Fontos

Válaszaiban semmitmondó volt von der Leyen

Csalódottan fogadták Ursula von der Leyen válaszait az EP-vitában. A bizottsági elnökségre jelölt semmit se válaszolt az elhangzottakra. Egyik leggyakoribb kérdés az volt hozzá: fellép-e a magyar és lengyel kormány ellen, folytatja-e a 7-es cikkelyes eljárást.

Semmitmondó udvarias mondatokkal köszönte meg a délelőtti beszéde utáni frakcióvezetői hozzászólásokat az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, aki aztán az ülésteremben ülte végig a képviselők „kétperceseinek” hosszú sorát.

Kifogások balról, jobbról

A zöldek érthetően például azt firtatták, milyen számítások alapján szeretné elérni azt, hogy a széndioxid-kibocsátás 40 helyett 50-55 százalékkal csökkenjen 2030-ig. Főképpen a szélsőjobbon sokan hánytorgatták fel a német védelmi miniszterként kötött nagy összegű tanácsadói szerződéseket. Egyikük szerint szétverte a Bundeswehrt, és „reményét” fejezte ki, hogy hasonló munkát fog végezni az Európai Bizottság élén.

A néppárttól balra elhelyezkedő frakciók tagjai közül sokan kifogásolták, hogy reggeli bemutatkozó beszédében egy szót se ejtett a jogállamisági mechanizmus fejlesztési terve sorában arról,

mit kíván tenni az alapjogokat megsértő tagállamok (Magyarország és Lengyelország) ellen.

A holland szocialista – magyar származású – Piri Kati szerint azért kell határozottan állást foglalnia von der Leyennek a jogállamisági problémákról, mert ez a két kormány saját sikerüknek tulajdonítja jelölését a bizottság élére – amiről persze az érintett nem tehet, mondta a képviselő. Felszólította őt, hogy egyértelműen feleljen arra, hogy támogatja-e a Magyarország és Lengyelország ellen folyamatban lévő hetes cikkes eljárásokat.

Szűzbeszédében a momentumos Cseh Katalin (liberális frakció) arról beszélt, hogy az európai elit mindeddig szemet hunyt az Orbán-kormány jogsértései felett. Ezért valódi vezetői képességekre van szükség a bizottság élén, amely nem fél megvédeni az európai értékeket – mondta.

Természetesen az euroszkeptikus és EU-ellenes frakciókból is szóba került a két ország ügye, csak éppen fordított előjellel. „Megalázó hetes cikkelyes eljárásról” beszélt a lengyel kormánypárt, a PiS delegáltja. Ő meg arról faggatta a jelöltet, hogy befejezi-e ezt a „nevetséges 7-es cikkelyes eljárást”?

A Fidesz három feltétele

Még a délelőtti felszólalók egyike volt Deutsch Tamás, a Fidesz-delegáció vezetője, aki három pontot támasztott von der Leyen támogatásául. Állítsa meg a migrációt és támogassák az ez ellen a határokon fellépő országokat, tartsák tiszteletben a nemzeti szuverenitást (vagyis szüntessék meg a 7-es cikkelyes eljárást), és változatlanul utalják a kohéziós támogatásokat, feltételek nélkül, mert ezek nem „könyöradományok” a keleti tagoknak.

Záróbeszédében Ursula von der Leyen

ismét megkerült minden konkrét kérdést.

Mindössze arra szorítkozott, hogy különbséget, távolságot érzékelt a nyugati és keleti tagok között, szerinte ezért egységesíteni kell a kritériumok teljesítését.

Megismételte, hogy javaslata szerint az EP jogszabály-kezdeményezési jogot kapna, hogy ezzel még egységesebben dolgozhasson együtt a bizottság és a parlament. Végül azzal zárta pár perces szólását, hogy „legyünk bátrak, hogy az EU-t kiteljesítsük”.

Szoros lesz

A szavazás von der Leyen személyéről hat órakor kezdődik. Legalább 374 szavazatra lesz szüksége a megválasztáshoz. Eddig a néppárt jelentette be, hogy egységesen igent mond, ez elvileg 182 voks. A szocialisták megosztottak, délután döntenek, eddig a német SPD jelentette be, hogy elutasítják von der Leyent, ezzel 154 szavazat sorsa bizonytalan (az új parlamentről itt írtunk.) A liberálisok valószínűleg megszavazzák őt, ez maximum 108 igen, a Zöldek magatartása teljesen kiszámíthatatlan. Az már délelőtt kiderült, hogy a több, mint 70 képviselővel legnagyobb szélsőjobbos tömörülés (Identitás és Demokrácia – ID) nem fog von der Leyenre szavazni.

Új osztrák kormány: csökkentik az illegális bevándorlást

0

Két hónappal a választások után létrejött a kormánykoalíció Bécsben: a Néppárt a Szabadságpárttal alakíthat kormányt. A két pártvezér, Sebastian Kurz és Heinz Christian Strache együtt jelentette be a nevezetes eseményt.

A koalíciós programot szombaton megszavazza a két párt, majd hétfőn a köztársasági elnök dönthet arról, hogy kinevezi-e a jobboldali-szélsőjobboldali kormányt. A Szabadságpártot egykor neonácik alapították, és vezérük, Jörg Haider állandóan bírálat tárgyát képezte az Európai Unió brüsszeli központjában. Most Sebastian Kurz, aki eddig külügyminiszter volt közölte: a jövőben nem a külügyminiszter hanem ő, a kancellár foglalkozik az uniós ügyekkel. Helyettese a Szabadságpárt főnöke, Heinz Christian Strache lesz.

A legfontosabb tárcát, a pénzügyit a Néppárt kapja, de sok stratégiailag fontos minisztérium kerül a Szabadságpárt ellenőrzése alá. Például a külügy, a belügy és a hadügy!

A külügy élére egy hivatásos diplomata, Karin Kneissl kerülne.

Ő Franciaországban a híres Ena főiskolán szerezte egyik diplomáját. A belügy vezetője várhatóan Herbert Klickl lesz, akit Ausztriában jól ismernek, mert ő volt az elhunyt pártvezér, Jörg Haider beszédírója, akit ellenfelei Goebbelshez hasonlítottak. A baloldal tüntetést tervez az új kormány ellen, amely meg akarja reformálni a munka törvénykönyvét: csökkenteni kívánja a munkavállalók jogait! A munkaidő szabályozás például úgy változik, hogy újra lehet 12 órás munkaidőt alkalmazni Ausztriában. A gazdagok számára viszont adócsökkentést tervez a kormány. Radikálisan csökkenteni kívánják az illegális bevándorlást. Ez biztonságunk növelésének alapja – hangsúlyozza a koalíciós közlemény. Ausztriában jelentős muzulmán közösség él, melyhez 85 ezer migráns csatlakozott 2015-ben. Ha megalakul az új osztrák kormány, akkor Ausztriának lesz a világon a legfiatalabb vezetője, hiszen Sebastian Kurz, az új kancellár mindössze 31 éves.

Populisták széthúzásra ítélve

0

Ugyanis mindegyik a saját nemzeti céljainak a megszállottja, és ez igencsak megnehezíti számukra az együttműködést. Így például törésvonalak rombolják a bizalmat és a barátságot a magyar vezetés, illetve a szomszéd államok közt, ahol jelentős magyar kisebbség él, így főként Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában.

Orbán és Salvini képével illusztrált kommentárjában a Financial Times azt jósolja, hogy a belső ellentétekre rámegy a populisták európai összefogásának kísérlete. Ezek az erők és az EU-ellenes nacionalisták, fenik a fogukat a jövő évi EP-választásra. Egyesek abban bíznak, hogy szétrobbanthatják az unió legintegrációbarátibb intézményét, elnyerve akár a mandátumok egyharmadát. Mások egyenesen abban reménykednek, hogy képesek lesznek megbénítani az egész liberális európai elit működését. Csakhogy melléfognak, mert egyre éleződnek a nézetkülönbségek saját soraikban. Ugyanis mindegyik a saját nemzeti céljainak a megszállottja, és ez igencsak megnehezíti számukra az együttműködést. Lásd az Osztrák Szabadságpárt és az olasz kormány vitáját a dél-tiroliaknak szánt osztrák állampolgárság kapcsán.

Ugyanilyen törésvonalak rombolják a bizalmat és a barátságot a magyar vezetés, illetve a szomszéd államok közt, ahol jelentős magyar kisebbség él, így főként Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában. Megosztó Bannon felbukkanása is az európai szélsőjobbon. De mindettől függetlenül a szélsőséges radikálisoknak van adu a kezükben, mert amit üzennek a bevándorlásról, a nemzeti identitásról és az iszlám európai helyéről, az harsogó és egyszerű. Arra alapoznak, hogy sokan elégedetlenek az EU hiányosságai miatt. Odahaza a nacionalizmus folytán kerültek kedvező helyzetbe, ám ugyanez a nacionalizmus korlátozza eredményességüket az kontinentális színpadon.

Financial Times/Szelestey Lajos

 

Videó-csapda

Még aránylag friss a hír a kormánybuktató ausztriai videó-botrányról. Pénteken (máj.17.) este robbant. Szombaton (máj.18.) dél körül az osztrák koalíció kisebbik pártjának vezetője, Heinz-Christian Strache (FPÖ = Osztrák Szabadság Párt) lemondott pártvezetői posztjáról, és egyúttal alkancellári (kormányfő-helyettesi) pozíciójáról is, ezzel veszélybe sodorta az ország politikai stabilitását. Még aznap este (szombat) Kurz kancellár (kormányfő, miniszterelnök), hogy elkerülje az ország működését megbénítható politikai válságot, benyújtotta kérelmét Alexander Van der Bellen (Grüne = Zöldek) államelnökhöz egy minél korábbi parlamenti választás kiírására. Az államelnök a kérelmet elfogadta. Dióhéjban ez történt ezen a hétvégén Ausztriában, egy héttel az Európai Parlamenti választások előtt.

Ami meglehetősen furcsa: két német, tehát nem osztrák, („baloldali”) újság hozta nyilvánosságra a kompromittáló hat órás, titokban felvett videót, amit két évvel ezelőtt (2017. július) készítettek egy Ibiza-i villában. Rejtély, hogy miért éppen most, egy héttel az EU parlamenti választások előtt kellett ezt a nagy nyilvánosságnak bemutatni? Készítői, birtokosai miért vártak közel két teljes évet? Ez idő alatt nem akadt egyetlen pillanat, alkalom sem, hogy valóban nagyot szóljon a videóban elhangzottak? Különben Strache volt alkancellár is erre alapozza vádemelési szándékát, hogy megpróbálja tisztára mosni a videón láthatókat és hallhatókat. Első reakciója elég gyengus volt, miszerint „részegen hülyeségeket, pardon butaságokat beszélt”. A kettészakadt, és csak feketén vagy fehéren látó és gondolkodó magyar közvélemény már Orbán bukását (is) vélte felfedezni, mivel a magyar miniszterelnök neve is elhangzik a videóban. A budapesti kormánypárt és sajtója (propagandája) viszont rögtön jelezte, hogy ez „Ausztria belügye”, Magyarországnak semmi köze hozzá. Ebben is van igazság, hiszen a populista orbánizmus lételeme a féligazságok terjesztése.

Itt álljunk meg egy pillanatra. Az egy dolog, hogy a hazai propaganda a kormánypárti médián keresztül sok mindent el tud érni, amit az átlagember gondolkodás nélkül elhisz, elfogad. Viszont a kormánypárti apparátus valóban olyan sötét, tudatlan, tájékozatlan, mint amilyennek látszik, vagy pedig mindenről jól informált, és csak (az anyagi) függőségi viszony következtében terjeszti a megkívánt „tájékoztatást”.

Meggyőződésem, hogy pl. Habony Árpád, vagy Kovács Zoltán, sőt maga Orbán Viktor is tisztában van a világban zajló eseményekkel, éppúgy, ahogy ez a pártállami időkben történt (pl. a C újság). amikor csak a megbízható emberekhez juthattak el a tekintélyes külföldi lapokban megjelent írások magyarul. A népet pedig a „nemzeti színű dumákkal” etették. Mintha napjainkban is ez történne. A hazai média a populista, nacionalista „pártvonal” előírásainak megfelelően közvetíti a világ eseményeit a lakosság felé. Viszont való igaz, a nacionalizmus melegágyától, a populizmustól, nagyon fél Európa, pontosabban az EU. Talán nem véletlen, hogy a tekintélyes nyugati, nyugat-európai elemzők szótárába is bekerült az „orbánizmus”, mint az EU-t szétverni akarók egyik szellemi pillére.

A hazai olvasók figyelmébe. Orbán és Strache közé nem lehet és nem szabad egyenlőségjelet tenni. Strache alkancellár, azaz a miniszterelnök helyettese, ami a legjobb indulattal Semjén pozíciójának felel meg. Viszont az osztrák politikai rendszer teljesen más, összehasonlíthatatlan a magyarral! Az osztrák Néppárt (ÖVP) rendes (és oszlopos) tagja az európai Néppártnak, azaz az Európai Parlament néppárti frakciójának (EPP). Németországhoz hasonlóan Ausztriában is gyakori a Nagykoalíció, amikor a két nagy tömegpárt a (jobboldali) Néppárt (ÖVP) és a (baloldali) szociáldemokrata párt (SPÖ) együtt kormányoz. A elmúlt 30 év tanúsága szerint ez Magyarországon elképzelhetetlen. Viszont a Lajtától nyugatra vannak olyan helyzetek, amikor ezt a Nagykoalíciót a vezető pártok nem akarják. Emlékezetes, amikor a 2000-es osztrák parlamenti választás előtt valamennyi parlamentáris párt megfogadta, hogy nem fog koalícióra lépni a Jörg Haider vezette szélsőjobboldali Szabadságpárttal. A választás után, azonban Schüssel, a Néppárt (ÖVP) elnöke, úgy döntött még is koalícióra lép a Szabadságpárttal, azzal a feltétellel, hogy Haider nem vállal szerepet a kormányban, és cserében Schüssel lehet a kancellár. A koalíció „kiütötte a biztosítékot” az EU-ban, és ennek jeléül 14 tagállam a legminimálisabb diplomáciai kapcsolat fenntartására kötelezte magát Ausztriával szemben. Közel 20 évvel később 2017 decemberében Sebastian Kurz (ÖVP) ismét koalíciós kormányt alakított az FPÖ-vel. Tehát, az eddigi legfiatalabb osztrák kancellárnak, a néppárti Sebastian Kurz-nak csak a kormányzáshoz volt szüksége a szélsőjobboldali Strache-re. Ezért a jelenlegi osztrák kormányválságból semmilyen messzemenő következtetést nem szabad levonni különösen a magyarországi helyzetre vagy annak jövőjére.

Vissza a videós botrányhoz. Elsők között az ellenzékben lévő osztrák szociáldemokrata párt (SPÖ) jelentette, már péntek este (május 17.), hogy az ország legutóbbi történetének legnagyobb botrányának vagyunk tanúi.

A müncheni, bajor „Süddeutschen Zeitung“ („SZ“) és a hamburgi, észak-német „Spiegel“ magazin által közreadott, titokban készült videó főszereplői: az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) főnöke, egyben alkancellár, Heinz-Christian Strache, és bizalmasa, a párt parlamenti frakcióvezetője, Johann Gudenus, aki kicsit tud oroszul, valamint egy dúsgazdag orosz üzletember állítólagos unokahúga, aki negyedmilliárd(!) euró „fekete” pénzt akar(t) Ausztriában befektetni.

A befektetési lehetőségek megtárgyalása közben jött a remek ötlet, hogy a hölgy (teljesen legálisan) vegye meg a „Kronen Zeitung” felét (50 %), amiért cserében a Szabadságpárt befolyást szerezhet a legnagyobb példányszámú osztrák napilapban. Strache példaként Magyarországot hozta fel, ahol Orbán Viktor hasonló módszerrel tett szert a magyar sajtó befolyásolására. A videón a németen kívül elsősorban oroszul és angolul beszélnek.

A hölgy kilétére nem derült fény, sőt a közreadó két német lap sem tudott erre választ adni.

Majd az ok és okozat találgatása és kutatása közben meglepő fordulatra figyeltek fel. Egy német komikus, vagy inkább szatíraíró (der Satiriker Jan Böhmermann) április közepén, tehát egy hónappal ezelőtt, az osztrák tv évi díjának, a Romy, kiosztásakor olyanokkal viccelődött, hogy „néhány FPÖ barátjával Red Bull-t ívott egy orosz oligarcha villájában Ibizán, ahol a Kronen Zeitung átadásáról is szó volt, de sajnos, egyelőre többet még nem mondhat.”

Ebből visszamenőleg arra következtetnek, hogy a szatíraíró Böhmermann már hetek óta ismerte a videót. Ezt tegnap (szombat) menedzsere is megerősítette, de határozottan állította, hogy a videó megvételére senki sem ajánlott fel pénzt.

A Süddeutsche Zeitung újságírónője, Leila Al-Serori, is elismerte az osztrák tv-ben, hogy Böhmermann látta a videót, de nem érdekelte. Viszont múlt csütörtökön (tehát a videó közzététele előtti napon) egy műsorban Böhmermann úgy búcsúzott el nézőitől: „….lehet, hogy holnap Ausztria égni fog….” („kann sein, dass morgen Österreich brennt”)

A videón Strache és Gudenus nyíltan mondják, hogy a pártfinanszírozás ezen formája illegális, viszont, ha csinálnak egy egyesületet, amelyhez mindkét fél hozzáférhet, és mint adomány jelenik meg, akkor azt nem kell jelenteni a Számvevőszéknek. (Rechnungshof). Különben arról is beszélnek, hogy több nagy adományozójuk is van.

Időközben a „Falter” nevű osztrák hetilap is jelezte, hogy már tavaly tudtak a videó létezéséről. Pénzt senki sem ajánlott fel vagy kért érte. A videóról tudó újságok egyöntetűen állítják, hogy a videóért nem fizettek. A videó valódiságát az államügyészség vizsgálja. A „SZ” közölte az eredeti videót senkinek sem bocsátja a rendelkezésére.

A „déli nyitás” kudarca és a privát szféra sikere

Sokan a  Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által 2015-ben meghirdetett déli nyitás kudarcának tekintették, hogy tavaly decemberben a Külgazdasági és Külügyminisztérium megszüntetett  14 afrikai, ázsiai és latin-amerikai Magyar Nemzeti Kereskedőházat (MNKH). Ugyanakkor nem mindegyik hasonló szervezet tevékenysége tekinthető kudarcnak. Itt van például a HTCC, igaz hosszú évek aprólékos munkájával mára már szép eredményeket mutathat fel Afrikában.  

 

A magyarországi ellenzéki médiumok az MNKH-hálózat bukását elsősorban anyagi okokkal magyarázták: annak ellenére, hogy 2016-ban a MNKH-k csaknem 170 milliós nyereséget termeltek,  azok után, hogy egy évvel korábban  viszont hat milliárd forintos veszteséget könyvelhettek el. Ugyanúgy felhozták, hogy viszonylag kevés eredményt mutathatnak fel, nem fizetődött ki számukra a kapcsolatépítésre fordított pénz és energia. Különösen az afrikai kontinensen, ahol többször átverték őket helyi, kétes hírnevű üzletemberek. 

Ám vannak olyan szervezetek, amelyek képesek voltak jelentős sikereket elérni Afrikában. Ezek közül kiemelkedik a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ (Hungarian Trade and Cultural Center – HTCC) által működtett hálózat, amely mind a mai napig 13 képviseltet tart fenn szerte a világon. A szervezet sokrétű feladatokat lát el. A kereskedelmi, pénzügyi és jogi szolgáltatásokon kívül nagy hangsúlyt fektet a kulturális és tudományos területre, illetve a kapcsolatépítésre. Weboldala szerint a tizenháromból jelenleg hat képviseletük működik Afrikában. Ezek közül a legfontosabb HTCC-k azok, amelyek Ghánában, Marokkóban és Ugandában működnek.

a helyi viszonyokat, struktúrákat megismerve beágyazódtak a helyi gazdasági és kulturális életbe, s ez hozta meg azt a sikert, mely eredményeként ma kormányközi kapcsolatok szintjére emelkedett a privátszéra sokszor nagy anyagi ráfordításokat  is igénylő munkája.

Marokkó sok szempontból a kaput jelenti nemcsak az észak-afrikai vagy arab, hanem az egész afrikai piacra. Ennek jelentőségével a HTCC már a kezdettől fogva tisztában volt, ezért az első „Magyar Házat” itt nyitották meg 2013-ban. Azóta pedig ez számít a legaktívabbnak az összes HTCC képviselet közül. 

A magyar-marokkói  kereskedelmi volumen 191 millió euró volt, Budapest az elkövetkező években 600 millió dollárt fektet be az észak-afrikai országba. Szinte nem telik el úgy év, hogy ne érkezne Magyarországra egy népes és magas rangú marokkóiakból álló delegáció:  legutóbb 2017 októberében járt egy küldöttség, amelynek programjait és tárgyalásait a HTCC szervezte. 

Ezzel párhuzamosan Rabatban tartotta a harmadik ülését a magyar-marokkói gazdasági vegyesbizottság, amely során kulturális, kereskedelmi, mezőgazdasági, vízgazdálkodási és tudományos-kutatási együttműködésről írtak alá megállapodásokat. Segítenek a helyi és nemzetközi kiállítások megszervezésében, vagy találkozókat szerveznek a kormány prominens tagjaival. Marokkó jelentőségének megnövekedését jól szimbolizálja, hogy a tavaly két járatot indítottak az észak-afrikai országban: hetente kétszer szállít utasokat a Ryanair (Marrákes) és a WizzAir (Agadir), s ebből kifolyólag az utazási irodák idén 30 ezer magyar turistára számítanak.  

Ghána az afrikai kontinens egyik legstabilabb és legdinamikusabb országa. Accra már a hidegháború óta komoly érdeklődést tanúsított Budapest iránt, hiszen akkoriban kiemelt kapcsolatokat ápolt a keleti tömbbel. Ma Ghána egyfajta regionális központ, amely jó kiindulópontot jelent az egykori brit (Nigéria) és francia (Elefántcsontpart) gyarmatbirodalom piacai felé. 

Fotó: HTCC

Ezért is döntött a magyar kormány úgy, hogy tavaly újranyitja a ghánai nagykövetséget, és megalakítja a ghánai-magyar üzleti tanácsot, amelytől a magyar vállalatok még nagyobb sikerét várja a térségben. Nem volt kérdés, hogy a HTCC szintén nagy figyelmet szentel az arab országra. A magyar nagykövetség újra megnyitásának alkalmából 2017 márciusában egy Magyar Hét nevű eseménysorozatot szerveztek a fővárosban. Még a ghánai Miss World szépségversenyt is ők szervezték.

Az ugandai HTCC volt a harmadik képviseleti iroda, amelyet 2013 júliusában nyitottak meg. Működésükben nagy segítségükre volt az AHU, mivel ők már évekkel korábban komoly projekteket valósítottak meg az afrikai országban. Ilyen például az egészségügyi központok létesítése vagy a különböző orvosi missziók, amelyeket már 2009 óta nemcsak Ugandába, hanem más afrikai országba is küldenek, s három tucat magyar orvos és egészségügyi szakember látott el csaknem 40 000 beteget.

A HTCC a magyar Földművelésügyi Minisztériummal karöltve indított nemzetközi oktatási programot a mezőgazdasági szakemberek továbbképzésére és diákok oktatására. Egy mintafarmot üzemeltetnek Kapekében, ahol egy speciális terméket, az ún. jackfuit pálinkát állítják elő. Továbbá egy tíz hektárnyi kísérleti telepet tartanak fenn trópusi fenyőcsemeték számára. Együttműködtek a helyi biztonsági erőkkel, amikor a HTCC felkarolta az ugandai  rendőrség „Community Police” programját. Itt nemcsak anyagiakban és eszközökben (pl. pihenő mobilházakban) látták el őket, hanem megszervezték a magyarországi speciális képzéseiket is.

Kíváncsian várjuk, hogy ez az afrikai földrészért rajongó tulajdonos mennyivel viszi többre vállalkozását a befektetők paradicsomaként emlegetett földrészen.

2024-ben is orosz-ukrán háború lesz?

0

„Még ha holnap megszületik a döntés, a szállítás a jövő év elejéig tart”: A Rheinmetall fegyverkezési vállalat szerint a megjavított Leopard harckocsikat először háborús erőfeszítésekre kell átalakítani, mielőtt Ukrajnába szállíthatják őket.

A Rheinmetall csoport tájékoztatása szerint legkorábban 2024-ig tudja megjavítani Ukrajna számára a Leopard 2 harckocsikat. „Még ha holnap megszületik a döntés, hogy a Leopard tankjainkat Kijevbe küldjük, a szállítás a jövő év elejéig tart” – mondta Armin Papperger, a Bild am Sonntag vezérigazgatója az előzetes jelentés szerint.

A csoport tulajdonában van 22 leszerelt Leopard 2 harckocsi és 88 jármű az előző modellből, a Leopard 1-ből. A javítás csaknem egy évig tart – mondta Papperger. „A járműveket nemcsak átfestik, hanem át is kell alakítani a háborús használatra. Teljesen szétszedik, majd újjáépítik.” Megrendelés nélkül a csoport nem tudja üzembe helyezni a tankokat, ez ugyanis több száz millió euróba kerül. „A Rheinmetall ezt nem tudja előfinanszírozni” – mondta Papperger.

Papperger szerint a Leopárd döntő szerepet játszhat az ukrajnai háborúban.

„A Leopard harckocsi rendkívül fontos az offenzívákhoz és a terület visszaszerzéséhez”

– mondta a menedzser.

„A harckocsikkal a hadsereg áttörhet az ellenséges vonalakon, és véget vethet egy hosszan tartó lövészárokháborúnak.”

Újabb amerikai-orosz csúcstalálkozó lehet

0

Amerikai és orosz diplomaták újabb csúcstalálkozót készítenek elő Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között.

November 8 és 10 között APEC csúcsot tartanak Vietnamban, melyen részt vesz mind az amerikai mind pedig az orosz elnök. Dmitrij Peskov, Putyin szóvivője Moszkvában azt mondta, hogy előkészítenek egy találkozót, de még semmi sem biztos. A két elnök júliusban a G20 csúcson találkozott egymással Hamburgban.

Donald Trump a Fox televíziónak úgy nyilatkozott, hogy Putyin fontos ember a világpolitikában, aki segíthet abban, hogy az észak-koreai és a szíriai válság rendeződjön. Ezenkívül megvitathatják Ukrajna helyzetét is – mondta az amerikai elnök, aki 11 napos ázsiai körutat tesz, melynek során ellátogat Kínába, Japánba, Dél Koreába, a Fülöp szigetekre és Vietnamba is.

Az USA elnökének ez lesz az első hivatalos kínai látogatása, dzemélyesen már találkozott Trump Hszi Csinping elnökkel, hiszen Kína első embere nyáron, Floridában tárgyalt Trumppal.

Az amerikai elnök ázsiai körútja előtt a kínaiak és az oroszok is egyeztettek Pekingben. A Dmitrij Medvegyev kormányfő  által vezetett orosz küldöttség húsz egyezményt írt alá, miután tárgyalt Li Kocsiang kínai miniszterelnökkel és küldöttségével. A két második számú vezető megerősítette, hogy mindkét nagyhatalom kiemelten fontos partnernek tekinti a másikat.

Hozhat-e szavazatokat a Notre Dame leégése?

0

Orbán Viktor magyar miniszterelnök tíz nappal a Notre Dame lángjai előtt meghirdette a keresztény civilizáció védelmét – írja a londoni Guardian-ben Natalie Nougayrède francia újságírónő.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig egy televíziós interjúban, melyet teljes egészében húsvét hétfőn sugároznak, arra használja fel a Notre Dame katasztrófáját, hogy bírálja a nyugati világ elfordulását a szakrális értékektől. Tragikus szimbólumnak nevezi a híres katedrális leégését, „melyért a franciák egyházellenes politikája is felelős”.

Az érintett franciák?

Marine Le Pen asszony, a francia szélsőjobb vezére egyáltalán nem így reagált: Macron elnökhöz hasonlóan dicsérte a tűzoltókat és nem adott elő semmilyen összeesküvés elméletet arról, hogy szándékos gyújtogatás történt volna. Párizs ügyésze szerint valószínűleg rövidzárlat okozta a tüzet a Notre Dame-ban hétfőn este. Persze Marine Le Pen asszony elvált és távolról sem tart olyan szoros kapcsolatot a ókatolikus mozgalmakkal mint édesapja, Jean-Marie Le Pen.

 Jó, de akkor legalább a holland szélsőjobb.

A holland szélsőjobb vezére hasonlóképp igyekszik elhatárolni magát a katolikus konzervatívoktól. Geert Wilders kiáll az 1968-as eszmék mellett, melyeket Orbán Viktor magyar miniszterelnök annyira kárhoztat. Kiáll a meleg házasság mellett is, mely tabu téma a nemzeti és keresztény elvekre hivatkozó szélsőjobb köreiben Európa keleti felében.

Az európai szélsőjobboldalt egyesítő nagy téma az iszlám ellenesség. Ebben Marine Le Pen, Geert Wilders, Matteo Salvini vagy Orbán Viktor teljes mértékben egyetért.

Végre, a német AfD!

Alice Weidel, az Alternative für Deutschland frakció vezetője még tovább ment: besorolta a Notre Dame leégését a keresztény ellenes cselekedetek sorába! Bár semmilyen bizonyíték nincsen arra, hogy az iszlamista szervezeteknek bármilyen közük is lett volna a tűzvészhez, de a szélsőjobboldali párt társ elnökasszonya kimondatlanul is őket vádolja.

És az olaszok?

Matteo Salvini Milánóban épp ezen az alapon akarta egyesíteni a szélsőjobboldali erőket. Csakhogy neki az a problémája, hogy Ferenc pápa a migráns kérdésben homlokegyenest ellenkező nézeteket vall mint a szélsőjobboldal Itáliában és másutt Európában.

Még kínosabb azonban az, amit az olasz sajtó írt meg Matteo Salviniről amikor azt vizsgálta meg, hogy miért is lett néhány év alatt a Liga egyik meglehetősen névtelen vezetője az európai szélsőjobb potenciális vezére? A milánói összejövetel alkalmából feltűnt a lengyel PiS távolléte pedig Jaroslaw Kaczynski pártja kiváló kapcsolatokat ápol a meglehetősen konzervatív katolikus egyházzal Lengyelországban, és a migráns kérdésben éppúgy szemben áll Brüsszellel, mint Magyarország miniszterelnöke.

Biden-Hszi Csinping virtuális csúcs

Négy és fél órán keresztül tárgyalt Luxemburgban Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Jang Csiecsivel, Kína első számú diplomatájával. A találkozót előre nem jelentették be.

Nem sokkal korábban a két nagyhatalom hadügyminisztere Szingapúrban tárgyalt egymással. Mindebből enyhülésre következtetnek Pekingben, ahol mindennél fontosabbnak tartanak egy csúcstalálkozót az USA elnökével.

Ősszel ugyanis kongresszust tart a Kínát kormányzó kommunista párt. Ezen bebetonozzák a tervek szerint Hszi Csinping elnök hatalmát. Csakhogy ehhez jó lenne eredményeket felmutatni. A gazdaság a nagy Covid lezárások miatt gyengélkedik, a diplomáciában pedig Kína meglehetősen elszigetelődött, mert nem ítélte el Oroszország Ukrajna elleni agresszióját. Putyin Peking vazallusa lett Oroszországot a sikertelen Ukrajna elleni invázió teljesen kiszolgáltatottá tette legfőbb “szövetségesével” Kínával szemben.

Bár Moszkva szorgalmazza a szövetséget Kínával, de Pekingben hallani sem akarnak erről. Nekik ugyanis százszor fontosabb a Nyugat mindenekelőtt az Egyesült Államok. Kínai szakértők egyébként nyíltan arról írnak, hogy Oroszország elveszíti a háborút Ukrajnában.

A pekingi hivatalos véleményt híven tükröző Global Times vezércikkben idézi Kissinger figyelmeztetését, mely szerint az USA-nak semmiképp sem szabad Kína kizárására törekedni a globális gazdaságból. Az Egyesült Államok veterán ex külügyminisztere, a kínai közeledés atyja, attól is óvja Washingtont, hogy diplomáciája egymás karjába kergesse Pekinget és Moszkvát.

Biden és Hszi Csinping virtuális csúcstalálkozóján tisztázhatná a két nagyhatalom viszonyát, és lépést jelenthet az új világrend felé.

Hát nem ez történt

„Kínának és az Egyesült Államoknak javítania kell párbeszédén és együttműködésén”

– jelentette ki Hszi Csin-ping.

Richard Haas, amerikai szakértő szerint, ha elvonatkoztatjuk magunkat a stílusbeli különbségektől Biden és Trump elnökök között, politikájuk sokkal kevésbé tér elegymástól, mint amennyit a retorikából lehetne megítélni. A Kínával való konfrontáció hangsúlyozása, a Közel-Keleti jelenlét és a terhek csökkentése, az Egyesült Államok hatalmi képességeinek növelése, de nem a világ átalakítására, hanem konkrét érdekek érvényesítésére, a szövetségek átformálására.

A hosszan tartó beszélgetés alatt sok kérdést érintettek, de egyikben sem sikerült egyetértésre jutni. Legfőképpen Tajvan kérdésében állnak messze egymástól az álláspontok.

Az Egyesült Államok „határozottan fellép” minden, „a status quo megváltoztatására vagy a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának aláásására irányuló egyoldalú kísérlet ellen”. A kínai vezető szerint ez a „tűzzel való játék” nagyon veszélyes helyzetet teremthet.

Kína Tajvant az egyik tartományának tekinti. „Ha a tajvani szeparatisták… átlépnek egy határt, akkor határozott lépésekhez kell folyamodnunk” – közölte Hszi Csinping, a Kína első számú vezetője.

Biden amerikai elnök „aggodalmát Kína hszincsiangi, tibeti és hongkongi lépései, valamint az emberi jogok kapcsán”, emeli ki a Fehér Ház közleménye.

A több órás beszélgetés arra utal, hogy gazdasági kérdésben készek együttműködésre, de politikai kérdésekben messze állnak az álláspontok egymástól.

Végeredményben a kapcsolat felvételének pozitívumán kívül politikai előrelépés nem történt, ezzel is igazolva a Global Times véleményét, mely a közelgő kínai kongresszusra való előkészítő lépésként értékelte a telefonbeszélgetést.

Pellegrini az új szlovák miniszterelnök

0

Andrej Kiska államfő tegnapi ígéretének megfelelően ma délelőtt tízkor kormányfővé nevezte ki Peter Pellegrinit, aki a hetek óta tartó tüntetések miatt lemondott Robert Ficót váltja.

Andrej Kiska ezt követően Pellegrini kormányának minisztereit is kinevezte.

Az előző kormányhoz képest a kormányfő személyén kívül öt további poszton lesz változás. Richard Raši (Smer-SD) lesz az új beruházásokért és informatizációért felelős miniszterelnök-helyettes, Tomáš Drucker (Smeru-SD-jelölt) az új belügyminiszter, Andrea Kalavská (Smer-SD-jelölt) az új egészségügy-miniszter, Ľubica Laššáková (Smer-SD) az új kulturális miniszter és Gál Gábor (Most-Híd) az új igazságügy-miniszter.

Kinevezését követően Pellegrini azonnal Brüsszelbe repül, hogy részt vegyen az Európai Tanács ülésén.

Ján Kuciaknak, az Aktuality.sk oknyomozó újságírójának, és jegyesének, Martina Kušnírovának meggyilkolását követően kormányválság alakult ki az országban. Az újságíró egyebek mellett a szlovák kormány bizonyos politikusai és az olasz maffia közti kapcsolatokkal foglalkozott. A gyilkosságot követően emberek tízezrei vonultak utcára országszerte, hogy bizalmatlanságukat fejezzék ki a kormány felé és tisztességes Szlovákiát követeljenek – Kaliňák és Fico nélkül. Először a belügyminiszter, majd pár nappal később a kormányfő is bejelentette lemondását, ami a kormány rekonstrukcióját eredményezte.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK