Kulcsár kulcsa Polt szekrényéhez – I.rész

0
666
MTI Fotó: Krizsán Csaba

2003-ban kezdődött az eljárás, aztán felgyorsultak az események, de csak egy ideig tartott a lelkesedése az igazságszolgáltatásnak. Míg végül több mint egy évtizednyi eljárási cselekmények után a 8 milliárdos kárt okozó brókert és társait jól megbüntette a Fővárosi Ítélőtábla Debrecenben.

A több rendbeli sikkasztásért és más bűncselekményekért az öt év szabadságvesztés mellett ötmillió forint pénzbüntetést is kiszabott Kulcsár Attilára a Fővárosi Ítélőtábla Debrecenben eljáró, Elek Balázs vezette tanácsa. A döntés jogerős.

2004 szeptemberében nagy fordulatot vett az egész. A Budai Központi Kerületi Bíróság megszüntette – ügyészi indítványra – Kulcsár előzetes letartóztatását és házi őrizetét rendelte el. Hogy a személyi szabadságot a legsúlyosabban korlátozó intézkedés megszüntetésére miért volt szükség, az nem tudható. Az ügyészi előterjesztés tartalmát nem ismerjük.

Tény azonban, hogy a sokszereplős ügyben a vádhatóság nem tartott attól, hogy Kulcsár szabadlábon lévő társaival összebeszélve, esetleges tárgyi bizonyítékok megsemmisítésével az eljárás eredményességét meghiúsítani igyekezne. Mert ha tartott volna, akkor nem kerülhetett volna szabadlábra a szuperbróker. Nem sokkal ezután, 2005 májusában a házi őrizetet is lakhelyelhagyási tilalomra változtatták, amely sokkal enyhébb korlátozás volt az addigiaknál.

Vajon Kulcsár ezt mivel érdemelte ki?

Csak ezután következett a jó pofizónak tűnő, nagy port felvert ügyészi kihallgatás. Három ügyész és a védő jelenlétében videóra is vették az eljárást, egy részét a köztelevízióban is bemutatták. Tanszékvezető egyetemi tanárok kritizálták a kihallgatási műveletet, amit ugyan nem tartottak törvénysértőnek, de formahibásnak annál inkább.

Az eljáró bíró szerint nem sértettek eljárási szabályt a kihallgatást végző ügyészek akkor, amikor lehetőséget biztosítottak több alkalommal is arra, hogy Kulcsár Attila védőjével érintkezzen, illetve az egyes kérdésekre adott válaszok előtt konzultáljon… akkor követtek volna el törvénysértést, amennyiben erre akár a védőnek, akár a gyanúsítottnak nem biztosítottak volna lehetőséget.

A vádhoz kötöttség elve köti a bíróságot is. Amit az ügyészség a vádiratban leír, a bíróság azt tárgyalhatja csak. Tárgyalta is, hogy milyen eredménnyel, az már ismert mindenki előtt. A 150 ezer oldalnyi ügyiratot a Fellebbviteli Főügyészség a Fővárosi Ítélőtáblának küldte meg azzal, hogy a másodfokú eljárásban részben helyezze hatályon kívül az elsőfokú bírósági ítéletet.

Az indoklás persze nem nyilvános. 2010-ben a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság és eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, és új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot (mai nevén: Fővárosi Törvényszéket). Ebben a megismételt elsőfokú eljárásban rendelt ki új tőkepiaci szakértőt a törvényszék. Az meg vizsgálódhatott feszt a több mint tízezer tranzakcióban. Húzták, mint a rétestésztát. Navracsicsot meg a kutya sem kérdezte meg arról, hogy mindez miként fordulhatott elő.

Hogy kik és miért engedték ki az országból Kulcsárt Bécsbe annak idején, az jó kérdés. Hogy hova lettek a milliárdok, az sem mellékes.  A Polt csontvázak szekrényéhez csak egy kulcs a Kulcsáré. Fárasztó történetek ezek, az már biztos.

Hol vannak errefelé „milánói ügyészek”? Tán sose voltak, most meg bizton állíthatom, hogy mára aztán végképp nincsenek! Ahol fideszes vénalenyomatú legfőbb ügyész irányít a hierarchikus szervezetben, ott nem is lehet ez másképp. Itt vannak ám betoji ügyészek is, akik gazsulálnak állásuk biztonságáért – meg előmenetel reményében is – megfelelési kényszer alatt vergődő főnökeiknek! Micsoda ország ez?

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..