Kúsznak felfelé az áruházi bérek

0
1065

A nagy munkaerőhiányra válaszul fokozatosan emelkednek a fizetések az áruházláncokban, bár jelentős különbségek tapasztalhatók, már ahol közölnek számokat. A legnagyobb bevételű Tesco még mindig érezhetően kevesebb pénzt kínál a diszkontoknál, amelyeknél 250 és 300 ezer forint között vannak a bruttó bérek.

Az elmúlt hónapokban egyre-másra jelentették be béremeléseiket a nagy kiskereskedelmi áruházláncok, például a Tesco, amely sztrájk után állapodott meg a szakszervezetekkel. A sokszázra rúgó alkalmazottat kereső cégek ajánlatai között nem könnyű eligazodni. A Spar, az Auchan és a Penny Market egyáltalán nem ad meg összeget, sőt, a Penny még az állások leírását is mellőzi. (Igen eltérő továbbá a béren kívüli juttatások tartalma és összege, s van, ahol csak részmunkaidőt kínálnak.)

Tavaly átlagosan 12 százalékkal nőttek a bruttó keresetek, az országos átlag már közelít a 300 ezerhez, a vállalkozásoknál már túl is lépte ezt. A nyomasztó emberhiánnyal küzdő kiskereskedelemben – amelyben

a bolti munkatársak 190 ezer forint körül kerestek

2017-ben – igyekeznek lépést tartani ezzel a tempóval, változó sikerrel. (A láncokon kívüli üzletek olykor még nyomorúságosabb fizetéseiről itt írtunk.)

A változatos összetételű alapbér plusz juttatások alapján az adatokat nyilvánossá tevő láncok közül a legrosszabbnak a Tesco ajánlata látszik. Az októberi megállapodásban a brit cég azt vállalta, hogy a minimális bér 179 ezer forintra növekszik. Ennyiért most éjszakai árufeltöltőt keresnek. A többi munkakörbe (nappali árufeltöltő, bolti eladó, pénztáros) 197 ezret kínálnak, és ez is csak a hetedik hónaptól, amire még a cafeteria érkezik havonta.

A Lidl pótlékok nélkül 246-267 ezer forintért keres embert országosan, és honlapján virító feliraton tudatja, hogy 2016 óta 32 százalékkal emelte a fizetéseket. A másik német úgynevezett hard diszkont, az Aldi kínálata viszont igen nehezen állapítható meg konkrét összegként. Jelenleg részmunkaidőre keres bolton belülre alkalmazottat, munkakörönként eltérően heti 20, 25, illetve 25, 30, 35 órában. Egy félmunkaidős árufeltöltő juttatások nélküli bére kerekítve 96 ezer forint, heti 25 órában 120 ezer. Bolti eladók 170 ezertől (25 óra) 238 ezerig (35 óra) kaphatnak, de találtunk 190 ezres, illetve 265 ezres kínálatot is. A cég megad magasabb elérhető fizetést is tíz év munkaviszony után, de nem értelmezhető, hogy ezt nála kell(ett)-e eltölteni. Nyolc órára vetítve tehát az Aldi is a 250-300 ezres skálán mozog a javadalmazással.

A beszerzési társulásként működő hazai láncoknak (CBA, Coop, Reál) nincs központi munkaerő-politikájuk, egységenként változhatnak a bérek. Mindenesetre ágazati információk szerint a javadalmazás sokkal szerényebb ezekben az áruházakban, mint a nagy külföldieknél.

Egyelőre nem tűnik megállíthatónak a béremelkedés, de az ágazat koncentrációja se. Az öt éve még több, mint 150 ezer egységet számláló kiskereskedelem 2017 végére lehet, hogy 130 ezer körüli üzletben bonyolította a növekvő vásárlói forgalmat. Elsősorban a kis üzletek képtelenek tartani a lépést a fizetésekben.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .