Fontos

Aktivisták terjesztik a holokauszt túlélők visszaemlékezéseit az iskolákban

0

Erna de Vriesnek nem kellett volna Auschwitzba kerülnie hiszen csak félzsidónak minősült a náci faji törvények szerint. Csakhogy özvegy édesanyja zsidó volt, és a lánya nem akarta őt magára hagyni. Így együtt deportáltak őket abba a haláltáborba, ahol a nácik több mint egymillió embert öltek meg – döntő többségükben zsidókat.

“Tudtam, hogy az édesanyám sohasem jut ki élve Auschwitzból”- mondja Erna de Vries azon a videón, melyet szorgos fiatal német aktivisták ma iskolákban terjesztenek. Erna de Vries ugyanis ma már 95 éves. Korábban maga ment el a fiatalokhoz, hogy személyesen számoljon be arról, hogy milyen is volt a holokauszt életközelben. Édesanyja biztatta erre:
”Neked Erna, túl kell ezt élned! Be kell számolnod arról, hogy mit tettek velünk!”- hangsúlyozta az anya, aki tudta: neki már nincsen sok hátra.

“A legnehezebb ez volt: elbúcsúzni az édesanyámtól abban a biztos tudatban, hogy soha többet nem látom őt!”- vallja a ma 95 éves Erna de Vries. Aki a kiszabadulása után újra kezdte az életét. Bár orvos szeretett volna lenni, de az auschwitzi évek miatt erről lemaradt. Így is ápolónő lett, sok emberen tudott segíteni. Boldog anya és nagyanya, aki Németország északi részén él.

A 29 éves Vanessa Eisenhardt holokauszt történész, aki a közszolgálati Deutsche Welle portálnak elmondta: rádöbbent arra, hogy a szemtanúk lassan kihalnak. Vagy annyira elgyengülnek, hogy már nem képesek tanúságot tenni. Ezért aktivista köröket szervezett, melyek összegyűjtik a még élők vallomásait. Ezeket a videókat azután bemutatják az iskolákban, ahol nagy hatást tesznek a diákokra, akik fogékonyak az emberi részletekre. Bayreuth-ban az iskolában sok középiskolás lány sírvafakadt amikor látta Erna de Vries videóját és azon búcsúját édesanyjától Auschwitzban. A lelkes német aktivista csoport most arra készül, hogy 30 olyan holokauszt túlélőt interjúvoljon meg, akik jelenleg Izraelben élnek. Ezeket a videókat is német iskolákban kívánják terjeszteni. A 95 éves Erna de Vries postaládájában pedig sok a köszönő levél a diákoktól, akik hálásak azért, hogy megosztotta velük tapasztalatait arról, hogy milyen is volt Auschwitzban élni és túlélni a holokauszt idején.

A Momentum is bejuthat az EP-be

A jelenlegi becslés alapján egy képviselője lehet a Momentumnak is a következő EP-ben, az LMP viszont nem kerül be. A Fidesz-KDNP-nek változatlanul 13 hely jutna. Az EP-ben most a britek maradásával számolnak.

Az Európai Parlament legújabb havi mandátumbecslése szerint (amely az egyes országok közvélemény-kutatásait veszi alapul) az alapvető erőviszonyok nem változnának a magyar delegációk között. A Fidesz-KDNP a szavazatok 52 százalékával 13 helyet szerezne, a Jobbik és az MSZP-Párbeszéd 3-3 mandátumhoz jutna. A DK mellett azonban most a Momentum kerülne be az EP-be, mindkettejüknek 1-1 székük lenne.

A britek mégis választhatnak

A teljes EP e pillanatkép szerinti mandátumkiosztása a pártcsaládok között. A jó memóriájú olvasónak feltűnhet, hogy jelentősen eltérő számokat mutat az ábra, mint a februári első becslés óta közöltek.

Forrás: EP

Ennek oka az, hogy az Európai Bizottságnak a Nagy-Britanniával kötött legújabb megállapodása kitolta a kilépés dátumát legkésőbb október végéig, miután a brit alsóház eddig háromszor elutasította a kilépési feltételeket rögzítő szerződést. Ezért az EP most ismét azzal számol, hogy a szigetországban is megtartják a május 23-26. közötti választást, tehát júniustól a mostanival megegyezően 751 helyet osztanak ki (a Brexittel 705-re csökkenne a helyek száma).

A nagykoalíció kisebbségbe szorulhat

Emiatt a korábbi havi számítások érvényüket veszítették. A mostani számok azt mutatják, hogy bár marad legerősebb az Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták (S&D), elveszítik jelenlegi abszolút többségüket (53 százalék), mindenképpen

formálisan is újabb pártcsaládot kell bevonniuk csaknem 44 százalékos részükhöz,

ha fontos döntéseket akarnak keresztülvinni. Első számú partner a liberálisok (ALDE) lehetnek, aztán a Zöldek (Greens).

Az EP becslői csak a jelenlegi frakciókkal számolnak, nem pedig az azokat alkotó pártok lehetséges új formációival. Ezért a legnagyobb mozgás a mostani Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) alakulatban látszik, mandátumaik 37-ről 62-re (részesedésük 4,9-ről 8,3 százalékra) ugrana. Ebben a csoportban van a francia Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés és az olasz Matteo Salvini Ligája. Mindkettő nagy előretörésben van hazájában.

Utóbbi nemrég hirdetett új formációt Nemzetek Európai Szövetsége (EAPN) néven, célként kitűzve, hogy egyesítse a szélsőjobb mozgalmakat a jelenlegi főáramú Európával szemben. Ennek buktatóiról itt írtunk. Ide várja Salvini a Fideszt is, amely azonban az EPP tagja. Sorsa a Néppártban a választás után dől el.

Matteo Salvini már Szlovákiában is megtalálta szövetségesét

0

Boris Kollár a Sme Rodina vezetője jelentette be, hogy pártja csatlakozik ahhoz a szélsőjobboldali szövetséghez, melyet Matteo Salvini hozott létre pár nappal ezelőtt Milánóban.

A Sme Rodina (Egy Család Vagyunk) pártot Boris Kollár üzletember 2015-ben alapította. A legutóbbi parlamenti választáson a jobboldali populista szervezet a szavazatok 6,6%-val 11 mandátumot szerzett. Sokat a Sme Rodina sem tud hozzátenni a szélsőjobboldali pártszövetség európai sikeréhez.

Matteo Salvini problémája az, hogy a nagy pártok jórésze kivár a szélsőjobboldalon. Marine Le Pen asszonnyal ugyan választási szövetséget kötött a Liga, mely ma Itália legnépszerűbb pártja, de Milánóban nem voltak ott a franciák, akiket sokan rossz szemmel néznek a szélsőjobboldalon túlságosan is jó orosz kapcsolatok miatt. Ez a nagy gondja Jaroslaw Kaczynski-nek, a PiS vezérének Lengyelországban. A lengyel kormánypárt megegyezett Matteo Salvinivel, de bizalmatlan Marine Le Pen asszonnyal szemben hiszen a francia szélsőjobb vezérét a választási kampány hajrájában fogadta Putyin elnök a Kremlben. Putyin vörös posztó Kaczynski szemében hiszen azzal vádolja az orosz elnököt, hogy ő ölette meg ikertestvérét. Lech Kaczynski köztársasági elnök gépe Katyn közelében lezuhant. A hivatalos vizsgálat szerint baleset történt, de Kaczynski állítja, hogy az oroszok miatt zuhant le az elnöki gép.

Orbán Viktor miniszterelnök is kiváló kapcsolatot ápol Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel, akivel Genovában tárgyalt nem sokkal azután, hogy a Liga vezére átvette a belügyi tárcát Rómában. Kettejük között a legfőbb csatlakozási pont a migráció ellenesség. A Fidesz viszont az Európai Néppárt felfüggesztett tagja tehát egyelőre nem léphet át a szélsőjobb szövetségbe.

Bécsben a Szabadságpárt jelezte: be kíván lépni a szélsőjobb szövetségbe. Hasonló a helyzet az Alternative für Deutschland párttal, mely jelenleg a legfőbb ellenzéki erő a Bundestagban. Mindkét szervezet erősen oroszbarát szervezet hírében áll. Mindez nemigen izgathatja Matteo Salvinit hiszen az olasz sajtó megírta róla: öt éve Putyin elnök fedezte őt fel amikor egy csúcstalálkozón vett részt Milánóban. Matteo Salvini akkor egy jelentéktelen európai parlamenti képviselő volt, de az oroszok támogatásával az európai szélsőjobb vezér szerepére aspirál. Ezért csatlakozott hozzá a szlovák Sme Rodina, de kérdés, hogy Orbán Viktor kíván-e másodhegedűs lenni egy olyan frakcióban, melynek túlságosan nagy befolyása az európai ügyekre valószínűleg nem lesz?…

Sarkvidéki kémtörténet – Déli kávé Szele Tamással

Hát, kérem, ma valami enyhe kávét kérnék, tejjel, a gyomromra mehetett a sok stressz, idegeskedés – de mi az én kis gyengélkedésem ahhoz képest, ahogy szegény Frode Berg érezheti magát? Bakfitty, kérem, bakfitty. A fentemlített norvég urat épp tegnap ítélték tizennégy év szibériai munkatáborra, pedig már alaposan benne van a korban… az FSZB szerint oroszt tengeralattjárók után kémkedett.

Ez úgyszólván kézenfekvő: ugyanis Moszkvában tartóztatták le, habár az orosz fővárosban viszonylag ritka a tengeralattjáró, a Moszkva folyó is sekély, a Jauza is, de ha az FSZB szerint kémkedett, akkor kémkedett. Igaz, jó másfél évet húzódott az ügye, még 2017-ben fogták le – és nem kis nemzetközi botrányt is kavart.

Hogy kicsoda igazából Frode Berg, az az események szempontjából – bármilyen furcsán is hangzik ez – nem különösebben fontos. Az a fontos, minek tekintik. Márpedig az orosz belbiztonsági és kémelhárítási feladatokat ellátó FSZB szerint veszélyes nemzetközi kém, norvég polgártársai szerint ártatlan, jóindulatú nyugdíjas. És ebben az esetben nincs középút: bár az is tény, hogy az igazság sem számít.

A hatvankét éves norvég nyugdíjas Frode Berg 2017. december 5-én kilépett a moszkvai Metropol szálló kapuján, és azonnal le is tartóztatta az elhárítás. Állítólag veszélyes nemzetközi kém lett volna. Bizonyítékként lefoglaltak egy nála levő borítékot, melyben Berg szerint háromezer euró volt, amit egy Natalia nevű hölgynek küldött egy norvég ismerőse (illetve az ismerősének az ismerőse), az orosz kémelhárítás viszont azt állítja: lapultak abban titkos utasítások, sőt államtitkok is, melyek az orosz Északi Flottára vonatkoztak. Csakhogy a borítékot maguknál tartják, és innentől kezdve bármi lehet benne, és bármi is lehetett.

Berg azt állította, egyik norvég barátja hozta össze egy ismerősével, aki ezt az összeget el akarta juttatni az említett hölgynek – épp a postára indult, hogy feladja. Ez a történet teljesen ártatlanul hangzik, az összeg sem csillagászati: forintban még egymillióról sincs szó, ennyiért nem szokás kémkedni. Hogy aztán az FSZB mire gyanakodott, az kizárólag az FSZB-től függ, hiszen a szervezet alig pár nappal korábban képes volt letartóztatni Dagesztán miniszterelnökét is, és nem indokolta meg, miért. De hogy Frode Berg akkor sem lehetett kém, ha annak állítják be, az igen valószínű.

Ő ugyanis nyugállományú határőrtiszt volt, az orosz–norvég határ norvég oldalán fekvő Kirkenes városából, és az elmúlt huszonöt évét éppenséggel a két ország közötti kapcsolatok javításának, a közeledésnek szentelte. Kirkenes egyébként leginkább arról nevezetes, hogy a második világháború alatt odatelepítették a német Kriegsmarine egyik bázisát, így aztán az akkor sem túl nagy települést a háború folyamán 350 légitámadás érte – az eredeti épületek közül csak tizenhárom maradt meg. Kivégeztek a németek 11 kirkenesi lakost is, akik segítették a partizánokat, aztán jött a Vörös Hadsereg, és felszabadította a városkát, illetve, ami még állt belőle. A lakosság most négyezer főre rúg, és igen vegyes összetételű: laknak ott norvégok, finnek, de minden nyolcadik lakó bizony orosz emigráns. Kis kikötőváros, erősen multikulturális hagyományokkal, légkörrel – alig egy kőhajításra az orosz határtól.

Itt vonult nyugállományba Frode Berg, és mivel határőrtisztként szolgált, jól ismerte az orosz nyelvet, orosz embereket, szabad idejében – még aktív korában kezdte meg a tevékenységét – közös, határon átívelő programokat szervezett, például egy norvég–finn–orosz síversenyt, közös képzőművészeti céhet hozott tető alá, sőt minden befolyását felhasználva valahogy elérte, hogy engedélyezzék Kirkenes körzetének a kishatárforgalmat is, tehát az ottani lakosok vízummentesen léphessenek be Oroszországba, a közeli orosz Nikel lakosai meg Norvégiába. Ennek aztán lett is eredménye, ugyanis addig évente kétezer határátlépés történt, a kishatárforgalom bevezetését követő évben viszont háromszázhúszezer alkalommal lépték át a közeli lakosok a határt.

Kirkenes kereskedelme megélénkült, a kikötőben megjelentek az orosz kereskedőhajók és rákhalászok, a városka is fejlődésnek indult – igaz, az orosz–norvég diplomáciai viszony közben erősen közelített a fagyponthoz, de ezt a jó sarkvidéki emberek nem vették komolyan.

Míg Frode Berget egy hivatalos útján le nem tartóztatták. Most persze nemcsak ő van bajban, hanem Nikel nemzetközi ügyekért felelős vezetője, Tatjana Bazanova is, mert ha Berg volt az atyja az arktikus közeledésnek a két ország között, ő a szülőanyja volt ennek a szép gondolatnak, mindent együtt találtak ki, szerveztek meg: most hát Tatjana Bazanova is halálra váltan várja, melyik éjszaka csengetnek az FSZB emberei nála.

Ami várható, hiszen az orosz bíróság bűnösnek mondta ki Berget – ha ugyan már nem került sor a hölgy letartóztatására.

Kirkenes pedig – a Barents Observer címu lap tudósítása szerint – forrong. A lakosság szervezett már szimpátiatüntetést Berg mellett, összegyűjtöttek neki tizenötezer eurót is, hogy enyhítsenek a börtönviszonyain, melyek nem lehettek túl kellemesek, hiszen a legszigorúbban őrzött lefortovói börtönben tartották fogva mint szuperkémet.

A kirkenesi polgármester szenvedélyes hangvételű levelet írt Norvégia miniszterelnökének, Ine Eriksen Soreidenek, követelvén, hogy azonnal bocsássák szabadon az ő ártatlan polgártársukat – azonban a miniszterelnök, aki sokkal inkább van otthon a nemzetközi cselszövényekben, meglehetősen kitérő választ adott. Nevezetesen azt, hogy a kiadatás konzuli ügy, és a diplomácia csak akkor léphet közbe, ha a kérelem konzuli úton nem rendeződik. A kirkenesi városházán hatalmas zászló lobogott, rajta felirat: „Segíts hazahozni Frodét!” Rune Rafaelsen polgármester azt mondja, addig marad ott, míg Berg úr haza nem kerül.

Hát, erre legkorábban tizennégy év múlva kerülhet sor.

Az nem túl valószínű hogy Frode Berg valóban kém lett volna, sőt még futár sem nagyon lehetett. Ilyen korú és ennyire ismert embereket ritkán alkalmaznak a hírszerző szolgálatok. Igaz, huszonöt éve dolgozik a két ország kapcsolatainak javításán, és ez orosz szemszögből nézve lehetne egy kiváló fedőfoglalkozás – csak hát az orosz elhárítóknak már rég tudniuk kellett volna arról, ha Frode akár csak rákérdez bármi kényes dologra. Az nem kizárt, hogy a boríték közvetítő útján hozzá eljutott feladója viszont ügynök volt: de kiknek az ügynöke?

A norvég hírszerzés ennél komolyabban dolgozik – leginkább az látszik valószínűnek, hogy az oroszok kreáltak maguknak egy „kémet”, akire aztán látványosan lecsaphattak. Egy balekot, aki végig a markukban volt.

De mire jó ez Oroszországnak?

Nagyon sok mindenre, valóságos adu, ha a javuló kapcsolatokat rontani akarják, és valami rosszban törik a fejüket a skandináv térségben. Kiváló ürügy bármilyen viszonválaszra, represszióra, ellencsapásra – és maga Frode is első osztályú túsz, valóságos cserealap, ha saját, esetleg lebukó kémeiket akarják majd visszaszerezni.

Itt tartunk tehát. Az északi országok légterét naponta sértik meg az orosz katonai gépek, a műholdak orosz flottaösszevonásokról küldenek fotókat, valami készül a magas Északon… Az északi sarkkörön túlra is telepít legmodernebb légvédelmi rakétarendszeréből Oroszország, írja a Telegraph az Izvesztyijára hivatkozva. Az orosz lap értesülései szerint 2020 végéig ki is építhetik a rakétarendszert a Jeges-tenger partvidékén. S-400-as rakétákat telepítenek majd, ezekkel akár négyszáz kilométeres távolságból is kilőhetők az Oroszországot fenyegető repülők és rakéták.

Ez azért is lehet kulcsfontosságú, mert a globális felmelegedés hatására hajózhatóvá kezdenek válni az arktikus vizek, a Jeges-tenger, lerövidül az út Európa, Ázsia és Amerika között – aki a sarkvidék, aki az ottani kereskedelmi utakat ellenőrzi, azé a jövő.

Birodalmak feszülnek egymásnak a Sarkkörön túl – és egy ártatlan, jóindulatú nyugdíjas elindult a Gulágra.

Mely egyébként hivatalosan nem is létezik, csak, mint láthatjuk, mégis lehet embereket oda küldeni.

Tárgyilagosan úgy kéne fogalmazzunk: Oroszország kapcsolatai mintha nem véletlenül romlanának skandináv szomszédaival. Lehet ebben némi szándékosság.

Nagy tétért folyik a játék: ebben a partiban Frode Berg csak szimpla gyalog volt, de a sorsa nagyon jellemző.

Ha kém volt, ha nem.

Szélsőjobb szerint keresztényellenes akció volt a Notre-Dame leégése

0

A Bundestag legerősebb ellenzéki pártjának frakcióvezetője Twitteren azt írta, hogy egy hónapon belül ez már a második templom Párizsban, mely a tűz áldozatává válik.

Alice Weidel, az Alternative für Deutschland frakcióvezetője arra célzott, hogy Saint Sulpice templomban is tűz ütött ki a Latin negyedben Párizsban. Mindezt a szélsőjobboldali párt frakcióvezetője besorolja a 47 keresztény ellenes akció közé, mely az elmúlt időszakban Franciaországban történt. Az Iszlám állam ugyan örvendezett azon, hogy a Notre-Dame csaknem leégett, de nem állította, hogy bármi köze is lenne ehhez.

Párizs főügyésze szerint a vizsgálat balesetként értékeli a tűzvészt a Notre-Dame-ban. Semmi jel sem mutat valamiféle szándékos gyújtogatásra a régi templomban, mely Párizs egyik szimbóluma. Emmanuel Macron köztársasági elnök megígérte, hogy öt éven belül újjáépítik a Notre-Dame-t. Nemzeti közadakozást hirdetett meg: Franciaország két dollármilliárdosa 200 illetve 100 millió eurót ajánlott. Bernard Arnault és Francois-Henri Pinault felajánlásához sok kisember is csatlakozott.

Több milliárd euróról van szó, ezért minden felajánlott pénzre szükség lehet. Anne Hidalgo asszony, Párizs szocialista főpolgármestere vállalta, hogy nemzetközi konferenciát szervez, melyen felajánlásokat lehet majd tenni a Notre-Dame újjáépítésére. Az UNESCO, melynek a székhelye Párizsban van, szintén jelezte: kész koordinálni a nemzetközi felajánlásokat.

A francia sajtó is kiemelten foglalkozott Szeged városának felajánlásával. A magyar város ugyanis ily módon kívánja viszonozni azt, hogy a nagy szegedi árvíz után a franciák is hozzájárultak ahhoz, hogy megkezdődjön az újjáépítés Szegeden. Franciaországban szinte mindenki katasztrófának tekinti a Notre-Dame leégését, de nem keresnek bűnbakokat. Még a szélsőjobboldalon is kevesen pengetnek olyan húrokat mint az Alternative für Deutschland parlamenti frakcióvezetője, aki keresztény ellenes akciónak nevezte a Notre-Dame leégését.

Egyre több venezuelai menekül Európába

Szírek után már venezuelaiak adták be a legtöbb menedékkérelmet az EU-ban és három társult államban februárban. Általában is nőtt egy évvel összehasonlítva a nemzetközi védelem iránti kérelem, igaz, nagyon sokan ismételt beadványt tesznek, és egyre kevesebb az iraki.

Rekordszámú latin-amerikai menedékkérőt regisztrált az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal  (EASO) – olvasható a februári adatokat összegző jelentésben. A számok az EU 28 tagállamában, valamint Izlandon, Norvégiában és Svájcban (EU+) regisztrált kérelmeket tartalmazzák.

Latin-Amerika előretör

2019 februárjában az EU+-országok 56 976 nemzetközi védelem iránti kérelmet kaptak, mindössze 1 900-zal kevesebbet, mint 2019 januárjában. (Mivel február rövidebb hónap, általában sokkal alacsonyabb a benyújtott kérelmek száma, mint januárban. Ebben az évben azonban a különbség nem volt kiugró. A 2019. február és 2018. február közötti összehasonlításban az idei kérelmek havi összege 22 százalékkal volt magasabb.) A tavaly februári kérelmek száma még csak 46 ezer volt.

Februárban a kérelmezők leggyakoribb származási országainak sorában alapos változás következett be.

Változatlanul a szírek vezetnek 5393-rel, de a második helyre a Venezuelából menekültek kerültek.

A teljes káoszba fulladt (becslések szerint idén 10 millió százalék lesz az infláció) országból 3995-en

kértek nemzetközi védelmet. Ez egyetlen hónap alatt 51 százalékos növekedés, és az EASO innen soha nem regisztrált ennyi menekültkérelmet, és a döntésre váró venezuelaiak száma már 33 800. (A hagyományosan második helyezett afgánok kérelmeinek száma csökkent, de a tavaly februárhoz képest 31 százalékkal többen voltak.)

Mint ismeretes, a magyar kormány is befogadott több száz venezuelait. Olyanokat, akik állítólag magyar felmenőt tudtak felmutatni. Ennek ellenére titokban akarták tartani, de nem sikerült.

A latin-amerikai kontinensről sokan érkeztek Kolumbiából is, szintén rekordszámban. Februárban az 1937 kérelem (47 százalék növekedés január óta) több, mint háromszorosa az egy évvel korábbihoz képest, és a nemzetközi védelmet kérelmezők tizedik leggyakoribb állampolgárságává váltak az EU+-ban. (Irak, Nigéria, Grúzia, Pakisztán, Törökország, Albánia tartozik még a tíz leggyakoribb származási ország közé.)

Latin-Marika más országaiból is egyre több menekült érkezik mifelénk. Egyelőre inkább a növekedés szembeszökő: a salvadoriak (+31 százalék január óta), nicaraguaiak (+30) és hondurasiak (+60).

Egyre kevesebb iraki

Fontos változás, hogy az iraki állampolgárok negyedik egymást követő hónapban kevesebb menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be. A legnagyobb csökkenés azonban a pakisztániaknál történt (-23 százalék).

Az EASO jelentése felhívja a figyelmet, hogy sok az ismételten kérelmező. Azok, akik korábban ugyanazon EU+ országban nyújtottak be pályázatot, továbbra is minden tíz kérelmezőből egy ilyen volt. Vagyis

a nemzetközi védelmet kérelmezők száma kevesebb, mint az EU+-ba érkezőké.

A korábbi hónapokhoz hasonlóan a nyugat-balkáni országok állampolgárai nagy számú ismételt kérelmet nyújtottak be. Például Észak-Makedónia és Szerbia állampolgárai esetében minden harmadik kérelem ismétlődött.

Szélsőjobb: szüntessük meg a brüsszeli bizottságot!

0

Zászlót bontott Strasbourgban Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalma, mely a második hely megszerzésére esélyes az európai választásokon Franciaországban.

Míg korábban javasolták a kilépést az Európai Unióból és az eurozónából, ma már ez feledve van. Marine Le Pen asszony ugyanis realista és ismeri a közvéleménykutatási számokat: a franciák többsége nem akar kilépni sem az Európai Unióból sem pedig az eurozónából. Akkor is így van ez, ha sokan nagyonis elégedetlenek a jelenlegi helyzettel. A sárga mellényesek már hetek óta tüntetnek Macron elnök liberális reformjai ellen. Csakhogy semmilyen pozitív ötletük sincsen.

Marine Le Pen most előállt eggyel: szüntessék meg a brüsszeli bizottságot! “Semmi szükség a senki által meg nem választott 28 uniós biztosra!” A szélsőjobboldali párt a nemzetek Európáját akarja visszaállítani. “Athéni demokráciát és nem brüsszeli technokráciát akarunk!” – harsogta a szélsőjobboldali mozgalom listavezetője. A mindössze 23 éves Jordan Bardella meg akarja fosztani Brüsszelt a hatásköre javától. Jelszava: “ mentsük meg Európát az Európai Uniótól!”
A szélsőjobboldal 21 képviselői helyre számíthat a májusi európai választáson. Ennél többet csak Macron elnök liberális mozgalma szerezne. Egy probléma bekavarhat:

Az orosz kapcsolat sok szavazatba kerülhet

Marine Le Pen asszonyt a Kremlben fogadta Putyin elnök akkor amikor Macron ellenfele volt a választáson. Az orosz hírszerzés hackerei szorgosan segítették is a szélsőjobboldali kampányt. Mégis elbuktak: részben, mert Marine Le Pen nem állta a vitát a dinamikus fiatal Emmanuel Macronnal, részben pedig azért, mert a francia közvélemény nem nagyon szereti, ha külföldi hatalmak nyíltan támogatnak egy jelöltet.

Ezért Marine Le Pen nem ment el Milánóba, ahol Putyin kedvence, az olasz szélsőjobboldal vezére meghirdette a “népek és nemzetek Európáját”. Matteo Salvinit, aki jelenleg Itália miniszterelnök-helyettese és belügyminisztere, Vlagyimir Putyin már öt éve felfedezte. Amikor még csak mezei Európa parlamenti képviselő volt. Moszkva őt látja a legalkalmasabbnak arra, hogy egyesítse az Európai Unióval szemben szkeptikus nacionalista szélsőjobboldali pártokat az Európai Unióban. Belülről akarják fúrni az uniót – orosz támogatással! A közös ellenfél már megvan: a migránsok. És persze az Európai Unió brüsszeli bizottsága, mely nem védi meg tőlük Európát. Marine Le Pen ezért a nemzeti határok ellenőrzését sürgeti. De hogyha ez visszaáll, akkor mi marad az Európai Unióból ?! A szélsőjobboldalnak megoldási javaslatai nincsenek, de a proteszt szavazatok begyűjtésére alkalmas. Ebben bízik Marine Le Pen Franciaországban és elvbarátai mindenütt az Európai Unióban.

Az EU pénzügyi érdekeinek védelméről

0

Az EU-ról szokás azt mondani, hogy ha állathoz hasonlítanák, vagy a fejőstehén, vagy a bűnbak kerülne szóba először. Előbbi azt is jelenti, hogy keveseknek jut eszébe, hogy az ő saját pénzét is költi az EU, és ezért épp olyan fontos ezt a pénzt jól, mint amilyen fontos belőle minél többet és minél gyorsabban elkölteni. Ugyanakkor az EU strukturális alapjainak elköltését 80%-ban a tagállami hatóságok bonyolítják le és ellenőrzik, akik utóbbiban érdekeltebbek.

A csalás és a szabálytalan felhasználás nyomán ugyan vissza kell fizetni a helytelenül elköltött összegeket, de ezek az adott országban újra felhasználhatóak. Ez logikus egyrészről, mert az ország nem veszít azon, ha hatóságai csalást vagy szabálytalanságot fedeznek fel, de ha ugyanezek a hatóságok fedezik a szabálytalankodókat vagy csalókat, azon sem veszítenek. Végül pedig, jelenleg csak a tagállamoknak van módja bűnügyi vizsgálatot lefolytatni és csak a tagállami vádhatóságok citálhatják bíróság elé az elkövetőket. Ezeknek a hatóságoknak pedig nem mindig prioritás az uniós pénzekkel elkövetett csalások vizsgálata és elítéltetése. Az OLAF ezirányú ajánlásainak kevesebb mint fele nyomán indulnak vizsgálatok. Ahol pedig a bíróságok erős állami befolyás alatt állnak, ott nagy annak a kockázata, hogy végül nem ítélik el a vétkeseket.

Az EU pénzügyi érdekeinek védelme nagyrészt az EU intézményeire hárul, pedig a tagállamok adófizetőinek pénzéről van szó. A Bizottság ellenőrzési mechanizmusai, az Európai Számvevőszék és az EU Csalás elleni hivatala, az OLAF mellett most két további megoldás van kialakulóban.

Az Európai Ügyészségről sokat lehet mostanában hallani

Végül önkéntes, úgynevezett „megerősített együttműködés” formájában alakul meg 2020-ig, és az egyes országokban végzett tevékenységének végrehajtói az adott országból delegált szakemberek lesznek az ország bűnüldöző hatóságainak támogatásával. Az Európai Ügyészség tehát már elkövetett cselekmények szankcionálását hivatott megerősíteni, olyan mértékben, ahogy a létrehozó tagállamok hajlandóak voltak megengedni.

A másik folyamatban lévő kezdeményezés az ú.n. Jogállamisági mechanizmus, amelynek szempontunkból érdekes eleme a bíróságok, illetve általában az igazságügyi rendszer függetlensége. A szankció itt akár előzetesnek is nevezhető: amennyiben egy tagállam igazságügyi rendszere nem alkalmas az EU-pénzek elcsalóinak hatékony szankcionálására, akkor csökkentik a strukturális alapoknak az adott ország rendelkezésére álló összegét. Itt csak egy kockázatra hívnám fel a figyelmet: az EU az országot bünteti a vétkesek helyett, és ezáltal mind imázsa, mind a felzárkóztatás célja csorbát szenved.

Sokkal hatékonyabb lehetne a megelőzés

Az EU saját költései területén már létezik az előzetes ellenőrzés. Az előzetesen ellenőrzendő tranzakciókat kockázatelemzés alapján választják ki, ez az ellenőrzésre fordított többletforrások hatékony felhasználását biztosítja. Miután ehhez jogosultságok is szükségesek a források mellett, csak állampolgári nyomás kényszerítheti ezt ki. Ennek többféle módja van, nem a legkönnyebb, de a legkomolyabb jogi következményekkel járó az Európai Állampolgári Kezdeményezés. Nemrég indult is egy, amely erre irányul.

Ha egy kezdeményezés eléri a legalább 1 millió aláírást (ebből legalább hét országban egy, az ország méretétől függő minimumot), a szervezőknek lehetőségük nyílik arra, hogy az Európai Parlamentben, közmeghallgatás keretében ismertessék a kezdeményezésüket, az Európai Bizottság pedig megfogalmazza és megindokolja, hogy az “Állítsuk meg az EU-s pénzek elcsalását” polgári kezdeményezésre válaszul milyen intézkedésekre fog javaslatot tenni.

Az aláírások gyűjtéséhez az Európai Bizottság egy biztonságos (a hoszting országának információbiztonsági hatósága által tanúsított) onlájn rendszert bocsát rendelkezésre. Az oldal itt található. A rendszer előnye, hogy lakóhelytől függetlenül minden európai állampolgár alá tudja írni, ki kell választani azt az országot, ahol élnek vagy amelynek állampolgárai (a szabályok országonként eltérőek) megadni az adatokat, és ez egy újabb szavazat az erős Unió mellett.

Szabó S. László

Weber szerint jó lenne egy újabb népszavazás a Brexitről

Manfred Weber, a bajor CSU politikusa egy helyi lap, az Augsburger Allgemeine című bajor lap csütörtöki fórumán kiemelte: a 2019 választás történelmi jelentőségű az EU számára, mégis a Brexit körüli herce-hurca eltereli erről a figyelmet. 

Európa jövőjéről szóló kérdések „feledésbe merülnek a Nagy-Britanniában lialakult káosz miatt” – mondta Manfred Weber, elképesztőnek nevezve, hogy a Brexit elhúzódása miatt a távozásra készülő országban is meg kell tartani az EP-választást.

„Miként fordulhat elő, hogy meghatározó befolyást gyakorolhat az EP-választásra egy ország, amely kilép az EU-ból” – mondta.

Szerinte a briteknek inkább az EU-tagság ügyének rendezésével kellene foglalkozniuk. Szerinte a következő „logikus lépés egy újabb népszavazás lenne” – hangsúlyozta Manfred Weber.

Persze erről a briteknek kell dönteniük, az EU viszont kijelenthetné: nem számíthatnak több engedményre. Nem élvezheti a tagsággal járó előnyöket az az olyan ország, amely távozik a közösségből – fejtette ki véleményét az EPP csúcsjelöltje.

A brit parlament háromszor utasította el a brit kormány és az EU többi 27 tagállama által elfogadott kilépési megállapodást, valamint a jövőbeni kapcsolatokat felvázoló politikai nyilatkozatot. A brit törvényhozás alsóháza több véleménynyilvánító szavazást is tartott, hogy fel lehessen mérni, milyen kilépési feltételeket lenne hajlandó megszavazni a ház, ám egyik sem kapott többséget. Ezen belül az alsóház a második népszavazás kiírását sem támogatta, miként ettől Theresa May is határozottan elzárkózik.

Egykori katona ölte meg Jan Kuciak oknyomozó újságírót

0

Az előzetesben üldögélő Miroslav Marcek bevallotta: ő követte el a kettős gyilkosságot tavaly februárban. Jan Kuciak és fiatal kedvese volt az áldozat Szlovákiában, ahol a kettős gyilkosság politikai vihart kavart.

Még Fico miniszterelnök is belebukott a botrányba bár a háttérből továbbra is ő mozgatja a szálakat Pozsonyban. Zuzana Caputová ügyvéd szervezte sokadmagával a tiltakozó tüntetéseket, melyek meggyengítették a kormányzatot Szlovákiában. Zuzana Caputovát nemrég Szlovákia elnökévé választották. A liberális politikus a korrupció elleni harcot tűzte zászlajára.

Ennek lett az áldozata Jan Kuciak oknyomozó újságíró, aki arról írt cikk sorozatot, hogy az európai pénzek kinek a zsebében tűnnek el Szlovákiában. A Fico kormányzat és a Szlovákiában is aktív olasz maffia is szerepelt a leleplező cikkekben, ezért fennáll a gyanú, hogy a hatalom is a gyilkosság megrendelői között lehetett.

Jan Kuciak portálja, az Aktuality.sk számolt be arról, hogy Miroslav Marcek vallomást tett: ő volt a gyilkos! De ki volt a megbízó ? Az ügyészség Marian Kocner üzletembert gyanúsítja, akiről szintén írt a fiatal oknyomozó újságíró. A hatalomhoz közelálló Marian Kocner meg is fenyegette Jan Kuciak-ot. Kérdés, hogy vajon az üzletember elrendelhette-e a gyilkosságot a hatalom tudta nélkül? Végülis a gyilkosság végrehajtásával gyanúsított csoportban a fegyveres erők egykori tagjai is benne vannak. Az Aktuality.sk a német Axel Springer tulajdona vagyis újságírójának megölése egyáltalán nemcsak szlovák belügy. Az oknyomozó újságíró megölése nagy visszhangot váltott ki egész Európában annál is inkább, mert nem sokkal korábban Máltán öltek meg egy oknyomozó újságírónőt, aki a hatalom korrupciós ügyeit firtatta.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!