Fontos

A menekültekhez hasonlította a Szent Családot Ferenc pápa

0

A Jézust váró Mária és József menekülését a mai világban otthonukat és hazájukat elhagyni kényszerülő milliókéval hasonlította össze Ferenc a Szent Péter-bazilikában tartott szentmisén. Erdő Péter bíboros a keresztény életről beszélt szenteste a budapesti Szent István-bazilikában.

A katolikus szenteste kijelentette, a népét, otthonát, földjét elhagyó Szent József és Szűz Mária nyomdokait követik azok a családok, az a több millió ember, aki akaratán kívül hazája és szerettei elhagyására kényszerül.

Ferenc pápa azt mondta, a gyermeküket váró Józsefnek és Máriának nem volt sem kényelmes, sem könnyű az útja:

„szívük tele volt reménnyel a születendő gyermek miatt, lépéseikre viszont az otthonukat elhagyni kényszerülők bizonytalansága és veszélyérzete nehezedett”.

A mai világban a menekülésre kényszerülők is tele vannak reménnyel a jövőre nézve, de gyakran az egyszerű életben maradásért hagynak hátra mindent és kelnek útra, mivel „túl akarják élni korunk Heródeseit, akiknek hatalmuk és gazdagságuk növelésére nem jelent problémát, hogy ártatlanok vérét ontsák” – bontotta ki a párhuzamot a pápa.

„Isten fia egy istállóban születik, sötét szegletében egy városnak, amelyben nincsen hely befogadni a messziről érkezettet”. Adjunk helyet társadalmunkban, ne féljünk az embertársainkkal való kapcsolattartástól, senki se érezze, hogy ezen a földön nincsen számára hely – mondta Ferenc pápa. Arra kérte a betlehemi gyermeket, hogy sírásával ébressze fel korunk emberét a közönyből, nyissa fel szemét mások szenvedése előtt – írja az MTI.

Karácsonyi éjféli szentmise a budapesti Szent István-bazilikában 2017. december 24-én. A szentmisét Erdõ Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek celebrálta.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szenteste a budapesti Szent István-bazilikában pedig arról beszélt, hogy a hiteles kereszténység szebbé, békésebbé teszi az életet.

„Ez teszi lehetővé, hogy megértsünk másokat, és ha tehetjük, azzal segítsük őket, amire igazán szükségük van”

– mondta a szentmisén a bíboros.

Erdő Péter arról is beszélt, hogy Jézus azért lett halandó, hogy „nekünk életet adjon, azért született az istálló sötétségébe, hogy mi látni tudjunk”. … Azért vette magára a szolga alakját, hogy minket megváltson a bűn szolgaságából.”

Kitért arra is, hogy Isten akaratának semmilyen hatalom nem állhat ellen. A kereszten Krisztus látszólag vereséget szenvedett, feltámadásával azonban ő lett a győztes. Ezzel megmutatta, hogy az egyes ember és az egész emberiség küzdelmének tétje nem csupán az e világi élet, hogy „örök hivatásunk van és örök boldogságra születtünk”. „Ezt az örömet sugározza nekünk karácsony”, „ezt köszönjük Jézus Krisztusnak, akinek születését ma ünnepeljük” – tette hozzá a bíboros.

Most megnézheti, mit láttak a rendőrök a Las Vegas-i tömeggyilkos szobájában

0

Nyilvánosságra hozta a Las Vegas-i rendőrség két rendőr testkamerájának a felvételeit, amelyek akkor készültek, amikor októberben, Las Vegasban Stephen Paddock egy szállodából lövöldözve 58 embert megölt, százakat megsebesített. Ez volt az Egyesült Államok történetének legtöbb halálos áldozatot követelő lövöldözése.

Az AP és több más médium indított pert a rendőrség ellen, hogy adják ki a kamerák felvételeit, a rögzített segélyhívásokat, a bizonyítékokról és a meghallgatásokról készült jelentéseket. A rendőrség azt ígérte, hogy

a következő hetekben további felvételeket is közzé fognak tenni,

de a média kéréseinek eleget tenni monumentális feladat.

Joe Lombardo megyei seriff elnézést kért, mert szerinte a felvételek további szenvedést okozhatnak „az így is megrendült közösségnek”.

Több száz órányi felvétel készült, de

egyik sem ad választ arra, hogy Paddock miért lőtt

– mondta Lombardo.

A most közzétett videókat két olyan rendőr testkamerája rögzítette, akik behatoltak abba a 32. emeleti lakosztályba, ahonnan Paddock tüzet nyitott a tömegre, majd megölte magát. Az elsőként belépő rendőr testkamerájának felvételét a rendőrség nem tudta kiadni, mert ő nem kapcsolta be a kamerát. Ezzel egyébként lehet, hogy megsértette a rendőrség előírásait.

A tömeggyilkos Stephen Paddockról írt korábbi cikkünket itt olvashatja el.

Európa bezárkózik és nacionalista

0

A Times szerint nem véletlenül nevezik az osztrák kancellárt Macron ruhájába bújt Orbánnak, illetve olyan Trumpnak, aki karcsúsított öltönyt visel, és tekintik egyben pedig az utóbbi 70 év legveszedelmesebb politikusának. Kurz maga a világ legfiatalabb vezetőjeként szeretné, ha ideológián túllépő, pragmatikus reálpolikusnak tekintenék, aki nem játéka mindenféle szélnek.

Viszont hogy kemény álláspontot képvisel a menekültkérdésben, illetve összeállt az egykori SS-ek által alapított Szabadságpárttal, az úgy minősítették, hogy Európa a szélsőjobb felé sodródik. A korát pedig a rideg, könyörtelen feltörekvés bizonyítékának veszik. A Times hosszú portré-interjúja azonban semmit sem talált benne, ami keményen populista vagy féktelen volna. Bizonyosan nagy hatással volt rá most 90 éves nagymamája, aki a világháború idején Szerbiából menekült Alsó-Ausztriába. Akkor kizárólag csak magyarul beszélt, de megtanult németül, viszont az egész család tudja, mi az a háború.

Kurz nem gondolja, hogy elkerülhetetlen az összecsapás az európai és az iszlám kultúra között. Szerinte csupán a radikális gondolatokat távol kell tartani Ausztriától, erre szolgál a közelmúltban elfogadott törvény. Ugyanakkor azt mondja, a migráció nem folytatódhat az eddigi módon. Mert különben a muzulmán lakosság aránya 2050-re 20 %-ra nő a mostani 10 %-ról. Ettől azonban még működhet a multikulturalizmus, ha a kormányok nem követnek el túl sok hibát.  3 éve nem értett egyet a német határnyitással, de most azt mondja: nem ezen múlt a menekültválság. A határok lezárását változatlanul szükségesnek tartja. Azt viszont nem tartja meglepőnek, hogy a hibás politika felhozta a szélsőjobbos, bevándorlás ellenes pártokat. Három fontos dolgot hallott a segélyszervezeteknél dolgozó barátaitól: segíteni kell a bajbajutottaknak, nem alakulhat ki káosz a migránsok miatt Ausztriában, illetve nem lehet elfogadni, hogy évente 10 ezren fulladjanak a tengerbe menekülés közben.

A választásokon szembement Merkel doktrinájával és voksokat hódított el a szélsőjobbtól. Viszont a választás után csak a Szabadságpárt maradt partnernek, mert a szociáldemokraták felmondták a nagykoalíciót, miután ott csak a kisebbik erőt jelentették volna. Az FPÖ-t szükséges rossznak tekinti, amelynek azonban még sokat kell tennie, hogy megszabaduljon a rasszizmustól. Viszont Kurz gyorsan elhatárolódott szövetségesétől, amikor az különféle náci botrányokba bonyolódott. Felhozza, hogy a zsidó közösség már akkor mellette állt, amikor integrációs miniszterként dolgozott. Szigorúan Izrael-párti. Az európai határok őrizetét meg akarja erősíteni. Nem állítja, hogy mind a 100 ezer migráns jól beilleszkedett osztrák földön. Ugyanakkor önmagát haladónak tekinti, aki teljesen normális emberként él. Az újságíró szerint pontosan ezért vállalkozott erre a beszélgetésre. Tehát hogy megmutassa: manapság immár az járja, hogy Európa bezárkózzon és nacionalista legyen.

Times/Szelestey

Északi szomszédunknál így vélekednek a jövő évi választásokról – 1. rész

0

Hallucináció az a vízió, hogy a Fidesz a történelem szemétdombjára kerül – írta le cikkében Štefan Markuš, aki az első Orbán-kormány idején Szlovákia magyarországi nagykövete volt. A szerző írásában kielemezte a magyarországi politikai helyzetet és felmérte egy esetleges kormányváltás lehetőségét 2018-ban. 

Štefan Markuš szlovák tudós, író és egykori nagykövet a szlovák Pravda internetes oldalán megjelent elemzésében nem rejtette véka alá a véleményét a közelgő magyarországi választásokról. Felhasználva a legutóbbi magyarországi közvélemény-kutatásokat, elemzéseket és politikai nyilatkozatokat, latolgatta a 2018-as parlamenti választásokon részt vevő pártok esélyeit. Ezekből kiindulva arra jutott, hogy a Jobbik és a Momentum az, amely a valódi konkurenciát jelentheti a Fidesz számára.

Számára úgy tűnik, hogy  bár a Fidesz még mindig a legnagyobb és legnépszerűbb párt a szavazók körében, egyre többen szeretnének véget vetni a jelenlegi kormánypárt dominanciájának. Ez összecseng azzal is, amit a magyar ellenzéki pártok kommunikálnak Magyarországon: egyre több magyar választó szeretne kormányváltást. Csakhogy van erre reális lehetőség? – tette fel a kérdést a Markuš.  A válasza tömören, amely nagyjából megegyezik a többi szlovák médium véleményével, a következő:

Magyarországon egyetlen olyan párt sincs, amely egyedül képes lenne legyőzni a Fideszt a jövő évi választásokon.

Az északi szomszédunknál konszenzus van arra vonatkozóan, hogy a Fidesz egyeduralmát csak egy nagy ellenzéki összefogás tudja megakadályozni. Azonban még ebben az esetben is csupán annyiról van szó, hogy nem engedik kétharmadhoz jutni a 2010 óta folyamatosan kormányzó Orbán Viktor, mert a Fidesz támogatottsága egy Nézőpont Intézet által végzett augusztusi közvélemény-kutatás szerint még mindig 43 százalékon áll, ami elegendő a győzelemhez. (A szerző megjegyezte, hogy ugyanakkor paradox helyzet alakult ki: ugyanezen a felmérésen a válaszadók 43 százaléka kormányváltást szeretne).

Ezzel a ténnyel a magyarországi ellenzéki pártok tökéletesen tisztában vannak, de az összefogás vagy koalíció létrehozása reménytelennek tűnik.

Markuš az MSZP jövőbeli sorsát nevezte meghatározónak: kétsége sincs afelől, hogy a párt hamarosan csődbe megy és elsüllyed a saját káoszában. Sokkal inkább az a kérdés, hogy melyik másik pártnak sikerül elcsábítani a szocialista párt szavazóit? Úgy vélte, hogy az MSZP teljesen lebénult abban a vitában, hogy Botka László és Gyurcsány Ferenc együttműködjön egymással és mindketten egy közös listán szerepeljenek. Ebből a vitából pedig az egykori miniszterelnök profitál igazán: igyekszik magának megnyerni a baloldali szavazókat, hogy a rossz nyelvek szerint a 2018-as választások után DK váljon a legerősebb ellenzéki párttá a magyar baloldalon.

Csakhogy Gyurcsánynak nincs könnyű dolga, mert  az MSZP-s szavazókért egy másik politikai mozgalom is harcol: a Jobbik. Ezt a jobboldali pártot az egész szlovák  médiában „ultrajobboldali pártként” definiálják, jelenleg a „második, vagyis a legnagyobb ellenzéki erő” Magyarországon. Az, hogy a baloldali, szocialisták voksáért harcol Vona Gábor korántsem számít meglepő dolognak vagy újszerű politikának. 2010-es választásokon a politikai újoncnak számító Jobbik elsősorban azokon a választási körzetekben és kelet-magyarországi településeken erősödött meg igazán, amelyek korábban  törzsgyökeres MSZP bázisnak számítottak, de sokan csalódtak a pártban és mivel nem akartak a Fideszre szavazni, ezért erre az új politikai pártra adták le a voksukat. Valószínűleg Vona Gábor most is hasonló dologban reménykedik, ezért is nyitott hónapokkal korábban a baloldali szavazók felé.

Štefan Markuš 1936. május 7-én született Nyíregyházán, aki a szüleivel együtt az 1947-es csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény keretében költöztettek át Pozsonyba. Mérnök, tudós, több monográfia szerzője és három találmányt is bejegyeztek a neve alá. Több emberjogi szervezet szlovákiai irodájának volt a vezetője. 1998 és 2002 között nagykövetként dolgozott Budapesten. A „magyarok nagyító alatt” című könyve az egyik legismertebb műve, amelyben a magyar történelemmel, nemzettudattal és a tragédiákkal foglalkozott.

 

Trump Merkel-Putyin együttműködést váltott ki

0

Lázas diplomáciai aktivitást váltott ki Donald Trump amerikai elnök döntése az iráni nukleáris egyezmény egyoldalú felmondásáról. Talán ez is volt a bejelentés egyik célja. Az iráni nukleáris egyezmény ugyanakkor féléves türelmi időt hagy a feleknek vagyis novemberig még nagyon sok minden történhet. Akár még Donald Trump is meggondolhatja magát.

 

Hosszú telefonbeszélgetésben egyeztetett  az Iránnal kötött, s Donald Trump által felmondott nukleáris egyezmény sorsáról Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az amerikai elnök láthatóan véresen komolyan gondolta, hogy az USA-t kiviszi az egyezményből: új berlini nagykövete arra figyelmeztette a német vállalatokat, hogy ha novemberig nem hagyják el Iránt, akkor szankciókra kell számítaniuk az amerikai piacon.

Ez a nyugati együttműködés vége – állítják sokan Európában, de a német kancellár nem így gondolja.

Angela Merkel megpróbálja megmenteni az iráni nukleáris egyezményt oly módon, hogy Oroszországot és Kínát bevonva rádöbbenti Donald Trumpot arra, ezúttal túlságosan messzire ment.

A német, a brit és a francia külügyminiszter kedden találkozik az iráni diplomácia vezetőjével Brüsszelben. Merkel május 18-án Szocsiba repül, és ott Vlagyimir Putyinnal tárgyal. Mindenekelőtt arra akarja rábeszélni az orosz elnököt, hogy gyakoroljon nyomást Teheránra annak érdekben, hogy Trump döntése ellenére ne mondja fel az atomalkut.

Irán gazdaságilag nehéz helyzetbe kerül, ha az USA újra szankciókat alkalmaz vele és a vele kereskedő cégekkel szemben.

Ebben a tekintetben a hatodik aláíró fél, Kína – amely az iráni kőolaj legnagyobb vásárlója –kulcsszerepet játszik. Nemrég egy 600 milliárd dolláros, tíz évre szóló gazdasági együttműködési egyezményt írt alá Iránnal. Peking döntésétől tehát nagyon sok függ. Kína – amely számára prioritás az amerikai kapcsolat – Washingtonnal közvetlenül is tárgyal a kereskedelmi háború elhárításáról, Liu Ho, gazdaságért felelős kínai miniszterelnök-helyettes révén. Nyilván ezektől a tárgyalásoktól is függ, hogy Kína milyen álláspontot foglal el az iráni atomalku ügyében.

Pekingben ugyan bírálták Trump döntését, de kérdés, hogy hajlandóak-e a kínaiak egységfrontot alakítani az EU-val és Oroszországgal az Egyesült Államokkal szemben.

Mindenesetre – mint elemzésünkben megírtuk – az Egyesült Államok kihátrálása súlyos, de (egyelőre) nem végzetes csapást mért az iráni atomalkura. Az európai országok ugyanis jelezték, hogy semmi áron sem fogják veszni hagyni a megállapodást, még abban az esetben sem, ha emiatt nyíltan szembe kell menniük Washingtonnal.

Pápai rendelet a pedofil papok ellen

0

Vos estis lux mundi! (Ti vagytok a világ fényessége) – ezt a címet viseli Ferenc pápa rendelete, mely kötelezővé teszi a papok számára, hogy jelentsék, ha társaiknál pedofil bűnöket tapasztalnak!

Ez a kötelezettség természetesen a püspökökre is vonatkozik, akik közül eddig sokan védelmezték a pedofil papokat. Nem jelentették a kínos eseteket a rendőrségen, egyszerűen csak áthelyezték a pedofil papokat egy másik plébániára vagy egyházi intézménybe.

Az utóbbi időben több bírói ítélet is született a római katolikus egyház vezetői ellen pedofil bűncselekmények miatt. A Vatikán harmadik számú emberét, Pell bíborost szülőhazájában Ausztráliában ítélték börtönbüntetésre évtizedekkel korábbi pedofil bűncselekmények miatt. Nemrég Franciaországban felfüggesztett börtönbüntetést kapott Barbarin bíboros-érsek, aki nem jelezte pedofil papok bűncselekményeit a hatóságoknak. Chilében az egész püspöki kar lemondott, mert évekig védelmezték azt a tekintélyes papot, aki pedofil bűnöket követett el. Ferenc pápa utasítására kizártak a papok közül egy korábban igen tekintélyes 88 éves bíborost az Egyesült Államokban, ahol korábban csak azért nem ítélték el pedofil bűncselekmények miatt, mert azok elévültek.

Évek óta folytatnak hackertámadásokat az oroszok

0

Amerikai és brit szakértők szerint az oroszok által támogatott hackerek 2015 óta fertőznek meg világszerte különböző eszközöket. Figyelmeztetésük szerint Oroszországból globális kibertámadások indulhatnak ki.

A brit Országos Kiberbiztonsági Központ (NCSC), az amerikai FBI és az amerikai Belbiztonsági Minisztérium közös felhívása szerint államilag támogatott orosz hackerek aktívan igyekeznek aláásni a virtuális tűzfalakat és egyéb olyan behatolásjelző rendszereket, amelyeket a célba vett szolgáltatók a rosszindulatú tartalmak kiszűrésére használnak, még mielőtt e tartalmak elérnék a felhasználókat.

Ciaran Martin, az NCSC vezetője azt mondta:

az oroszok által használt módszerek jelentős része a hálózati rendszerek gyengeségeit használja ki.

A brit kormány elektronikus kommunikációfigyelő szolgálata (GCHQ), amelyhez az NCSC is tartozik, már több mint húsz éve figyeli az orosz hackerbandák jelentette fenyegetést. A felhívás szerint az elsődleges célpontok közé tartoznak az internetszolgáltató cégek, a kritikus fontosságú infrastrukturális rendszereket működtető társaságok, kormányhivatalok és nagyvállalatok.

A Deutsche Welle által idézett figyelmeztetésben azt is írják:

a támadások 2015-ben kezdődtek és már további támadások alapjait is megteremtették.

Az FBI szerint a fertőzött hálózatokat kémkedésre és szellemi tulajdon ellopására is használják.

Martin szerint Nagy-Britannia az Egyesült Államokkal és más szövetségeseivel, valamint a technológiai szektorral együttműködve igyekszik feltárni az orosz hackerek tevékenységét, hogy a felelősökön számon lehessen kérni cselekedeteiket.

Az oroszok nem reagáltak a vádakra. Az amerikai Belbiztonsági Minisztérium szerint viszont a támadássorozat egy nagyobb, „Grizzly Steppe” nevű művelet része volt.

Közben

Ausztrália is kibertámadások elkövetésével vádolta meg Oroszországot.

Marise Payne védelmi miniszter közleménye szerint a 2017-ben elkövetett számítógépes támadásokért az orosz állam által támogatott hackerek voltak felelősek. Körülbelül 400 céget támadtak meg akkor.

Korábban egyébként már kiderült, hogy oroszok álltak egy 2017-es, Ukrajna elleni kibertámadás mögött, megtámadták a német kormány informatikai rendszerét, beavatkoztak több európai választásba és a brit brexit-népszavazásba, arról pedig hosszú ideje vizsgálat folyik Amerikában, hogy mennyiben segítették Trump megválasztását.

A határzár ára

0

Az EU tagállamoknak a zsebükbe kell nyúlniuk, ha azt akarják, hogy kitartson a Törökországgal megkötött migráns egyezmény.

3 milliárd eurót ígért Angela Merkel német kancellár az Európai Unió nevében Erdogan török elnöknek, ha megállítja a migráns inváziót, mely több, mint egymillió sorsüldözött ember érkezését jelentette 2015-ben. A legnagyobb terhet Németország vállalta magára mint az EU legerősebb állama. Most is 500 millió eurót ígért annak érdekében, hogy kitartson az EU-török migráns egyezmény. A pénz ugyanis nagy úr: a törökök annak ellenére nem mondták fel a migráns egyezményt, hogy időközben kígyót-békát kiabáltak Merkel kancellárra és Brüsszelre. A sikertelen puccskísérlet után kialakított Erdogan rendszert ugyanis az Európai Unió nem tudja befogadni. Sigmar Gabriel német külügyminiszter ezt kerek perec meg is mondta a törököknek. A népszerű Bild magazinnak úgy nyilatkozott, hogy amíg Erdogan az elnök Törökországban addig szó sem lehet Ankara uniós tagságáról. Erről a tárgyalások  évtizedek óta folynak, de ma sem tartanak sehol.

Ettől függetlenül a migráns egyezmény kitart, de csak akkor, ha az EU fizet. Erre figyelmeztetett mindenkit a költségvetési biztos. Günther Oettinger a brüsszeli Politiconak elmondta: a három milliárd eurós végösszeg úgy jön ki, hogy maga az EU egymilliárd eurót vállal magára. A többi kétmilliárdot a tagállamoktól várja Brüsszel. A lelkesedés picit visszafogott mint mindig, ha fizetni kell. Azt senki sem akarja, hogy megismétlődjön a 2015-ös nagy migráns invázió. De fizetni se nagyon akar senki. A németek 500 millió eurót tettek a közös kalapba. Ez sok ugyan, de nem elég – figyelmeztetett az EU költségvetési biztosa.

Günther Oettinger most ugyan nem beszélt arról, de van még egy nagy migráns számla is. Ezt az olaszok nyújtották be Brüsszelnek. Ők ugyanis fizetnek a líbiai milíciáknak, hogy állítsák meg a migráns inváziót délről. Az első eredmények biztatóak: kevesebben érkeznek Líbiából Itáliába mint eddig. Csakhogy a líbiai milíciák továbbra is várják a pénzt. Közben az olasz belügy kidolgozott egy tervet, Líbiát éppúgy érdekeltté tenné a migráns invázió megállításában mint Törökországot. Csakhogy ennek is szép ára lenne. Mondjuk szintén 3 milliárd euró. Legalábbis erre célzott az olasz belügyminiszter, aki korábban a Politiconak nyilatkozott. Az EU költségvetési biztosának tehát fel van adva a lecke: szerezzen több milliárd eurót, hogy a migránsok ne jöjjenek Európába olyan tagállamoktól, melyek nem akarnak migráns látni, de fizetni sem óhajtanak azért, hogy ezt elkerüljék 

Meg kell ölni a brit dzsihádistákat a védelmi miniszter szerint

0

Gavin Williamson szerint így nem tudnának több gondot okozni.

A miniszter a jobboldali bulvárlapnak, a Daily Mailnek nyilatkozott. Szerinte egyetlen olyan dzsihádistát sem szabad visszaengedni Nagy Britannia területére, aki korábban elment harcolni az Iszlám Állam oldalán.

A terrorelhárítók körében nagy az aggodalom: az Iszlám Állam vereségei után hazatérhetnek a harcokban megedződött dzsihádisták, hogy aztán terrorakciókat kövessenek el Nagy Britanniában. Andrew Parker, a kémelhárítás főnöke azt mondta: 34 éves pályafutása alatt ilyen jelentős terrorveszélyt nem tapasztalt az Egyesült Királyságban. Azt is közölte a kormánnyal, hogy

kilenc terrorakciót hiúsítottak meg eddig ebben az évben.

A terrorelhárítók szerint körülbelül 800 brit ment Szíriába és Irakban harcolni, közülük mintegy 400 hazatért, őket figyelik a terrorelhárítók. 130-an meghaltak a harcokban. Maradt tehát körülbelül 270 olyan dzsihádista, akinek brit útlevele van.

„Őket semmiképp sem szabad visszaengedni Nagy Britanniába. Itt nagy valószínűség szerint terrorakciókat követnének el, ezért meg kell ölni őket”

– mondta a védelmi miniszter. Gavin Williamson azt is mondta: kész arra, hogy dróntámadásokat indítson a Közel-Keleten.

Angela Merkel üzenete: Bízzunk egymásban

Fáklyás katonák felvonulásával és egy 1970-es évekbeli slágerrel a kommunista keletről búcsúzott a német Angela Merkel kancellári posztján. Jövő héten távozik hivatalából.

Angela Merkel 16 éves kancellárságának lejárta alkalmából rendezett ünnepélyes katonai tisztelgés alkalmával utolsó üzeneteként két szóval búcsúzott: Bízzunk egymásban.

Kevesebb mint egy héttel azelőtt, hogy Merkel asszony hivatalosan átadja a hatalmat utódjának, Olaf Scholznak, megkapta hazája legmagasabb katonai kitüntetéseit, a fáklyát vivő katonák hagyományos felvonulásával és egy felvonuló zenekarral.

Merkel egy rövid beszédében, alig néhány órával azután, hogy elnökölt a legutóbbi rendkívüli járványügyi ülésen, és részleges zárlatot jelentett be azok számára, akik megtagadják az oltást, Merkel arra figyelmeztetett, hogy a bizalom a demokrácia egyik legfontosabb összetevője.

„A járvány elmúlt két éve megmutatta, milyen fontos a bizalom a politikában, a tudományban és a társadalmi diskurzusban – de azt is, hogy mennyire törékeny is lehet”

– mondta egy álarcos és társadalmilag távolságtartó vendégekből álló kis hallgatóságnak.

A demokrácia a szolidaritáson és a bizalomon múlik, beleértve a tényekbe vetett bizalmat is.

Merkel éberséget tanácsolt

„Ahol megtagadják a tudományos belátást, és összeesküvés-elméleteket és gyűlöletet terjesztenek, ellenállnunk kell” – mondta. „Demokráciánk attól is függ, hogy ahol a gyűlöletet és az erőszakot bizonyos érdekek átkényszerítésének legitim eszközének tekintik, ott demokratikus toleranciánknak meg kell találnia a határait.”

A televízióban élőben közvetített, a védelmi miniszter által vezetett ceremónia körülbelül egy óráig tartott.  A Grosser Zapfenstreich vagy Grand Tattoo néven ismert, a 16. századból származó ceremónia a legmagasabb kitüntetés, amellyel a katonaság civileknek adományozhat. A német újraegyesítés óta a távozó kancellárok hivatalos búcsújaként adják elő.

A csúcspont a katonai menetzenekar volt, amely három, a kancellár által kiválasztott dalt játszott. Merkel egyik választása azonban sokakat meglepett. Egy keresztény himnusz – meglepetés, egy protestáns lelkész lányától – és egy elég konvencionális kabarédal Hildegard Kneftől, a német színész és énekesnőtől még nem volt feltűnő, de Merkel harmadik választása, amely lángra lobbantotta a német Twitter-olvasókat, ugyanis a kancellár a „ Du hast den Farbfilm vergessen ” vagy „Elfelejtetted a színes filmet” című filmbetétdalt választotta: Nina Hagen 1970-es évekbeli slágerét a kommunista keletről. Nina Hagen, aki később nyugatra emigrált, és az 1980-as évek Németország punk rock bálványa lett.

Merkel egészen a közelmúltig ritkán beszélt keletnémet származásáról. Csütörtökön azonban, amikor a dalról kérdezték megtörte a csöndet:

„A dal fiatalkorom fénypontja volt, amely, mint mindenki tudja, az NDK-ban zajlott” – mondta Merkel a Német Demokratikus Köztársaságra, a kommunista Kelet-Németország hivatalos nevére utalva. „A dal az NDK-ból érkezett, és ahogy megtörténik, egy olyan régióban is játszódik, amely az egykori választókerületemben volt. És így minden passzol egymáshoz.”

Merkel elődeihez képest a járvány miatt viszonylag kevés vendéget hívott meg. Scholz úr ott volt a tömegben, akárcsak sokan azon 52 miniszter közül, akik négy cikluson keresztül szolgáltak kormányaiban.

Az általában sztoikus kancellár arcán időnként egy csipetnyi érzelem is kirajzolódott.

„Ha ma önök előtt állok, mindenekelőtt hálát és alázatot érzek”

– mondta Merkel kancellár.

„A kancellárként eltöltött 16 év eseménydús és gyakran kihívásokkal teli év volt. Kihívtak engem politikailag és személyesen is.”

Beszéde végén utódjához, a szociáldemokrata Scholzhoz fordult, aki az elmúlt négy évben pénzügyminisztere volt.

„Most a következő kormányon múlik, hogy választ találjon az előttünk álló kihívásokra, és alakítsa a jövőnket” – mondta Merkel asszony.

„Ehhez kívánok önnek, kedves Olaf Scholz és az Ön által vezetett kormánynak, minden jót, szerencsés kezet és sok sikert.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK