Kezdőlap Címkék CSOK

Címke: CSOK

Napelem családi házra 2022-ben

0

Az elmúlt évtizedben a napelemek népszerűsége a lakosság körében is egyre nő. A számos előny mellett az állami támogatások is kedvezővé tették a lehetőséget. Lássuk, miért éri meg ilyen rendszert telepíteni 2022-ben, s milyen feltételekkel valósulhat meg a beruházás.

A napelem előnyei

Az alternatív energia nagyobb kezdeti befektetést igényel, s körülbelül 10 év kell ahhoz, hogy megtérüljön. Hosszú távon viszont a következő előnyökkel bír:

  • csendes
  • környezetbarát
  • anyagilag is biztonságos (üzemeltetését nem befolyásolják a piaci árak)
  • akár 25 évig is működhet egy berendezés

Mennyibe kerül a berendezés?

A költségek sok tényezőtől függnek, például a kivitelező cégtől, a ház méreteitől, energiafelhasználásától, valamint a további igénybe vett szolgáltatásoktól (pl. szerviz). Így csak nagyságrendileg láthatunk rá a kérdésre.

Egy kétfős háztartásba, melynek tagjai napközben nem tartózkodnak otthon, elegendő egy 2-3 kW-os berendezés. 2022-ben ennek az ára 1.500.000-2.000.000 Ft között alakul.

Egy nagyobb házba, 4-5 személyből álló háztartásba legalább 5 kw-os berendezés kell, mely idén körülbelül 2.000.000-2.800.000 Ft-ért kapható.

Ezekhez az árakhoz további járulékos költségek társulnak, a kivitelezőtől függően. Ezért, ha pontosabb információt szeretne, egy szimpatikus cégnél válassza az ajánlatkérés napelem rendszerre online opciót, s máris tisztában lesz az anyagi feltételekkel.

Támogatások 2022-ben

Családi házra többféle támogatás is igényelhető ebben az évben, ha alternatív energiaforrást szeretnénk üzembe helyezni. Lássuk a lehetőségeket!

CSOK

Az év végéig még el a lehetőség, melyet az 5000 főnél kisebb létszámú falvakban található ingatlanok vásárlására és felújítására vehetünk fel. Ennek felét lehet korszerűsítésre költeni, s ebbe tartozhat a megújuló energia is.

Zöldhitel

Akár 70 milliós összeget is felvehetünk maximum 2,5 %-os kamatra a program keretében. A cél zöld otthonok vásárlása, kialakítása, így például alternatív energiaforrás beszerelése. Érdemes figyelni a programmal kapcsolatos híreket, mert hivatalosan június végéig él, de születtek tervek a hosszabbítására, feltételeinek megváltoztatására.

HET-pályázat

A lehetőség teljes neve „Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva”, s kifejezetten a családi házak energetikai korszerűsítésére irányul. A következőket támogatja:

  • nyílászáró csere
  • fűtés korszerűsítése
  • megújuló energiát előállító berendezések telepítése

Ez a vissza nem térítendő összeg egy kiváló lehetőség a felújítóknak, építkezőknek, s 2022 októberéig pályázható. Feltétele, hogy az országos átlag alatt legyen a magánszemély jövedelme.

Összefoglalva: Bár az építkezés és felújítás árai folyamatosan emelkednek, a napelem továbbra is kifizetődő beruházás. Különösen, mert többféle támogatáshoz is hozzájuthatunk a folyamat során.

Nem hat a csok a születésre, a babaváró viszont „dolgozik”

Csaknem két százalékkal kevesebb gyerek született idén őszig, mint egy éve, s volta hónapok, amikor drasztikusan esett a születés. Annak ellenére, hogy már 340 milliárdot költött a kormány a csokra. Házasságokban rekord született, de ennek más oka lehet.

Nőtt a természetes fogyás mértéke 2019 első nyolc hónapjában, miután

1,9 százalékkal kevesebb gyerek született

és 0,2 százalékkal többen haltak meg a múlt év azonos időszakához képest – ismertette a friss adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Tudatták azt is, hogy az ebben az időszakban kötött házasságok száma a legmagasabb 1990 óta.

Olykor meglepően kevesebb a születés

Az év első nyolc hónapjában 58 254 gyermek született, 1119-cel kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Január-márciusban átlagosan 4,2 százalékkal alacsonyabb, áprilisban és májusban 1,5 százalékkal magasabb, júniusban 5,9 százalékkal alacsonyabb, júliusban kis mértékben magasabb, augusztusban pedig 0,5 százalékkal alacsonyabb volt az élve születések száma 2018 azonos hónapjaihoz képest.

Január-augusztusban 87 726-an haltak meg, 212-vel többen, mint az előző év azonos időszakában. A legnagyobb, mintegy 20 százalékos emelkedést januárban, a legjelentősebb, 14 százalékos csökkenést márciusban regisztrálták. A februári és a júniusi kisebb mértékű (2,7 és 4,9 százalékos) növekedést leszámítva az év többi hónapjában kevesebben hunytak el, mint egy évvel korábban.

A kevesebb születés és a több halálozás egyenlegeként

a természetes fogyás mértéke 4,7 százalékkal volt nagyobb,

mint egy évvel korábban.

Gyerek nélkül is jó üzlet lehet a házasság

A KSH az elmúlt hónapokban nem először számol be a házasságkötések számának növekedéséről. A most vizsgált időszakban 43 212 pár házasodott össze, 18 százalékkal, 6537-tel több, mint tavaly ilyenkor. A „szezonon kívül eső” január volt az egyetlen hónap, amikor kevesebben házasodtak össze, mint egy évvel korábban. Ezt követően február-márciusban kismértékben, április-májusban átlagosan 8,4 százalékkal, júniusban 16 százalékkal, júliusban és augusztusban pedig átlagosan 33 százalékkal több házasságot anyakönyveztek, mint egy évvel korábban. A 2019. január-augusztusi időszakban kötött házasságok száma a legmagasabb 1990 óta.

Feltűnő a házasságok növekedésének nyár eleji duplázódása, majd négyszeresére ugrása.

Az együttélési szokások ismeretében aligha ennyivel több kapcsolatról van szó – amiből hasonló arányban várható több gyerek -, sokkal inkább a júliusban hatályba lépett nagy családtámogatási csomag, benne a babaváró hitel mozgatta meg sok papír nélkül élő pár fantáziáját. A rendkívül kedvező feltétellel felvehető akár tízmilliós kölcsön alapfeltétele a házasságban élés. S mint arról írtunk, ez még akkor is jó üzlettel kecsegtet, ha öt éven belül egy gyerek se születik, de már egynél is tovább javulnak a feltételek a visszafizetés felfüggesztésével. Ha pedig ezt a pénzt a szuperkötvénybe, a MÁP Pluszra fordítják, államilag megtámogatott remek befektetés kerekedik ki.

Pedig ömlik a pénz az államkasszából

A születések számának makacs csökkenése arra utal, hogy eddig szinte semmi kimutatható hatása sincs a családi otthonteremtési kedvezménynek (csok). Szűk két hete mondta el Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, hogy augusztus végéig 114 ezer család igényelte a csokot, ami az átlagos gyerekszámmal kalkulálva csaknem félmillió magyar embert jelent. A támogatási összeg eléri a 340 milliárd forintot a csok 2015. július 1-jei bevezetése óta. A csok támogatottjainak mintegy fele kétgyermekes, 37 százaléka pedig háromgyermekes, és eddig

a csokhoz kapcsolódóan 55 ezer gyermek megszületését vállalták előre a szülők vagy leendő szülők.

Az új építésű lakások és házak esetében tízből kilenchez, míg a használt lakásoknál minden hatodik vásárláshoz veszik igénybe csokot. A támogatás kétharmadát új, egyharmadát használt ingatlanra fordítják a családok. És egyre többen élnek azzal a lehetőséggel is, hogy idén július 1-jétől a csokhoz kapcsolódó kedvezményes hitelt már használt ingatlanok vásárlásához is igénybe lehet venni. A július 1-je óta felvett kölcsönök esetében már többen igényeltek hitelt használt lakáshoz, mint újhoz. A csok és az otthonteremtési program egyéb elemei iránt „töretlenül nagy az érdeklődés” az államtitkár szerint, már 60 ezer család élt a családvédelmi akcióterv által nyújtott lehetőségek valamelyikével. Csak a sok gyerek nem látszik.

Nem hat a CSOK, egyre kevesebb gyerek születik

Tovább csökkent a születések száma, 2,7 százalékkal, ráadásul 0,8 százalékkal többen haltak meg az első négy hónapban, mint egy éve. A termékenységi ráta is süllyedt. A születési tendencia évek óta változatlan. A kormány eddig 250 milliárdot költött a CSOk-ra.

Kevesebben születtek és többen haltak meg január-áprilisban, nagyobb a természetes fogyás – tudatja már címében is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Forrás: KSH

A 2019. január-áprilisi demográfiai folyamatok

  • 27 734 gyermek jött világra, ami 757-tel, 2,7 százalékkal elmaradt a 2018. első négy havi születésszámtól; január–márciusban átlagosan 4,3 százalékkal kevesebb, áprilisban 2,5 százalékkal több élveszületés történt az egy évvel korábbinál.
  • A teljes termékenységi arányszám 1 nőre számított becsült értéke 1,40 volt, az előző év első négy hónapjára számított 1,43-hoz képest.
  • 47 929-en haltak meg, 0,8 százalékkal, 378-cal többen, mint az előző év azonos időszakában. A többlet a kiemelkedően magas januári halálozások számából adódott, amelynek hátterében a tavalyinál korábban tetőző influenzajárvány állhatott.
  • Az élveszületések számának csökkenése, valamint a halálozások számának kismértékű emelkedése következtében a természetes fogyás a 2018. január–áprilisi 19 060-nal szemben 20 195 fő volt, ami 6,0 százalékos növekedés.
  • Ezer lakosra 8,6 élveszületés és 14,9 halálozás Az előbbi 0,2 ezrelékponttal alacsonyabb, az utóbbi 0,1 ezrelékponttal magasabb volt a 2018. január–áprilisinál, ennek eredményeként a természetes fogyás 0,4 ezrelékponttal, 6,3 ezrelékre emelkedett. 2019 első négy hónapjában ezer élveszületésre 4,2 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,7 ezrelékpontos növekedés az előző év január–áprilishoz viszonyítva.

A fenti grafikonon látható, hogy 2018 közepi enyhe emelkedés után rendre lefelé tart a születésszám.

A kormány 2015-ben vezette be  CSOK-ot azzal a céllal, hogy megforduljon a születésszám csökkenése. 2016-tól idén tavasz végéig 256 milliárd forintot fordítottak erre. Ebből 81 752 szerződést kötöttek.

A hétből kettő csak 2020-tól léphet életbe!

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a tegnapi M1-nek és a Klubrádiónak adott interjújában, ma reggel a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban Orbán Viktor hétvégén bejelentett 7 pontos gyermekvállalást ösztönözni kívánó programjáról beszélt.

Akár 40 millió forint támogatást is kaphat egy fiatal pár közös önálló életük megkezdésére segítségként az államtól a családvédelmi intézkedések nyomán. Elmondta: egy fiatal házaspár esetén az általuk igényelt kedvezményes, 10 millió forintos hitel három gyermek vállalása után teljes egészében támogatássá válik. Ehhez új lakás esetén fel tudják venni a 10 millió forintos családi otthonteremtési kedvezményt, amit nem kell visszafizetni, továbbá igényelhetnek egy 15 millió forintos kedvezményes csok-hitelt (akár használt ingatlan vásárlásához is) – fűzte hozzá. Ha egy anyának diákhitele van, akkor azt lépésenként engedik el, sőt második gyerek esetén akár a csokhoz kapcsolódó hitelből is rögtön elengednek egymillió forintot. Harmadik gyerek esetén további négymillió forinttal kevesebbet kell visszafizetnie a családnak.

Jelenleg az építkezéseknél az áfa is visszaigényelhető – emlékeztetett.

Viszont kiderült csak 2020-tól léphet életbe a négygyerekes nők szja-mentességéről és a nagyszülői gyed-ről rendelet. A családvédelmi akcióterv gyakorlatba ültetéséhez új törvények, rendeletek szükségesek.

Idén 75 milliárd, jövőre pedig 150 milliárd forintot szán a programra a kormány.

Tényleg az állam nyúlná le a lakástakarékokat?

Ahogyan az várható volt, az ősszel lehetetlenné tett lakástakarék-pénztárak piacát átvenné a kormány – írja a Portfólió. Megegyezően azzal, amit októberben előre jeleztünk.

Piaci pletykák alapján nem elképzelhetetlen, hogy újragondolt formában, állami hátszéllel kap lendületet Magyarországon hamarosan a lakás-előtakarékosság. Az idén alaposan leegyszerűsített CSOK-hoz hasonlóan ennek a demográfiai válság kezelése is a célkitűzése lehet  – írta a Portfólió. Októberben másfél nap alatt beterjesztett-megszavazott törvénnyel tette lehetetlenné a lakástakarék-pénztárak (ltp) működését a fideszes többség. Már akkor úgy véltük, hogy semmi se véletlenül történt, a felhozott hiányosságok orvosolhatók lettek volna. A felhalmozott óriási vagyon „gazdáért” kiált: vagy egy „közeli” üzleti érdekeltség, vagy maga az állam léphet be.

Amikor Bánki Erik a semmiből előhúzva beterjesztette a törvényjavaslatot, különös és átlátszó érvek hangzottak el arról, hogy a lakástakarékok alig járultak hozzá az új lakások építéséhez, főleg medencéket és szaunákat finanszíroztak belőlük. És hogy sok volt a költségvetésnek az évi 60-70 milliárdos támogatás a megtakarítások mellé.

Bemutattuk, hogy a lakástakarékokba befizetett pénz (havi maximum 20 ezer fejenként, erre évente ennek 30 százaléka, legfeljebb 72 ezer forint támogatás járt) elsősorban a kispénzűek előtakarékossága, beugró új lakásba, de főleg felújításra költötték, sok társasház is (vagyis az építőipar azért jócskán profitál belőle).

Tavalyi év végére nagyjából másfél millió szerződés keretében mintegy nyolcszázmilliárdos betét-, 350 milliárdos hitelállomány halmozódott fel az ltp-kben. A legtöbb betétje a Fundamentának volt, 432, az OTP ltp-é 282, az Erstéé 69, az Aegoné 15 milliárdra rúgott. A folyósított hitelek: Fundamenta 340, OTP 15 milliárd, a többiek nem láthatóak – az Aegon az ősszel történtektől függetlenül korábban bejelentette, hogy banki tevékenységi háttér híján befejezi az ltp-működést októbertől. Az adózott eredmények: Fundamenta 6,2, OTP 2,4 milliárd, a maradék kettő veszteséges, de ezek, mint láttuk, elhanyagolható szereplők.

Készültek ötletek és számítások arról, hogyan lehetne kisebb állami támogatással megtartani a rendszer lelkét, a megtakarítás ösztönzését. Nem így történt, de már akkor úgy véltük, hogy ennek a pénznek valahol helye lesz.

Merthogy komoly tételről van szó. A körülbelül másfél millió szerződés a 3140 milliárdos lakáshitel-állomány 12 százaléka. A 22 éve indult ltp-karrier ideje alatt ezekből a kis tételekből több, mint 3,7 millió ltp-szerződést kötöttek, a kezdetektől kifizetett összeg mintegy 2 ezer milliárd forintra rúg. Ebből körülbelül egymillió család valósíthatta meg lakáscéljait (2,5 fős átlagos háztartással számolva, és figyelembe véve, hogy egy családon belül 1,5 szerződés van).

Most tehát jöhet itt is az állam, „bebizonyítva”, hogy ha ő kezeli a pénzt, mégis csak jó ez a konstrukció. Merthogy a törvény hatályba lépéséig egy utolsó rohamban még tízezrével kötöttek új szerződéseket a régi feltételekkel. S mielőtt a vagyon szétszéledne, jöhet az új  gazda.

Szülni dicsőség?

A kormány újabban orrba-szájba nyomja a „családok éve” reklámot. Olyannyira fontosnak tarthatja Rogán Antal, hogy még a Népszavának is jut belőle naponta akár három teljes oldal hirdetés is. Nincs is ezzel semmi bajom, hiszen politikai hovatartozástól függetlenül mindenkinek egyet lehet érteni abban, hogy szülőnek lenni egy életre szóló kaland (erről hosszasan mesélhetnék magam is), bár az a másik, az a kék hirdetés az értelmetlen kérdőívről, egy ellenzéki lapban már kicsit bántja a szememet.

De nem akarok a kákán is csomót keresni. A családok éve jelszó valóban ütős, bár ahhoz, hogy ezt a kormány komolyan gondolja, kicsit nagyobbra kellene nyitnia a bugyellárist. Persze nem a hirdetésekre szántat, hanem amivel valóban segíteni lehet a rászorulókat. Lehetne például emelni a családi pótlékot, már régen el kellett volna ismerni, hogy a fizikailag vagy mentálisan sérült, tehetetlen családtagjaikat otthon ápolók szolgálata igenis munka, és az áldozatukat illene jobban megfizetni. Talán a lakástakarékokat sem volt ildomos ebben az évben taccsra tenni, és a kilakoltatásokat is illet volna megállítani. Még hosszan folytathatnám, de ez messzire vezetne.

A kormány propaganda egy másik csatornáján azt sulykolják, hogy

fogyóban a nemzet, és akik szeretik a hazájukat, azoknak most igazán minden feltétel adott ahhoz, hogy gyereket, gyerekeket vállaljanak.

Első helyen említik a CSOK-ot, amivel a három vagy több gyerekeseknek kedvezményesen 10 millió forintot is fel lehet venni lakásvásárláshoz. Ám aki nem elég figyelmesen olvassa a támogatás feltételeit, joggal gondolhatja, hogy mást sem kell tenni ehhez, mint beadni egy igénylést, aztán elmenni a kasszához, felvenni a pénzt, és máris lehet vele indulni a lakáspiacra. Valójában ehhez olyan fiatal házaspárnak kell lenni, akik közül a CSOK iránti kérelem benyújtásának időpontjában legalább egyikük még nem töltötte be a 40. életévét (eddig mindkettejüknek 40 év alattinak kellett lennie), az igénylőknek legalább 180 napos, folyamatos társadalombiztosítással kell rendelkezniük, akár belföldön, akár külföldön. A három gyerekre és új lakáshoz járó 10 millió forint támogatáshoz pedig legalább 2 éves (legfeljebb 15 napos megszakítású) társadalombiztosítás szükséges.

Mercédesz utolsó hónapban jár. Minden nap megjelenik a falu központjában, egyre nehezebben tolja maga előtt a babakocsit, benne a két és féléves Lajkóval. Ez a napi séta része a bevásárlásnak. A hónap elején teli szatyorral, ilyenkor a vége felé csupán egy-egy, a kocsi szarvára lógatott kisebb zacskóval indul hazafelé. Megáll a központban, a néhány éve elkészült játszótér előtt, elmélázva figyeli a nála alig fiatalabb kölyköket. Legszívesebben ő is inkább a játszótéren lógna, 16 évesen, hintázna a többiekkel. Aztán elindul, várja otthon az ura, meg a házimunka. Nem ő az egyetlen abban a heves megyei kis faluban, aki tizenévesen már síró-rúgkapáló babával „játszik”. Az iskolapad már hatodikosként kidobta, pedig a tanárai tehetséges, értelmes lánynak tartották. De a hormonok erősebbek voltak, inkább a papás-mamást választotta, most meg már mindegy.

Elsősorban a falusi emberek fejét tömi tele mindenféle hamis reménnyel a családtámogatási propaganda.

A falvakban is elérhető rádiókban a hírek – a migráció rémén kívül – többnyire a kormány család-barát juttatásairól szólnak, de másról sem hallanak a tévében is. Mercédeszék is azért vállalták be a második gyereket, meg majd a tervezett harmadikat is, hogy ingyen pénzhez jussanak, házat vegyenek belőle a falu szélén. De azt nem tudják, hogy ez nem vonatkozik a közmunkásokra, a munka nélkül otthon tengődő asszonyokra.

A demográfia helyzetről készült legfrissebb felmérés arról szól, hogy az elmúlt néhány évben valóban növekedett a gyermekvállalási kedv Magyarországon, legnagyobb arányban a 15-19 évesek körében. Ám erre azért nem nagyon kellene büszkének lennünk. A demográfusok figyelmeztetnek: a kormány egyik szeme sírhat, a másik nevethet, mert

a nemzetközi szakirodalom a fiatal korban vállalt terhességet a nagy társadalmi egyenlőtlenségek számlájára írja, ezért csak másodsorban lehet örülni a népesség ilyen áron tapasztalt növekedésének.

Ezzel is újratermelődik a mélyszegénység, a lakhatási nyomor. Az iskolázatlanul családanyává, családfenntartóvá serdült fiatalok előtt bezárul minden perspektíva, reménytelenné válik, hogy valaha is visszataláljanak a munka világába. A közmunka sem jelent kiutat, az iskolázatlanságból fakadó funkcionális analfabetizmus lehetetlenné teszi a kikapaszkodást a nyomorból, a lakás támogatási juttatásokat sem a cigányszögben, víz-villany nélküli lakásokban élőkre szabták.

Ez volna Orbán Viktor álma, amikor a magyar népesség nevekedéséről beszél? Ezekre a megcsalatott fiatalokra gondoltak a NER propagandistái, amikor családtámogatásról, a családok évéről papolnak a közmédiában?

Nem tudom. De belegondolni sincs nagyon kedvem.

A CSOK-ba forgatná a lakástakarékok támogatását a Fidesz

0

Fokozatosan megszüntetné a lakástakarékok utáni állami támogatás összegét, hogy azt a CSOK-ba irányítsa a fideszes Bánki Erik. Az évi 72 ezer forint elvétele az új szerződésekre lenne érvényes. Idén 70 milliárdot fizet az állam erre a megtakarításra, a CSOK-ra 230 milliárdot.

Fokozatosan beszántaná a lakástakarék-pénztári (ltp-) megtakarítások után 1996 óta adott állami támogatást Bánki Erik. A fideszes parlamenti képviselő törvényjavaslata értelmében az új szerződésekre és a meghosszabbított régiekre már nem adnának hozzájárulást, csak az éppen futó megtakarításokra.

A konstrukcióban az elhelyezett ltp-megtakarítás 30 százaléka, legfeljebb évente 72 ezer forint jár. Idén több, mint 70 milliárd lesz a költségvetési hozzájárulás.

Bánki szerint azonban

alig épült új lakás ezekből az összegekből,

sokszor a futamidő végén egy összegben felvéve a pénzt medence vagy szauna építésére fordítják.

Ez a megoldás mostanra az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált: miközben az összes öngondoskodási megtakarításnak csak egyharmadát teszi ki a ltp-ben tartott összeg, addig az összes ilyen jellegű állami támogatás háromnegyede kerül évente a lakástakarék-pénztárakhoz – írja a politikus.

Bánki Erik szerint az állami támogatás nélkül negatív lenne a megtakarítóknak kínált hozam annak ellenére, hogy a ltp-k a jelentős állami támogatásból több tízmilliárdos profitra tettek szert az elmúlt években. 2010 óta a négy ltp-szolgáltató közel 60 milliárd forint extraprofitot realizált.

Ezt a pénzt ezért inkább a CSOK-ra fordítaná a politikus. Mint írja, 2015 óta több, mint 90 ezer családnak adtak ilyen támogatást, közel 250 milliárd forint értékben, idén közel 230, jövőre pedig több, mint 240 milliárd forintot.

Mindemellett Bánki arra hatalmazná fel a kormányt, hogy az a megmaradó államilag támogatott szerződések esetében rendeletben állapíthassa meg a banki reklámok, hirdetések részletes szabályait.

Lassú kivéreztetés: a lakástakarékoknak lőttek

Áder János máris jóváhagyta a lakástakarékok lassú kivéreztetését. Mintegy 800 milliárdos állomány, másfélmillió szerződés, a kispénzűekre és az öngondoskodásra mért újabb csapás. Az ok többesélyes.

Nem sokat gondolkodott Áder János: hat-hét órával a megszavazás után már meg is jelent a Magyar Közlönyben a lakástakarék-pénztárak (ltp) lassú kivéreztetésének törvénye. A javaslatot kedden délelőtt nyújtotta be Bánki Erik (Fidesz), szerdán délelőtt már meg is tárgyalta, majd ugyanazzal a lendülettel megszavazta a kormánytöbbség.

Az okot mindenki kutatja, abban nincs vita, hogy a felhozott érvek gyenge lábakon állnak. Amit Bánki írt a javaslatban, azt kevesen veszik komolyan: a szaunákra-úszómedencékre elköltött megtakarítások,

a költségvetésnek esetleg nem előnyös feltételek módosítással orvosolhatók lettek volna,

a 22 éve létező rendszert ezzel szemben egy szemvillanás alatt de facto eltörölték a színről.

Pontosabban fokozatosan fog megszűnni a négy pénztár, a törvény értelmében a fennálló szerződésekre még igénybe vehető a befizetések 30 százalékos, de évente maximum 72 ezer forint állami támogatása. Se új szerződés, se a legfeljebb tíz év futamidő meghosszabbítása nem lehetséges. Enélkül a ltp-rendszer lényege vész el.

A terv bejelentésére pánikszerű sorok alakultak ki a fiókokban, az utolsó napon valószínűleg ezresével kötötték meg az új szerződéseket. Családtagok akár összefogva is igénybe vehették a ltp-szolgáltatást. A nagyjából másfélmillió szerződés mögött 800 milliárdos betét- és 385 milliárdos hitelállomány (utóbbi a KSH napokban kelt jelentése alapján a 3140 milliárdos lakáshitelösszeg 12 százaléka).

Azt is felrótta Bánki (?), hogy kevés új lakás épült a ltp-összegekből. Ez minden bizonnyal igaz, de a legfeljebb havi 20 ezres befizetésből nem is lehet akkora pénzt összehozni, ami számottevő tőkét eredményezne.

Ez a konstrukció a kispénzűek kedvenc megtakarításává vált,

elsősorban a lakásfelújítások révén (amellett, hogy vásárláskor az önrészbe is beforgathatóvá vált). A beszántás vezérgondolatával szembeni fontos érv, hogy ez a – folyamatosan kifutó pénz – felújítással

éppúgy növeli a bruttó hazai terméket,

mint az új lakások építése, amibe a kormány be akarja csatornázni a felszabaduló pénzt.

A bankszövetség arról ír, hogy a lakástakarék-pénztári rendszeren keresztül eddig több, mint 3,7 millió lakás előtakarékossági szerződést kötöttek, jelentősen hozzájárulva az új otthonok teremtéséhez, csakúgy, mint a hasonlóan alapvető szükségletet kielégítő lakásfelújításokhoz. A lakástakarékok által a kezdetektől kifizetett összeg mintegy 2 ezer milliárd forintra rúg. Ebből körülbelül 1 milló család valósíthatta meg lakáscéljait (2,5 fős átlagos háztartással számolva, és figyelembe véve, hogy egy családon belül 1,5 szerződés van).

A Portfolio hívta fel a figyelmet arra, hogy a ltp jelentősen segített az elmúlt években Magyarország azon kötelezettségének teljesítésében, hogy 2020-ra

csökkentse a végső energiafelhasználást,

így a rendszer támogatásának azonnali megvonása még nehezebbé teszi az ország céljának teljesítését.

A szegények eme pénztől megvonása csak ráerősít arra a kormányzati szándékra, hogy a tehetősek részesüljenek az otthonszerzéshez adott segítségből. Az ltp-k beszántásának egyik lehetséges magyarázata az, hogy

színtisztán ideológiai szándék áll a háttérben,

a CSOK-kal gyerekvállalással „gyarapodik a nemzet”, az ltp-kkel viszont nem. Ezért az előbbibe szívlapáttal önti a pénzt a kormány, ahogyan az a Magyar Nemzeti Bank augusztusi jelentéséből is kiderül: a CSOK keretében 2016 eleje óta összesen 195 milliárd forint értékben kötöttek támogatási szerződéseket – 62 ezer darabot –, amely volumen kétharmadát új lakás építése vagy vásárlása, egyharmadát pedig használt lakás vásárlása céljából vettek igénybe a háztartások.

A másik magyarázat a viharos kivégzésre az, hogy

ezzel akarják a „lakáslottó” felé terelni a kisebb pénzűeket.

A tavaly (a letelepedési kötvényhez hasonlóan) Rogán Antal ötleteként feljegyzett Nemzeti Otthonteremtési Közösség (NOK) keretében a tagok közösségekbe szerveződve, közösségi megelőlegezéssel a maximum 180 havi futamidő vége előtt vásárolhatnak új építésű lakást a 3 havonta sorra kerülő kiválasztás (sorsolás és licit) alapján. A szerződések szabadon választható értéke 10 és 40 millió forint között lehet; 15 millió forintos szerződéses konstrukció esetén legfeljebb 4,5 millió forintos állami támogatást vehető fel.

A NOK eddig nem egyáltalán nem tudott rést ütni a takarékpénztári módozat falán,

idáig alig kéttucat család részesült lakásban a Central NOK ZRT. 180 fős csoportján belül. (Ez a forma nagyon emlékeztet a fogyasztói csoportokra, amelyeket sorozatos visszaélései miatt végül 2014-ben ugyanez a parlamenti többség betiltott. Ennek oka az volt, hogy az áruhoz jutás idejét a szerencse határozza meg a sorsolás folytán, továbbá a többi tag előtörlesztése, mely szintén nem számítható ki előre. Így előfordulhat, hogy egy szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező tag csak a futamidő végén, akár 5-15 év alatt sem jut hozzá a kívánt termékhez.)

Az ltp-vel több kedvezményezett megjelölésével akár többször is igénybe vehető a támogatás, akár havi 100 ezer forintot is megéri megtakarítani 10 év alatt. A lakástakarék több, mint 3,2 millió forintot rávert a NOK-ra: 16,4, millióval szemben 13,1 millió az előnye a Portfolio számítása szerint.

A mostani döntés alighanem legsúlyosabb következménye, hogy

újabb csapás az öngondoskodásra,

amelyre az első ütést a magánnyugdíj-pénztárak 2010 végi, ugyancsak rapid beszántása mérte. Akkor közel 3 ezermilliárd forintot „védett meg” a kormány.

Erre a szempontra hívta fel a figyelmet bankszövetség állásfoglalása, amelyben azt írják, hogy „a felelős gazdálkodás fontos sarokköve a megtakarítás. Senki által nem vitatott tény, hogy ha sikeres gazdaságot és fenntartható fejlődést akarunk, akkor erősítenünk kell a megtakarítási hajlandóságot és képességet”.

Mai kérdésünk

0

 

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint a CSOK helyettesíteni tudja a lakástakarék-pénztár állami kamattámogatását?
×

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK