Dezinformációs módszerek a kormánypropaganda szintjén

0
649

Tagadás, vizsgálat követelése, mások megvádolása, hamisítás – sokféle módszerrel élnek a dezinformációs gépezetek. Egyre többre lehet példát hozni a magyar kormánypropagandából is.

Ironikus, ugyanakkor szemléletes példával mutatja be az Ukrajnában született, orosz származású, de Amerikában élő újságíró, Natalia Antonova, hogyan működik az orosz dezinformációs gépezet, amelyről mi is több cikkben írtunk már. Magyar szempontból ez azért is fontos, mert a magyar kormánypropaganda nagyon sok szempontból az oroszhoz hasonlóan működik.

Antonova egy hétköznapi példát választott: valaki ellopott valamit, mondjuk a lakótársa burritóját – mi beszéljünk inkább szendvicsről, azzal Magyarországon azért gyakrabban lehet találkozni. Amikor a lakótárs felfedezi a lopást, a tolvajnak két választása van: vagy elismeri, bocsánatot kér és vesz a lakótársának egy másik szendvicset, vagy

az orosz propaganda módszereivel tagadja a vádat.

Natalia Antonova 11 módszert szedett össze, hogy ezt hogyan lehet megtenni. Ezeket egy, az orosz manipuláció és dezinformáció ellen küzdő honlap valós példákkal egészítette ki, mi pedig hozzátettünk néhány magyar példát is.

1. Tagadd le, hogy elloptad a szendvicset

Az oroszok esetében ilyen, hogy a bizonyítékok ellenére folyamatosan tagadják, hogy bármi közük lenne a Kelet-Ukrajna fölött lelőtt Malaysian Airlines-utasszállító elleni támadáshoz – pedig egyértelműen bebizonyosodott, hogy a gépet az oroszok által támogatott lázadók területéről kilőtt orosz rakéta találta el.

Példát rengeteget lehet hozni Magyarországról is: a Direkt36 oknyomozó portál például néhány hónapja kiderítette, hogy olyanok is vehettek letelepedési kötvényt, akik komoly biztonsági kockázatot jelentenek. A Belügyminisztérium ezt koholmánynak nevezte.

2. Vádold a lakótársadat azzal, hogy ellopta a saját szendvicsét

Az áldozathibáztatás az élet minden területén megjelenik. Egy orosz példa: amikor összevertek egy, az orosz kormányt gyakran kritizáló újságírót, akkor a kormánypárti média elkezdte azt terjeszteni, hogy maga rendezte meg a támadást.

Magyarországon nemrég egy 22 éves lány írt egy Facebook-posztot arról, hogy milyen nehéz fiatalként érvényesülni. A bejegyzést tízezernél is többen osztották meg, mire a kormánypropaganda azonnal támadásba lendült: az összes mediaworkös lapban megjelent egy őt gyalázó publicisztika.

3. Ismerd el, hogy szendvicslopás történt, de követelj független vizsgálatot

Megint csak a maláj utasszállító példáját lehet felhozni az oroszok esetében: hiába bizonyította be három különböző vizsgálat is, hogy az oroszbarát szeparatisták lőtték le a gépet, a Kreml ezeket nem ismeri el, és független vizsgálatot követel.

A magyar példák közül a kopaszbotrány juthat eszünkbe: azt ugye nem lehetett tagadni, hogy kigyúrt kopaszok akadályozták meg az MSZP-s Nyakó Istvánt, hogy beadja népszavazási kezdeményezését. Közülük többen a Fradi Securityhez voltak köthetők, Kubatov Gábor klubelnök, Fidesz-alelnök erről annyit mondott akkor: méltatlan helyzet volt, jogszabályt kellene módosítani.

4. Viszonozd a vádat: hívd fel arra a figyelmet, hogy neked pedig eltűnt a fogkeféd

Az oroszok esetében erre a legjobb példa, amikor válaszul arra, hogy beavatkoztak több választásba, azt mondják: az amerikaiak is beavatkoztak máshol.

Magyarországról az „elmúltnyolcévezést” lehet felhozni: a fideszes kommunikációnak központi eleme volt, hogy felemlegették, mi minden történt szerintük a szocialista kormányok alatt.

5. Vádold előítéletességgel a lakótársadat

A Kremlnek az is kedvenc módszere, hogy sokszor csak annyit mond a kritikákra, hogy azokat oroszellenesség miatt fogalmazták meg. Ezt a módszert a magyar kormány is szereti használni: gondoljunk csak arra, a Külügyminisztérium hányszor nevezett magyarellenesnek egy, a magyar kormányt bírálni merészelő külföldi politikust.

6. Vádold meg Hillary Clintont

Vagy úgy általánosságban az előző amerikai vezetést, ahogy azt a magyar kormány gyakran teszi: amikor az amerikaiak kritikát fogalmaznak meg, a válasz rendszerint az, hogy ez még az Obama-korszakból a külügyben maradt tisztviselők műve. Vagy persze ott van még Soros György is, aki minden rosszról tehet.

7. Vádold az ukrán / meleg / náci / zsidó lobbit

Egy tanulmány szerint sokszorosára nőtt az elmúlt hét évben az orosz propaganda által terjesztett ilyen jellegű összeesküvés-elméletek száma. Magyarországon is egyre többször találkozni ilyenekkel a kormánypropagandában: ha éppen nem Soros Györgyöt látják a magyar kormány elleni kritikák mögött, akkor a „háttérhatalmakat”.

8. Hamisíts egy képet egy szendvicstolvajról

A képek manipulálása szintén kedvelt taktika, sokszor lehet vele találkozni. Az orosz propaganda például mosolyt photoshopolt Kim Dzsong Unra, a szíriai háborúval kapcsolatban pedig előfordult, hogy olyan képekről állították, hogy ott készültek, amelyeket valójában egy videójátékból vágtak ki.

A képek manipulálásának a magyar kormánypropagandában is hagyománya van. Meg lehet említeni például a Pruck Pálról készült fotót, vagy azt, ahogy a választás előtt több évvel ezelőtt készült videókról állították, hogy frissek, és „migránsok” által elkövetett erőszakos tetteket mutatnak be.

9. Vádold meg a lakótársad azzal, hogy hisztérikus

Így le lehet kerülni, hogy a kritikára érdemben kelljen válaszolni. Az orosz kormány sokszor beszél „oroszellenes hisztériáról”, főleg az elmúlt öt évben. Sokszor ez a reakció arra, amikor szóba kerül az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozás.

Ezzel a taktikával a luxemburgi külügyminiszter is találkozott: Jean Asselbornt Szijjártó Péter volt, hogy ostobának nevezte, máskor meg azt mondta róla, hogy „gyűlöli a magyarokat”.

10. Hozz fel véletlenszerűen történelmi eseményeket

Amikor a svédek bejelentették, hogy támogatnának egy Kelet-Ukrajnába küldendő ENSZ-missziót, az orosz propaganda arról beszélt, hogy ez a bosszú azért, mert az 1709-es poltavai csatában az oroszok megverték a svéd sereget.

11. Elmélkedj hosszasan az igazság természetéről

A lényege ennek: annyira össze kell zavarni a közönséget, hogy megkérdőjelezte, van-e egyáltalán valóság.

Mint látható tehát, a legtöbb módszerrel már Magyarországon is találkozhattunk. És amilyen ütemben a kormánypropaganda másolja az orosz dezinformációs gépezetet, valószínűsíthető, hogy a példák száma csak nőni fog.

Arról, hogy hogyan lehet jó eséllyel felismerni az álhíreket, itt olvashat bővebben.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..