Kezdőlap Címkék Gulyás Gergely

Címke: Gulyás Gergely

Harminc

A kapitány leszól a gépházba.
– Mennyi?
– Harminc.
– Mi harminc?
– Mi mennyi?

A régi vicc jutott eszembe, ahogy olvasom a Gulyás Gergely válaszát. Tudják, ő az, aki kiélezett versenyben van Kocsissal, melyikük tud nagyobb sületlenséget mondani. A kormánytagokat – pláne a miniszterelnököt – itt nem említeném, mert azt gondolom, jobb az úgy. Van elég bajuk. Ahogy nekem is.

Gulyás a Magyar Református Egyház zánkai ifjúsági táborában az alábbiakat találta mondani:

Örülni kell annak, hogy szakítottak azzal a rendszerváltás utáni gyakorlattal, hogy csak külföldiek gazdagodhattak meg Magyarországon. Ha van baj Mészáros Lőrinccel, akkor az, hogy nem harminc vagy negyven van belőle, mert az lenne a jó, ha minél több nagyon gazdag magyar ember lenne.”

És hát valóban. Ott van például Amerika a maga Elon Musk-jaival, meg Zuckerbergjeivel, hogy a többit ne is soroljam, akik kitaláltak valamit, amelyre felépítettek egy céget, és ha annak szolgáltatásaira vagy gyártmányaira az amerikaiak vevők, akkor az egész világ is vevő, azaz a gazdagodásuk szinte megállíthatatlan. Ez nem csak nekik jó, hanem sok pénzt hoz az Egyesült Államoknak is. Igencsak érthető kívánsága tehát Gulyásnak, hogy nálunk is legyen sok ilyen.

Mészáros be is jelentkezett a posztra, mikor úgy hat éve arra a kérdésre, hogy hogyan nőhetett cégének árbevétele tíz év alatt hússzorosára,

miközben az ezalatt Mark Zuckerberg vezetésével berobbanó Facebook mindössze hatszorosára emelte bevételeit a felcsúti polgármester röviden annyit közölt:

“Okosabb vagyok Zuckerbergnél”.

Ezzel nem az a baj, hogy a Facebook forgalma és haszna lényegesen nagyobb Mészáros cégeinek bevételénél, azaz Mészáros legföljebb relatíve (bevétel aránnyal fölszorozva) okosabb, hanem hogy Zuckerberg egy centnyi állami megrendelést sem kapott soha, a pénzét mind-mind magánemberektől szerezte, ami sokkal komolyabb észbeli képességeket igényel, mintha valaki a haverjától folyamatosan kapna egy csomó közpénzt, hogy a szokásos ár négyszereséért építsen már valamit. Utóbbi esetben lehet akár tökhülye az illető, sikere akkor is biztosított, azaz a Zuckerberggel való IQ vetélkedésnek semmi értelme sincs.

Ezért van a vicc az elején. A harminc, amit Guylás mond, tényleg annyi, de a valósághoz nincs köze (a minden-kérdésre-választ-kidolgozó fideszes agytröszt nagyon érti ezt – a kidolgozás után már csak be kell magoltatni a válaszokat a kijelölt nyilatkozókkal).

A Mészáros ügy tipikus példája annak, ahogy kormányfő intézni szokta a dolgokat. Úgy gondolja, az elintézendő ügybe belenyom egy csomó pénzt (vigyázat, nem sajátját(!), arra nagyon ügyel), ezzel elindítja “A Folyamatot”, hiszen Amerikában is így megy  – mondja, (nem így megy, ott a beleölt pénz nem az államé), utána már csak meg kell várni, amíg a siker beköszönt. Meg van győződve róla, hogy a leendő magyar nagyvállalkozóknál is ez a baj,

nincsenek megrendelések, de ezen, mint láttuk Mészáros esetében, könnyen lehet segíteni, ugyanis minél több a túlárazott állami megrendelés, annál jobban fölfut az a cég.

Mészáros cége fel is futott, és most ott áll, és vár. Várja a további állami megrendeléseket, ugyanis az ilyen kövér és lassú lufik esetében az a gond, hogy ha maguktól nem találnak munkát (és sajnos nem találnak), államilag kell tovább etetni őket, különben összeomlanak. A magyar és nemzetközi versenypiacra Mészárosnak – nyilván a rendelkezésére álló rövid idő miatt – sajnos még nem sikerült betörnie, a gázszerelő úr külföldi terjeszkedése annyi, hogy a saját és a baráti köreinek nevén lévő 18 focicsapat közül 7 a szomszédos országok bajnokságaiban szerepel. A foci sajnos az a vállalkozás, amely kevés nagycsapat kivételével inkább viszi a pénzt, ezért az eszéki labdarúgócsapat új igazolásainak árát végül is a faluvégi Mari néni fizeti. ÁFA-ként a kisboltban. Az a pénz jut a magyar államon, Mészáros cégén és az NK Osijek vállalkozáson átsuhanva ahhoz a csapathoz, ahonnan az új játékos érkezik. Jobb helyre nem is kerülhetne, nemdebár?

A lángelmés, magyar oligarchiafelfuttatási terv szomorú eredménye, hogy a túlárazások és a túlmunka számlák miatt, melyeket az állam, mint megrendelő „nem vesz észre”, illetve simán befogad, jóval drágábban építkezünk, mint egy tényleges versenypiaci közbeszerzés esetén.

Az állam veszteségéhez persze Mészárosnak semmi köze sincs, ő csak az eszköz, aki jobb, ha nem gondolkodik.

Így is választották ki. Az állami veszteség egy részét természetesen megkapja (az nála a nyereség), de attól kezdve csönd legyen! Van is csönd, az áldóját neki! Nagyobb, mint kellene.

A kövérre fújt lufival jelenleg sajnos nagy a gond, ugyanis Paks II. igencsak vontatottan készül, nagy állami beruházásokra a pénzhiány miatt nincs remény, az EU pénzek régóta késnek, ezért szükséges minden alkalmat megragadni, hogy valami építkezés legyen, és miután a nagy víz- és energiaigényű távolkeleti akkumulátorgyárakat más országok nem fogadják szívesen, ők meg itt akarnak termelni az EU-n belül (vám és egyéb problémák kiküszöbölése érdekében), ez pont kapóra jön nekünk. Illetve Mészároséknak meg a regnálóknak, ugyanis a „Nekünk” fejedelmi többes őket jelenti. A magyarokat. A népség többi része csak úgy itt van, esetleg az sem, számolni mindenesetre nem kell velük. A magyarok nagyon remélik, hogy a távolkeletiek nem hozzák ide a saját építő cégeiket, mert akkor Mészároséknak annyi, versenyben egyetlen munkát sem tudnak nyerni majd.

Itt tartunk most.

A Mészáros által produkálandó állami befizetések többletére még várunk, a külföldi vállalkozásokból hazatalicskázandó haszonra is. A Miniszterelnök úr által remélt siker egyelőre nyomokban sem látható.

A várakozás unalmát elűzendő megemlítjük még, hogy Miniszterelnök úr ugyanezt gondolta a fociról is, bele a pénzt, aztán pár év és világbajnokok leszünk! Sajnos az nem jutott eszébe, hogy mikor majdnem világbajnokok lettünk, minden fiú kipróbálta a focit, mert nem volt se tévé, se tablet, se okostelefon, a különangolról meg a Nintendóról nem is beszélve, ráadásul mással nem lehetett kitűnni sem a lányok, sem az ország előtt, így aztán tehetség nem kallódott el egy darab sem, ahogy az fenti tényekből következik. Ma már más a helyzet, csak az megy focizni, aki semmi másra nem való, ez ma már a gyengék lenézett sportja, legfeljebb a tanári pályához hasonlít azzal a különbséggel, hogy tanár még életében annyi pénzt nem látott, amennyit egy jobboldali középpályás hetente kap. Ebből következően a Hofi kérdés illusztrálja legjobban a helyzetet (némileg módosítva):

– Tud focizni?
– Nem.
– És ha megfizetem?
– (Akkor sem. De azért csak fizessen meg!)

Az oligarcha ügyet átgondolva elcsodálkozik az ember, hogy Lázár a trafikokkal, Rogán a letelepedési kötvényekkel és Szijjártó a lélegeztetőgépekkel mennyivel ügyesebbek. Nincs ember, aki róluk kérdezne bármit, mindenki Mészárosról érdeklődik, ők meg lazán elsunnyognak, mondhatni láthatatlanul. Ahogy Tiborczról sem beszél senki jóideje már.

Hiába, no, van, amiben tényleg ügyesek.

Számtanóra

Írt valamit a Facbookon a Varga Mihály, akinek a beosztása névleges pénzügyminiszter. Tényleges pénzügyminiszter, mint minden poszton: Orbán Viktor, a többieket, ahogy Vargát is a bizonyítvány magyarázására alkalmazzák.

Ebben a Varga nevű azt közölte a jónéppel, hogy:

„…az ország leggazdagabb településeként sok más önkormányzathoz hasonlóan Budapestnek is szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie a szegényebb településeknek, összesen 57,8 milliárd forintot. A főpolgármester ezt az összeget nem hajlandó befizetni, ezért fordult keresetével a Fővárosi Törvényszékhez, amely mostani végzésével visszautasította azt – hangsúlyozta a pénzügyminiszter. A bejegyzésben azt írta, a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat 2019-ben 214 milliárd forint megtakarítást örökölt Tarlós István városvezetésétől, de mára csődbe vitte a fővárost. Annak ellenére élték fel a tartalékokat, hogy a főváros adóbevételei minden korábbinál magasabbak, iparűzési adóbevételei idén várhatóan meghaladják a 271 milliárd forintot – fűzte hozzá Varga Mihály.”

Mint az a szövegből látszik, a magyar pénzügyminiszter nem hallott még arról (és ezekhez az ügyekhez Karácsonyéknak semmi köze!), hogy volt egy COVID járvány, amely sok plusz kiadást rótt a fővárosra, volt és van is egy energiakrízis, amelyben a kormány nem segíti a fővárost, holott az energiakrízist (amely krízisbe került energiával működnek a közlekedési járművek, a fővárosi vállalatok és a közszolgáltatások nagy része, például a világítás gyakorlatilag 100 %-ban) részben a kormány okozta, hogy a kormány rendeletileg csökkentette az iparűzési adót, azaz a főváros legfőbb bevételét, hogy jórészt a kormány miatt hatalmas az infláció, hogy a kormány egyre több szolidaritási adót vet ki a fővárosra, hogy a kormány még a számára pimf összegű Lánchíd felújítási hozzájárulást sem fizeti ki, de ezt most hagyjuk. A pénzügyminiszternek rengeteg a dolga (=magyarázkodni valója) nem figyelhet minden apróságra! Na, ugye!

Itt van aztán a bukása óta kampányoló Tarlós permanensen emlegetett 200 milliárdos „tartalék”-a (amely ma már 214 milliárd), de ne törődjünk vele, Karácsonyék ugyanis már bemutatták, hogy a kormány által a fővárosra lőcsölt többletkiadás és a kormány által csökkentett bevétel összegezett kártétele bőven elvitte az egész tartalékot. Ráadásul ez nem is számtan, hanem ténykérdés, miszerint tényleg volt ilyen tartalék, de különböző módszerekkel lenyúlták. Einstand, mondta az egyik Pásztor… illetve a Miniszterelnök, vagyis ezek után bármit számolni teljesen fölösleges.

A vizsgálandó kérdést illetően térjünk most rá a szöveg utolsó mondatára, mely a pénzügyminiszter jövőbe látó képességét bizonyítja, miszerint Budapesten az iparűzési adó befizetett összege az év végére 271 milliárd lesz. „Minden korábbinál nagyobb”, ahogy a Jós megírta nekünk. Ebből is látszik, hogy itten, Budapesten űzik ám az ipart piszkosul, és fizetnek is, mint a katonatiszt. „Ennek ellenére élték fel (Karácsonyék) a tartalékokat” fokozza a Jós a nép szörnyűlködését, hiszen ez már aztán tényleg skandalum.

Számtanilag  kezelve a dolgokat (hiszen mi is illene jobban ennél egy pénzügyminiszterhez) a következő kiindulási adatokat vehetjük figyelembe:

  • Csak a főváros Iparűzési adó (Ipa) bevételeit szerepeltetjük a táblázatban.
  • A Varga által év végére jósolt 271 milliárd HUF Ipa bevételt vesszük 2023. év tényleges, nominális Ipa bevételnek. A többi érték tényadat.
  • A 2023-as évre a sokak által várt 18 % éves átlagos (nem az év végén mért) inflációt tekintjük érvényesnek. A többi érték tényadat.
  • A számítást minden évre úgy végezzük el, hogy az Ipa bevételek a 2019-es, utolsó Tarlós évhez legyenek hozzámérhetők (az önkormányzati választás 2019 októberében volt). 2020-tól már az új városvezetés működik.
  • A számításnál az összehasonlíthatóság érdekében minden évre az adott év nem előző évhez, hanem 2019-hez viszonyított inflációjával számolunk.

A fentiek alapján a táblázat:

       Év Nominális  Ipa bevétel Infláció     év/év Infláció      adott év/2019 Reális Ipa bev.      2019-hez képest Ipa különbség 2019-hez képest
Mrd HUF [%]  [%]  Mrd HUF Mrd HUF
2019 165        
2020 145 3,8 3,8 140 -25
2021 155 4,6 8,6 143 -22
2022 170 15,2 25,1 136 -29
2023 271 18,0 47,6 184 +19
  1. oszlop évek
  2. oszlop névleges iparűzési adó bevétel
  3. oszlop infláció az előző évhez viszonyítva
  4. oszlop infláció 2019-hez viszonyítva
  5. oszlop az iparűzési adó bevétel 2019-es árakon
  6. oszlop az éves különbség a 2019-es 165 milliárd HUF-hoz képest

A 6. oszlopból látható, hogy az inflációt is figyelembe véve (= reális árakon) három éven keresztül kisebb volt a Karácsony irányította városvezetés Ipa bevétele, mint az utolsó Tarlós évben, és még ha el is fogadjuk erre az évre a Varga által becsült Ipa bevétel értéket, a hatalmas infláció miatt az sem lesz sokkal több, mint Tarlós utolsó évében.

Összegezve a Karácsony által irányított négyéves korszakot látható, hogy a mostani városvezetés vesztesége a Tarlós érához képest: -25 – 22 – 29 + 19 = -58 Mrd (azaz MÍNUSZ ötvennyolc milliárd), csak az Ipa bevételt figyelembe véve.

Ezek után Varga szövege ugyan egyértelműen minősíthető, de inkább nem minősíteném. Azt ugyanis mégsem akarom elhinni, hogy egy pénzügyminiszter ennyire analfabéta legyen a számtanhoz. Vagy mégis?

A csődre vonatkozó utalgatás nagyon emlékeztet engem a 2010-es Kósa, Szijjártó duóra, amikor laza csődemlegetéssel úgy tették nemzetközileg lejtőre a forintot, hogy jobban sem kell, rettenetesen orrba verve ezzel sok svájci frank hitelest. Utólag a rögzített árfolyamos egy összegben törlesztéssel a gazdagokat kimentették ugyan, de a többi szerencsétlen adós Kósának és Szijjártónak köszönhető gödörbe kerülését azóta sem győzik Gyurcsányra kenni fideszék.

Varga Mihály pénzügyminiszter mostanában egyébként is gyanús nekem. Gulyás úrnak nemrég sikerült azt mondania, hogy az Erasmus+ program pénzeinek visszatartása „magyarellenes bosszú a Bizottság részéről”. Némi pontosítás szükségeltetik: nem a Bizottság döntött így, hanem az EU tagok pénzügyminisztereinek tanácsa (2022. december 15.), és nem hungarofób alapon, hanem azért, mert a tanács, mint az EU pénz elköltéséért felelős társaság nem látta biztosítottnak az átláthatóságot. Kies hazánkban ugyanis az ilyen dúsgazdag, az állam által bőven kistafírozott, ún. „közhasznú” alapítványokra sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoznak, miáltal a vagyonuk azonnal elveszíti közpénz jellegét.

A fentiek alapján Gulyás úr tudatlan/hazudott (nem kívánt törlendő), csak azt nem értem, hol volt Varga Mihály, mikor a pénzügyminiszterek tanácskoztak? Mert ha ott volt, utána szólhatott volna Gulyásnak.

De nem szólt. Ez van. Pénzügyminiszteri szinten is.

SZEREPELTEM A “KORMÁNYINFÓN”

Nagy megtiszteltetésben részesültem: csütörtökön megjelenhettem a kormány szokásos sajtótájékoztatóján. Nem személyesen jelentem meg ott, csak egy gondolatom révén, ugyanis a „köztelevízió” tudósítója Gulyás Gergely miniszternek feltett „kérdésében” felidézte azt a bizonyos gondolatomat.

Íme a köztévé kérdése és Gulyás miniszter válasza (az előző kérdéssel és válasszal együtt).

„Szó volt itt a migrációról. Az elmúlt héten folyamatosak voltak az összecsapások és a lázadások Franciaországban Erről mit gondol, a kialakult helyzetről?”

„Először is azt reméljük, és azt kívánjuk a francia kormánynak, hogy mielőbb váljon teljes egészében az események urává, és a köznyugalom és a közrend álljon helyre Franciaországban. Nyilván ebből sokkal messzemenőbb következtetéseket is le lehetne vonni, miért alakultak ki Franciaországban és különösen Párizsban és Párizs elővárosaiban azok a rendkívüli társadalmi feszültségek, amelyek egy kétségkívül jogszerűségében vitatható és emberi életet követelő rendőri intézkedés miatt több napos erőszakos zavargásokban   nyilvánulnak meg. Erre úgy gondolom, hogy nem a magyar kormány feladata ezeknek a folyamatoknak az elemzése, illetve csak olyan mértékben a feladatunk, amely megóv bennünket attól, hogy a magyar társadalom és Magyarország hasonló helyzetbe kerüljön. Minden olyan, amit a migrációról mondunk és teszünk, mindaz, amit a migráció elkerülésében teszünk, az éppen azért van, hogy a hasonló társadalmi feszültségektől óvjuk meg Magyarországot.”

„A DK szerint viszont Magyarországnak el kellene fogadnia az Unió migrációval kapcsolatos terveit. Bauer Tamás nyilatkozott néhány nappal ezelőtt a Klubrádiónak arról, hogy Magyarországnak be kellene fogadnia bevándorlókat, ez jó lenne Magyarországnak, csakúgy, mint Németországnak és más nyugat-európai országoknak. Erről mit gondol?”

„Ez a baloldal és a baloldal legnagyobb pártjának a véleménye. Ők kerítést akarnak bontani, és a migrációt támogatják. Szerintem a magyar választópolgároknak el kell dönteni, hogy ha akarnak tömeges migrációt Magyarországon, akkor a magyar baloldal megfelelő ennek a tervnek a végrehajtására. Ha nem, akkor viszont tartsák távol magukat és az országot is a baloldaltól.”

Biztosan a „köztévé” munkatársa is, és Gulyás miniszter is tudja, hogy idestova kilenc éve nem viselek tisztséget a DK-ban, és amit nyilvánosan mondok, az mindig a személyes véleményem, és nem a DK álláspontja.

Valamikor régen a kettő egybeesett, de ma már ez sokszor nincs így. Értem persze, hogy örömmel támadják a DK álláspontjaként a Klubrádióban elmondott gondolatomat, miszerint Európa más országaihoz hasonlóan Magyarországnak is nagy szüksége lenne olyan bevándorlókra – évente néhány tízezerre –, akik készek betölteni olyan munkahelyeket, amelyekre a magyarok közül nincs elegendő jelentkező. Hozzátettem: ahogy Nyugat-Európa egészségügye és idősgondozó rendszere egy napig nem tudna működni a Kelet-Európából és Európán kívülről érkező vendégmunkások, bevándorlók nélkül, úgy Magyarországon is leginkább ezekben az ágazatokban lenne rájuk szükség, ahogy az idősgondozásban ma is erdélyi és kárpátaljai ápolónők segítik ki azokat a tehetősebb családokat, amelyeknek nincs más módjuk a rászoruló idős családtag gondozására. Ezt Orbán Viktor és Kövér László is tudta 2015 előtt: még az első Orbán-kormány idején készíttettek tanulmányt a bevándorlás lehetőségeiről. Csakhogy 2015-ben jó érzékkel és a minimális erkölcsiség híján rájöttek arra, hogy milyen politikai tőkét lehet kovácsolni a migráció hangos elutasításából.

Most, az „újraiparosításhoz” szükséges munkaerő hiányában ismét felfedezték, hogy Magyarországnak szüksége van vendégmunkásokra, még törvényt is hoztak a vendégmunkások szervezett behozataláról, csak éppen kizárva azt, hogy tartósan itt maradjanak, és bevándorlókká váljanak, és követhesse őket a családjuk. Családbarát felfogásuk ugyanis csak a magyarokra terjed ki, a vendégmunkásokat arra ítélik, hogy két-három éven át szeretteiktől elszakítva dolgozzanak nálunk, hozzájárulva a magyar GDP növekedéséhez. A migránsellenesség politikai hozadékáról semmiképpen nem akarnak lemondani..

Lánchíd

Budapest első állandó hídja. Az akkori lakosságszámból adódó forgalomra méretezték, és az akkori város közepére tették, ahogy ma is csinálná a tervező, azaz ha nem lenne még híd a Dunán.

A mostani várost és lakosságát figyelembe véve elsőnek természetesen az Erzsébet híd épülne meg. Fő forgalmi folyosó, kétszer három sáv, megfelelően nagy kapacitású csatlakozó utak, melyek a forgalmat minden irányban képesek elvezetni.

A Lánchíd persze nem ilyen. Messze nem, sőt nagyon messze nem. A Lánchíd kicsi. Pont olyan, mint a reformkori Pest-Budához illő alkotás, ahol az átkelésért ma már nem kell külön fizetni, de azért beszedik tőlünk azt a pénzt. Tán még többet is.

A ma már roppant szűkös átkelő az egyik irányban a zilált forgalmú pesti belvárosból érkező autóhadat kényszeríti egy sávba sorolni, amely kényszerítés az ellenkező irányban az Alagút Attila úti bejáratánál ismétlődik meg. A helyzet közlekedési szempontból igencsak kellemetlen mivoltát a Clark Ádám téri körforgalom tovább fokozza, mivel a keresztirányú forgalom is erős. Ezek együttes eredménye a dugók megjelenése a hídon és környékén, melyekkel a város lakossága régóta próbál együtt élni. A dugóban az a rossz, hogy mindenkinek káros. Az autósoknak is, meg az ottlakóknak is.

Így ment ez sok hosszú éven át…

…aztán az idő vasfoga a Lánchídba is belemélyedt, a felújításnak nemrég eljött az ideje, neki is álltak, be is fejezték, és minden rendben lenne… mégis itt a baj. A városvezetés úgy véli, az autókat le kell róla tiltani, mire a kormány azonnal lépett, hogy ő akkor nem adja oda a felújításhoz beígért hat milliárdot, mert „nem állt helyre az eredeti állapot”.

A helyzetet nem ismerőknek el kell árulnunk, hogy ez csak egy ócska trükk, amely egyrészt a budapesti autósoknak szól, hogy íme, a derék kormány mennyire védi az ő érdekeiket, lesznek szívesek legközelebb nem a gonosz, biciklis Karácsonyra, hanem a Passattal furikázó, jólelkű Tarlósra, na, esetleg Szentkirályira szavazni, másrészt azt célozza, hogy Budapest amúgy is kevés pénze még kevesebb legyen. A kormánynak a hat milliárd, lévén a költségvetéshez képest gyakorlatilag nulla, nem számít, tökmindegy neki, hogy átutalja-e, vagy nem (egy jó kis közbeszerzés vesztesége félkézzel is a triplája ennek), de mindenképpen tönkre akarja tenni az ellenzéki városvezetést, amelynek jelenleg, nagyrészt a kormány jóvoltából anyagilag beszorult a lába.

A tönkretétel az egyetlen dolog, amihez a FIDESZ ért, de ahhoz aztán nagyon.

A kérdés tehát, amelyről a vita szól: a felújítás után engedjék-e az autókat a Lánchídon közlekedni?

A racionális vizsgálathoz kiindulási tény, hogy a híd felújítása során másfél évig nem volt rajta autóforgalom. A FIDESZ Karácsony elleni, leginkább nemtelen eszközökkel folytatott hadjáratában mind a városi dugók, mind a felújítás igencsak sokszor szerepelt, ám a kettőt mégsem kapcsolta össze senki (ha lett volna rá indok, a NER huszárok biztos megteszik), ezért egyértelműen mondható, hogy a híd a két városrész közötti forgalomban csekély szerepet játszik, mert kicsi az áteresztő képessége (a csak 2*1 sáv meg a lassú haladás, azaz a dugó miatt), azaz ha le is zárják, más hidakkal könnyen, azok forgalmának észrevehető növekedése nélkül lehet helyettesíteni.

Ebből következően az autóknak a Lánchídról való kitiltása a budapesti átkelő forgalmat csak kismértékben zavarja. Előnyei közé tartozik ugyanakkor, hogy csökkentheti a belvárosi zsúfoltságot, lényegesen megkönnyíti Clark Ádám téri keresztirányú áthaladást (Fő utca – Lánchíd utca, mindkét irányban, mégpedig mind az autókat, mind a gyalogosokat illetően), és gyorsítja a busz- meg taxiközlekedést, miközben a város legközépsőbb részének zaj, por és szennyezőanyag terhelése lényegesen kisebb lesz. Jó pár embernek ugyan kerülőúton kell autóznia, de mivel arrafelé kisebb a dugó, és így folyamatosabb a forgalom, ezeknek az autósoknak nem lesz sokkal több a benzinkiadása, mintha mind egy szálig a Lánchídon araszolgattak volna át. A kétfajta átkelés kábé ugyanannyi időbe kerül, viszont a dugóban való tötymörgés miatt a sofőrök tüdő- és idegi terhelése a kerülő utakon vezetve kisebb, mint a Lánchídon.

Idáig tartott az észszerűség. Következzenek az egyebek.

A „logikusnak láttatott irracionalitás” bemutatását illetően Tarlós úr jeleskedett, aki bukása óta folyamatosan kampányol, és jelenleg azzal érvel az autók kitiltása ellen, hogy ha fel kell újítani a Petőfi meg az Árpád hidat (mindkettő várható), akkor ezek a felújítások a Lánchíd áteresztő kapacitása nélkül „közlekedési káoszhoz vezetnek majd”. A lakonikus kijelentéssel az a baj, hogy a várostérképet ismerőknek (Tarlós ezek szerint nem ilyen) nehéz elhinni, vannak olyan őrültek, akik a Petőfi híd lezárásakor nem az Erzsébet hídon, illetve az Árpád híd lezárásakor nem a Margit hídon (esetleg a Megyeri hídon), hanem a felújítandóktól jó messze található, szűk útvonalakon megközelíthető, és csak 2×1 sávos Lánchídon akarnak majd közlekedni. Természetesen mind a Petőfi, mind az Árpád híd lezárása esetén a dugók kialakulása nagy valószínűséggel várható, de egyáltalán nem a Lánchíd autómentessége miatt.

Hogy Tarlósnak még csak szemernyi igazsága se legyen, az is megoldható,

mert a városvezetésnek bármikor rendelkezésére áll a lehetőség: a felújított Lánchíd ideiglenes, a Petőfi és Árpád hidak felújításának időtartamára való megnyitása az autók előtt.

Ennek alkalmazásával a Tarlós által felvázolt, ám a megfontolások alapján eleve kicsinek várt negatív hatás akár nullára is csökkenthető.

További érdekesség, hogy Tarlós a Karácsony féle „Lakógyűlés” ötletéről azt mondta: „Ennek (a döntésnek) a felelősségét laikusokra – köztük kiskorú gyerekekre – hárítani nevetséges. Ez nem demokrácia, hanem dilettantizmus, amit ajándékként tálalnak a gyanútlan szavazóknak.”, mely kijelentés annak fényében, hogy ő szakemberként mond értelmetlen dolgokat, eléggé mulatságos.

A racionalitás megingott egy pillanatra. A még erősebb lengés érdekében a FIDESZ kijátszotta az aduászt, ugyanis Gulyás Gergely a kormányinfón zöld megoldásnak nevezte az autós Lánchidat, és személyes példával állt elő: a kormányinfóról csak az Erzsébet hídon át lehet felautózni a Karmelita kolostorba, pedig a Lánchíd közelebb lenne. „Nekem senki ne mondja józan ésszel, hogy a zöldpolitika jegyében ez az álláspont tartható.”

Abszolút igaz. Neki ne mondja senki! Pláne józan ésszel. Úgysem értené.

Kezdjük talán azzal, hogy a nagymenők, mint például Gulyás szirénázni is képes, szolgálati kocsija akkor is átmehet a hídon, ha a mezei, avagy közönséges autósoknak tilos, azaz a miniszter úr akkor járna jobban, ha a többi autós Karácsony elképzelése szerint másutt közlekedne, és így ő a Lánchídon át senki által nem akadályozva, gyorsan és időben érne fel a Karmelitában tartott közös imára, amelyről a késést állítólag rossz néven veszik. A személyes példa ezért sajnos hülyeség.

Ha Gulyásnak nem ilyen kocsija lenne, akkor is rögzíthetjük azt, hogy nincsenek olyan sokan, akik 1./ a kormányinfóról mennek 2./ autóval 3./ a Várba, azaz egyetlen eset alapján a teljesen eltérő igényű embertömegekre vonatkozó, általános kijelentéseket tenni ellenjavallt (rossz fényt vet a kijelentő józan eszére, na!). Természetesen, ha rendelkezésre áll egy konkrét, részletes vizsgálat, amely az összes Lánchídon autózó ember indulási pontját, végcélját, egyéb útvonali lehetőségeit és ennek alapján a benzinfogyasztás és a szennyezőanyag mennyiség módosulását a zöldpolitika jegyében dolgozza fel, az rögtön más, csak a vizsgálat eredményét Gulyás úr elfelejtette ismertetni, hogy a kijelentését alátámassza valami.

Marad tehát a józan ész hiánya.

Mint az ismert, Karácsony buszjegyet küldött Gulyásnak, ami rossz ötlet volt, ugyanis egy miniszter a buszon nehezen védhető, még tán egy nagy pofont is kapna valakitől, mielőtt a sötét öltönyös, vagy díszhuszár egyenruhás testőrök közbeléphetnének. Ahogy viszont erre a miniszter úr reagált (Főpolgármester úr nem ismeri a vezetés élményét és vélhetően ebből erednek azok a döntései, amelyektől budapesti autósok százezrei szenvednek) az nem egy rossz ötlet, hanem kövér ostobaság. Karácsony éppen hogy több vezetési élményben részesítené az autósokat, akik hosszabb, és kellemesebben autózható úton tovább élvezhetnék a vezetést, ha előttük lezárnák a Lánchidat.

A „százezrek szenvedésének” legördülő könnycseppes ecsetelése tehát azt mutatja, Gulyás úr inkább érzelmes lélek, mintsem logikus agy. Egyetlen mentsége, hogy az egész kormány így van összeválogatva.

Nem engedném őket érettségire.

RUTINHAZUDOZÁS

Megint azt mondja Gulyás Gergely miniszter, hogy a az EU-tagországok belügyminiszterei által elfogadott menekültügyi kompromisszum újabb „meghívó”, hogy mindenki bejöhessen Európába. Nem így van.

A belügyminiszterek elfogadták azt a régi orbáni követelést, hogy a menedékkérőket az EU külső határain megállítsák, és ott vizsgálják meg, hogy az érintettnek van-e egyáltalán esélye arra, hogy védelmet kapjon az Unióban. Akinek nincs, azt már onnan vissza tervezik küldeni vagy a származási országba, vagy olyan biztonságos harmadik országba, amelyet utazása során érintett.

A cél kifejezetten az, hogy elvegyék a kedvét a nem üldözés elől, hanem gazdasági okokból útra keltek kedvét az életveszélyes földközi-tengeri hajóúttól. Mellesleg Angela Merkel kancellár 2015-ös határnyitása sem „mindenkinek”, hanem csak a szíriai menekülteknek szólt. A belügyminiszterek által elfogadott megoldás szándéka tehát tisztességes, Gulyás hazudozása pedig tisztességtelen.

Más kérdés, hogy mennyire lesz sikeres a kompromisszumos megoldás. Ez valójában attól függ, hogy mennyire sikerül az Uniónak a szóba jöhető származási országokkal és harmadik országokkal együttműködni. Eddig a visszaküldést az is akadályozta, hogy a más a tagországokban hosszabb időt eltöltött, de elutasított menedékkérők munkát találtak, gyerekeik iskolába jártak, és környezetük is a maradásukat támogatja. Az a szándék, hogy a gyorsított menekültügyi eljárást már a külső határon lefolytattak, ebben a tekintetben változtatna a helyzeten. Ha Gulyás és a többi kormányzati politikus igazat akarna mondani, akkor ezt elismerné. Ez a nyilatkozatokban szóba sem kerül, vagyis eszükbe sem jut igazat mondani.

Kamuzik a kormány az uniós agrárpályázatokról

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bajusz alatti félmosollyal a legutóbbi Kormányinfón cinikusan azt mondta, hogy bár az én szavahihetőségemre „márványpalotát építene”, de azért kételkedik abban, hogy léteznek-e olyan magyar gazdák, akik tőlem kérnek segítséget az uniós agrárpályázatok elmaradása miatt.

Hát, kedves fideszesek, néha ideje lenne kibújni a Karmelitát körülvevő kordonok mögül. Tudniillik múlt heti sajtótájékoztatómon a nyírségi Esély Körök – és a velük kapcsolatban lévő helyi gazdák – megkeresése alapján arra hívtam fel a figyelmet: bár zavartalanul rendelkezésre állnak az agrárfejlesztési pénzek, a kormány mégis sunnyog a pályázati kiírásokkal. Ennek oka feltehetően az, hogy a nyomasztó költségvetési hiány miatt nem akarnak egyelőre súlyos önrész-kifizetésekbe bocsátkozni.

A Kormányinfón elhangzott miniszteri kijelentés szerint ez nem igaz, hiszen minden rendben van, nincs itt semmi látnivaló. Meg kell állapítanom, hogy Gulyás miniszter úr stand-up komikusnak még mindig egészen kiváló, sajnálom is, hogy azokat a blőd hazugságokat neki kell rendszeresen elmondania, amit a NER propaganda-gyárában összetákolnak. Sokkal többre hivatott ennél. Gulyás miniszter úr azonban hiába próbált “vicceskedni”, kanyargós szavaival ugyanis egyetlen korábbi állításomat sem cáfolta meg – hiszen nem is tudja -, ami tulajdonképpen felér egy beismeréssel is.

A kancelláriaminiszter a Kormányinfón megerősítette, hogy az agrárforrások akadálytalanul érkeznek Magyarországra, azokat valóban nem érinti a kohéziós források kapcsán fennálló jogállamisági vita.

(Legalább ennyivel beljebb vagyunk, korábban ebben sem voltak ennyire tényszerűek és egyenesek kormányzati oldalon)

Gulyás hangsúlyozta, hogy a Fidesz-kormány „a nemzeti kiegészítés lehető legmagasabb szintjét határozta meg ebben a hét évben”, ezek a források a költségvetésben biztosítottak és ezt évről-évre ki is fizetik; ez összegszerűségben 600-700 milliárdos állami költségvetési hozzájárulást jelent, pontosabban jelentene évente. Gulyás úr azonban szükségtelenül terel:

senki nem vonta kétségbe, hogy a kormány vállalást tett az állami önrész kifizetésére és nagyon szép dolog, hogy a lehető legmagasabb szintet határozták meg ezzel kapcsolatban, a probléma kérem szépen ott van, hogy mindez egyelőre leginkább csak papíron létezik.

A területalapú támogatások természetesen érkeznek és el is jutnak az érintettekhez, viszont a tavaly november elején jóváhagyásra került stratégiai terv alapján elindítható pályázatok továbbra sincsenek kiírva, az elvétve található – még nyílt – agrárpályázatok mindegyike még az előző költségvetési ciklusra vonatkozik.

Teszem hozzá: van olyan gazda is (tényleg van, kedves Gergely), aki arról panaszkodott nekem, hogy még egy tavaly júniusban beadott, előző ciklusos pályázatát sem bírálta el a magyar állam, így pedig vészesen kezd kifutni a határidőből. A legszebb, hogy Gulyás miniszter úr kamu terelése ide vagy oda, de legutóbb épp a kormány egyik illetékese ismerte el egy kecskeméti konferencián, hogy idén már nem biztos, hogy lesznek új fejlesztési pályázatok. Paff.

A Fidesz tizenhárom éve kormányoz teljhatalmú felhatalmazással, ráadásul jóideje érdemi kontroll nélküli vészhelyzeti-rendeleti módszerekkel. Bármit megtehetnek.

Még az sem lenne luxus a számukra, hogy egyszer őszinték legyenek és ne az előre kitalált buta hazugságokat mantrázzák.

Lehet persze továbbra is brüsszelezni, dollározni, nemváltoztató óvodásokkal vagy piréz békaemberekkel ijesztgetni, de ez a kamu-világ egyszer kiürül. Előbb vagy utóbb, de végleg kiürül és rároskad az építészeire. Mert egy nagybevásárlás nem holmi messzi bürokraták miatt tesz anyagi rokkanttá magyar családokat, ahogyan a nyírségi gazdáknak sem elég kormányzati hitvallásról hadoválni, amikor hiába nyitják meg az uniós pályázatokat tartalmazó állami portált.

Lehet etetni a tömegeket, de hazugságokkal nem laknak jól az emberek.

BÉKEPÁRTI? PUTYIN-PÁRTI

Gulyás Gergely az e heti kormány-sajtótájékoztatón kimondta az igazat az Orbán-kormányról. Azt állította: kétféle álláspont van a háborúval kapcsolatban. Az egyik, hogy azonnali tűzszünet és tárgyalás kell, a másik, hogy „a háború addig tartson, ameddig pontosan azok a határok lesznek, amik a háború előtt voltak”.

Szerinte, „aki utóbbi mellett áll ki, az abban érdekelt, hogy a háború még évekig tartson”. Azt hiszem, ilyen nyíltan még nem mondta ki fideszes politikus, hogy amellett van, hogy Ukrajna engedjen át területeket az Orosz Föderációnak, vagyis jutalmazzák meg az agresszort.

A nyugati világ többi országa éppen azért nem híve a tűzszünetnek, azért támogatja Ukrajnát területi integritásának helyreállításában, azért látja el Ukrajnát korszerű fegyverekkel, mert nem akar elfogadni egy olyan precedenst, amely hatályon kívül helyezné az európai biztonságnak az 1975-ös helsinki értekezleten, majd 1990 után újra megerősített, az ENSZ alapokmányára támaszkodó alapelvét, amely elutasítja az államhatárok megkérdőjelezését.

A Szovjetunió felbomlásakor az Orosz Föderáció elismerte a többi volt szovjet köztársaságnak független államként kialakult határait, de mindjárt megsértette Moldova határait Transznyisztria orosz csapatokkal történő leválasztásával, folytatta – már Putyin elnöksége idején – Abházia és Dél-Oszétia leválasztásával Grúziáról, majd a Krím annektálásával és a Donyec-medencei két „népköztársaság” létrehozásával és Ukrajna tavalyi megtámadásával véglegessé tette a szakítást a nemzetközi biztonság alapvető normáival.

A putyini orosz államnak ezt az eljárását honorálná az Orbán-kormány, amikor arra beszélné rá a nemzetközi közösséget, hogy eddigi álláspontjával szemben mondjon le Ukrajna területi integritásáról.

Legutóbb az azonnali kérdések órájában az MSZP képviselője panaszosan azt kérdezte Orbán Viktortól, hogy ugyan miért nevezi őket háborúpártinak, miközben ők a Fidesz „békepárti” határozati javaslatával szemben azt a szöveget nyújtották be az Országgyűlésnek, amit az ENSZ közgyűlésén is elfogadott a tagállamok nagy többsége.

Igazi példája annak, amit én korábbi írásomban „mentegetőző ellenzékiségnek” neveztem. Orbánéknak az ellenzéket és a nyugati világot (amelyhez immár az EU és a NATO új országait is sorolhatjuk Észtországtól Albániáig) háborúpártinak nevező retorikájával szemben nem védekezni kell, hanem támadni.

Rá kell mutatni, hogy valójában Orbánéknak az Ukrajna putyini megtámadását honoráló álláspontja háborúpárti, és az híve a békének, aki kitart az európai béke és biztonság alapvető normája, a határok erőszakos módosításának elutasítása mellett.

Kár, hogy ezt a tavalyi választási kampányban sem és azóta sem mondta ki a demokratikus oldal.

Putyint nem tartóztatnák le Magyarországon

A sajtó kérdésére válaszolva azt közölte Gulyás Gergely kancellária miniszter, hogy Putyint a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa ellenére nem tartóztatnák le ha Magyarországra jönne.

A Nemzetközi Büntetőbíróság nemrég elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen amiatt, hogy ukrán gyerekeket nagy számban szállítanak Oroszországba a háború kitörése óta. Oroszországban janicsárokat képeznek belőlük – állítják Kijevben. A bíróság illetékességét nem ismeri el sem Oroszország sem pedig az Egyesült Államok. Az Európai Unió elismeri, de a tagállamokon múlik, hogy mennyire veszik ezt figyelembe. A magyar alkotmánnyal ez ellentétes, tehát nem ismerjük el – hangsúlyozta Gulyás Gergely. Az egésznek csak szimbolikus jelentősége van hiszen nem valószínű, hogy a közeljövőben Putyin Magyarországra vagy bármelyik más uniós tagállamba kívánna utazni.

Korábban Szudán egykori elnökét sújtotta hasonló módon a Nemzetközi Büntetőbíróság, és ezzel jelentősen megnehezítette diplomáciai aktivitását.

Szijjártó kontra Pressman

A magyar diplomácia vezetője Bosznia-Hercegovina szerb részében bírálta az Egyesült Államokat, mert a washingtoni külügy legfrissebb jelentése borús képet fest a jogállami normák érvényesüléséről Magyarországon. Szijjártó Péter ebben beavatkozást vél felfedezni  a belügyekbe különösen azért, mert az USA intézményesített korrupciót lát Magyarországon. A Blinken jelentés szerint Magyarországon nem küzdenek hatékonyan a korrupció ellen bár van egy-két vizsgálat , de az mindig megáll, ha valamelyik magasrangú politikai vezetőhöz kellene eljutnia. Ez lehet akár célzás is a Völner-Schadl ügyre, amely mint cseppben a tenger tükrözi a Nemzeti Együttműködés Rendszerének általános korrupcióját. Emlékezetes, hogy a Transparency International szerint Magyarország az Európai Unió legkorruptabb tagállama, még Bulgária és Románia is jobban áll nála.

Alig pillantotta meg Szijjártó Péter felháborodást mímelő nyilatkozatát máris reagált David Pressman amerikai nagykövet. Arra hívta fel Szijjártó Péter külügyminiszter figyelmét, hogy Putyin is mindig arról beszélt, hogy beavatkoznak Oroszország belügyeibe amikor külföldről bírálják az ottani korrupciót és az emberi jogok megsértését.

Legutóbb Pressman nagykövet arra figyelmeztette a magyar diplomáciát, hogy az USA-t aggasztja: Törökországgal együtt Magyarország akadályozza Svédország NATO csatlakozását. A magyar diplomácia korábban Finnország csatlakozását is akadályozta, de ezt már támogatja, mert a finnek megegyeztek Törökországgal. Orbán Viktor nemrég Törökországban járt, ahol egyeztetett Erdogan elnökkel. Erdogan azért kekeckedik a
NATO-val, mert májusban választások lesznek, és a magas infláció miatt nem áll jól a szénája. A szultán, ahogy hívei elnevezték, nagyhatalmi álmokkal kívánja ellensúlyozni a gazdasági realitásokat: hosszú emelkedés után már csökken Törökország lakosságnak életszínvonala.

Orbán Viktor hasonló helyzetben van azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy nemrég nagy fölénnyel nyerte a választásokat úgyhogy ebből a szempontból nyugodtan alhat. A magyar miniszterelnök ugyanakkor olyan puccstól tart, melyet az USA szervezne ellene. Ezért viccelődött azon országértékelő beszédében, hogy a következő amerikai nagykövetet Puccininek hívják majd.

Az Orbán-Hernádi duó és a benzinár

Ha valamit, hát a terelést, a tények elferdítését, a dezinformációt, a hibák felelősségének áthárítását profi módon és hatékonyan alkalmazza az Orbán kormány. Ennek iskolai példáját mutatta be a benzin árplafonjának eltörlésére alkalmazott színjátékkal. Íme az előadás.

A kipróbált páros úgy adta elő a produkciót, hogy a benzinhajszába belefáradt polgárok kénytelenek legyenek üdvözölni az új helyzetet: igaz, hogy a benzin lényegesen drágább lett, de legalább lehet kapni.

Orbán büszke arra, hogy jól időzít. Most is ez történhetett:

az uniós olaj szankciókra hivatkozva megszüntették az ársapkát a benzinre, noha a kettő között nem volt direkt összefüggés.

Boros Imre veterán közgazdász, a hatalom elszánt híve, egyenesen szabotázzsal vádolta meg a MOL-t, amely szerinte az Európai Unióval összejátszva részvényesei érdekében áremelést akart elérni a piacon az ársapka megszüntetésével.

Csakhogy Orbán Viktor és Hernádi Zsolt már régóta egyezteti elképzeléseit hiszen a MOL főnöke a nemzeti együttműködés rendszerének az egyik legfőbb haszonélvezője. Orbán Viktor az Európai Unióban kiharcolta, hogy az olcsó orosz olaj továbbra is érkezhessen Magyarországra vezetéken keresztül. Ebből a MOL-nak igen csinos haszna keletkezett, mert az orosz olaj olcsóbb mint a Brent, amely a meghatározó a világpiacon. Holoda Attila és más szakértők már többször is rámutattak arra, hogy a benzinársapka hosszabb távon tarthatatlan.

Még a kormánypárti Mandiner is hozta az ellenzéki Holoda Attila véleményét – nyilván nem véletlenül.

Mi lesz most?

Orbán Viktor, aki Tiranában résztvett az Európai Unió és a Nyugat Balkán államainak csúcsértekezletén hip-hop itthon termett, és aláírta a benzinársapka megszüntetését – mondta Gulyás Gergely kancellária miniszter. Valójában már jóelőre megvolt az aláírás hiszen a Magyar Közlöny azonnal közölte is. Orbán Viktor szerdán kormányülésen mondja el, hogy mit akar csinálni.

Egy dolgot azonban máris bejelentett: a MOL “extraprofitját”, mely a magasabb benzinárból keletkezik, elvonják és a rezsivédelmi alapba helyezik. A pénteki rádiós interjúban még úgy nyilatkozott a miniszterelnök, hogy az új költségvetésben még keresik a pénzeket a rezsivédelmi alapba. Most – legalábbis részben – megtalálták.

Most értékelik a bűvészmutatványt: vajon hogy reagált a lakosság az Orbán-Hernádi duó produkciójára?

Január elsejétől új rezsiár jöhet. Komoly áremelés katasztrofális következményekkel járhat a családok, a vállalkozások és az intézmények számára. Ezt maga a miniszterelnök is elismerte pénteki rádiós interjújában. Ha viszont nem lesz elég pénz a rezsivédelmi alapban, akkor az áremelés elkerülhetetlen.

Nagy kérdés, hogy mit szólna a közvélemény az újabb bűvészmutatványhoz, amely a benzin után, a gáz és a villany árát is felemelné?!

Orbán a tűréshatárt méregeti, és nem szokott rosszul mérni.

5000 euró fölött a földgáz?

0

Dmitrij Medvegyev, egykori orosz miniszterelnök ezt jósolja, aki jelenleg a majd mindenható Védelmi Tanács alelnöke Moszkvában. A Gazprom nemrég 4000 eurót jósolt a fűtési szezonra.

“Ezer köbméter földgáz ára elérte a 3000 eurót, ez emelkedhet 5000 euróra az év végéig“

– figyelmeztette az Európai Uniót Putyin helyettese.

Korábban az Európai Unió az orosz földgáz bojkottját tervezte, de erről több tagállam – köztük Magyarország és Németország – tiltakozása miatt lemondtak. Az Európai Unió cseh elnöksége azt javasolta, hogy a tagállamok energia miniszterei rendkívüli tanácskozáson vitassák meg a fűtési szezon gondjait. A két fő probléma: lesz-e elég földgáz a fűtési szezonban, ha Putyin elzárja a gázcsapot? Ha lesz földgáz, akkor az mennyibe kerül?

És nálunk?

Gulyás Gergely kancellária miniszter a hétvégén a Momentum elnökével, Gelencsér Ferenccel folytatott vitában elmondta, hogy a magyar állam nem képes sokáig elviselni a rezsicsökkentés terheit még akkor sem, ha a többlet fogyasztást augusztus elseje után piaci áron számítják fel.

“Ma a magyar állam 300 ezer forintot tud adni minden háztartásnak a piaci árhoz képest “

– jelentette ki Gulyás Gergely, aki hozzátette:

“reméljük, hogy lejjebb mennek az árak, mert a végtelenségig nem fogjuk ezt bírni!”

Korábban a magyar kormány azzal érvelt az orosz kapcsolat fenntartása mellett, hogy olcsóbban kapjuk a földgázt Moszkvától mint mások, de aztán kiderült, hogy erről szó sincsen. Putyin magyar barátjának, Orbán Viktornak éppen olyan piaci áron számláz mint másoknak. Igaz viszont, hogy 700 millió köbméter pluszt ígért Magyarországnak. Ennek egy részét az Orbán kormány pénzzé teheti, ha lakosság elég elszántan spórol, és a tél nem lesz nagyon hideg.

A magyar családok baja az, hogy az átlag jövedelem olyan kicsi, hogy a felemelt rezsi elviheti annak nagyrészét. Együnk vagy fűtsünk?

– így vetődhet fel a kérdés a téli hónapokban, ha beigazolódik Medvegyev orosz ex miniszterelnök jóslata és az orosz földgáz ára 5000 euró fölé emelkedik a jelenlegi 3000 eurós szintről.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!