelenszkij elnököt a tárgyalásra hiszen nyugati támogatás nélkül Ukrajna 24 óráig sem tudná tartani magát. Zelenszkij azt is tudja, hogy jelenleg ugyan ő a liberális média kedvence, de hogyha szembeszegülne az USA akaratával, akkor hamarosan kiderülne róla, hogy off-shore számlákon hány millió dollárt tart.

Putyin minden bizonnyal arra vár, hogy felhívják Washingtonból hiszen így megmenthetné az arcát. William Burns, a CIA igazgatója ugyanis nemrég kijelentette:

“stratégiai szempontból ez az ukrajnai háború kudarc Putyin számára.”

A Magyar Nemzet Amerikától félti a magyar szabadságot

Orbán Viktor média birodalmának zászlós hajója, a Magyar Nemzet újra nekiment Pressman amerikai nagykövetnek, aki a Szentkorona visszaadásának évfordulóján arról beszélt, hogy “Magyarországnak el kell döntenie, hogy hova tartozik?!” Válaszul a Magyar Nemzet orosz hivatalos értékelést idéz mondván: ott jobban értenek bennünket!

Hogy jellemezték Putyin emberei a magyarokat?

“Nacionalisták, önzők és egoisták. Elutasítanak minden olyan nemzeti politikát, amely ellentétes különleges nemzeti érdekeikkel.”

Putyin vállon veregette Orbán Viktort: miközben a Nyugati világ élén az Egyesült Államokkal Ukrajnát támogatja az orosz agresszióval szemben addig a magyar diplomácia kétszínű játékot folytat, és ki akar maradni az USA által irányított tömbből. Mert ez lenne a magyar nemzeti érdek. Miért gondolja ezt minden uniós tagállam másképp? Mert úgy vélik: az igazi nemzeti érdek az, hogy országuk a nyugati világhoz tartozzon! Nem gondolhatja ezt másképp Orbán Viktor sem. Csakhogy attól tart: az USA le akarja őt venni a sakktábláról.

Orbán fél

Az amerikai nagykövet beszédéből azt a következtetést vonhatta le, hogy az USA fütyül a magyar demokráciára, az viszont nagyon is érdekli: a NATO tagállamok egységesen sorakozzanak föl mögötte háborús időkben. Erdogan elnököt, aki régóta renitens magatartást tanúsít, már korábban megpróbálták megbuktatni az amerikaiak. Nem sikerült. A puccs befuccsolt. Most a gazdaság meggyengítésével próbálják meg befolyásolni a választásokat. A horribilis infláció hatalomra segítheti az ellenzéket Törökországban, ahol idén választások lesznek. Az infláció Magyarországon is aláássa a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. Az átlagos választópolgárt nem a szuverenitás hanem a megélhetés érdekli igazán. Orbán a nagy rezsihazugsággal megnyerte a választást, de a következő években nem lesz képes finanszírozni a rezsivédelmet. Az év elején 4,5 milliárd dollár értékű államkötvényt dobtak piacra. Részben ebből akarják finanszírozni az adósságtörlesztést. Egyiptom hasonló helyzetben már az IMF-hez fordult. Csakhogy Matolcsy György kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot. Az uniós eurómilliárdok egyelőre nem érkeznek. A kormány viszont megveszi a Vodafone-t 600 milliárdért. Hogy lesz ebből elfogadható költségvetési hiány?

Ingyen Orbán Viktor rendszerét sem őrzi a kutya sem, a szuverenitás magányos bajnoka maradhat, ha nem tudja garantálni legalább az eddigi életszínvonal megtartását a magyar választópolgároknak.

Orbán és az USA nagykövete

“Amikor Moszkva rakétákat lő ki Kijevre, még játszóterekre is, akkor a magyar külügyminiszter sajtótájékoztatót tart a Gazprom központjában. Ez érint engem” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak az Egyesült Államok budapesti nagykövete. David Pressman így külföldi ellenséggé vált Magyarországon – írja az amerikai tulajdonban levő brüsszeli lap.

Korábban az USA az épp a Fehér Házban ülő elnök barátait és politikai támogatóit küldte Budapestre nagykövetnek  hiszen nem voltak különösebben nagy problémák. NATO szövetséges államba az USA általában akkor küld profi diplomatát amikor baj van. Ilyen volt például Portugália esete, ahol az USA megítélése szerint kommunista hatalomátvétel fenyegetett a szegfűs forradalom idején a hetvenes évek közepén. Odaküldték nagykövetnek Frank Carluccit, a CIA igazgató helyettesét, aki csendben cselekedett. A kommunista hatalomátvételt megakadályozták.

Goodfriend ügyvivő is hasonló feladattal érkezett Budapestre, de ő csak második ember volt a nagykövetségen. Pressman viszont nagykövet. Ráadásul az LMBTQ jogok ismert harcosa. Orbán Viktor azért találta ki az LMBTQ törvényt, hogy e mögé bújjon amikor az Európai Unió a kínos korrupciós ügyeket firtatja. A Biden adminisztráció kihasználta ezt, és az LMBTQ jogok harcosát küldte Budapestre. Vajon milyen megbízással?

Diplomatát várunk nem helytartót

Így nyilatkozott Szijjártó Péter az új amerikai nagykövetről. Orbán egyáltalán nem titkolja, hogy Biden elnök ellenfelének, Donald Trumpnak szurkol.

“Most nagyon nagy a tét, nem lehet fenntartani a pártosságnak ezt a szintjét”

– hangsúlyozza Pressman nagykövet.

“Ha a magyar sajtó átveszi az őrült moszkvai propagandát, akkor ezt szóvá tesszük” – fejtegeti a nagykövet. Aki hangsúlyozza: “mindeközben nem az a célom, hogy távolabb kerüljünk hanem épp ellenkezőleg szeretném, ha közelebb kerülnénk egymáshoz a magyar vezetőkkel”.

A kormánypárti sajtó egyelőre célpontnak tekinti az USA nagykövetet, különösen azután, hogy az két magyar bírót fogadott. Pressman nagykövet a maga módján válaszolt: képet közölt arról, hogy a Fidesz ifjú politikusa, Orbán Viktor vígan társalog az USA Legfelső Bíróságának egyik tagjával, Anthony Kennedyvel.

Hogy fogadja a kormánypárti sajtó támadásait Pressman nagykövet?  “Ez nem személyes ügy. Én az Egyesült Államokat képviselem. Nem szokásos ilyen helyzetbe kerülni egy szövetséges országban. Ezt nagyonis komolyan veszem” – nyilatkozta az USA nagykövete a Politiconak.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!