Hasznos

A nyugati bankok több mint 800 millió eurót fizettek be Putyin kasszájába

Bár a nyugati világ folyamatosan szankciókkal sújtja Oroszországot Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt – 2022 február 24 -, de néhány nyugati bank – köztük az OTP – továbbra is működik orosz földön, ahol szép profitot csinál, és abból adót fizet – írja a londoni Financial Times.

Több mint 3 milliárd eurós profittal zárta a tavalyi évet a hét legnagyobb nyugati bank Oroszországban: Raiffeisen Bank International, Unicredit, ING, Commerzbank, Deutsche Bank, Intesa San Paolo és az OTP. A 2023-as profit a háromszorosa az utolsó háború előtti év, 2021 nyereségének. Akkor még csak 200 millió euró adót fizettek be Putyin kasszájába ezek a nyugati bankok, most viszont már 800 millió eurót, és ezzel  hozzájárultak Oroszország pénzügyi stabilitásához, melyet mind Washington, mind Brüsszel mind pedig London igyekszik gyengíteni.

Persze nem ezen múlik igazán Oroszország pénzügyi stabilitása hanem a kőolaj és földgáz exporton. A 800 millió eurós bevétel csak a 0,4%-a Oroszország nem energia bevételből származó költségvetésének.

Miből profitáltak ilyen szépen a nyugati bankok a szankciók sújtotta Oroszországban?

Jelentős részben abból, hogy sokan kivonultak a nagy piacról – az angolszász bankok és pénzintézetek jórésze  -, másrészt pedig abból, hogy az orosz bankokat kizárták a globális pénzpiacokról, ezért az orosz cégek csak rajtuk keresztül juthatnak nyugati forrásokhoz.

Az orosz piacon most az osztrák Raiffeisen a legfontosabb tényező: a 800 millió eurós adóbefizetések csaknem felét ez a pénzintézet produkálta. Ausztria nem tagja a NATO- nak, és elitje korábban szoros kapcsolatot épített ki Oroszországgal. Az egykori külügyminiszter asszony esküvőjén még Putyin elnök is táncolt, ma pedig az osztrák politikus asszony Oroszország vendége.

A Raiffeisen bank profitja megháromszorozódott 2021 és 2023 között, elérte az 1,8 milliárd eurót. Ez a Raiffeisen csoport nyereségének a felét jelentette.

A washingtoni pénzügyminisztérium folyamatosan ösztönzi a Raiffeisen Bank Internationalt, hogy hagyja ott a jövedelmező piacot, de ennek egyelőre csak kevés jele van. Tény, hogy az osztrák bank kevesebb hitelt nyújt Oroszországban mint korábban: 56%-os csökkenés Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta, de nem kívánja elhagyni az orosz piacot. A Financial Times megszerzett egy Raiffeisen belső dokumentumot, amely “új posztokat kíván létrehozni annak érdekében, hogy sokféle ügyfél körünket kielégíthessük Oroszországban.”

Mi van az OTP-vel?

“Ennek a banknak az oroszországi szerepe jelentősen kisebb mint a Raiffeisené, és  a Deutsche Bankhoz és a Commerzbankhoz hasonlóan nagymértékben csökkentette jelenlétét Oroszországban” – írta a Financial Times, mely táblázatot közölt az elmúlt évről. Eszerint az OTP profitja 128 millió dollár volt 2021-ben Oroszországban, és ez nőtt meg két év alatt 338 millió dollárra vagyis a háborús idők szép nyereséget hoztak. Az OTP adója ennek megfelelően 26 millióról 90 millió euróra nőtt Oroszországban. A Financial Times kérdésére az OTP úgy nyilatkozott, hogy az adó 20%-át jelentette az osztalék adó Oroszországban, ahol a pénz jelentős része be van fagyasztva a számlákon vagyis nem juthat ki az országból.

USA jelenlét?

Az amerikai Citigroup is megőrizte orosz érdekeltségeinek egy részét: ebből 149 millió dolláros csinos profitra tett szert 2023-ban, és ebből 53 millió dollárt fizetett be Putyin kasszájába. Ezzel a Citigroup a negyedik legnagyobb nyugati bankos adófizetője volt az orosz államnak – kalkulálta ki az összeget a Kyiv School of Economics. Egy másik amerikai óriás is részben megőrizte oroszországi érdekeltségeit: a JP Morgan 35 millió dolláros profitra tett szert tavaly, és ebből 6,8 millió dolláros adót fizetett az orosz államnak. Ezek egyáltalán nem jelentős összegek, de azt mutatják, hogy Washington szankcióit is megéri  kijátszani illetve, hogy Putyin igyekszik minden eszközzel megnehezíteni a távozást. A JP Morgan, amely a legjelentősebb amerikai pénzintézet volt az orosz piacon, már 2022-ben jelezte távozási szándékát, de Moszkva ezt egyáltalán nem nézte jó szemmel, és minden jogi eszközt bevetett, hogy ezt megakadályozza: az orosz VTB bank sok millió dolláros pert indított korábbi amerikai partnere ellen.

Az orosz bankokat kizárták a Swift rendszerből, ezért a megmaradt nyugati bankok nagyon felértékelődtek az orosz cégek számára.

“Nemcsak a Raiffeisen Banknak, de az orosz nemzeti banknak is létfontosságú, hogy az osztrák bank megmaradjon az orosz piacon, mert Oroszország ezen a bankon keresztül intézheti a Swift utalásokat” – nyilatkozta egy magát megnevezni nem kívánó orosz bankár a Financial Timesnak.

A hatalomnak nem, de a lakosságnak fontos lenne az euró

“235 forintot ért egy euró 2008 nyarán amikor meg lett volna a lehetőség a belépési folyamat megindítására” – mondta Csaba László közgazdász akadémikus a Magyar Hangnak.

Ma 390 forintot ér egy euró, de járt már 400 fölött is. Ez nagy vagyonvesztést jelent a lakosságnak, amely forintban kapja a fizetését, és megtakarításai jórészét is abban tartja. 16 év alatt komoly a veszteség.

“Az euró védőhálót jelent, ami egy pénzügyi válság esetében – amely bármikor bekövetkezhet – megvédi mind a költségvetést mind pedig a bankokat”- hangsúlyozta Csaba László akadémikus.

Surányi György szerint azért lenne jó az euró, mert megakadályozná Orbán Viktor miniszterelnököt abban, hogy esetleg kivezesse Magyarországot az Európai Unióból.

A Nemzeti Bank ex elnöke  arra mutatott rá, hogy Csehország, amely szintén nem vezette még be az eurót, sokkal jobban áll mint Magyarország, mely egy főre jutó fogyasztás tekintetében az utolsó helyre küzdötte le magát az Európai Unióban. Szomszédaink közül Ausztria, Szlovénia, Szlovákia már régóta tagja az eurózónának, Horvátország január elsején lépett be, Románia is fontolgatja a belépést.

Orbán nemet mond az euróra, de miért?

A magyar miniszterelnök a szuverenitásra hivatkozik, de valójában a saját hatalmának pénzügyi alapját védelmezi. A forint permanens leértékelése, melyet nem az Orbán kormány talált ki, lehetővé teszi a hatalomnak, hogy úgy emelje a béreket, hogy az növelje a belső fogyasztást és a lakosság elégedettségét miközben az euróban és dollárban számoló külföldi beruházók továbbra is örülnek az alacsony magyar munkaerő költségnek, amely a lepukkant magyar gazdaság egyik fő vonzerejét jelenti a számukra. A hatalom propagandája forintban szép eredményeket tud kimutatni miközben euróban és dollárban azok meglehetősen szánalmasak.

A forint a korrupciót is megkönnyíti hiszen a Nemzeti Bank gyakorolja a pénzügyi felügyeletet, amely éppúgy nem tesz fel kérdéseket mint Polt Péter főügyész és csapata.

Orbán Viktor ráadásul az euróban előrelépést lát az Európai Egyesült Államok felé, melyet mindenképp el akar kerülni hiszen akkor teljhatalma megszűnhetne viszont megkezdődhetne a vizsgálat a család vagyonosodását illetően.

Az ukrajnai háború egyetlen előnye az lehet, hogy az uniós tagállamok előrelépnek az Európai Egyesült Államok felé. Mario Draghi, Olaszország egykori miniszterelnöke, aki átfogó jelentést készít Brüsszel számára az Európai Unió versenyképességéről, úgy véli: amennyiben nem lesznek jelentős uniós alapok a gazdaság fejlesztésére, melyeket közös hitel felvétellel kellene létrehozni, akkor Európa végképp lemarad a globális versenyben. Ráadásul nem lesz képes finanszírozni olyan stratégiai ágazatokat mint a digitális forradalom vagy a fegyverkezés, a zöld átmenet  illetve az egészségügy.

Ukrajna támogatása sem oldható meg közös hitelfelvétel nélkül.

Ezt jelenleg a fukar államok, élükön Németországgal ellenzik. Ugyanígy elveti Draghi elképzeléseit Orbán Viktor is annak ellenére, hogy az Európai Központi Bank ex elnöke, a magyar miniszterelnök politikai szövetségesének, Giorgia Meloninak a gazdasági tanácsadója. Orbán Viktor a gránitszilárdságú alaptörvénybe is beleíratta: Magyarország nem támogatja a közös uniós hitelfelvételt. Mario Draghi és a támogatói – köztük Macron francia elnök – emiatt nem lövik főbe magukat:

a közös alapokat úgy képzelik el, hogy azokból az kap pénzt, aki a közös hitelfelvételt támogatta.

Ha tehát megvalósul a nagy egészségfejlesztési alap az Európai Unióban, akkor abból Magyarország nem kap egy petákot sem pedig a magyar egészségügy ugyancsak rászorulna erre.

A nemzeti együttműködés rendszerében azonban az egészségügy gyenge hatékonysága hasznos a költségvetési egyensúly szempontjából hiszen villámtempóban exportálja a túlvilágra Orbán Viktor leglelkesebb szavazóit a nyugdíjasokat.

Bajban a Gazprom és a rubel jobboldal

Először vált veszteségessé Putyin uralkodása alatt a Gazprom, amely az orosz földgáz exportjával dollár milliárdokat keresett Oroszországnak. Már a szovjet időkben is jelentős volt a földgázexport, de ekkor jórészt “a testvéri országokba.”

1991-ben megbukott a Szovjetunió, a gázipari minisztériumból Gazprom lett, vezetője, Csernomirgyin egyik percről a másikra dollármilliárdossá változott. Ezért árulta el a szovjet elit a marxizmus-leninizmust, melynek nevében évtizedeken át kormányozta a birodalmat beleértve a “testvéri szocialista országokat is.”

A Gazprom egyértelműen Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt vált veszteségessé: teljesült az USA és Lengyelország álma, mert

megszakadt a szerves kapcsolat Oroszország és Németország között,

melyet Schröder szociáldemokrata és Merkel kereszténydemokrata kancellár oly szorgosan építgetett Putyinnal együtt.

A Gazprom pénzügyeit a Gazprombank intézte és intézi, és erre mind nagyobb figyelem irányul. Svájcban elítélték a Gazprombank néhány emberét, akik Putyin oligarcháinak pénzügyeit intézték a semleges országban. A per során felmerült, hogy maga Putyin is ott tartaná vagyonának egy részét, melyet a pénzügyi sajtó Nyugaton 40 milliárd dollárra becsül.

A guruló rubel

Putyin Oroszországa elszántan támogatja a szélsőjobboldalt az Európai Unióban, mert abban reménykedik, hogy felbomlasztják a 450 milliós közösséget. A jobboldal sem kerüli el Putyin figyelmét főként hogyha hajlandó az együttműködésre a szélsőjobboldallal mint Silvio Berlusconi vagy Orbán Viktor.

Putyin nagyvonalúan támogatta is barátait: az osztrák Szabadságpárt vagy Marine Le Pen mozgalma Franciaországban szépen profitált ebből.

A pénzeket Putyin a Gazprombankon keresztül utalta át “barátainak”. A brit hírszerzés megszerzett egy ilyen listát , és sietett átadni azt Washingtonnak. Putyin válasza: kiesett egy moszkvai kórház hatodik emeleti ablakán a Lukoil olajtársaság igazgató tanácsának elnöke, aki állítólag eljuttatta a listát a brit hírszerzésnek.

Ki van rajta Putyin barátainak listáján, melyen csinos összegek is szerepelnek? A magyar nagykövetség ideges érdeklődésére azt válaszolták Washingtonban: magyar nevet nem találtunk a listán. De hát több lista is létezhet.

Orbán Viktor más formában is jól pénzelhetett  az energia válságból: miközben a Gazprom veszteséges lett, a MET, az egykori orosz-magyar földgázkereskedő társaság, amely ma már Svájcban bejegyzett részvénytársaság, remekül profitált a vészhelyzetből amikor a kieső orosz földgázt villámgyorsan kellett pótolni Európában. Lantos Csaba, jelenlegi energiaminiszter amikor még a MET igazgató tanácsának elnöke volt, többször is cáfolni volt kénytelen: Orbán Viktor főrészvényese a részvénytársaságnak, melyben immár nincs közvetlen orosz részesedés. Az üzleti titok szent Svájcban, ezért is ott jegyezték be az egykori magyar-orosz földgázkereskedő céget, de az amerikai hírszerzés leleményessége könnyen feltárja az ilyen titkokat. Ez is benne van David Pressman USA nagykövet barátságos mosolyában amikor felszólítja a magyar miniszterelnököt: lazítson kapcsolatán Putyinnal!

Trump azért népszerű, mert a neoliberális gazdaságpolitika gyengíti a demokráciát

Választási év van nemcsak az Egyesült Államokban, de Európában és Indiában is, és a viták végsősoron a gazdaságpolitikáról szólnak – fejtegeti a Nobel díjas Joseph Stiglitz a Project Syndicate oldalon.

“A neoliberális ortodoxia – adócsökkentés, az állam szerepének csökkentése, a dereguláció-, amely 40 éve kezdett elterjedni Nyugaton nem teljesítette amit ígért: nem erősítette a demokráciát.”

Stiglitz professzor megfeledkezik arról, hogy a neoliberális ortodoxiát a chicagói fiúk – Milton Friedman tanítványai – Pinochet tábornok Chiléjében próbálták ki a katonai diktatúra keretei között a hetvenes években. Miért gyengítette a demokráciát és nem erősítette a neoliberális ortodoxia?

A válasz részben gazdaság:

“1980 és 2019 között az egy főre jutó reáljövedelem növekedése 40%-kal alacsonyabb volt mint a megelőző 30 éves időszakban az Egyesült Államokban és a többi fejlett államban, és ami még rosszabb: miközben a legszegényebb társadalmi rétegek és a középosztály reáljövedelme stagnált, addig a legfelül levők jövedelme nőtt. A kormányok szisztematikusan rontottak a társadalombiztosítás feltételein, és ez komoly létbizonytalanságot okozott egyes társadalmi rétegekben.”

Miért?

“Mert a neoliberális irányzat tudatosan megfeledkezett arról, hogy a vállalatvezetők döntési szabadsága egyúttal korlátozhatja a társadalom többi részének a szabadságát.”

Mi az eredmény?

“A fiatalok azt látják, hogy a neoliberális politikát követő országok nem korlátozzák hatékonyan a környezetszennyezést /az USA-ban ehhez jön még opioid válság/. Ez nem véletlen ugyanis a neoliberalizmus arra a feltevésre épül, hogy az akadálytalanul működő piacgazdaság a legjobb megoldás pedig sok közgazdász már a kezdet kezdetén figyelmeztetett arra, hogy a szabályozás nélküli piac se nem hatékony se nem stabil. Arra pedig végképp nem alkalmas, hogy úgy ossza el a jövedelmeket, hogy azt a társadalom többsége elfogadja.”

Az adócsökkentés a neoliberalizmus fixa ideája: nemrég ebbe bukott bele a brit miniszterelnök, Liz Truss, akinek költségvetésében 40 milliárd fontos lyuk tátongott Nagy Britanniában.

A neoliberális vállalkozók szeretnek megfeledkezni arról , hogy milyen jelentős támogatást kaptak az államtól: ”Elon Musk és a Tesla csaknem félmilliárd dollárt kapott a washingtoni energia minisztériumtól még Obama elnök idejében.”

Az USA elnökválasztás értékválasztást jelent

“Biden elnök kormányzata arra törekszik, hogy emelje a társadalom 99%-ának életszínvonalát míg Donald Trump a legfelső 1% érdekeit képviseli”

– hangsúlyozza Joseph Stiglitz. Aki csodálkozik azon, hogy miért van ilyen sok támogatója Donald Trumpnak?

“A közvéleménykutatások azt mutatják, hogy három évvel azután, hogy Trump elhagyta a Fehér Házat, a közvélemény megfeledkezik arról, hogy az ő elnöksége idején mekkora volt a káosz, a kormányzat milyen kevéssé hatékonyan működött, és hány támadás indult a jogállam ellen.”

A választás világos – hangsúlyozza Joseph Stiglitz Nobel díjas közgazdász a Project Syndicate oldalon.

CNN: Trump vezet

A regisztrált választók közül 49% Trumpra, 43% Bidenre szavazna – ez derül ki a liberális média felméréséből. Bidenre januárban még 45% szavazott volna, Trump tartja a 49%-ot.

Hogy ítélik meg a jelöltek gazdasági teljesítményét az amerikai választók?

Biden teljesítményt negatívnak tartja a többség, csak 34% szerint volt az sikeres. Az inflációval kapcsolatban még inkább negatív a vélemény: mindössze 27% elégedett.

A megkérdezettek 65%-a számára rendkívül fontos a gazdaság, és meghatározza döntését az elnökválasztás során. 2020-ban ez még csak 40% volt. Akik azt mondták, hogy számukra a gazdaság nagyon fontos, azok Trumpot sokkal pozitívabban ítélik meg mint Bident: 62-30!

Az amerikaiak 70%-a úgy véli, hogy az USA gazdasági helyzete rossz.

Az amerikaiak a saját pénzügyi helyzetüket is többnyire rossznak tartják: 53%. Érthető módon a szegények körében, ahol a háztartások éves jövedelme 50 ezer dollár alatt van, még nagyobb az elégedetlenség: 67%. A színesbőrűek sem elégedettek a gazdasági helyzettel: 64%-uk negatívan ítéli meg a Biden adminisztráció gazdaságpolitikáját, a fiatalok sem lelkesek: náluk 61% az elégedetlenek aránya – állapítja meg a CNN legfrissebb közvélemény kutatása.

Semmilyen stratégiája sincs a világ pénzügyeit meghatározó Federal Reserve Boardnak

Megszólalt a világ pénzügyeit meghatározó Federal Reserve Board vezetője, részint az érintettek megnyugtatására, másrészt viszont  a fennálló problémákra való figyelem ráirányítására.

Jerome Powell a jegybank szerepet betöltő pénzintézet vezetője őszintén beszélt sajtóértekezletén arról, hogy:

 “az infláció miatt nem csökkenti a kamatlábat a Federal Reserve Board.”

Az infláció nem tart a tervezett 2%-os cél felé – ezzel indokolt a jegybank szerepet betöltő Federal Reserve Board, melynek döntése nem lepett meg igazán senkit sem.

“Az infláció még mindig túlságosan magas” – indokolt Jerome Powell a döntést követő sajtóértekezleten. A Federal Reserve Board elnöke elmondta, hogy

“egyáltalán nem biztos, hogy tovább tudjuk csökkenteni az inflációt. Az előttünk álló út bizonytalan.”

A befektetők már annak is örültek, hogy Powell nem célzott a kamatláb esetleges emelésére, hiszen húsz éve nem állt ilyen magasan a kamat az USA-ban.

A Dow Jones index azonnal 500 pontot ugrott erre a “jó hírre.”

Powell megerősítette: nincsen hosszútávú stratégiájuk. ”Minden ülésen újra megvizsgáljuk a helyzetet, és azután döntünk.”

A mennyiségi szigorítás enyhül

2022 júniusától van érvényben a mennyiségi szigorítás, melynek értelmében havi 95 milliárd dollárt vonhatnak ki az államkötvény piacról. Ezt csökkentették 60 milliárdra, majd pedig júniustól 25 milliárd lesz a felső határ.

A vásárlók az infláció ellenére költekeznek

Powell figyelmeztetett, hogy az inflációnak különösen kellemetlen hatása lehet a szegényebb rétegekre, melyek az áremelkedés ellenére hitelben vásárolnak, és a végén nehéz helyzetbe kerülhetnek. Mekkora az infláció az USA-ban? A Federal Reserve Board célja 2%, de még jóval efölött van: 2,7% – írja a CNBC gazdasági portál. Hozzáteszi, hogy a valós szám sokkal inkább 2,8% hiszen ebben már benne vannak az energia és élelmiszerárak is, melyeket a szezonális ingadozás miatt ki szoktak hagyni a hosszútávú statisztikákból. A baj az, hogy az amerikai gazdaság közeledik a stagfláció felé, melyet Nouriel Roubini, a Végzet Közgazdásza többször is megjósolt. A GDP növekedés ugyanis csak 1,6% volt az első negyedévben annak ellenére, hogy a Biden kormányzat mindent megtett a fellendülés érdekében hiszen választási év van az Egyesült Államokban.

Tovább nőttek a munkabér költségek, mert a Biden kormányzat célja az, hogy újra iparosítsa Amerikát, visszahozza a gyártást Kínából és más országokból, ahova az outsourcing évtizedeiben az amerikai ipar kitelepült.

Nyugi – ez a Federal Reserve Board legfőbb üzenete

Powell és társai mindenkitől türelmet kértek, mert nem akarnak elhamarkodottan dönteni. Nincs egyetértés a döntéshozók között: van, aki kamatláb emelést lát szükségesnek, mások csökkentést. Így született meg a döntés, hogy minden marad a régiben. Mikor lehet kamatláb csökkenés, amiben az egész világon reménykednek hiszen az olcsóbb pénz fokozná a beruházási kedvet? A Federal Reserve Board tagjai igyekeztek mérsékelni a várakozásokat: Atlanta FED elnöke például azt mondta, hogy “egyetlenegy kamatláb csökkentésre számítok, de arra is csak az utolsó negyedévben.”

Jerome Powell elnök sajtóértekezletén hangsúlyozta:

”a politikai helyzetet ki akarjuk zárni a döntéshozatalból!”

Ezzel az elnökválasztási kampányra utalt. Nouriel Roubini viszont azt írta a Project Syndicate oldalon, hogy jelenleg Donald Trump jelenti a legnagyobb veszélyt az Egyesült Államok és az egész világgazdaság számára.

A Wall Street Journal a napokban megírta: Trump környezetében olyan törvénymódosítást készítenek elő, amely nagyobb szerepet szánna az Egyesült Államok elnökének a Federal Reserve Board döntéseiben. Trump korábban bolondnak nevezte Powellt, mert a Federal Reserve Board emelte a kamatlábat 2018-ban.

Ezzel szemben Jerome Powell elnök, akit egyébként még Donald Trump nevezett ki, és Biden meghosszabbított, sajtóértekezletén most hangsúlyozta:

“mi az egész amerikai népet szolgáljuk.”

Fizessen-e a páciens vizitdíjat, ha nem jelenik meg a háziorvosnál a megbeszélt időben?

Erről megy a vita Franciaországban, ahol a kormány keresi a pénzeket az egészségügy finanszírozására, a páciensek szervezetei viszont jogtalannak tartják a vizitdíj beszedését.

5 eurót kellene fizetnie minden egyes alkalommal annak a páciensnek, aki hiábavaló várakozásra kényszeríti orvosát, mert indokolatlanul nem keresi fel a megbeszélt időben – ez a terv, amely óriási vihart kavar Franciaországban, ahol évente több mint 27 millió alkalommal fordul elő ilyen eset.

“Ez a helyzet tarthatatlan!”

– hangsúlyozta Gabriel Attal miniszterelnök. Aki azzal indokolta az 5 eurós vizitdíjat, hogy nagy az orvoshiány a hálózatban különösen vidéken. Közben viszont a kereslet egyre csak növekszik hiszen Franciaország is öregszik, egyre több a páciens.

“Ez nem fog működni, mert nem más mint egy újfajta adó. A vége az lesz, hogy az egészségügy hatékonysága romlik” – mondta a sürgősségi orvosok szervezetének vezetője. A France Bleu rádiónak egy háziorvos úgy nyilatkozott, hogy “amennyiben 5 eurót kell fizetnie a páciensnek minden egyes alkalommal amikor indokolatlanul nem érkezik meg, akkor ez megronthatja az orvos-beteg kapcsolatot hiszen sok páciensnek az 5 euró nagy pénzt jelent.”

A francia kormány nem hátrál a bírálatok tüzében: hamarosan előterjesztik a törvényjavaslatot, mert azt szeretnék, hogy az 5 eurós vizitdíj már január elsejétől hatályos legyen. Csakhogy

Macron elnök pártjának nincsen többsége a parlamentben, ezért szövetségeseket kell találnia, ha keresztül akarja vinni a nem épp népszerű javaslatot.

Amely mögött az áll, hogy az Európai Unió visszaállította a 3%-os deficit követelményt, és ennek Franciaország nem felel meg.

A doktor dönt

Végső soron az orvosoknak kell majd meghozni a döntést arról, hogy kinek is kell majd kifizetnie az 5 eurót. Gabriel Attal kormányfő szerint legkevesebb 20 millió orvos-beteg találkozót lehetne így megszüntetni.

A betegek szövetségének vezetője rossz ötletnek tartja az 5 eurós vizitdíjat, mert szerinte: ”ez sokkal inkább bűntudatot kelt a páciensekben ahelyett, hogy felelős magatartásra nevelné őket.”

Az egészségügyi hálózat komoly gondokkal küszködik vidéken, ahol kevés az orvos. A kritikusok már egészségügyi sivatagról beszélnek, mert egyes területeken olyan kevés orvos vállal munkát, hogy a betegeknek sok időbe kerül elérni őket.

A kormány egészségügyi csomagjában nemcsak ez az 5 eurós vizitdíj szerepel hanem az orvosképzés reformja is. Gabriel Attal miniszterelnök azt ígéri, hogy ennek következtében megkétszereződhet a pályakezdő orvosok száma Franciaországban.

2017-ben 8000 orvostanhallgató volt Franciaországban, 2027-ben már 16 ezer lesz – mondta a miniszterelnök. Aki azt is hozzátette, hogy kipróbálnak egy új rendszert is az egészségügyben: eszerint a páciens közvetlenül a szakorvoshoz fordulhatna panaszával a háziorvos kikerülésével. A gyógyszerészeknek pedig lehetővé tennék, hogy maguk írjanak fel egyes gyógyszereket például antibiotikumokat is.

A tervezett egészségügyi reform nem változtat azon, hogy az egészségügyi rendszer súlyosan deficites Franciaországban: tavaly a hiány 8,8 milliárd euró volt, idén ez várhatóan 11,2 milliárd euró lesz.

Drágul a Meki, új vetélytársak bukkantak fel az USA-ban

Az infláció nem kerülte el a MacDonalds hálózatot sem, ezért a vetélytársak olcsóbb burgerekkel nyomulnak az Egyesült Államokban.

“Nálunk csak 9,99 dollár egy burger” – nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának az Aplebee’s cége, a Dine Brands elnök – vezérigazgatója. John Peyton arra utalt, hogy a Mekiben akkor is 10 dollár fölött van egy burger, ha valaki azt az autóban ülve vásárolja meg és ott is fogyasztja el míg náluk nemcsak olcsóbb a hamburger, de le is lehet ülni.

Az biztos, hogy az USA kispénzű polgárai egyre inkább spórolnak: egyre kevesebbet esznek házon kívül. Nem az olcsóbb menüt keresik hanem inkább otthon esznek és isznak. Épp ezért most az éttermeknek kell harcolniuk egymással a spórolós fogyasztókkal. A Meki két okból emelt árat: egyrészt, mert drágábbak lettek az élelmiszerek másrészt pedig bérinfláció indult meg az Egyesült Államokban, ahol egyre nehezebb munkatársakat találni olyan helyekre, melyeken rosszak a munkakörülmény és a keresetek se valami híresek. Az Applebee’s ugyanattól szenved mint a Meki: fogynak a fogyasztók, akik egyre inkább spórolnak, és nem járnak étterembe.

Kisebb a torta nagyobb a harc

“A piac ma kisebb mint egy évvel ezelőtt vagyis kisebb tortáért folyik a küzdelem”

– magyarázza a helyzetet a Technomic élelmiszer-ipari kutató intézet vezető szakértője. David Henkes hozzátette:

“Nagyon megdrágultak a fast food éttermek abszolút számokban is, de relatíve is más éttermekhez viszonyítva.”

A statisztikai hivatal szerint a fast food éttermek árszínvonala 5%-kal emelkedett egy év alatt miközben az élelmiszer árak csak 1,2%-kal, az általános éttermi árszínvonal pedig csak 3,2%-kal nőtt.

Pár éve a MacDonalds még azzal büszkélkedett, hogy nyugodtan emelheti az árakat akkor sem veszítene túlságosan sok fogyasztót, de ez ma már nem így van.

A Meki elnök vezérigazgatója elismerte, hogy “harc folyik a kispénzű emberek piacán. ”Nem sokkal később a MacDonalds pénzügyi igazgatója már úgy fogalmazott: ”kihívással nézünk szembe a fogyasztói piacon.”

A Bloomberg szerint a Meki most ki akar jönni egy 5 dolláros menüvel, hogy visszahódítsa a kispénzű közönséget.

A nagy vetélytárs, az Applebee’s is küszködik az infláció következményeivel:

“Sokáig azt kérdeztük magunktól, hogy mikor érkezik majd meg a mi piacunkra az infláció, a magas kamatláb hatása? Most az első negyedév adatait elemezve észrevettük a hatást” – hangsúlyozza az Applebee’s elnök vezérigazgatója.

4,6%-os volt a forgalom csökkenése az első negyedévben az Applebee’s éttermekben.

Évi 50 ezer dollár alatt kevesebbet járnak étterembe

Az USA-ban kispénzűnek számít egy fogyasztó, ha az éves jövedelme nem éri el az 50 ezer dollárt. A fast food éttermek és az olcsó menüt kínáló többi vendéglátó hely értük küzd változó sikerrel.

Az Applebee’s elnök vezérigazgatója szerint ezért a kispénzű fogyasztó rétegért “egész évben harcolni fogunk, de lehet, hogy tovább is.”

Közben a fogyasztók hangosan panaszkodnak a társas oldalakon a Meki áremelések ellen, és a vetélytársak nagyon is odafigyelnek erre. A Chili’s elnök vezérigazgatója elmondta a CNN gazdasági rovatának, hogy van egy csapatuk, amely figyeli a társas oldalak reakcióit, és a döntéseikben ezt ők is figyelembe veszik. Ezért új burgerrel állnak elő, amely a reklám szerint “kétszer akkora mint a BigMac, és az ízét minden fast food fogyasztó azonnal megérzi.” 10 dollár 99 centért egy vásárló kap egy burgert, egy alkalmazást és egy italt.

Az X-en a Chili’s körkérdést tett fel: ugye jobbak vagyunk mint a fast food? Aki igennel válaszolt, az jutalmat kapott.

A verseny nem is annyira a pénzért hanem az időért folyik – mutatnak rá a szakértők arra utalva, hogy a beülés az étterembe jóval időigényesebb mint az utcán fogyasztható hamburger. Ugyanakkor viszont az olcsó éttermek hirdetései arra mutatnak rá, hogy ma már a fast food nem olcsóbb náluk – írja a CNN gazdasági rovata.

Az orosz állam kisajátítja az elmenekült  ukránok házait és lakásait a megszállt területeken

Az oroszok az elfoglalt területeken az elmenekült  ukránok házait és lakásait a Putyinhoz hű orosz családoknak adják gyakran egyenesen Oroszországból – írja a hamburgi Der Spiegel.

22 ezer “tulajdonos nélküli házat és lakást” regisztráltak Luhanszk tartományban azon az alapon, hogy “a tulajdonosok nem egyenlítették ki a gáz és villanyszámlát” az orosz csapatok 2022 február 24-i támadása óta. Luhanszk tartományban március óta van érvényben az a rendelet, amelynek alapján államosítani lehet az üresen álló házakat illetve lakásokat.

Donyeck tartományban 30 ezer üres ingatlant regisztráltak. Ebben a tartományban van Mariupol városa, melyet az oroszok hosszas ostrom után foglaltak el elpusztítva a település jórészét.

Az orosz hatóságok le akarnak sújtani azokra, akik kitartanak a kijevi kormány mellett:

”A kisajátítási listákra természetesen felkerülnek azok, akik illegális tevékenységet folytatnak a helyi kormányzat vagy az orosz állam ellen”

– jelentette ki Nyikolaj Pasztusenko, az új orosz vezetés egyik embere Zaporizsje tartományban.

A régi tulajdonosokat arra kényszerítik az orosz hatóságok, hogy igazolják papírokkal: övék az ingatlan. Tatyjana, aki édesanyjával elmenekült, meg is tette ezt. Elküldte az érvényes tulajdoni lapot. Mire a helyszínen a hatóságok azt követelték: jelenjen meg személyesen! Tatyjana, aki az ukrán kormányzatnak dolgozott korábban, nem mer hazamenni, mert fél, hogy akkor letartóztatják az oroszok. Így valószínű, hogy elveszti négyszobás lakását.

Tatyjana nem adta föl: lányát kérte meg arra, hogy külföldön egy orosz konzulátuson jegyeztesse be a tulajdonjogot, de kérését elutasították. “Ez az orosz jog szerint is törvénytelen” – háborog Tatyjana. Végül mégiscsak feladta, és jelezte az ukrán rendőrségen: lakását törvénytelenül elkobozták. A szomszédok már jelezték is: a kisajátított lakásba be is költöztek az orosz közlekedésrendészet emberei. Egy Németországba menekült ukrán család értesítést sem kapott. Csak a szomszédok telefonálták meg: lakásukba beköltözött egy orosz család.

Virágzik az ingatlan fekete piac

A kétségbeejtő helyzetben sok ukrán család megpróbálja értékesíteni az ingatlanát mielőtt az orosz állam rátenné a kezét csakhogy jogilag furcsa állapotok uralkodnak a megszállt területeken, ahol az ukrán törvényeket már nem ismerik el, de az új orosz törvények sem uralkodnak. Mindenütt a helyi hatóságok döntenek – kényük kedvük szerint. A Der Spiegel tudósítója megkérdezett egy jegyzőt Kijevben, hogy mi is most a jogi helyzet a megszállt területeken?

Az ukrán törvények szerint az ingatlanok eladása oroszoknak a megszállt területeken illegális – hangsúlyozza a jegyző Kijevben. Már önmagában az is gondot okoz, hogy megszerezzék a tulajdoni lapokat a háború kellős közepén. Az oroszok pedig semmilyen adás-vételt nem ismernek el ukrán állampolgárokkal a megszállt területeken. Minden ingatlan adás-vétel csakis akkor érvényes, ha az eladó és a vásárló orosz személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel rendelkezik. Mariupol városában a hivatalos közlemények, melyek az ingatlan kisajátítással foglalkoznak mindig megemlítik: csakis orosz útlevéllel érvényes minden ingatlan ügylet!

2014 után amikor az oroszok elfoglalták a Krím félszigetet Luhanszk és Donyeck tartományban még lehetett ingatlan ügyleteket végrehajtani ukrán állampolgároknak is, de amióta a két “népköztársaságot” Oroszország részének nyilvánították, azóta ez megszűnt.

A jegyző Kijevben nem tehet mást minthogy korrekt módon tájékoztatja a kétségbeesett ügyfeleket a helyzetről. Azt tanácsolja nekik, hogy próbálják meg eladni az ingatlanukat az orosz törvények szerint, de tudomásul kell venniük, hogy ennek az adásvételi szerződésnek a jogosságát Ukrajna nem ismeri el hiszen a területet továbbra is saját részének tekinti.

Közben virágzik az illegális ingatlan kereskedelem ahogy erről egy ukrán televíziós újságíró beszámolt. Nyikolaj Osszicsenko Donyeck városában született, Mariupolban élt, de Kijevbe menekült, és onnan figyeli a fejleményeket. Elmondta a Der Spiegel tudósítójának, hogy a jegyzőknek és az ingatlan ügynököknek bomba üzlet az illegális kereskedés, melyet általában hamis papírokkal és strómanokon keresztül intéznek. A strómanok olyan ukrán állampolgárok, akik felvették az orosz állampolgárságot vagyis van orosz útlevelük.

Az üzlet általában úgy megy végbe, hogy az ukrán eladó megkapja az ingatlana értékének körülbelül a 60%-át , a 40% jut a strómannak, aki ebből kifizeti a jegyzőt, aki lestemplizi az illegális alkut. A legnagyobb üzletet azok az ingatlanok jelentik Mariupol városában, melynek a tulajdonosai az ostrom idején meghaltak. Ilyenkor aratnak a strómanok és a jegyzők.

Ki vesz lakást vagy házat ilyen körülmények között?

Mindenekelőtt az orosz hatalom emberei: katonák és rendőrök vagy olyan helyi emberek, akik együttműködnek az orosz kormányzattal.

Mit mond az ukrán kormány?

Hivatalosan semmit hiszen Zelenszkij elnök álláspontja az: visszaszerezzük a megszállt területeket!

A helyszínen kevesen hisznek ebben: Mariupol ex polgármesterének tanácsadója, aki az ostrom után Kijevbe menekült, így írt a Telegramon: ”ha van rá alkalmatok, akkor adjátok el a lakásotokat oroszoknak! Ha nekem volna lakásom Mariupolban, akkor én is eladnám azt” – írta Petro Andruscsenko, az oroszok által elfoglalt város egykori polgármesterének tanácsadója. Amikor a Der Spiegel rákérdezett, akkor Mariupol polgármesterének egykori tanácsadója óvatosabban fogalmazott mondván: “Engem abban a városban sokan ismernek, ezért nem tudnám eladni az ingatlanomat. Nem is akarom megsérteni az ukrán törvényt, de uniós cégek és bankok is vígan üzletelnek az oroszokkal a háború kellős közepén. Arra célozhatott, hogy a nyugati bankok – köztük az OTP – tavaly 800 millió eurót fizettek be Putyin pénztárába, és az orosz nemzeti bank a Raiffeisen International segítségével intézi Swift átutalásait, mert az orosz pénzintézeteket Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt kizárták a nemzetközi fizetési rendszerből.

Putyin elnöki beiktatása után először Kínába látogat

A magyar miniszterelnöknek is van érvényes meghívása Kínába, így akár újra Pekingben parolázhatna Putyin elnökkel, az egyetlen olyan uniós vezetőként, aki az ukrajnai agresszió kezdete óta kezet rázott vele.

“Oroszország és Kína vezetői megvitatják a stratégiai partneri kapcsolatok teljes körét, meghatározzák az orosz – kínai együttműködés fejlesztésének kulcsfontosságú irányait, és eszmecserét folytatnak a nemzetközi és regionális aktuális problémákról” – áll a Kreml közleményében. Blinken amerikai külügyminiszter amikor nemrég Pekingben járt, akkor nyomatékosan hangsúlyozta: a kapcsolatok javításának egyik legfőbb feltétele az, hogy Kína ne támogassa Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.

Pekingben üzleti csúcstalálkozót rendeztek, melyen 39 állam képviselői vettek részt. Rajtuk kívül olyan óriások is képviseltették magukat mint a Dell, a Tesla, az IBM és a Boeing. Elon Musk, a Tesla főnöke nemrég járt Kínában, ahol egy új gyár felépítését tervezi Sanghajban, abban a városban, ahol az elektromos autókat gyártó cég legnagyobb üzeme működik jelenleg az egész világon.

“Fenntartjuk a nyitás politikáját”

Ezt erősítette meg Han Zseng kínai alelnök a tanácskozáson. Kifejtette, hogy a kínai gazdaság első negyedévi eredményei lökést adhatnak az egész világgazdaságnak. A kínai gazdaság az első negyedévben 5,3%-kal növekedett meghaladva a szakértők többségének jóslatait.

“Erősebb,  zöldebb és egészségesebb globális együttműködést akarunk”

– hangsúlyozta a tanácskozás közleménye, melyet a pekingi Global Times idéz.

Megnyerheti-e bárki is az amerikai-kínai kereskedelmi háborút?

Washington azért alkalmaz kereskedelmi szankciókat Kína ellen, mert azzal vádolja a világ második legnagyobb gazdaságát, hogy állami támogatással éri el az olcsó exportot, de valójában nem erről van szó – írja a Project Syndicate oldalon Csijüen Hszü, a pekingi világgazdasági intézet igazgatóhelyettese, aki rámutat arra, hogy tavaly Kína részesedése a globális exportban magasabb volt mint 2017-ben amikor a kereskedelmi háború megkezdődött, és elérte a 14%-ot, Peking kereskedelmi többlete pedig rekordot döntött, mert meghaladta a 823 milliárd dollárt. Miért? Mert a jüan alulértékelt a dollárhoz képest éppúgy mint tíz évvel ezelőtt vagyis a kínai exportnak nem az állami támogatás miatt van előnye a globális piacon, ahogy azt az Egyesült Államok és az Európai Unió állítja hanem, mert a kínai termékek olcsóbbak az alacsonyabb bérek és az alulértékelt jüan miatt. Miért alulértékelt a kínai jüan? Mert óriási a tőkeáramlás Kínából kifelé. Ez részben az amerikai szankciók eredménye, de a pekingi kormányzat is törekszik erre, hogy az Új Selyemút program beruházásait támogassa.

Yellen pénzügyminiszter: a szankciós politikának ára van

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezet be Kínával szemben, hogy megakadályozza a kínai alelnök által emlegetett zöld áruk exportját. Yellen pénzügyminiszter, aki nemrég egy hetet töltött Pekingben, közölte hétfőn a Bloomberg televízióban:

”abban bízunk, hogy nem lesz erőteljes kínai válasz a szankciókra, de ennek az esélye mindig fennáll.”

Miről van szó? A tervek szerint Biden elnök kedden jelent be szankciót a kínai elektromos autók bevitelével kapcsolatban.  Ezenkívül büntető vámok várhatóak a kínai félvezetők, napelemek és egészségügyi berendezések importjára is – írja a CNBC gazdasági televízió.

Akar-e az USA kereskedelmi háborút Kínával?

– tették fel a kérdést Yellen pénzügyminiszternek.

“Mi azon dolgozunk, hogy stabilizáljuk a gazdasági kapcsolatainkat Kínával. Nem akarunk gazdaságilag elválni Kínától, de azt gondoljuk, hogy a kereskedelemben fair módszereket kell alkalmazni. Kína pedig jelenleg masszív támogatást nyújt az exportjának” – nyilatkozta az USA külügyminisztere, Janet Yellen asszony.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK