Hasznos

A Moderna bepereli a Pfizert és a BioNTech-et a Covid-oltás miatt

A Moderna beperelte az Massachusetts-i Kerületi Bíróságon és a BioNTech székhelye szerinti németországi regionális bíróságon a két céget azt állítva, hogy a Pfizer és a BioNTech megsértette a 2010 és 2016 között benyújtott szabadalmakat, amelyek az mRNS technológiájára vonatkoztak.

A Messenger RNS vagy mRNS az a genetikai szkript, amely DNS-utasításokat hordoz minden egyes sejt fehérjekészítő gépezetében, és amelyet koronavírus-oltóanyagok előállításához használnak.

„Ezeket a kereseteket azért indítjuk, hogy megvédjük azt az innovatív mRNS technológiai platformot, amelyet a COVID-19 világjárványt megelőző évtizedben úttörőként fektettünk be, és amelyet szabadalmaztattunk” – mondta Stéphane Bancel, a Moderna vezérigazgatója. 

„Ez a platform, amelyet 2010-ben kezdtünk el építeni, valamint a koronavírusokkal kapcsolatos, 2015-ben és 2016-ban végzett szabadalmaztatott munkánk lehetővé tette számunkra, hogy a világjárvány kitörése után rekordidő alatt biztonságos és rendkívül hatékony Covid-19 vakcinát állítsunk elő.”

A Moderna, amely 2,5 milliárd dollárnyi adófizető pénzt fogadott el Covid-19 oltóanyagának kifejlesztésére, 2020-ban kijelentette, hogy nem fogja érvényesíteni a Coviddal kapcsolatos szabadalmait , amíg a járvány folytatódik. Márciusban azonban a vállalat azt közölte , hogy elvárja, hogy azok a gyártók, amelyek nem alacsony vagy közepes jövedelmű országokban telepednek le, illetve nem ott termelnek, tiszteletben tartják a vállalat szellemi tulajdonát.

A Moderna pénteken arról számolt be, hogy nem kér kártérítést a március 8-a előtti tevékenységek miatt, és nem kéri a Pfizer és a BioNTech oltóanyagainak forgalomból való eltávolítását, és nem kér tiltó határozatot a jövőbeni értékesítésének megakadályozására, tekintettel a hozzáférés szükségességére. 

Jerica Pitts, a Pfizer szóvivője péntek délelőtt azt mondta, hogy a cégnek nem küldtek peranyagot, így „jelenleg nem tud nyilatkozni”.

Idén tovább nőhetnek az élelmiszer árak

Azzal a kínos igazsággal lepi meg olvasóit a CNN gazdasági rovata, hogy az idén ismét jelentősen emelkednek az élelmiszerárak. Rámutat arra, hogy az infláció ugyan egyes helyeken csökkenhet a világon, de az élelmiszerek ára tovább növekedhet. Miért?

10 éve nem volt ilyen magas a FAO élelmiszer árindexe. Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezete ezt azzal indokolja, hogy a pandémia nagy hatással van az élelmiszer gazdaságra is. Például úgy, hogy nem érkeznek vendégmunkások a termés betakarítására. Ugyanakkor viszont Kínában nem állt le az élet: az élelmiszer kereslet dinamikusan növekszik, és ez felfelé viszi az árakat a globális piacon. Tehát nő a globális kereslet, magasabbak a szállítási költségek, drágább a műtrágya és sok helyen rossz az időjárás. A tavaly megugrott árak ezért nem csökkennek idén sem, inkább tovább emelkednek – mondták a szakértők a CNN-nek.

28%-os globális áremelkedés

A Rabobank évvégi jelentése szerint ilyen drámai volt a változás, amely azt jelenti, hogy a járvány előtti árszint 40%-al lett magasabb! A szegény családok számára ez egzisztenciális dráma, mert az ő költségvetésükben az élelmiszerek nagy szerepet játszanak. Afganisztánban például eladják a családok a gyereklányokat, hogy élelmezni tudják magukat.

A búza világpiaci ára 24%-al nőtt,
a kávé esetében ez 80%!

Szégyen, hogy Afganisztánban az élelmiszerárak növekednek, míg a gyereklányoké a nagy túlkínálat miatt csökken.

Pandémia és pánikfelvásárlás

A járvány előtt a családok annyi élelmiszert vásároltak amennyire épp szükségük volt, de az elzárások rádöbbentették őket a tartalékolás fontosságára. A 13 milliós Hszianban a zárás előtt ezért szabályos roham indult az üzletek ellen amikor a hatóságok jelezték a régi kínai  főváros lezárását. Az árak elszabadultak: hiába fenyegettek a hatóságok 50 ezer jüanos büntetéssel. Michael Magdovitz, a Rabobank szakértője ezzel kapcsolatban a CNN munkatársának elmondta, hogy a vásárlók nagyon árérzékenyek. Ha az elzárás után csökkenni kezdenek az árak, akkor épp azért indulhat felvásárlás, hogy kihasználják a viszonylag olcsó lehetőséget. Épp ez akadályozhatja az árak jelentős csökkenését 2022-ben.

Mindehhez járul az, hogy a mezőgazdasági piac nem igazán rugalmas: ha nő a kereslet, akkor azt csak lassan követi a kinálat emelkedése, mert nem olyan könnyű villámgyorsan új öntözhető földterületeket találni vagy egyik évről a másikra dinamikusan növelni a termés átlagokat.

Végül pedig az időjárás az, amely ronthatja a mezőgazdasági termelés esélyeit. A La Nina jelen van a Csendes óceán térségében, és ez nem ígér sok jót a mezőgazdaságnak. Ez szárazabb és melegebb időjárást jelent olyan fontos mezőgazdasági területeken mint Argentina, Brazília vagy az USA déli része. Michael Magdovitz Rabobank szakértő szerint ez az egyik legfőbb oka annak, hogy a szója ára megugrott a világpiacon.

Az élelmiszer termelés és kereskedelem munkaerő hiánnyal küszködik

Szinte mindenütt, ez is ár felhajtó tényező. Ezért a CNN azzal zárja összeállítását, hogy közli: két nagy élelmiszer termelő cég, a Kraft Heinz és a Mondelez máris jelezte a kiskereskedelmi láncoknak, hogy emelik az árakat.

Húsz százalékkal csökkenti járatait a Ryanair

A légitársaság bejelentésében azzal indokolta a csökkentést, hogy több uniós államban is „bizonytalanság mutatkozik a fertőzöttségi mutatókban”. 

A szokásos brit understatement: sok európai államban növekszik a Covid-19 fertőzések száma: mindenekelőtt Spanyolországban, amely igen kedvelt a brit turisták számára. Nagy Britannia a vírusjárvány megélénkülése miatt kéthetes karantént vezetett be először a Spanyolországból visszatért utasok számára, később aztán ezt kiterjesztették Franciaországra, Svédországra és Írországra is.

Járatszám csökkentés kontra megszüntetés

A Ryanair egyelőre úgy döntött, hogy inkább a járatok számát csökkenti, és nem szüntet meg teljesen bizonyos célpontokat. A Ryanair 60%-kal növelte a repülések számát augusztusban abban reménykedve, hogy a hosszas elzártság után a turista szezon sikeres lesz. A szeptemberi és az októberi gyér előzetes helyfoglalási kedv azonban visszafogásra ösztönözte a céget.

Az EasyJet másképp spórol

A BBC arról írt, hogy ez a fapados légitársaság megszünteti jelenlétét néhány repülőtéren: Stansted, Southend és Newcastle. Ez 670 munkahely megszüntetését jelenti. Az EasyJet összesen 4500 munkahely megszüntetését jelentette be májusban, az érintettekkel még folynak a tárgyalások.

A British Airways 12 ezer munkahelyet szüntet meg a 42 ezerből. Hatezren állítólag önként válnak meg az állásuktól- számol be a légitársaságok helyzetéről a BBC.

Putyin vesztésre áll az unió elleni energia háborúban

Egyharmaddal kisebb bevétele lehet az olaj és a földgáz exportjából idén Oroszországnak , amelynek költségvetése döntő mértékben függ ettől. Putyinnak hozzá kell nyúlnia a vastartalékhoz, ha folytatni akarja a háborút – írja a brüsszeli Politico.

45%-át tette ki Oroszország költségvetésének tavaly az olaj és földgáz export. 155 milliárd euróról van szó, ez pedig 30%-kal magasabb mint az előző évben. Az ok: Oroszország ugyan jóval kevesebb olajat és földgázt tudott eladni külföldön a szankciók miatt, de az energia válság olyan magasra vitte fel az árakat, hogy az oroszok még így is pénzüknél voltak. Idén már valószínűleg nem így lesz, mert az ukrajnai háború előtti szintre süllyedt az olaj és a földgáz ára az európai piacon, ahol immár Norvégia vette át a fő energia szállító szerepet Oroszország helyett. Így baj lehet a költségvetéssel Moszkvában hiszen már a tavalyi is deficites volt – közölte kedden Andrej Sziluanov pénzügyminiszter. Az ukrajnai háborút megelőző időszakban Oroszország költségvetése mindig többletet mutatott épp az energia export miatt. Tavaly már a GDP 2,3%-át tette ki a hiány! Miközben a GDP csökken, a deficit nő – ez az ukrajnai háború egyik legkínosabb gazdasági következménye Oroszország számára.

Maga az orosz kormány is úgy véli, hogy idén kevesebbet kaphat az olaj és a földgáz exportért: 23%-os csökkenéssel számolnak.

Pedig már tavaly sem ment fényesen a Gazpromnak, amely elveszítette prémium piacát, az Európai Uniót. Tavaly 46%-kal csökkent a földgáz exportja – ismerte el Alekszej Miller vezérigazgató.

A tavalyi költségvetésben a földgáz export 10-15%-ot képviselt, idén ez minden bizonnyal kevesebb lesz.

Az olajszankciók jelentik az igazi kemény csapást Putyinnak

37,9 dollárért vesz Kína egy hordó Ural olajat Oroszországtól miután Peking vígan kihasználja Moszkva szorult helyzetét. Szakértők szerint 55 dollár fölött jelent igazi profitot egy hordó Ural olaj eladása a világpiacon. December 5-től érvényes az olajársapka, melyet a G7 államok, az Európai Unió és Ausztrália alkalmaznak Oroszország ellen Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Az olaj ársapka 60 dollár, jelenleg ez alatt folyik a kereskedés. A Nyugat nem vásárol tengeren szállított olajat Oroszországtól, de a csővezetéken érkező nyersanyag mentesül a szankciók alól. Az egyik orosz vezeték Ukrajnán keresztül szállít olajat az Európai Unióba, a másik Bakun keresztül dél felől.

“Az olaj szankciók jelentik a legsúlyosabb csapást az orosz költségvetésre. Ezt csak fokozhatja, hogy február 5-től kiterjed a bojkott az orosz olaj termékekre is”

– nyilatkozta a Politiconak Janis Kluge, a német nemzetközi békekutató intézet főmunkatársa.

Mivel fenyegetőzik Putyin?

Azzal, hogy február elseje után nem ad el olajat olyan országoknak , melyek alkalmazzák az olajársapkát. Az elnöki rendeletben van egy kiskapu: Putyin kivételt tehet vagyis Oroszország barátai felmentést kaphatnak.

“Nem lehet igazán komolyan venni Putyin fenyegetését ugyanis Oroszországnak nemigen van alternatívája, nincs elég nagy olajszállító flottája. Kénytelen hajókat bérelni. Csakhogy erre a szankciók miatt immár nincs lehetősége”

– mondja Alekszandra Prokopenko, aki korábban az orosz nemzeti bankban dolgozott, most pedig független szakértő Moszkvában.

Az oroszok másik fegyvere az, hogy visszafogják az olaj kitermelést, hogy hiányt kreáljanak a globális piacon. 700 ezer hordó olajjal hoznak kevesebbet a felszínre február elsejétől Oroszországban. Persze a szükségből csinálnak erényt, mert a nyugati szankciók chip hiányt is okoznak, és emiatt az olaj és gázipar is egyre nehezebb helyzetbe kerül Oroszországban.

Fokozhatja Putyin gondjait, hogy lelassul a globális gazdaság, mert idén sok ország recesszióba csúszhat. Ilyenkor pedig csökken az olajkereslet.

Tavaly Oroszország GDP-je 2%-kal csökkent. Az ok: Moszkva 50%-kal növelte katonai kiadásait az ukrajnai háború miatt. Mi várható idén? A katonai kiadások további növekedése, és a többi szféra drasztikus kiéheztetése. 20%-kal csökkennek az oktatásra, egészségügyre, infrastruktúra fejlesztésre szánt költségvetési kiadások.

Egyensúly így sincs: a költségvetés hiányát a GDP 2%-ára tervezik Oroszországban. Honnan veszik a pénzt, ha az olaj és földgáz bevételek csökkennek? A vastartalékból: Sziluanov pénzügyminiszter közölte, hogy 29 milliárd dollárt akarnak kivenni a szuverén nemzeti alapból, melyet korábban főként az olaj és földgáz bevételekből töltöttek föl.

“Ha minden így megy tovább elfogyhat a vastartalék 2025-re”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Janis Kluge, a német nemzetközi Békekutató Intézet főmunkatársa.

A karantén korszak vásárlási szokásai megmaradnak

A vásárlók egyre inkább átállnak az internetre, ahol abszolút prioritást élveznek a hétköznapi fogyasztási cikkek. A vevők nagyon árérzékenyek lettek, mert az anyagi helyzetük meggyengült  – ezeket a tanulságokat vonták le a nyitás utáni napokban a kiskereskedelem óriásai a CNN összeállítása szerint.

„Nagyon közelről kell figyelnünk a fogyasztói szokásokat! Minden korábbinál jobban ismernünk kell a szükségleteiket és a vágyaikat” – nyilatkozta a Procter and Gamble pénzügyi igazgatója a CNN-nek. Jon Moeller elmondta: egy héten háromszor minden reggel hétkor videó konferenciát tart a vezetőség, hogy egyeztessék a piaci megfigyeléseket.

Mark Schneider, a Nestlé vezérigazgatója arról nyilatkozott, hogy a „főnökök túlóráznak azért, hogy megértsék a legújabb piaci trendeket.” A Nestlé a világ legnagyobb élelmiszer és ital forgalmazó cége. Számukra nyilvánvaló, hogy ez a gazdasági krízis nem múlik el egyhamar. „Nem lesz gyors fellendülés, nagyon kemény negyedévünk lesz!” – mondja a Nestlé vezér. „Évekbe is beletelhet a változás” – teszi hozzá.

„Minden terméket, minden árat, minden piacot megvizsgálunk”- hangsúlyozza a Unilever főnökasszonya. „Nincs forgatókönyv! Borzasztóan rugalmasnak kell lennünk, hogy reagálni tudjunk a piacra!”

A házhoz szállítás király

A karantén korszakban még az idősebb generáció is megszokta az internet rendszeres használatát a vásárlásoknál – írja a McKinsey jelentése. Ez jórészt megmaradhat a jövőben is. „Az internet áttört” – hangsúlyozza a Nestlé vezérigazgatója. Az persze nem valószínű, hogy tartósan meg is marad ezen a magas szinten, de az már egyértelműen látszik, hogy radikálisan megnövekszik  az internet szerepe a kiskereskedelemben.

Felértékelődött az otthon

A nyitás után lassan visszatér az élet nemcsak a bevásárló központokba, de az éttermekbe és bárokba is. A CNN-nek nyilatkozó főnökök és szakértők úgy látják: az emberek nem sietnek majd megrohanni ezeket a helyeket! „Az emberek otthon maradnak és spórolnak ” – írja a McKinsey jelentés. Az otthon tartósan felértékelődött a vírus válság idején, és ez hosszú ideig tartó  tendencia maradhat a nyitás után is – nem utolsó sorban amiatt, mert a gazdasági válság alaposan megcsappantotta az átlagpolgár vásárlási kedvét az Egyesült Államokban és Európában.

USA figyelmeztetés a szankciók be nem tartása miatt

Az Egyesült Államok szankciókkal foglalkozó vezető tisztviselője a jövő héten törökországi és közel-keleti útján figyelmezteti az országokat és vállalatokat, hogy elveszíthetik hozzáférésüket az Egyesült Államok piacához, ha az Egyesült Államok által tiltólistára tett  szervezetekkel folytatnak üzleti kapcsolatokat.

Washington támadja Oroszország azon kísérleteit, hogy kikerülje az ukrajnai háborúval kapcsolatos szankciókat.

Brian Nelson terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkár január Ománba, az Egyesült Arab Emírségekbe és Törökországba utazik, ahol kormánytisztviselőkkel, valamint vállalkozásokkal és pénzintézetekkel találkozik, hogy megerősítse, Washington továbbra is agresszíven végrehajtja szankcióit és mindent megtesz annak érdekében, hogy partnerei is hasonlóképpen tegyenek – mondta a Pénzügyminisztérium szóvivője.

„Magántulajdonú cégek és állami intézmények azt kockáztatják, hogy elveszítik hozzáférésüket az Egyesült Államok piacaihoz, mert szankcionált szervezetekkel üzletelnek, vagy jobbik esetben nem megfelelő gondossággal járnak el a szankciók betartásával kapcsolatos intézkedéseik során.” 

Az USA Pénzügyminisztériuma erőfeszítéseit az ukrajnai háborút követő szankciók és exportellenőrzések elkerülésére irányuló orosz próbálkozások ellen, valamint Irán destabilizáló tevékenységét a térségben, a növekedést és a külföldi befektetéseket aláásó tiltott finanszírozási kockázatokat.

Az utazás  biztosítani kívánja, hogy az egyik magas rangú tisztviselőjének tavalyi törökországi látogatása eredményeként létrejött megállapodás értelmében Törökország továbbra is érvényesítse az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni korlátozásainak megtartását. Az utazása egybeesik az Egyesült Államok és Törökország közötti feszült kapcsolatok időszakával, a két NATO-szövetséges számos témában kifejezte nézeteltérését. A pénzügyminisztérium vezetője Ankarában figyelmeztetni fogja a cégeket és a bankokat, hogy kerüljék az esetleges kettős felhasználású technológiatranszferekkel kapcsolatos tranzakciókat, amelyeket végső soron az orosz hadsereg is felhasználhat – mondta a szóvivő.

Washingtont az Irán elleni amerikai szankciók megkerülése is aggasztja

A múlt hónapban az Egyesült Államok szankciókat vezetett be Sitki Ayan török ​​üzletemberrel és céghálózatával szemben, azzal vádolva őt, hogy elősegítette az olajeladást és a pénzmosást az Iráni Forradalmi Gárda számlájára.

Washington egy sor szankciót vetett ki az Egyesült Arab Emírségekben székhellyel rendelkező társaságokra az Iránnal kapcsolatos szankciók be nem tartása miatt, és megnevezte az Egyesült Arab Emírségekben székhellyel rendelkező légiközlekedési vállalatot, amely a Wagner csoport – akik harcolnak Ukrajnában  – orosz zsoldosait támogatja.

A háború, az infláció és a büntetővám

Biden csökkenteni szeretné Trump Kína elleni büntető vámtarifáit, hogy az infláció növekedését megakadályozza az USA-ban.

Yellen pénzügyminiszter hívta fel az elnök figyelmét arra, hogy Trump Kínával szemben bevezetett büntetővám tarifái az amerikai családok költségvetését szükségtelenül drágítják. A kereskedelmi államtitkár utasította csapatát, hogy tanulmányozzák a kérdést miután júliusban dönteni kell.

Mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai importot sújtott büntető vámokkal Trump elnök, és ezeket az intézkedéseket Biden sem vonta vissza – emlékeztet a Bloomberg. Most azonban az infláció arra késztetheti az USA elnökét, hogy Trump büntető intézkedéseinek egy részét visszavonja. Biden nemrég a Fehér Házban fogadta Jerome Powellt, a Federal Reserve Board elnökét.

“Tegyetek meg mindent az infláció megfékezésére!”

– ez volt a tárgyalás konklúziója – nyilatkozta a Bloomberg televíziónak Cecile Rouse, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója.

Mire terjednek ki Trump intézkedései, melyeket 2018-ban hozott?

Először is az acél és alumínium importra. Majd ezt követte a második  csomag, amelyben a félvezetők, mikroszkópok, repülőgép alkatrészek voltak. A harmadik csomagban a motorkerékpárok, vasúti kocsik és a gázturbinák kerültek. A negyedik csomag teljesen vegyes: benne voltak a tenger gyümölcsei éppúgy mint a bútorok és egyes vegyszerek. Az ötödik csomag, melyről Trump már 2019-ben határozott méginkább ötletszerű: mezőgazdasági termékek , műtárgyak, ruhanemű, konyhai felszerelések, cipők stb. Ezzel kereskedelmi háború kezdődött Pekinggel, amely természetesen válaszolt. Például szója importját korlátozta az USA-ból, ahol sok farmer számára a kínai piac évek óta biztosnak számított. Most Peking hivatalos angol nyelvű lapja, a Global Times arra buzdítja Biden elnököt, hogy vonja vissza a szankciókat hiszen “abból az amerikai családok profitálhatnak, mert a kínai áruk olcsóbbak lesznek a piacon az USA-ban”.

Stratégiai döntés

Katherine Tai az USA kereskedelmi főképviselője mindeddig óvakodott attól, hogy állást foglaljon az ügyben – írja a Bloomberg. Az USA első ázsiai származású kereskedelmi főképviselője óvatosan csak annyit nyilatkozott, hogy stratégiai döntésről van szó. Kínával szembenálló szenátorok egy csoportja, melyben mind demokraták mind republikánusok vannak, levelet írt Biden elnöknek, melyben óva intik Trump intézkedéseinek visszavonásától.

“Trump tarifái három évvel korábbiak mint az infláció. Ha visszavonják ezeket az intézkedéseket, akkor annak óriási stratégiai ára lenne.” – figyelmeztetik a szenátorok Biden elnököt. A levél aláírói között van Sherrod Brown demokrata szenátor, aki a szenátus bank bizottságának elnöke.

“A kínai vámtarifákról szóló döntés kényes ügy” – nyilatkozta a Bloomberg televíziónak Cecile Rouse. A Fehér Ház gazdasági főtanácsadója minden bizonnyal arra célzott, hogy politikai támogatást szerezni Trump tarifáinak csökkentéséhez jelenleg szinte lehetetlen Washingtonban.

Mégis létrejön az új autóipari gigász?

A legnagyobb, 15 milliót gyártó óriás jönne létre, ha egyesülne a Renault-Nissan és a Fiat-Chrysler csoport. A nyár eleje után ismét felröppent a hír: a kusza tulajdonú francia-japán konglomerátum fuzionál az olasz-amerikai óriással, amely utóbbi előre menekülne ezzel.

Május végén a Fiat Chrysler Automobiles (FCA) bejelentette, hogy fele-fele arányú egyesülést javasol a Renault vezette francia-japán konglomerátumnak, amelynek közvetlenül tagja a Nissan, együttműködésben pedig a Mitsubishi is. A kísérlet akkor elbukott, bár a felek nyitva hagyták az ajtót a fúzió előtt.

Kereszttulajdonlások és súrlódások

Szerdán az olasz Il Sole 24 napilap – forrás megjelölése nélkül – arról írt, hogy újranyitották a fúzió forgatókönyvét. Minden adatában hatalmas számokról van szó: az FCA értéke nagyjából 18 milliárd euró, a másik csoporté mintegy 15 milliárd. Nem könnyen áttekinthető tulajdonlású cégcsoportról van szó a Reanault-Nissan esetében. A francia cég 43 százalékban birtokolja a Nissant, amely viszont 15 százalékot mondhat magáénak a másikban szavazati jog nélkül.

Ráadásul a Renault-ban a francia államnak is van része 15 százalékban. Ennek birtokában tett keresztbe júniusban Emmanuel Macron köztársasági elnök a fúziónak. Mindemellett a felek közt vita van a tulajdoni arányokban is: a Nissan 20-25 százalékra mérsékelné a franciák részét, utóbbiak 30-35-ig mennének el – foglalja össze a helyzetet az olasz napilap.

Ki lesz a legnagyobb?

A tét első ránézésre az, hogy ki lesz a legnagyobb autógyártó a Földön.

Tavaly a Volkswagen-csoport vezette a rangsort 10,6 millióval, orrhosszal megelőzve a Toyota konglomerátumát (10,39 millió darab) a személyautók versenyében.

A Nissan 5,65, a Renault 3,88 milliót (összesen 9,53 milliót) adott el, a társult Mitsubishi 1,22 milliójával már ez a szövetség is a második helyen lenne (az első két adatban a teherautók nincsenek benne). Az FCA 4,8 milliójával 15,5 milliós értékesítésű óriás alakulna ki, a világ vezető autógyártója.

Olyan gigász, amely gyakorlatilag minden piaci szeleten jelen lenne modelljeivel, a kis Renault Twingótól a luxuskategória Maseratijáig és Ferrarijáig, továbbá a Jeep és RAM (a Dodge-ból leválasztott pick up-gyártó) márkákig. A két cég egyesülésének földrajzi szempontból is lenne értelme, mert az FCA profitjának nagy része Észak-Amerikából származik, amit az Európában erős Renault lenne képes kiegyensúlyozni.

Sok autó, kicsi nyereség, technológiai lemaradás

Ha az eredményeket megvizsgáljuk, látható, hogy mindkét csoport számára fontos lenne a fúzió. Az egyaránt tízmilliós darabszámot értékesítő VW és Toyota tavalyi nettó nyeresége 12, illetve 15 milliárd euró volt. Az FCA 4,8 millió autón ötmilliárdot keresett. De a Renault-Nissan-páros se áll túl jól: előbbi 3,9 millió darab után 3,5 milliárd, utóbbi 5,65 millión alig 2,6 milliárdot profitált. A japán márka szénája mostanság még rosszabbul áll, legutóbbi negyedéves nyeresége szinte eltűnt (-95 százalék), aminek nyomán tízezer fős elbocsátást jelentett be.

Ami miatt azonban az olasz-amerikai duó számára egyenesen létkérdés a fúzió, az az, hogy

szinte sehol sincsenek az alternatív meghajtásban.

Márpedig az ehhez szükséges tőke előteremtése a fenti nyereségadatok láttán nem tűnik egyszerűnek, ezért jól jöhet az e téren sokkal előrébb tartó francia-japán-páros, elsősorban a Nissan technológiája.

Az Európai Unióban élelmiszer áremelést hozhat az ukrán válság

Ukrajna az Európai Unió negyedik legnagyobb élelmiszer beszállítója, különösen a gabona és növény olaj import jelentős. Konfliktus esetén a szállítási láncok megszakadnának – hívja fel a figyelmet a brüsszeli Politico.

„Az élelmiszer ellátás biztonsága szempontjából ennek nagyon fontos érvnek kellene lennie amellett, hogy miért nem szabadna sor kerülnie egy katonai konfliktusra. Félek, hogy a döntéshozók ezt a szempontot nemigen veszik figyelembe” – nyilatkozta annak a brüsszeli irodának a vezetője, melyet Ukrajna üzleti körei tartanak fenn az EU központjában.

Egyelőre nincsenek tervek a vészhelyzetre – ismerte el az Európai Unió egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú hivatalnoka. Aki hozzátette, hogy a geopolitikával és biztonsági foglalkozó osztályok aktívan elemzik az Ukrajna körül kialakult helyzetet, de az agrár részleg egyelőre nem kapott erre utasítást. Amikor az uniós mezőgazdasági miniszterek összegyűlnek, akkor ők sem foglalkoznak ezzel.

Látszólag ez érthető hiszen az Európai Unió maga is élelmiszer exportőr, és Ukrajna részesedése mindössze 4,9% az uniós élelmiszer behozatalból. Csakhogy néhány fontos élelmiszerből az Európai Unió szinte teljesen az ukrán importtól függ. A napraforgó olaj 88%-a Ukrajnából érkezik az Európai Unióba, a repceolaj 41%-a, a méz 26%-a.

A legnagyobb kihívás egy rövid távú ellátási sokk – mondta a Politiconak Ukrajna gazdasági miniszterhelyettese. Tarasz Kaska különösen arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió kukorica importjában Ukrajna jelentős szerepet játszik. Ennek pedig nagy jelentősége van az állattenyésztésben. Az Európai Unióban mindenütt gondban lehetnének a csirke és disznó farmok hiszen nem könnyű gyorsan alternatívát találni az állatok ellátására. A jamón, a spanyolok kedvenc sonkája veszélybe kerülhet, mert Spanyolország vásárolja messze a legtöbb kukoricát Ukrajnától.

Globális áremelkedés

Ide vezethet egy katonai konfliktus Ukrajnában méghozzá olyan időszakban amikor az élelmiszer árak amúgy is tízéves csúcsra jutottak 2021-ben. Amikor az oroszok 2014-ben elfoglalták a Krím félszigetet, akkor a globális búza árak 20%-al emelkedtek.

Miért? Libanonban a búza import 55%-a Ukrajnából jön, Törökországban ez az arány 23%. Csakhogy a törökök búza importjának nagyobb része Oroszországból érkezik: 62%. Egyiptom hasonló helyzetben van: a több mint százmilliós ország búza ellátása Oroszországtól és Ukrajnától függ. 2010-ben Oroszország leállította a búza exportot, rá egy évre megkezdődött az arab tavasz. Az élelmiszer árak emelkedése óriási elégedetlenséget váltott ki a térségben. Az Európai Unió viszonylag könnyen túlélne egy ilyen ellátási sokkot, de a szegényebb országok mint Törökország vagy Egyiptom már jóval kevésbé. Tarasz Kaska gazdasági miniszterhelyettes szerint Kijevben felkészültek a vészhelyzetre, ami szerinte csak akkor állhatna elő, ha a katonai konfliktus tényleg megkezdődne Oroszország és Ukrajna között.

Növekednek az USA beruházásai Kínában

Mind Peking mind pedig Washington azt szeretné, hogy sikeresek legyenek a kereskedelmi tárgyalások – ezzel az optimistának szánt diplomáciai frázissal jellemezte az USA és Kína a tárgyaló delegációk vezetőinek keddi telefonbeszélgetését.

Peking oldaláról Liu Ho, a Harvardon végzett miniszterelnök-helyettes, Washingtonból pedig Steve Mnuchin pénzügyminiszter és Robert Lightizer vett részt a tárgyalásokon, melyekről semmilyen érdemi részletet sem közöltek. Az elmúlt idők szitok-átok kampányai után mindenesetre a kulturált hangnem is fontos előrelépésnek számít. Pekingben hivatalból optimisták amint ez a Global Times cikkéből kiderül.

„Peking megőrzi a hidegvérét” – nyilatkozta a portálnak a Népi Egyetem külügyi intézetének igazgatója, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az USA közvetlen beruházásai évről évre nőnek Kínában annak ellenére, hogy Trump elnök az elmúlt időszakban ezzel ellentétes politikát folytat.

Az USA beruházás meghaladta a 216 milliárd dollárt

Ha változatlan árakon számolunk, akkor a növekedés szembetűnő, ha lassult is az elmúlt időszakban. A US Bureau of Economic Analysis szerint 2016-ban az amerikai beruházások értéke még nem érte el a 100 milliárd dollárt (97,458 milliárd) míg 2019-ben ez a szám már meghaladta a 116 milliárd dollárt.

Választási év szója szószban

Pekingben úgy gondolják, hogy Trump szinte kizárólag amiatt fordult szembe Kínával, mert választási tanácsadói ezt javasolták neki. Jó példa erre a szója ügy, melyről már John Bolton, Trump elcsapott tanácsadója is írogatott nemrég megjelent könyvében. Kínában fogy a világon a legtöbb szója szósz, és az amerikai farmerek erre a piacra szánják árujukat. Minthogy Trump hű szavazóiról van szó, az elnök többször is kérte a kínaiakat: tőlük vegyenek szóját! Amikor az elnök szankciókkal sújtotta a kínai export jó részét, akkor a kínaiak válaszul áttértek a latin-amerikai szója importra. A dühös amerikai farmerek pedig az elnöknél reklamáltak emiatt. Most a kereskedelmi tárgyalások kapcsán a pekingi Global Times minden kommentár nélkül közölte: augusztus 7 és 14 között Kína 2,3 millió tonna szóját vásárolt az Egyesült Államoktól…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK