Hasznos

Öt év múlva euró lehet Romániában

0

Románia, az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő tagállama 2022-ben csatlakozhat az euróövezethez. A feltételek már most is adottak lennének. Egyébként nem csak náluk.

Teodor Melescanu a Rzeczpospolita lengyel újságnak elmondta, hogy Románia már most teljesíti a tagság összes hivatalos követelményét, „így akár holnap” csatlakozhatna az euróövezethez. A kormány azonban attól tart, hogy ez kedvezőtlen következményekkel járna a legszegényebbek, a nyugdíjasok jövedelmeire.

„Úgy gondolom, hogy öt év múlva, 2022-ben vezetjük be az eurót” –

– idézi interjúját az MTI.

A román gazdaság

A 21,4 milliós lélekszámú Románia gazdasága idén várhatóan 5,5-5,6 százalékkal nő;  az első félévben 5,8 százalékkal bővült a tavalyi esztendő első hat hónapjához képest. Vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 59 százalékára rúgott tavaly, amivel az utolsó előtti helyre került, holtversenyben Horvátországgal. Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján Bulgária és Horvátország mögött a harmadik legrosszabb eredményt érte el az uniós átlag 63 százalékával, csakúgy mint Magyarország – emlékeztet az MTI.

Az Euróövezet

Az euróövezetben jelenleg 19 tagja van, az eddigi utolsó csatlakozó Litvánia volt, amely 2015-től tag.

Szlovákia már korábban csatlakozott, de az egykori térségbeli gazdasági éllovas Magyarország, illetve Csehország máig nem, miként Lengyelország sem. Pedig ha csak a gazdasági mutatókat vesszük a csehek mindenképpen a napirendre tűzhetnék a kérdést (de nem igazán ambicionálják, bár mostanában mintha többet lehetne hallani róla).

S már mi is gondolkodhatnánk benne,

hiszen – ahogy az Európai Bizottság tavaly megállapította –, hazánk az euróövezethez való csatlakozás négy gazdasági feltételéből háromnak már most eleget tesz. De a kérdés – nálunk is – egyértelműen politikai.

 

Moszkva megvédi olaj érdekeltségeit Venezuelában

0

Ezt üzente Putyin szóvivője Washingtonnak, ahol orosz értesülések szerint Nicolas Maduro elnök gyors megbuktatására törekszenek. Trump elnök és emberei nem zártak ki egy katonai megoldást sem. Dmitrij Peskov viszont nyomatékosan közölte: a nemzetközi jog keretei között mindent megtesznek azért, hogy megvédjék az orosz érdekeket Venezuelában!

Venezuela csődben, az oroszok felvásárolták az olajmezőket

A pénzügyi csőd elhárítására Venezuela többször is kölcsönt kért és kapott Moszkvától. Nem ingyen. Legutóbb például decemberben 6 milliárd dolláros szerződés jött létre a Rosznyeft és a PDVSA venezuelai nemzeti olajvállalat között. A pénzt olajszállításokkal törleszti Venezuela. Az oroszoknak erre az olajra nincs nagy szükségük, de vezető pozíciójukat erősíthetik az olaj világpiacán. Ezenkívül az oroszok megszereztek és a jövőben még inkább megszerezhetnek olajmezőket Venezuelában. A visszafizetés garanciáját ugyanis olajmezők jelentik. Minthogy Venezuela lényegében fizetésképtelen, ezért az oroszok biztosra mehetnek. De mi lesz, hogyha Nicolas Maduro elnök megbukik?

Moszkva elszántan támogatja Maduro elnököt, hogy megvédje az orosz érdekeltségeket Venezuelában

Washingtonban azonban épp az orosz kapcsolatokat róják fel a leginkább Nicolas Maduro elnöknek. Az Egyesült Államok az amerikai kontinenst a saját vadász területének tekinti. Az oroszok fellépését Latin Amerika legnagyobb olajtermelő országában olyan anomáliának tekintik, amelyet mielőbb meg kell szüntetni. Ezért is nevezte ki Trump elnök a veterán diplomatát, Elliott Abrams-et venezuelai különmegbízottnak. Az ő feladata az, hogy hatalomra juttassa Nicolas Maduro ellenfelét, Juan Guaidot. Az amerikai-orosz szembenállás tehát újabb területre terjed ki: eddig Szíria és Ukrajna volt a két fő vitapont, most harmadikként ide csatlakozott Venezuela is.

Mennyibe kerül az ukrajnai háború Moszkvának?

Putyin mindenképp igyekszik titkolni, de a Bloomberg felfedezett egy hatalmas összeget Oroszország jövő évi költségvetésében, amely arra mutat, hogy az oroszok elhúzódó háborúra számítanak Ukrajnában.

6500 milliárd rubel – 112 milliárd dollár – úgy szerepel a jövő évi költségvetésben mint meg nem határozott kiadás.

Ez a központi költségvetés egynegyede!

Az egész költségvetés 29 ezer milliárd rubelt tesz ki. Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta – február 24. – Moszkva tudatosan korlátozza az adatszolgáltatást a háborús körülményekre hivatkozva. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter el is ismerte egy tanácskozáson, hogy sok fontos költségvetési tétel homályban maradt. Megerősítette azt is, hogy a jövőben sem kívánják közölni: mennyibe kerül a háború Ukrajnában. Tavaly a költségvetési tételek 14,9%-a volt titkosítva, idén ez felment 19%-ra.

Jövőre a Bloomberg számításai szerint ez már kiteheti a költségvetés egynegyedét is, mert a háború nagyon költséges vállalkozás. A hadikiadások növekedése abból a jövő évi költségvetésből is kitűnik, amelyet nyilvánosságra hoztak. Az ideihez képest 43%-os növekedéssel számolnak Moszkvában.

Elhúzódó háború

Putyin pénteken jelentette be azt, hogy négy ukrán tartományt Oroszországhoz csatolnak. Blinken amerikai külügyminiszter azonnal közölte: “Fel vagyunk készülve erre, és gyors, hatékony új szankciókat alkalmazunk Oroszországgal szemben, hogy megfizettessük velük a bekebelezést.

Soha nem ismerjük el azt, hogy az ukrán tartományok Oroszországhoz tartoznak” –

hangsúlyozta az Egyesült Államok külügyminisztere.

II. Erzsébet és Trump emberei is érintettek az új offshore-leleplezésben

0

Ismét rengeteg dokumentumot szivárogtattak ki arról, hogyan mentik a világ legbefolyásosabb és leggazdagabb emberei titokban adóparadicsomokba a pénzüket. II. Erzsébet brit királynő, illetve a Trump-adminisztráció több tagja is érintett a Paradise Papers névre keresztelt dokumentumok szerint. Csakúgy, mint a Panama-papíroknál, itt is előkerültek magyar szereplők.

Több mint 100 médium érintett a nyomozásban, amely befolyásos üzletemberekről, politikusokról, sportolókról és művészekről rántja le a leplet, akik adóparadicsomokban rejtették el a vagyonukat. A dokumentumok két offshore cégtől származnak, és a német Süddeutsche Zeitung szerezte meg őket, amely az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró újságírószervezettel együtt dolgozta fel az adatokat.

A Paradise Papers néven emlegetett projektből kiderül többek között, hogy:

  • II. Erzsébet magánvagyonából 10 millió fontot fektettek Kajmán-szigeteki alapokba,
  • a Donald Trumpot körülvevő politikusok és tanácsadók kiterjedt offshore-hálózatot működtettek, amelybe még Vlagyimir Putyin orosz elnök köréhez kapcsolható cégtől is érkezett pénz,
  • a Twitterhez és a Facebookhoz orosz állami pénzügyi intézetektől érkeztek dollárszázmilliók,
  • Justin Trudeau kanadai miniszterelnök pénzügyi tanácsadója Kajmán-szigeteki pénzalapot üzemeltetett,
  • multinacionális cégek, köztük a Nike és az Apple agresszív adóelkerülést folytattak,
  • kiterjedt offshore-hálózaton keresztül tették rá a kezüket az orosz milliárdosok angol futballcsapatokra.

A nyomozást egy éven keresztül 380 újságíró végezte, és a BBC beszámolója szerint a következő héten további leleplezések látnak majd napvilágot.

Csakúgy, mint a 2015-ben közzétett Panama-papíroknál, most is volt magyar résztvevője a munkának: a Direkt36 kutatásai szerint a több mint 13 millió kiszivárgott dokumentumban ismét feltűnnek hazai szereplők. Ezúttal politikusok nem érintettek, de előkerültek információk többek között Nagy István svájci nagykövetről, Andy Vajna filmügyi kormánybiztos érdekeltségébe tartozó, tíz éve megszüntetett offshore-cégről, és az iratok tartalmaznak részleteket Soros György offshore-érdekeltségeiről is.
Folytatjuk…

Világ jegybankárai egyesüljetek!

 Az USA-ban Jackson Hole-ban tartja közgyűlését a Federal Reserve Board, melyre több külföldi jegybank vezérét is meghívták. A globális gazdaságban azt figyelik elsősorban, hogy szigorít-e a Federal Reserve Board?

Jerome Powell várhatóan marad az amerikai jegybank élén annak ellenére, hogy őt még Trump nevezte ki.

A Yellen-Powell duó irányíthatja a jövőben is az USA gazdaságát

A Bloomberg értesülései szerint Janet Yellen pénzügyminiszter jelezte Joe Biden elnöknek, hogy támogatja Jerome Powell jegybank elnök mandátumának meghosszabbítását. Ez folyamatosságot ígér a washingtoni gazdaságpolitikában, amely laza pénzpolitikát jelent, hogy így tüntessék el a pandémia nyomait a gazdaságban az USA-ban és nemcsak ott.

Februárban jár csak le Jerome Powell négyéves mandátuma (az elődje épp Janet Yellen volt, a Federal Reserve Board első női vezetője), de a Fehér Házban a tanácsadók már hosszú listát készítettek a jelöltekről. Biden elnöknek különösen az a fontos, hogy a munkaerő piacon hogy alakulnak a dolgok. Ennek alapján ítélik meg elsősorban a jegybank elnököt – írja a Bloomberg.

Az USA gazdasága jól teljesített az első félévben, a munkaerő piacon már sok helyen hiány mutatkozik. Ugyanakkor nagy a bizonytalanság, mert a gyorsan terjedő delta vírus újra visszahozhat bizonyos szabályokat, amelyek lassítják a gazdaságot és növelik a bizalmatlanságot. Ebben a helyzetben a folyamatosság ígérete nagy súllyal eshet latba akkor amikor Biden végül is dönt a Federal Reserve Board vezetőjéről.

Yellen asszony támogatása óriási előnyt jelenthet Jerome Powellnek hiszen ők ketten dolgoztak már együtt a Federal Reserve Boardban.

Powellt Donald Trump állította a jegybank élére, és a republikánusok most is támogatják. A Wall Street befolyásos szereplői is értékelik őt mint kipróbált bankárt.

Most mindenki izgatottan várja a pénzpiacokon Powell beszédét, melyet az éves közgyűlésen mond el. A Federal Reserve Board elnöke már többször is jelezte, hogy a laza pénzpolitika nem tartható fenn a végtelenségig. Ezért most a szakértők jórésze arra számít, hogy Jerome Powell bejelent valamiféle menetrendet, hogy mikor és hogyan kezdi meg a szigorítást.

Infláció és politika

Miért lenne politikailag előnyös Biden elnöknek, ha Powellt megtartaná a FED élén? Mert akkor a galoppozó inflációt a republikánusok nem használhatnák fegyverként a Fehér Ház ellen. Jelenleg ugyanis sok republikánus honatya és néhányan a demokraták közül is azzal vádolják a jegybankot, hogy a laza pénzpolitika következtében  elveszíti az ellenőrzést az infláció fölött. Ilyesmi pedig több mint harminc éve nem történt meg az Egyesült Államokban.

Yellen pénzügyminiszter és Jerome Powell álláspontja jelenleg az, hogy az infláció csak átmeneti jelenség, és nem fenyeget az a veszély, hogy két számjegyűvé válhat.

Hogy szigoríthat a FED?

A kamatláb még sokáig nulla közelében marad – írja belső forrásokra hivatkozva a Bloomberg, de a kötvény vásárlási program csökkenő pályára állhat. A jegybank folyamatosan csökkenhetné a kötvény vásárlásokat. Ezzel nem akadályozná a gazdaság újraindulását viszont korlátozhatná az inflációt.

A fogyasztói árindex júliusban 5,4%-al volt magasabb mint egy évvel korábban. Joe Biden elnököt az a veszély fenyegeti, hogy az infláció negyven év után először újra politikai kérdéssé válhat méghozzá a legrosszabbkor, a 2022-es választások idején. A fogyasztók bizalmi indexe tízéves mélypontra süllyedt az Egyesült Államokban, ahol a kiskereskedelmi forgalom is csökkent miközben a delta vírus veszélye folyamatosan növekszik.

Az európai vasút reneszánsza

„Vasúttal akarjuk összekötni az uniós tagállamok fővárosait az eddiginél is jobban” – nyilatkozta Németország közlekedési minisztere. A repülés környezetkárosító hatása és a Covid-19 járvány egyaránt a vasúti reneszánsz mellett szólna, de…

„A Transz Európai Expressz a múltban  a színvonalas vasúti utazást jelentette Európában” – érvelt Andreas Scheurer német közlekedési miniszter amikor újra ezzel a névvel hirdette meg programját. Amely része a karbon semleges Németország tervnek – amely 2050-re érné el a kívánt célt. A klasszikus Transz Európai Expresszt a légi konkurencia tette tönkre a nyolcvanas években. A szép vasúti kocsik ma már inkább csak a közlekedési múzeumokban találhatók meg. A Transz Európai Expressz a nemzeti vasúti társaságok összefogásán alapult. Most a németek egy új európai vasúti társaság létrehozását tervezik, mely menedzselné az új vasúti programot. A Bundesbahn és az SNCF – a francia nemzeti vasúttársaság – a két keresztapa, de számítanak a hollandokra is, akik részesei voltak a korábbi közös vállalkozásnak. Az osztrákok és a svájciak is szerepelnek a német közlekedési miniszter terveiben.

Milyen európai járatokat terveznek?

A Brüsszel-Zürich vonalon közlekedett az Iris, melyet újra kívánnak indítani. Rheingold volt a neve annak a járatnak, mely Hollandiából startolt és Németországon át egészen az Alpokig szállította az utasokat – rekord sebességgel. Ami a keleti uniós tagállamokat illeti: újra indulhat a Vindobona járat.

Pénzhiány

Ez a legfőbb akadálya az ambiciózus programnak. Az Európai Unió olyan stratégiai járatainak indulása is késést szenved mint a Rail Baltica vagy a Torino-Lyon vonal.

A másik gond az, hogy a vasútvonal hálózat nagy része elavult az Európai Unióban. A TGV kivételnek számít. Míg korábban a Transz Európai Expressz csakugyan expressz járat volt, manapság gyorsaságban a vasút versenyképtelen a legtöbb területen. Nemcsak a hálózat avult el, de a vasúti kocsik többsége is évtizedek óta szolgál. Még inkább rontja a vasút versenyképességét az, hogy az internetes rendelést még nem sikerült egységes rendszerben megoldani. Míg a légijáratokra pillanatok alatt lehet helyet foglalni, a vasútnál ez jóval körülményesebb.

Épp ezért hangsúlyozta a terv ismertetésekor a német közlekedési miniszter: „a leglényegesebb az, hogy legyen egységes digitális helyfoglalási rendszer!”

13 a bűvös szám

A cél az, hogy az utas reggel érkezzen a célállomásra kipihenten és tárgyalásra készen. Ezért a hálókocsi hálózat kialakítása a legfőbb feladat. Ma Párizsból Berlinen át el lehet jutni ennyi idő alatt Varsóba – hangsúlyozta a német közlekedési miniszter. Amszterdamból Rómába ugyanígy Kölnön és Frankfurton keresztül. Ugyanezt tervezik a Berlin-Barcelona járattal, amely Lyonon keresztül kötné össze Németország és Katalónia fővárosát. Az osztrákok Nightjet járata, amely Münchent köti össze Rómával pontosan 13 órát vesz igénybe. „A célunk az, hogy nagy európai éjszakai hálózatot építsünk ki” – nyilatkozta a Politiconak az osztrák vasúti társaság főnöke.

Macron: a Nyugatnak nem kellene Oroszország megalázására törekednie

Franciaország elnöke úgy véli, hogy bár Putyin fatális hibát követett el azzal, hogy megtámadta Ukrajnát, de erre a válasz nem az kellene, hogy legyen: meg kell buktatni Putyint!

A francia elnök ugyanazt hangsúlyozza mint Kissinger ex külügyminiszter, aki Davosban óvta az USA-t attól, hogy a falhoz szorítsa Putyint. Ebben az esetben ugyanis létrejöhet egy szoros orosz-kínai szövetség, melyet az Egyesült Államoknak mindenképp el kellene kerülnie – hangsúlyozta a csaknem százéves Henry Kissinger. Akinek legjelentősebb stratégiai lépése az volt, hogy előkészítette Nixon elnök történelmi paktumát Mao elnökkel 1972-ben. Kissinger – éppúgy mint Macron – azzal érvel, hogy Oroszország része az európai biztonsági rendszernek, ezért az érdekeit figyelembe kellene vennie a nyugati nagyhatalmaknak is.

Ukrán elutasítás

Mind Macron mind pedig Kissinger azon a véleményen van, hogy az ukránoknak el kellene fogadniuk bizonyos területi engedményeket cserébe a háború befejezéséért. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter visszautasította Macron véleményét. Megerősítette: Ukrajna nem mond le területének egyetlen négyzetcentiméteréről sem. Az amerikai demokrata kormányzat – Lengyelországhoz és a balti államokhoz hasonlóan – támogatja az ukrán álláspontot. Legalábbis szavakban. Biden elnök kétértelműen annyit mondott, hogy területi engedményekre sor kerülhet, de csakis akkor, ha maguk az ukránok kezdeményezik ezt. Henry Kissinger a hatalmi mechanizmusok alapos ismeretében arra szólította fel a washingtoni kormányzatot, hogy vegye rá Zelenszkij elnököt a területi engedményekre. Erről egyelőre szó sincs. Az USA hadügyminisztere Kijevből hazatérőben kijelentette: Ukrajna megnyerheti a háborút. Blinken amerikai külügyminiszter pedig azt jósolta, hogy sokáig elhúzódhat a háború Ukrajnában.

Világgazdasági válság lehet a háború elhúzódásának ára

Erre figyelmzetette a világot Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter. Jamie Dimon, a JP Morgan főnöke pedig arról beszélt, hogy hurrikán csaphat le a globális gazdaságra. Ha ugyanis elhúzódik a háború, akkor tovább gyengülhetnek a globális szállítási láncok , melyek régebben megakadályozták a magas inflációt. Most viszont az infláció mindenütt galoppozik, és senki sem tudja: miképp lehetne megállítani? Nouriel Roubini, aki megjósolta a 2008-as nagy pénzügyi válságot, most arról ír, hogy beköszönthet a globális stagfláció korszaka vagyis csak az árak emelkednek míg a világgazdaság stagnál. Ezért sürgeti azt Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter, hogy Ukrajna és Oroszország kössön tűzszünetet egy-két hónapon belül. Ellenkező esetben ugyanis olyan világgazdasági válság alakulhat ki, mely megroppanthatja a nyugati világot is.

690 millió ember éhezik

A Világbank főnöke az ENSZ élelmezési csúcstalálkozóján 690 millió ember éhezéséről beszél. A virtuális csúcson megoldásokat kerestek arra, hogy miképp lehet áttérni a környezetkímélő mezőgazdaságra úgy, hogy ne csökkenjen a világ élelmiszertermelése.

Csaknem 60 millióval növekedett az éhezők száma öt év alatt a világon – hangsúlyozta David Malpass. A Világbank főnöke ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a megtermelt élelmiszer egyharmada kárba vész. Mindeközben a világ kormányai több mint 600 milliárd dollárral támogatják a mezőgazdaságot. A baj csak az, hogy ennek a támogatásnak jelentős része épp az ellenkező hatást váltja ki, mert szennyezi a környezetet vagy az egészséges táplálkozás ellen hat.

A Világbank egyik fő törekvése épp az, hogy biztonságos élelmiszer ellátást nyújtson  a világon mindenütt méghozzá úgy, hogy ezt fenntartható formában tegye meg. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Elsősorban azt, hogy a Világbank befolyásolja az államokat: ne a rizs termesztését támogassák hanem ehelyett a zöldség és gyümölcs szektorra koncentráljanak.

A második cél a mezőgazdaság megújítása, ehhez fokozni kell a kutatást és a fejlesztést az élelmiszeriparban. Ily módon ugyanis a farmerek például olyan vetőmaghoz juthatnak, amely jobban ellenáll a szárazságnak.

A környezetkímélő mezőgazdaság is cél például az öntözés korszerűsítésével. Ha sikerül a fagyasztási technológián javítani, az is nagymértékben javítaná a környezetvédelmet.

A Világbank 6 milliárd dollárt költött ezekre a célokra. A környezetkímélő mezőgazdaságra ma nyolcszor annyit költ a Világbank mint 6 évvel ezelőtt.

Pakisztán, a Fülöp szigetek, Ruanda és Üzbegisztán kiemelt támogatást kapott, és ennek következtében ezekben az országokban magasabb értékű export jött létre, új állások keletkeztek, a kertészet súlya megnőtt az agrár szektorban, és a jövedelmezőség is jóval kedvezőbben alakult – hangsúlyozta David Malpass, a Világbank vezetője az ENSZ élelmezési csúcskonferenciáján.

Davos a partner

Most először nem az államok kezdeményezték ezt az élelmezési világtalálkozót hanem az agrobiznisz – együttműködve a davosi fórummal. Ezt sok nemkormányzati szervezet bírálja. Különösen mivel Agnes Kalibata az ENSZ élelmezési csúcstalálkozó fő szervezője. Ő korábban Ruanda mezőgazdasági minisztere volt, jelenleg viszont a Bill és Melinda Gates alapítvány illetve a Rockefeller alapítvány nevében ténykedik – írja a francia közszolgálati RFI. Agnes Kalibata természetesen cáfolja, hogy a nagy agrárvállalkozások képviselője lenne, de sok nemkormányzati szervezet szerint háttérbe szorítja a kis parasztgazdaságokat pedig a világ legtöbb országában ezek jelentik a többséget.

Az ENSZ élelmezési világkonferenciáján több mint 85 állam vezetői szólaltak fel virtuálisan, hogy elmondják: hogyan lehet csökkenteni az éhezők számát úgy, hogy közben a környezetkímélő mezőgazdaság profitábilis maradjon.

La Nina hatás: Hideg tél és magas energiaárak

Az időjárás nem lesz kegyes az idén a világgazdasághoz, amely amúgy is energia hiánnyal és áremelkedéssel küszködik – írja a Bloomberg portál, mely szerint Kínában és más ázsiai országokban már most is hidegebb van a szokottnál, és télen rekordok dőlhetnek meg.

„A globális felmelegedés a korábbinál gyakrabban okoz rendkívüli időjárási körülményeket”

– hangsúlyozza Zsi Hsziefej professzor, a nankingi egyetem tanára.

„A hideghullámok a korábbinál nagyobb hőmérséklet csökkenést eredményezhetnek, de ugyanígy van a hőhullámokkal  is, akkor jobban nő a hőmérséklet.”

La Nina beköszönt Kínában még ebben a hónapban – közölte az Új Kína hírügynökség a hétvégén.

A La Nina hatás általában 9 hónap és 3 év közötti időszakban mutatkozik, és mennél rövidebb annál intenzívebb. Az El Nino (a gyerek) és a La Nina (gyerek lány) hatást, amely a Csendes Óceán hatalmas víztömegét érinti nem lehet befolyásolni, mert óriási energia mennyiség kellene a víz felmelegítésére. Hatása viszont globális lehet Észak Amerikától Kínáig. Pekingben attól tartanak, hogy a La Nina hatás következtében óriási energia mennyiségre lesz szükség a fűtési szezonban.

Hejlungcsiang, Senhszi és Sanhszi tartományban 4-13 nappal korábban kezdődött meg a fűtési szezon mint tavaly.

Kína a világ legnagyobb energia importőre, amely elvonja a cseppfolyósított földgázt Európától.

Japánban és Dél Koreában  is hidegebb tél várható

A meteorológiai intézet 60%-ra becsüli a valószínűségát a La Nina megérkezésének a távol-keleti szigetországba. Ezt az országot eddig megkímélte az energia válság, mert tavaly nem töltötték fel eléggé a tárolókat, és emiatt gondokkal küzdöttek. Most viszont az elmúlt 5 év legnagyobb cseppfolyósított földgáz tartalékát halmozták fel.

Dél Koreába is előbb érkezett meg a hideg és az első hó mint korábban. A kormány itt is mindent megtesz azért, hogy elhárítsa az energia válságot: átmenetileg csökkentik az adókat és a cseppfolyósított földgáz vámját – közölte a pénzügyminiszter helyettese Dél Koreában.

Indiában is hűvösebb és szárazabb tél várható

Januárban és februárban 3%-ra csökkenhet a hőmérséklet az ország északi részein. Másutt a hideg növeli az energia fogyasztást, de Indiában épp ellenkezőleg: ki lehet kapcsolni a légkondicionálást! A szárazság pedig azért lehet hasznos az energia gazdálkodásnak, mert Indiában még mindíg a szén adja ennek a 70%-át. A nagy esőzés idején sok szénbányát elöntött a víz, és ennek következtében akadozott a szénellátás sok erőműnél Indiában.

Jég hiány

Nemcsak a La Nina jelenség okozhat hidegebb telet Ázsia nagyrészén hanem az is, hogy az északi tengereken gyorsan olvad a jég. Ha a Kara tengeren kevesebb a jég, akkor növekszik az atmoszférikus nyomás, és ennek következtében csökkenhet a hőmérséklet Ázsia keleti részén, ahogy az már tavaly is megtörtént. A leghidegebb november és január közepe között lehet- mondta a Bloomberg portálnak Todd Crawford, az Atmospheric G2 meteorológiai igazgatója.

A három leggazdagabb amerikainak több pénze van, mint a lakosság szegényebb felének

0

Jeff Bezos, Bill Gates és Warren Buffett a három érintett, együtt közel 250 milliárd dollárjuk van.

Buffett, Gates és Bezos

A Milliárdosok Bonanzája – ez a jelentés címe, melyet az Institute for Policy Studies kutatóintézet készített. Ebből az derül ki, hogy hihetetlen tempóban növekszik tovább a szupergazdagok vagyona. Jeff Bezos, az Amazon főrészvényese még csak a második volt a leggazdagabbak listáján októberben 81,5 milliárd dollárral, de mára már ő lett az első. Az Amazon részvények árfolyama ugyanis 10%-ot nőtt, és ezért ma

Bezos vagyona már 95 milliárd dollár,

megelőzve Bill Gates 89 milliárdját, Warren Buffett 81,5 milliárdját és a Facebook-alapító Mark Zuckerberg 71 milliárd dollárját. Ahhoz, hogy valaki a 400 leggazdagabb amerikai közé kerüljön, már minimum kétmilliárd dolláros vagyon kell.

Ugyanakkor az Egyesült Államok háztartásainak egyötödének semmi vagyona nincsen, adósságai viszont igen. A kisebbségekre ráadásul ez sokkal jellemzőbb: a fekete családok harmadának, a hispán családok 27 százalékának több az adóssága, mint a vagyona.

Ez már veszélyezteti a demokráciát

– állapítja meg a tanulmány, amely óva inti Donald Trumpot egy újabb adócsökkentéstől. Az ugyanis egyértelműen a szupergazdagoknak kedvezne.

Az adócsökkentés hívei azzal érvelnek, hogyha kisebb az adó, akkor nagyobb esély van arra, hogy azt be is fizetik, de a Paradicsom Papírok azt mutatták meg, hogy a gazdagok szívesen viszik a pénzüket adóparadicsomokba. Maga Trump is azzal dicsekedett egyébként a választási kampányban, hogy 16 éve nem fizet adót.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK