Kövér marad a házelnök, öt bizottságot vezethet ellenzéki képviselő

Ahogy az előző ciklusban, az újban is öt ellenzéki vezetésű bizottság működik majd az Országgyűlésben: a legnagyobb ellenzéki frakció, a Jobbik adja a nemzetbiztonsági testület elnökét, míg a DK a költségvetési bizottságot vezeti. A bizottságok száma 15 marad.

Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke az egyeztetések után azt jelentette be, hogy megmarad az a 14 szakbizottság és a törvényalkotási bizottság, amelyben 2014-ben megállapodtak a frakciók. Mint mondta, a parlamenti mandátumarányoknak megfelelően 10 bizottságot a kormánypártok vezetnek, ötnek ellenzéki elnöke lesz. Ezentúl a népjóléti bizottságot az ellenzék vezeti, míg a kulturális bizottságot a kormánypártok.

Gulyás beszélt arról is, hogy a bizottsági tisztségviselők száma valamelyest nőtt, hogy a több ellenzéki frakció egymással meg tudjon egyezni. Azt is mondta, hogy

egyetértés jött létre a parlament tisztségviselőiről,

vagyis az Országgyűlés elnökéről, az alelnökeiről, a jegyzőkről is, minden párt tiszteletben tartja a másik jelölési jogát. Az eddigieknek megfelelően öt alelnök lesz – ebből a kormánypártok hármat, az ellenzékiek kettőt jelölnek –, illetve a törvényalkotásért felelős alelnök.

A házelnök személyére a Fidesz-frakció tesz javaslatot:

ismét Kövér Lászlót jelölik az Országgyűlés elnökének.

Gulyás szerint a jelölést valamennyi ellenzéki frakció tudomásul vette. Mint mondta: „azt reméljük, szemben a korábbi negatív tapasztalatokkal, most mindenki állja szavát és valamennyi tisztségviselőt megválaszt”. Örül annak, hogy rekordidő, 30-32 óra alatt létrejött a megállapodás a parlamenti frakciók között, és reméli, hogy eredményesen tud működni ebben a struktúrában a parlamenti bizottsági rendszer.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azt jelentette be:

házszabálytól eltéréssel módosítja a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt az új parlament,

ehhez az ellenzék is hozzájárult. Szerinte ez megkönnyíti a kormányalakítás folyamatát, amelyet a legrövidebb időn belül meg kell tenni. Azt is mondta: az egyeztetésen a parlament hagyományainak és méltóságának megfelelő politikai megállapodás született.

Az egyeztetés után Gyöngyösi Márton, a Jobbik delegációvezetője az MTI-nek pozitívan értékelte az eredményt, szerinte a kormánypárti delegációk által biztosított keretek között a legerősebb pozíciókat tudták felvenni. Mint mondta, pártja a nemzetbiztonsági és a vállalkozásfejlesztési bizottság elnökét adja, továbbá hét bizottsági alelnöki tisztséget kaptak.

Arról is beszélt, hogy

szerették volna, ha önálló testület foglalkozik az egészségügy, az oktatás, valamint az önkormányzatok kérdéseivel

és feláll egy elvándorlás kérdéskörével foglalkozó bizottság is.

Arról még nem döntött a párt, hogy kit jelöl az Országgyűlés alelnöki és két jegyzői posztjára.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője az MTI-nek elmondta, pártja a népjóléti bizottságot vezeti, amelyet az eddigi alelnök, Korózs Lajos vezet majd. Emellett az MSZP-Párbeszédnek összesen nyolc bizottsági alelnöki posztja lesz,

a Ház alelnökének pedig a posztot eddig is betöltő Hiller Istvánt jelölik.

Mint mondta, az MSZP és a Párbeszéd egymás között állapodik meg a nyolc bizottsági alelnöki poszt elosztásáról.

Tóth Bertalan a szokásjoggal magyarázta, hogy az ellenzéki pártok hozzájárultak a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosításának házszabálytól való eltéréssel tárgyalásához. Az alakuló ülés előkészítéséről tartott egyeztetéseket reménytelinek értékelte. Beszélt arról is hogy a jövőben is tárgyalni fognak a későbbi ellenzéki együttműködésről is. Szerinte az önmagában eredmény, hogy egységes álláspontot alakítottak ki.

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője arról számolt be az MTI-nek, hogy az LMP a fenntartható fejlődés bizottságában adja majd az elnöki posztot, emellett két bizottság, a költségvetési és a honvédelmi alelnökét adja. Mint mondta, a párt frakcióülésén dől el, kik töltik be ezeket a posztokat.

Azt is mondta:

a tárgyalások nem voltak egyszerűek.

Két bizottsági struktúra merült fel javaslatként, a jelenlegivel megegyező, valamint egy olyan opció, amely szerint ugyan hárommal több bizottság alakult volna meg, de ugyanakkora összes taglétszámmal. Ebben az esetben azonban a testületek kisebbek lettek volna, az LMP és a DK nem kapott volna helyet a nemzetbiztonsági bizottságban, így ezt nem támogatták, végül maradtak a jelenlegi struktúránál.

Varju László, a DK alelnöke az MTI-nek elmondta, pártja vezeti az Országgyűlés költségvetési bizottságát. Fontosnak értékelte, hogy az ellenzéki együttműködés hatékony és eredményes volt, sikerült megteremteni a parlament alakulásával kapcsolatos elemi feltételeket.