Kezdőlap Címkék Gulyás Gergely

Címke: Gulyás Gergely

Lelepleződött hazugság

Orbán Viktor miniszterelnök a szerbiai látogatása során tartott sajtótájékoztatóján azzal vádolta meg az Európai Bizottságot, hogy LMBTQ-aktivistákat akarnak az óvodákba és iskolákba küldeni. A Bizottság cáfolta ezt a vádat.

Egy újságíró megkérdezte Gulyás Gergely minisztert, hogy mire alapozzák ezt az állítást, melyet egyébként ő is megismételt. Gulyás erre az alábbiakat olvasta fel az Európai Bizottság által 2020-ban elfogadott LMBTQ-stratégiából:

„A Bizottság támogatni fogja a gyermekek számára nyújtott befogadó oktatás biztosításával kapcsolatos oktatás bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzését. Foglalkozni fog az oktatásban megjelenő nemi sztereotípiákkal. A Bizottság támogatni fogja azokat a projekteket, amelyek a kulturális kifejezésmód használatával előmozdítják az LMPTQ személyek teljeskörű befogadását. A Bizottság növelni fogja az LMPTQ személyek egyelőségét azáltal, hogy beépíti azt a releváns oktatási kezdeményezésekbe.”

Ezt olvasta fel Gulyás mint „bizonyítékot”. Az RTL Klub újságírója joggal jegyezte meg:

„Ebben nincs szó arról, hogy LMBTQ-szervezeteket engednének be az iskolákba.”

Mire Gulyás:

„Hát, ha Önnek ez ebből nem következik, akkor kedélyes egyet nem értés áll fenn közöttünk.”

„Nem ez következik belőle. Nem ezt írták.” -ismételte meg az újságíró.
„Nehéz ennek a végrehajtását másként elképzelni”- így Gulyás.

Pedig nem így van: az idézett passzus arról szól, hogy valakik – mindenekelőtt az iskolai oktatás részvevői: tankönyvek szerzői, maguk a pedagógusok – ilyen tartalmú tananyagot, segédanyagokat juttassanak el a tanulókhoz.

Ahogy a határon túli magyarok helyzetéről, jogairól nem határon túli magyar szervezetek, a cigányok emancipációjáról nem cigány szervezetek nyújtanak ismereteket a magyar iskolásoknak, úgy a szexuális kisebbségekről sem az érintettek saját szervezeteinek kell eligazítaniuk a gyerekeket.

Elképzelhetetlen, hogy ezt Gulyás ne értené. Nem, itt arról van szó, hogy miként Orbán korábban migránsokkal riogatta a kevéssé tájékozott magyarokat, most LMBTQ-aktivistákkal riogatja őket.

Már megint hazudott egy jót. Gulyás szemlátomást felkészült arra, hogy ezt a hazugságot valamivel alátámassza, de nem sikerült, mert nem sikerülhetett neki.

Újhelyi: a gyermekeink mentális védelme nemzeti ügy!

Gyermekeink mentális védelme nemzeti ügy. A problémának a felismerése és azonnali kezelése nemzeti ügy. Én ehhez a partnerségemet ajánlom és bízom a magyar kormány józanságában – mondta Ujhelyi István EP képviselő brüsszeli online sajtótájékoztatóján.

Gyermekeink, diákjaink mentális egészsége és a pedagógusok ezzel kapcsolatos felkészítése nem lehet pártpolitikai adok-kapok kérdése, ez nemzeti ügy kell legyen. Az MSZP politikusa ezzel arra utalt, hogy a covid-járvánnyal összefüggő mentális problémák felismerésével és kezelésével kapcsolatos képzéseket sürgető javaslatára a kormány képviseletében Gulyás Gergely miniszter azt válaszolta

a legutóbbi Kormányinfón, hogy a járvánnyal összefüggő szakmai kérdéseket ne politikusok tegyék meg, azokat meg kell hagyni a szakértőknek.

Ujhelyi ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy számos példa mutatja ennek ellenkezőjét a Fidesz egyéni képviselői indítványainak gyakorlatában, ugyanakkor hozzátette: az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának tagjaként európai és hazai orvosszakmai-, mentálhigiénés-, gyermekjogi- és pedagógus szervezetekkel is egyeztetett a témáról. A visszajelzések alapján a szakértők egybehangzóan támogatták az általa felvetett javaslatok mielőbbi megvalósítását, ezért – Gulyás miniszter kijelentésére hivatkozva – most annak érdemi vizsgálatára kéri a kormányzatot is.

Szerinte a szakmai szervezetek egyértelmű támogatása mellett ezt a képzést már a nyáron meg lehet valósítani.

Ujhelyi István a sajtótájékoztatón emlékeztetett:

azért tett közzé korábban egy 8 pontos, „Lélekvakcina” nevet viselő javaslatcsomagot, mert szakmai kutatások bizonyítják a koronavírus-járvány súlyos mentálhigiénés hatásait, amivel jelenleg keveset foglalkoznak a döntéshozók.

Az EP-képviselő idézte az Európai Bizottság egyik kutatását, amely szerint minden ötödik gyermek szorong a járvány miatt és minden tizediknél találtak konkrét mentális problémákra utaló tünetet. Ujhelyi hivatkozott az UNICEF Magyarország legutóbbi kutatására is, amely egyértelműsítette, hogy a magyar szülők fele szerint egyértelműen romlott gyermekének mentális, lelki egészsége a járvány alatt.

A szocialista EP-képviselő hangsúlyozta, hogy szeptemberben a gyermekek vagy újra iskolába és óvodába mennek, vagy adott esetben újabb rendkívüli online-oktatás vár rájuk; ennek mentális hatásaira azonban a pedagógus kar egyértelműen nincs felkészítve. Ezért Ujhelyi a Lélekvakcina-programban többek között azt javasolta, hogy még a nyári szünetben a pedagógusok és óvodai szakemberek kapjanak államilag koordinált szakmai felkészítést ahhoz, hogy megfelelő módon észlelni és kezelni tudják a gyermekeknél a covid okozta mentális problémákat.

„Ennek a problémának a felismerése és azonnali kezelése nemzeti ügy. Én ehhez a partnerségemet ajánlom és bízom a magyar kormány józanságában. Gulyás Gergely miniszter úr is meghallva ezeket a javaslatokat, talán felismeri, hogy ebben az ügyben érdemes gyors lépéseket tenni” – fogalmazott Ujhelyi István, hozzátéve: a szakmai szervezetek egyértelmű támogatása mellett ezt a képzést már a nyáron meg lehet valósítani.

Képviselet

A Népszava tudósítója kérdéseinek végén megkérdezte Gulyás Gergely minisztertől a kormányülést követő sajtótájékoztatón: mi az oka annak, hogy a Magyar Hang tudósítóját immár a második alkalommal – amióta ismét a jelenlevő újságírók tehetnek fel kérdéseket a miniszternek – nem engedik be a tájékoztatóra. Gulyás egy kurta mondattal válaszolt: „Önöktől várjuk a képviseletüket.”

Nem először ad Gulyás szégyenletesen cinikus választ. Persze, szép tőle, hogy folytatja a Lázár János által elkezdett sorozatot, és kormányülések után közvetlenül válaszol az újságírók kérdéseire. Nemcsak a kormányközeli lapok újságíróinak kérdéseire – amelyek gyakran irányulnak az ellenzékiek minősítésére, sokszor már magában a kérdésben is –, de a független lapok, portálok munkatársainak kérdéseire is.

Ott van a Népszava, a HVG, az ATV, a Telex és mások. Ott volt korábban a Magyar Hang munkatársa is, aki sokszor a legkeményebb kérdéseket tette fel. A Magyar Hang hetilapot a Magyar Nemzetnek azok az egykori munkatársai hozták létre, akik a tulajdonos Simicskának Orbánnal való szembefordulását követően a kormányfüggetlenné vált Magyar Nemzetnél dolgoztak, majd amikor Simicska visszavonult, a Magyar Nemzet pedig előbb megszűnt, elvesztették újságírói egzisztenciájukat, Magyar Nemzet címmel pedig a korábbi Magyar Idők jelenik meg, gyakorlatilag a Szabad Nép–Népszabadság hagyományát folytatva hivatalos pártnapilapként. A Magyar Hang újságíróit mint árulókat kezeli a Fidesz, és nyilván ennek megfelelően kezeli őket durvábban, mint a többi független orgánumot.

Ez azonban a sajtószabadság súlyos megsértése.

Gulyás válasza, hogy egy másik lap újságírója „képviseljen” egy be nem bocsátott lapot, nyilvánvalóan abszurd, hiszen minden másnak más a politikai iránya, és feltehetően más kérdéseket tesz illetve tenne fel.

Ilyen esetben szokott jobb helyeken a sajtó többi képviselője szolidaritást tanúsítani, és maga is távol maradni a meghirdetett sajtótájékoztatóról. Előfordult már, hogy egy-egy lap újságírójának a sajtótájékoztatóról való kizárása okot adott volna ilyen válaszlépésre, de az elmaradt. Gulyás e minősíthetetlen válasza után ezt a nem a kormány szolgálatában álló lapoknak meg kellene fontolniuk.

Nem vagyok a dologban optimista.

Az Európai Bizottság terítette a lapjait, a magyar kormány továbbra is titkolózik

Még március elején fordult levélben Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az Európai Bizottság egészségügyért is felelős biztosához, amelyben azt kérte, hogy az uniós testület hozza nyilvánosságra a közös vakcinabeszerzések szerződéseit és a szállítási menetrendeket. Arról azonban, hogy a magyar kormány milyen választ kapott Brüsszeltől, azóta sem tudni – nyilván nem véletlenül.

Az Európai Bizottság ugyanis az elmúlt időszakban – a Fidesz kérésétől függetlenül – folyamatosan közzétette a közös uniós beszerzés dokumentumait, a vállalatokkal egyetértésben fokozatosan elérhetővé tették a szerződéseket. A Fidesz ezzel kapcsolatos kérése, illetve propaganda-akciója tehát nagyrészt okafogyottá vált. Nem véletlenül hallgat azonban ebben a kérdésben a kormány, saját felelősségéről és titkolózásáról igyekszik ugyanis elterelni a figyelmet.

Tény, hogy a közös uniós vakcinabeszerzés során a keretmegállapodásokat az Európai Bizottság kötötte, viszont mindezt a tagállami kormányok leadott igényei és a tagállami kormányok által delegált személyek felügyeletével tette. Ráadásul, mint

tudjuk, a keretmegállapodások megkötése után a szállítási megrendeléseket már a tagállami kormányok kötötték, így az ütemezésbe is érdemi beleszólásuk volt.

Mindez azért fontos, mert a Fidesz-kormány az elmúlt hónapokban hazug kampányt épített arra, hogy az uniós oltóanyagok nem a megfelelő időben érkeznek, azok leszállításához pedig a magyar kabinetnek semmi köze.

Az elmúlt napokban az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának tagjaként Ujhelyi István EP képviselő, aki az EP közegészségügyi bizottságának tagja írásbeli kérdéssel fordult Stella Kyriakides illetékes biztoshoz, hogy többek között arról érdeklődjön: ki volt az a személy, aki a magyar kormány képviseletében felügyelte és egyetértően jóváhagyta a közös beszerzés lépéseit, illetve ez az illető a magyar kormány nevében emelt-e bármikor is kifogást a folyamat során.

Az Európai Bizottság válasza egyértelmű volt: a hivatkozott irányítóbizottság tagjait a tagállami kormányok jelölték ki, kilétükről ezért az adott kormány hivatott nyilatkozni.

Vagyis, ha a Fidesz-kormány valóban olyan nagy bajnoka az átláthatóságnak, akkor nyilvánosságra hozza a kormánydelegált szakember nevét, ismerteti esetleges kifogásait (amelyek alátámasztanák a kormány mostani kritikáit), valamint azonnali hatállyal nyilvánosságra hozza az uniós vakcinák kormány által kötött megrendelési és szállítási dokumentumait. Ha nem így tesz, akkor

ismét csak azt bizonyítja, hogy a társadalmat megtéveszteni képes, átmeneti propaganda-győzelmekért bármilyen hazugságra képesek.

Apropó, a kormány által kért uniós szerződések az alábbi linkeken elérhetőek. A Johnson&Johnsonnal kötött dokumentumot az európai parlamenti képviselők – amennyiben ezt igényelték – személyesen megtekinthették, így többek között a Fidesz politikusai is.

  1. CureVac AG – https://bit.ly/3bRg9ni
  2. Sanofi Pasteur SA & GlaxoSmithKline Biologicals SA – https://bit.ly/3wxdnLL
  3. AstraZeneca – https://bit.ly/3uiOmm3
  4. Pfizer/BioNTech – https://bit.ly/2SrQ0nX / https://bit.ly/3yEl0Sk
  5. Moderna – https://bit.ly/34sJ3pP

Gulyás megint kommunistáz egyet

Visszatérek harmadszor is Gulyás Gergely múlt heti sajtótájékoztatójára, ahol nemcsak vakcinaügyben mondott fura dolgokat.

Amikor a sanghaji Fudan egyetem tervezett budapesti fiókintézményéről, illetve Karácsony Gergely ezzel kapcsolatos ellenvetéseiről kérdezték, a következőket találta válaszolni:

„Azt is értem, hogy a Fudan egy kínai egyetem, és Kína megítélésében sem kell feltétlenül egyetértenünk. Az látszik, hogy Európában valamennyi ország keresi a gazdasági és politikai kapcsolatokat Kínával. De hogy a kínai kommunizmusra hivatkozzon annak a pártnak a főpolgármestere és miniszterelnökjelöltje, amely egyébként a tömeggyilkos kommunista pártnak a jogutódja, ezt különösen sajátosnak tartom, tehát főpolgármester úr először nézze meg, hogy milyen pártnak a támogatásával volt legutóbb miniszterelnökjelölt, és hogyha azt látja, hogy az alkotmánybírósági döntés szerint is jogutódja az embereket felakasztó kommunista pártnak, akkor szerénységet kérünk az ügyben.”

Két kérdés merül itt fel.

Az egyik: ha egyszer Gulyás megállapítja, hogy nem értünk egyet Kína megítélésében, jó lenne tisztázni, hogy Ő illetve az Orbán-kormány miként ítéli meg a mai kínai politikát, konkrétan a Hszi Csinping által irányított kínai párt- és államvezetés politikáját, amelyet a diktatúra keményedése jellemez Kínán belül, különös tekintettel Hszincsiangra és Hongkongra, és a terjeszkedés Kínán kívül. Azt látjuk, hogy az Orbán-kormány akadályozza az ujgur kisebbség elnyomásával illetve a hongkongi elnyomással szembeni európai uniós fellépéseket. Igen, hosszú ideje tudjuk, hogy Orbánék a nemzetközi politikában nem tesznek különbséget demokráciák és diktatúrák között, ami persze logikusan következik abból, ahogy az országon belül szakítottak a nyugati demokrácia normáival, sőt megvetően beszélnek azokról.

A másik kérdés, hogy mit is tekintünk – Gulyás szavával – „sajátosnak”. Ő azt, hogy Karácsony Gergely – és számos más ellenzéki politikus – azt kifogásolja, hogy a Fudan egyetem idehozatalával az Orbán-rendszer a gazdasági és politikai kapcsolatokon túl a nyilvánvalóan hasonló szellemiséget hangsúlyozó kapcsolatot épít Hszi Kínájával. Bevallom, engem nem az zavar, hogy a Fudan egyetem dokumentumaiban ott szerepel a marxizmus-leninizmus és a Kínai Kommunista Párt politikája, hiszen én még emlékszem arra, amire sok ellenzéki politikus persze nem, hogy a Szovjetunióban és a kelet-középeurópai országokban évtizedeken át ilyen mondatokat elfogadó intézmények adtak otthont mindenféle szabadgondolkodásnak, rendszerkritikus tudományos kutatásnak és néha még oktatásnak is.

Egyikünk sem tudja, tudhatja, hogy hogyan áll ez a dolog ma azon az egyetemen függetlenül attól, hogy mit szeretne elérni a kommunista pártvezetés.

Nem ellenezném, ha a Fudan egyetem a saját pénzéből hozna létre valamit Magyarországon, mint egykor Soros, és ha a kivitelezés magyar építőipari kapacitásokkal, és a működés is magyar részvétellel folyna.

Ez józan megfontolást igénylő vitakérdés, amiről lehetne értelmesen is gondolkodni és azután dönteni. Csakhogy jól látható, hogy az Orbán-rendszer ezzel az akcióval és azzal, hogy mindezt magyar pénzből, de magyar részvétel nélkül, mintegy kínai oktatási enklávét létrehozva kívánja megvalósítani, nem a kínai tudomány és kultúra, hanem a kínai állam és rendszer iránt tesz látványos gesztust.

Van-e bármi „sajátos” abban, hogy ez ellen Karácsony Gergely vagy a mai magyar ellenzéknek a liberális demokrácia mellett elkötelezett képviselői tiltakoznak? Szerintem nincs, szerintem ez magától értetődik. Hogy Karácsony az egykori hazai kommunista állampárt jogutódjával, az MSZP-vel szövetségében politizál, s annak támogatásával lett főpolgármester, illetve volt korábban miniszterelnökjelölt? Legyen szabad Illyés Gyula híres disztichonjára hivatkozni, miszerint:

„Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal / Kellene: honnan jössz, – azzal, ecsém: hova mész!”

Noha az MSZP valóban az MSZMP jogutódja, már alakulásakor a reformkommunisták és szociáldemokrata elveket és gyakorlatot követők pártja volt, s Gyurcsány híres felszólítására, miszerint választani kell Kádár és Nagy Imre között, nemcsak a DK-sok, de az MSZP-sek is Nagy Imrét választották követendő hagyományul. A kommunista állampárt hagyományával ők szakítottak, ellenzéki szövetségeseik pedig azzal mindig is szemben álltak.

Akik a Fidesz mai ellenzékéből korábban kormányoztak, azok 1994 és 1998 között piacgazdaságot és demokráciát építettek Magyarországon, nem pedig államgazdaságot és önkényuralmat, és 2002 és 2010 között sem tértek el ettől, tehát hitelesen utasíthatják vissza az effajta kommunistázást Gulyástól is a sajtótájékoztatón és magától Orbántól az azonnali kérdések órájában is.

De ha már ilyen választásról beszélünk, nem kerülhetjük meg annak a kérdésnek a feltételét, hogy

vajon Gulyás Gergely pártja a szóba jöhető antikommunista hagyományok közül melyiket: vajon Horthyt vagy Bibót választotta-e a kétezres években már ellenzékben, majd 2010-től kormányon?

A válasz nyilvánvaló: Orbán Fidesze a Magyarországot világháborúba és összeomlásba vezető „keresztény-nemzeti kurzus”, a jobboldali tekintélyelvű berendezkedés és világkép folytatója. Azokat a hagyományokat folytatja akkor, amikor az országon belül épít ki önkényuralmat, amikor keresztény-nemzeti szellemi dominanciát épít, és amikor a nyugati demokráciákkal szemben nacionalista önkényuralmakban, diktatúrákban keres külső támogatókat.

Hurrá, mehetek meccsekre!

Megtudtam a miniszterelnöktől, hogy a júniusi Európa-bajnokság Budapesten rendezett mérkőzéseire a védettségi igazolvánnyal lehet bemenni. Én pedig túlvagyok az első oltáson, a védettségi igazolványt is megkaptam, úgyhogy kimehetek a meccsre. Egyetlen baj van csak: nem érdekel. Több mint hatvan éve nem néztem meccset, és már nem is fogok. Egyébre viszont nem jó a védettségi igazolvány.

Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormánysajtótájékoztatón kerek perc kimondta:

„Érvényesnek az igazolvány természetesen most is érvényes, csak egyelőre nem társulnak hozzá olyan jogosítványok, hogy önmagában az érvényességnek lenne komoly értéke.”

Kilátásba helyezte, hogy később rendelkeznek majd arról, hogy mire jogosít fel, de arra például nem, hogy külföldről hazatérve mentesüljünk a karantén alól. Persze tudjuk, hogy az első oltás nem jelent még teljes védettséget. Az igazolványt azoknak is kiadják, akik igazoltan átestek már a betegségen, holott egy év elteltével már tudjuk, hogy másodszor is el lehet azt kapni.

Akkor minek küldenek az embereknek ilyen védettségi igazolványt? Miért ilyen sietősen, már az első oltás után?

Vannak, akik azt gondolják, hogy csak az üzletért: valaki jól keres az igazolványok legyártásán. Nem állítom, hogy ennek semmi szerepe nincs a dologban, de szerintem nem ez a lényeg.

Már februárban rájöttem és megírtam ezen az oldalon, hogy Orbán és csapata megtalálta az új rezsicsökkentést, az új menekültkérdést, és ez éppen az oltás, amivel a kormány úgymond mindenkit megvéd a gyilkos betegségtől. Ahogy a rezsicsökkentéssel a szolgáltató multiktól, ahogy a kerítéssel az „illegális migránsoktól” védte meg. Emlékszünk még arra, ahogy rendeletben kötelezte a kormány a szolgáltatókat: tüntessék fel a számlákon, hogy mekkora megtakarítást eredményezett forintban a kormány által előírt rezsicsökkentés. Hogyne emlékeznénk, hiszen azóta is minden hónapban így állítják ki és küldik el nekünk a számlákat. El ne felejtsük, mit köszönhetünk jóságos kormányunknak.

Nos, a védettségi igazolványnak éppen ez a funkciója: arra emlékeztetni bennünket mindig, amikor többi igazolványunk mellett a kezünkbe kerül, hogy mitől védett meg bennünket a kormány. Ugyanolyan kampányeszköz, mint a minden közüzemi számlán látható kiegészítés a rezsicsökkentésről, illetve mint maga a kerítés a déli határon. És annyiba, mint a kerítés, messze nem kerül.

Gulyás mellesleg hazaárulóz egyet

A miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján szinte csak a járványkezelésről volt szó, ami természetes. Ugyanakkor az Azonnali véleményt kér tőle arról, hogy három szlovákiai magyar párt egyesül. Arra jutottak, hogy      csak így van esély arra, hogy a szlovákiai magyaroknak újra legyen képviselete a Szlovák Nemzeti Tanácsban (így hívják a szlovák parlamentet).

Merthogy a Fidesz és az Orbán-kormány megalakulása óta semmilyen kapcsolatot nem tartott a Most/Híd párttal, melyet csak, mint „köröm alatti tüskét” emlegettek.

Gulyás válaszában azt mondta, hogy a Híd azért volt tüske a kormány szemében, mert „elárulta azt a határon túli magyar képviseleti elvet, (…) hogy nemzeti alapon szerveződjenek pártok, de a Híd vegyes pártot hozott létre.” Szerinte azzal, hogy most három szlovákiai magyar párt egyesül, a Híd „igyekszik visszacsinálni azt a történelmi tévedést”, amit az MKP-ból való kiszakadásával okozott. Azzal, hogy a Híd 2009-ben kivált az MKP-ból, Gulyás szerint „kiszakította a magyarság egy részét és megosztotta a szavazatokat”, és ezzel elárulta azt a rendszerváltás utáni határon túli magyar képviseleti elvet, hogy nemzeti alapon szerveződjenek pártok. Szerinte a Híd kilépése az oka annak, hogy ma a szlovák törvényhozásban egy magyar párt sincs – a független Szlovákia történelmében először.

Kétségtelen tény, hogy az egy évvel ezelőtti szlovákiai választáson a Magyar Összefogás és a Híd összesen majdnem 6 százalékot kapott, és ha valaki azt hiszi, hogy egy pártként elérték volna ugyanezt a szavazatarányt, akkor gondolhatja azt, hogy a tizenkét évvel ezelőtti szakadás miatt nem jutott be magyar párt a szlovák parlamentbe.

Csakhogy a 2009-es szakadást az okozta, hogy a 2006-os választás után, amikor a két cikluson át Mikuláš Dzurinda vezetésével, a Magyar Koalíció Pártja részvételével működő demokrata kormánykoalíció megbukott, a Bugár Bélával szembenállók Csáky Pál vezetésével megbuktatták őt és a szlovák demokratákkal való együttműködés helyett a minden szlovák politikai erővel való szembefordulás politikáját választották.

Míg 2006-ban a magyar párt a magyar kisebbség számarányának megfelelő 12 százalékot ért el, a szakadás utáni, 2010-es választáson (amelyen a demokratikus pártok legyőzték Ficót és a mögötte álló baloldali-nacionalista koalíciót), a Híd 8 százalékos eredménnyel jutott be a parlamentbe, és része lett az új kormánykoalíciónak, az MKP viszont 4,3 százalékkal kiesett.

A következő előrehozott választáson, 2012-ben (amikor újra Fico Smerje nyerte a választást és egyedül alakíthatott kormány, megint a Híd jutott be a parlamentbe közel 7 százalékkal, az MKP pedig 4 százalékkal megint kiesett. A magyar pártok tekintetében hasonló eredményt hozott a következő, 2016-os választás is, a Híd 6,5 százalékkal újra bejutott, az MKP pedig 4 százalékkal újra kiesett.

Csakhogy a választás egészében más történt: a Smer visszaesett, viszont megerősödött a szélsőjobboldali L’SNS, és a Híd arra kényszerült, hogy – az L’SNS további erősödésétől tartva, a többi demokratikus párttól eltérően – belépjen egy Robert Fico vezette kormányba, és ezt a kormányt a 2018-as újságíró-gyilkosság miatti politikai válságban sem hagyta el. Ennek volt köszönhető a Híd totális bukása a 2020-as választáson, ahol az MKP hozta a maga 4 (pontosabban 3,9) százalékát, viszont a Híd csak 2 százalékot (egészen pontosan 2,2-t) ért el. Ezt úgy értelmezhetjük, hogy a szlovákiai magyarok (számuk a 2011-es népszámláláskor még a lakosság 8,5 százaléka volt, ma valamivel 8 százalék alatt lehet) mintegy fele az MKP politikáját követi, viszont

a szakítást követő három korábbi választáson a Híd támogatottsága volt nagyobb,

és ez csökkent most 2 százalékra. A Hídtól elfordult választók 2020-ban alighanem szlovák demokratikus pártokra szavaztak. Ezt a feltételezést erősítheti meg, hogy – a magyar lakta területek választási adatait vizsgálva – úgy tűnik, hogy a 2019-es köztársasági elnökválasztáson a szlovákiai magyarok nagyobb része szavazhatott Zuzana Čaputovára, a demokrata jelöltre, mint Bugár Bélára.

Talán megengedhetjük magunknak azt a feltételezést, hogy a szlovákiai magyaroknak legfeljebb a fele képviseli azt a Gulyás miniszter által kizárólag helyesnek tartott normát, hogy a magyarokat csak a szlovákokkal szemben álló magyar párt képviselheti. Másik, talán valamivel nagyobb részük a nemzeti kisebbség sajátos érdekeinek képviseleténél még fontosabbnak is tartja választói döntésekor a szlovákiai demokrácia védelmét a nacionalista maffiapolitikával szemben.

Gulyás és általában a Fideszben tömörülő magyar nacionalisták számára ez a politikai magatartás – amely megalakulása óta a Híd képviselt – nem elfogadható, sőt árulás.

Szerintem pedig időtől és tértől, a magyar kisebbségnek az egyes országokban kialakult helyzetétől függ, hogy helyes-e kitartani a politikai szerveződés etnikai alapja mellett, miként ez 1989-et követően valamennyi szomszédos országban magától értetődő volt, vagy eljött már az ideje annak, hogy a kisebbségben élő magyarok politikai meggyőződés alapján válasszanak a többségi népességben és a kisebbségek körében egyaránt támogatókat kereső pártok között. (Ez utóbbi megfontolás vezette a Momentumot, amikor a többségi és kisebbségi szavazatokat egyaránt gyűjtő romániai és szlovákiai pártokat támogatott választási kampányukban.)

A rendszerváltás első éveiben a magyarság egészének képviseletére törekvő RMDSZ és MKP igyekezett politikai hazát kínálni a különböző politikai irányokat képviselő kisebbségi politikusok és választók számára.

Ahogy azonban 2006-ban Szlovákiában a Magyar Koalíció Pártjában hirtelen, Romániában az RMDSZ-ben pedig a Markó/Kelemen váltást követően fokozatosan a Fideszhez közelálló nacionalista irány vált dominánssá, a kisebbségi politikusok és választók egy része távolabb került ezektől a pártoktól, ami Szlovákiában pártszakadáshoz vezetett, Romániában pedig a kisebbségi értelmiség liberális részének elfordulásához az RMDSZ-től.

A Fidesz mint magyarországi állampárt számára a nemzeti alapon szerveződő kisebbségi pártok a kívánatosak, ezeket tudja a maga szatellitpártjaként működtetni.

Ez magyarázza Gulyás árulózását

Gulyás szabadságharcol

Kedves színfoltja Gulyás Gergely kormányülés utáni sajtótájékoztatóinak, hogy azt a játékot, amit a parlamentben a fideszes képviselők megrendelt interpellációira és azonnali kérdéseire adott államtitkári válaszokkal folytatnak, itt a jobboldali sajtó kérdéseire adott válaszokkal folytatják.

Ezúttal az egyik ilyen kérdés így hangzott:

„Szlovénia júliusban veszi át az Európai Unió soros elnökségét, és máris támadásba lendült a brüsszeli liberális sajtó. A recept ugyanaz, mint hazánk estében: aggodalmukat adnak hangot a szlovéniai jogállamisági helyzet, a sajtószabadság állítólagos csorbítása, illetőleg az igazságszolgáltatást érintő problémák miatt. A legtöbb kritikus cikk pedig a brüsszeli Politicoban jelent meg.”

Erről kérték a miniszter véleményét, aki megállapította, hogy a kérdésben már benne van a válasz, amely helyes. Így érvelt:

„Ha valaki éppen nem szimpatikus a brüsszeli bürokratáknak, akkor ezek a vádak újra el fognak hangzani, függetlenül attól, hogy ezeknek az országoknak, és ebbe beleértem Magyarországot is, a sajtója lényegesen sokszínűbb, mint mondjuk a német sajtó. Függetlenül attól, hogy a mi igazságszolgáltatásunk semmivel sem kevésbé független, mint a német igazságszolgáltatás, nálunk mondjuk az elmúlt évtizedben nem fordult elő olyan, hogy egy hivatalban levő köztársasági elnököt alaptalanul vádoljanak meg és ügyészségi vádat emeljenek ellene, tehát hogyha a német igazságszolgáltatásról akarunk beszélni, akkor érdemes lenne ott is egyfajta konklúziónak a levonása.

Ezek egész egyszerűen, hogy ha valaki nem osztja mindenben azt a gondolkodásmódot, amit Brüsszelben kirekesztő módon és kizárólagosan akarnak megjeleníteni, akkor minden tagállammal szemben állandóan megjelenő, minden alapot nélkülöző vádak.”

Gulyás válaszában ezúttal is a Fidesznek az Európai Unióval szemben vívott „szabadságharca” jelenik meg.

Mit gondoljunk Gulyás érveléséről, van-e benne igazság?

Bizonyos értelemben van. Amennyire a német főáramú sajtót és a német közszolgálati médiát ismerem, ott valóban nem kapnak hangot olyan, a német alkotmányban rögzített demokratikus, liberális konszenzussal ellentétes nézetek, mint amilyenek a magyar sajtóban és magyar médiában nap mint nap megjelennek. Ott nem lehet olyan útszéli módon támadni az ellenzéki politikusokat, a kormánnyal szembenálló közszereplőket, ahogy nálunk a közszolgálati médiában, a kormánypárti sajtóban szokásos.

Ott nem kaphatnak hangot a náci időszak gondolkodásmódját felelevenítő álláspontok, amelyek a magyar kormánymédiában és a jobboldali sajtóban igen.

Ebben áll a magyar sajtó és média Gulyás által hivatkozott „sokszínűsége”: abba belefér az uszítás, belefér a rasszizmus.

Ami a német igazságszolgáltatás függetlenségét illeti, nem értem, mi a baja Gulyásnak azzal, hogy ha kiderül, hogy a hivatalban levő szövetségi elnök – Christian Wulffról van szó, akit 2010-ben választottak szövetségi elnökké, de két évvel később kiderült, hogy még tartományi miniszterelnökként ajándékokat – a piacinál alacsonyabb kamatozású ingatlanvásárlási hitelt illetve ismerőse nyaralójában töltött üdülést – fogadott el tehetős magánszemélyektől, ami miniszterelnöki tisztségével nem fért össze.

Értem, hogy Gulyásnak nem tetszik, ha az ügyészségi vádemelés nyomán a bíróságnak meg kellett vizsgálnia, hogy a történtekkel az erkölcsi összeférhetetlenségen túl megvalósult-e korrupciós bűncselekmény, és a bíróság megállapíthatta, hogy nem valósult meg. Wulff azonban az erkölcsi összeférhetetlenség elismerésével lemondott államfői tisztségéről.

Nyilván az sem tetszik Gulyásnak, ha a német közigazgatási bíróságok a végrehajtó hatalom egyes járványellenes intézkedéseit – kijárási tilalmakat, szállásadási tilalmat – megsemmisítik, mert alapjogok aránytalan jogkorlátozásának találják. Nálunk ma sokan kifogásolják ezeket a korlátozásokat, de senkinek nem jut eszébe, hogy bírósághoz forduljon velük szemben. Nem értem, hogy milyen konklúziót kellene Gulyás szerint ebből levonni. Szerintem ez épp a jogállam erejét mutatja Németországban, és valami egészen mást Magyarországon.

Míg az igazságszolgáltatás függetlenségének ügyében nyilvánvaló Gulyás érvelésének tarthatatlansága, a sajtó „sokszínűségével” kapcsolatban azt mondhatjuk:

Németországban az alkotmányban, az Európai Unióban pedig az alapító szerződésben rögzítették a demokratikus jogállam illetve az emberi jogok, az elemi humanizmus olyan alapelveit, amelyek a vezető politikai erők által általánosan elfogadott közéleti normákká váltak,

s amelyekkel magukra adó közszereplők megszégyenülés kockázata nélkül nem fordulhatnak szembe.

Ezt nevezi Gulyás annak a „gondolkodásmódnak”, amelyet „Brüsszelben kirekesztő módon és kizárólagosan akarnak megjeleníteni”. Magyarországon ez 2010 előtt is kevésbé volt így, a Fidesz Magyarországán viszont egyáltalán nincs így. Gulyás és társai ezt tekintik a maguk „szabadságának”, amelyért „harcolnak”, s amelynek képviselete nem fért már bele az Európai Néppártba.

Gulyásinfó

A szokásos csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely a tegnapi kormányülés döntéseit ismertette. Többek között a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra is kiterjesztik a 10 millió forintos újraindítási gyorskölcsönt valamint elmondta, hogy Magyarország óvatos lesz az év második felében érkező vakcinákkal, mert a jelenleg rendelkezésre álló mennyiséggel minden 18 év feletti magyart másfélszer be lehetne oltani.

Gulyás Gergely elmondta:

• A harmadik hullám számai azt mutatják, hogy a járvány egyértelműen felfutó szakaszban van
• Kínából újabb oltóanyag szállítmány érkezett ma Magyarországra, 450 ezer vakcina.
• 1,1 millió magyar már megkapta az első adag oltást

• 3,1 millióan regisztráltak eddig az utolsó adatok szerint, ez még a magyar lakosság 50%-át sem éri el

• Nyilvánossá teszik kínai és orosz vakcinákra kötött szerződéseket
• Azt tervezik, hogy az év első felében beoltanak mindenkit ezért a második félévben csak szükség esetén rendelnek újabb vakcinát
• Mivel a kormány szerint állítólag a Moderna vakcinából csak az év utolsó negyedévében szállítottak volna, ezért a kormány ezekből nem rendelt

• Az orosz vakcinából a két oltás ára 19,90 dollár, tehát mintegy 17 euró. A kínai vakcina pedig egy oltás ára 31,5 euró, tehát két oltás 63 euróba kerül. Az uniós vakcinák olcsóbbak

• A nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak is jár a 10 milliós újraindítási gyorskölcsön
• az eddig kifizetett bértámogatások összege eléri az 50,618 milliárd forintot
• A szakértők szerint a nyájimmunitást a teljes lakosság beoltásának 70%-a után érhető el, ehhez nagyjából 5 millió embert kellene beoltani
• Nem tudják hogy húsvétra lehet e enyhíteni a szabályokon, erről a jövő heti kormányülésen döntenek figyelembe véve a fertőzöttségi számokat és vírushelyzetet.
• 727 orvos nem írta alá az új szerződést, de állítólag 420 új belépő orvost alkalmaztak, úgyhogy az orvosok összlétszáma mintegy 300-zal fővel csökkent

Teljes lezárás jöhet

Teljes zárlatot rendelhet el a kormány húsvétig a koronavírus-járvány miatt – értesült az Index. A lépéseket várhatóan Gulyás Gergely jelenti be a mai Kormányinfón.

Az Index információi szerint a teljes országot lezárják húsvétig a járvány terjedése miatt. Ez azt jelenti, hogy a következő napokban bezárhatnak az iskolák, óvodák, üzletek. A lap értesülései szerint Magyarországon is életbe léphet a szomszédos szlovákhoz hasonló rendelkezés, miszerint az üzletekben kötelező lesz az FFP2-es kategóriájú maszk viselése, később pedig ezeket minden egyéb zárt területen is kötelező lesz hordani.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK