Kezdőlap Világ Fontos Oldal 295

Fontos

Putyin kedvenc oligarchája pénzeli az európai szélsőjobbot

Polonius
-
0
Putyin kedvenc oligarchája pénzeli az európai szélsőjobbot

Steve Bannon az ideológus, de a pénz Malofejevtől jön – írja a Haaretz című baloldali lapban Alexander Reid Ross. Aki európai méretű fasiszta szervezet kialakulását látja abban, hogy Matteo Salvini létrehozta a szélsőjobb pártok szövetségét a májusi választások előtt.

Matteo Salvinit Putyin öt évvel ezelőtt fedezte fel Milánóban. A múlt hónapban Verona városában gyülekeztek Salvini európai hívei a „Családok kongresszusán”. Jobboldali Ligával koalícióban kormányzó 5 Csillag Mozgalom képviselői is elhatárolódott a rendezvénytől. Legfőbb politikai vezetőjük. Luigi Di Maio március közepén egyenesen jobboldali lúzereknek (sfigati di destra) nevezte a résztvevőket, holott jól tudta hogy azon a jobboldali koalíciós partnere több vezető politikusa is fel fog szólalni, többek között Matteo Salvini is. A Vatikán és maga Ferenc pápa is elhatárolódott, nem úgy a magyar kormány, akit Novák Katalin államtitkár, a Fidesz alelnöke képviselt és dicsőségesnek nevezte részvételünket. Az eseményt Putyin kedvenc oligarchája, Konsztantyin Malofejev fizette. Ki ő?

45 éves pénzügyi csodagyerek a kétfejű sas megszállott híve

A Marshall Capital Oroszország egyik legnagyobb befektetési cége, mely a legnagyobb orosz telefonszolgáltató egyik tulajdonosa. A Putyin közeli oligarchia a médiában a régi orosz nacionalizmus elszánt híveként mutatkozik. Jellemző, hogy média birodalmát Cárgrádnak keresztelte el! Ez az egykori Konstantinápoly, a mai Isztanbul neve volt a nagy orosz nacionalista körökben II. Miklós cár idején. A kétfejű sas nevében meg akarták hódítani Isztambult, hogy újra „keresztény várossá” váljon.

Judeo-keresztény akadémia

Ezt hozta létre Steve Bannon Olaszországban – minden bizonnyal Malofejev támogatásával. Trump elnök kirúgott tanácsadója világméretű harcot hirdet „a keresztény civilizáció védelmében”. Az ellenfelek a liberálisok és az olyan államok  mint Kína, Törökország és Irán. Steve Bannon Ferenc pápát is nyíltan bírálja – elsősorban migráns barát megnyilatkozásaiért. Szövetségesei is vannak az egyházban például Burke konzervatív bíboros vagy Robert Sarah afrikai kardinális, aki Ferenc pápa utóda szeretne lenni.

Mindennek eredményeképp létre akarnak hozni egy erős szélsőjobb blokkot az Európai parlamentben, mely megakadályozhatja további reformok elfogadását. Ebben Putyin és Trump  érdekei megegyezhetnek. Steve Bannon és Konsztantin Malofejev ugyanis meglehetősen nyíltan képviselnek egy Európa ellenes washingtoni és moszkvai irányvonalat, mely nem áll messze sem a Fehér Háztól sem pedig a Kremltől. Épp ezért nem szabad lebecsülni Steve Bannon veszélyességét!- figyelmeztet a Haaretz című baloldali izraeli lapban Alexander Reid Ross, aki egyetemi tanár Portlandben (USA).

A határzár ára

ki
-
0
A határzár ára

Az EU tagállamoknak a zsebükbe kell nyúlniuk, ha azt akarják, hogy kitartson a Törökországgal megkötött migráns egyezmény.

3 milliárd eurót ígért Angela Merkel német kancellár az Európai Unió nevében Erdogan török elnöknek, ha megállítja a migráns inváziót, mely több, mint egymillió sorsüldözött ember érkezését jelentette 2015-ben. A legnagyobb terhet Németország vállalta magára mint az EU legerősebb állama. Most is 500 millió eurót ígért annak érdekében, hogy kitartson az EU-török migráns egyezmény. A pénz ugyanis nagy úr: a törökök annak ellenére nem mondták fel a migráns egyezményt, hogy időközben kígyót-békát kiabáltak Merkel kancellárra és Brüsszelre. A sikertelen puccskísérlet után kialakított Erdogan rendszert ugyanis az Európai Unió nem tudja befogadni. Sigmar Gabriel német külügyminiszter ezt kerek perec meg is mondta a törököknek. A népszerű Bild magazinnak úgy nyilatkozott, hogy amíg Erdogan az elnök Törökországban addig szó sem lehet Ankara uniós tagságáról. Erről a tárgyalások  évtizedek óta folynak, de ma sem tartanak sehol.

Ettől függetlenül a migráns egyezmény kitart, de csak akkor, ha az EU fizet. Erre figyelmeztetett mindenkit a költségvetési biztos. Günther Oettinger a brüsszeli Politiconak elmondta: a három milliárd eurós végösszeg úgy jön ki, hogy maga az EU egymilliárd eurót vállal magára. A többi kétmilliárdot a tagállamoktól várja Brüsszel. A lelkesedés picit visszafogott mint mindig, ha fizetni kell. Azt senki sem akarja, hogy megismétlődjön a 2015-ös nagy migráns invázió. De fizetni se nagyon akar senki. A németek 500 millió eurót tettek a közös kalapba. Ez sok ugyan, de nem elég – figyelmeztetett az EU költségvetési biztosa.

Günther Oettinger most ugyan nem beszélt arról, de van még egy nagy migráns számla is. Ezt az olaszok nyújtották be Brüsszelnek. Ők ugyanis fizetnek a líbiai milíciáknak, hogy állítsák meg a migráns inváziót délről. Az első eredmények biztatóak: kevesebben érkeznek Líbiából Itáliába mint eddig. Csakhogy a líbiai milíciák továbbra is várják a pénzt. Közben az olasz belügy kidolgozott egy tervet, Líbiát éppúgy érdekeltté tenné a migráns invázió megállításában mint Törökországot. Csakhogy ennek is szép ára lenne. Mondjuk szintén 3 milliárd euró. Legalábbis erre célzott az olasz belügyminiszter, aki korábban a Politiconak nyilatkozott. Az EU költségvetési biztosának tehát fel van adva a lecke: szerezzen több milliárd eurót, hogy a migránsok ne jöjjenek Európába olyan tagállamoktól, melyek nem akarnak migráns látni, de fizetni sem óhajtanak azért, hogy ezt elkerüljék  …

Mugabe maradhat Zimbabwéban

FüHü
-
0
Mugabe maradhat Zimbabwéban

Mentességet alkudott ki magának és feleségének mindenféle eljárás alól Robert Mugabe távozásra kényszerített zimbabwei elnök – közölte az afrikai ország hadserege. A volt elnöki pár az országban maradhat – jelenti a CNN.

 

Mugabét azzal vádolták, hogy a nyolcvanas évek közepén tömegmészárlások sorozatát rendelte el ott, hogy konszolidálja és megerősítse a hatalmát. Húszezer ember haláláért lehet így felelős. Emellett korrupcióval is vádolják, amely lehetővé tette a luxus életvitelét, irányítása alatt  korábban virágzó ország a szegénységbe sodródott.

Mugabét a múlt héten helyezte házi őrizetbe a hadsereg, majd óriási tömegtüntetések kezdődtek ellene, aminek eredményeként a pártja is leváltotta, illetve távozásra szólította fel. Mugabe azonban egy darabig még kitartott, egészen addig, amíg a parlament össze nem gyűlt, hogy megfossza a hatalmától. Ekkor inkább magától lemondott, és tárgyalásokat kezdett a hadsereggel a jövőjéről.

Orosz diplomaták hajtánnyal hagyták el Észak Koreát

FüHü
-
0
Orosz diplomaták hajtánnyal hagyták el Észak Koreát

Az orosz diplomatákat és családtagjaikat Phenjanból vonattal illetve autóbusszal vitték a határig, de az utolsó kilométert kézi hajtánnyal kellett megtenniük. Mindez a szigorú koronavírus szabályok miatt van, melyek hermetikusan elzárják Észak Koreát a külvilágtól.

Phenjanban a hivatalos álláspont az, hogy nincs Covid-19 járvány Észak Koreában, de a szigorú intézkedések nem erre mutatnak. Még állítólag maga Kim Dzsong un elnök is megkapta a vírusfertőzést, és emiatt mutatkozik kevesebbet a nyilvánosság előtt. Az Észak Koreát vaskézzel irányította ifjú diktátor a hírek szerint szív és cukorbeteg, ezért számára a vírusfertőzés könnyen végzetesnek is bizonyulhat.

A külföldiek döntő többsége elhagyta az országot

A világtól amúgyis elzárkózó nemzeti kommunista rendszer csak kevés külföldit tűr meg az országban, de a koronavírus járvány miatt már csaknem mindenki elutazott Észak Koreából. A többség Kína irányába távozott, de Oroszországnak van közös határa Észak Koreával. Ezért kényszerültek arra az orosz diplomaták, hogy kézivezérelt hajtánnyal térjenek vissza hazájukba – számolt be képes riportban emberpróbáló utazásokról a külügy Moszkvában.

Trump egy ötödikes gyerek szintjén van saját emberei szerint

FüHü
-
0
Trump egy ötödikes gyerek szintjén van saját emberei szerint

A világ talán leghíresebb újságírója, Bob Woodward írt könyvet Donald Trumpról. Az elnök több közvetlen kollégája is megszólalt neki, mint kiderült, sokan közülük szó szerint idiótának tekintik Trumpot.

Bob Woodward volt az, aki (Carl Bernsteinnel együtt) kirobbantotta a Watergate-ügyet a hetvenes években, amely Richard Nixon bukásához vezetett. Azóta minden elnökről írt könyvet, most arról a káoszról írt, amely Donald Trump környezetében uralkodik.

A hamarosan megjelenő könyv a Washington Post szerint „idegösszeomlásként” írja le Trump elnökségét. Előfordult, hogy a munkatársai dokumentumokat vittek el az asztaláról, nehogy aláírja őket és ezzel súlyos károkat okozzon. James Mattis védelmi miniszter szerint annyi érzéke van a diplomáciához, mint egy ötödikesnek,

John Kelly kabinetfőnök pedig egyszerűen idiótának nevezte az elnököt.

Ő persze tagadta ezt a cikk megjelenése után. Azt viszont más források nem cáfolták, hogy Trump néha összevissza beszél.

Maga Trump azt mondta, hogy kitalációk szerepelnek a könyvben, amely hamis információk alapján készült. Csakhogy közben nyilvánosságra került az a beszélgetés, amelyet Trump Woodwarddal folytatott (az újságíró ezt az elnök engedélyével rögzítette), és

az elnök itt is ellentmondásokba keveredett saját magával.

Közben a New York Timesban egy magát a Trump-kormány munkatársának mondó, névtelen szerző cikke jelent meg, „Része vagyok a Trump-kormányzaton belüli ellenállásnak” címmel. Ebben a szerző azt állítja: az elnöknek dolgozik, de ő és hozzá hasonlóan gondolkodói kollégái fogadalmat tettek, hogy meghiúsítják Trump elképzeléseinek egy részét és legrosszabb hajlamait.

Többek között azt írja: az elnök viselkedése árt a köztársaság egészségének. Kiemelte, hogy az ellenállás, amelyet a munkatársaival képvisel, nem azonos az amerikai baloldal ellenállásával.

A szerző Trumpot minden erkölcsi értéket nélkülöző embernek állítja be, szerinte nem vonzódik az olyan hagyományos konzervatív értékekhez, mint például a szabadpiac vagy a szabad gondolkodás. Ellenben

kedveli az autokratákat és diktátorokat,

például Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt.

Még érdekesebb, hogy azt írja: a kabinetben szó volt arról, hogy az alkotmány 25. kiegészítéséhez fordulnak. Ez lehetővé teszi, hogy az alelnök vegye át a hatalmat, ha az elnök nem képes ellátni feladatát.

A New York Times azt írta: nem szoktak névtelen írást közölni, most a szerző kifejezett kérése miatt tették ezt mégis meg. Trump egyébként már reagált is: pipogya vezércikknek nevezte az írást, a Twitteren pedig azt írta, a Timesnak „nemzetbiztonsági okokból” ki kell adnia a szerzőt.

Amerikában egyébként novemberben félidős választásokat tartanak. A képviselőház teljes egészét, a szenátusnak pedig csaknem az egyharmadát újraválasztják, valamint több tagállamban kormányzóválasztások is lesznek.

A budapesti kapocs – Mi dolga volt Magyarországon Trump Oroszország-ügyi tanácsadójának?

FüHü
-
0
A budapesti kapocs – Mi dolga volt Magyarországon Trump Oroszország-ügyi tanácsadójának?

Egy meglepően zavaros és kevésbé követhető ügyről rántotta le a leplet a Donald Trump és közvetlen körének oroszországi összefonódásait feltáró különleges amerikai bizottság. Ráadásul ennek a szálnak most magyar vonatkozásai is vannak. 

Carter Page, Donald Trump amerikai elnök Oroszország-ügyi külpolitikai szakértőjét még múlt héten hallgatta meg a Robert Mueller különleges ügyész által vezetett bizottság, amely azt vizsgálja, hogy Moszkva miképp avatkozott be a tavalyi amerikai elnökválasztásokba. Ugyanakkor csak tegnap hozták nyilvánosságra a jegyzőkönyvet, amelyből kiderült, hogy az egész ügynek van egy eléggé érdekes magyar szála is.

Carter Page 2016 augusztusában azért utazott Budapestre, hogy ott találkozzon Szemerkényi Réka egykori washingtoni nagykövettel és más magyar kormányzati képviselőkkel. Habár hivatalosan energetikai és goenergetikai kérdésekről tárgyaltak volna, ami annak tükrében nagyon érdekes, hogy a geotermikus energia részesedése a hazai energiafelhasználásban 0,5 százalék körüli, az FBI szerint az utazás valódi céljai mind a mai napig rejtély. Sőt, elképzelhetőnek tartják, hogy az egész magyar út csupán „fedőtörténetként” funkcionált, mert a háttérben az orosz kormányhoz közel álló személyekkel találkozott.

Page a vizsgálóbizottság előtt végig rendkívül zavarosan beszélt a budapesti útjáról, ködösített, keveset mondott és gyakran hárította el a válaszadást azzal, hogy nem emlékszik a részletekre. Többször belebonyolódott a saját mondandójába: egyszer „Magyarországon való kikapcsolódást”, másszor viszont „üzleti utat” emlegetett. Ugyanúgy először nem tudta megmondani a nagykövet pontos nevét sem, vagy az sem rémlett neki, hogy csak kizárólagosan az energetikai témákról beszéltek-e.

 “A (magyar) nevek viszonylag hosszúak és bonyolultak”

– ezzel próbálta Page kimagyarázni azt, hogy miért nem emlékszik még azoknak a magyar kormánytagok nevére, akikkel Szemerkényi Rékával együtt találkozott Budapesten. (Az Index.hu értesülései szerint Megyesy Jenő, a magyar miniszterelnök Amerika-ügyi főtanácsadója beszélt Trump emberével.)

Természetesen szóba került Oroszország is. A vizsgálóbizottság megkérdezte a külügyi szakértőtől, hogy az amerikai-orosz viszony, illetve az Oroszország szembeni szankciók megszüntetése szintén szóba kerültek-e? Erre nem tudott egyértelmű válasszal szolgálni. Csupán annyit mondott, hogy „általános külpolitikai dolgokról” folytatottak eszmecserét.

Ugyanakkor az amerikai média megjegyezte: Page burkoltan elismerte, hogy Budapesten találkozott egy orosz személlyel is. Habár a külügyi tanácsadó arra hivatkozott, hogy sokan tartózkodtak egy kávézóban, azt nem tagadta, hogy a jelenlévők között lehetett egy orosz is. Sőt, hozzátette:

„Tudja, mintha homályosan beugrana, hogy röviden odaköszöntem valakinek ebben a kontextusban a kávézóban.”

Az esettel kapcsolatban azért nagy a vizsgálódás, mert Page pár hónappal a magyarországi látogatása előtt, Moszkvában járt. Ez az amerikai hatóságoknak is feltűnt, és ezután engedélyt kaptak arra, hogy megfigyeljék őt. 2016 decemberében pedig újra az orosz fővárosban járt, valamint elmondása szerint szintén ugyanabban a hónapban kazahokkal és oroszokkal találkozott Londonban.

Schröder elítélte, de…

FüHü
-
0
Schröder elítélte, de…

Gerhard Schröder volt német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök régi barátja elítélte Oroszország Ukrajna elleni támadását. Ugyanakkor a Nyugat politikai kudarcának értékelte a konfliktus eszkalálódását.

A politikus egy csütörtöki törökországi konferencián adott hangot álláspontjának. Gerhard Schröder volt kancellár szerint az ukrajnai háborút politikai kudarc okozta.

Megjegyezte: a berlini fal leomlása, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti bipolaritás megszűnése után „nem hoztunk létre olyan biztonsági architektúrát, amely ezt a megváltozott helyzetet tükrözi. Az ukrajnai háború pedig ennek az egyik következménye. Politikai kudarc.”

Schrödert Vlagyimir Putyin orosz elnök régóta bizalmasának tartják. Többek között a Rosznyefty orosz állami energiavállalat felügyelőbizottságának elnöke. Schroeder beszédében nem említette az orosz elnököt.

Azt is megjegyezte, hogy Oroszország és a nyugati országok is sok hibát követtek el az elmúlt években. Schröder szerint azonban

Oroszország biztonsági érdekei nem indokolják a katonai eszközök alkalmazását.

Mindenkinek mindent meg kell tennie, hogy véget vessen ennek a szörnyű háborúnak. Pozitívumnak nevezte, hogy Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök közvetítőként tevékenykedik. „Reméljük, hogy ez a küldetés sikeres lesz” – fogalmazott a politikus.

Schröder egyértelmű válasznak nevezte a Nyugat szankcióit, de szerinte nem szabad megszakítaniuk a politikai, gazdasági és társadalmi kapcsolatokat Európa és Oroszország között.

Ez a béke és a biztonság alapja a kontinensen, ezért továbbra is hozzájárul e kapcsolatok fenntartásához.

Schrödert Németországban és külföldön is kemény kritika érte, amiért Putyin ukrajnai inváziója után nem volt hajlandó megszakítani szoros kapcsolatait Moszkvával. Irodájának több alkalmazottja lemondott, miután ragaszkodott a vezető pozíciók megtartásához a Kremlhez kapcsolódó Rosznyefty és Gazprom energiaóriásoknál.

Az orosz elnökhöz közel álló Schröder ugyanakkor Putyinnal is találkozott az ukrajnai háború megállítása érdekében – sajtóértesülések szerint az  ukrán fél kérte Schroeder közvetítését.

Orbán ködös álma Brüsszel elfoglalása, de mára senki nem veszi komolyan

Polonius
-
0
Orbán ködös álma Brüsszel elfoglalása, de mára senki nem veszi komolyan

Ha igaz, hogy csak a legnagyobbakról írnak mémeket Orbánt  elérte e kétes halhatatlanság. Fűzfapoétáink is szájukra vették. A legékesebben szólót idézzük: „Orbán mára pária, mondandója pár ia.”

“Az Európai Parlament Soros által irányított emberei folyamatosan zsarolják a brüsszeli bizottságot, hogy ne adják oda a hazánknak járó 32 milliárd eurót. Ezt a pénzt át akarják irányítani Ukrajnába. A Soros által irányított amerikai demokraták ugyanezt akarják. Nekünk ebből a pénzből egyelőre sikerült 10 milliárd eurót megszereznünk” – dicsekedett a miniszterelnök a Hír Televízióban az ötös  számú Fidesz tagkönyv tulajdonosának, Bayer Zsoltnak.

Orbán nyilatkozatából egyértelműen kitűnik, hogy miért is vétózott a magyar miniszterelnök az Európai Unió idei utolsó csúcstalálkozóján: meg akarja szerezni az eurómilliárdokat! Emmanuel Macron francia elnökkel az Élysée palotában abban egyeztek meg a csúcstalálkozó előtt, hogy Orbán Viktor nem vétóz, és cserében megkapja az uniós eurómilliárdok egy részét. Ez meg is történt, de Orbán menetközben már a teljes összeget követelte. Erről mondta azt Emmanuel Macron francia elnök, hogy

“Orbán nem tisztességes.”

Most jött rá erre?

Orbán el akarja foglalni Brüsszelt

“Elfoglaljuk az Európai Uniót, mert a közös piac és az európai népek együttműködése mind jó gondolatok. Nincs szükségünk egy szuperállamra, amely megbünteti és zsarolja a tagállamokat. Nem az eszközt kell kidobni hanem a rendszert átalakítani” – hangoztatta a miniszterelnök.

Elfoglalni Brüsszelt?

Orbán reményei szerint a jövő júniusi európai választáson előretör a szélsőjobb, amely ennek eredményeképp komolyan beleszólhat abba, hogy ki kerüljön be a brüsszeli bizottságba. Jelenleg a mainstream a Néppártból, a szocialistákból, a liberálisokból és a zöldekből áll az Európai Parlamentben. A két szélsőjobb frakció nem szólhat bele a fontos ügyekbe. Giorgia Meloni, az egyik ilyen frakció igazi vezére tárgyal Weberrel, a Néppárt brüsszeli irányítójával, akivel Orbán Viktornak pokolian rossz a kapcsolata. Meloni tulajdonképp Orbán politikáját folytatja csak ügyesebben: létre akarja hozni a jobboldal és a szélsőjobboldal szövetségét, amely ily módon új mainstreamet alkothatna Brüsszelben. Belefér-e ebbe Orbán? A magyar miniszterelnök azzal játszotta ki magát a Néppártból, hogy szövetséget javasolt az Alternative für Deutschland mozgalommal is, melynek neonáci vezetői is vannak. A Néppárt meghatározó ereje, a német CDU-CSU velük nem tart lehetségesnek semmiféle kapcsolatot sem tekintettel Németország múltjára. A jobboldal- szélsőjobboldal esetleges szövetségébe ők nem férnek bele. Ahogy Orbán sem, aki Ukrajnával kapcsolatos álláspontja miatt szalonképtelenné vált Brüsszelben. Orbán ezért Donald Trumpra vár, aki egészen más politikát folytatna mint a Biden adminisztráció. Trump azért barátkozik Orbánnal, mert gyengíteni akarja az Európai Uniót. Ha Trump ismét hatalomra jutna, akkor az USA szembekerülne az Európai Unióval. Orbán Viktor pedig könnyen két szék között a pad alá eshetne…

Kína nem akarja megosztani az Európai Uniót

FüHü
-
0
Kína nem akarja megosztani az Európai Uniót

„Vannak, akik azt állítják, hogy Kína megpróbálja megosztani az Európai Uniót, de tévednek. Kína abban érdekelt, hogy az egész EU-val működjön együtt!” – mondta Li Kocsiang miniszterelnök, a kínai vezetés második embere.

Li Kocsiang Szófiában találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is, aki Kínát alternatívaként említette arra az esetre, ha az EU nem adna pénzt a magyar fejlesztésekre. Vang Ji kínai külügyminiszter nemrég megígérte Németországnak, hogy nem nyomulnak agresszíven az EU keleti és déli államaiban. A kínaiak arra mutatnak rá, hogy a 16+1 együttműködés csak a jövő zenéje. Jelenleg a kínaiak európai beruházásainak kevesebb mint 10 százaléka jut ezekre az országokra. Az oroszlánrészt Németország, Franciaország, Nagy Britannia és Olaszország foglalja el a kínaiak európai terveiben.

Peking jelenleg számít arra, hogy az Európai Unió támogatja őt az Egyesült Államokkal megindult kereskedelmi háborúban.

Brüsszelben viszont figyelmeztették Kínát, hogy ennek a támogatásnak ára van. A többi között az, hogy Kína visszafogja magát, és nem nyomul agresszíven Európa keleti és déli végein. Ezt a kínaiak annál is könnyebben megígérhették, mert az Új Selyemút programban ez a régió nem élvez kitüntetett jelentőséget. Peking új technológiát kíván beszerezni Európában. Ez pedig a kontinens nyugati felén található. A keleti rész csak hídfőállás lehet a kínaiak európai exportja számára.

Brüsszel arra figyelmeztette Pekinget: nem díjazná, ha a kínaiak export offenzívája megindulna Kelet Európán keresztül az EU gazdagabb tagállamai felé. Le Kocsiang miniszterelnök kijelentései Szófiában azt mutatják: a kínaiak vették a lapot, mert számukra fontosabb az együttműködés Brüsszellel mint a gyengén fejlett keleti uniós tagállamokkal.

Európa és Japán nem akar teljesen szakítani Oroszországgal

Polonius
-
0
Európa és Japán nem akar teljesen szakítani Oroszországgal

A londoni Financial Times úgy értesült, hogy Franciaország, Németország és Japán nem fogadta el azt az amerikai javaslatot, hogy tiltsanak be minden exportot Oroszországba.

A totális javaslatot az USA és Nagy Britannia terjesztette elő a G7 csúcsértekezletre. A hét nyugati nagyhatalom vezetői ezúttal Hirosimában találkoznak május 19 és 21 között. Az Egyesült Államok és Nagy Britannia teljes mértékben szeretné elszigetelni Oroszországot, amely agresszív háborút folytat Ukrajnában. A másik öt állam azonban nem kívánja mindenben követni az USA hidegháborús vonalát.

Macron elnök ezt nyíltan meg is mondta amikor Pekingben kijelentette:

nem akarunk az Egyesült Államok vazallusai lenni.

Németország és Olaszország óvatosabb ezen a téren, de ők sem akarnak szakítani Oroszországgal. Berlusconi, Olaszország ex miniszterelnöke, akinek pártja tagja az olasz kormánykoalíciónak továbbra is baráti kapcsolatot ápol Putyin elnökkel. Az ukrajnai háború immár tizennégy hónapja tart, és sehol sincsen nyoma sem annak, hogy hamarosan véget érhetne. Külföldön azonban mind kevésbé hisznek az ukrán vezetés ígéretének, hogy egy tavaszi hadjárat eredményeképp legyőzik az orosz hadsereget. Biden elnök csapata már programot dolgozott ki, hogy miképp magyarázzák majd el a közvéleménynek: miért nem érte el célját az ukrán offenzíva. Biden újra elnök szeretne lenni, így a számára igen fontos valamiféle siker Ukrajnában, de ennek a valószínűségét egyre csekélyebbnek látják a katonai szakértők.

Kínai szakítópróba

Hirosimában Kína lehet a legfőbb vitatéma hiszen az USA már 2021-ben deklarálta: Peking az első számú stratégiai ellenfél. Csakhogy Kína az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere. Ráadásul Peking nem akar hidegháborús konfliktust a nyugati világgal, mert úgy véli: az idő neki dolgozik. Gazdasági, technológiai téren akarja legyőzni az Egyesült Államokat és a Nyugatot. Ennek megfelelően a kínaiak együttműködést kínálnak az Európai Uniónak miközben az Egyesült Államok azt szeretné, ha Brüsszel is csatlakozna ahhoz a kereskedelmi háborúhoz, melyet az USA Kína ellen immár évek óta folytat.

Az amerikai diplomácia dilemmája az, hogy vezető szerepe a nyugati világban a hidegháborúhoz kötődik. Ha véget érne a háború Ukrajnában, akkor az európai szövetségesek jórésze újra vígan kereskedne Oroszországgal. Ezt egyébként most is sokan megteszik, csak nem közvetlenül hanem Törökországon vagy épp Kazahsztánon át kereskednek Moszkvával. Pekinggel pedig végképp nem kívánják megszakítani a gazdasági kapcsolatokat.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy a nemzetbiztonság felülírja a gazdasági érdekeket. Az európai nagyhatalmak viszont nem érzékelik a kínai fenyegetést, és épp ezért nem kívánják nemzetbiztonsági okokból leépíteni gazdasági kapcsolataikat Kínával.

Ez a G7 csúcs a szokásosnál érdekesebbnek ígérkezik, mert az USA nem könnyen vergődhet zöldágra szövetségeseivel. Végül emlékeztetőül érdemes megjegyezni, hogy nem is oly rég a G7 még G8 volt, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök is ott ült “barátai“ között.

1...294295296...464295. oldal a 464-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan