Trump nem hallgatott az okos szóra, felmondta az iráni atomalkut

0
376
A kép forrása: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo.

Az Egyesült Államokon belül és kívül nem kevés nyomást gyakoroltak Donald Trumpra, de az amerikai elnök mindezek ellenére mégis beváltotta korábbi fenyegetését: kilépett az iráni atomprogramból, ezzel egy igencsak bizonytalan helyzetet teremtve nemcsak a Közel-Keleten, hanem a nemzetközi közösségben is. Döntése máris heves reakciókat váltott ki.

Donald Trump amerikai elnök május 8-án, magyar idő szerint 20 órakor jelentette be, hogy mivel Irán az egyik legfőbb támogatója a terrorizmusnak, ezért felmondja az alkut a közel-keleti országgal, és újra bevezeti az ellene felfüggesztett szankciókat.

Az atomalkut még az előző elnök, Barack Obama írta alá 2015. július 14-én, amikor a P5+1 tagállamok (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország) úgy döntött, feloldja az Irán elleni szankciókat. Cserébe viszont a perzsa ország átláthatóvá tette a nukleáris programját és lemondott a nukleáris fegyverek fejlesztéséről. Ezt akkoriban a nemzetközi média óriási sikerként könyvelte el,

az egész Obama-adminisztráció legnagyobb külpolitikai sikerének nevezte. 

Ugyanakkor Donald Trump már a 2016-os elnökválasztás előtt keményen támadta a megállapodás pontjait. A “legrosszabb alkunak” titulálta, amelyet Washington valaha is megkötött egy diktatórikus vezetéssel. Megválasztása után hónapokig nem bolygatta a témát, de 2017 őszétől már egyre gyakrabban emelt szót a felmondás mellett, mivel állítása szerint Iránban titokban folytatták az urán dúsítását. Októberben ugyan nem hitelesítette –  a törvény értelmében az amerikai elnöknek 90 naponta meg kell vizsgálni, hogy Irán mennyire tartja be az előírásokat –  a megállapodást, de nem is vezetett be szankciókat a perzsa ország ellen.

Ezzel együtt pedig látványos diplomáciai hadjárat vette kezdetét, különösen a nyugat-európai szövetségesek felől, hogy az Egyesült Államok lehetőleg ne hátráljon ki a megállapodásból. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint Teherán 2015 óta tartotta magát a megállapodáshoz, és nem talált bizonyítékokat sem az izraeli, sem az amerikai vádak alátámasztására. Még az amerikai lakosság több mint fele is támogatta a megállapodást.

A republikánusoknak is több, mint a fele pozitívan vélekedett a 2015-ös atomalkuról. A demokratáknál ez az arány kétharmad volt. A kép forrása: Statista.

Ezek az érvek azonban aligha hatották meg Trumpot:

“Nyilvánvaló, hogy az életben lévő megállapodás rothadó szerkezete nem alkalmas arra, hogy megelőzzük az iráni atombomba kifejlesztését”

– közölte az amerikai elnök a keddi sajtókonferencián.

Ezzel párhuzamosan a hatóságok megtiltották Boeing és az Airbus repülőgépgyártó cégeknek, hogy polgári repülőgépeket vagy alkatrészeket adjanak el Iránnak. Fokozatosan újra bevezetik a kőolajra, az acél- és szénexportra vonatkozó korábbi amerikai szankciókat is. Augusztus elejére már egyetlen amerikai vállalatnak sem lesz arra engedélye, hogy üzleti megállapodásokról tárgyaljon az iráni rezsimmel.

Trump döntése heves diplomáciai vitát robbantott ki. Egyedül Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök állt ki mellette, aki “bölcs lépésnek” nevezte Washington kihátrálását az egyezményből. Ő már kezdettől fogva élesen bírálta a megállapodást, és a múlt héten még egy előadást is tartott az “Irán hazugságáról”. Közben izraeli értesülések szerint egy Szíriában lévő iráni bázis ellen hajtottak végre támadást az izraeli erők, mivel onnan – reagálva Trump bejelentésére – rakétákat akartak kilőni Izraelre.

Haszan Róháni iráni elnök reakciójában kifejtette, hogy egyelőre még várnak néhány hetet, de ha Washington nem változtatja meg a korábbi döntését, akkor hozzáfognak a  korlátlan urándúsításhoz. A legrosszabb eshetőségnek azt tartják, hogy a bejelentéssel tovább gyengül Róháni, akinek pozíciója már így is ingatag az év eleji tüntetések óta.

Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő sajnálatát fejezte ki Trump döntésével kapcsolatban, de azonnal hozzátette, hogy a magállapodás sikere

“nem egyetlen ország hozzáállásától függ”. 

Ezzel együtt leszögezte, hogy Brüsszel elkötelezett marad a JCPA (közös átfogó cselekvési terv) iránt. A főképviselő egyeztetni fog a nemzetközi partnerekkel ennek a lehetséges hatásairól, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az EU továbbra is védeni fogja a gazdasági befektetéseit.

Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Theresa May brit miniszterelnök egy közös nyilatkozatban ítélték el az amerikai elnök szavait. Hangsúlyozták, hogy mindent megtesznek azért, hogy az iráni atomprogram továbbra is békés és civil maradjon.

Az Egyesült Államokban Barack Obama elnök a Facebookon tette közzé véleményét, miszerint súlyos hiba volt Trump részéről az atomegyezmény felmondása, mivel Irán nem sértette meg a JCPA egyetlen pontját sem.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint maga az Egyesült Államok lesz Trump döntésének a vesztese, Kanada sajnálkozott, Kína pedig csalódottságát fejezte ki az atomalku felmondása miatt. Magyarország is reagált a történtekre: Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott szerdai előadása után arról beszélt, hogy a megállapodás olyan nemzetközi politikai vívmány, amelyet kár lenne veszni hagyni.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .