Kezdőlap Címkék Kiskereskedelem

Címke: kiskereskedelem

Orbán hamis ígéretei

Az árstop végképp betett a kis boltoknak és a szupermarketek egy részének. A diszkont láncok viszont aratnak, mert az élelmiszer infláció idején a vevők itt találják meg a legjobb ár-érték arányt.

2011-ben a magyar tulajdonban levő láncok részesedése a piacon 43% volt. Ez tavaly 32%-ra csökkent annak ellenére, hogy a magyar kormány mindent megtett, hogy helyzetbe hozza őket.

A Lidl viszont egyedül 17%-os részesedést szerzett, az Aldi 2%-ról 7%- ra nőtt. A Penny market forgalma 5-ről 7%-ra emelkedett.

2022-ben azután beköszöntött a válság: az élelmiszer árak elképesztő inflációja hétköznapi realitás lett. Orbán meglehetősen hallgatag ebben az ügyben:

hogy lehet, hogy az élelmiszerárak ennyire elszabadultak egy olyan országban, amely büszke az agrárexportjára? Ezt aztán nehéz az uniós szankciókkal magyarázni.

A magyar kormány 8 élelmiszer árát befagyasztotta, és további hasonló árstopokra készül. Ez megadhatja a kegyelemdöfést a magyar tulajdonú boltoknak, melyek nem tudják lenyelni a veszteséget, amelyet a nagy külföldi láncok ellensúlyozni tudnak. A Lidl, az Aldi és a Penny Market forgalma és részesedése a piacon dinamikusan növekszik míg a magyar tulajdonú cégek visszaszorulnak.

A CBA, a Coop és a Real 43%-os piaci részesedéssel rendelkezett 2011-ben, idén ez jó eséllyel ez 27%-ra csökken!

Közben pedig az Orbán kormány extraprofitadóval sújtja a külföldi vetélytársakat, akiknek jórésze köszöni szépen, de elvan. A Lidl idén is 25 milliárd forintos adózás előtti eredményre számít.

Labanc politika – kuruc propaganda

Nemcsak az élelmiszer kereskedésben látszik az, hogy az Orbán kormány mást tesz mint amit mond. A nagy külföldi cégek milliárdos támogatásokat kapnak, és szentül megígérik nekik, hogy a környezetvédelmi szabályokat nem kérik rajtuk komolyan számon. A helyi lakosság tiltakozását pedig “a hatalom kezelni tudja”. Ezért is jönnek hozzánk szívesen a német, japán, dél-koreai vagy kínai cégek. Meg persze azért is, mert ilyen olcsón viszonylag jól képzett munkaerőt nemigen találnak egész Európában.

A munkavállalók jogait az Orbán kormány a minimumra redukálta.

A forint állandó leértékelésével a magyar munkaerő folyamatosan olcsó marad, ha a befektető euróban vagy dollárban számol. Más oldalról persze a forint permanens leértékelése – az Orbán rendszer egyik “jól bevált módszere” – folyamatosan inflációt gerjeszt. Ennek a levét épp a legszegényebb rétegek isszák meg a leginkább. Mégiscsak ők Orbán Viktor leghűbb szavazói. Miért? Mert ki vannak szolgáltatva.

Az Orbán kormány ily módon egy zsák krumpliért is kaphat szavazókat.

A nép pedig – ahogy a költő írta – “oly boldog mint a barom, melyet igába hajt.”

Amibe Orbán foga is beletörik

Négy területen kell, hogy a magyar tőke a külföldi fölé nőjön: a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelem. Hárommal megvagyunk, de a negyedikbe beletörött a fogunk – mondta öt éve a magyar miniszterelnök, aki hangsúlyozta: nem tettek le róla, hogy a média , a bankok és az energia után a kiskereskelemben is meghatározó szerepet játszanak. Most ez az álom teljesülőben lehet – írja a G7 portál.

Az Auchanba bevásárolta magát a kormányhű oligarcha, Jellinek Dániel, aki még csak kisebbségi tulajdonos, de a hatalom támogatásával könnyen megszerezheti a többséget. Addig pedig kitanulhatja a szakmát.

Az Auchan nem elég

A Sparral, a Lidlel vagy az Aldival szemben az Auchan kevés, ezért a hatalom a Penny Marketre és a Tescora feni a fogát. Ez a hármas már meghatározó lehetne a magyar piacon.

Lázár János, Orbán kegyvesztett kegyence, tavaly már nyíltan arról beszélt, hogyha kell, akkor agresszív protekcionista politikával ki kell szorítani a külföldi vetélytársakat a kiskereskedelmi piacról. Persze ez ellentétes az Európai Unió szabályaival. Ráadásul a nagy külföldi üzletláncok mögött ott állnak az érintett államok kormányai is. Berlinnel ujjat húzni nem épp kockázatmentes vállalkozás. Főként ha már nem Angela Merkel a kancellár.

A G7 megkérdezte mind a Penny Marketet mind pedig a Tescot, hogy követik-e az Auchan útját, de mindkét cég cáfolta ezt.

A hatalom problémája az, hogy olyan magyar kiskereskedelmi láncot kellene létrehoznia, amely versenyképes a külföldiekkel, de mindeddig ez nem történt meg. A vevők pedig egyre inkább a nagy külföldi kiskereskedelmi láncokat keresik, mert az ár-érték arány ott a legkedvezőbb a számukra. Amíg ezen nem tud változtatni a magyar kormány, addig Orbán Viktor álma a magyar többségű kiskereskedelemről álom marad.

Amazon: rekord bevétel

A Covid pandémiat az Amazonnak találták ki – jelentette ki Párizs egyik legnagyobb ruha kereskedelmi hálózatának vezére, aki bezárt boltjaiban kesergett a járvány profit gyilkos hatásán – írja a Le Figaro. „Mi vásárló centrikusak vagyunk” – büszkélkedett az Amazon vezérigazgatója a karácsonyi vásár elképesztő eredményeivel.

Az Amazon több mint 1,5 milliárd csomagot vitt házhoz karácsonykor.

1,5 milliárd karácsonyi ajándék és háztartási cikk kiszállítása pár nap alatt csakis úgy ment, hogy az Amazon saját vírus protokollt alkalmazott – nyilatkozta a vezérigazgató. Jeff Wilke azt is elmondta, hogy a cég, amelynek korábban sok munkaügyi vitája volt, 2,5 milliárd dolláros bónuszt osztogatott az év végén. Korábban sok Amazon alkalmazott sérelmezte, hogy a kiszállítás során óriási a fertőzés veszély: emiatt még sztrájkok is voltak az USA-ban éppúgy mint Európában. Erre találták ki a sajátosan Amazon vírus protokollt, amely jelentős mértékben csökkenti a fertőzés veszélyét a kiszállítás során.

4,8 milliárd dollár értékű árut adott el az Amazon a világban a Fekete Péntektől kezdődő ünnepi vásár időszakban. Ez 60%-os növekedés a múlt évhez viszonyítva.

Az európai kereskedők meg szeretnék állítani az Amazont

Az USA-ban az Amazon piaci részesedése immár meghaladja a 40%-ot és Európában is rohamtempóban száguldanak, mert a Covid-19 hihetetlen mértékben fokozta a házhoz szállítási igényeket – állapítja meg a Le Figaro rámutatva, hogy nem véletlenül lett Jeff Bezos a világ leggazdagabb embere.

Csakhogy a nagy kérdés az: mi lesz így a hagyományos kereskedelemmel? A pandémia csaknem halálos fenyegetést jelent, mert a vásárlók elmaradása profit helyett veszteségeket eredményez. Párizsban különösen megérzik a pénzes külföldi turisták hiányát hiszen ők jelentették a legjobb vásárlókat a luxus fellegvárában, ahol a legtöbb helyen már kínaiul is folyékonyan beszélő eladók fogadták a vastag pénztárcájú klienseket.

A kereskedők Macron elnököt illetve az Európai Uniót ösztönzik arra, hogy korlátozza az Amazont, amely letarolhatja az európai piacokat éppúgy mint az amerikait.

A legjobb védekezés a támadás

Így gondolja Bernard Arnault, Európa leggazdagabb embere. A francia luxus koronázatlan királya hosszú töprengés után azért vette meg a New Yorki Tiffanyt, mert rájött arra: az egyre pénzesebb kínai elit imádja az ékszereiket. A kínaiak nem utazhatnak New Yorkba vagy Párizsba, de otthon vásárolhatnak amerikai vagy francia luxust.

Mindez persze nem segít az európai kereskedőkön…

Az Amazon tovább nyomul

Jeff Bezos, a cég alapító elnöke a világ első 1000 milliárd dolláros üzletembere lehet. A Forbes előrejelzése szerint az Amazon vezére, aki a pandémia idején túllépte a 200 milliárd dolláros álomhatárt, már 2026-ban eljuthat az 1000 milliárdig, de hogyha újabb vírus válság lesz, akkor ez előbb is bekövetkezhet.

Újra próbálja

Csütörtökön szerepelt az Országgyűlés napirendjén a kiskereskedelmi adóról szóló törvényjavaslat. Varga Judit igazságügyminiszter már megemlítette, hogy a veszélyhelyzetben rendeletileg bevezetett intézkedések egyike–másika a veszélyhelyzet elmúltával is hatályban maradhat. Nem tudni, hogy vajon már akkor a kiskereskedelmi adóra gondolt-e, melyet rendelettel vezetett be a kormány, hogy ezzel a különadóval terhelhesse a multinacionális kiskereskedelmi láncokra a járványkezelés terheinek egy részét.

A kormány mindenesetre benyújtotta a kiskereskedelmi adóról szóló törvényjavaslatot, amelynek eredetijét már 2011-ben bevezették, de az Európai Bizottság kifogása miatt két év után meg kellett szüntetni. Mivel az Európai Unió luxemburgi bírósága időközben helyet adott a lengyel és a magyar kormány ellenvéleményének, és nem találta az adót ellentétesnek az EU normáival, a kormány most újra bevezeti.
Az adót az árbevétel összege után kell fizetnie minden kereskedőnek, függetlenül attól, hogy egyáltalán elér-e nyereséget. A kicsiknek, a sarki vegyesboltot működtetőknek semmit nem kell fizetniük, hiszen évi 500 millió forint árbevételig az adókulcs nulla, és még adóbevallást sem kell készíteni. 500 millió és 30 milliárd forint árbevétel között is csak 0,1 százalék a kulcs, 30 milliárd és 100 milliárd között 0,4 százalék, viszont 100 milliárd forint árbevétel fölött már 2,5 százalék. Nyilvánvalóan a multinacionális kiskereskedelmi láncokat kívánja a kormány – akárcsak 2011-ben – megsarcolni.

Az árbevétel 2,5 százaléka már tekintélyes összeg, az adó akár a nyereség nagyobb részét is elviheti.

A magamfajta közgazdász az ilyesmit piactorzításként helyteleníti: miért kellene a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi vállalkozást diszpreferálni a hazai tulajdonúval szemben, miért ne az döntsön a piaci versenyben, hogy ki a jobb. (A hazai tulajdonú CBA-nál, Realnál vagy Coopnál az egyes boltok franchise rendszerben önálló vállalkozásnak számítanak, és akként is, tehát az alacsony vagy nulla kulcs szerint adóznak.)

Miért kell a kicsit preferálni a naggyal szemben? Nem az a döntő kérdés, hogy mi jó a fogyasztónak?

Csakhogy Orbán már uralmának elején kijelentette: fel akarja számolni a multik túlsúlyát a bankszektorban, az energiaszektorban és a kiskereskedelemben. Többször elpanaszolta azóta, hogy az energiaszektorban és a bankszektorban a célt többé-kevésbé elérte (az energia- és vízszolgáltatóknál teljesen, a bankrendszerben részben), a kiskereskedelemben viszont nem.
A multinacionális láncok annyival jobbak az áruválasztékban, az ár-értékarányban és a kereskedés kultúrájában, hogy a fogyasztók szemlátomást ragaszkodnak hozzájuk mindenütt, ahol jelen vannak. Orbán most mégis újra megpróbálja a különadóval kiszorítani őket, hivatkozva a járványra. Míg a feldolgozóipari befektetők kaptak és kapnak adókedvezményeket az államtól, a kiskereskedelemben befektetőknek csak beruházási korlátozások (az üzletek építésének korlátozása) és különadó jár. Hátha sikerül kivásárolni őket.
Mind az energetika, mind a bankok példáján láthattuk már, hogy miféle nemzeti tulajdon jön itt létre. Láttuk, hogyan vette meg, vett ki belőle többmilliárdos osztalékot és adta tovább jóval több pénzért az államnak (vagyis nekünk, adófizetőknek) az egykori Gagarin Hőerőművet Mészáros Lőrinc, hogyan játszották át a sok-sok adófizetői pénzből megvett MKB Bankot részben fideszesként ismert, részben ismeretlen vállalkozóknak, és azt is, hogy a korábban már kivonult Szuper és Profi üzletlánc boltjai az Orbán-közeli CBA-nál kötöttek ki. Valami

hasonlót akar elérni Orbán a kiskereskedelmi multik megsarcolásával. Ő és barátai majd jól járnak, mi pedig, fogyasztóként rosszul járunk.

Az lehetséges, hogy az elfogadandó törvény az uniós joggal nem ellentétes (bár nekem vannak kétségeim), a magyar fogyasztók érdekeivel azonban biztosan az.
Csak azt nem értem, hogy a törvényjavaslat vitájában felszólaló ellenzéki képviselők, akik állítólag nem hívei Orbán rendszerének, miért nem szóltak egy szót sem erről az összefüggésről. Nem itt éltek az elmúlt tíz évben?

Kifulladni látszik a kisker-boom

Az év legerősebb időszaka a kiskereskedelemben december, ehhez képest ez volt a leggyengébb 2018-ban. Feltűnő az élelmiszerek stagnálása.

Karácsony, Black Friday: a boltok mindent bevetettek a vásárlók behajtása érdekében. Ebben a környezetben – és a folyamatos diadaljelentések közepette – lehangoló a kiskereskedelem 4,1 százalékos forgalombővülése az előző évi decemberhez képest, amivel ez messze a leggyengébb hónap lett 2018-ban – derül ki a KSH friss jelentéséből.

Az élelmiszerek forgalma egyáltalán nem nőtt,

ami mindenképpen kérdéseket tesz fel annak tudatában, hogy ilyenkor nagy családi trakták vannak az év végén. Amibe a kormány is besegített azzal, hogy a béreket és a szociális juttatásokat (köztük a nyugdíjakat) jó korán elutalta.

A decemberi forgalmat nem az élelmiszerek és az üzemanyagok tartották életben. Az év egészében hat százalék volt a forgalom növekedése, ugyancsak az élelmiszerek produkálták a leggyengébb teljesítményt.

Ismét a kisboltok lesznek a vesztesek

A meglehetősen nagy arányú minimálbér-emelés alighanem újfent a kicsi üzletekre mér csapást, ami további boltbezárásokat eredményez. Az erős külföldi nagy láncok már most sokkal jobban fizetnek a kötelező minimumnál.

Nyolc-nyolc százalékkal nőnek az elviekben legkisebb bérek idén és jövőre egyaránt. A minimálbér 2019-ben 138 500-ról 149 ezer forintra emelkedik, a garantált bérminimum 180 500-ról 195 ezerre. A következő évben előbbi 160 920, utóbbi 210 600 lesz.

A szakszervezetek 13, illetve 15 százalékot akartak, aztán engedtek 10 százalékra, a munkáltatók kötötték magukat a 8-hoz. Ezt végül a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem is fogadta el, de a kormány enélkül is kihirdette a vasárnapi utolsó tárgyalás után.

A mindössze egy-két százalékkal javuló termelékenység fényében valóban igen sok a bérküszöb emelkedése, még akkor is, ha ennek tetemes részét megeszi a jóval 3 százalék feletti infláció (vagyis nagy nyertes ezúttal is a költségvetés lesz, elsősorban az áfabevétellel).

A munkaadók folyamatos érve az, hogy

sokuk nem tudja kigazdálkodni ezt a növekményt.

Általánosságban is elmondható, hogy a kisebb települések kicsi cégei küszködnek már az eddigi minimális összegekkel is, halmozottan hátrányos helyzetben vannak a leszakadó térségek vállalkozásai.

A sok részterület közül az egyik jól nyomon követhető a kiskereskedelem béreinek alakulása. A blokkk.com szakportál friss kimutatása szerint a hivatalosan jelentett adatok azt mutatják, hogy a bolti mikrovállalkozások (5-9 fő) ma is épphogy meghaladja a garantált bérminimum átlaga (181 ezer) a tavalyi 180 500-at, a szakmák többségében ez alatt van.

A legsanyarúbb életük az autókereskedésekben dolgozóknak van 169 ezerrel (jellemzően használt kocsikat áruló kicsi placcokról van szó), legjobban a benzinkutasok járnak 189 ezres átlaggal. Ebben a bolttípusban 20 ezer forint a különbség a legfelső és a legalsó keresetek között.

A 10-49 fős cégeknél már 189 ezer az átlag, a szakmák közül csak kettő van 200 ezer felett: a magára talált újautó-eladásoknak köszönhetően a szalonokban lehet legjobban keresni (207 ezer), s szintén a benzinkutasok (206 ezer).  A 2019-es 195 ezres garantált minimális bér elérése sok tulajdonosnak fog fejfájást okozni. Ebben a kategóriában a bérolló is nagyobb, 30 ezer forint.

Az 50-249 fő közötti vállalkozások átlaga láthatóan magasabb, 222 ezer, és óriási a szórás: 87 ezer forint a két véglet közti különbség. Az autószalonok fizetik a legtöbbet, a használt cikkesek a legkevesebbet. A statisztika szerint a szakmák többsége 200 ezer felett fizet.

Külön kaszt a kiskereskedelemben a nagy, nyugati tulajdonú láncoké,

amelyekben már eddig is igyekeztek minél több pénzt kipréselni a munkaerő-hiány enyhítésére. Körükben is van egy „királykategória”, a német diszkontok, amelyekben már tavaly is 300 ezer körüli vagy efeletti volt a bolti dolgozói átlag. Ennek elsődleges oka az, hogy ezeknél a cégeknél másfél-háromszoros az egy főre jutó árbevétel, mint a többi láncban, főleg a hazai tulajdonúakban – a mikrocégekről pedig ne is beszéljünk.

Abban az egyben biztosak lehetünk, hogy

nem mérséklődik a boltbezárási hullám.

Az egységek száma hat éve 145 ezer volt, tavaly már közelített a 120 ezerhez. A kicsik közül újabbak fognak elesni a bérháborúban.

A folyamatokba valószínűleg „bekavar” a cafeteria lényegében kivégzése. A mikrocégekben eddig se nagyon halmozták el a dolgozókat béren felüli juttatásokkal, a közepes méretűeknél már inkább adtak például Erzsébet utalványt, utazási bérletet, iskolakezdési támogatást. E lehetőségek adókedvezménye, illetve –mentessége mind megszűnik, kérdés, hogyan reagálnak a vállalkozások. Az eddigi megnyilatkozásokból arra lehet következtetni, hogy a nagyobb méretű külföldi tulajdonúaknál várható leginkább, hogy ha csökkentett értékben is, de megtartják egy részüket, vagy bérbe forgatják át.

Gyenge forint – Mikor lép a kiskereskedelem?

Habár a forint gyengülése az elmúlt hét második felében megállt, sőt, némi visszaerősödés is elkezdődött, szakértők egyetértenek abban, hogy búcsút mondhatunk a 220 alatti euróárfolyamnak. Ez óhatatlanul az importárak emelkedését, s az idén az eleve 3 százalék körülire tervezett infláció növekedését eredményezi majd.

A magyar jövedelmének jelentős hányadát költi élelmiszerre: a háztartások egy főre jutó havi kiadása – a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai alapján – 82 900 forint volt 2017-ben. Ezen belül a legtöbbet, fejenként havonta 22 500 ezer forintot élelmiszerekre és alkohol-mentes italokra költöttünk.

Forrás: KSH

Ez az összeg, amelynek egy részét a nagy – hazai és külföldi tulajdonú – bolthálózatokban költjük el. Megkérdeztük tehát, ők hogyan látják a helyzetet, s mit lépnek, ha lépnek?

„Amennyiben a forint mostani gyengülése tartós marad, az óhatatlanul begyűrűzik majd az élelmiszerek árába”

– válaszolta megkeresésünkre Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója hozzátéve: egyelőre még túl rövid idő telt el ahhoz, hogy érződjenek a negatív hatások, pár napon belül a piac még nem reagálja le a változást. Már csak azért sem, mert a beszállítókkal kötött szerződések túlnyomó többsége az árváltozásoknak hosszabb határidőt szab; bár – természetesen – vannak termékek, amelyeknél sűrűbben módosulnak az árak.

Ugyanakkor abban biztos, hogy ha hetekig-hónapokig ilyen árfolyamszinten marad a forint, akkor annak már lesznek hatásai. Ebben az esetben arra lehet számítani, hogy

első körben az importtermékek, majd utána a hazai termékek árai is emelkedhetnek.

Ezen belül először az alapvető termékek drágulhatnak, mondta, hozzátéve: ezek ára akár nagyobb mértékben is emelkedhet. A magasabb feldolgozottságúak ára azért kevésbé, mert azok alapanyag igénye kisebb.

Elvben a határmenti üzletek forgalma erősödhet az olcsóbb forint hatására,

ám az elmúlt időszakok tapasztalatából kiindulva ő úgy látja, hogy a forgalomnövekedés ilyen esetekben a határmenti egységekben ugyan jelen van, de a kereslet megtöbbszöröződésére nem lehet számítani.

„A Spar pont nem az a kereskedelmi lánc, amelynek kínálatában túlnyomó többségében import termékek vannak, nálunk a kínálat 85 százalékát is meghaladja a magyarországi beszerzés részaránya” – mondta Maczelka Márk kommunikációs vezető.

A rendszerben amúgy is van egy puffer, egy-két hónapig kitart a „toleranciája”,

s így a jelenlegi helyzetben még nem áll úgy a helyzet, hogy valamilyen forgatókönyvet kellene készíteniük – magyarázta.

Emlékeztetett arra, hogy a forint gyengülésének hatásai többfélék. Egyrészt idővel, ha tartós marad, valóban eredményezheti az árak emelkedését, ugyanakkor van egy vásárlói oldal is, nevezetesen, hogy

megnő a bevásárlóturizmus azokon a szakaszokon (osztrák, szlovák), amelyeken az árfolyamingadozásoknak korábban is volt már érzékelhető – forgalomnövelő – hatása.

De egyelőre túl rövid az idő berminemű következtetés levonására –  tette hozzá.

Baldauf, a kétlelkű végleg kiszáll

Minden részesedésétől megválik a CBA-ban az alapító. Baldauf László eddig már eladta több üzletét. A Fideszt mindenben támogató üzletember a politikai szándékkal szemben a piaci logika szerint cselekszik. A legfrissebb adatok is őt igazolják.

Már több üzletét adta el Baldauf László: előbb decemberben a Lidlnek, bár először tagadta ezt („Részletekbe nem szeretnék bocsátkozni, de azt muszáj leszögeznem, hogy semmit nem kívánok eladni, nem volt és nincs is ilyen tervem.”), majd áprilisban a Sparral állapodott meg.

Most pedig a jelek szerint végleg visszavonul a CBA-t megalapító, az utóbbi években már csak tiszteletbeli elnök. A Népszava írt arról kedden, hogy a cégcsoportban meglévő részesedését is eladja. A 300 milliós névértékű részvénycsomagot hat tulajdonostársa veszi meg egyenlő részben. A vevők a Gyelán Zsolt érdekeltségébe tartozó Capital Food Holding Kft., a Dienes Zoltán vezette Di-wa Kereskedelmi Kft., a Krupp Józsefhez tartozó Kruda-Invest Kft., a Lázár Holding Kft., a V. A. Investment Kft., valamint a Breier László tulajdonában lévő Vörösvár Invest Kft. (Dienest korábban hírbe hozták mint aki szintén az Auchannak adja bérbe egy boltját.)

A tranzakciót még jóvá kell hagynia a keddi taggyűlésnek is, amelyen várhatóan elfogadják a cég tavalyi beszámolóját is. Ebből kiderül, hogy a CBA valamelyest rosszabbul teljesített, mint egy évvel korábban: a vállalat nettó árbevétele ugyanis csaknem kétszáz millió forinttal 6,62 milliárd forintról 6,46 milliárd forintra csökkent.

(A CBA hálózata úgynevezett beszerzési társulás, boltjainak túlnyomó része franchise rendszerben működik, igen szórt tulajdonosi szerkezettel. A központi cég a saját üzleteken kívül a franchise-díjból jut bevételhez, ezért viszonylag szerény a bevételi adat.)

Baldaufról köztudott, hogy régóta mindenben támogatója a Fidesznek, hogy a lánc a 2010-es választási kampányban emlékezetes módon Ítéletidő feliratú óriásplakátokkal szállt be a Fidesz mellett.

Baldauf kivonulásának irányát

egyenesen árulásnak tekintik kormányoldalon,

a kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos, Szatmáry Kristóf egy korábbi nyilatkozatban arról beszélt, hogy ez finoman szólva sem fair, sőt, sokan hátbatámadásnak élik meg, mert aláássa az évek óta tartó kormányzati küzdelmet, amely megpróbálja pozícióban tartani a hazai boltokat a nemzetközi láncok nyomulásával szemben.

A realitás pedig (az eddigi utolsó, 2016-os nyilvános számok alapján) az, közel nyolcszor annyi CBA-, Coop-, Reál-egység termelte meg a multik bevételének hatvan százalékát. Mindemellett a például a Tesco és a Spar évek óta úgy növeli árbevételét dinamikusan, hogy egyre-másra nyitja a szupermarket alatti méretosztályba tartozó települési belterületi boltjait (Tesco Expressz és a benzinkutakon lévő Sparok), vagyis közelebb kerülnek a hazaiak jellemző méretéhez.

A Szatmáry által említett „visszaszorítás” különösen a diszkontokat érintette (volna) – és talán kerül elő ismét -, de Baldauf ebben is a valóság talaján áll. Egy régebbi nyilatkozatban azt fejtegette, hogy több ezer bolt tűnhet el Magyarországon, mert

átalakultak a vásárlási szokások és a diszkontok váltak legnépszerűbbé

a középosztály körében.

Nos, a legfrissebb számok mindenben alátámasztják a CBA-vezér szavait. Öt év alatt (2012-17 között) megállíthatatlanul fogytak a boltok az országban: csaknem 156 ezerről 132,5 ezerre, ezen belül egyedül tavaly közel 4 ezerrel – derül ki a Blokkk.com összeállításából. Ezen belül ötezer az olyan egység, amelyben élelmiszert (is) árusítottak. Ezzel párhuzamosan tovább gyarapodott az olyan települések száma, amelyeken már semmilyen üzlet sincs: 2012-ben (a 3155-ből) még 156 volt, tavaly már 228.

Az üzletek fogyása elsősorban a rosszabb jövedelmű lakosságot magukba foglaló településeket érinti, ez pedig a láncok közül elsősorban a hazai tulajdonúakat (CBA, Reál, Coop) sújtja.

Az alapterület változása is egyértelműen azt bizonyítja, hogy

a kicsik szenvedik el a Baldauf által szóba hozott átalakuló vásárlási szokásokat.

Az össz-alapterület egymillió négyzetméterrel kevesebb, 17,4 millió lett tavalyra, ezen közben az átlag viszont 121-ről 132 négyzetméterre növekedett. Vagyis kicsik bezártak, nagyok (elsősorban multik) nyitottak.

Baldauf üzletemberi gondolkodását támasztja alá az a (szintén 216-os) számsor, amelynek legbrutálisabb része az, hogy az egy boltra jutó árbevétel a hazai láncok (tehát nem is falusi apró üzletek) esetében 157 millió forint, a multiknál ennek tízszerese (!).

A vásárók diszkontok iránti vonzalmát kétség kívüli bizonyítéka az egy főre jutó bevétel alakulása. A piacvezető a Lidl 80 millió feletti összeggel, az Aldi és a Penny Market több, mint 60 millióval követi. Az Auchan-Tesco-Spar hármasa jóval leszakadva a 35-50 milliós sávban. A magyar láncok a sor végén állnak a 20 millió körüli értékkel.

Vagyis a boltok átadásakor (azok jövője, jövedelmezősége szempontjából) logikusan járt el Baldauf, amikor üzletemberi énje felülkerekedett politikai vonzalmán.

Újabb CBA-k kerülnek multik kezébe

A CBA alapítója, Baldauf László a Lidllel kötött tavalyi ügylet után újabb három üzletét adta át, ezúttal a Sparnak. A külföldi láncok térnyerése elkerülhetetlennek tűnik, kivéve, ha a kormány megpróbál beavatkozni.

Három CBA-üzlet kerül multikézbe: a cégcsoport alapítója, visszavonulása óta tiszteletbeli elnöke, Baldauf László a Spar javára megválik erdőkertesi, budapesti Andrássy úti és egy ugyancsak pesti egységétől – írta ma a Portfólió.

A Fideszhez igen közel álló, annak gazdasági felfogását támogató CBA és annak alapítója, Baldauf másodjára hoz nyilvánosan hirdetett nézetével ellentétes üzleti döntést. Tavaly decemberben hét boltját adta el a Lidlnek. Azt is sajátos körítésben tette, mert első reakciójaként a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy „részletekbe nem szeretnék bocsátkozni, de azt muszáj leszögeznem, hogy semmit nem kívánok eladni, nem volt és nincs is ilyen tervem.”

Olyannyira közel áll egymáshoz a CBA és személy szerint Baldauf, hogy a lánc a 2010-es választási kampányban emlékezetes módon Ítéletidő feliratú óriásplakátokkal szállt be a Fidesz mellett.

Forrás: feherenfeketen.blog.hu

Üzletileg persze érthető a döntés. Minden adat arra vall, hogy

a hazai tulajdonú láncok és a külföldi nagy cégek közti eredményességben szakadéknyi különbség van.

Amint arról októberben írtunk az eddigi utolsó, 2016-os nyilvános számok alapján: közel nyolcszor annyi CBA-, Coop-, Reál-egység termelte meg a multik bevételének hatvan százalékát. Mindemellett a például a Tesco és a Spar évek óta úgy növeli árbevételét dinamikusan, hogy egyre-másra nyitja a szupermarket alatti méretosztályba tartozó települési belterületi boltjait (Tesco Expressz és a benzinkutakon lévő Sparok), vagyis közelebb kerülnek a hazaiak jellemző méretéhez.

A kormány és személyesen Orbán Viktor többször helyezett kilátásba intézkedéseket a multik megállítására, pár éve a plázastopnak nevezett jogszabállyal egyenesen megakadályozni igyekezett elsősorban a két nagy német diszkont új boltjainak megnyitását az építési engedélyek megvonásával (amit a cégek meglévő épületek megvásárlásával és átalakításával játszottak ki).

Pár napja írtunk arról, hogy a következő kormány ismét előveheti a multiellenes kártyát, amit Lázár János alig két hónapja már meglengetett.

Újból a multiláncok a célkeresztben

A hipermarket- és diszkontláncok „megtöréséről” beszélt Lázár János. A multik kipasszírozása sokadszor kerül elő a kormány részéről. Az adatok azt mutatják, hogy gyorsulva nyílik az olló a hazai kisboltok és a multiláncok helyzete között. Több, mint ötször annyi kistelepülés van bolt nélkül, mint másfél évtizede.

A kisboltokat elsősorban a szegénység sújtja.
MTI Fotó: Mohai Balázs

Talán csak a választási kampány hevülete, talán tényleges szándékot tükröz: Lázár János a hétvégén ismét elővette a „multikártyát”. Egy vidéki rendezvényen azt fejtegette, hogy mivel az emberek a napi fogyasztásra szánt pénzüket döntően a hipermarket- vagy diszkontláncoknál költik el, ez meghatározza a magyar élelmiszer-gazdaság helyzetét: amit ezek a cégek a polcra tesznek, azt veszik az emberek.

„Amíg ezt nem tudjuk megtörni, és ebben csak részsikereket tudtunk elérni, addig Magyarországon csak félmegoldásokat tudunk biztosítani”

– mondta a kancelláriaminiszter.

Legutóbb októberben került elő a téma, és mérsékelt hevességgel cáfolták hivatalos körökben a kiszorítás megvalósítását. Több helyről származó, sehol meg nem erősített hírek szerint részben megváltozott a koncepció: eredetileg kifejezetten a két német diszkontóriás, a Lidl és az Aldi volt kijelölve a kiszorításra, időközben azonban a megváltozott külpolitikai helyzetben a német cégek „érinthetetlenekké” váltak.

Egyelőre nem világos, hogy milyen stratégiát akar követni a kormány, ebben alighanem döntő lesz a választások végeredménye. Akkor kiderül, hogy marad-e a jelenlegi, lopakodva terjeszkedés, amelynek jegyében legutóbb pár napja jelentették be, hogy a Mészáros Lőrinc-féle Appeninn befektetési cég 18 olyan ingatlant vesz meg 4,5 milliárd forintért az osztrák Erste befektetési alapjaitól, amelyeket a Spar bérel üzletei számára.

Kérdés azonban, hogy járható út-e a külföldi láncok további szorongatása, netán kizavarása az országból. Eltekintve a várható diplomáciai vihartól, a multinacionális cégek versenyelőnye minden adat szerint szinte behozhatatlan a hazai boltok számára.

Más kisker-ingatlanok is gazdát cserélnek. Múlt heti bejelentés szerint kivonul Magyarországról az egyik legnagyobb kereskedelmiingatlan-tulajdonos, az Atrium, amelynek egyik legismertebb érdekeltsége az óbudai EuroCenter. A mintegy 22 milliárd forint értékű ügylet keretében a vevő Wing Zrt. kezébe kerül mások mellett vidéki Penny Marketeknek (bérleményként) helyet adó tucatnyi épület.

Már októberben írtunk arról, hogy a 2016-os eredmények szerint a hat külföldi lánc összesített bevétele (kerekítve) 2400 milliárd forint volt 1209 egységgel, a három magyar hálózat 9400 milliárd forintot forgalmazott 1475 bolttal. Vagyis közel nyolcszor annyi egység termelte meg a multik bevételének hatvan százalékát.

A külföldi tulajdonú láncok élmezőnye és a hazai hálózatok (javarészt szórt tulajdoni szerkezetű, úgynevezett beszerzési társulások) közt óriási a különbség az egy alkalmazottra jutó éves bevételben. A CBA, a Reál és a Coop esetében ez jelenleg – piaci becslések szerint – 20 és 30 millió forint között mozog,

a mezőnyt toronymagasan a diszkontok (Lidl, Aldi, Penny Market) vezetik

60-80 millióval. A középmezőnybe a „hagyományos” hiper- és szupermarketek (Auchan, Tesco, Spar) tartoznak 35-50 milliós értékkel.

Aligha véletlen, hogy az elmúlt évek egyre erősödő bérversenyében is ez a sorrend. Az év első hónapjának egyik vezető híre volt, hogy húsz százalékkal dobja meg béreit a Lidl, ezzel a bolti dolgozói átlag 365 ezer, az üzletvezetői ennek duplája lesz márciustól. (A német cég saját adata szerint a mostanival együtt 2016 januárja óta 52 százalékos béremelést hajtott végre.) A Spar nem ad meg nyilvánosan fizetésadatokat, állításuk szerint két év alatt 40 százalékos növelést hajtottak végre, a kezdők minimuma most 200 ezer forint. A Tesco a tavaly őszi megállapodás értelmében bolton belüli munkakörbe 197 ezres legkisebb bért kínál, de ezt csak a hetedik hónaptól, viszont emellé még a cafeteria érkezik havonta.

Látható tehát, hogy már egyes külföldi cégek fizetőképessége (és talán üzleti stratégiája) között is szakadék tátong, a sor végén kullogó hazai láncokról (és a hozzájuk nem tartozó független kisboltokról) nem is beszélve. Ezek körében vált gyakorlattá az év elejének szintén slágerhíre, amely szerint akár a hét több napján zárva tartanak, vagy osztott nyitvatartással üzemelnek.

Nem is csoda ez, ha azt is megnézzük, hogy a KSH adatai alapján úgy becsülhető, hogy egy üzletre átlagosan mennyi bevétel jut. A hazai tulajdonúaknál éppen tizedannyi, mint a multiknál: körülbelül 160 millió forint.

Az jól ismert tény, hogy egyre kevesebb a kis bolt az országban: míg öt éve még több, mint 150 ezer volt, a számuk 2017 végére valószínűleg 130 ezerre esett. Tizenöt éve ez a szám még 165 ezer volt, vagyis mostanra a boltok egyharmada bezárt,

és ennek nagyobb része, körülbelül 60 százaléka a kisebb településeken.

Így nem is csoda, hogy ezek nagyjából tizedében (220-ban) ma már semmilyen bolt sincs. Másfél évtizede ez még csak mintegy negyven volt, vagyis öt és félszeresére növekedett azon községek száma, amelyek már egy pici vegyesboltot se tudnak eltartani. Az átlagértékek alapján impozáns jövedelemnövekedés az ország egyes vidékein tehát szinte egyáltalán nem mutatkozik meg az élet olyan alapformájában se, mint a legelemibb mindennapi bevásárlás.

És ebben rövid távon nem is várható előrelépés, mert

ezekben a térségekben a közmunka szinte az egyetlen jövedelemforrás.

Márpedig a kormány idén 266,1-ről 225 milliárdra csökkenti az erre szánt pénzt (és a hírek szerint 2019-től tovább folytatná ezt). A Policy Agenda friss munkaerőpiaci elemzése arra is rámutat, hogy eközben a foglalkoztatási alap bevétele 240,8-ről 264,3 milliárdra nő.

A bérnyomás pedig alig mérséklődik: két év alatt jelentősen megnőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, ami nagyon sokakat – elsősorban a hazai tulajdonú kis- és középvállalatokat – kifejezetten megvisel és ellehetetlenít – nyilatkozta a Független Hírügynökségnek nemrég Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Szövetségének főtitkára. Tavaly 15, illetve 25, az idén pedig további 8, illetve 12 százalékkal emelkedtek ezek a bérek. Messze nem mindenki tudja kigazdálkodni ezt, különösen nem a vidéki, kistelepülések vállalkozói, kisvállalkozásai, ott, ahol jellemző a nyugdíjasok, az álláskeresési támogatásban részesülők és a közfoglalkoztatottak nagy aránya. Ezeken a településeken a helyi boltos, vendéglátós, fodrász számára például nincs növekedés a keresleti oldalról, honnan tudná tehát kitermelni a megemelt bérek fedezetét – kérdezte Dávid.

Tehát ezek a térségek várhatóan tovább szakadnak le az országos átlagtól, nem beszélve a kiemelkedő térségekről. Mindez a kiskereskedelem legalsó szintjének folytatódó elsorvadását vetíti előre, amin nem segít a multik fojtogatása.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK