Fontos

EU: Viták a csúcson avagy csúcson a viták

A két fő téma a bevándorlás szabályozása és az Unió reformja, amelynek része a költségvetés is. Nem valószínű, hogy sikerül átfogó megállapodásokat kötni. Vannak országok, amelyek az egyik témában támogatják egymást, a másikban viszont élesen szemben állnak.

Ma kezdődik az Európai Tanács, vagyis az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek szokásos kétnapos találkozója. Ennek fő témája, ahogyan azt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is írta a résztvevőknek tegnap küldött levelében, a migráció lesz. Tusk szerint

nincs sok idő a migrációs válság megoldására, mivel az elősegítette számos populista politikai erő felemelkedését,

és az Európai Uniónak ezért minél előbb be kell bizonyítania, hogy képes a helyzet rendezésére.

Nem csak a bevándorlás kérdésében várhatók azonban éles viták. Ahogy Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a Független Hírügynökségnek nemrég elmondta, két fontos téma vár döntésre az unióban: a dublini rendszer, vagyis a bevándorlás szabályozásának reformja mellett a költségvetésről és az EU reformjáról is dönteni kell.

De nézzük előbb a bevándorlást, amellyel kapcsolatban

rengeteg különböző érdek csap majd össze.

Donald Tusk levelében azt írta: javaslatot fog tenni a Földközi-tengerből kimentett menedékkérők biztonságos elhelyezésére és arra, hogy kérelmüket Európán kívül létrehozandó központokban bírálják el.

Ez például egy olyan pont, amelyet többen támogathatnak, hiszen hasonló javaslatot tett Emmanuel Macron francia elnök is. A Deutsche Welle szerint ezt több tagállam is támogatja – a probléma az, hogy pont az érintett országok utasítják el. Edi Rama albán miniszterelnök már be is jelentette: nem akarnak ilyen táborokat az ország területén. Így állítólag többek között Líbiát próbálják az uniós tagállamok rávenni, hogy, persze jelentős összegű támogatásért cserébe, ott hozzanak létre ilyen központokat.

Angela Merkel és Giuseppe Conte központi szereplő lesz.
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

Ebben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és a Nemzetközi Migrációs Szervezetnek a segítségére is számítanak. A két szervezet már most is működtet olyan központokat Líbiában és Nigerben, ahol különválaszthatják a nemzetközi védelemre szoruló menekülteket az Európába tartó gazdasági bevándorlóktól.

Az is szóba került, hogy ezek a központok a Földközi-tenger lakatlan szigetein legyenek, a franciák, spanyolok és olaszok pedig azt is el tudnák képzelni, hogy az uniós kikötőkben legyenek ilyen befogadóközpontok.

Arra is megoldást kell találni, hogy mi legyen a már az Unió területén lévő menedékkérőkkel.

Németországban például komoly kormányválság van emiatt. Angela Merkel pártjának, a CDU-nak a bajor testvérpártja, a CSU a koalíció felrúgásával fenyegetőzik, ha nem sikerül gyors megoldást találni a kérdésre.

A németek elsősorban a másodlagos migrációt akarják megakadályozni, vagyis azt, hogy azok, akik már az Unió területén vannak, átmenjenek egy másik országba: jellemzően az ő céljuk Németország vagy valamelyik skandináv tagállam. Emellett azt is akarják, hogy vissza lehessen küldeni a menedékkérőket oda, ahol először átlépték az uniós határt.

Itt kerülnek szembe a németek az olaszokkal.

Az olaszokhoz érkezik ugyanis a legtöbb menedékkérő, ők viszont pont azt akarják, hogy ne maradjanak náluk.

Ezzel kapcsolatban az olasz kormány be is terjesztett egy tervet, amely többek között azt tartalmazza, hogy minden tagállamnak részt kell vállalnia a terhekből, és egy kötelező szétosztási rendszert (ha úgy tetszik, kvótát) javasolnak.

Ez az, amit viszont a visegrádi országok utasítanak el egyértelműen.

Pedig az eddigiekről az olaszok és a németek várhatóan meg tudnának egyezni, hiszen így részben mindkét kormány kívánsága teljesülne, és ezt több más ország, például a franciák is tudnák támogatni. Emmanuel Macron egyébként egyenesen azt javasolta, hogy szankcionálni kellene azokat, akik nem vesznek részt a szolidaritásban.

Ha létrejön ez a megállapodás, az alighanem megmentené Angela Merkelt is – ugyanakkor kétséges, hogy a visegrádi országok ebbe belemennek-e.

A Newsweek szerint egyenesen az a kérdés, hogy

„a szélsőjobboldali magyar miniszterelnök szabotálja-e a Merkel megmentésére irányuló tervet”.

De persze hiba lenne azt mondani, hogy csak a V4-ek tudják megfúrni ezt a megegyezést, hiszen Macron is elismerte: egyelőre csak javaslatokról beszélnek. Angela Merkel pedig kedden be is jelentette: nem készül el a találkozón egy, a bevándorlást uniós szinten szabályozó csomag. Hét pontról tárgyaltak, eddig ötben értenek egyet. A másik kettő viszont pont a két legnehezebb: a menekültügyi eljárások szabályozása és a szolidaritási mechanizmus.

Merkel egyébként azt is javasolja, és ebben például a következő fél évben az Unió soros elnöki tisztségét betöltő Ausztria kancellárja, Sebastian Kurz is támogatja, hogy az ügyben valóban tenni akaró országok

kössenek két-, háromoldalú megállapodásokat,

bevonva akár a menedékkérők származási és tranzitországait is.

Amiben viszont gyakorlatilag mindenki egyetért, az uniós part- és határvédelmi ügynökség (Frontex) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) megerősítése. A tervezett közös közleménynek az Euractiv által megszerzett vázlata szerint azt ki akarják mondani:

„Annak az előfeltétele, hogy az EU migrációs politikája működjön, az, hogy hatékony legyen a határellenőrzés.”

A menedékkérők szétosztásával kapcsolatban pedig a Politico szerint várhatóan Ausztriát kérik majd fel arra, hogy dolgozzon még ennek a tervén.

Mivel Magyarországon már évek óta gyakorlatilag nincsenek menedékkérők, ezért

a találkozó másik fő témája sokkal inkább érintheti az országot.

Ez pedig a költségvetés és az EU reformja. A már a Független Hírügynökség által is ismertetett Merkel-Macron terv azt szeretné, ha az eurózónához tartozó országok szorosabbá tennék az integrációt, többek között közös költségvetést vezetnének be, amelynek része lenne, hogy a gazdagabb régiók segítik a szegényebbeket.

Mark Rutte holland miniszterelnök kulcsfigura lehet.
Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

Ez viszont sokaknak nem tetszik. Az elégedetlenek egyik vezetője Mark Rutte, a liberális holland miniszterelnök, aki szerint az EU „nem jótékonysági intézmény”, a déli szegény országoknak nem a gazdagabb északiak pénzén kell talpra állni. Elutasítja a közös költségvetést, szerinte jobban és hatékonyabban működő Unióra van szükség, szigorúbb szabályokkal.

Kevesebb pénzt szánna agrártámogatásokra és strukturális alapokra,

sőt, ezek folyósítását jogállami és korrupcióellenes feltételekhez kötné – látható tehát, hogy ez a kérdés miért érinti igen érzékenyen Magyarországot.

Rutte ötleteit is többen támogatják, leginkább az írek, a skandinávok és a balti államok, de Sebastian Kurz is erről beszélt egy interjúban, igaz, ő Macron ötleteit is jónak nevezte.

A két fő téma mellett várhatóan szóba kerül még a Brexit és az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború. Utóbbival kapcsolatban Donald Tusk a cikk elején idézett levelében azt írta: hatalmas nyomás alatt vannak a transzatlanti kapcsolatok Donald Trump amerikai elnök politikája miatt, és nem csak a kereskedelmi kérdésekben nagyok a nézeteltérések. Szerinte „fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvekre”.

Az ellentétek tehát nagyok, több törésvonal is húzódik az uniós tagállamok között, nem véletlen, hogy Tusk az elmúlt néhány nap alap alatt személyesen látogatott meg több mint féltucatnyi európai vezetőt, másokkal meg telefonon tárgyalt. A legfontosabb ügyekben így sem várható átfogó megállapodás a csúcstalálkozón.

Megnyerte a választást az illiberális török elnök

A nem hivatalos eredmények alapján Recep Tayyip Erdogan megszerezte a szavazatok több mint felét az első fordulóban. Orbán Viktor az elsők között gratulált neki. A török ellenzék vitatja az eredményeket.

A szavazatok 96,6 százalékos feldolgozottságánál a voksok 52,6 százalékát kapta az elnökválasztáson Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő elnök, és ezzel már biztos, hogy az első fordulóban megnyerte az elnökválasztást.

Erdogan már be is jelentette a győzelmét.

Csakhogy az ellenzék vitatja az eredményt. A legnagyobb ellenzéki párt vezetője sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a hivatalos adatok szerint az urnák több mint 50 százalékát kinyitották már, de nekik a Legfőbb Választási Tanács olyan adatokat küld, hogy még több tízmillió szavazatot meg kell számolni.

Az ellenzék szerint sok volt a visszaélés a választáson,

állítólag volt, ahol már a szavazókörök nyitásakor borítékokat találtak az urnákban.

Az elnökválasztás mellett parlamenti választást is tartottak, itt az elnök pártja önmagában nem szerzett abszolút többséget, szövetségesével együtt viszont igen.

Az Anadolu hírügynökség közben arról írt, hogy az uniós vezetők közül Orbán Viktor volt az első, aki gratulált Erdogannak.

Ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megerősítette. Azt is mondta: Törökország stabilitásához olyan vezetőre van szükség, akivel meg lehet állapodni, és aki betartja a megállapodásokat, és szerinte Erdogan ilyen.

Az előzményekről és arról, mi volt az igazi tétje a választásnak, ebben a cikkben írtunk bővebben.

Dezinformációs módszerek a kormánypropaganda szintjén

Tagadás, vizsgálat követelése, mások megvádolása, hamisítás – sokféle módszerrel élnek a dezinformációs gépezetek. Egyre többre lehet példát hozni a magyar kormánypropagandából is.

Ironikus, ugyanakkor szemléletes példával mutatja be az Ukrajnában született, orosz származású, de Amerikában élő újságíró, Natalia Antonova, hogyan működik az orosz dezinformációs gépezet, amelyről mi is több cikkben írtunk már. Magyar szempontból ez azért is fontos, mert a magyar kormánypropaganda nagyon sok szempontból az oroszhoz hasonlóan működik.

Antonova egy hétköznapi példát választott: valaki ellopott valamit, mondjuk a lakótársa burritóját – mi beszéljünk inkább szendvicsről, azzal Magyarországon azért gyakrabban lehet találkozni. Amikor a lakótárs felfedezi a lopást, a tolvajnak két választása van: vagy elismeri, bocsánatot kér és vesz a lakótársának egy másik szendvicset, vagy

az orosz propaganda módszereivel tagadja a vádat.

Natalia Antonova 11 módszert szedett össze, hogy ezt hogyan lehet megtenni. Ezeket egy, az orosz manipuláció és dezinformáció ellen küzdő honlap valós példákkal egészítette ki, mi pedig hozzátettünk néhány magyar példát is.

1. Tagadd le, hogy elloptad a szendvicset

Az oroszok esetében ilyen, hogy a bizonyítékok ellenére folyamatosan tagadják, hogy bármi közük lenne a Kelet-Ukrajna fölött lelőtt Malaysian Airlines-utasszállító elleni támadáshoz – pedig egyértelműen bebizonyosodott, hogy a gépet az oroszok által támogatott lázadók területéről kilőtt orosz rakéta találta el.

Példát rengeteget lehet hozni Magyarországról is: a Direkt36 oknyomozó portál például néhány hónapja kiderítette, hogy olyanok is vehettek letelepedési kötvényt, akik komoly biztonsági kockázatot jelentenek. A Belügyminisztérium ezt koholmánynak nevezte.

2. Vádold a lakótársadat azzal, hogy ellopta a saját szendvicsét

Az áldozathibáztatás az élet minden területén megjelenik. Egy orosz példa: amikor összevertek egy, az orosz kormányt gyakran kritizáló újságírót, akkor a kormánypárti média elkezdte azt terjeszteni, hogy maga rendezte meg a támadást.

Magyarországon nemrég egy 22 éves lány írt egy Facebook-posztot arról, hogy milyen nehéz fiatalként érvényesülni. A bejegyzést tízezernél is többen osztották meg, mire a kormánypropaganda azonnal támadásba lendült: az összes mediaworkös lapban megjelent egy őt gyalázó publicisztika.

3. Ismerd el, hogy szendvicslopás történt, de követelj független vizsgálatot

Megint csak a maláj utasszállító példáját lehet felhozni az oroszok esetében: hiába bizonyította be három különböző vizsgálat is, hogy az oroszbarát szeparatisták lőtték le a gépet, a Kreml ezeket nem ismeri el, és független vizsgálatot követel.

A magyar példák közül a kopaszbotrány juthat eszünkbe: azt ugye nem lehetett tagadni, hogy kigyúrt kopaszok akadályozták meg az MSZP-s Nyakó Istvánt, hogy beadja népszavazási kezdeményezését. Közülük többen a Fradi Securityhez voltak köthetők, Kubatov Gábor klubelnök, Fidesz-alelnök erről annyit mondott akkor: méltatlan helyzet volt, jogszabályt kellene módosítani.

4. Viszonozd a vádat: hívd fel arra a figyelmet, hogy neked pedig eltűnt a fogkeféd

Az oroszok esetében erre a legjobb példa, amikor válaszul arra, hogy beavatkoztak több választásba, azt mondják: az amerikaiak is beavatkoztak máshol.

Magyarországról az „elmúltnyolcévezést” lehet felhozni: a fideszes kommunikációnak központi eleme volt, hogy felemlegették, mi minden történt szerintük a szocialista kormányok alatt.

5. Vádold előítéletességgel a lakótársadat

A Kremlnek az is kedvenc módszere, hogy sokszor csak annyit mond a kritikákra, hogy azokat oroszellenesség miatt fogalmazták meg. Ezt a módszert a magyar kormány is szereti használni: gondoljunk csak arra, a Külügyminisztérium hányszor nevezett magyarellenesnek egy, a magyar kormányt bírálni merészelő külföldi politikust.

6. Vádold meg Hillary Clintont

Vagy úgy általánosságban az előző amerikai vezetést, ahogy azt a magyar kormány gyakran teszi: amikor az amerikaiak kritikát fogalmaznak meg, a válasz rendszerint az, hogy ez még az Obama-korszakból a külügyben maradt tisztviselők műve. Vagy persze ott van még Soros György is, aki minden rosszról tehet.

7. Vádold az ukrán / meleg / náci / zsidó lobbit

Egy tanulmány szerint sokszorosára nőtt az elmúlt hét évben az orosz propaganda által terjesztett ilyen jellegű összeesküvés-elméletek száma. Magyarországon is egyre többször találkozni ilyenekkel a kormánypropagandában: ha éppen nem Soros Györgyöt látják a magyar kormány elleni kritikák mögött, akkor a „háttérhatalmakat”.

8. Hamisíts egy képet egy szendvicstolvajról

A képek manipulálása szintén kedvelt taktika, sokszor lehet vele találkozni. Az orosz propaganda például mosolyt photoshopolt Kim Dzsong Unra, a szíriai háborúval kapcsolatban pedig előfordult, hogy olyan képekről állították, hogy ott készültek, amelyeket valójában egy videójátékból vágtak ki.

A képek manipulálásának a magyar kormánypropagandában is hagyománya van. Meg lehet említeni például a Pruck Pálról készült fotót, vagy azt, ahogy a választás előtt több évvel ezelőtt készült videókról állították, hogy frissek, és „migránsok” által elkövetett erőszakos tetteket mutatnak be.

9. Vádold meg a lakótársad azzal, hogy hisztérikus

Így le lehet kerülni, hogy a kritikára érdemben kelljen válaszolni. Az orosz kormány sokszor beszél „oroszellenes hisztériáról”, főleg az elmúlt öt évben. Sokszor ez a reakció arra, amikor szóba kerül az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozás.

Ezzel a taktikával a luxemburgi külügyminiszter is találkozott: Jean Asselbornt Szijjártó Péter volt, hogy ostobának nevezte, máskor meg azt mondta róla, hogy „gyűlöli a magyarokat”.

10. Hozz fel véletlenszerűen történelmi eseményeket

Amikor a svédek bejelentették, hogy támogatnának egy Kelet-Ukrajnába küldendő ENSZ-missziót, az orosz propaganda arról beszélt, hogy ez a bosszú azért, mert az 1709-es poltavai csatában az oroszok megverték a svéd sereget.

11. Elmélkedj hosszasan az igazság természetéről

A lényege ennek: annyira össze kell zavarni a közönséget, hogy megkérdőjelezte, van-e egyáltalán valóság.

Mint látható tehát, a legtöbb módszerrel már Magyarországon is találkozhattunk. És amilyen ütemben a kormánypropaganda másolja az orosz dezinformációs gépezetet, valószínűsíthető, hogy a példák száma csak nőni fog.

Arról, hogy hogyan lehet jó eséllyel felismerni az álhíreket, itt olvashat bővebben.

Aki Orbánt és Salvinit lenézi, az EU-t rombolja

Sebastian Kurz osztrák kancellár mondta ezt egy interjúban. Arról is beszélt ugyanakkor, hogy a demokrácia és a jogállamiság ügyében nincs kompromisszum. Júliustól Ausztria lesz az Európai Unió soros elnöke.

Az osztrák kancellár a Der Standardnak adott interjút, ebben beszélt többek között arról, hogy az amerikai elnök kiszámíthatatlansága, az oroszokkal való feszültség, a törökországi helyzet és az EU-tól délre lévő országokban dúló polgárháború és terror miatt az Uniónak össze kell tartania, és szorosan együtt kell működnie.

Mint mondta, egyetért Guy Verhofstadttal, a liberálisok EP-frakcióvezetőjével, aki szerint, ha holnap az EU-t valaki megtámadja, akkor nincs, aki megvédje. Viszont úgy látja, hogy az elmúlt években történtek lépések a közös biztonságpolitikában, még ha messze is van a cél.

Kurz beszélt arról is, hogy

az Unióban vannak feszültségek.

Szerinte ha Kelet-Európában az a benyomás, hogy az ottani országok másodosztályú EU-tagok, akkor az minden, csak nem pozitív. Megemlítette, hogy az osztrák parlamentben bírálták azért, mert kapcsolatban van bizonyos kormányokkal, de szerinte ezt muszáj megtenni.

Kurz szerint nem érdemes táborokra osztani az Európai Uniót, mert ez csak további megosztottsághoz vezet, és

„nem lehet azt gondolni, hogy egy Orbán Viktor vagy egy Matteo Salvini kompromisszumkészebb lesz, ha lenézik őket”.

Ő úgy látja, hogy a közös biztonság- és védelempolitika legnagyobb támogatói pont a visegrádi országok. Nem ért egyet azzal, ha valaki feketén-fehéren látja a helyzetet, szerinte a tagok jó és rossz európaiakra való felosztása a garancia arra, hogy az EU szétessen.

Kurz nagyon sok mindenben egyetért a holland liberális miniszterelnökkel, Mark Ruttével, például abban is, hogy az EU-nak kevesebb dologgal kellene foglalkoznia, de támogatja például az egységes piac, a környezetvédelem és a mezőgazdasági és regionális politika átgondolása irányába tett lépéseket is. Emellett csökkentené a bürokráciát és könnyebbé tenné a munkahelyteremtést.

Az EU fontos feladatai között említette a külső határok kezelését és az Európai Bizottság létszámának a csökkentését.

Az ő víziója egy karcsúsított, egységesebb, koncentráltabb Európai Unió. Megszüntetné például, hogy Strasbourgban és Brüsszelben is legyenek parlamenti ülések.

Az egységesebb EU-n azt is érti, hogy egyenrangú partnerekként kezeljenek mindenkit, ne nézzenek le senkit. Ugyanakkor azt is kiemelte:

„A demokrácia és a jogállamiság nem lehet kompromisszum tárgya.”

Más kérdésekben viszont teret lehet engedni az eltérő véleményeknek és véget kell vetni a kioktatásnak, mert az az egységes Európát veszélyezteti.

Szerinte muszáj, hogy az EU a fontos kérdésekben szorosan együttműködjön, a kisebb ügyekben viszont hátrébb kellene lépnie. Például meg kell erősíteni a határvédelmet és át kell dolgozni a regionális támogatások rendszerét.

Szívesen látná, ha lenne vita arról, hogy az EU mire költi a pénzt, szerinte ennek felvetése nem jelenti azt, hogy valaki Unió-ellenes lenne.

Az EU-t szerinte Mark Rutte és Emmanuel Macron tudná modernebb irányba vezetni,

de ez csak akkor sikerülhet, ha a tagállamok követik őket.

A menekültügyben Sebastian Kurz nem vár komoly előrelépést a júniusi uniós csúcstól, de abban bízik, hogy az év második felében, az osztrák soros elnökség alatt már lesznek sikerek. Emellett még a digitalizáció és a EU nyugat-balkáni bővítése terén akar lépéseket tenni.

Orbán-Putyin – belezavarnak a kettősbe?

Külpolitikai szakemberek között nem teljes az egyetértés abban, vajon használ vagy sem Orbánnak, hogy az Európai Unió több más tagállama, de különösen Ausztria is elkezdi keresni Putyin kegyeit. Van, aki szerint ez kifejezetten jó, mert önigazolást jelent Orbán számára az eddigi oroszbarát politikáját illetően, mások szerint gyengíti pozícióját az orosz elnökkel szemben.

Idehaza percnyi hír volt csupán, hogy Vlagyimir Putyin ellátogatott Bécsbe, ahol az új jobboldali osztrák kancellárral, Sebastian Kurzzal tárgyalt, akit – a the Wall Street Journal értesülései szerint – arra kért, hogy próbáljon számára megszervezni nyárra egy bécsi találkozót Donald Trump amerikai elnökkel. Hírek szerint Kurz elfogadta a felkérést, és ígéretet tett rá, hogy megkeresi vele Trumpot. A tárgyalások jó hangulatát, a két ország kapcsolatainak milyenségét nem csak ez jelzi, hanem az is, hogy több megállapodás is született az államfői vizit alatt – a legfontosabb talán a Gazprom és az ÖMV 2040-ig érvényes gázszerződése, továbbá a kettős adóztatás elkerüléséről és befektetésekről szülü megállapodás. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy Kurz  ellenzi a Krím-félsziget annektálása miatt Oroszországra kivetett  uniós szankciókat, melyek visszavonásáért lobbizik Brüsszelben.

Kérdés, ez a fajta közeledés Ausztria és Oroszország között kihat-e, s ha igen, hogyan Orbán és Putyin kapcsolatára.

„Habár ez a közeledés gyengíti Orbán tárgyalási pozícióját Putyinnal szemben, a magyar kormányfő továbbra is sakkfigura marad az orosz elnök számára, még ha ma már vannak újabbak is, akiket lehet tologatni a táblán”

Fotó: Facebook

– válaszolta megkeresésünkre  Szent-Iványi István külpolitikai tanácsadó. Emlékeztetett arra, hogy 2014, a Krim elfoglalása és a maláj repülőgép lelövése óta az Európai Uniós tagállamok vezetői közül egészen a közelmúltig csak Orbán fogadta Putyint, illetve tett hivatalos látogatást az orosz elnöknél Moszkvában. Mostanra ez megszűnt, miután április közepén Angela Merkel német kancellár telefonon beszélt Putyinnal, akinek meghívására május végén Emmanuel Macron francia elnök hivatalos látogatást tett az orosz fővárosban, majd pár héttel később Kurz fogadta Putyint Bécsben. Ugyanakkor ebben van valamifajta kettősség – véli Szent-Iványi:

Orbán számára egyben jó is a közeledés egy uniós tagország és Oroszország között.

Igaz, ugyanez már nem mondható el az ország érdekéről: Magyarország az EU és a NATO  tagjaként ezek erejében és egységében lenne inkább érdekelt, s nem azok megosztásában, amire Putyin játszik. Ám – hívta fe la figyelmet még egy szempontra: Orbánnal ellentétben Kurz azért finoman elhatárolódó kijelentéseket is tett a Krím-félsziget, a kelet-ukrajnai válság ügyében. A magyar vezetőnek legalább ezt a mintát kellene követnie – szögezte le.

Külpolitikai elemzőként Szent-Iványi úgy látja, hogy rossz folyamatok indultak el a világban az EU szempontjából,

Európa egyre inkább magára marad, s gyengül az euro-atlanti közösség. Ebbe beleillik, hogy Putyin szalonképesebbé válik, anélkül, hogy bármit is változtatott volna a politikájában. Üdvözlendő lenne, ha javulna a helyzet  Oroszország és az EU között, ám ennek feltételeként Moszkvának be kellene tartania a Minszki megállapodást.

„Orbán számára minden olyan kapcsolatbővítés fontos, amely az oroszok és valamely uniós tagállam között megy végbe, hiszen ebben az esetben hivatkozhat mások példájára, amikor felróják neki a Putyin-barátságát”

– véli Ara-Kovács Attila külpolitikai szakértő, a Demokratikus Koalíció politikusa. Éppen ezért – tette hozzá: a Kurz-Putyin találkozó nem hogy konkurenciát jelent a számára, inkább egyfajta önigazolást. Szerinte az sem kizárt, hogy a magyar miniszterelnök kicsit távolodik Putyintól, miközben némileg közeledik az Egyesült Államokhoz és az Európai Unióhoz – már csak azért is, mert nyomás alatt van annak érdekben, hogy eddiginél együttműködőbb arcát mutassa.

Habár Kurz számára is a belpolitika dominálja a külpolitikáját, de azért ő megerősítette uniós elkötelezettségét – mutatott rá Ara-Kovács. Mint ahogy az is látszik, hogy az új olasz kormány pártjai – különösen az 5 Csillag Mozgalom – kormányra kerülése előtt még látványosan udvaroltak Putyinnak, ám  ahogy hatalomra kerültek már jóval kevésbé tapasztalható ez a részükről.

A nagy találkozás – Trump és Kim Dzsong Un első tárgyalása (folyamatosan frissül)

0
11:05
Trump szerint a találkozóval nem elárulta az észak-koreai munkatáborokban szenvedőket, hanem segített nekik, mert változások jönnek majd, és ők a mai nap nagy nyertesei közé tartoznak.
A nukleáris leszereléshez Dél-Korea és Japán nyújt majd pénzügyi segítséget, Amerikának, Trump szavaival, „nem kell majd segíteni”.
Arról beszél, mindent megtesz, hogy a világ biztonságosabb legyen, ezért büszkén és örömmel utazott el Szingapúrba. Fontos gesztusnak nevezi az észak-koreaiak olimpiai részvételét.
Ha békeszerződés aláírására kerül sor, abba szeretné bevonni Kínát és Dél-Koreát is.
A sajtótájékoztató véget ért.
10:46
Trump szerint ennyi idő alatt többet nem lehet elérni, ezért nincs több biztosíték a nukleáris leszerelésre. Szerinte semmit „nem adott fel”, Amerika is jól jár.
Korábbi, Észak-Koreát hevesen bíráló megjegyzéseiről azt mondja, akkor azokra volt szükség.
Továbbra is együtt dolgoznak Dél-Koreával és Japánnal, és valamivel kevésbé szorosan, de Kínával is.
10:32
Trump kínai utazást is tervez, válaszolja egy újabb kérdésre. Kim elfogadta a Fehér Ház-i meghívást, amelyre „alkalmas időben” kerül majd sor.
Észak-Koreában szerinte „durva” a helyzet, de most az atomfegyverek voltak a fő téma.
A teljes atomfegyver-mentesítés hosszú ideig fog tartani. A szankciók eltörléséről akkor lehet szó, ha ez már megtörtént.
A diplomáciai kapcsolatok felvételéről és nagykövetek küldéséről azt mondja, reméli, hogy ez hamarosan megtörténik.
Újra szóba kerülnek a dél-koreaiakkal folytatott hadgyakorlatok, Trump most már határozottabban mondja, hogy ezeknek vége.
10:23
Jöhetnek a kérdések: elsőre azt kérdezik, hogy Trump miért hív egy tömeggyilkost tehetségesnek. Azt válaszolja, hogy nagyon fiatalon vette át az országot. Megemlíti Otto Warmbiert is, aki szerinte nem halt meg hiába, mert anélkül nem jött volna létre a találkozó.
Trump arról is beszél, hogy haza akarja vinni a Koreai-félszigeten állomásozó amerikai katonákat, de ez még időbe fog telni. Arra viszont utalt, hogy befejezhetik a hadgyakorlatokat.
Egy újabb kép a történelmi kézfogásról
Fotó: MTI/EPA/The Straits Time/Kevin Lim
Azt mondja, Kim maga hozta fel, hogy korábban is voltak ígéretek, de nem tettek semmit végül. Most viszont szerinte az észak-koreai vezető legalább annyira elkötelezett, mint ő. Ismét azt mondja az inkább csak általánosságokat tartalmazó aláírt dokumentumról, hogy nagyon átfogó.
Trump szerint beszéltek az emberi jogok kérdéséről is, és erről még fognak is tárgyalni. Az atomfegyverekhez képest azonban csak „nagyon rövid időre” került szóba ez a kérdés. Szerinte Kim hajlandó ebben az ügyben is lépéseket tenni. Ő megbízik az észak-koreai vezetőben.
10:15
Elkezdődött Trump sajtótájékoztatója.
Arról beszél, hogy nagyon „intenzív órákat” töltöttek együtt, a remény és a béke üzenetével jött, és átfogó megállapodást írtak alá. Megköszöni Szingapúrnak a vendéglátást. Mun Dzse In dél-koreai elnöknek és Abe Sinzo japán miniszterelnöknek is köszönetet mond, mindenkit a barátjának nevez. Hszi Csin-pingnek is megköszöni a segítséget.
Precedens nélkülinek nevezi a találkozót, amely megnyitotta a jobb jövő lehetőségét. A megbeszélés szerinte tartalmas volt, a kapcsolatok új fejezete kezdődhet.
Azt mondja, nincs határa annak, hogy Észak-Korea mit érhet el. Kim Dzsong Un megismételte elkötelezettségét az atomfegyver-mentesítés mellett.
Szerinte az észak-koreaiak nagyon tehetségesek, és olyan világról álmodnak, ahol a két Korea békésen él egymás mellett és egyesítik a családokat.
Amint Kim hazaér, azonnal elindít Trump szerint egy olyan folyamatot, ami sok embert boldoggá fog tenni.
10:03
Trump azt mondta, meghívta Kimet a Fehér Házba. A látogatás időpontjával kapcsolatban a szakértők őszre tippelnek. Akkor utazik majd Mun Dzse In dél-koreai elnök is északra, Kim meghívására.
A Twitteren Trump is közzétett egy videót a találkozóról.

09:42
Donald Trump hamarosan sajtótájékoztatót tart.
Közben Kim Dzsong Unért elindult Pekingből a repülő, amivel érkezett. Várhatóan helyi idő szerint este 9-re ér Szingapúrba, vagyis magyar idő szerint délután egykor.
A két vezető békeszerződést azért sem köthetett, mert ahhoz kell Hszi Csin-ping kínai és Mun Dzse In dél-koreai elnök aláírása is. Testbeszéd-elemzők szerint Trump többet engedett, mint amennyire eredetileg készült.
09:05

A Politico a fotók alapján azt írja a következők szerepelnek a dokumentumban:
Donald Trump és Kim Dzsong Un átfogó, mély és őszinte megbeszélést tartott, és elkötelezettek a hosszan tartó és stabil béke iránt. Trump hajlandó biztonsági garanciákat tenni, Kim pedig elkötelezett a Koreai-félsziget teljes atommentesítése mellett.
Mindkét ország elkötelezett amellett, hogy új amerikai-észak-koreai kapcsolatokat létesítsenek. Abban is megegyeztek, hogy azonosítják a fogva tartottakat, akiknél pedig ez már megtörtént, azonnal hazaviszik.
Abban is megegyeztek, hogy a tárgyalások folytatódnak, azokon amerikai részről Mike Pompeo külügyminiszter, észak-koreai részről egy egyelőre meg nem nevezett magas rangú tisztviselő vesz majd részt, a „lehető legkorábbi” időpontban.
07:50
FH

A dokumentum szövegéről semmit nem tudni. A fotók alapján viszont úgy tűnik, hogy szerepel benne egy mondat, miszerint arról, hogy tovább dolgoznak a Koreai-félsziget teljes atommentesítésén, és hogy stabil békét hozzanak létre.

Trump annyit mondott, hogy „átfogó és történelmi”. Kim azt mondta, úgy döntöttek, hogy maguk mögött hagyják a múltat.

Az biztos, hogy folytatásban állapodtak meg, Trump azt is mondta, meghívja Kimet a Fehér Házba. Állítólag Trump hamarosan sajtóértekezletet tart.

 A búcsúzás. Kim Dzsong Un azóta már visszaérkezett szállására.
07:35
Aláírásra várva.
FH
07:15
Már gyülekeznek az aláíráshoz.
FH
06:50
Trump megmutatta a kocsiját, hogy Kim üljön bele, mert az milyen klassz, de ezt Kim visszautasította. Illetve azt is felajánlotta, hogy az aláírás helyszínére menjenek azzal együtt, de végül elgyalogolnak odáig, Kim nem akart abba az autóba beszállni. Mindazonáltal nagyon udvariasan utasította vissza.
Trump azt mondta, hogy az eddigi elképzeléseit is felülmúló nagyszerű eredmény született a tárgyaláson.
06:45
Érdekes, hogy idáig még mindenki megsétáltatta Kimet. Elsőként Mun elnök, aztán Hszi Csin-ping, most pedig Trump.
06:28

Befejeződött az ebéd, most kettesben sétálnak egyet a szálloda belső kertjében.

FH
Trump azt mondta, „óriási business-t csinálunk”. Kim pedig azt, hogy a mai találkozó első lépés a béke felé vezető úton.
06:18
Érdekesség: A sziget, ahol a találkozót tartják 1970-ig a Halál sziget nevet viselte, ekkor Béke és Csend sziget névre keresztelték át.
05:50
Trump vendéglátóként viselkedik, üdvözölt az asztalnál minden résztvevőt, megköszönte, majd mondta, hogy mindenki foglaljon helyet. Ezt követően a fotósokat kitessékelték.
FH
Jó étvágyat!
05:40
Most munkaebéd következik.
Trump este 8 órakor szándékozik Szingapúrból elindulni haza.
Kim délután kettőkor ment volna, de ezt most nem tudni, hogyan alakul.
FH

05:39

A kiszivárgott információk szerint Trump példátlan garanciákat ígért Kimnek.
04:21
Érdekes, hogy John Bolton az első tárgyalásokon sem vett részt, most is Trump oldalán az asztal legszélén ül, s nem hallottunk eddig egy szót sem tőle. A két vezető beszélt, majd Pompeo és Sang Kim, északi oldalról Kim Jong Csol, és a titokzatos katonanő.
Róla itt sem tudni túl sokat. Perfekt angolból, már Kim Dzsong Un apja mellett is dolgozott, de eddig háttérben volt, nemzetközi rendezvényeken képviselte olykor északot, és kőkemény tárgyaló hírében áll. Az előtárgyalásokon végig részt vett, több alkalommal találkozott Pompeoval is, Sang Kim a mostani tárgyaló partnere, tegnap ők voltak azok, akik délelőtt, délután és utána titokban még egész éjjel tárgyaltak.
Pompeo és Kim Jong Csol tegnap délután már csak rövid időre találkoztak.
04:18
A négyszemközt tárgyalás igen rövid volt a tervezetthez képest.
Trump elnök utána azt nyilatkozta, hogy nagyon, nagyon jó volt.
„Very, very good” – mondta
04:15
Mun Dzse In dél-koreai elnök azt nyilatkozta, hogy imádkozva várja a tárgyalások sikerét, és úgy véli, hogy minden koreai lelkének egy darabja most Szingapúrban van.
A koreai sajtó ugyan nem említi, de mindenki arra számított, hogy Trump meghívja Mun elnököt, maga Mun is, ugyanis békeszerződést nélküle nem lehet kötni.
Mindazonáltal erre a meghívásra annak ellenére sem került sor, hogy Trump több alkalommal jelezte, hogy szeretné ha Mun részt venne a szingapúri találkozón.
03:57 
Hirtelen beengedték a fotósokat, tehát nem tárgyaltak hosszasan négyszemközt.
FH
FH
A koreai és a kínai elnök is élőben a televízióban nézi a találkozóról az élő közvetítést.
03:27
Első körben Trump és Kim négyszemközt tárgyal egymással kb. két órát. Majd csatlakozik hozzájuk a többi tárgyaló, lesz közös ebéd, a többi a „meglátjuk” kategóriában van.
Továbbra is a CVID, illetve a CVIG körül van még némi nézet különbség a felek között, azaz a minden fegyver feladásáért cserébe Kim komoly biztonsági garanciákat kér.
Túl ezen, a japán miniszterelnök, Abe Sinzo azt kérte a Trumppal való találkozása során, hogy észak a közepes hatótávolságú rakétait is semmisítse meg, függetlenül attól, hogy azok alkalmasak e atom fej hordozására vagy sem. Miután Abe hazament, Trump azt üzente neki, hogy csökkentse a felhalmozott dúsított urániummennyiséget japán.

Abe kérésére amerikai részről nem érkezett egyéb válasz.

Kim Dzsong Un németül és angolul is beszél, de ettől függetlenül tolmácsot használnak. A bővített tárgyaláson ott lesz Sang Kim, a Fülöp-szigeteki amerikai nagykövet, akinek az anyanyelve koreai. Ezek a nyelvi kérdések azért fontosak, mert a kulturális különbségek okán gyakran nem lehetséges a két nyelvet tökéletesen lefordítani.
03:08
FH
FH
FH
Trump azt mondta hogy, hatalmas siker, amit vár, míg Kim azt, hogy hosszú út vezetett idáig, tele rókacsapdával, de sikeresen elkerülték azokat, és eljutottak ide.
Végtelen megtiszteltetés, hogy találkozhatott Kimmel, Trump ezt is mondta.
Most újra próbálják érteni, mert a millió kattogás miatt, amit a fotósok produkáltak, nemigen lehetett elsőre érteni, amit mondtak
Sokat mond a testbeszéd.
Most úgy tűnik, hogy az ikonikus fotó a zászló előtti kézfogás lesz és amikor egymás mellett állnak, illetve az első mosoly.
02:50
Mindketten megérkeztek a helyszínre.
FH

Érdekes, hogy a koreai delegációban 5 emberből 2 nő, míg az amerikaiban mind az öt férfi, igaz, hogy abból egy legalább koreai származású.
Éjjel fél tizenegykor még találkoztak és tárgyaltak a felek tegnap, természetesen a főszereplők nélkül. Úgy tűnik, senki sem aludt…
Érdekes, hogy Trump hamarabb indult, mégis Kim után érkezett.
Senki sem fogott velük kezet, kinyitottak nekik a kocsiajtót és betereltek őket az épületbe. Kim kicsit fél vagy ideges, ő nem várta meg, míg kinyitják az ajtót, maga nyitotta ki.
Mindkét vezető magabiztos, az állítják. Az amerikai állampolgárok 71%-a támogatja a találkozót, míg a dél-koreaiak 87%.Hajnali fél ötkor Trump elnök tweetelt, tehát ő sem nagyon aludt a találkozót megelőző éjjelen:

Ez az utolsó előtti tweet.

Az utolsó belügyi, a Legfelsőbb Bírósággal foglalkozik.

02:06

FH
Kim hotele előtt is nagy a mozgás.
2018.06.12. 01.:58
Jó reggelt, kezdődik…Trump karavánja elindult a tárgyalások helyszínére.
Éjjel Kim Dzsong Un és a húga titokban, magukat turistának álcázva járták a várost kettesben.

Trump-Kim Dzsong Un találkozóra készülve Szingapúrban – a cikk folyamatosan frissül!

Lázas készülődés folyik Szingapúrban a történelmi Trump-Kim Dzsong Un találkozó előtt. A mai nap a színfalak mögötti tárgyalásoké és a kiszivárogtatott értesüléseké. Beszámolónk a helyi televíziós adások – a yonhap news TV, a YTN csatorna és t a 조선 Choson TV élő közvetítése alapján – folyamatosan frissül.

14:45

Donald Trump szerint szingapúri találkozója Kim Dzsong Un-nal nagyon jól sülhet el – jelentette a Reuters. Külügyminisztere, Mike Pompeo arról beszélt, hogy az előkészítő tárgyalások elég gyorsan haladnak előre, s

„várakozásaink szerint a vártnál gyorsabban jutnak el a logikus kifejlethez”.

Az amerikai diplomácia vezetője ugyanakkor igyekezett hűteni a kedélyeket, mondván: nem lesz gyors áttörés, a csúcs feladata a teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan atommentesítéshez elvezető, kemény munkával kikövezett út kereteinek a kijelölése. Az amerikai szankciók mindaddig fennmaradnak, amíg ez be nem következik, s

ha a diplomácia nem megfelelő irányt vesz, akkor a szankciók súlyosbodni fognak

– figyelmeztetett.

12:30

Trump mintegy 40 percet tárgyalt ma Mun Dzse Innel. Erről hivatalosan csak annyit közöltek, hogy az eddigi előre haladásról volt szó.

07:30

Sang Kim és északi tárgyaló partnere ismét asztalhoz ültek, tehát a tárgyalás folytatódik. Közben kiszivárgott az is, hogy Észak-Korea külügyi felelőse egyórás nem publikusan kezelt találkozón vett részt Szingapúr külügyi megbízottjával.

06:30

Négy embert kiutasítottak Szingapúrból, pusztán azért, mert öngyilkos merényletre alkalmas bomba készítését nézték az interneten. Állampolgárságuk egyelőre nem ismert.

Sang Kim elindult ebédelni, vagy befejeztek a tárgyalást, vagy ebéd után folytatják, ezt egyelőre nem tudni.

06:00

Donald Trump most indult el ebédelni szingapúri miniszterelnökkel – őt nem láthattuk a felvételeken, viszont azt megtudhattuk, hogy Kimhez hasonlóan ő is két teljesen egyforma autót használ, s nem tudni éppen melyikben ül.

Közben folyamatosan beszámol a helyi média a nemzetközi reakciókról, várakozásokról.

Izrael azt nyilatkozta, hogy Irán és az USA között ugyanilyen szerződést szeretne látni, az atomfegyverek leszerelését illetően.

05:40

A helyi lapok lapszemlézik a Nodong sinmun-t, s elemzik az észak-koreai média változását. Meglepő módon – mint írják – nem csupán Kim szingapúri útjával foglalkoznak, de hírül adták azt is, hogy a kínai államfő gépével utazott, illetve hangsúlyozzák, hogy az amerikai elnökkel való találkozás új fejezetet nyit Észak-Korea történelmében.

Elemzők szerint ez gyakorlatilag biztos egyezséget jelent, mert ha bármi kétség lenne, akkor a Nodong sinmun egyszerűen nem írna semmit

Meglepő módon Hjan Szo Val, az észak-korai kultúráért felelős hölgy is a delegáció tagja, ez kulturális együttműködést jelent.

Közben bejelentették, hogy Donald Trump hivatalos vacsorán vesz részt a szingapúri miniszterelnök meghívására. Elemzők szerint elképzelhető, hogy a vacsorára Kim Dzsong Un is meghívást kap.

Észak-Korea és Szingapúr között igen szoros a kapcsolat. Eddig is volt vízummentesség a két ország között. Az egyetlen északi hamburger étterem szingapúri tulajdonban van, a szigetállam szakemberei rendszeresen tartanak előadásokat és képzést északon a piacgazdaság működéséről, a marketingről.

05:00

Ma reggel jelent meg először híradás a Nodong sinmun-ban arról, hogy „Kim Dzsong Un a nép jóléte érdekében Szingapúrba utazott, találkozni az Egyesült Államok elnökével”. A Nodong sinmun az egyetlen észak-koreai újság, a neve azt jelenti, hogy munkások újságja.

A tudósítások szerint Donald Trump azt mondta, hogy jó előérzete van a tárgyalással kapcsolatban, Kim Dzsong Un pedig, hogy a nép érdekében komoly áldozatok meghozatalára készül a keddi tárgyaláson.

Ferenc pápa a világbéke felé vezető mérföldkőnek nevezte a szingapúri találkozót. Nem véletlenül övei kiemelkedő figyelem a találkozót szerte a világban. Japán, amely számára a találkozónak még talán a többi országnál is nagyobb a tétje, megfigyelőket küldött Szingapúrba, nem másnak, mint a kémelhárítás vezetőjének a személyében.

04:50

15 perccel ezelőtt kezdődtek, az eddig is folyamatosan tárgyaló felek újabb tárgyalásai, az amerikai nagykövetségen. Sang Kim, a Dél-Koreában született Fülöp-szigeti amerikai nagykövet tárgyal azzal a titokzatos észak-koreai hölggyel, Cse Szan Hi-vel, akit csak nagyon komoly tárgyalások esetén vet be Kim Dzsong Un.

Donald Trump és Kim Dzsong Un egyelőre nem mutatkozik, bár nagy a mozgás, sorra találkoznak egymással a felek. Kim Dzsong Un ma semmilyen hivatalos programon nem vesz részt, legalább is nincs neki ilyen szervezve.

Migránsok a Balkánon

A magyar kormánysajtó már egy ideje riasztgat a Nyugat-Balkán (magyarul: a volt Jugoszlávia plusz Albánia) országaiba egyre nagyobb számban érkező menekültek miatt. Az egyik magyarázat szerint Törökországból ismét többen távoznak és a Balkán ideális útvonal az áhított Nyugat-Európa felé.

Valamivel 22 óra előtt egy bécsi rendszámú (W-21897-D) fehér színű Ford Tranzitba 29 iraki és afganisztáni menekült zsúfolódott be. Mindez Donji Lapac horvát városka közelében történt. Lapac a Horvátországot Boszniától elválasztó határ horvát oldalán van. Az embercsempész (a kombi sofőrje) azért választotta ezt a határszakaszt, mert ez nem a leggyakrabban használt „zöldhatár”, ahol a legtöbb járőr is van. Tehát már bejutottak az EU területére, de a schengeni zónába nem, ezért akartak innen egészen Szlovéniáig utazni.

Nem volt szerencséjük, mert egy rutinellenőrzést végző rendőrkocsi meg akarta állítani őket, de a sofőr nagy gázzal továbbhajtott.

A horvát rendőrség öt kilométerrel odébb szintén kísérletet tett a Ford megállítására, de nem állt meg.

A következő alkalmas hely 25 kilométerre odébb volt, ahová már riasztották a környékbeli rendőrosztagokat és egy ottani útkereszteződésnél lezárták az utat. Ahogyan azt a filmekben látni: két rendőrautó keresztbe állt az úton, mögötte pedig állig felfegyverzett egyenruhások álltak.

A közeledő kocsi mozgásából nyilvánvalóvá vált (állítják a rendőrök), hogy nem fog lefékezni. Ezért mintegy 50 méter távolságról a rendőrség tüzet nyitott. A sofőr egy baloldali manőverrel kikerülte a baloldali keresztben álló rendőrkocsit, leszaladt az útról, de sikerült visszatérnie. És tovább haladnia. Ekkor a rendőrök ismét tüzet nyitottak. Száz méter után a kocsi lefékezett, a sofőr kiugrott és szaladni kezdett a boszniai határ felé, ami kétszáz méterre van a helyszíntől.

A kocsiból sikoltások és jajveszékelés hallatszott. Több iraki és afganisztáni család szállt ki belőle, köztük 15 gyerek. A legfiatalabb 7 éves.

Két 12 éves gyereket lövés ért, őket a zadari kórházba szállították.

A vizsgálat megindult abban az ügyben is, hogy a horvát rendőrök jogosan használtak-e fegyvert. A horvát törvények értelmében ezt csak önvédelemből vagy körözött, bűncselekménnyel vádolt személy üldözése közben tehették volna meg.

Bosznia az új bázis

Az év eleje óta, horvát és boszniai források szerint új, alternatív balkáni útvonal alakult ki: a Görögországban partot ért menekültek Macedónia helyett a szintén szomszédos Albániát választják, onnan Montenegróba mennek, majd Bosznia-Hercegovinába. Nem mellékes, hogy ez a kedvenc útvonala a fegyver- vagy kábítószer csempészetnek is. Montenegrói lapoknak nyilatkozott egy szíriai menekült, aki szerint ezer dollárt fizetett a csempészeknek a Törökországból Görögországba vezető útra, és ugyanennyit Albániáig.

Az év első hónapjaiban Boszniába mintegy 700 menekült érkezett, 800-at visszaküldtek a határról. Azóta ez a szám jócskán megnövekedett. A legtöbben Líbiából, Pakisztánból, Afganisztánból és természetesen Szíriából érkeznek.

Dragan Mektić, boszniai belügyminiszter szerint mintegy 45-50 ezer migráns tartózkodik több ország területén Görögország és Bosznia között és közülük jónéhányan választhatják a Bosznia-Hercegovinán át vezető utat.

Az unió pedig akkor már testközelben van és a bosnyák-horvát határ 2000 kilométer hosszú. Egyszóval: ellenőrizhetetlen.

Új menekült típus: az iráni

Vladimir Cucić, Szerbia menekültügyi biztosa a Szabad Európa Rádiónak azt nyilatkozta, hogy a jelen pillanatban majdnem 400 iráni migráns tartózkodik az országban. Ezek a menekültek a lehető leglegálisabb úton érkeztek Szerbiába: rendes repülőjárattal Teheránból Belgrádba.

Tavaly ugyanis államközi szerződés született a két ország között a vízumkényszer eltörléséről.

Arról már Belgrád elfelejtkezett, hogy államközi megállapodást kössön a visszatoloncolásról is.

Így az irániak a hetedik legszámosabb migránscsoport Szerbiában, ahol összesen 3270 menekült van – a számukra kialakított központokban.

Gordan Paunović, a belgrádi, menekülteket elszállásoló Infopark vezetője szerint azonban sokkal többen vannak és nemcsak az irániak, hiszen a kijelölt helyeken kívül nagyon nagy számú illegális migráns van, akik a nyugatra való tovább utazásra készülnek, valahol az országban.

A helyzet csak fokozódik, mert Szerbia, úgy tudni, hamarosan Pakisztánnal is hasonló államközi szerződést készül kötni.

A Big Deal

Donald Trump, a mai nap folyamán kinyilatkoztatta, hogy márpedig június 12-én megtartják a nagy találkozót Szingapúrban, közte, és Kim Dzsong Un között, mi több, az imént Mun Dzse In dél-koreai elnök azt nyilatkozta, hogy Trump adminisztrációja felhívta őt, hogy vegyen részt a találkozón.

Az még nem biztos, hogy rögtön az elejétől igénylik a társaságát, de lehet, Trump egy cseppet sokat beszél örömében, és kicsit össze-vissza, ezért ilyen részletek elsikkadnak.

Például azt mondta, hogy a Kim Jang Csal, magas rangú északi küldött által személyesen továbbított levél, amit Kim Dzsong Un írt Trumpnak, nagyon jó, és érdekes, majd 8 perc múlva azt, hogy fogalma sincs mi áll benne, mert még nem nyitotta ki.

Mondjuk ha koreaiul íródott, akkor nagy eséllyel akkor sem lesz, ha kinyitja, de majd csak találnak valakit aki lefordítja, hogy az elnök úr mégis tudja, mire mondta, hogy szép, és érdekes, reméljük, nem a híres hideg tészta, a nengmjan északi receptjét kapta meg, amiért mellesleg nem egy déli szakács a fék karját adná.

Mondta, hogy dollár milliárdokkal segítették Délt, majd azt, hogy ilyen nem történt, aztán azt, hogy  dollár trilliókkal fogják segíteni Északot, majd azt, hogy ők nem segítenek, segít Dél, Kína, meg Japán. Mondjuk azt azért megnézném, amikor oda Japán beteheti a lábát, de mindegy is, az elnök úrnak majd küldünk néhány szem ginkgo bilobát, hogy ne keveredjen bele folyton önmagába.

A helyszín körül is éleződnek a találgatások, legnagyobb készültség a Shangri-La, és a Capella hotel környékén van Szingapúrban, de van még másik három is a dobozban. Biztonsági okokból, a tényleges helyszín vélhetőleg csak a legvégén derül majd ki.

Maga a megállapodás is körvonalazódni látszik.

Volt kezdetben az egyszerű változat, hogy ne legyen Észak-Koreának atomfegyvere, aztán jött amerikai részről, hogy jó, de legyen a leszereléssel párhuzamosan lehetetlen később is az atomfegyver előállítása, azaz a leszerelés legyen irreverzibilis.

Kicsit még később, hogy még ez sem elég, legyen azonnal.

Na, erre már a szakértők is felhúzták a szemöldöküket, ugyanis szerintük ha 8 év alatt technikailag,  – igen jelentős külföldi segítséggel – véghez lehet vinni a feladatot, akkor igen ügyesek leszünk. Nem ilyen munkamorál, és élettempójú országokban, körülbelül 15 évbe telne a dolog.

Végül megállapodtak egy un road map-ben, ami 4 lépésben semmisítené meg az összes atomfegyverrel kapcsolatba hozható létesítményt, anyagot, technológiát Észak-Koreában, nemzetközi szakértők részvételével, az első kör 2o2o-ban fejeződne be.

Pár napja aztán Trumpék kitalálták, hogy még ez sem tetszik nekik eléggé, Kim Dzsong Un a hordozó rakétáit is semmisítse meg, ám ez eddig nem volt műsoron, lévén azok nem atom fegyverek, ha alkalmasak is atomfegyver hordozónak.

Az Amerikában tárgyaló delegáció nincs felhatalmazva, hogy Kim Dzsong Un helyett döntsön, következésképp most megy az üzengetés, miközben Trump már ismét trillió dollárokról, és az Arab Emirátusokat is megszégyenítő gazdagságról beszél Északnak, meg olyan biztonsági garanciákról, amely az ő elnöklése után is kötelezné Amerikát, hogy védje meg Kim Dzsong Un hatalmát szükség esetén.

Szóval, hagyott egy lapot azért a végére, ez lesz a „big deal”, a rakéták megsemmisítése, amit majd ő, és Kim hoz tető alá, nem hagyja, hogy a tárgyaló csapatok ellopják előle a show-t. Nem csodálkoznék ha nagyon szeretne játszani, de győzni még annál is inkább, nem is titkolja, hogy mennyire élvezi.

Kicsit higgadtabb emberek azt mondatták vele, hogy a big deal után még kell történjen néhány még inkább big deal, ugyanis egy megállapodással lehetetlen az összes technikai részletet megbeszélni, pláne megalkudni arról, hogy mibe fog ez a Trump -féle győzelem fájni Amerikának.

Mindenesetre Kim Dzsong Un azt mondta, hogy ő szeretne egy amerikai hamburger láncot Északon. Ez ugye a diplomácia nyelvén azt jelenti, hogy az államtól független magánbefektetőket várjuk szeretettel.

Ugyanezt ígérte Lavrovnak is, meg Si Dzsin Pingnek is, bár Si azért nyilván más tekintetben is számít, hiszen amennyiben gyakorlatilag a gyalogos hadseregén, és a muzeális értékű tankjain kívül nem marad fegyvere Észak-Koreának, Délnek viszont igen, felmerül a félsziget katonai egyensúlyának megbomlása, ami még akkor sem fog egészen helyreállni, ha az utolsó amerikai katona is elhagyja a félszigetet, mert Dél hadi ereje igen jelentős.

Kína azonban tudja, hogy Koreától nincs tartani valója katonai szempontból, neki az amerikai befolyás megszűnése elegendő biztosíték lesz.

Eközben tegnap, északi-déli magas rangú katonai megbeszélés volt, ami folyamatossá válik alacsonyabb szinten, 14-én, 18-án. A következő szimbolikus találkozás a Koreai-félsziget legszebb hegyén, a Kümgángszán-on lesz, június 22-én, ismét magas rangú tisztségviselők között.Ismét műsoron van a szétszakított családok találkozója, ami már csak szimbolikus, lévén az érintettek közül alig él már valaki. A déli televízióban következetesen „uri táng”-ként emlegetik Északot (is), ami annyit tesz, a mi földünk, a mi országunk. Ez is üzenet értékű, és meglepően pozitív üzenetet hordoz.

Mondott néhány mondatot az északi, belügyminiszternek nevezhető úr, az újságírók gyűrűjében, és én azt hittem, hogy csak én nem értem, ezért a férjemhez fordultam, hogy fordítson nekem, ám legnagyobb meglepetésemre ő sem értette. Kissé zavarban volt, és azt mondta, hogy van amit ért, de a kulcsszavak ismeretlenek a számára. Tehát nem csupán az intonáció nagyon más, hanem olyan szavakat használnak, amik itt nem léteznek. Itt az újabb feladat, meg kell tanulni északiul is.

Azért kisakkoztuk, hogy valami olyasmit mondott, hogy ha egyik oldalon sem állítanak szándékosan akadályokat a megbeszélések elé, akkor azok fénysebességgel fognak haladni.

Na most, mivel Kim Dzsong Unnak, aki akadályt próbált állítani, az már nem él, ez a pár mondat egyértelműen a déli ellenzéknek szólt, szerintem az északiaknak szokniuk kell még a demokráciával járó tökölődést, láthatóan ez nehezükre esik.

Ahogy egy déli elemző igen találóan azt megfogalmazta, nyakig ülünk egy Trump féle reality showban, és csak kapkodjuk a fejünket, de a segéderő, mármint Kim Jang Csal, akinek egyébként ma Trump megveregette a vállát, aminél kevés udvariatlanabb dolgot követhetett volna el, esetleg adhatott volna neki még barackot a fejére, de akkor senki se csodálkozzon, ha Trump elnök hirtelen elhuny szívrohamban, szóval ő teszi a dolgát, ahogy Pompeo is, meg a fülöp szigetről elhozott amerikai nagykövet, akit szintén Kimnek hívnak, és az északi szigorú hölgy, aki kivételesen nem Kim, de attól még az elit elitje Északon.

Trump elnök még azt is mondta, hogy nem csak papíron, de ténylegesen is véget ér a Koreai Háború, és ez mekkora dolog, így hetven év tűzszünet után. Ebben mindenképp igaza van, mi már alig várjuk, legyen az akár big deal, vagy sok egymást követő big deal, mennénk már a Kümgáng szán-ra, és a hóhatár feletti csúcsokat is szeretnénk látni, no meg az a közel harminc milló koreai megérdemli, hogy végre jobban, boldogabban éljen, ha a demokrácia kérdését természetesen még nem feszegeti senki, akkor is.

Die Welt: A kirekesztő kereszténység

Egyelőre csak Budapesten és Varsóban lett ez a fajta, irgalmat nem ismerő kereszténység államalkotó, a kormányzati politika része. De a jelek másutt is mind inkább a tekintélyelvűség irányába mutatnak. Olaszországban pl. a Liga vezére közönséges hangon azt tanácsolta a pápának, hogy fogja be a száját, amikor az a menekültek megsegítésére hívott fel.

 

A lap volt kiadója Thomas Schmid A kemény szívű kereszténység újjászületése címmel közölt kommentárt. A szerző szerint ismét olyan kereszténység alakul ki, amely régi idők szellemét idézve a többi vallástól elhatárolódva határozza meg önmagát és nem sokra tartja a felebaráti szeretet. Emellett fatális fejlemény, hogy Magyarországon, Lengyelországban és Oroszországban összefonódik állam és vallás. A magyaroknál és a lengyeleknél a keményszívű, kirekesztő és harcias kereszténység kerekedett felül, amely vitatja a szív üzenetét. Sőt egyfajta állami doktrína rangjára emelkedett. Ebben persze semmi új nincs, inkább reneszánszról beszélhetünk. A papok annak idején ágyúkat szenteltek meg, belenyugvásra és engedelmességre figyelmeztették az egyszerű hívőket. Németországban pedig még Adenauer idején is szembe szálltak a világ liberális értékváltásával.

Jézus tanításában két elem fonódik össze – írja a Die Welt: Az egyik a felebaráti, szeretet, az irgalmasság, a részvét és a hit abban, hogy minden ember egyenlő. Ebben a zsidó-keresztény hagyományban a jó szándék és a jótett a fontos. Az idegenben pedig az embert és nem a mást látja. Ez az irányzat hihetetlenül népszerű lett az elmúlt évtizedekben, ideértve a menekültkérdést is. Másfelől viszont

napjainkban olyan kereszténység jelenik meg és erősödik, amely ismét kardot ragad, mármint szóban.

Teljesen megtagadja, hogy idegeneket fogadjon be, és közben cseppet sem rossz a lelkiismerete. Európából pedig ismét a jól bevált keresztény erődöt csinálna. A lengyeleknél már ott tart, hogy a hitet megfosztaná annak központi üzenetétől, a szeretettől. Azaz lerombolja a krisztusi tanítást, hogy megmentse azt.

Thomas Schmid szerint egyelőre csak Budapesten és Varsóban lett ez a fajta, irgalmat nem ismerő kereszténység államalkotó, a kormányzati politika része. De a jelek másutt is mind inkább a tekintélyelvűség irányába mutatnak. Olaszországban pl. a Liga vezére közönséges hangon azt tanácsolta a pápának, hogy fogja be a száját, amikor az a menekültek megsegítésére hívott fel. De a legjobban Oroszországban látni, hová vezet az, ha autoriter megfontolásokból állami célokra használnak egy keresztényi hagyományt. Államosítják az egyházat és a hitet, ráadásul etnikai-völkisch szellemmel itatják át. Felszámolják az állam és az egyház szétválasztását. Utóbbi az előbbi szolgája lesz, az államvallás szerepét tölti be, miközben az elnök gyakorlatilag felszámolta a demokráciát. Az uralkodó, Putyin, csak hatalomban, barátban és ellenségben képes gondolkodni. Számára az erőszak teljesen jogszerű politikai eszköz.

Az irgalom nélküli kereszténység újdonsült, tekintélyelvű hívei valamennyien a 19. század állam- és hitvilágába igyekeznek visszatérni.

Amikor a háború természetesnek számított az államok között. Amikor gondolni sem lehetett az egyetemes emberi jogokra, hát még olyan nemzetközi szervezetekre, mint az ENSZ, az UNHCR vagy az Európai Bíróság. Az olyan keresztények, akik nem gyakorolják az irgalmat, felmondanak minden próbálkozást, hogy létrejöjjenek a világban a társadalmi szerződés stabil alapjai. Ők cseppet sem nyugatiak, modernek, hanem rettenetesen maradiak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK